52008DC0748

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 12.11.2008

COM(2008) 748 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES):Teszünk bolygónk biztonságáért!

{SEC(2008) 2808}{SEC(2008) 2809}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES):Teszünk bolygónk biztonságáért!

1. Bevezetés

„A 20. század közepén láttuk meg bolygónkat az űrből először. Az űrből a Föld kicsi és törékeny gömbnek tűnik, amelyet nem az emberi tevékenység dominál, hanem egy felhőkből, óceánokból, növényzetből és termőföldekből kirajzolódó mintázat[1].

Az űrrendszerek segítenek bolygónk sebezhetőségének megértésében. Ezek a rendszerek eszközöket adnak ahhoz, hogy foglalkozhassunk azokkal a kihívásokkal, amelyekkel az emberiség a 21. században szembe néz, például a biztonsági fenyegetésekkel, a környezet pusztulásával és az éghajlatváltozással. A földmegfigyelés rendkívül hatékony, fejlett technológia, amely az űrbeli és a földi telepítésű eszközökkel képes megfigyelni a Földet veszélyeztető környezeti és biztonsági fenyegetéseket, és képes naprakész és megbízható információkat szolgáltatni. Európa ezért döntött úgy, hogy a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (Global Monitoring for Environment and Security, GMES) kezdeményezésének formájában saját, önálló működtetésű rendszert fejleszt ki. A döntés tükrözi az EU növekvő szerepvállalását az Európát és a világ egészét érintő ügyekben. Egy ilyen rendszer létrehozása stratégai döntés az EU részéről, amely tartós hatást gyakorol az EU további politikai, gazdasági, társadalmi és tudományos fejlődése szempontjából.

Rengeteg munkára volt szükség ahhoz, hogy a GMES koncepciója valóvá válhasson. Felismerve a föld-megfigyelés fontosságát a Tanács támogatását adta az elképzeléshez[2] és pozitívan fogadta az osztrák és a német elnökség kezdeményezéseit[3] a GMES jövőbeli struktúrájával és irányításával kapcsolatban, amelyeknek az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Unió közös erőfeszítései képezik az alapját.

A GMES mostanra eljutott a működést megelőző szakaszba, és 2011-re műszakilag lehetővé válik a működés megkezdése.

A Tanács ezért nemrég újra megerősítette[4], hogy a GMES-t gyorsan meg kell valósítani, és felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki cselekvései tervet egy olyan EU-program megalkotásához, amelynek célja, hogy biztosítsa a GMES szolgáltatásainak és a kritikus megfigyelési adatok rendelkezésre állását. Ezzel összefüggésben felkérte a Bizottságot arra, hogy 2008-ig készítsen javaslatot a GMES finanszírozására, működési infrastruktúrájára és hatékony irányítására vonatkozóan.

A legfontosabb érintett felekkel folytatott konzultációra alapozva a Bizottság ezzel a közleménnyel tesz eleget a felkérésnek. A közlemény elsődleges célja, hogy alapot teremtsen a további egyeztetésekhez és megszilárdítsa a különböző érintett partnerek közötti politikai konszenzust, amelyre építve tovább lehet haladni a megvalósítás feladataival a későbbi szakaszokban.

2. Felhasználóközpontú földmegfigyelési program: jelenlegi helyzet és kilátások

A GMES közérdekű szolgáltatásokat fog nyújtani. Példaként említhetők a katasztrófaelhárítási műveletek, az éghajlatváltozást leíró paraméterek vagy az atmoszféra kémiai összetételének nyomon követése. Az EU, az ESA, illetve tagállamaik számottevő K+F erőforrásokat fektettek a földmegfigyelésbe, hogy kifejlesszék a GMES infrastruktúráját és a működést megelőző szakasz szolgáltatásait. Biztosítani kell a működési szakasz feltételeit is.

A GMES a következő három elemből áll össze:

Világűr

A GMES világűr komponense űrbeli megfigyelési infrastruktúrából áll, amely a szárazföld, az atmoszféra és az óceánok paramétereinek megfigyelésére irányuló küldetéseket teljesít szolgáltatási adatok begyűjtése céljából. A gyakorlatban az alábbiakra támaszkodik:

- Az európai űrinfrastruktúra már létező vagy tervezett elemei, ami alatt főként az ESA, az EUMETSAT és a tagállamok műholdjait[5] kell érteni; valamint

- Az EU és az ESA által közösen finanszírozott űrinfrastruktúra.

