This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52014DC0392
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL AND THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE Towards a renewed consensus on the enforcement of Intellectual Property Rights: An EU Action Plan
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó megújított konszenzus felé: uniós cselekvési terv
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó megújított konszenzus felé: uniós cselekvési terv
/* COM/2014/0392 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó megújított konszenzus felé: uniós cselekvési terv /* COM/2014/0392 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére
vonatkozó megújított konszenzus felé:
uniós cselekvési terv
1.
Bevezetés
2014
márciusában az Európai Tanács ismételten nyomatékosította a szellemi tulajdon
mint a növekedés és az innováció fő mozgatórugója jelentőségét,
valamint hangsúlyozta a hamisítás elleni küzdelem szükségességét az EU globális
szintű ipari versenyképességének javítása érdekében[1]. A
szellemitulajdon-jogok jelentik a vállalkozások, az alkotók és a feltalálók
rendelkezésére álló egyik legfontosabb eszközt, amely segítségével megtermelik
a tudásba való befektetésük hozamát. Egy nemrégiben készült tanulmány becslése szerint a fokozott
szellemitulajdonjog-igényű ágazatok az EU GDP-jének 39 %-át (éves szinten
mintegy 4 700 milliárd EUR-t) és a közvetett munkahelyeket is figyelembe
véve az összes munkahely 35 %-át adják[2]. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy az
ideiglenes kizárólagos jogok biztosítása közvetlen kapcsolatot teremt a
szellemi tulajdon és az új és eredeti áruk, illetve szolgáltatások létrehozása
és forgalmazása között, ami valamennyi polgárra nézve előnyös. A szellemi
tulajdonnal összefüggő célkitűzések elérésének kulcsa egy optimális
és gazdaságilag hatékony „szellemitulajdon-infrastruktúra”, amely felöleli a
szellemitulajdon-jogok valamennyi formájának[3]
hivatalos elismerését, bejegyzését, felhasználását és kiegyensúlyozott
érvényesítését. Az
EU-nak innovációra és kreativitásra van szüksége, hogy megőrizhesse
versenyképességét az alacsonyabb munkaerő-, energia- és
nyersanyagköltségekkel rendelkező országokkal szemben, és innovációt
serkentő körülményeket kell teremtenie, hogy az európai vállalkozások
hozzájárulhassanak a válságból való kilábalásunkhoz. A tudásalapú ágazatok
éppen ezért kiemelkedő szerepet játszanak a „Globális Európa”, illetve az
„Európa 2020” stratégiában. E
közlemény központi témája a szellemitulajdon-jogok érvényesítése. Abból az
általánosan elfogadott nézetből indul ki, hogy a szellemitulajdon-jogok
érvényesítésére vonatkozó politikának a leginkább ártalmas, üzletszerűen
elkövetett, szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenység elleni küzdelemre
kell összpontosulnia. Célja, hogy új jogérvényesítési eszközöket biztosítson –
ilyen például a pénz útjának követésére vonatkozó elv, amely azon bevételi
források felszámolását célozza, amelyek az üzletszerű szabálysértők
számára vonzóvá teszik ezt a tevékenységet. Az
olyan forgalmazott termékek (áruk és szolgáltatások), amelyek nem tartják tiszteletben
a mások által létrehozott szellemi tulajdont, polgárként, fogyasztóként,
vállalkozóként és adófizetőként mindannyiunkat érintenek. Az
üzletszerűen elkövetett, szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek
visszafogják az innovációs és kreatív beruházásokat, így aláássák a
munkahelyteremtést. Az
üzletszerűen elkövetett, szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenység
jelentette probléma nagyságrendjét nehéz felbecsülni, ám gazdasági hatásáról
széles körű vita zajlik[4].
Egy nemrégiben megjelent, több mint 800
felsővezető megkérdezésén alapuló, csalásokról szóló globális
jelentés arról számolt be, hogy a vizsgált vállalkozások 11 %-a vált
2013-ban szellemi tulajdont érintő jogsértés áldozatává[5].
Uniós szinten a külső határon lefoglalt, feltehetőleg
szellemitulajdonjog-sértő árukra vonatkozó statisztika szerint 2012-ben
több mint 90 000 ilyen esetet vettek nyilvántartásba[6]. Ezek mintegy 70 %-a postai vagy futárszolgálati
küldemény volt, ami az elektronikus kereskedelem térhódítását tükrözi. Összesen
csaknem 40 millió árucikket foglaltak le, amelyek becsült értéke – az
egyenértékű eredeti termékek értéke alapján – majdnem 1 milliárd EUR-ra
rúg. Egy tagállami becslés szerint a szellemitulajdon-jogokat sértő
termékek 81 %-a a szervezett bűnözéshez köthető[7]. A
számítások alapján a bűnszervezetek ilyen tevékenységek révén szerzett
illegális bevételei meghaladták a 100 millió EUR-t, ám a tagállam gazdaságára
háruló költség – a legális vállalkozások közvetlenül kieső bevétele, az
államkincstár kieső bevétele, az elvesztett munkahelyek és a magas
végrehajtási költségek vonatkozásában – ennek csaknem ötszöröse (470 millió
EUR) volt. Az
üzletszerűen elkövetett, szellemi tulajdont érintő jogsértések
alattomos cselekedetek és mozgó célpontot jelentenek. Bármennyi
erőfeszítést is teszünk az ilyen jogsértésektől való elrettentésért –
például a versenyképes áruk és szolgáltatások legális online kínálatának
bővítése révén –, a szellemitulajdon-jogokat sértő termékek
forgalmazásából és értékesítésből származó jelentős haszon mindig is
ösztönzőleg fog hatni e tevékenységek folytatására. Mivel az ilyen
tevékenység gyorsan kiépíthető és előnyei gyorsan kiaknázhatók, a
pontos észlelő rendszerek és a gyorsan végrehajtott megelőző
intézkedések elengedhetetlen fontosságúak. Ezeknek
az intézkedéseknek ugyanakkor arányosnak kell lenniük és minimalizálniuk kell a
visszaélés kockázatát, nehogy olyan versenyellenes gyakorlatokra használják fel
őket, amelyek alááshatják az új, innovatív termékek és üzleti modellek
megjelenését, valamint indokolatlanul korlátozhatják az alapvető
szabadságokat. A megfelelő észlelés szükségessé teszi az érdekelt felek –
és mindenekelőtt a nemzeti végrehajtó hatóságok – között a hírszerzési
információk megosztását. Következésképpen az üzletszerűen elkövetett
jogsértésektől való eltántorítás érdekében a Bizottságnak átfogó,
kiegyensúlyozott és rugalmas rendszert kell alkalmaznia, amely képes gyors
válaszokat adni mindazokra a változó kihívásokra, amelyekkel az európai
tudásalapú gazdaságnak szembe kell néznie a 21. században. Az „Európa 2020”
stratégiával összhangban és a folyamatban levő jogi felülvizsgálatok
sérelme nélkül a Bizottság egy tíz pontból álló cselekvési tervet irányoz
elő[8].
