27.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 172/13

1.

a kulturális és kreatív ágazatok nemcsak kulturális, hanem gazdasági értékteremtők is. Az elmúlt évek folyamán jelentős lépések történtek annak érdekében, hogy ezek az ágazatok az európai társadalom és gazdaság szerves részévé, illetve a növekedés, a munkahelyteremtés és a prosperitás forrásaivá váljanak. Tágabb értelemben vett hozadékuk azonban még nem nyert teljes körű elismerést. Még várat magára különösen annak felismerése, hogy a kultúra és a művészi kreativitás innovációt generálhat a gazdaság más ágazataiban, illetve a társadalom egészében is, valamint az egyén jó közérzetét is képes fokozni;

2.

a kulturális és kreatív ágazatok, illetve egyéb ágazatok közötti összekapcsolódás felfogható egy olyan folyamatként, melynek során a kulturális és kreatív ágazatokra jellemző tudást és készségeket a más ágazatokban kialakult tudással és készségekkel ötvözzük, hogy innovatív és intelligens megoldásokat kapjunk napjaink társadalmi kihívásaira;

3.

a kulturális és kreatív összekapcsolódás kölcsönös előnyökkel járhat valamennyi érintett ágazat számára, amennyiben egyenlő feltételek mellett vesznek részt ebben a folyamatban;

4.

a más ágazatokkal való kulturális és kreatív összekapcsolódások számos különféle előnnyel járhatnak (1), többek között:

5.

nem eléggé ismert az a tény, hogy jelentős potenciál rejlik a művészeteknek, a kultúrának és a kreativitásnak a technológiával, a tudománnyal és az üzleti tevékenységekkel való ötvözésében, továbbá nem elégséges mértékű a bevált gyakorlatok megosztása sem. Különösképpen az a kultúra és a művészetek által kiváltott katalizáló hatás alábecsült és ebből fakadóan kihasználatlan, amelyet ezek a gazdaság valamennyi ágazatában az innovációra gyakorolni képesek;

6.

az összekapcsolódás a különböző ágazatok kereszteződésénél jön létre. Ugyanakkor az ágazatok és a szakpolitikák gyakran továbbra is elszigetelt zárványokon belül szerveződnek, ami korlátozza a szinergiák kibontakozását és az innovatív megoldások megjelenését. Ahhoz, hogy leküzdjük ezt az elszigetelt gondolkodásmódot és elősegítsük az összekapcsolódásokat, átfogó stratégiai megközelítésre van szükség, amelybe a helyi közösségek szintjétől az uniós szintig minden szereplőt be kell vonni;

7.

olyan megbízható és összehasonlítható adatokra van szükség a kulturális és kreatív összekapcsolódásokról, amelyek alapján felmérhető és elemezhető, hogy azoknak milyen hozadéka van a gazdaság egésze szempontjából, és hogy a különböző szinteken milyen hatást gyakorolnak a társadalom szélesebb rétegeire;

8.

a kreatív készségek és a kritikus gondolkodás fejlesztése egyrészt a formális oktatásban, másrészt a nem formális és az informális tanulás területén lehetővé teszi az egyén számára, hogy jobban megfeleljen az egyre sokszínűbb, tudás alapú társadalom követelményeinek csakúgy, mint a kihívásokkal teli és gyorsan változó munkaerő-piaci igényeknek.

9.

a digitális tartalmak európai egységes piacának elő kell segítenie az Európa kulturális és nyelvi sokféleségéből táplálkozó minőségi tartalmak létrehozását és megosztását, és olyan keretet kell biztosítania, amely az értéklánc egészében egyensúlyt teremt a jogok és kötelezettségek között;

10.

a kulturális és kreatív ágazatok terén eszközölt beruházásokat sokan kockázatosnak és bizonytalannak tekintik amiatt, hogy immateriális javakon alapulnak. Ezért olyan, kifejezetten a kulturális és kreatív ágazatokra szabott innovatív finanszírozási eszközökre van szükség, amelyek erősítik ezeknek az ágazatoknak az ágazatközi – és akár nemzetközi – együttműködésekben való részvételi képességét;

11.

tudatosítsák valamennyi érintett, de különösen a szakpolitikai döntéshozók, a kreatív szakemberek, az ipar képviselői, a vállalkozások és a beruházók körében azokat a kulturális, gazdasági és társadalmi értékeket, amelyeket az ágazatközi együttműködésnek köszönhetően megvalósuló kreativitás és innováció képvisel. E célból fontos, hogy az információk széles körben való terjesztésére ösztönözzenek az ágazatközi együttműködések keretében kialakult legjobb gyakorlatokkal, eredményekkel és tanulságokkal kapcsolatban, illetve szakértői hálózatépítésre és egymástól tanulásra bátorítsák a résztvevőket;

12.

küzdjék le az elszigetelt gondolkodásmód szabta korlátokat a hagyományos szakpolitikai területeken, azáltal, hogy a kultúrát és a művészi kreativitást még inkább a gazdasági növekedéssel, a szociálpolitikával, a városi és regionális fejlesztéssel, valamint a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiák részévé teszik;

13.