A világűr komponensen belül az egyes űrinfrastruktúra-típusoknak eltérő funkciókat kell ellátniuk (ilyenek a demonstrációs küldetések, valamint a működési küldetések kezdeti és ismétlődő elemei). Az ESA által elvégzett hiányelemzést követően az ESA és az Európai Bizottság közösen fejleszti az űrbeli megfigyelési infrastruktúrát az ESA GMES űrkomponens programjának keretében . A program célja, hogy kidolgozzanak és végrehajtsanak egy sor műholdas küldetést, amelyek az „Őrszemek” (Sentinels) néven ismertek.

In situ

A GMES in situ komponense számos létesítményre, eszközre és szolgáltatásra épül, amelyek nemzeti, regionális vagy kormányközi szinten működő szervezetek tulajdonában vannak, illetve ezek a szervezetek üzemeltetik ezeket az EU határain kívül és belül egyaránt. Az in situ infrastruktúra a Föld óceánjainak, szárazföldi területeinek és atmoszférájának megfigyeléséhez szolgáltat adatokat. Ezek közé tartoznak például az atmoszféra kémiai összetételére, a levegőminőségre, a jégtakaróra és a talajra vonatkozó geofizikai adatok.

Szolgáltatások

A GMES szolgáltatásai révén Európa képes önállóan adatokat szolgáltatni világszerte. A GMES által lefedett szolgáltatásokat és a szolgáltatásnyújtás formáját úgy kell megtervezni, hogy biztosítva legyen a felhasználói igények és a vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott rendszer működőképessége. Ezzel együtt elképzelhető azonban, hogy az intézményi és a politikai szükségletek alapján fontossági sorrendet kell felállítani. A megfelelő időben és költséghatékony módon történő informáicószolgáltatás nagyban függ az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúráról (INSPIRE) szóló irányelv[6] sikeres végrehajtásától. Az irányelv az uniós politikák, elsősorban a környezetvédelmi politika végrehajtásához kapcsolódó adatok előállításáról, illetve cseréjéről rendelkezik. A GMES szolgáltatásai európai és globális szinten tesznek elérhetővé termékeket.

2008-ban megindult az előkészítő jellegű szolgáltatások nyújtása, amely megteremti az alapot a GMES későbbi működtetéséhez. Jelen állás szerint a GMES az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

- Tengeri és légköri szolgáltatások

Ebbe a csoportba tartoznak a földi ökoszisztéma alrendszereinek regionális és globális szinten történő szisztematikus megfigyeléséhez és az ezek állapotával kapcsolatos előrejelzések készítéséhez szükséges, nagy számítási és adatfeldolgozási kapacitásokat igénylő modelleket és módszereket alkalmazó szolgáltatások. Ezek a szolgáltatások információkat nyújtanak az éghajlatváltozás megfigyeléséhez és megértéséhez, és előrelépést hozhatnak a közlekedési ágazatban, valamint mélyíthetik az EU új integrált tengerpolitikájának[7] végrehajtásához szükséges ismereteket.

- Szárazföldi, katasztrófaelhárítási és biztonsági szolgáltatások

Ebbe a csoportba a szárazföld megfigyeléséhez, a katasztrófaelhárításhoz és a biztonsági alkalmazásokhoz nemzeti, regionális vagy globális szinten szükséges geoinformációs szolgáltatások tartoznak.

A GMES fejlesztésének kezdeti szakaszában a hangsúly a környezetvédelmmel és a katasztrófaelhárítással kapcsolatos földmegfigyelési szolgáltatások kiépítésére helyeződött. A biztonsági szolgáltatások kifejlesztését fel kell gyorsítani. Lehetőség kínálkozik arra is, hogy az Európai Unió integrált tengerpolitikájának részeként erősödjék az európai tengeri felügyelet kialakuló hálózata. Ehhez szoros együttműködésre lesz szükség a tagállamokkal, illetve a tagállamok és az Európai Védelmi Ügynökség között.

A Bizottság hasonló megközelítést fog javasolni a GMES-nek az éghajlatváltozás megfigyelésében betöltött szerepével kapcsolatban is, amelyhez légköri, szárazföldi és tengeri szolgáltatásainak elemeit használja fel.

A GMES-ben továbbá megvan az a lehetőség, hogy hozzájáruljon a javasolt közös környezeti információs rendszerhez (Shared Environmental Information System, SEIS)[8], amelynek célja, hogy modernizálja és egyszerűsítse a környezetvédelmi politikához szükséges adatok és információk gyűjtését, cseréjét és felhasználását. Ily módon a GMES képes arra, hogy fejlessze mind a politikai döntéshozók, mind a polgárok részére nyújtott szolgáltatásokat.

