52009DC0440

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 28.8.2009

COM(2009) 440 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Europeana: a fejlesztés következő szakasza SEC(2009) 1124

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Europeana: a fejlesztés következő szakasza

1. BEVEZETÉS

Az európai könyvtárak, múzeumok és archívumok online anyagait egyesítő rendszert, az Europeanát a digitális könyvtárak létrehozására irányuló bizottsági kezdeményezés hívta életre 2008 novemberében abból a célból, hogy Európa kulturális és tudományos öröksége mindenki számára hozzáférhetővé váljék az interneten. Az Európai Parlament[1] és a Tanács[2] két szempontból is különösen fontosnak tartja az Europeana intézményét: egyfelől lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy a világ elé tárják kulturális értékeiket az interneten, másfelől ezekhez mindenki számára szabad hozzáférést biztosít. Kulturális javaink közkinccsé tétele ugyanakkor gazdasági szempontból is tartogat lehetőségeket, hiszen új termékekhez és szolgáltatásokhoz adhat ötleteket például az idegenforgalom vagy az oktatás területén.

Ez a dokumentum áttekinti az Europeana fejlesztésének következő szakaszát és megadja irányvonalát. Két fő kérdés mentén körvonalazza az elkövetkezendő évek főbb kihívásait: 1) hogyan bővíthető az Europeana gyűjteménye kiváló minőségű és a felhasználói igényeknek megfelelő, köztulajdonban lévő vagy szerzői jogi védelem alatt álló anyagokkal, és 2) milyen modell biztosíthatja fenntartható módon a finanszírozást és az irányítást. A cél az, hogy az Europeana és annak a digitalizálás, az online hozzáférhetőség és a digitális megőrzés terén lefektetett elvi alapjai maradandó lenyomatot adjanak az európai kultúráról az interneten, és hogy egyedi és közös kulturális örökségünk az Európai információs infrastruktúra szerves részévé váljon.

A Bizottság a legcélravezetőbb megoldások összegyűjtése érdekében konzultációt indít, amely az e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban olvasható kérdésekre épül. Az érdekelt feleknek 2009. november 15-ig van lehetőségük arra, hogy a kérdésekben véleményt nyilvánítsanak.

2. AZ EUROPEANA- STRATÉGIA: ONLINE HOZZÁFÉRÉS EURÓPA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÉHEZ

2.1. Szakpolitikai háttér

A Bizottság 2005 szeptemberében indította útjára az „i2010: digitális könyvtárak” kezdeményezést, építve az európai kulturális örökség internetes megjelenítésére irányuló korábbi tevékenységekre és válaszul hat állam- és kormányfőnek az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökségéhez intézett, 2005. április 28-i levelére, amelyben egy európai digitális könyvtár létrehozására tettek javaslatot.

A szélesebb nagyközönség számára e kezdeményezés leginkább az Europeanában ölt testet. A webhely egyetlen helyen biztosít hozzáférést ahhoz az óriási és egyre növekvő tartalommennyiséghez, amelyet a tagállamok kulturális intézményei digitalizálnak és bocsátanak rendelkezésre az interneten. Az Europeana a látható gyümölcse az online hozzáférhetőség és a digitális megőrzés terén végzett lankadatlan tagállami munkának, amely nélkül léte és továbbfejlődése egyaránt elképzelhetetlen. A Bizottság és a tagállamok együttműködése nyomán az említett munkaterületek szakpolitikai napirendre kerülhetnek és Európa egészében biztosítható, hogy a tagállamok szakpolitikai törekvései egyazon irányba mutassanak. A Bizottság egy 2006-ban közzétett ajánlásában[3] konkrét intézkedéseket fogalmazott meg, és a tagállamok szakértőiből álló csoporttal karöltve azóta is figyelemmel kíséri az ajánlásban és a kapcsolódó tanácsi következtetésekben foglaltak tagállami végrehajtását.

A Bizottság ezenkívül hozzájárult az érdekeltek közötti konszenzus megteremtéséhez a kulturális és tudományos anyagok internetes hozzáférhetőségét érintő kulcskérdések gyakorlati megoldásait illetően. A munkát a digitális könyvtárakkal foglalkozó magas szintű szakértői csoport koordinálta, bevonva a kulturális intézményeket, továbbá a jogtulajdonosok, a technológiai vállalkozások és a tudomány képviselőit. Ennek eredményeképpen többek között licencminta született a kereskedelmi forgalomban már nem kapható alkotások digitalizálására, a tudományos publikációk nyílt hozzáférésének hatásait felmérendő pedig a kiadók és a kutatók együttműködésén alapuló projekt indult. Az említett szakpolitikai tevékenységeket az e-tartalom-plusz program, a versenyképességi és innovációs keretprogram, valamint a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram keretében társfinanszírozott, kiterjedt technikai munka alapozta meg.

