52010DC0285

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.6.2.

COM(2010) 285 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Jelentés a 2004/913/EK és a 2005/162/EK ajánlásnak a jegyzett társaságok igazgatóinak javadalmazási rendszere tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2009/385/EK bizottsági ajánlás (az igazgatók javadalmazásáról szóló 2009. évi ajánlás) tagállamok általi alkalmazásáról

{COM(2010) 284 végleges}{COM(2010) 286 végleges}{SEC(2010) 670}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Jelentés a 2004/913/EK és a 2005/162/EK ajánlásnak a jegyzett társaságok igazgatóinak javadalmazási rendszere tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2009/385/EK bizottsági ajánlás (az igazgatók javadalmazásáról szóló 2009. évi ajánlás) tagállamok általi alkalmazásáról(EGT-vonatkozású szöveg)

1. A JELENTÉS CÉLJA

A pénzügyi válság súlyos hiányosságokra mutatott rá a pénzügyi piacok szabályozása és felügyelete terén. Széles körű egyetértés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a rövid távú megtérülésre alapozott, a kockázatok megfelelő mérlegelését nélkülöző juttatási rendszerek hozzájárultak azon tényezőkhöz, amelyek a pénzügyi intézményeket különösen kockázatos tevékenységekre ösztönözték. Aggodalmak fogalmazódtak meg az ügyvezetők javadalmazásának utóbbi időben tapasztalt jelentős mértékű emelkedésével, az igazgatók javadalmazásában a változó összetevő arányának növekedésével, és ezzel összefüggésben a javadalmazási politikák rövid távú irányultságával kapcsolatban, ami a gazdaság valamennyi ágazatában tapasztalható jelenség.

A jegyzett társaságok igazgatóinak javadalmazásáról szóló 2004/913/EK bizottsági ajánlás és a jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói, illetve felügyelő bizottsági tagjai szerepéről és az igazgatóság (felügyelő bizottság) által létrehozott bizottságokról szóló 2005/162/EK ajánlás nem foglalkozott a pénzügyi válság kapcsán felmerült összes kérdéssel. Az ajánlásokban nem szerepel például az, hogy az ügyvezetők javadalmazását hozzá kellene igazítani a társaságok hosszú távú érdekeihez. Ennek ismeretében az ECOFIN Tanács 2008. december 2-i következtéseiben felkérte a Bizottságot, hogy „ tegye naprakésszé ajánlását annak érdekében, hogy egyrészt előmozdítsa a részvényesek általi hatékonyabb ellenőrzést, másrészt a javadalmazás és a teljesítmény közötti szorosabb összefüggés kialakítására ösztönözzön, különösen a kiemelkedően nagy összegű végkielégítéseket illetően .” Ezért a Bizottság 2009 áprilisában új ajánlást (2009/385/EK) fogadott el az igazgatók javadalmazásának szerkezetéről, valamint a jegyzett társaságok igazgatói esetében alkalmazott javadalmazási politikák kialakításáról és működtetéséről, amely egy sor új, a meglévő ajánlásokat kiegészítő elvet határoz meg.

Megfelelő javadalmazási politikának kell biztosítania, hogy az igazgatók a teljesítményüknek megfelelő javadalmazásban részesüljenek, és ösztönzést kapjanak a társaság közép- és hosszú távú fenntarthatóságának szavatolására. A Bizottság 2009. évi ajánlása további iránymutatást ad e cél eléréséhez. Az ajánlás a megfelelő javadalmazási politika kidolgozásának helyes gyakorlatain alapul. Az igazgatói javadalmazás szerkezetének egyes kérdéseire és az igazgatói javadalmazással kapcsolatos jogkörökre összpontosít, ideértve a részvényesi felügyeletet is.