A GMES szolgáltatásai ma még nem teljes körűek. Egyelőre nem biztosított a teljes körű és állandó, globális elérhetőségük. A szolgáltatások fenntarthatósága sincs teljeskörűen garantálva. Az űrinfrastruktúrát is magukba foglaló további beruházásokra van tehát szükség, hogy a GMES szolgáltatásai teljes körűek legyenek, fenntarthatóságuk és megbízhatóságuk pedig hosszú távon biztosítva legyen. Állandó együttműködést kell továbbá kialakítani egy sor nagyon különböző, eltérő intézményi jelleggel bíró szereplő között, valamint biztosítani kell, hogy az EU és az ESA tagállamai, illetve az elsősorban kormányközi szervezetekben való részvétele kapcsán érintett többi ország megfelelő módon képviselve legyen. A GMES költséghatékony kiépítése szempontjából rendkívül fontos, hogy a rendszer a meglévő űrbeli és földi erőforrásokra alapozva moduláris vagy szakaszos megközelítésben valósuljon meg.

3. GMES: közösségi beruházás a növekedésért

Bár a GMES nagyrészt hatóságokat fog kiszolgálni, de a magánszektor számára is lehetőségeket teremt az információforrások fokozottabb használatára, továbbá ösztönözni fogja a tudományos és az üzleti közösségek közötti együttműködések kialakulását. A közösségi beruházás ösztönözni fogja az iparági szereplőket arra, hogy feltárják a megfigyelési, kommunikációs és információs technológiák integrálásának innovatív megoldásait, és a hozzáadott értéket előállító szolgáltatókon – jelentős részben kis- és középvállalkozásokon (kkv.-k) – keresztül hozzájárul majd a sikeres piaci bevezetéshez. Ennek eredményeképpen, ahogy a tevékenységek kiforrottá válnak, finanszírozásukat a magánszektor veszi át, és a közfinanszírozás aránya fokozatosan csökken, vagy kevésbé kifejlődött ágazatok felé terelődik át a politikai prioritások függvényében. Így a piaci lehetőségek alakulása határozhatja meg a közfinanszírozás arányát, bár ennek kialakulása aligha várható rövid vagy középtávon. A GMES mindenesetre várhatóan alapvetően közpénzekből finanszírozott program marad.

Mindennek elérése érdekében mindaddig biztosítani kell a GMES szolgáltatásainak teljes körű és nyilvános elérését, ameddig az EU és a tagállamok biztonsági érdekei mást nem diktálnak. Ez segíteni fog abban, hogy a földmegfigyelési adatokat és információkat a közös környezeti információs rendszerről (SEIS) szóló javaslattal és a hatályos jogszabályokkal – például az INSPIRE irányelvvel – összhangban a lehető legszélesebb körben felhasználják és terjesszék, figyelembe véve a földmegfigyelő rendszerek globális rendszerének (Global Earth Observation System of Systems, GEOSS) alapelveit. A GMES végezetül feltérképezi, hogy milyen szinergiákra van lehetőség a műholdas navigációs rendszerekkel, konkrétan a GALILEO-val és az EGNOS-szal, illetve a kommunikációs rendszerekkel annak érdekében, hogy a felhasználók felé integrált információk jussanak el.

4. Nemzetközi együttműködés

Jóllehet létfontosságú az európai önállóság a GMES-szolgáltatások tekintetében, a földmegfigyelés területén a nemzetközi együttműködés megkerülhetetlen ahhoz, hogy Európa globális szinten hozzáférhessen az igényelt információkhoz, és költséghatékony rendszer jöjjön létre. Az ekvivalens megfigyelési adatoknak, illetve a megfigyelési infrastruktúra költségeinek a nem európai uniós partnerekkel az együttműködési megállapodások keretében történő megosztása nélkül a GMES-t nem lehet sikeresen megvalósítani. A globális környezeti kihívásokkal szemben csak az eredményezhet hatékony fellépést, ha sikerül a világ meghatározó szereplőit egy összehangolt megközelítés mentén egységbe kovácsolni. A világ meghatározó szereplőinek figyelmét különösen a megosztott földmegfigyelési eszközök közös fejlesztése hívta fel a folyamatban lévő éghajlatváltozás jelentőségére és hatására. A Bizottság ezért nemzetközi együttműködési stratégia kidolgozását javasolja a GMES-hez. A lisszaboni GMES-folyamattal összhangban Afrika esetében a stratégiát az Afrikai Unió Bizottságával együttműködésben, a közös EU-Afrika stratégia részeként dolgozzák ki.