Gazdag és sokszínű kulturális örökségünk általános internetes megjelenítésével az Europeana hozzájárul a tagállamok kultúráinak megismertetéséhez, felszínre hozva az egyes kultúrák közös elemeit. Nagyobb súlyt kölcsönöz az egyedi digitalizált gyűjteményeknek azáltal, hogy a kontinens alkotásai számára „állandó virtuális tárlatot” nyit.

A webhelyen formátum szerint is lehet válogatni az információk között (pl. szöveges, képi, hang-, audiovizuális), illetve az egyes tagállamok nézőpontjából is meg lehet vizsgálni Európa történelmi és kulturális örökségét.

Az Europeana összefogja a digitalizálással összefüggő tagállami törekvéseket, egyben továbbiakra ösztönöz azáltal, hogy átfogó képet ad a már digitalizált anyagokról, s ezáltal felszínre hozza a Közösség különböző tagállamaiban e téren tapasztalható különbségeket.

Felhasználói szemmel az Europeana értéke abban rejlik, hogy ki-ki egyedi felületen keresztül – és saját anyanyelvén – hiteles kulturális szervezetek által rendelkezésre bocsátott digitális tartalomhoz férhet hozzá, és azt munkavégzésre, kedvtelésből vagy tanulmányaihoz felhasználhatja.

2.2. A jelenlegi helyzet

Az Europeana többnyelvű felülete Európa könyvtárainak, levéltárainak, múzeumainak és audiovizuális archívumainak egyedülálló kínálatából jelenleg több mint 4,6 millió könyv, folyóirat, kisfilm, térkép, fénykép és dokumentum digitalizált változatához nyújt közvetlen hozzáférést. Az állomány várhatóan gyarapodni fog az elkövetkezendő években. Az Europeana iránt már 2008 novemberi indulásakor is rendkívül élénk érdeklődés mutatkozott.

Jelenleg több mint 1000 kulturális intézmény közreműködésével számolhat (közvetlenül vagy tartalomszolgáltató bevonásával), partnerhálózata pedig több mint 150 tagú. A különböző jellegű kulturális intézmények Europeanán belüli összefogása mind nagyságrendjét, mind lehetőségeit tekintve példátlan. Egyre több kulturális intézmény teszi hozzáférhetővé anyagait e szolgáltatáson keresztül, tanúsítva a benne rejlő hatalmas potenciált és az Europeana-szemlélet iránti elkötelezettséget. Az Europeana közvetlen betekintést nyújt Európa megannyi kulturális gyűjteményébe, de közben ezen intézmények egyedi arculatát is megőrzi a felhasználók számára. Az együttműködés világszerte más kezdeményezésekre, akár a Digitális Világkönyvtárra is kiterjeszthető.

Az Europeana további fejlesztésének megvannak a szervezeti keretei. Az Europeana napi szintű működését biztosító irodának a Holland Nemzeti Könyvtár ad otthont. Mivel az Europeana 2008-ban létrehozott legelső változatának fenntartása és frissítése egyre több munkával jár, az iroda folyamatosan bővül és a webhely újabb kiadásának – az Europeana 1.0-nak – a kifejlesztésén munkálkodik.

Az elkövetkezendő években a webhely a meglévő funkciók és szolgáltatások bővítésén túl újakkal is gazdagodik majd. Különösen fontos tisztázni a keresési funkciókkal és a felhasználói felületekkel kapcsolatos kérdéseket. Szintén figyelmet kell fordítani a Web 2.0-s szolgáltatások fejlesztésére annak érdekében, hogy érdeklődési kör szerinti közösségek jöhessenek létre, és javuljanak a többnyelvűséggel kapcsolatos funkciók. A fejlesztés mellett szól az a nemrégiben végzett felmérés is, melyben az Europeana felhasználói közül több mint 3000 válaszadó vett részt és adott pozitív visszajelzést a szolgáltatásról. A fejlesztések végrehajtása során az Europeana továbbra is az új ötletek és kutatási eredmények „vegykonyhája” marad. A szolgáltatás további népszerűsítésére van szükség, hogy minél többen megismerjék Európában.