E jelentés célja annak értékelése, hogy a tagállamok tettek-e intézkedéseket az igazgatók javadalmazásáról szóló 2009. évi ajánlás fő elveinek érvényre juttatása érdekében. A Bizottság ezzel egyidejűleg egy másik jelentést is kiad, amely értékeli a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról szóló bizottsági ajánlás (2009/384/EK) végrehajtását. Ez a jelentés azt is elemzi, hogy a tagállamok milyen intézkedéseket tettek az igazgatók javadalmazásáról szóló 2004. évi ajánlás egyes fő elveinek érvényre juttatása céljából, különösen a javadalmazási politika közzétételével és az igazgatók egyéni javadalmazásával, valamint a javadalmazási nyilatkozatra vonatkozó részvényesi szavazással kapcsolatos elvek tekintetében, azzal a céllal, hogy megállapítsa, a pénzügyi válságot követően került-e sor további lépésekre ezen a területen.

A tagállamokat felkérték, hogy 2009. december 31-ig tegyék meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy előmozdítsák a 2009. évi ajánlás alkalmazását, például jogszabályok vagy a helyes gyakorlatra vonatkozó olyan szabályok révén, amelyek a „betart vagy indokol” elven alapulnak.

A „betart vagy indokol” elv rugalmasságot biztosít a társaságok számára. Egyes társaságok úgy vélhetik, hogy egy bizonyos ajánlás nem felel meg egyedi jellemzőiknek, vagy egy adott előírás betartása túlzottan nagy teherrel járna vagy nehézséget jelentene. Ezeknek a társaságoknak nem kell betartaniuk a szóban forgó előírást, amennyiben közzéteszik az ettől való eltérést és magyarázattal szolgálnak a piac szereplői felé.

Ez a jelentés a tagállamok által a Bizottság kérdőívére adott válaszokon, valamint a nemzeti vállalatirányítási kódexek és a tagállami jogszabályok vizsgálatán alapul. A jelentést kiegészíti egy kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum, amely tartalmazza az azt bemutató táblázatokat, hogy a tagállamok milyen mértékben teljesítették az ajánlás előírásait.

2. AZ ÉRTÉKELÉS FŐ MEGÁLLAPÍTÁSAI

A tagállamok kisebb hányada az ajánlásoknak legalább a felét végrehajtotta[1]. Jelenleg számos tagállam még dolgozik az ajánlásoknak (vagy azok egy részének) a nemzeti jogba vagy a vállalatirányítási kódexbe való átültetésén[2]. Sok tagállam előírja vagy ajánlja, hogy a javadalmazás változó összetevője kapcsolódjon a teljesítményhez és mozdítsa elő a társaság hosszú távú fenntarthatóságát[3]. A tagállamok kisebb hányada[4] előírja vagy ajánlja a javadalmazás változó összetevőjének halasztott kifizetését és a visszatérítést[5], míg a többség a végkielégítés korlátozását[6] írja elő vagy ajánlja. A részvényalapú javadalmazást sok tagállamban teljesítményhez kellene kötni, de a tagállamoknak csak kis hányada[7] ír elő vagy ajánl teljesítménykritériumtól függő megszolgálási időszakot és olyan időszakot, amelyben a részvényopcióhoz való jog nem gyakorolható. A tagállamok kisebb része[8] tett intézkedést a részvényesek javadalmazási kérdésekkel kapcsolatos szavazásának ösztönzése érdekében. A tagállamok csekély hányada[9] hajtotta végre a javadalmazási bizottságokhoz kapcsolódó ajánlásokat.

Az elmúlt években jelentősen nőtt a 2004. évi ajánlás közzétételre és a részvényesek szavazására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása. Egyre inkább jellemző a tagállamokra az is, hogy ezeket a kérdéseket kötelező érvényűen szabályozzák.

3. AZ AJÁNLÁS ALKALMAZÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Az ajánlások végrehajtását területenként értékeljük. Azok a tagállamok, amelyek végrehajtották az ajánlásokat (vagy azok egy részét), többnyire vállalatirányítási kódexükbe építették be azokat. Számos tagállam[10] még dolgozik a jogalkotási javaslatokon és/vagy a vállalatirányítási kódex módosításán, hogy beépítse az ajánlásokat (vagy azok egy részét). A tagállamoktól kapott tájékoztatás azt jelzi, hogy néhány tagállam nem tartotta szükségesnek, hogy az ajánlásokat (vagy az összes ajánlást) átültesse jogszabályaiba vagy vállalatirányítási kódexébe, mert nem merültek fel jelentős problémák a javadalmazással kapcsolatban[11].