A nemzetközi együttműködésnek a nemzeti és kormányközi szinten működő európai szereplők által a nemzetközi partnerekkel, például a Meteorológiai Világszervezettel kialakított, meglévő kereteken kell alapulnia, és az együttműködést a földmegfigyelési rendszerek globális rendszerének (GEOSS) kiépítésére irányuló erőfeszítéseket koordináló földmegfigyelési csoport közreműködésével újabb területekre kell kiterjeszteni. A GEOSS kifejlesztésekor biztosítani kell a hozzáférést a nem Európa által ellenőrzött adatokhoz is, valamint meg kell határozni Európa hozzájárulását ehhez a nemzetközi vállalkozáshoz. Várhatóan a GMES lesz egyben a legfőbb európai hozzájárulás a globális 10 éves GEOSS végrehajtási tervhez is.

5. A GMES Finanszírozása

A GMES-t rendszerek rendszereként tervezték meg, amely közérdekű szolgáltatásokat nyújt, és nagyrészt közfinanszírozású. Egyértelmű, hogy a projekthez közös európai érdek fűződik, de a EU jelenlegi költségvetése nem elégséges ahhoz, hogy a megcélzott szintre fejleszthessék. Tekintettel a Bizottság pénzügyi és a személyi állományt érintő korlátaira, valamint a költséghatékonyság elvére, a fejlesztés jelenlegi szakaszában az egyetlen lehetséges finanszírozási megoldást a moduláris fejlesztés kínálja. Ez azt jelenti, hogy a GMES szolgáltatásainak bővítésével, illetve a GMES további fejlesztésével kapcsolatban felmerülő bármely elképzelésnek átlátható módon eleget kell tennie a költséghatékonyságra és a felhasználói igényekre vonatkozó elveknek, meg kell felelnie az EU politikai érdekeinek, és biztosítani kell hozzá a megfelelő pénzügyi és szervezeti kereteket.

Zökkenőmentes átmenetet kell biztosítani az egymásra épülő három szakasz között: a K+F forrásokból finanszírozott demonstrációs szakasz; a működést megelőző szakasz vegyes K+F és működési finanszírozása; valamint a működési szakasz működési forrásai az EU, kormányközi és nemzeti működési költségvetésekből szem előtt tartva azt, hogy a K+F finanszírozásra a működési szakaszban is szükség lesz a GMES fejlesztési forrásainak biztosításához.

A GMES az európai, a kormányközi és a nemzeti szintek társfinanszírozásában valósul meg. Következésképpen meg kell határozni a költségmegosztás elveit, és a lefedett szolgáltatások alapján készíteni kell egy költségelemzést. A GMES teljes finanszírozási szükségletének megállapításáról az Európai Unió vezényletével fog pénzügyi és költségvetési elemzés készülni.

Világűr

A közösségi programnak az infrastruktúra hiányosságainak kiküszöbölése érdekében hozzá kell járulnia az űrinfrastruktúra fenntarthatóságához is, konkrétan a keringési pályán való rendelkezésre álláshoz, az űrinfrastruktúra működtetéséhez és pótlásához. Mindezt jelenleg az ESA és az Európai Bizottság közösen finanszírozza. A programnak továbbá finanszírozási megoldást kell kínálnia a nem az ESA által kiépített infrastruktúrától származó adatokhoz való hozzáférés biztosítására is.

A jelenlegi szolgáltatási igényekből kiindulva a Bizottság értékelni fogja az űrkomponens költségeit az űrkomponensre vonatkozó, ESA által koordinált hosszú távú terv alapján.

In situ

Az in situ infrastruktúrát a tagállamok fejlesztik és üzemeltetik, az ehhez szükséges pénzügyi források biztosítása nagyrészt a tagállamok felelőssége marad. Az űrinfrastruktúrára alkalmazott megközelítés alapján és az EU jövőbeli költségvetéseinek mérete, illetve az általuk lefedett területek függvényében a közösségi programnak ugyanakkor – indokolt esetben – hozzá kell járulnia az in situ infrastruktúra fejlesztésének támogatásához, főleg a páneurópai és globális szinten összehangolt adatgyűjtés és adatcsere ösztönzése által. A közösségi programnak hozzá kell járulnia továbbá GMES szolgáltatási által használt in situ adatok rendelkezésre állásának biztosításához szükséges tevékenységek koordinálásához is. A programnak adott esetben kísérő intézkedésekről is gondoskodnia kell például a határon átnyúló tevékenységek és a globális hálózatok támogatása érdekében.

