52009DC0589

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2009.10.28.

COM(2009)589 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES):Az űrkomponenssel kapcsolatos kihívások és következő lépések

{SEC(2009) 1439}{SEC(2009) 1440}{SEC(2009) 1441}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES):Az űrkomponenssel kapcsolatos kihívások és következő lépések

BEVEZETÉS

2005-ben az EU stratégiai döntést[1] hozott arról, hogy önálló európai Föld-megfigyelési kapacitást fejleszt ki, amely környezetvédelmi és biztonsági szolgáltatásokat nyújt, és amelynek neve Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES). A GMES szorosan kötődik már meglévő kapacitásokhoz, és további európai uniós komponensek egészítik ki. Ez fontos különbség a Galileo program koncepciójához képest.

Az űrkomponenst illetően a GMES az ESA és a nemzeti űrügynökségek programjai[2] keretében megvalósuló számos tudományos küldetésre épül. Néhány EU-tagállam már hozott létre üzemszerűen működő kapacitásokat, közülük többen biztonsági és védelmi igényeik[3] kielégítésére. Ezenkívül kormányközi tevékenység is folyik az EUMETSAT keretében üzemszerűen működő meteorológia területén. Az EU a GMES révén kitölti az e két üzemszerűen működő alkotóelem közötti hézagot, hogy a Sentinel-űrprogramon[4] keresztül teljessé tegye az európai Föld-megfigyelési kapacitást. A belátható jövőben a GMES nem fog védelmi dimenziót kapni.

A GMES fejlesztése már eddig is jelentős erőforrásokat kapott az ESA-n keresztül, és a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (2007–2013) révén az EU költségvetésén belül. Ez a beruházás biztosítja a Sentinel-űrkonstelláció kifejlesztését és a releváns EUMETSAT, ESA és nemzeti küldetések küldetésekhez illeszkedő adathozzáférési rendszerek megvalósítását. Az alapok tehát le vannak fektetve az európai Föld-megfigyelés 2013 utáni folytatásához, ami előfeltétele a GMES-szolgáltatások fokozatos fejlesztésének, amihez a Bizottság biztosítja a felhasználói igények összefoglalását.

A GMES-re vonatkozó 2008-as közleménynek[5] megfelelően a GMES űrkomponensből, lokális komponensből és szolgáltatási komponensből áll. Ez a közlemény a GMES űrkomponensével foglalkozik. Az űrkomponensnek döntő szerepe van abban, hogy az EU el tudja érni Föld-megfigyelési programjának céljait, mivel a világűrbe telepített eszközök minden tekintetben meghatározzák a kínálható szolgáltatások körét, valamint ezek teszik ki a rendszer teljes költségének jelentős részét.

EDDIGI DÖNTÉSEK ÉS EREDMÉNYEK

A GMES-űrkomponens kiépítési fázisa összességében jól halad és terv szerint az első Sentinelek fellövése 2012-ben megkezdődik. Ezenkívül 2008 óta négy kísérleti üzemű GMES-szolgáltatás indult el, mégpedig:

- szárazföld-figyelési szolgáltatás,

- tengerfigyelési szolgáltatás,

- légkörösszetétel-figyelési szolgáltatás,

- katasztrófaelhárítási szolgáltatás.

Pontosabban meg kell még határozni a GMES-nek az éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatásokhoz és a biztonsági szolgáltatásokhoz való hozzájárulását.

A GMES-szolgáltatások jelenleg európai tudományos küldetéseket, üzemszerűen működő meteorológiai műholdakat és harmadik fél által vezetett küldetéseket használnak. A GMES-szolgáltatások már bizonyították hasznosságukat az EU és a nemzetközi közösség számára, különösen az olyan katasztrófákra történő hatékony és időben történő reagálás elősegítésével, mint például délkelet-ázsiai árvizek és földrengések, és európai erdőtüzek.

A GMES-szolgáltatások a Sentinel-műholdaktól származó adatok használatára vannak tervezve és kialakítva.