3.1. A javadalmazási politika szerkezete

A legtöbb tagállam ajánlja vagy előírja, hogy a javadalmazás változó összetevője teljesítménykritériumhoz kapcsolódjon. Azonban nem az összes tagállami ajánlás és/vagy jog ösztönzi kifejezetten, hogy a teljesítménykritériumok előre meghatározottak és mérhetők legyenek[12]. A tagállamok többsége ajánlja vagy előírja továbbá a vállalat hosszú távú fenntarthatóságának ösztönzését teljesítménykritériumok kiválasztása révén, de a tagállamoknak csak kis része ajánlja vagy írja elő azt, hogy a javadalmazás változó összetevőjének meghatározásába nem pénzügyi teljesítménykritériumokat is be kell vonni.

A tagállamoknak körülbelül a fele ajánlja vagy előírja a társaságoknak, hogy állapítsák meg a javadalmazás változó összetevőjének felső határát. Azonban csak kevés tagállam ösztönzi a társaságokat kifejezetten arra, hogy alulteljesítés esetén tartsák vissza a javadalmazás változó összetevőjét.

A tagállamok kisebb hányada ajánlja vagy írja elő azt, hogy el kell halasztani a javadalmazás változó összetevője meghatározó részének kifizetését, ami azt jelenti, hogy a javadalmazás változó összetevőjének meghatározó részét többéves teljesítménykritériumok alapján ítélik oda, vagy hogy a javadalmazás változó összetevője meghatározó részének végleges odaítélését több évre elhalasztják, amíg a teljesítménykritériumokat nem teljesítik. A tagállamoktól kapott tájékoztatás azt jelzi, hogy az alacsony végrehajtási arány egyik oka az, hogy nem minden tagállam ismeri teljes mértékben a halasztott kifizetés koncepcióját[13] és esetleg eltérően értelmezte azt.

A tagállamok kisebb hányada végrehajtotta a visszatérítési rendelkezésekre vonatkozó ajánlást, amely vagy azt jelenti, hogy az igazgatókkal kötött szerződések lehetővé teszik a társaság számára, hogy visszakövetelje a javadalmazás azon változó összetevőjét, amelynek kifizetésére később tévesnek bizonyult adatok alapján került sor, vagy olyan jogszabály van érvényben, amely lehetővé teszi a társaságok számára, hogy így járjanak el. Ezt a kérdést gyakrabban szabályozzák törvényben, mint az ajánlásba foglalt más témákat. Számos tagállam tett közzé jogalkotási javaslatot a törvény e tekintetben való módosítása érdekében[14]. A vállalatirányítási kódex tervezett módosításával együtt ez azt jelenti, hogy a tagállamok többsége végrehajtotta az ajánlást.

A végkielégítés vonatkozásában a tagállamok kisebb hányada ajánlja vagy írja elő, hogy az nem lehet több a javadalmazás nem változó összetevőjének két évi összegénél. Néhány tagállam[15] azonban lehetővé teszi, hogy a végkielégítés a javadalmazás (átlagos) változó összetevőjén is alapuljon. Más tagállamok[16] szigorúbbak, mivel egy évi rögzített javadalmazásra való korlátozást ajánlanak. A legtöbb tagállam, amely a végkielégítés felső határának megállapítását ajánlja vagy írja elő, azt is ajánlja vagy előírja, hogy a végkielégítést nem kell kifizetni, ha a szerződés megszüntetésének oka a nem megfelelő teljesítmény[17].