Szolgáltatások

A tervek szerint a működési szolgáltatások társfinanszírozását a GMES-program biztosítaná. Az EU kutatási keretprogramjának részeként, valamint nemzeti és kormányközi szinteken eddig eszközölt jelentős beruházások eredményeinek megszilárdítása kihívásnak ígérkezik. A különböző felhasználói csoportok azt várják az EU-tól, hogy biztosítsa a GMES szolgáltatásainak fenntarthatóságát, és hozzon olyan kísérő intézkedéseket, amelyek támogatják az innovációt és a szolgáltatások piaci bevezetését a ráépülő ágazatokban.

A szolgáltatási komponens költségelemzését a felhasználói közösségek szakértői csoportjai által behatárolt szolgáltatási kör, korábbi tanulmányok, valamint a működést megelőző szakasz már elérhető szolgáltatásai alapján fogják elvégezni[9].

A pontos költségbecslések alapján a Bizottság jogalkotási javaslatot fog készíteni a GMES 2011–2013 közötti működési szakaszához való EU-hozzájárulás meghatározására. Amennyiben ezt a költségvetési és pénzügyi értékelés indokolja, illetve a szükséges források és szervezeti struktúrák rendelkezésre állnak, 2014-től kezdődően az uniós hozzájárulásnak kell fenntartania a GMES tevékenységeit.

6. A földmegfigyelési képesség fenntartása: Irányítás

A GMES végrehajtásához nagyon sok szereplő, például kormányközi ügynökségek, mint az ESA, illetve nemzeti és regionális szinten működő szervezetek[10], környezetvédelmi ügynökségek, polgári védelmi szolgálatok, űrügynökségek, iparági szereplők és felhasználói közösségek fognak hozzájárulni.

A GMES sikeres megvalósításához együttműködéseket kell majd kialakítani az EU vezetésével a különböző érintett szereplők között. Ezek az együttműködések biztosítják a már meglévő és az új elemek integrációját, amivel garantálható, hogy a döntéshozatal a feladatok, illetve a felelősségek egyértelmű elhatárolására és a közkiadások elszámoltathatóságára alapul, miközben teljes mértékben érvényesül a szubszidiaritás és az átláthatóság elve. A rendszernek továbbá olyan kereteket kell kapnia, amelyek között a Közösséggel együttműködésbe lépő tagállamok hosszú távon biztosítani tudják eszközeik rendelkezésre állását.

Ezen együttműködések keretei között az Európai Bizottság végzi GMES program átfogó politikai koordinációját, ideértve az intézményi menedzsmentet, a költségvetés uniós részének menedzsmentjét, a programvégrehajtást, a piacfejlesztést és a nemzetközi együttműködési tevékenységeket is. A GMES végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok alapján meg kell majd vizsgálni a szervezeti keretek módosításának lehetőségeit.

6.1. Technikai végrehajtás

A program technikai végrehajtását nagyrészt olyan európai szervezetekre kell bízni, amelyek együttműködnek az állami és a magánszféra képviselőivel.

Világűr

Az űrkomponens végrehajtását az Európai Űrügynökség koordinálja.

A szolgáltatási igényekre adott válaszként az űrbeli megfigyelési eszközökre vonatkozó szükségletek elemzését követően az Európai Bizottság megbízásából az Európai Űrügynökség biztosítja a GMES űrkomponensének hosszú távú rendelkezésre állását. Ez valamennyi infrastruktúra tekintetében főleg az űrkomponensre vonatkozó döntéshozatali eljárás kidolgozásából és megszilárdításából fog állni, ideértve:

- az űrkomponensre vonatkozó végrehajtási terv kidolgozását;

- a terv végrehajtásának felügyeletét és monitoringját;

- a szolgáltatási igényeknek a GMES irányító testületei által jóváhagyott fejlesztéseinek támogatására és a megfigyelési infrastruktúra modernizációjára irányuló K+F tevékenységek koordinációját;

A légkör és az óceánok rutinszerű megfigyeléseihez az ESA biztosítja a koordinációt a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezetével (EUMETSAT), amely kapcsolatot tart fenn a meteorológiai szolgáltatókkal, hogy összesítse az űrbeli megfigyeléssel kapcsolatos igényeiket.