Számos fellépést a Bizottság fog végrehajtani, adott esetben a Belső Piaci
Harmonizációs Hivatallal együttműködve, amely 2012 júniusa óta a szellemi
tulajdont érintő jogsértések európai megfigyelőközpontjának[9] (a
továbbiakban: megfigyelőközpont) is otthont ad. Ezek a fellépések a
további kísérőintézkedésekkel és a felsorolt tanulmányokkal együtt képezik
a meghatározó első lépést az uniós és nemzeti szinten üzletszerűen
elkövetett jogsértések ellen irányuló, a szellemitulajdon-jogok hatékony
érvényesítését szolgáló szakpolitika kiépítése felé. A cél a valamennyi
érdekelt fél bevonásával kialakítandó megújított konszenzus a
szellemitulajdon-jogok gyakorlásának mikéntjéről. A Bizottság nyomon fogja
követni a cselekvési terv végrehajtását, és felkéri az Európai Parlamentet, a
Tanácsot, a tagállamokat, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, a
megfigyelőközpontot és az érdekelt feleket a további munkában való
tevékeny részvételre. A
közleményt kiegészíti a szellemitulajdon-jogok harmadik országokbeli védelmére
és érvényesítésére, valamint a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk
kereskedelme elleni küzdelem terén az EU, illetve a harmadik országok
vámhatóságai közötti szorosabb együttműködés kialakítására vonatkozó
stratégia, amint azt az EU vámügyi cselekvési terve is előirányozza. Ezen
intézkedések mindegyike a szellemitulajdon-jogokat érintő meglévő
uniós vívmányok – köztük a polgári jogi érvényesítésre vonatkozó szabályok –
hatékony alkalmazásának és előmozdításának biztosítására törekszik. Közös
céljuk, hogy i) minden eszközt felhasználjanak a szellemi tulajdont sértő
termékek piacra jutásának és terjedésének hatékony visszatartása és megfékezése
érdekében (mind az uniós, mind az ezekhez egyre szorosabban kötődő
egyéb piacokon), hogy ezáltal ii) ösztönözzék a beruházásokat, a növekedést és
a munkahelyteremtést a gazdaságaink szempontjából kulcsfontosságú, fokozott
szellemitulajdonjog-igényű ágazatokban. A szigorúbb végrehajtás önmagában
nem jelent gyógyírt – ezt a problémát a szellemi tulajdont érintő
jogsértések messzemenő következményeivel kapcsolatos, a fogyasztókra és a gyártókra
is kiterjedő párbeszéd és figyelemfelkeltés útján kell kezelni.
2.
Minden szereplőnek van tennivalója a
szellemitulajdon-értéklánc mentén
2.1. Hamis vagy nem? – a
fogyasztók, a munkavállalók és az ügyfelek tudatosságának növelése A fogyasztók, a
munkavállalók és a vállalkozások nem feltétlenül vannak tudatában az
üzletszerűen elkövetett, szellemitulajdonjog-sértő tevékenység okozta
gazdasági kár nagyságrendjének. A kár magában foglalja az ilyen tevékenységek
rendkívül negatív hatásait az adóbevételekre, az adófizetőkre háruló
kapcsolódó költségekre, a legális vállalkozások versenyképességére és a
szervezett bűnözéssel való kapcsolatokra. A fogyasztók ugyanakkor nem
feltétlenül vannak tudatában annak, hogy a szellemitulajdon-jogot sértő
termékek vásárlása milyen személyes kárt okozhat nekik, különösen az
egészségüket és biztonságukat veszélyeztető esetleges kockázatokat
illetően. A
megfigyelőközpont 2013. november 25-én a szellemi tulajdon
megítéléséről szóló tanulmányt tett közzé, amely átfogó képet nyújt a
polgárok tájékozottságáról e téren[10].
A tanulmány alapját a szakirodalom áttekintése és egy 250, 15 és 65 év közötti
európai polgár bevonásával végzett kvalitatív vizsgálat, továbbá egy
kvantitatív szakasz képezte, amelynek során több mint 26 000 európai fejtette
ki véleményét telefonos interjúk útján. Bár csupán az első lépésről
van szó, a tanulmány – különösen a fiatal válaszadók körében – rámutatott, hogy
a polgárok nem kellően érzékenyek aziránt, hogy milyen nagyságrendű
hatásokkal járnak a szellemi tulajdont érintő jogsértések a szellemi
tulajdonon alapuló munkahelyek védelmére és bővítésére nézve. Az is
kiderült, hogy a fiatalabb európaiak nézetei szerint a
szellemitulajdon-infrastruktúra lényeges előnyöket biztosít a
nagyvállalatoknak. Ezt szem előtt tartva a Bizottság úgy véli, hogy
határozottabb és összehangoltabb konzultációra van szükség a tájékozottságot
javító tevékenységekről és az átfogó, az EU egész területén könnyen
hozzáférhető információs eszközökről[11].