3.2. Részvényalapú javadalmazás

Sok tagállam a részvényalapú javadalmazást a változó javadalmazás egyik formájának tekinti. Ennek következtében a részvények vagy részvényopciók odaítélését gyakran teljesítménykritériumokhoz kötik. Azonban csak néhány tagállam ajánlja vagy írja elő, hogy a részvények odaítélésüket követően legalább három évig nem válhatnak megszolgálttá, és hasonló időszakon át nem gyakorolható a részvényopció joga. Néhány tagállam[18] csak a részvényekre vonatkozóan ajánl vagy ír elő megszolgálási időszakot. Mások[19] csak a részvényopció gyakorlásának jogára ajánlanak vagy írnak elő korlátozást.

A Bizottság azt is ajánlotta, hogy a részvények megszolgálását és a részvényopció gyakorlásának jogát előre meghatározott és mérhető teljesítménykritériumokhoz kellene kötni. Ez azt jelenti, hogy a részvények vagy részvényopciók odaítélése után (függetlenül attól, hogy ez teljesítmény alapján történt vagy sem), a részvény csak akkor válik megszolgálttá, illetve a részvényopció gyakorlásának joga csak akkor érvényesíthető, ha a teljesítménykritérium teljesül. Ezt az ajánlást a tagállamok csekély számban hajtották végre. A tagállamoktól kapott tájékoztatás azt jelzi, hogy néhányan eltérően értelmezték az ajánlást, úgy, hogy a részvényalapú javadalmazás odaítélését kell teljesítménykritériumokhoz kötni és nem a megszolgálást és az opció gyakorlásának jogát az eredeti odaítélés után. Ez lehet az oka az említett ajánlás alacsony szintű végrehajtásának.

3.3. A javadalmazási politika közzététele és a részvényesi szavazás

A közzétételre vonatkozóan sok tagállam minimumkövetelményeket ajánl vagy ír elő. Ez többnyire azoknak az elemeknek a felsorolását jelenti, amelyeket bele kell foglalni a javadalmazási politika közzétételébe. A 2004. évi ajánlásban a Bizottság szintén tett ajánlásokat a közzététel minimumkövetelményeire vonatkozóan. Ezeket a követelményeket sok tagállam figyelembe vette. A 2009. évi ajánlásban a Bizottság további elemeket ajánlott, amelyeket a javadalmazási politika kapcsán közzé kellene tenni és általánosságban azt ajánlotta, hogy a javadalmazási politikának egyértelműnek és könnyen érthetőnek kell lennie. A tagállamok kis része ajánlja vagy írja elő kifejezetten, hogy a közzétett javadalmazási politikának egyértelműnek és könnyen érthetőnek kell lennie. Néhány tagállam e cél elérése érdekében más megközelítést választott és mintát adott ki a közzétételre vonatkozóan. Szintén a tagállamoknak csak kisebb hányada ajánlja vagy írja elő a javadalmazási politika közzétételére vonatkozóan a Bizottság által a 2009. évi ajánlásban ajánlott valamennyi elem bevonását. Emellett egyre jellemzőbb, hogy a tagállamok a javadalmazási politika közzététele tekintetében új ajánlásokat vagy előírásokat vezetnek be arra vonatkozóan, hogy a javadalmazás változó összetevőjéhez kapcsolódóan közzé kell tenni többek között a hosszú távú teljesítménykritériumokat, a teljesítménymérést és a részvényalapú díjazás feltételeit.

A tagállamok kisebb hányadában vannak olyan ajánlások vagy jogszabályok, amelyek ösztönzik a részvényeseknek a javadalmazási politikára vonatkozó szavazását. Ezek az ajánlások és rendelkezések különböző formákat öltenek. Néhány azt ajánlja vagy írja elő a társaságoknak, hogy nagyobb mértékben könnyítsék meg a részvényesek szavazását. Más tagállamok azt ajánlják a részvényeseknek vagy intézményi befektetőknek (néha a „betart vagy indokol” kötelezettség keretében), hogy megfontoltan gyakorolják szavazati jogukat. Meg kell jegyezni azt is, hogy az a puszta tény, hogy a részvényeseknek joguk van szavazni a javadalmazási politikáról, a Bizottság véleménye szerint nem jelenti a részvényesek arra való ösztönzését, hogy szavazzanak arról.