a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal erősítése érdekében folytassák a kulturális és kreatív összekapcsolódásokra vonatkozó, meglévő szakpolitikák és trendek feltérképezését és az adatgyűjtés tökéletesítését. Ez egyúttal a kulturális és kreatív összekapcsolódások vonatkozásában új módszerek kidolgozásával is jár annak mérésére, hogy ezeknek milyen innovációs hozadéka van más iparágak szempontjából, illetve hogy érthetőbb legyen a szélesebb körben gyakorolt hatásuk;

14.

segítsék elő a kreatív ökoszisztémák és a multidiszciplináris környezetek kialakítását a kulturális és kreatív ágazatok számára, olyan struktúrák révén, mint például az innovációs és üzleti központok, az induló vállalkozásokat támogató üzleti akcelerátor programok, az üzleti inkubátorházak, a kreatív központok, a közös irodabérlési megoldások és a hálózatépítő programok;

15.

a kulturális és kreatív export fellendítése, valamint az új piacokra való bejutás megkönnyítése érdekében ösztönözzék a kulturális és kreatív ágazatközi klaszterek és hálózatok kialakítását országos, európai és nemzetközi szinten;

16.

ösztönözzék a nem technológiai jellegű, szociális és szolgáltatási innováció alkalmazását a hagyományos iparágakban, például azáltal, hogy meghonosítják a tervezői gondolkodásmódot (2) és a kultúra-alapú kreativitást ezekben az iparágakban;

17.

bátorítsák a kulturális és kreatív ágazatokat a jövőbeli digitális egységes piac kínálta lehetőségek kihasználására;

18.

bátorítsák a kulturális és kreatív összekapcsolódások megvalósítását helyi és regionális szinten, lehetőség szerint a már meglévő kezdeményezések alapján, szorosan együttműködve a helyi szereplőkkel, nem kormányzati szervezetekkel, illetve az egyéb szervezetekkel és a vállalkozásokkal. A multidiszciplináris klasztereknek a helyi és regionális hatóságok aktív bevonásával való létrehozásának lehetőségeit szintén meg lehetne vizsgálni;

19.

támogassák azokat a kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a kulturális és kreatív ágazatok ügyének közös képviseletét az ágazati elszigetelődés felszámolása és átfogó stratégiai megközelítések kidolgozása céljából;

20.

ösztönözzék a közszektorban a tervezői gondolkodásmód alkalmazását az összetettebb kihívások kezelésekor és az ügyfélorientált, hatékony szolgáltatások kialakításakor (3);

21.

megfelelő intézkedésekkel segítsék elő olyan kedvező feltételek létrejöttét, amelyeknek köszönhetően a kulturális és kreatív ágazatok továbbfejleszthetik potenciáljukat az ágazatközi partnerségek keretében, figyelembe véve többek között a Kreatív Iparágak Európai Szövetségének ajánlásait (4) is. Ilyen intézkedések lehetnek például:

22.

támogassák a horizontális készségek, azaz például a kreativitás, a kulturális érzékenység és a vállalkozói készségek fejlesztését a formális oktatás és a nem formális tanulás keretében egyaránt. Adott esetben ösztönözzék a felsőoktatási intézményeken belüli, különböző területek közötti ágazatközi megközelítések alkalmazását, például olyan közös programok révén, amelyek összekapcsolják a művészetet és a kultúrát, a természettudományokat, a mérnöki tudományokat, a technológiát, az üzleti tudományokat és más releváns területeket;

23.

dolgozzon ki átfogó stratégiai megközelítést a kulturális és kreatív iparágak versenyképességének és fejlődésének fellendítésére vonatkozóan, kiemelve egyúttal az átfogó értelemben vett innovációs folyamatban betöltött szerepüket valamennyi iparágban;

24.

a meglévő uniós programokra és alapokra vonatkozó információkat igazítsa még inkább a kulturális és kreatív ágazatok igényeihez és gondoskodjon azok terjesztéséről, hogy ezzel is erősítse azok összekapcsolódását más szakpolitikai területekkel;

25.

vizsgálja meg az uniós programok – így többek között a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Erasmus+, a COSME és a Kreatív Európa – keretében rendelkezésre álló források felhasználásának lehetőségét az összekapcsolódásokra irányuló projektek céljaira, például az alábbiak érdekében:

és mihamarabb folytassa azokat az előkészítő intézkedéseket, amelyek a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközének (8) 2016. évi működésbe léptetéséhez szükségesek;

26.

folytassa a szolgálatai – például az Eurostat és a Közös Kutatóközpont – által megkezdett, azzal kapcsolatos információ- és adatgyűjtést, hogy milyen hozadéka van a kulturális és kreatív összekapcsolódásoknak más gazdasági ágazatok és szakpolitikai területeken, illetve általában a gazdasági növekedés szempontjából;

27.

2018-ban helyzetértékelést tart e következtetések alapján. A helyzetértékelés során azt kell majd felmérni, hogy milyen eredményeket értek el a tagállamok és a Bizottság az e következtetések nyomán hozott intézkedéseikkel (9). Az értékelés formáját és léptékét illetően egyeztetni kell a tagállamokkal, annak érdekében, hogy az ne járjon jelentős teherrel, viszont hasznos információkkal szolgáljon.