A jövőbeni
tevékenységnek ki kell terjednie egy több célra összpontosító megközelítésre és
annak elemzésére, hogy a digitális nemzedék körében miért válnak egyre
keresettebbé a szellemitulajdon-jogokat sértő termékek. Ennek keretében
szüntelenül dolgozni kell a szellemitulajdon-jogokat tiszteletben tartó
termékek kifejlesztését és az egységes piacon való terjesztését akadályozó
tényezők olyan módon történő felszámolásán, amely a digitális korban
képes megfelelni a fogyasztók igényeinek. Ezt a munkát a fogyasztói
tájékozottság terén mutatkozó „fehér foltokat” alátámasztó bizonyítékokra,
illetve a tagállamokban korábban lezajlott figyelemfelkeltő kampányok
hatékonyságára kell építeni. A megfigyelőközpontnak a szellemi tulajdon
megítéléséről készített jelentése hasznos támpontot jelent ebben a
tekintetben. A
megfigyelőközpont összeállította a korábbi nemzeti figyelemfelkeltő
kampányok bevált gyakorlatainak internetes tárházát. A szellemitulajdon-jogokat
érintő jogsértések lényegesen visszaszoríthatók, ha az egységes piac
szereplői (polgárok, fogyasztók, munkavállalók, vállalkozások és állami
hatóságok) jobb tájékoztatást kapnak az egységes piacon bárhol
hozzáférhető vonzó, elérhető és megfizethető
szellemitulajdonjog-termékekről. A korábban készített tanulmányaiból
származó egyre kiterjedtebb ismeretanyagra építve a megfigyelőközpont 2014
folyamán segítséget fog nyújtani a tagállamoknak olyan kommunikációs kampányok
kidolgozásában és elindításában, amelyek felhívják az uniós polgárok figyelmét
a szellemi tulajdont érintő jogsértések hatásaira, konkrétan a munkahelyekre
és a gazdaságra nézve. Az ilyen kampányok emellett arra is törekednek, hogy
javítsák a szellemi tulajdont tiszteletben tartó termékek
hozzáférhetőségét az egységes piacon, és rávilágítsanak, hogy a
fogyasztónak milyen előnyei származnak a szellemi tulajdont tiszteletben
tartó termékek vásárlásából az egészségügyi és biztonsági szabványoknak,
illetve az általános fogyasztóvédelmi jognak való megfelelőség
tekintetében. 1.
fellépés: A Bizottság támogatni kívánja a
megfigyelőközpont és a nemzeti hatóságok erőfeszítéseit a célzott
kommunikációs kampányok új generációjának elindítása és nyomon követése terén.
A kampányok többek között arra irányulnának, hogy a polgárok – különösen a
fiatalok – tudatában legyenek az üzletszerűen elkövetett, szellemi tulajdont
érintő jogsértések okozta gazdasági kárnak és a szellemi tulajdont
sértő termékekhez kapcsolódó potenciális egészségügyi és biztonsági
kockázatoknak, valamint hogy a fogyasztók megismerjék a
szellemitulajdon-jogokat tiszteletben tartó termékek fogyasztásával járó
előnyöket, és könnyebben hozzájuthassanak az ilyen termékekhez. 2.2. A jogosultak felelőssége
az ellátási láncok integritásának biztosításában Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) elterjedése
megkönnyítette az egyre hosszabb – gyakran globális méretű – ellátási
láncok kialakulását. Emellett lehetővé tette a készletezés költségeinek
csökkentését, hiszen a gazdasági szereplők elmozdultak a „kellő
időben történő szállítás” gyakorlata felé. Az információs és
kommunikációs technológiáknak köszönhetően továbbá elterjedtebbé vált a
végső fogyasztóhoz történő közvetlen szállítás. Ezek ugyan
kedvező fejlemények, ám előnyeiket a szellemitulajdon-jogokat
sértő piaci szereplők is kihasználják. Ez tetten érhető a
szellemitulajdon-jogokat sértő kisebb küldemények fokozódó
jelentőségében, a jogsértők számtalan termékpiacra való villámgyors
belépésében és onnan való távozásában, valamint a több országra is
kiterjedő ellátási láncok leggyengébb részeibe történő beszivárgásban.
Ennek kapcsán – szem előtt tartva, hogy a végső fogyasztók egyre
inkább odafigyelnek a vállalkozások etikus magatartására – az ellátási láncra
irányuló, a szellemi tulajdont érintő jogsértések kockázatát
csökkentő ellenőrzések szintén javítják az egységes piacon jelen
levő, fokozott szellemitulajdonjog-igényű vállalkozások piaci
tőkeerejét és hírnevét[12]. A
Bizottság elsőként feltérképezi az e téren önkéntesen alkalmazandó,
európai szintű rendszer lehetőségét, és szorgalmazza a kellő
gondosságra vonatkozó bevált gyakorlatok követését a fokozott
szellemitulajdonjog-igényű ágazatokban azáltal, hogy támogatást és
tájékoztatást nyújt az olyan kvalitatív ellenőrzési rendszerek
szisztematikus alkalmazásának költségéről és hasznáról, amelyek eleve az
elismert nemzetközi szervezetek által bevezetett szabványok hatálya alá
tartoznak. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a Bizottság 2014 végéig az érdekeltek
részvételével műhelytalálkozót szervez a kellő gondosság ellátási
láncokban történő érvényesítéséről mint az üzletszerűen
elkövetett, szellemi tulajdont érintő jogsértések megelőzésének
eszközéről. Ebbe be fogja vonni a beszállítókat, a jogosultakat, a
közvetítőket (köztük az online platformokat, a keresőmotorokat, a
fuvarozókat stb.), valamint a tagállamokat, a tudományos körök képviselőit
és a nem kormányzati szervezeteket. Az IKT
kulcsszerepet játszik a kiskereskedelmi forgalmazás és logisztikai rendszerek
biztonságossá tételében is, és elősegíti a szellemitulajdon-jogokat
sértő termékek észlelését és az ilyen rendszerekbe való bejutásuk megakadályozását.