Intézményi szempontból a Bizottság 2008-ban megvetette[6] a GMES és ezzel együtt az űrkomponens strukturális, irányítási és finanszírozási szempontjainak alapjait. Erre reagálva az EU Versenyképességi Tanácsa felkérte a Bizottságot, hogy 2009-ben számoljon be a GMES üzemszerű működésre való átállításának előkészítéséről, beleértve a megosztott irányítás elvén alapuló nemzeti és európai hozzájárulásokkal történő finanszírozást is[7]. A Bizottság elfogadott egy GMES-rendeletre irányuló javaslatot[8], a 6. Űrtanács[9] pedig ismételten megerősítette, hogy szükség van arra, hogy az EU létrehozzon költségvetési stratégiát az EU következő többéves pénzügyi keretének meghatározása keretében.

FELKÉSZÜLÉS A KÖVETKEZő LÉPÉSEKRE

Az EU és az ESA együttes beruházásai alapján megvalósított kísérleti üzemű GMES fejlesztéséből kiindulva további lépéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az eddigi beruházások megtérüljenek, és hogy a GMES működése teljes mértékben üzemszerűvé váljon, szem előtt tartva mindenek előtt a költséghatékonyságot.

Rövid távon az elsőként fellövendő 1., 2. és 3A. Sentinel-egységek működéséhez szükséges finanszírozást fontos biztosítani. A GMES-programról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat tartalmaz rendelkezést pénzügyi hozzájárulásról. Ugyanilyen fontos, hogy kiegészüljön az 1., 2., és 3B. Sentinel-egységek kiépítési fázisának (fejlesztés és fellövés) finanszírozása.

Garantálni kell, hogy a Sentinelektől származó adatokhoz a felhasználók folyamatosan és zökkenőmentesen hozzáférjenek, a legjobb érték/ár arányt biztosító legköltséghatékonyabb megoldással. Szükség van ezért mind a 12 GMES-Sentinel küldetés működtetésének biztosítására, és az újabb és újabb egységekkel való lecserélésre. Noha kívánatos, hogy Európa megmaradjon a műholdtervezés élvonalában, az üzemszerű működés szempontjából célszerű kerülni a gyakori technológiai módosításokat (amelyek mindig új műhold-generációkat jelentenek). Az összes döntést meg kell hozni 2011-re.

Az, hogy a GMES teljes mértékben üzemszerűen működjön a következő évtizedben, folyamatos kutatómunkát és más küldetésekből származó adatokhoz való garantált hozzáférést jelent. A GMES valójában az ESA, az EUMETSAT és néhány EU-tagállam által vezetett mintegy 40 küldetést használ fel. Előkészítés alatt vannak magánüzemeltetők által használható és nemzetközi együttműködésben működő adathozzáférési rendszerek. Noha a műholdak élettartama változó, ezek a küldetések jelenleg általában 2020-ig vannak tervezve. Az is kérdés, hogy a tagállamok kívánják-e folytatni ezeket a küldetéseket. A GMES folytatólagossága és költséghatékonysága érdekében a tagállamokkal tisztázni kell, hogy tervezik-e a küldetések folytatását[10].

Az ESA hosszú távú forgatókönyvének[11] elemzése szerint a szükséges pénzösszeg összesen mintegy 4 milliárd EUR lenne a 2014–2020 időszakban. Ez a beruházás tartalmazza az üzemeltetési tevékenységek 430 millió EUR-s becsült éves költségét és a kutatás-fejlesztésre szánt 170 millió EUR-t. Végezetül, folytatni kell annak megvitatását, hogy a GMES tartalmát módosítani kell-e 2020 utánra. Ezt a vizsgálatot majd a megfigyelések, és az EU által meghatározott információs igények alapján kell elvégezni, figyelembe véve azt is, hogy az űrből történő megfigyelés világszerte egyre gyakoribb.