3. AZ EUROPEANA ÁLLOMÁNYÁNAK BőVÍTÉSE

Az Europeana fejlesztése akkor vezet eredményre, ha gyűjteményei is gyarapodnak. Az Európai Bizottság azt tűzte ki szakpolitikai céljául, hogy a webhelyen hozzáférhető digitalizált anyagok száma 2010-re érje el a 10 milliót , s hogy a bővülés ezután se álljon meg.

Ehhez pedig arra van szükség, hogy a digitalizálás Európa-szerte folytatódjék, és a digitalizált anyagokat a legmagasabb szakmai kívánalmaknak megfelelően ellássák metaadatokkal. A Bizottság ezért arra kérte a tagállamokat, tegyenek többet az ügy sikeréért, és – ha kell, nemzeti vagy tematikus tartalomszolgáltatók létrehozásával – biztosítsák, hogy a digitalizált tartalmak könnyen hozzáférhetővé váljanak az Europeanán keresztül[4].

3.1. A tartalmak jellege

Általában véve a tagállamok egyenlőtlen mértékben járulnak hozzá az Europeana állományának gazdagításához mind az anyagok mennyiségét, mind jellegét tekintve (lásd az e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 2. részét). Rendkívül látványos Franciaország szerepvállalása, mivel a digitalizált állomány mintegy 47%-a az ő erőfeszítései révén került az Europeanába. Vannak olyan tagállamok, amelyek mindössze néhány anyaggal járultak hozzá a kínálathoz. Ezek a különbségek a digitalizált gyűjtemények bővülésével várhatóan fokozatosan kiegyenlítődnek majd.

A fejlesztés első szakaszában egyes tagállamok (pl. Lengyelország, Magyarország) főleg könyvkiadványokkal gazdagították az Europeana állományát, mások (Finnország, Luxemburg, Észtország) elsősorban folyóiratokat és napilapokat tettek hozzáférhetővé, megint mások (például Románia) múzeumi képanyagokat küldtek. Ezzel az a paradox helyzet állt elő, hogy számos európai szépirodalmi mű több nyelvi változatban is elérhető az Europeanán, csak éppen az eredeti nyelven nem. Goethe művei például olvashatók franciául, lengyelül vagy magyarul, németül viszont nem.

Ezzel kapcsolatban sok felhasználói vélemény és kérdés érkezett. Saját kulturális és/vagy információs szakpolitikáiknak megfelelően a tagállamok és kulturális intézményeik választják meg, hogy mely anyagaikat kívánják digitalizálni és az Europeana felületén hozzáférhetővé tenni. Mindamellett a felhasználói igények kielégítése érdekében különös figyelmet kellene fordítani arra, hogy olyan anyagok legyenek elérhetőek az Europeanán, amelyek iránt valóban komoly az érdeklődés.

3.2. Szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak

Az Europeana egyik legfontosabb kihívása abban áll, hogyan lehet szerzői jogi védelem alatt álló anyagokkal gazdagítani, s így elkerülni egy „20. századi űr” kialakulását, vagyis egy olyan helyzetét, amelyben az 1900 előtti kulturális anyagok nagy része elérhető az interneten, a közelmúltban született anyagok közül viszont csak kevés. Erre a helyzetre – a szerzői jogi szabályozásra maradéktalanul figyelemmel – a kulturális intézmények és a jogtulajdonosok nagyfokú együttműködése jelenthet csak megoldást, amely a nemzeti kulturális intézmények és a szerzői jogok tulajdonosai közötti kétoldalú megállapodások formájában, de a szerzői jogok tulajdonosai által működtetett oldalakra mutató linkek Europeanán való elhelyezésével is megvalósulhat.

Az együttműködés ez utóbbi formájára jó példa a Bibliothèque nationale de France webhelye, a Gallica2. A köztulajdonban lévő anyagokhoz ingyenes hozzáférést biztosít, a francia kiadók szerzői jogi védelem alatt álló anyagaihoz pedig linkekkel kapcsolódik. A kiadók maguk döntik el, milyen mélységig engednek betekintést anyagaikba a Gallica2-n keresztül, webhelyeiken a műveket teljes terjedelmükben beszerezhetik a felhasználók. Az Europeana esetében is lehetne élni ilyen megoldással. A felhasználók ezáltal nem csak a köztulajdonban lévő anyagokhoz nyernének közvetlen hozzáférést, hanem a szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat is könnyebben kikereshetnék, és adott esetben beszerezhetnék. A kiadók által gondozott művek egyúttal Európa-szerte nagyobb nyilvánossághoz jutnának.