Annak biztosítása érdekében, hogy a termékek ellátási láncai biztonságosak
legyenek és ne szivárogjanak be szellemitulajdon-jogokat sértő termékek,
készletkezelési technológiákat alkalmaznak, amilyen például az egyedi
termékazonosítók (kétdimenziós vonalkódok) kombinációja és a rádiófrekvenciás
azonosítás (RFID) használata. A Közös Kutatóközpont helyszíni munkájára
támaszkodva a Bizottság rendszeresen jelentést készít arról, hogy a fogyasztók
szerepvállalását megerősítő új technológiai megoldások miként
járulnak hozzá a hamisítás és kalózkodás elleni küzdelemhez. A szállított áruk
eredetének könnyebb meghatározása és a kockázatelemzés elősegítése
érdekében egy, az uniós kutatás-fejlesztési keretprogram által finanszírozott,
biztonsági témájú kutatás vizsgálja a konténeres áruk ellátási láncait. A Közös
Kutatóközpont továbbá kifejlesztette a Contraffic nevű informatikai
eszközt, amely a vámügyi hatóságok számára lehetővé teszi az EU-ba
behozott teherkonténerek útvonalának és mozgásának elemzését[13]. A
javasolt műhelytalálkozón mérlegelni fogják a nyomon követési és
visszakereshetőségi technológiák alkalmazhatóságát a fokozott
szellemitulajdonjog-igényű ágazatok által használt különböző
forgalmazási és kiskereskedelmi modellekben, majd ismertetik a vállalkozásokkal
a bevált gyakorlatokat. 2.
fellépés: A Bizottság konzultációsorozatot indít
valamennyi érintett fél – köztük a civil társadalom – bevonásával a kellő
gondosság ellátási láncokban való érvényesítéséről mint az
üzletszerűen elkövetett, szellemi tulajdont érintő jogsértések
megelőzésének eszközéről. Az összegyűjtött információ alapján a
Bizottság a célnak megfelelő, a kellő gondosság elvét
érvényesítő, uniós szintű rendszer kidolgozását tervezi. Elsőként
a rendszer önkéntes alapon történő bevezetését fogja szorgalmazni, és
szorosan nyomon fogja követni annak alkalmazását a további kezdeményezések
szükségességének megállapítása érdekében. 2.3. A pénz útjának követése:
párbeszéd az iparági szereplők között a jogsértő termékek internetes
forgalmazásának kiküszöböléséért A jogosultak és
a termékeik beszerzését, promócióját, forgalmazását és értékesítését végző
üzleti partnerek közötti megállapodás fontos lépés a gyors észlelésre és az
üzletszerűen elkövetett, szellemitulajdonjog-sértő tevékenység
felszámolására irányuló kettős célkitűzés teljesítése felé. Egy ilyen
egyetértési megállapodásnak megfelelően beágyazott mechanizmusokat kell
tartalmaznia az alapvető jogok és a versenykörnyezet védelme érdekében,
különös figyelmet szentelve a lehetséges visszaélések megelőzésének. Az
ilyen megállapodások alkalmazása gyors válaszmechanizmust biztosít a szellemi
tulajdont érintő jogsértések problémájára. Az érdekelt felek közötti,
ilyen megállapodáshoz vezető párbeszédek magukban foglalják a
jelentős érdekelt felek reprezentatív csoportjának találkozóit, amelyeken
a konkrét problémákra összpontosítanak és realisztikus, kiegyensúlyozott,
arányos és minden érintett számára méltányos gyakorlati megoldásokat keresnek.
Az érdekelt felek párbeszéde a Bizottság kezdeményezése nyomán indult, és olyan
egyetértési megállapodások létrejöttének elősegítését célozza, amelyek
rögzítik a szerződő felek által a kétoldalú szerződéses
megállapodásokban alkalmazandó elveket. Ennek révén kívánják elérni, hogy a
szellemitulajdonjog-sértők elessenek bevételi forrásuktól. A hamisított
árucikkek online platformokon történő értékesítésének visszaszorításáról
szóló első párbeszéd nyomán 2011-ben egyetértési megállapodás született[14]. Egy
2013 áprilisában készült értékelési jelentés[15]
következtetése szerint a megállapodást új partnerekre is sikeresen ki lehetne
terjeszteni. A Bizottság valamennyi vonatkozó fejleményt figyelembe véve 2014
és 2015 folyamán új párbeszédeket fog indítani az érdekeltekkel – köztük a
reklámszolgáltatókkal, pénzforgalmi szolgáltatókkal és fuvarozókkal – annak
érdekében, hogy 2015-ben további egyetértési megállapodások szülessenek,
amelyek segítik távol tartani a szellemitulajdon-jogokat sértő termékeket
az internettől. Ezzel párhuzamosan a megfigyelőközpont összehasonlító
elemzést készít a tagállamokban és a harmadik országokban a jogosultak és az
üzleti partnerek között kialakult, meglévő együttműködési
gyakorlatokról. 3.
fellépés: A Bizottság ösztönzi a további
önkéntes egyetértési megállapodások kidolgozását az online környezetben
üzletszerűen elkövetett, szellemi tulajdont érintő
jogsértésekből származó nyereség csökkentése érdekében, miután sor került
a reklámszolgáltatók, pénzforgalmi szolgáltatók és fuvarozók részvételével
tartott párbeszédekre az érintettek között. 2.4. A kkv-k támogatása
szellemitulajdon-jogaik érvényesítése terén Az Európai Unió
a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló 2004-es irányelv[16] révén
harmonizált szabályokat ír elő a szellemi tulajdont érintő polgári
jogi jogorvoslati rendszerekre vonatkozóan. Egy 2010-ben kiadott közlemény[17]
nyomán a Bizottság széles körű nyilvános konzultációt indított, hogy
felmérje, hogy az említett szöveg megállja-e a helyét a szellemitulajdon-jogok
érvényesítése kapcsán tapasztalható számos kihívás közepette. 2012 végén a
Bizottság kérdőívet juttatott el az érdekelt felekhez, hogy információt
gyűjtsön arról, hogy a szellemi tulajdont érintő, meglévő,
határokon átnyúló polgári jogi jogorvoslati lehetőségek valamennyi
jogosult – különösen a kkv-k – számára hozzáférhetők-e. Emellett szintén
megvizsgálta, hogy elég gyorsak-e és kellően szakosodottak-e a tagállami
bírósági rendszerek. A felmérés eredményeit 2013 júliusában tették közzé[18].