A hatodik Űrtanács felkérte az ESA-t, hogy 2009 végéig egységesítse a hosszú távú forgatókönyv elemzését az EUMETSAT-tal és az űrinfrastruktúrával rendelkező tagállamokkal folytatott további konzultáció révén. Az EU-nak a GMES-hez való 2013 utáni lehetséges hozzájárulása e programadó kontextus alapján kerül meghatározásra, és előzetes költségevetési értékelésnek lesz alávetve az EU következő többéves pénzügyi keretének meghatározásakor. Fontos azonban kiemelni, hogy a GMES-be való beruházás olyan hosszú távú kötelezettségvállalásokon alapul, amelyekhez hosszú távú pénzügyi kiadások kapcsolódnak.

TULAJDONVISZONYOK ÉS ADATKEZELÉSI POLITIKA

A GMES-programra vonatkozó, teljes körű és nyílt adathozzáférési politika megvalósításának támogatását célzó rendeletjavaslatával összhangban a Bizottságnak szándékában áll, hogy az ESA-val konzultálva kidolgozza a GMES jogi és szabályozási keretét.

Ebben az összefüggésben a Sentinelek tulajdonviszonya még nyitott kérdés, melyet tisztázni kell. A Tanács felhatalmazta erre a Bizottságot[12]. A GMES űrkomponensének megvalósításáról szóló EK-ESA megállapodás szerint jelenleg az ESA kezeli és felügyeli a GMES űrkomponensprogramja keretében készített műholdakat, űrrendszereket és más tételeket, köztük a Sentineleket is, amíg nem születik más megállapodás.

A tulajdonjog kizárólagos jogokat és ellenőrzést biztosít a tulajdon felett, ami lehetővé teszi a tulajdonos számára, hogy meghatározza egy adott űrinfrastruktúra használatának mikéntjét. Következésképpen a tulajdonjog magától értetődően együtt jár az irányítással. Az infrastruktúra tulajdonosának és a programirányítónak ugyannak kell lennie, hogy döntéseket tudjon hozni az infrastruktúra jellegéről, használatának feltételeiről és a kapcsolódó kötelezettségekről, mint például a karbantartás, helytállási kötelezettség és eszközgazdálkodás.

Az egyik lehetséges mód az lenne, hogy az EU nevében a Bizottság válna a Sentinel-infrastruktúra tulajdonosává. Ez a megoldás összhangban lenne azzal, amit az EU vezetette űrtechnológiai alkalmazási programoknál, főleg az európai GNSS-programoknál (EGNOS és Galileo) alkalmaznak. Ezt azonban részletesebben meg kell vitatni az összes érintettel, és a végleges döntést csak akkor lehet meghozni, ha már meghatározták az új többéves pénzügyi keret (2013 utánra) prioritásait és előirányzatait.

A tulajdonviszonyokhoz kapcsolódó egyik legfontosabb lépés egy olyan adatkezelési politika megvalósítása, amelynek célja az, hogy a felhasználók a lehető legszélesebb körben és a lehető legkönnyebben férhessenek hozzá az adatokhoz.

A javasolt GMES-rendeletben szereplő teljes körű és nyílt hozzáférés elvének alapján a Bizottság a következő elveket javasolja az űrkomponensre:

- A Sentinelek esetében ingyenes és nyílt adathozzáférési politika, díjmentes engedélyezési és online hozzáférési rendszer révén, biztonsági szempontok függvényében. Egy ilyen megoldás azt célozza, hogy a Sentinel-adatok használata az alkalmazások legszélesebb körében a lehető legelőnyösebb legyen és ösztönözni kívánja a Föld-megfigyelési adatokon alapuló információk végfelhasználók általi átvételét.

- Megegyezésen alapuló jobb adathozzáférési feltételek a nem az EU ellenőrzése alatt lévő küldetések esetében, pénzügyi hozzájárulás ellenében, feltéve hogy az költséghatékony lehet. Cél az, hogy partnerség alakuljon ki a tagállamokkal és saját küldetéseket vezető más nemzetekkel.

IRÁNYÍTÁS

A Bizottság már javasolta üzemszerű európai Föld-megfigyelő kapacitás létrehozását és fenntartását, egy EU vezette program keretében. Az ESA a GMES űrkomponensprogramján keresztül hozzájárul az üzemszerűen működő EU-program fejlesztési fázisához.