Számos Európai országban, például Hollandiában és Németországban a jogtulajdonosok és a kulturális intézmények más modell alapján keresik az együttműködést: ott a kulturális intézmények díjfizetés ellenében digitalizálhatják és közzétehetik a jogvédett tartalmakat. Ez különösen a kereskedelmi forgalomban már nem kapható, de még szerzői jogi védelem alatt álló könyveket, valamint az újságok régebbi számait érinti.

Az Europeana fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy az anyagokhoz ilyen licencekkel hozzáférést lehessen biztosítani az Európai Unió egészében. Nemrégiben egy francia tartalomszolgáltatónak le is kellett vennie képeit az Europeanáról, mert az anyag terjesztésére csak Franciaországon belül volt jogosult. A kulturális intézmények több más esetben is elfogadtak olyan licencfeltételeket, amelyek értelmében az anyagok terjesztését nemzeti területükön belüli IP-címekre kellett korlátozniuk. Ilyen megállapodások elsősorban pénzügyi megfontolásból születnek (a teljes Európára érvényes engedély költségesebb lenne), de jogi indítékok is állhatnak a háttérben. Magukban hordozzák azonban az európai digitalizált kulturális örökség felszabdalásának és nemzeti elkülönítésének kockázatát, egyben Európa-szerte kétségeket ébreszthetnek a közfinanszírozású közösségi kulturális intézmények azon kötelezettségével kapcsolatban, amelynek teljesítéséhez ezek az intézmények szolgáltatásaikhoz általános hozzáférést biztosítanak az interneten az uniós polgárok számára.

Ahhoz, hogy az Europeanában rejlő előnyöket a digitalizálás révén minél inkább kiaknázhassuk, azonnali fejlesztésre szorul többek között a gazdátlan művek területe, azaz az olyan alkotásoké, amelyek jogtulajdonosait lehetetlen vagy rendkívül nehéz felkutatni. A digitalizálásról és a digitális megőrzésről szóló 2006-os ajánlásában a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy a gazdátlan művek problémájának orvoslására léptessenek életbe mechanizmusokat. Azóta vajmi kevés előrelépés történt ezen a téren. A digitális könyvtárakkal foglalkozó magas szintű szakértői csoportban egyetértési megállapodás született a gazdátlan művek jogosultjainak jogszerűen elvárható felkutatására vonatkozó iránymutatásokról, amelyet a különböző érdekeltek aláírtak.

A „Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban” címmel 2008-ban kiadott zöld könyv[5] erre alapozva egy sor kérdést vet fel, különösen azzal kapcsolatban, hogy szükséges-e közösségi szinten szabályozni a gazdátlan művek helyzetét, és hogy milyen módon lehetne kezelni annak több tagállamot is érintő aspektusait. A konzultáció következtetései alapján a Bizottság hatásvizsgálatot készít majd a gazdátlan művek kezelésének módozatairól, melyben körbejárja a gazdátlan művek digitalizálását és terjesztését elősegítő különböző megközelítéseket.

A gazdátlan művek kérdése nemrégiben az érdeklődés homlokterébe került, mivel a Google Book Search szolgáltatással kapcsolatos egyezség számos ilyen művet érint. Az egyezség miniszteri szinten az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács 2009. május 12-i ülésén és a Versenyképességi Tanács 2009. május 28-i ülésén is napirendre került. A Bizottságot felkérték az egyezség hatásainak elemzésére, amely jelenleg még folyamatban van.

A régebbi művek digitalizálásának vonatkozásában éles és lényegi különbségek mutatkoznak az Egyesült Államok szerzői jogi szabályozásához képest. A szerzői jogi védelem tartamának lejárata az Európai Unióban és az Egyesült Államokban végrehajtott jogharmonizációt követően a szerző halálától számított 70 évben lett meghatározva, ám az egyesült államokbeli szabályozás egy 1923-as időbeli határvonalról is rendelkezik (az 1923 előtt kiadott könyvek köztulajdonnak számítanak). Ennek megfelelően az Egyesült Államokban licencmegállapodás nélkül digitalizálható és rendelkezésre bocsátható számos olyan európai eredetű anyag, amelyhez európai polgárok nem férhetnek hozzá például az Europeana oldalain[6]. Ennek pedig az a gyakorlati következménye, hogy Európához képest az Egyesült Államokban a digitalizált könyvek szélesebb választéka érhető el az interneten. A helyzet javításához olyan megoldások szükségesek, amelyek a jogtulajdonosok és a kulturális intézmények együttes megállapodásaira építenek: így például fel lehetne gyorsítani a gazdátlan és a kereskedelmi forgalomban már nem kapható művek jegyzékének összeállítását (amely az ARROW-projekt keretében már megkezdődött), illetve pragmatikusan lehetne alkalmazni egy olyan időbeli határvonalat, amely adott dátumnál korábban született művek tekintetében rövidebb időszakot állapít meg a jogtulajdonos jogszerűen elvárható felkutatásához.