Ezekből kiindulva a Bizottság mérlegelni fogja a további fellépés
szükségességét a kkv-k által – például kis értékű követelések esetén –
igénybe vehető polgári jogi jogorvoslati eljárások javítása érdekében. A
jogviták magas költsége és összetettsége gyakran visszatartja az innovatív
kkv-kat szellemitulajdon-jogaik – köztük például a szabványok szempontjából
alapvető szabadalmak – érvényesítésétől, és a nagyobb versenytársak
által elkövetett piaci visszaélésekhez vezethet. Uniós szinten már jelenleg is
több eszköz áll rendelkezésre a polgári eljárás területén. A legújabb
fejlemény, hogy a Bizottság javaslatot[19]
tett a kis értékű követelések jelenlegi európai eljárásának – amely egy
egységes, valamennyi tagállamban igénybe vehető eljárás (861/2007/EK
rendelet) – megerősítésére és továbbfejlesztésére. E javaslat mellett a
Bizottság több kezdeményezést indított, hogy segítséget nyújtson a
tagállamoknak a nemzeti igazságügyi rendszerük hatékonyságának javításában –
ezek egyike az európai uniós igazságügyi eredménytábla[20]. 4.
fellépés: A Bizottság elemzést és jelentést
kíván készíteni azokról a meglévő nemzeti kezdeményezésekről, amelyek
a kkv-k számára igénybe vehető, szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos
polgári jogi végrehajtási eljárások javítását célozzák, különös tekintettel a
kis értékű követelésekre, továbbá mérlegelni fogja az esetleges
intézkedéseket ezen a területen. A jogviták magas
költsége és összetettsége gyakran visszatartja az innovatív kkv-kat
szellemitulajdon-jogaik érvényesítésétől. Következésképpen a kkv-k
innovatív beruházásokból származó hozama nem optimális, és nem tudják
bővíteni kutatási és fejlesztési tevékenységüket. Ezt a helyzetet egyes
tagállamokban nemzeti rendszereken és alapokon – például a jogvitákhoz
kapcsolódó jobb biztosítási lehetőségeken – keresztül próbálják orvosolni.
A Bizottság a megfigyelőközpont támogatásával 2015-ben szükség esetén
felül fogja vizsgálni az ilyen nemzeti rendszerek, illetve a harmadik
országokban működő nemzeti rendszerek hatékonyságát. Ennek nyomán a
Bizottság a felülvizsgálat eredményeit zöld könyv formájában teszi közzé, amely
szükség esetén szakpolitikai kezdeményezéshez fog vezetni. 5.
fellépés: A Bizottság zöld könyvet ad ki, amely
alapján konzultációt folytat az érdekelt felekkel a jövőbeni uniós
fellépés szükségességéről, amelynek alapját a kkv-k
szellemitulajdon-jogainak érvényesítését elősegítő, állami
finanszírozású rendszerek bevált gyakorlatai képeznék. A
megfigyelőközpont különféle tevékenységei során eredményesen figyelembe
vehetné a kkv-k azon jellemzőit – például korlátozott erőforrásaikat
–, amelyek szellemitulajdon-jogaik érvényesítése szempontjából lényegesek. A
kkv-knak mint jogtulajdonosoknak gyakran több információra van szükségük a
marketing- és forgalmazási stratégiáik megfelelő kialakításához, emellett
pedig az is előfordul, hogy nem rendelkeznek elegendő szakismerettel
és tapasztalattal szellemi tulajdonuk hatékony megvédéséhez. A Bizottság ezért
a végrehajtási kérdéseket magában foglaló támogatási rendszer[21]
kifejlesztésén dolgozik: az IPorta projekt keretében megerősíti és
koordinálja a nemzeti támogatást, az európai IPR-Helpdesk és a kkv-kat
kiszolgáló harmadik országokbeli IPR-Helpdeskek révén pedig tanácsadást
biztosít a szellemitulajdon-jogok transznacionális üzleti tevékenységben való
érvényesítéséről[22].
Ez a rendszer szoros összefüggésben áll az általános vállalkozástámogatással, a
szellemi tulajdon nemzeti támogatásával és a megfigyelőközpont
tevékenységével. 2.5. Visszatérítési rendszerek: a
fogyasztók eszköze Egyes hitel- és
bankkártya-szolgáltatók visszatérítési rendszereket kínálnak, amelyekben a
fogyasztók bizonyos értékhatárig elutasíthatják azon szolgáltatás vagy termék
kifizetését, amelyet nem vásároltak volna meg, ha tudják, hogy nem eredeti. Az
ilyen rendszerek megléte bizonyos tagállamokban jogszabályi kötelezettség. A
visszatérítési rendszerek nyilvánvalóan enyhítik a csalás okozta károkat,
emellett annak biztosításához is hozzájárulhatnak, hogy a
szellemitulajdon-jogokat sértő terméket vagy szolgáltatást nem szándékosan
vásárló fogyasztóknak vagy ne kelljen azt kifizetniük vagy részesüljenek
kártérítésben. Ezek a rendszerek fontos szerepet tölthetnek be a
szellemitulajdon-jogokat megsértő piaci szereplők jogszerűtlen
bevételeinek visszaszorításában. 2014-ben a Bizottság konzultációt indít a
visszatérítési és más kifizetés-visszaigazolási rendszerekről, amelyek
képesek csökkenteni az üzletszerűen elkövetett, szellemi tulajdont
érintő jogsértő tevékenységből származó bevételeket. A nyilvános
konzultáció keretében fel fogják térképezni az e területre vonatkozó intézkedések
hatókörét. 6.
fellépés: A Bizottság zöld könyvet ad ki, amely
alapján konzultációt folytat az érdekelt felekkel az üzletszerűen
elkövetett, szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni visszatérítési és
egyéb kapcsolódó rendszerek hatásáról. Ennek alapján feltérképezi az e
területre vonatkozó konkrét fellépés szükségességét és lehetséges hatókörét.
3.
Hatósági együttműködés
3.1. Nemzeti hatóságok közötti
együttműködés A belső
határok nélküli Európában a szervezett bűnözés transznacionális módon van
jelen a szellemitulajdonjog-sértő tevékenységekben, ezért a nemzeti
hatóságok, az uniós intézmények, az uniós bel- és igazságügyi ügynökségek, az
érintett harmadik országok és az egyéb partnerek közötti együttműködés
megerősítésére van szükség. Ebben az összefüggésben a Bel- és Igazságügyi
Tanács[23]
– mindenekelőtt az Europol által készített, a súlyos és szervezett
bűnözésre vonatkozó fenyegetésértékelés alapján – 2013 júniusában a
2014–2017 közötti időszak egyik prioritásaként határozta meg az
egészségügyre, a biztonságra és az élelmiszerekre vonatkozó szabályokat
sértő hamisított áruk előállításában és terjesztésében részt
vevő, valamint a nem kielégítő minőségű árukat
előállító szervezett bűnözői csoportok tevékenységének
akadályozását. A súlyos és
szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló tanácsi
következtetésekben megjelölt különféle prioritások terén tett előrelépés
érdekében a tagállamok éves operatív cselekvési terveket dolgoznak ki a Tanács
Főtitkársága, a Bizottság, az Eurojust, az Europol és más érdekelt uniós
ügynökségek támogatásával[24].
