11.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 443/7

1.

az európai igazságügyi képzésről készített éves bizottsági jelentésekben szereplő adatokat, miszerint 2011 és 2013 között több mint 210 000 gyakorló jogász részesült képzésben az uniós jogról, többek között bírák, ügyészek, bírósági tisztviselők, ügyvédek, jegyzők és bírósági végrehajtók;

2.

a bevált képzési gyakorlatok bírák, ügyészek, ügyvédek és bírósági tisztviselők közötti terjesztését, valamint az európai igazságügyi képzéssel kapcsolatos kísérleti projektből eredő, az Európai Parlament által 2012-ben megfogalmazott és az Európai Bizottság által 2013-ban és 2014-ben végrehajtott ajánlásokat az említett szakmák képzésének javításáról;

3.

a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program (1) elfogadását, melynek célja az igazságügyi képzés támogatása és előmozdítása egy közös jogi és igazságügyi kultúra kialakulásának elősegítése érdekében, mely célkitűzésre a program teljes költségvetésének 35 %-át (132 millió EUR) különítették el;

4.

az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) által az elmúlt években nyújtott, támogatott és koordinált csereprogramokban, illetve egyéb, határokon átnyúló képzési tevékenységekben való bírói és ügyészi részvétel megnövekedett arányát;

1.

a javuló tendencia ellenére további erőfeszítésekre van szükség annak az ambiciózus célszámnak a teljesítéséhez, hogy 2011 és 2020 között az összes gyakorló jogász fele (körülbelül 700 000 személy) részesüljön képzésben az uniós jogról;

2.

a gyakorló jogászok képzési igényeit még mindig nem sikerült maradéktalanul kielégíteni, és a helyzet jogi szakmánként és tagállamonként változik;

3.

a bevált gyakorlatokat a jogi szakmák széles körében terjeszteni kell, és szükséges azok naprakésszé tétele, újrafelhasználása és egymással való megosztása;

4.

a gyakorló jogászok számára ma is nehézségekbe ütközik a képzési tevékenységekben való részvétel, például időhiány vagy szűkös anyagi keretek miatt, vagy az uniós joggal foglalkozó tanfolyamok hiánya miatt, illetve az idegen nyelvű jogi szaknyelv hiányos ismerete okán, ami gátolja a határon átnyúló képzési tevékenységekben való részvételt;

5.

Az EU szintjén az EJTN a legalkalmasabb arra, hogy tagjai segítségével összehangolja a nemzeti képzési tevékenységeket, valamint a bírák és ügyészek számára határokon átnyúló képzési kínálatot alakítson ki; az Európai Unió által az EJTN részére nyújtott társfinanszírozási támogatás mértéke nőtt az elmúlt években;

1.

szisztematikusan építsék be az uniós jog – és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának – oktatását a nemzeti szintű alap- és továbbképzésbe, szükséges esetben az igazságügyi vagy szakmai feladatok megfelelő ellátásának érdekében;

2.

hozzák meg adott esetben a szükséges intézkedéseket az európai igazságügyi képzéssel kapcsolatos kísérleti projektből eredő bevált gyakorlatok és ajánlások alapján;

3.

tegyenek lépéseket annak megkönnyítésére, hogy az uniós jog témájában másik tagállamban vagy európai képzési szervnél elvégzett, határokon átnyúló képzési tevékenységeket a nemzeti képzési kötelezettségek teljesítéseként elismerjék, amennyiben vannak ilyenek;

4.

szükséges esetben javítsák a megbízható képzési adatok gyűjtését, és ezeket az adatokat osszák meg a Bizottsággal, hogy az még pontosabb képet adhasson a témáról az európai igazságügyi képzésről szóló éves jelentéseiben;

5.

támogassák és koordinálják a szabadfoglalkozású jogászok nemzeti szervezetei által nyújtott képzést az uniós szintű társintézményeiken keresztül;

1.

az Európai Tanács 2014. júniusi következtetéseiben a gyakorló jogászok képzésével kapcsolatban kitűzött prioritást valósítsák meg az alábbi konkrét intézkedések révén:

2.

fontolják meg az EJTN részére nyújtott pénzügyi támogatásuk emelését, de legalábbis ne csökkentsék annak mértékét, figyelembe véve az EJTN jogi keretét és a releváns képzési igények alapján az EJTN bizonyos képzéseihez nyújtott közvetlen tagállami finanszírozást, annak érdekében, hogy illeszkedjenek az EU által nyújtott hozzájáruláshoz, valamint hogy a hálózat továbbfejleszthesse a tevékenységét, így például a csereprogramokat és a határon átnyúló képzési tevékenységeket;

3.

támogassák az e területre irányuló megbízható adatgyűjtést;

1.

használja fel a tagállamok és az érdekelt felek szakértelmét, továbbá építsen az EJTN kiváló munkájára és az európai igazságügyi képzéssel kapcsolatos kísérleti projekt eredményeire, amennyiben ajánlások kidolgozását tervezi az összes jogi szakma képzési követelményeire vonatkozóan;

2.

továbbra is számoljon be a gyakorló jogászok képzésekben való részvételéről az uniós jogot és más tagállamok belső jogát illetően;

3.

szervezzen rendszeres uniós szintű találkozókat a gyakorló jogászok képzésében érintett érdekeltekkel az elért eredmények felmérése és annak érdekében, hogy szükséges esetben segíthessen az európai igazságügyi képzés továbbfejlesztésében;

4.

szervezzen egyszeri uniós szintű találkozót az érdekelt felekkel, melynek célja a meglévő képzési tevékenységek feltérképezése, az esetleges hiányosságok feltárása és a jobbító javaslatok összegyűjtése lenne, elsősorban a gyakorló jogászok és az Európai Unió Alapjogi Chartáját alkalmazó köztisztviselők képzésére összpontosítva;

5.

ösztönözze mind a közszférabeli, mind az – adott esetben – magánszférabeli képzési szerveket arra, hogy kínáljanak több képzést a jogi szakma képviselői részére az uniós jog, valamint az idegen nyelvű jogi szaknyelv területén, szem előtt tartva azt a célt, hogy e képzéseknek magas színvonalúnak és költséghatékonynak kell lenniük;

6.

foglalkozzon külön a bírósági tisztviselők képzésének kérdésével, többek között azzal, hogy az uniós jog elemeit is magukban foglaló feladatokat ellátó bírósági tisztviselők uniós jogban való képzését javítani kell, valamint hogy a bírósági tisztviselők képzését biztosító szervek közötti, határokon átnyúló együttműködést elő kell mozdítani;

7.

fokozatosan emelje – az EU költségvetési igényeinek és eljárásainak tiszteletben tartása mellett – az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat részére nyújtott pénzügyi támogatást, hiszen a hálózat alapvető eszköz az Unióban dolgozó bírák és ügyészek képzésének javításához;

8.

növelje a határokon átnyúló képzési tevékenységekhez nyújtott pénzügyi támogatást – a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Jogérvényesülés” pénzügyi programban előírtak szerint –, és csökkentse a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terheket;

9.

folytassa az európai igazságügyi portál képzéssel kapcsolatos részeinek fejlesztését, ideértve az e-tanulást is, amely az európai igazságügyi képzés továbbfejlesztésének hatékony eszköze.