3.3. Köztulajdonban lévő tartalmak

Az Europeanán digitális formátumban elérhető anyagok javarészt köztulajdonban vannak, azaz már nem állnak szerzői jogi védelem alatt és elviekben nyilvánosan hozzáférhetők és felhasználhatók. Ezekből az anyagokból akár magán-, akár üzleti célból sokan merítenek vagy nyernek ihletet az internet korában. Ezt szem előtt tartva a Bizottság fontosnak tartja, hogy „a köztulajdonban lévő művek a formátumváltás után is elérhetőek legyenek. Más szóval a köztulajdonban lévő műveknek a digitalizálást követően is köztulajdonban kell maradniuk, és azokat az interneten elérhetővé kell tenni.[7]”

A gyakorlatban sajnos ez nincs mindig így. Míg egyes kulturális intézmények külön felhívják arra a figyelmet, hogy az Europeanára feltett anyag köztulajdonban van, mások igényt tartanak a digitalizált változatok jogaira és/vagy díjat számolnak fel a letöltésért. Néhány intézmény vízjeleket alkalmaz, egy pedig a kiválasztott anyagot csak díjfizetés ellenében jeleníti meg használható méretben. Az eltérő gyakorlat az Európai Unióban jelenleg uralkodó különböző szemléletmódokat tükrözi, és sokszor anyagi nyomás következménye, amely a kulturális intézményeket arra kényszeríti, hogy értékeiket közvetlen bevételforrásként használják. A digitalizált köztulajdonú művek megfizettetése egyrészt jelzi, hogy a digitalizálás költségekkel jár, ugyanakkor nagymértékben korlátozza a digitalizált anyagban rejlő kulturális és gazdasági potenciált.

Jogi szempontból az a kérdés, hogy vajon a digitalizálás önmagában felruházhat-e új jogokkal. Általában ez nincs így. A szerzői jogok haszonélvezetéhez szükséges eredetiségtartalom szintje azonban közösségi szinten nincs összehangolva, ezért az egyes tagállamok más és más szemléletet érvényesítenek[8]. Jellege a digitalizálás tárgyától függően is eltérhet (a műalkotások háromdimenziós megjelenítése jóval költségesebb például a könyvek szkennelésénél).

Elvi kérdés, hogy a köztulajdonban lévő, közpénzen, közintézmények által digitalizált anyagok elzárását vagy az információs társadalom közkincseként való kezelését tekintjük-e elfogadhatónak. Ez utóbbi szemlélet összhangban áll a közszféra információinak további felhasználásával kapcsolatban kialakított bizottsági politikával, valamint a közszféra információihoz való könnyebb hozzáférésről és azok hatékonyabb felhasználásáról szóló OECD miniszteri ajánlással[9]. Az Europeana működése szempontjából ez központi kérdés, mivel a webhely használati feltételei a közreműködő intézmények politikáját veszik alapul.

Ugyanez a kérdés merül fel, amikor közintézmények anyagi ellentételezésért cserébe köztulajdonban lévő egyedi anyagok digitalizálására és hasznosítására kizárólagosságot biztosító megállapodást kötnek magánvállalkozásokkal. Az ilyen megállapodások elzárják a nyilvánosság elől a köztulajdonú tartalmakat, ám sok esetben máshogy nem lenne mód a digitalizálás finanszírozására. Erre a kényszerhelyzetre a digitális könyvtárakkal foglalkozó magas szintű szakértői csoport is felhívta a figyelmet a digitalizálás terén létrehozott magán–állami partnerségekről készült jelentésében. A szakértői csoport ajánlása szerint ha egy adott anyag analóg formátumban köztulajdonban van, akkor digitalizáltan is abban kell maradnia. Amennyiben a digitalizált tartalom rendelkezésre bocsátása másképp elképzelhetetlen lenne, korlátozható a felhasználói hozzáférés és alkalmazás, ám csak meghatározott időtartamra.[10]