A fellépések végrehajtását rendszeresen nyomon fogják követni. A Bizottság
készen áll arra, hogy esetleg az ilyen fellépések társfinanszírozása révén is
támogassa a tagállamokat. Az Európai
Uniónak a szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelemre irányuló
2013–2017 közötti vámügyi cselekvési terve[25]
keretbe foglalja a 28 vámigazgatás együttes fellépését, hogy eredményesebben
tudjanak küzdeni a szellemi tulajdont érintő jogsértések ellen az EU
külső határain. A cselekvési terv testreszabott megközelítések
kidolgozását irányozza elő az interneten vásárolt, szellemi tulajdont
sértő áruk futár- és postai csomagok formájában történő
kiszállításának kezelésére. A határokon átnyúló és a hatóságok közötti
együttműködés további fokozására van szükség. A Bizottság 2015-ben
konferenciát fog tartani a vámhatóságok, a rendőrség és az igazságügyi
hatóságok képviselőinek részvételével, hogy meghatározzák a
megerősített együttműködés megvalósításának mikéntjét. Azt a kihívást,
hogy hogyan lehet jobban nyomon követni a szellemitulajdon-jogok
érvényesítésében mutatkozó tendenciákat az EU-n kívül, ezzel párhuzamosan egy
bizottsági közlemény is tárgyalja, amely naprakésszé teszi a
szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésének
2004-es stratégiáját[26].
A szabadkereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalások összefüggésében
az EU arra törekszik, hogy a harmadik országok kormányai érdemi
kötelezettségvállalásokat tegyenek a szellemitulajdon-jogok magas szintű
érvényesítésére, ezáltal megkönnyítve a fokozott
szellemitulajdonjog-igényű termékek kereskedelmét. Az EU, illetve a
harmadik országok vámhatóságai között szintén el kell mélyíteni az
együttműködést a szellemi tulajdont sértő áruk kereskedelme elleni küzdelem
terén, amint azt az EU vámügyi cselekvési terve[27] is
előirányozza. Egyes
tagállamok szellemi tulajdont érintő bűncselekményekkel foglalkozó
egységeket hoztak létre joghatóságukon belül, hogy az érintett hatóságok
körében elkerüljék a szellemi tulajdon érvényesítésére vonatkozó stratégiák
megkettőzését. A tagállamok közötti együttműködésben hiányosságok és
a feladatok megkettőzésének hasonló kockázatai figyelhetőek meg. A
hatóságoknak gyakran nehézséget jelent az Unión belüli, határokon átnyúló,
szellemi tulajdont sértő tevékenységek nyomon követése, ezért igen ritkán
képesek határokon átnyúló vizsgálatokat és műveleteket tervezni, illetve
végrehajtani az egységes piacon belül. A
Bizottság úgy véli, hogy – a folyamatban levő tevékenységek[28]
sérelme nélkül – a releváns tagállami hatóságok szakértői csoportjának[29]
létrehozása útján fokozni lehetne a szellemi tulajdon védelmében érintett
valamennyi nemzeti hatóság közötti együttműködést. Ez a fórum
lehetővé tenné mind a bevált gyakorlatok megosztását, mind a szellemi
tulajdonnal kapcsolatos szakpolitika irányának megvitatását, és ezáltal
hozzájárulhatna a szellemi tulajdon hatékonyabb uniós érvényesítéséhez[30]. 7.
fellépés: A Bizottság a szellemi tulajdon
érvényesítésével foglalkozó tagállami szakértői csoportot hoz létre, amely
keretében a tagállamok megoszthatják az EU-n belüli valamennyi érintett
hatósággal való együttműködés terén kialakult bevált gyakorlataikat,
továbbá tájékozódhatnak a cselekvési terv végrehajtásának
előrehaladásáról. 3.2. Az egységes piac nemzeti
hatóságainak szóló képzés Nagyrészt
nemzeti szinten valósul meg a nemzeti hatóságok arra irányuló képzése, hogy
kezelni tudják a szellemi tulajdont sértő tevékenységekkel összefüggő
tendenciákat és üzleti modelleket, valamint megosszák az azonosítási
technikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatokat. Ezenkívül, ahol határokon
átnyúló képzés és tudásépítés zajlik, ez gyakran a hatóságok típusa szerinti
bontásban, nem pedig a különböző hatóságokat összefogva valósul meg. Az
egységes piac összefüggésében ezért mindenképpen szükség van a szellemi
tulajdon határokon átnyúló érvényesítésével kapcsolatos hatósági képzési
program kidolgozására. A megfigyelőközpont 2012-ben és 2013-ban
tudásépítési szemináriumokat tartott a végrehajtásban dolgozó tisztviselők
számára a hamisított peszticidekről és a gyógyszerekkel kapcsolatos
bűncselekményekről. Erre építve most a szellemitulajdon-jogok
gyakorlati érvényesítésével foglalkozó nemzeti tisztviselőknek szóló
képzéseket is be kell ütemezni. Időközben a Közösségi Növényfajta-hivatal
(CPVO) 2013 májusában végrehajtási képzést tartott az e területen
tevékenykedő szellemitulajdon-szakértők valamennyi csoportjának a
növényfajtákkal kapcsolatos jogokról. A megfigyelőközpont 2014-ben is
tovább munkálkodik a tagállami hatóságoknak szóló, szellemi tulajdonnal
kapcsolatos, átfogó ágazati képzési programsorozat kidolgozásán. E programok
koordinációjában részt vesz az Europol, az Eurojust, az Európai
Rendőrakadémia (CEPOL) és a CPVO is. A gyakorló
jogászoknak szóló, a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós joggal kapcsolatos
képzés kidolgozása ugyancsak javulást eredményezhet a szellemitulajdon-jogok
hatékony érvényesítése és a jogorvoslati lehetőségek terén. A Bizottság e
célból támogatni fogja a gyakorló jogászoknak szóló, a szellemi tulajdonra
vonatkozó uniós joggal kapcsolatos képzést, konkrétan azáltal, hogy teljes
mértékben ki fogja használni az európai igazságügyi portál[31]
kínálta lehetőségeket a meglévő képzési anyag terjesztéséhez. 8.