3.4. Javadalmazási bizottság

A javadalmazási bizottság szakértelme és integritása tekintetében a tagállamok kisebb hányada ajánlja vagy írja elő, hogy a javadalmazási bizottság egy tagja rendelkezzen szakértelemmel a javadalmazási politika terén[20]. Ehelyett néhány tagállam ajánlja vagy előírja, hogy valamennyi igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági vagy nem ügyvezető igazgatótanácsi tag, illetve a javadalmazási bizottság tagja rendelkezzen általánosságban megfelelő képzettséggel, ismerettel és/vagy tapasztalattal az általa betöltött funkció tekintetében. Egy tagállam[21] azt ajánlja, hogy a javadalmazási bizottság férjen hozzá a feladata teljesítéséhez szükséges készségekhez. Ez azonban azt eredményezheti, hogy a javadalmazási bizottság külső tanácsadót vesz igénybe. A külső tanácsadók tekintetében a tagállamok kisebb hányada ajánlja vagy írja elő, hogy a javadalmazási bizottság biztosítsa, hogy az által megbízott tanácsadó egyidejűleg a társaságnál ne járjon el tanácsadóként. Két tagállam[22] ehelyett a tanácsadó által a társaságnak nyújtott más szolgáltatások közzétételét ajánlja vagy írja elő. Egy tagállam[23] azt ajánlja, hogy a javadalmazási bizottság tanácsadó megbízása esetén biztosítsa, hogy a tanácsadó esetleges más megbízásaival összefüggésben ne álljon fenn összeférhetetlenség. A javadalmazási bizottság tagjainak független ítélete tekintetében csak néhány tagállam ajánlotta vagy írta elő kifejezetten, hogy a javadalmazási bizottságnak feladatainak gyakorlása során meg kell őriznie függetlenségét és integritását. Úgy tűnik, a legtöbb tagállam azon a véleményen van, hogy mindez automatikusan következik azon ajánlásból vagy követelményből, amely szerint a javadalmazási bizottság tagjainak többsége (vagy összes tagja) független. A Bizottság ajánlásának azonban az volt a célja, hogy erősítse a javadalmazási bizottság tagjainak független gondolkodását, miután az alkalmazandó kritériumnak (például a függetlenségre vonatkozó kritériumnak) megfelelően kiválasztották őket.

A javadalmazási bizottság szerepe tekintetében csak kevés tagállam ajánlja vagy írja elő, hogy a bizottság időszakonként felülvizsgálja az ügyvezető igazgatókra vonatkozó javadalmazási politikát, miközben egy tagállam[24] ezt a feladatot a felügyelőbizottságra ruházza. Úgy tűnik, számos tagállam azt a véleményt képviseli, hogy ez a feladat már bekerült a javadalmazási bizottság feladatai közé, azáltal, hogy feladata javaslatot tenni a javadalmazási politikára. Ha a nemzeti jogi keret ajánlja vagy előírja, hogy a javadalmazási bizottság évente dolgozza ki a javadalmazási politikát, természetesnek tűnik, hogy a bizottság kihasználja ezt az alkalmat és áttekinti az előző javadalmazási politikát, mielőtt javaslatot tenne a következő évi (esetleg azonos) javadalmazási politikára. A Bizottság ajánlásának azonban az volt a célja, hogy a javadalmazási politika aktív nyomon követésének és felülvizsgálatának ösztönzésével erősítse a javadalmazási bizottság jelenlegi működését, azzal a céllal, hogy a bizottság módosításokat javasoljon, mind egy olyan rendszerben, amelyben évente kell javaslatot tenni a javadalmazási politikára, mind ott, ahol nem ezt alkalmazzák.