4. A FINANSZÍROZÁSSAL ÉS AZ IRÁNYÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

Az EU kulturális ügyekért felelős miniszterei az Europeana tárgyában 2008. november 20-án hozott tanácsi következtetéseikben hangsúlyozták, hogy a szolgáltatás finanszírozására és irányítására fenntartható modellt szükséges kialakítani. A miniszterek együttműködésre kérték az európai digitális könyvtár támogatására létrehozott alapítványt, az Európai Bizottságot és a tagállamokat, és a digitalizálással és a digitális megőrzéssel foglalkozó tagállami szakértői csoporton belül meg is indult a vita a kérdésről. A jelenlegi konzultációs folyamat további érdekeltek bevonásával arra keresi a választ, hogyan biztosítható kellő autonómia az Europeana működéséhez a jövőben.

Az Europeana fejlesztése számos különböző modell alapján is elképzelhető, a működés kizárólagos bizottsági finanszírozástól kezdve a magánszektor elsődleges szerepvállalásáig. Végeredményben olyan finanszírozási és irányítási modellt célszerű kiválasztani, amely figyelembe veszi az Europeana rendeltetését: azaz a lehető legszélesebb körű nyilvánosságot biztosítja a kulturális gyűjtemények számára, a webhelynek európai dimenziót és jelleget kölcsönöz, valamint az állományt felépítő kulturális intézményeket központi szerephez juttatja. A modellnek azzal a ténnyel is számolnia kell, hogy az Europeana iroda működési költségei csak töredékét alkotják azoknak a tagállami és közösségi kiadásoknak, amelyek Európa kulturális örökségének internetes hozzáférhetővé tételét célozzák.

4.1. A fejlesztési szakasz (2009–2013) finanszírozása

Az Európai Bizottság pénzügyileg hozzájárult az e-tartalom-plusz program keretében társfinanszírozott Európai digitális könyvtárhálózat projekt részét képező Europeana létrehozásának kezdeti szakaszához. Az összesen 1,3 millió euróból gazdálkodó projekt 2009 elején zárult.

A 2009-től 2011 közepéig tartó időszakban az Europeana fejlesztéséhez az e-tartalom-plusz program alatt futó Europeana 1.0 projekt 6,2 millió EUR összegű társfinanszírozást nyújt. Ebben az időszakban több tagállam[11] és néhány kulturális intézmény is biztosít anyagi forrásokat.

A Bizottság a versenyképességi és innovációs keretprogramból 2013 végéig tudja támogatni az Europeana fejlesztési szakaszát. A támogatást ebben a szakaszban további tagállami társfinanszírozás és/vagy a magánszektor kezdeti hozzájárulásai egészítik ki.

4.2. Középtávú finanszírozás (2013-tól)

2013-tól kezdődően – a jelenlegi projektalapú finanszírozás gyakorlatától elmozdulva – olyan kiegészítő forrásokat szükséges találni az Europeana finanszírozására, amelyekkel megfelelő egyensúly teremthető a közösségi és az egyéb finanszírozási formák között. Kiegészítő források érkezhetnek az állami-magán partnerségektől, de a tagállamok strukturáltabb hozzájárulásai révén is. A webhely maga is szert tehet bevételekre, ám ez csak szerény mértékben járul hozzá a szolgáltatás működtetésével járó összköltségekhez. Az Europeanán elérhető tartalmaknak és a webhely egyéb funkcióinak végfelhasználókkal való megfizettetése nem jöhet szóba, mert rendkívüli mértékben visszavetné a webhely látogatottságát és ellentétes lenne annak alapvető rendeltetésével.

A köz- és a magánszektor együttműködése az Europeana terén

Az Europeana tekintetében a köz- és a magánszektor között többféleképpen is kiépülhet partneri viszony. Az Europeana fejlődésével és népszerűsödésével először is ott a magánfinanszírozás lehetősége, amelyet – az Egyesült Államokban bevett gyakorlathoz hasonlóan – akár karitatív szándék is vezérelhet, de amely más tevékenységek, például reklámozás ellentételezéseként is megvalósulhat.

Az egyes tagállamok gyakorlata eltér abban a tekintetben, hogy mennyire tartják elfogadhatónak a kereskedelmi célú információközlést a közszolgálati webhelyeken (amilyen az Europeana is). Ez persze a kereskedelmi információk jellegétől is függ: nem esik egyenlő elbírálás alá például egy háttérben feltüntetett vállalati embléma és egy szalagcímben elhelyezett termékreklám.