fellépés: A Bizottság támogatja a megfigyelőközpontot
a tagállami hatóságoknak szóló, a szellemi tulajdon egységes piaci
érvényesítésével kapcsolatos, átfogó ágazati képzési programsorozat
kidolgozásában. 3.3. A közbeszerzési megbízást
elnyerő vállalkozók felelőssége a szellemi tulajdont sértő termékek
közbeszerzésekből való kiszűrése terén Az uniós
közbeszerzési szerződések azt eredményezhetik, hogy a szellemi tulajdont
sértő termékek a közszolgálati ágazatokba is beszivárognak. Első
lépésként a Bizottságnak 2014-ben elő kell mozdítania a tagállami
hatóságok közötti jobb információcserét ezekről a kérdésekről, és e
célból konzultációt fog szervezni a közbeszerzésekkel foglalkozó tagállami
szakértői csoport keretében. A megfigyelőközpont által szervezett
tematikus műhelytalálkozók szintén lehetőséget biztosítanak majd
arra, hogy a különböző tagállamok hatóságai megbeszéljék az általuk
tapasztalt problémákat és megosszák a bevált gyakorlatokat. A Bizottság továbbá
elindítja az első ágazati kísérleti fellépést is: átvilágítja az
egészségügyi ágazat közbeszerzéseit, hogy képet kapjon a probléma
nagyságrendjéről ezen a területen. E tevékenységek alapján a Bizottság
módszertani útmutatót fog közzétenni és terjeszteni, hogy ezáltal segítsen a
hatóságoknak észlelni és megakadályozni a hamisított termékek közszolgáltatásokba
való belépését. 9.
fellépés: A Bizottság a hamisított termékek
beszerzésének megakadályozása terén kialakult bevált gyakorlatokról szóló
útmutatást kíván kidolgozni, terjeszteni és közzétenni a hatóságok számára.
4.
A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó
szakpolitika jobb nyomon követése és célirányossá tétele
4.1. A szellemi tulajdon és a
szellemi tulajdont sértő tevékenységek tendenciáinak elemzése A közérdek
szempontjából a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó szakpolitikáknak
azokra az üzletszerűen elkövetett, szellemi tulajdont sértő
tevékenységekre kell irányulniuk, amelyek a legnagyobb valószínűséggel
okoznak kárt az innovációs és kreatív beruházások terén, valamint amelyek a
leghátrányosabbak a fogyasztók jólétére és a gazdasági növekedésre. Ebből
kifolyólag objektív módon meg kell határozni, majd szisztematikusan nyomon kell
követni a szellemitulajdonjog-sértő tevékenységek által legsúlyosabban
érintett, fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágakat annak érdekében,
hogy a jelen közleményben előirányzott szakpolitikai eszközök és a
jogorvoslati rendszerek egyaránt működjenek. 2013 szeptemberében az
Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) és az OHIM tanulmányt tett közzé, amely
előzetes értékelést tartalmaz az EU-n belüli, fokozott
szellemitulajdonjog-igényű iparágakról[32].
A fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágakról szóló ESZH/OHIM-jelentés
második részét 2014 őszén fogják közzétenni[33]. A fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak
meghatározását követően megbízható becslési módszertan alkalmazására van
szükség a szóban forgó ágazatokat jellemző üzletszerűen elkövetett,
szellemitulajdonjog-sértő tevékenység nagyságrendjének felmérése céljából[34]. A
Bizottság a megfigyelőközponttal együtt 2015-re átlátható és pragmatikus
modelleket fog kidolgozni a szellemitulajdonjog-sértő tevékenységek
tendenciáinak felbecslésére a fokozott szellemitulajdonjog-igényű
ágazatokban. Azon fokozott
szellemitulajdonjog-igényű ágazatok vonatkozásában, amelyek online
értékesítik termékeiket és a szellemitulajdonjog-sértő illegális termékek
„ingyenes” kínálatával kell megbirkózniuk, a Bizottság tanulmányt végez az
illegális termékek legális termékekre gyakorolt kiszorító hatásának értékelése
céljából. A tanulmány még 2014 folyamán elkészül. A megfigyelőközponttal
együttműködve a Bizottság szintén tanulmányt indít a „creative commons”
licencek megsértéséről, amely esetekben a jogsértők a köztulajdonban
levő műveket próbálják kisajátítani. Emellett a megfigyelőközpont
kutatásba kezd a fiatalabb generáció magatartásáról és attitűdjeiről
a szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó termékekhez kapcsolódó fogyasztási
mintákat illetően. A vámügyi
politika terén folytatott munkájával összefüggésben a Bizottság továbbra is
gyűjti és hozzáférhetővé teszi az EU külső határain lefoglalt
árukra vonatkozó adatokat. Ezeket az információkat az egységes piacon
bejelentett, szellemi tulajdont érintő jogsértésekkel kapcsolatos
információ fogja kiegészíteni[35].
Ezzel egyidejűleg a megfigyelőközpont az érintett nemzeti hatóságok
támogatásával a szellemi tulajdont érintő jogsértésekhez kapcsolódó
ítélkezési gyakorlat adatbázisának kidolgozásán munkálkodik. Az
adatcsoportokat hatékonyan kell felhasználni annak érdekében, hogy a
szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó szakpolitika átlátható
gazdasági alapokra épüljön. Ennek garantálása céljából a Bizottság
2014-től kezdődően erre a területre vonatkozó gazdasági
jelentéseket kíván készíteni. Ezek fogják képezni az üzletszerűen
elkövetett, szellemitulajdonjog-sértő tevékenységek elleni bizottsági
szakpolitika nyomon követési eszközét. 10.
fellépés: A Bizottság kétévente jelentést tesz
közzé a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós szakpolitika gazdasági hatásáról,
ami – a jelen közleményben felvázoltaknak megfelelően – a
szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó új uniós szakpolitika
hatékonyabb nyomon követési eszközévé válhat. [1] Az Európai Tanács 2014. március 20–21-i következtetései,
5. és 6. o. [2] Intellectual Property Rights intensive industries:
contribution to economic performance and employment in Europe (Fokozott
szellemitulajdonjog-igényű iparágak: hozzájárulás az európai gazdasági
teljesítmény és foglalkoztatás javításához). Lásd: oami.europa.eu. [3] Lásd: ec.europa.eu/internal_market/intellectual-property. [4] 2012-ben a RAND Europe jelentést készített, melynek címe:
Measuring IPR infringements in the internal market (A szellemi tulajdont
érintő jogsértések mérése a belső piacon). A jelentés az e kérdéskört
értékelő, az iparági szereplők által finanszírozott tanulmányokat,
valamint azok korlátait vizsgálja. http://ec.europa.eu/internal_market/iprenforcement/docs/ipr_infringment-report_en.pdf
[5] Lásd: kroll.com. [6] Lásd: ec.europa.eu/taxation_customs. [7] https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/246390/horr73.pdf.
A becslés nem foglalja magában a számítástechnikai bűnözést. [8] A javasolt intézkedéseknek semmilyen költségvetési
hatása nincs a Bizottság hivatalos programozásában szereplő, a
következő néhány évre vonatkozó előirányzatokon kívül. [9] A 2012. április 19-i 386/2012/EU rendelet különféle
feladatokkal bízza meg a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt a nemzeti
hatóságok, a magánszféra és az uniós intézmények tevékenységeinek ösztönzéséért
és támogatásáért a szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelem
terén. Ezek a feladatok nem terjednek ki a nemzeti hatóságok által végrehajtott
önálló műveletekben vagy vizsgálatokban való részvételre, sem az Európai
Unió működéséről szóló szerződés III. részének V. címében
tárgyalt esetekre (pl. igazságügyi és rendőrségi együttműködés). [10] Lásd: oami.europa.eu. [11] A Bizottság nemrégiben figyelemfelkeltő
kezdeményezést indított arról, hogy a legális termékek elleni – bizonyos
ágazatokra különösen jellemző – szellemi tulajdont érintő jogsértések
következtében elvesztett munkahelyek és elmaradt állami bevételek a polgárokat
is károsan érintik. A kezdeményezés címe: „Túl szép, hogy igaz legyen? A
hamisított termékek valós ára”, további információért lásd: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/tajani/stop-fakes/index_hu.htm [12] A 2010. október 20-i 995/2010/EU rendelet meghatározza a
fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeit. [13] Lásd: ec.europa.eu/dgs/jrc. [14] Lásd: ec.europa.eu/internal_market/iprenforcement. [15] COM(2013) 209, 2013.4.18. [16] A 2004. április 29-i 2004/48/EK irányelv. [17] COM(2010) 779, 2010.12.22. [18] Lásd: ec.europa.eu/internal_market/consultations. [19] COM(2013) 794 final. [20] http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_communication_en.pdf [21] http://ec.europa.eu/enterprise/initiatives/ipr/what-are-iprs/index_en.htm
[22] További részletekért lásd a Bizottság „Kereskedelem,
növekedés és szellemi tulajdon – a szellemitulajdon-jogok védelméért és érvényesítéséért
a harmadik országokban” című közleményét, COM(2014) […]. [23] A Tanács 2013. június 7-i következtetései a súlyos és
szervezett bűnözés elleni küzdelem prioritásainak meghatározásáról. [24] Ezen fellépések célja az információk és a hírszerzés
javítása a stratégiai és operatív elemzés céljából, a jelentős
bűnszervezetek kiemelt kezelése és megcélzása, pénzügyi nyomozási és
vagyon-visszaszerzési eszközök kifejlesztése, az EU-val folytatott
multidiszciplináris együttműködés fellendítése, valamint a kulcsfontosságú
kibocsátó és tranzitországokkal, illetve az érintett partnerekkel folytatott
együttműködés javítása. [25] A Tanács 2012. december 10-i állásfoglalása. [26] HL C 129., 2005.5.26., 3. o. [27] Ugyanott. [28] Konkrétan a vámügyi cselekvési terv vagy a súlyos és
szervezett bűnözés elleni uniós küzdelem keretében zajló tevékenység,
lásd: HL C 80., 2013.3.19., 1. o. [29] A szakértői csoport felügyelné az olyan közös
eszközök használatát is, mint például a bűnüldözési adatbázis és a
megfigyelőközpont által kidolgozott ACIST (a hamisított árukra vonatkozó
statisztikák és adatok rendszere). [30] A szakértői csoport hatáskörét és mandátumát 2014
során bizottsági határozat formájában fogják rögzíteni. [31] Lásd: e-justice.europa.eu. [32] Fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak,
hivatkozás fent. [33] A vállalati szintű adatbányászat révén nemzeti
szinten meghatározhatóak a fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak és
számszerűsíthető az egyes tagállami gazdaságokhoz való hozzájárulásuk,
továbbá felmérhető a kkv-k szellemitulajdon-jogokra való támaszkodásának
mértéke. [34] 2012-ben a RAND Europe jelentést készített a Bizottság
megbízásából (a fent idézett Measuring IPR infringements in the internal
market – A szellemi tulajdont érintő jogsértések mérése a belső
piacon c. jelentés), amely mintegy 200 meglévő tanulmányt tekintett át és
kiemelte a módszertani, illetve az adatokra vonatkozó erősségeiket és
gyengeségeiket. Ennek alapján a kutatóintézet szakmailag felülvizsgált
módszertanra tett javaslatot, amely alkalmazható lenne a
szellemitulajdonjog-sértő tevékenységek szintjének felbecslésére a
gazdaságban. [35] Az adatokat az OHIM és az Europol által közösen
kifejlesztett, a hamisítás ellen irányuló hírszerzést támogató eszközben (ACIST)
fogják tárolni; lásd: https://www.tmdn.org/enforcementintelligence-webapp/