A tagállamok kisebb hányada ajánlja vagy előírja, hogy a javadalmazási bizottság biztosítsa az arányosságot a javadalmazás tekintetében az egyes ügyvezető igazgatók, valamint az ügyvezetők és a társaság többi munkavállalója között. Néhány tagállam azonban a javadalmazás arányosságát a csoporton belüli társaságok között ajánlja vagy írja elő, ami nem pontosan ugyanaz. Néhány tagállam ajánlja vagy előírja, hogy a javadalmazási bizottság tegyen jelentést és vegyen részt az éves közgyűlésen. Néhány tagállam azonban a javadalmazási bizottság egy vagy több tagjának a jelenlétét írja elő.

4. A 2004/2005. évi ajánlás alkalmazásának alakulása

A 2004. évi ajánlás alkalmazásáról szóló 2007. évi bizottsági szolgálati jelentés óta körülbelül a tagállamok fele[25] tett jogalkotási kezdeményezést[26] az igazgatók javadalmazására vonatkozóan. E kezdeményezések némelyike annak csak egy konkrét szempontjával foglalkozott, például a végkielégítéssel, de a legtöbb kezdeményezés a javadalmazási politika közzétételéhez, az egyéni javadalmazáshoz és/vagy a részvényesek igazgatói javadalmazásra vonatkozó szavazásához kapcsolódott. Ezeknek a tagállamoknak a többsége már rendelkezik előírásokkal e témában a vállalatirányítási kódexben és azt választotta, hogy kötelezővé tételükkel erősíti azokat, míg más tagállamok új jogszabályok révén vezették be ezeket az előírásokat jogi keretükbe. Néhány tagállamban[27] még most zajlik a jogalkotási folyamat. A jogalkotási kezdeményezések mellett számos tagállam, amelynek vállalatirányítási kódexe 2007-ben, amikor a Bizottság kiadta jelentését a 2004. évi ajánlásról, nem tartalmazott ajánlást a javadalmazási politika közzétételére, az egyéni javadalmazásra és/vagy a részvényesek szavazására vonatkozóan, mostanra bevezette ezeket az ajánlásokat. Mindazonáltal még mindig van néhány tagállam, amely nem ajánlja vagy írja elő ezt. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a javadalmazási politika vagy jelentés közzététele tekintetében eltérések vannak a tagállamok között az ajánlott vagy előírt tartalom tekintetében. Emellett a tanácsadói részvényesi szavazás érvényre juttatása is eltérhet a tagállamok között.

Ami a független igazgatókról szóló 2005. évi ajánlást illeti, amely ajánlásokat tartalmaz a javadalmazási bizottság létrehozására és szerepére vonatkozóan, van néhány olyan tagállam, amely nem ajánlja vagy írja elő ilyen bizottság felállítását, és eltérések vannak az ilyen bizottság létrehozását ajánló vagy előíró tagállamok között a javadalmazási bizottság ajánlott vagy előírt feladatai és működése tekintetében.

5. KÖVETKEZTETÉS

A 2009. évi ajánlást számos tagállam figyelembe vette. Tíz tagállam[28] hajtotta végre az ajánlások legalább felét. Azonban a tagállamoknak csak kisebb hányada hajtotta végre az ajánlások többségét. Jelenleg számos tagállam[29] még dolgozik az ajánlásoknak (vagy azok egy részének) a nemzeti jogba vagy a vállalatirányítási kódexbe való átültetésén. Ami a tartalmat illeti, általánosságban a javadalmazás változó összetevőjére vonatkozó ajánlásokat nagyobb mértékben hajtották végre, mint a javadalmazási bizottságra vonatkozóakat.

Az elmúlt években azonban jelentősen nőtt a 2004. évi ajánlás közzétételre és részvényesi szavazásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása. Megfigyelhető, hogy a tagállamok ezeket a kérdéseket kötelező érvényűen szabályozzák. A javadalmazási nyilatkozat vagy a javadalmazási politika közzétételét, a javadalmazási nyilatkozat tartalmát, a részletesség szintjét, valamint az egyéni javadalmazás közzétételét illetően azonban továbbra is jelentős különbségek vannak a tagállamok között. A részvényesek szavazása tekintetében különbségek vannak a szavazás tárgyát és kötelező érvényét illetően, és úgy tűnik, hogy eltérő a negatív tanácsadói szavazat figyelemmel kísérése is.