Az űrkomponens infrastruktúrájának a GMES esetlegesen kimaradó szolgáltatásainak pótlása miatt szükségessé váló megújításért szintén az ESA lesz a felelős a beszerzés tekintetében, és indokolt esetben az ESA végzi a fejlesztést is az EU megbízásából, illetve az EU számára. A szolgáltatási igények alapján az ESA készíti el az egyes küldetések feladatleírását is és elemzi ezek megfelelőségét.

Rövid távon az alábbi feltételek[11] az irányadóak az ESA és az EU által közösen finanszírozott Sentinel-küldetések tekintetében:

- az ESA fogja üzemeltetni a szárazföldi és a katasztrófaelhárírtási szolgáltatásokat[12] támogató űrinfrastruktúrát mindaddig, amíg erre egy szolgáltatót ki nem választanak;

- az EUMETSAT fogja üzemeltetni a tengeri és légköri szolgáltatásokat támogató űrinfrastruktúrát[13]. A két szervezet között a meteorológia terén már bizonyítottan sikeres együttműködési modell alapján az ESA az EUMETSAT-tal közösen fogja koordinálni a földi egységet.

In situ

Az űrkomponenshez hasonlóan az in situ komponens végrehajtásánál is a fő hangsúly a GMES szolgáltatásokhoz szükséges adatokhoz való egyszerű hozzáférés hosszú távon történő biztosítására és az in situ megfigyelési hálózatok fenntarthatóságára helyeződik. Az ilyen adatok és az in situ megfigyelési hálózatok jelenleg többnyire nemzeti, regionális és helyi hatóságok, illetve különböző európai hálózatok ellenőrzése alatt vannak.

A Európai Környezetvédelmi Ügynökség – a Bizottsággal együttműködve – várhatóan fontos szerepet tölt majd be egyes szolgáltatások felügyeletével és a felhasználói csoportoknak a SEIS keretei között történő koordinációjával kapcsolatban. A koordinációs tevékenység egyes meghatározott elemeinek elvégzésével meg lehet bízni más, már létező koordináló szervezeteket is[14].

Szolgáltatások

Az operatív tengeri és légköri szolgáltatások biztosítása érdekében a Bizottság műszaki központok hálózatnának felállítását javasolja az EU szintjén. Ezzel összefüggésben a Középtávú Időjárás-előrejelzés Európai Központja (European Centre for Medium-range Weather Forecasting, ECMWF) kaphatna megbízást a légköri hálózat koordinációjára. A tengeri szolgáltatásokra vonatkozóan a Bizottság elsőként pályázati felhívást fog közzétenni, amelynek célja, hogy a hosszú távú megoldás kidolgozásáig szilárd alapokra helyezze a hálózat és koordinátorának helyzetét.

A szárazföldi, a katasztrófaelhárítási és a biztonsági szolgáltatásokat a nemzeti és a regionális hatóságok ellenőrzése alatt kell biztosítani. Ennek megfelelően olyan közös megoldásra lesz szükség, amellyel a szolgáltatásokat a sikeres mezőgazdasági modell mintájára európai szinten lehet integrálni és összevonni. A Bizottság készen áll arra, hogy részt vegyen a szolgáltatásnyújtáshoz és a geo-információs adatok aggregálásához szükséges közös módszertan kidolgozásában. A válságkezelési tevékenységek megerősítése érdekében a katasztrófaelhárítási szolgáltatás a polgári védelemi reagálási eszközön, a humanitárius segélyezési tevékenységeken és a válságkezelési műveleteken keresztül elérhető lesz a katasztrófaelhárítás uniós és tagállami szinten működő különböző egységei számára.

A Bizottság ezen felül a Közös Kutatóközpont (JRC) és az Eurostat egységeinek bevonásával technikai segítséget fog nyújtani a szolgáltatások uniós és nemzeti szinten történő tervezéséhez, illetve végrehajtásához.

A felhasználó-központúság megtartása érdekében a GMES-nek a felhasználói közösségekhez közel álló struktúrákon keresztül szoros kapcsolatot kell kiépítenie a felhasználókkal. Az EU által létrehozott ügynökségek és szervezetek közül sok nemcsak igénybevevője lesz a GMES szolgáltatásainak, hanem egyben hozzá is járulhatnak a szolgáltatási igények összesítéséhez, illetve magához a szolgáltatásnyújtáshoz is. Példaként említhető az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA), az Európai Unió Műholdközpontja (EUSC), az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) és a Külső Határokon Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX). Az igények és a GMES szolgáltatásainak fejlődése függvényében további ügynökségek is bevonásra kerülhetnek.

Annak érdekében, hogy GMES szolgáltatásaihoz hozzájárulhassanak, az európai ügynökségek jövőjéről jelenleg zajló egyeztetéseket figyelembe véve, egyes esetekben szükség lehet a szakosított ügynökségek megbízatásának és erőforrásainak felülvizsgálatára[15].

6.2 Az együttműködés összehangolása

A GMES átfogó koordinálását a Bizottság fogja végezni, amelyhez a partnerek testülete és a program végrehajtásához felállított programbizottság nyújt támogatást. Javasolt továbbá gondoskodni egy biztonsági testület és egy felhasználói fórum létrehozásáról is, amelyek tanácsokat nyújtanának a Bizottságnak.

Az ESA a felhasználói igények megállapítására kidolgozott eljárást alkalmazta az élenjáró és kísérleti szolgáltatások kiválasztásához és a megfigyelés űrbeli infrastruktúrájának fejlesztéséhez. Ennek az eljárásnak most a GMES program létrehozásával formalizált kereteket kell adni. Az eljárás az alábbiakat foglalja magában:

- a felhasználói igények meghatározása;

- a szolgáltatások, illetve a kapcsolódó megfigyelési igények terjedelmének és tartalmának meghatározása; valamint

- a szükséges megfigyelési infrastruktúra szerkezetének a rendelkezésre álló eszközökhöz igazított meghatározása.

A döntéshozatali folyamatba valamennyi partnert strukturált módon be kell vonni.

Az együttműködés menedzselése

A fent említett partnerek testülete azon tagállamok képviselőiből fog állni, amelyek GMES-hez infrastruktúrával járulnak hozzá. A többi érintett szervezetet megfigyelőként kell meghívni. A GMES-partnerek testülete meghatározó lesz a program végrehajtása és jövőbeli fejlődése szempontjából. Az egyeztetéseket a különböző komponensek (szolgáltatási, in situ és űrkomponens) szintjén készítik elő, és a partnerek tanácsában való képviseletet is ehhez igazodva kell megszervezni.

Az európai uniós program végrehajtása

A közösségi program képezi a GMES együttműködéshez való közösségi hozzájárulás alapját és kiegészíti a többi partner tevékenységét. A programnak nyitva kell állnia a nem EU-tagállamokkal[16] kötendő megállapodások előtt, biztosítva a pénzügyi hozzájárulás lehetőségét is.

A GMES program végrehajtását a programbizottság segítségével a Bizottság fogja irányítani. Az egyeztetéseket a különböző komponensek (szolgáltatási, in situ és űrkomponens) szintjén készítik elő, a programbizottságban való képviseletet pedig ehhez igazodva kell megszervezni. A technikai végrehajtás a 6.1 pontban részletezetteket szerint történik.

Adatbiztonság

A GMES adatkezelésének figyelembe kell vennie az adatbiztonságra vonatkozó tagállami követelményeket és elő kell segítenie azt, hogy az operatív szolgáltatások kielégítsék az alapvető adatbiztonsági követelményeket különösen a biztonsági terület felhasználói tekintetében. Ehhez meg kell határozni és mérsékelni kell az adatok terjedéséből, egyes érdekek vagy a GMES-szolgáltatások megbízhatóságával kapcsolatos kételyek nyilvánosságra kerüléséből fakadó, illetve ezekhez hasonló kockázatokat.

A tagállami biztonsági követelményeknek eleget tevő adatbiztonsági útmutatás és megoldások kidolgozásának feladatait a biztonsági testület révén kell elvégezni és ehhez az összes hasznosítható tapasztalatot fel kell használni.

A felhasználói igények kielégítése

Az ebben a közleményben felvázolt elemeken felül létre kell hozni egy felhasználói fórumot, amely a GMES felhasználó-központúsága felett őrködne. A fórum különböző összetételek szerint fog ülésezni a szolgáltatásoktól függően, és a felmerülő műszaki és tudományos kérdésekkel fog foglalkozni. A felhasználói képviselőket átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes alapon választják ki, szem előtt tartva az esetleges összeférhetetlenségek elkerülését. A felhasználóknak nyújtott támogatás terén a menedzsment szintjén GMES törekedni fog a Galileóval való szinergiák kialakítására.

7. Következtetések

2009-ben a Bizottság jogalkotási javaslatot készít az Európai Unió GMES-nek keresztelt földmegfigyelési programjára vonatkozóan. A GMES programra vonatkozó javaslatával együtt a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy – figyelembe véve a hatályos európai uniós költségvetés korlátait – hogyan alakul a GMES működési finanszírozási szükséglete a 2011–2013-as időszak folyamán. A 2013-at követő finanszírozásra és a szervezeti keretekre vonatkozó döntéseket az EU következő többéves pénzügyi kerete részeként kell meghatározni.

A GMES teljes finanszírozási szükségletét az Európai Unió által készítendő elemzés fogja megadni, amelyet a költségmegosztás lefektetett elvei és a lefedett szolgáltatási körön alapuló költségértékelés határoz meg.

A Bizottság fogja koordinálni a GMES program irányítását és végrehajtását, amelyhez támogatást nyújt a programbizottság, a partnerek testülete, a biztonsági testület és a felhasználók fóruma. A fenti irányítási struktúra létrehozásáig átmeneti irányítást fognak javasolni.

A Bizottság teljes körű és nyílt adat- és tájékoztatáspolitikát fog javasolni a GMES számára.

A GMES-re épülő ágazatok serkentéséhez be kell vetni a versenyképességet és az innovációt támogató európai uniós eszközöket. A foglalkoztatásban és a növekedésben betöltött fontos szerepükre tekintettel a GMES-szolgáltatásokra különös figyelmet kell fordítani a vezető piacokról szóló kezdeményezés keretei között.

A Bizottság javaslatot fog tenni a GMES nemzetközi együttműködési stratégiájára vonatkozóan. Ennek érdekében a Bizottság a GEOSS keretei között[17] a GEO (földmegfigyelési csoport) partnereivel közösen fog dolgozni azon, miként biztosítsák, illetve tartsák fenn a megfigyelési adatok folytonosságát, és hogyan határozzák meg Európa hozzájárulását ehhez a nemzetközi vállalkozáshoz.

[1] A Környezet és Fejlődés Világbizottsága jelentése: Közös Jövőnk (A/42/427).

[2] A harmadik Űrtanács iránymutatásai.

[3] A gráci párbeszéd és a müncheni ütemterv.

[4] „Az európai űrpolitika előmozdításáról” szóló, 2008. szeptember 26-i tanácsi állásfoglalás.

[5] Ideértve a meteorológiai és a nemzeti tulajdonban lévő, nagy felbontású, illetve nagyon nagy felbontású multispektrális és radar képalkotási küldetéseket.

[6] 2007/2/EK irányelv

[7] Az Európai Unió integrált tengerpolitikája („A kék könyv”), Brüsszel, 2007.október 10., COM(2007) 575 végleges

[8] COM(2008) 46 végleges, 2008.2.1.

[9] A francia elnökség által a 2008. október 17-én Lille-ben megrendezett 2008-as GMES Fórumon bemutatottak szerint.

[10] A 2007–2013-as időszakban a Bizottság a kohéziós politika keretében lehetővé tette a tagállamok és a régiók számára, hogy támogassák a GMES végrehajtását.

[11] Összhangban az ESA és az EUMETSAT közötti műszaki tartalmú egyeztetések eredményeivel.

[12] Ennek része a Sentinel 1-2, amelyek radar és multispektrális képérzékelőket hordoznak, valamint a Sentinel 3 szárazföldi része.

[13] Ennek része az EUMETSAT küldetéseket teljesítő Sentinel 4 és Sentinel 5, valamint a Sentinel 3 tengeri része.

[14] Például az EUMETNET-et (a meteorológiai szolgáltatások európai hálózata) a meteorológiai in situ megfigyelési rendszerek és szolgáltatások tekintetében; a EUROGOOS-t (the European Association for the Global Observing System, Globális Megfigyelési Rendszer Európai Szervezete); a EUROGEOGRAPHICS-ot (the European association of National Mapping and Cadastral Agencies, a Nemzeti Térképészeti és Kataszteri Ügynökségek Európai Szervezete) és a Eurogeosurveys-t (the European Association of Geological Surveys, a Geológiai Szolgálatok Európai Szervezete) a kartográfiai, geológiai, térképészeti és referencia adatokkal kapcsolatban; illetve az EMODNET-et (the European Marine Observation and Data Network, az Európai Tengermegfigyelő és Adathálózat) a tengeri adatok vonatkozásában, illetve további szervezetek az EU integrált tengerpolitikájának keretében.

[15] COM(2008) 135 végleges, 2008.3.11.

[16] Például az ESA vagy az EUMETSAT nem EU-tag tagállamai.

[17] Ideértve a 10 éves GEOSS végrehajtási tervet és a fokvárosi nyilatkozatot