Szintén bevétel származhat a tartalmat bevételforrásként felhasználó (állami vagy magán-) szervezetek anyagaira mutató linkek Europeanán való elhelyezéséből . Más szóval közvetítői díjat lehetne felszámolni az Europeanán keresztül a fizetős webhelyekre irányuló adatforgalomért. A linkek használatát illetően az állami-magán partnerségnek azonban nem kell szükségszerűen pénzügyi érdekeltségekre épülnie. A Bibliothèque nationale de France és a francia kiadók között a Gallica2 keretében megvalósult partnerkapcsolat azt a szemléletet példázza, mely szerint a linkek elhelyezésével a webhely közszolgálati feladatot lát el.

Az Europeana szolgáltatásait javító másik lehetséges együttműködési modell a magánvállalkozások technológiai megoldásainak és tudásának kiaknázása. A magánszektorbeli partnerek közbeszerzési eljárás keretén belül is kiválaszthatók (a közbeszerzés közösségi szabályozásának megfelelően), de szerepvállalásuk a fentiekben említett megánfinanszírozás része is lehet.

A partnerségnek egy olyan, a jelenlegi kereteken túlmutató modellje is elképzelhető, amelyben a magánszektor közvetlenül érdekelt az Europeana működtetésében, abból bevételre tesz szert. Az ilyen modelleknek számos megkötéssel kellene számolniuk. Az Europeanának természetesen a jövőben is azokat a kulturális és információs szakpolitikai célokat kellene szolgálnia, amelyek életre hívták. A tartalomszolgáltató kulturális intézmények teljes egyetértésére is szükség lenne, hiszen ténylegesen ők rendelkeznek a szolgáltatás alapjául szolgáló digitális anyagokkal. Végezetül pedig úgy kellene kialakítani ezeket a modelleket, hogy a verseny ne torzuljon.

Az Europeana állami finanszírozása

A közfinanszírozás fenntartása mellett szól az a tény, hogy az Europeana a kulturális szakpolitikák fontos eszköze, amely többnyelvű, egységes felületén egyesítve értékekkel ruházza fel az interneten széttagolt, s ezért gyakran rejtve maradó kulturális gyűjteményeket Viszonylag kis befektetéssel ráadásul rendkívüli mértékű megtérülés érhető el például az oktatás vagy az idegenforgalom területén kibontakozó innovatív és üzleti tevékenységekkel.

A közfinanszírozásra számtalan különböző forrás kínálkozik. Az egyik ilyen lehetőség, amelyet az európai digitális könyvtár támogatására létrehozott alapítvány megvizsgált, de el is vetett: az anyagokat biztosító kulturális szervezetek pénzügyi hozzájárulása . Ezek a szervezetek lehetnek nemzeti vagy európai szövetségek, tartalomszolgáltatók vagy különböző ágazatok önálló intézményei. Rendkívül eltérő profiljuk gátat szab egy mindenki számára méltányos finanszírozási rendszer kialakításának.

A tagállami hozzájárulások mértékének növelése kétféle alapmodell szerint ültethető át a gyakorlatba: az első az egyes tagállamok ugyanazon szerepvállalási hajlandóságával számol, amelynek a szolgáltatás beindításakor is tanújelét adták. Gyors és rugalmas megoldás lenne. Nagyfokú bizonytalanságot eredményezne ugyanakkor az Europeana szempontjából, hiszen a költségvetési források évről évre változhatnak. E megközelítés emellett nem jelezné egyértelműen a tagállamoknak, mi is lenne a szerepük.

A második modell elosztási kulcsra épülne, amely alapján az összes tagállam GDP-arányos hozzájárulást fizetne. Ebben a modellben már érvényre jut az összes tagállam közteherviselése az Europeana fejlesztésében, de megvan annak a kockázata, hogy a modell és az elosztási kulcs megállapítása viszonylag magas költségekkel járna. Előfordulhatna például, hogy egy kisebb tagállam tényleges hozzájárulásának mértéke alacsonyabb lenne, mint a hozzájárulásának megállapításával járó költségek.

A 2013 utáni közösségi hozzájárulást a webhely európaiságának többletértéke indokolná. A Közösség ezzel is bizonyságát adná, mennyire fontos a kulturális sokféleség európai egységének szemlélete. A nyílt pályázati felhívásokra épülő jelenlegi projektalapú finanszírozás azonban nem biztosít fenntartható alapot a pénzügyi tervezéshez. A rendelkezésre álló szakpolitikai eszközök körén belül is meg lehetne vizsgálni az esetleges alternatívákat az Europeana alapfinanszírozására.