Ezek alapján a Bizottság mérlegelni kívánja, hogy szükség van-e további intézkedésekre az uniós fellépés koherenciájának és hatékonyságának javítása érdekében ezen a területen. Ezért számos kérdést fogalmazott meg a pénzügyi intézmények vállalatirányításáról szóló zöld könyvben.

[1] AT, BE, DE, DK, LT, IT, NL, PT, SI és az UK.

[2] CY, CZ, EE, ES, FI, IT, PL és az UK

[3] AT, BE, BU, DE, DK, FR, HU, IT, LV, LT, LU, NL, PT, SE, SI, SK és az UK.

[4] AT, BE, DE, DK, LT, IT, PT, SE és SI.

[5] AT, DE, DK, FI, FR, LT, NL, SE és SI. Azonban CY, CZ, EE, ES, IT és az UK ajánlásokat/jogszabályokat tervez ezen a területen.

[6] AT, BE, DE, DK, EE, FR, IE, IT, LT, LU, NL, PT, SE, SI és az UK. AT, BE, DE és FR azonban – ellentétben a nem változó javadalmazás ajánlott alapulvételével – úgy határozza meg a végkielégítést, hogy az nem lépheti túl bizonyos számú összes éves javadalmazás összegét.

[7] BE, DK, IE, IT, LT, PT és az UK.

[8] BE, DE, DK, IE, LT, NL, SI, SK és az UK.

[9] AT, BE, DE, DK, IT, LT, NL, PT és SI az említett ajánlások egy részét végrehajtotta.

[10] CY, CZ, EE, ES, FI, IT, PL és az UK

[11] Többek között EE és SK.

[12] Néhány tagállam azonban azt állítja, hogy implicit módon ajánlja ezt.

[13] A javadalmazás változó részének halasztott kifizetése azt jelenti, hogy ezt a részt többéves teljesítménykritériumok alapján ítélik oda, vagy a végleges odaítélést több évre elhalasztják a teljesítménykritériumok elérésétől függően, és ennek legalább a javadalmazás változó összetevője készpénzben fizetett részére vonatkoznia kell. (A változó összetevő részvényekben való kifizetésével a részvényalapú javadalmazásra vonatkozó ajánlások foglalkoznak.)

[14] Néhány tagállam dolgozik vállalatirányítási kódexének módosításán, amely ajánlani fogja a javadalmazás változó összetevőjének visszatérítésére vonatkozó lehetőséget.

[15] AT, BE, DE és FR.

[16] IE, NL, SI és az UK

[17] DK és SE azonban ezt nem ajánlja, mivel véleményük szerint nem összeegyeztethető a végkielégítés funkciójával, amelynek lényege, hogy a szerződés azonnali felbontása esetén biztonsági hálót jelent.

[18] FR, LU és SE

[19] CY, DK, NL és PT

[20] Néhány tagállam jelezte, hogy nehéznek találta a „szakértelem” fogalmának meghatározását.

[21] LU

[22] IE és az UK. Az Egyesült Királyság jelezte, hogy a javadalmazási tanácsadók összeférhetetlenségének elkerülését célzó jogilag kötelező érvényű rendelkezések bevezetése nem lenne összeegyeztethető más szolgáltatásnyújtókra vonatkozó követelményekkel.

[23] SE

[24] EE

[25] AT, BE, CZ, DE, DK, EE, ES, FR, HU, IE, IT, LV, PT, SI, SK

[26] Vagy más kötelező intézkedést, például felsorolási szabályt.

[27] CZ, EE, ES és IT

[28] AT, BE, DE, DK, IT, LT, NL, PT, SI és az UK.

[29] CY, CZ, EE, ES, FI, IT, PL és az UK