A GMES űrkomponensének megvalósítása ezért függ a következő főbb szereplők sikeres együttműködésétől: a tagállamok által segített Európai Bizottság, az ESA mint a GMES űrkomponensének koordinátora, és az EUMETSAT. A Bizottság szerint a feladatok következő megosztása maximalizálná a különböző partnerek közötti szinergiát.

Az Európai Bizottság biztosítja az EU Föld-megfigyelési programjának átfogó koordinálását, ideértve a programirányítást, a felhasználói igények összegzését, az adatkezelési politikát, az EU-költségvetés végrehajtását, a nemzetközi együttműködést és a piacfejlesztés támogatását. A Bizottság adott esetben támaszkodik Közös Kutatóközpontjának tudományos és műszaki – többek között távérzékelési – szaktudására is.

A Bizottság felállít egy koordinációs mechanizmust a GMES-partnertestülettel a többi partner (ESA, EUMETSAT, tagállamok) illetékes testületeiben folyó viták fókuszálása és az ottani döntések megkönnyítése révén.

Az ESA van a legjobb helyzetben és ezért célszerű, hogy az EU nevében továbbra is az ESA intézze a fejlesztési és beszerzési ügyeket.

Az ESA továbbá ideiglenesen működteti a szárazföld-figyelési és katasztrófaelhárítási űrinfrastruktúrát is a végleges üzemeltető kiválasztásáig. Az oceanográfiai és légkör-összetételi megfigyeléshez használt űrinfrastruktúrát az EUMETSAT működteti.

Az ESA-nak és az EUMETSAT-nak struktúrákat kellene kialakítania, hogy az EU nevében és megbízásából megfelelően el tudja végezni a kapott feladatokat.

A GMES-űRINFRASTRUKTÚRÁRA VONATKOZÓ BESZERZÉSI POLITIKA

A Sentinelek üzemszerű működési fázisának fő célja, hogy biztosítsa a folyamatos adatáramlást a felhasználók felé. Ennek nem csak műszaki szempontjai vannak, mint például az űrinfrastruktúra és az adatforgalmazás ellenőrzése, hanem ide tartozik az űrinfrastruktúra fokozatos lecserélése is az elkövetkező évtizedekben.

Az űrinfrastruktúrához való beszerzések átfogó elvét meg kell határozni, a GMES űrkomponensének jelenlegi kiépítési fázisában és a meteorológiai műholdak esetében jól bevált ESA-EUMETSAT együttműködési modellel szerzett tapasztalatokra építve A következő elveket kell szem előtt tartani:

- Az űrinfrastruktúrához történő beszerzés célja, hogy biztosítsa a Föld-megfigyelési adatok folyamatos rendelkezésre állását. Ez azt is jelenti, hogy a következő generáció fejlesztésének és a meglévő infrastruktúra használatának párhuzamosan kell történnie.

- A beszerzésnek arra kellene irányulnia, hogy biztosítsa a legjobb érték/ár arányt és fenntartsa Európa technológiai önállóságát. A megvalósításnak verseny keretében kellene történnie, miközben az európai űripari kapacitások lehető legjobb kihasználását is biztosítani kellene. Szem előtt kell tartani, hogy az infrastruktúra és annak hasznosítása hosszú programozási ciklusokon keresztül (például 15-20 év) tart.

NEMZETKÖZI EGYÜTTMűKÖDÉS

A nemzetközi együttműködés mindig összefonódott a GMES-szel mint európai Föld-megfigyelési kapacitással. Az EU és a jelentősebb űrtechnológiával rendelkező országok kétoldalú párbeszédet folytatnak a GMES-ről, hogy megtalálják a kiegyensúlyozott együttműködés módozatait.

Az EU párbeszédet folytat az Afrikai Unióval és afrikai regionális szervezetekkel, hogy megvizsgálják, hogyan lehetne hasznosítani a GMES-t a fejlesztéspolitikák támogatására.

A GMES továbbá a Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszeréhez (GEOSS) való EU-hozzájárulás lelke. Az ezen a többoldalú fórumon meghatározott adatmegosztási elvek képezik a Sentinel adatkezelési politikájának egyik alapját.

A Föld-megfigyelő Műholdak Bizottsága (CEOS) (a GEOSS űrkomponense) tekintetében a Bizottság célja, hogy párbeszédet tartson fenn nemzetközi partnerekkel és hozzájáruljon a főleg az éghajlatváltozás figyelésének támogatására kidolgozott virtuális Föld-megfigyelési konstellációkhoz.

KÖVETKEZTETÉSEK

A Bizottság lesz a GMES programirányítója és ennek megfelelően megszervezi magát. Az űrkomponens esetében ez a következőket jelenti:

- A hat Sentinel-sorozat jelenlegi konstellációjának fejlesztési fázisának lezárása és az infrastruktúra működtetése, biztosítandó az időbeni és zökkenőmentes adatáramlást a felhasználókhoz.

- Az űrinfrastruktúra újabb és újabb egységeinek és a későbbi technológiai fejlesztéseknek az előkészítése a felhasználói igények elfogadott konszolidálási folyamata alapján.

A Bizottság részletesebben megvizsgálja a tulajdonviszony kérdését, ideértve azt a lehetőséget is, hogy az EU és az ESA által közösen finanszírozott Sentinel-infrastruktúra tulajdonosává váljon.

A GMES-programról szóló rendeletjavaslat elfogadásától függően a Bizottság igyekezni fog érvényesíteni az ingyenes és nyílt hozzáférés politikáját a Sentinel-adatok tekintetében.

A hatodik Űrtanács iránymutatásaival összhangban a Bizottság finanszírozási stratégiát javasol ESA hosszá távú forgatókönyvének konszolidált elemzése alapján, beleértve megfelelő műszerek tervezését és finanszírozási konstrukciókat az űrkomponenshez, szem előtt tartva a GMES működésének költséghatékonyságát.

A Bizottság az ESA-val összehangoltan párbeszédet fog folytatni a tagállamokkal, az EUMETSAT-tal és annak tagállamaival, hogy megvitassák a más európai Föld-megfigyelési programokkal lehetséges szinergiákat és elemezzék a közösségi fellépés hozzáadott értékét.

MELLÉKLET: A GMES-küldetések rövid áttekintése

A GMES űrkomponense 6 Föld-megfigyelési Sentinel-küldetéssorozatot foglal magában. Jelenleg mintegy 12 küldetés kidolgozása van folyamatban, hat konstellációra felosztva.

A Sentinel-sorozatok több egységből álló konstellációkból[13] állnak. Ezzel eleget lehet tenni a GMES-szolgáltatásokkal szembeni felhasználói igényeknek, nevezetesen, hogy a megfigyelések legyenek folyamatosak, az adatokhoz zökkenőmentesen hozzá lehessen férni, meglegyen az üzemszerűen működő rendszerben a megfelelő redundancia és nagyobb legyen a megfigyelések gyakorisága.

- Sentinel 1: Nagy felbontású mikrohullámú képalkotás

A „Sentinel 1” sorozat kiépítési fázisa két műhold (A. és B. egység) kiindulási konstellációjából áll. A Sentinel 1 egy szintetikus apertúrájú radart (SAR) hordoz. Működése független az időjárási viszonyoktól, használható szárazföld-figyelési alkalmazásoknál és áttekintő adatokat ad kedvezőtlen időjárási viszonyok között is, katasztrófaelhárítási és biztonsági alkalmazás esetén. Az SAR-rel történő interferenciamérés bizonyítottan jól használható talajmozgások figyeléséhez. A Sentinel 1A. fellövése 2012 közepén esedékes. A B. egység tervezése folyamatban van, néhány eleméhez azonban jelenleg nincs finanszírozás.

- Sentinel 2: Nagy felbontású multispektrális képalkotás

A „Sentinel 2” sorozat kiépítési fázisa két műhold (A. és B. egység) kiindulási konstellációjából áll. A Sentinel 2 használható a szárazföld-figyelési alkalmazásoknál és áttekintő adatokat ad katasztrófaelhárítási és biztonsági alkalmazásokhoz. A Sentinel 2A fellövése 2013-ban esedékes. A B. egység tervezése folyamatban van, néhány eleméhez azonban jelenleg nincs finanszírozás.

- Sentinel 3: Közepes felbontású multispektrális képalkotás és magasságmérés

A „Sentinel 3” sorozat kiépítési fázisa két műhold (A. és B. egység) kiindulási konstellációjából áll. A Sentinel 3 használható globális szárazföld-figyelésre és az óceánok színének figyelésére. Hordoz egy magasságmérőt is, amellyel a Jason-sorozat megfigyelései egészíthetők ki. A Sentinel 2A. fellövése 2013-ban esedékes. A B. egység tervezése folyamatban van, néhány eleméhez azonban jelenleg nincs finanszírozás.

- Sentinel 4: A légkör összetételének figyelése geostacionárius pályáról

A „Sentinel 4” sorozat kiépítési fázisa a légkör összetételét figyelő olyan műszerekből áll, amelyeket EUMETSAT-űrjármű fog hordozni a harmadik generációs Meteosat (MTG) küldetéshez. A fellövést 2017-re tervezik és függ az MTG-küldetés fellövési időpontjaitól.

- Sentinel 5: A légkör összetételének figyelése alacsony Föld körüli pályáról

A „Sentinel 5” sorozat kiépítési fázisa a légkör összetételét figyelő olyan műszerekből áll, amelyeket EUMETSAT-űrjármű fog hordozni az EUMETSAT poláris rendszere utáni rendszerhez (post-EPS küldetés). Az első fellövést 2019-re tervezik és függ a post-EPS küldetés fellövési időpontjaitól.

Egy 2014-ben fellövendő Sentinel 5 előkészítő műhold jelenleg fejlesztés alatt van, hogy kitöltse a hézagot az ESA ENVISAT küldetései és az EUMETSAT post-EPS küldetésben használandó Sentinel 5 műszerek között.

- Jason-CS küldetés: Nagy pontosságú magasságmérés

A nagy pontosságú magasságmérési küldetések folytatása az óceánfelszín topográfiai megfigyelésének segítésére, a Jason-sorozat folytatásaként.

Ezenkívül a GMES űrkomponensprogramja felhasznál még mintegy 40, a tagállamok, az ESA, az EUMETSAT és más harmadik felek által vezetett küldetést , hogy kielégítse a GMES-szolgáltatások igényeit. A küldetéseket a GMES űrkomponensprogramról szóló ESA-nyilatkozat sorolja fel, hozzájáruló küldetésekként. Vannak adathozzáférési konstrukciók is, biztosítandó, hogy ezek adatai a GMES-szolgáltatások rendelkezésére álljanak.

[1] COM(2005) 565, 2005.11.10.

[2] Beleértve a Föld-felderítő küldetéseket, az ERS-t és az ENVISAT-ot.

[3] A francia Pleiades, a német TerraSAR-X és TandemX, és az olasz COSMOSkymed. További nemzeti programok: a francia SPOT sorozat, a német RapidEye, a spanyol SEOSAT és az Egyesült Királyság vezette DMC.

[4] A 6 Sentinel-küldetéssorozat jelenleg 7 egyedi műholdat és két hasznos terhet hordozó űrjárművet tartalmaz.

[5] COM(2008) 748 végleges, 2008.11.12.

[6] COM(2008) 748, 2008.11.12.

[7] A Versenyképességi Tanács következtetései: „Útban a GMES-program felé”, 16267/08, 2008.12.2.

[8] COM(2009) 223, 2009.5.20.

[9] A hatodik Űrtanács iránymutatásai, 2009. május 29.

[10] A küldetések üzleti alapra való helyezésének tervezése, vagy ipari tervezés egyes küldetések üzleti alapon történő fejlesztésének folytatására nem lehet jogi kötelezettségvállalás, hanem mindig a megfelelő üzleti modellek életképességétől függ.

[11] ESA/C(2009)36:

[12] A hatodik Űrtanács iránymutatásai.

[13] Azaz az együtt keringő A. és B. egység, amelyek működése a 2013–2020 időszakot fedi le, amit a C. és D. egység követ az ESA hosszú távú forgatókönyve szerint.