4.3. Irányítási kérdések

Az Europeana működését az európai digitális könyvtár támogatására 2007. november 8-án létrehozott alapítvány felügyeli. Az alapítvány alapító tagjai között könyvtárakat, levéltárakat, múzeumokat és audiovizuális archívumokat összefogó egyesületeket, továbbá számos önálló kulturális intézményt találunk. Az a szervezet válhat alapítványi taggá, amely jelentős tartalomszolgáltatóként vagy annak képviseletében hozzájárul az Europeana működéséhez, és kész elfogadni és alkalmazni a webhely használatának szabályait és politikáját.

Az egyes tagállamok által nyújtott pénzügyi támogatás kapcsán felmerült az alapítvány irányító testületei feletti befolyás kérdése. A Bizottság és a tagállamok nem képezik részét az Europeana hivatalos irányítási struktúrájának. Tájékoztatást kapnak és adnak az alapítvány igazgatósága felé a tagállami szakértőkből álló, meglévő csoporton belül működő „finanszírozó és orientációs csoporton” keresztül. Mindez abból a megfontolásból történik így, hogy – a megfelelő ismeretek és know-how birtokában –a tagoknak, mint fő tartalomszolgáltató közreműködőknek felelősséget kell vállalniuk a webhely működtetéséért. A Bizottság és az alapítvány jelenleg szerződéses viszonyban áll egymással, az alapítvány tevékenysége során felmerülő projektekkel kapcsolatos támogatási megállapodásokon keresztül.

A taglétszám várható bővülésére tekintettel az európai digitális könyvtár támogatására létrehozott alapítvány a jelenlegi irányítási struktúra módosítását tervezi. Az Europeana középtávú fejlődési irányáról, ezen belül finanszírozásáról és ezzel összefüggésben az elszámoltathatóságáról szóló egyeztetés nyomán a jövőben további korrekciókra lehet szükség.

5. KÖVETKEZTETÉS

Az Europeana a fennállása óta eltelt rövid idő alatt az Európai kultúra egyik megkerülhetetlen pontjává vált az interneten. Jól tükrözi Európa kulturális intézményeinek azon törekvését, hogy közös és sokszínű kulturális örökségünk legyen széles körben hozzáférhető.

Ahhoz, hogy teljesüljön az ígéret és Európa-szerte mindenki könnyen hozzáférhessen könyvek, festmények, térképek, fényképek, folyóiratok, kisfilmek és hanganyagok digitalizált változataihoz, további erőfeszítéseket kell tenni a már meglévő eredmények mentén, az összes érdekelt fél szoros együttműködésére építve.

Ez a dokumentum egyrészt azokat a főbb kihívásokat taglalja, amelyek meghatározzák az Europeana fejlődésének további menetét, másrészt az érdekeltek figyelmét – vitaindító célzattal – néhány konkrét kérdésre kívánja irányítani.

[1] Az Európai Parlament 2007. szeptember 27-i állásfoglalása „i2010: egy európai digitális könyvtár létrehozásáról” címmel.

[2] A Tanács 2008. november 13-i következtetései az Europeana tárgyában, HL C 319., 2008.12.13., 18. o.

[3] A Bizottság 2006/585/EK ajánlása a digitalizálásról és a digitális megőrzésről (HL L 236., 2006.8.31., 28. o.

[4] A Bizottság 2008. augusztus 11-i, „Kattintásnyira az európai kulturális örökségtől” című közleménye.

[5] COM (2008) 466/3

[6] A mobilkészülékekre tervezett Google Book Search szolgáltatás bevezetésekor a Google tájékoztatása szerint az Egyesült Államok polgárai több mint 1 millió köztulajdonú könyvhöz nyertek hozzáférést. Ugyanezen Google-sajtóközlemény ennek csak feléről, félmillió könyv elérhetőségéről számolt be Európa esetében.

[7] A Bizottság „Kattintásnyira az európai kulturális örökségtől” című közleménye, 7. o.

[8] Fényképek, adatbázisok és számítógépes programok esetében már egységes a szabályozás az eredetiségkövetelményt illetően.

[9] Szöul, 2008. június 18.

[10] http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/doc/hleg/reports/ppp/ppp_final.pdf

[11] Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország