52008DC0400

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 16.7.2008

COM(2008) 400 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Környezetvédelmi s zemléletű közbeszerzés

{SEC(2008) 2124} {SEC(2008) 2125} {SEC(2008) 2126}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

1.1. A zöld közbeszerzési eljárás (GPP) lehetséges hozadékai 3

1.2. Szakpolitikai háttér 3

1.3. Közösségi szintű fellépés 4

1.4. A GPP alkalmazását akadályozó tényezők 5

2. Célkitűzések 5

3. A zöld közbeszerzési eljárás egységes megközelítése 6

3.1. A közbeszerzési eljárással kapcsolatos vonatkozások 6

3.2. A környezetvédelmi teljesítménnyel kapcsolatos vonatkozások 6

4. Egységes GPP-követelmények 7

4.1. Az egységes GPP-követelmények felállításának folyamata 7

4.2. Kiemelt ágazatok 9

5. GPP-irányszámok 9

5.1. GPP-célkitűzések az Európai Unió fenntartható fejlődésre vonatkozó megújult stratégiájában 9

5.2. A közösségi finanszírozási mechanizmusok végrehajtásába beépített GPP-célkitűzések 10

5.2.1. A közösségi forrásokból fedezett tagállami közbeszerzések 10

5.2.2. Az Európai Bizottság közbeszerzései 11

6. Lehetséges kötelező érvényű intézkedések 11

7. Iránymutatás 11

8. A zöld közbeszerzési eljárás és az innováció 12

9. A környezetbarát magánbeszerzés felé 12

10. GPP-mutatószámok – nyomon követés és teljesítményértékelés – ütemterv 12

11. Következtetések és távlatok 13

1. BEVEZETÉS

1.1. A zöld közbeszerzési eljárás (GPP) lehetséges hozadékai

Évről évre az európai hatóságok az EU bruttó hazai termék 16%-ának megfelelő összeget áldoznak különböző áruk (pl. irodai berendezések, épületszerkezeti elemek, szállítóeszközök), szolgáltatások (épületfenntartás, szállítás, takarítás és vendéglátás) vagy munkák beszerzésére[1]. A közbeszerzés megszabhatja az előállítás és a fogyasztás irányát, a hatóságoknak a „zöldebb” termékek iránti jelentős keresletnövelésével pedig kialakulhat vagy bővülhet a környezetbarát termékek és szolgáltatások piaca. Mindezzel egyben a vállalatok is ösztönzést kapnak környezetbarát technológiák kifejlesztésére[2].

A természeti erőforrások és nyersanyagok fenntarthatóbb felhasználása nem csak a környezet, hanem a gazdaság javára is válhat, új távlatokat nyitva a feltörekvő „zöld” gazdaságok számára[3]. A váltás Európa iparát is versenyképesebbé tenné, hiszen egy elismerten jelentős növekedési potenciállal rendelkező ágazatban – az ökotechnológia terén – ösztönözné az innovációt, amelyben Európa már ma is világelsőnek számít. Különböző vizsgálatok tanúsága szerint a költséghatékony „zöld közbeszerzési eljárás” (GPP) előtt hatalmas távlatok állnak, különösen azokban az ágazatokban, ahol a környezetbarát termékek és nem zöld alternatíváik árszintje között nincs számottevő különbség (a termék teljes életciklusát tekintve)[4]. Mivel a termékek „környezetbarátságát” teljes életciklusuk alapján ítélik meg, a GPP a beszállítói lánc egészére hatással lesz, és várhatóan a magánbeszerzésben is a „zöldebb” követelmények előírására ösztönöz majd.

1.2. Szakpolitikai háttér

Egyre nagyobb körben ismerik fel a GPP szakpolitikai eszközként való alkalmazásában rejlő lehetőségeket, ennek megfelelően az elmúlt években nemzeti, uniós és nemzetközi szinten is nőtt a politikai szerepvállalás. 2002-ben az OECD elfogadott egy ajánlást a zöld közbeszerzési eljárásról. A fenntartható fejlődés tárgyában 2002 szeptemberében rendezett johannesburgi csúcstalálkozó folyományaként létrejött a marrakeshi fenntartható közbeszerzési munkacsoport, melynek legfontosabb feladata a fenntartható (környezetvédelem központú) közbeszerzési gyakorlat meghonosítása világszerte. Számos OECD-ország, például az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Ausztrália és Dél-Korea, valamint néhány gyors ütemben fejlődő ország, így Kína, Thaiföld és a Fülöp-szigetek szintén bevezettek a környezetvédelmi szempontból fenntartható közbeszerzésre irányuló szakpolitikai intézkedéseket.

Az Európai Unión belül a GPP-ben rejlő lehetőségekre először az integrált termékpolitikáról szóló, 2003-as bizottsági közleményben hívták fel a figyelmet, a tagállamoktól ajánlásban kérve a GPP-re vonatkozó nemzeti cselekvési tervek elfogadását 2006 végéig. A közbeszerzésre vonatkozó új európai keretszabályozás[5] egyértelműen rögzíti, hogyan tudnak környezetvédelmi megfontolásokat érvényesíteni a közbeszerzők a közbeszerzési eljárás során. Az Európai Unió fenntartható fejlődésre vonatkozó megújult stratégiája (2006. június) nemrégiben rögzítette azt a szakpolitikai célkitűzést, hogy 2010-re a zöld közbeszerzési eljárás uniós alkalmazásának átlagos szintje érje el a 2006-ban legjobban teljesítő tagállamok teljesítményszintjét.

Ez a közlemény a fenntartható termelésre és fogyasztásra irányuló cselekvési terv (SCP) és a fenntartható iparpolitikára vonatkozó cselekvési terv (SIP) része, amelyek a termékek energetikai és környezetvédelmi teljesítményének javítására irányuló különböző eszközök integrált alkalmazásának kereteit határozzák meg.

1.3. Közösségi szintű fellépés

A GPP alapjai a termékekre és szolgáltatásokra érvényes egyértelmű és nagy ívű környezetvédelmi követelményekben gyökereznek. A zöld közbeszerzési eljárással kapcsolatban eddig számos különböző nemzeti feltételrendszer és megközelítés született. A GPP térhódításával azonban, az egységes piac torzulásának és az uniós versenyképesség csökkenésének elkerülése érdekében a tagállamoknak össze kell hangolniuk saját feltételrendszereiket. A feltételrendszerek egységesítése jelentős mértékben csökkentené a gazdasági szereplőkre és a GPP-eljárást alkalmazó közigazgatási rendszerekre nehezedő adminisztratív terheket. Az egységes GPP-követelmények kifejezetten előnyösek lennének a több tagállamban tevékenykedő vállalatok, valamint a kis- és középvállalkozások számára (ez utóbbiak korlátozott kapacitással rendelkeznek a különböző közbeszerzési eljárások rendjének követéséhez).

A környezetvédelemmel kapcsolatban léteznek uniós szintű követelmények – így például az az ökocímkézésre[6], az „Energy Star” címkézésre[7] vagy az energiafogyasztó termékek környezetbarát tervezésére[8] vonatkozóan. A közelmúltban több, a GPP alkalmazását is elősegítő követelményállítási javaslat született, így például az energiafogyasztó termékek környezetbarát tervezéséről szóló irányelv módosításáról, amely mind az alapkövetelmények, mind a kiemelt teljesítményt mérő referenciaértékek megállapításáról rendelkezik, a tiszta és energiatakarékos járművek támogatásáról szóló irányelvjavaslat[9], amely meghatározza a szennyezőanyag-kibocsátások és az üzemanyag-fogyasztás életciklus-költségeinek összehangolt számítási módját, valamint a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról szóló irányelvjavaslat[10], amely fenntarthatósági kritériumokat fogalmaz meg a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, illetve a jövőben várhatóan a biomassza, ezen belül az erdei biomassza tekintetében.

A környezetvédelmi követelmények mélyrehatóbb fejlesztése és felállítása, azok zöld közbeszerzési eljárásra vonatkozó összefüggései és lehetséges alkalmazásai a fenntartható termelésre és fogyasztásra, valamint a fenntartható iparpolitikára vonatkozó cselekvési terv gerincét alkotják. A cselekvési terv kifejezetten arra irányul, hogy a termékek energiafelhasználását és környezetvédelmi teljesítményét javító, dinamikus keretrendszer jöjjön létre, amely egyben elősegíti ezen termékek elterjesztését a fogyasztók körében. Ez egyúttal ambiciózus piaci normák felállításával is jár, módszeres szemléletet érvényesítve a termékfejlesztés és innováció ösztönzésében, gondoskodva a szakpolitikai lépéseket alátámasztó kereslet megteremtéséről. Az alábbiakban részletesen kitérünk a közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges konkrétumokra.

1.4. A GPP alkalmazását akadályozó tényezők

A zöld közbeszerzési eljárásban rejlő lehetőségeket a mai napig nem aknáztuk ki teljes mértékben. 2008 elejéig még csak 14 tagállam fogadott el e tárgyban nemzeti cselekvési tervet (12 másik tagállam terv vagy stratégia életbe léptetésén munkálkodik)[11]. A szélesebb körű alkalmazást akadályozó főbb tényezők a következők:

- Az egyes termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban nincs érvényben elegendő környezetvédelmi követelmény, illetve még ha léteznek is ilyenek, nem áll rendelkezésre elegendő mechanizmus (pl. adatbázisok) a népszerűsítésükhöz.

- Nem áll rendelkezésre elegendő információ az egyes termékek teljes életciklusra vetített költségeiről, illetve a környezetbarát termékek vagy szolgáltatások relatív költségeiről.

- A környezetbarát termékek és szolgáltatások előnyei nem tudatosulnak igazán.

- Bizonytalanság uralkodik a tenderkiírásban jogilag alkalmazható környezetvédelmi követelményekkel kapcsolatban.

- Hiányzik a politikai támogatás, és ezért korlátozottak az erőforrások a GPP végrehajtásához vagy előmozdításához (a képzésen feltétlenül javítani kellene).

- Nincs mód az irányadó gyakorlat és az információk koordinált megosztására a régiók és a helyi hatóságok között.

2. CÉLKITűZÉSEK

E közlemény általános célja, hogy útmutatást nyújtson a közszektor fogyasztása nyomán keletkező környezeti terhek csökkentéséhez, és a GPP alkalmazásának előmozdításán keresztül ösztönözze a környezetbarát technológiák, termékek és szolgáltatások innovációját.

A közlemény különösen az 1.4 pontban ismertetett, a GPP szélesebb körű alkalmazását akadályozó tényezők kezelésére törekszik, a következő eszközökkel:

- folyamat meghatározása egységes GPP-követelmények felállításához

- információk a termékek teljes életciklusra vetített költségeiről

- jogi és gyakorlati útmutatás

- politikai támogatás mutatószámokhoz és a későbbi nyomon követés eredményeihez kötött politikai célkitűzésen keresztül

3. A ZÖLD KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS EGYSÉGES MEGKÖZELÍTÉSE

3.1. A közbeszerzési eljárással kapcsolatos vonatkozások

A közbeszerzés lényegében nem más, mint egy folyamat; a jelen közlemény értelmezésében így a GPP olyan eljárásnak tekinthető,

„amelynek alkalmazásakor a hatóságok azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és munkálatoknak a beszerzését részesítik előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és munkálatokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet.”

A közlemény kivétel nélkül minden közbeszerzési eljárásra ki kívánja terjeszteni hatályát, a közösségi közbeszerzési irányelvekben meghatározott küszöbértékektől függetlenül. A környezetvédelmi kikötéseket, valamint a pályázati és szerződési feltételeket mindamellett az EU közbeszerzési törvényeivel, illetve az egyéb uniós és nemzeti rendelkezésekkel teljesen összhangban kell kialakítani.

3.2. A környezetvédelmi teljesítménnyel kapcsolatos vonatkozások

A GPP kizárólag folyamatszemléletű megközelítésén keresztül nem lehet objektív célokat és teljesítményküszöböket meghatározni. Ehhez azt egyértelmű GPP-követelmények teljesítéséhez kell kötni. Egy sor termék- és szolgáltatáscsoport tekintetében már léteznek előzetes egységes GPP-követelmények, ezek közül néhányat a szolgálati dokumentumban, e közlemény mellékleteként is ismertetünk. A 4.1 pontban meghatározottak szerint a Bizottság – a tagállamokkal és az érintett érdekeltekkel szoros együttműködésben – ezen eljárás formális kereteinek megadására tesz javaslatot annak érdekében, hogy több termékcsoport esetében nyerjenek támogatást a meglévő vagy a későbbiekben kialakítandó GPP-követelmények. Egységes GPP-követelményekkel kivédhetők a piaci torzulások és a versenyképesség csökkenése, amit az eltérő nemzeti GPP-feltételrendszerek alkalmazása idézne elő.

Ahhoz, hogy egy adott közbeszerzési eljárás környezetvédelmi szempontokat érvényesítő GPP-eljárásnak minősüljön, a GPP-követelmények elviekben olyan technikai alapkövetelményeket jelentenek majd, amelyeket minden ajánlattevőnek teljesítenie kell. Egyes GPP-követelmények egyben környezetvédelmi elvárásokat is megfogalmaznak annak érdekében, hogy a környezetvédelmi teljesítmény fokozására törvényi kényszer alkalmazása nélkül sarkalljanak, s így a piacról ne zárják ki a javasolt teljesítményszintet el nem érő termékeket. Az ajánlati feltételeknek azonban, ha jelentős súllyal esnek latba, jelzés értékük van a piac felé. A termék jellegétől és az egyéb – nem környezetvédelmi szemléletű – ajánlati feltételek számától és fontosságától függően legalább 15%-os súlyozás tekinthető „jelentősnek”.

4. EGYSÉGES GPP-KÖVETELMÉNYEK

4.1. Az egységes GPP-követelmények felállításának folyamata

Az előzetes egységes GPP-követelményrendszer a közelmúltban kidolgozott zöld közbeszerzési eljárásra vonatkozó képzési eszköztár[12] keretében jött létre. A zöld közbeszerzési eljárás alkalmazására legmegfelelőbbnek tartott 10 különböző ágazat termék- és szolgáltatáscsoportjaival összefüggésben határoztak meg követelményeket. A követelmények alkalmazási területtől függően egyrészt az ökocímkézésre vonatkozó, hatályos közösségi és tagállami követelményeken, másrészt az ágazati érdekeltek és a civil társadalom által biztosított információkon alapulnak. A GPP területén tevékeny tagállami képviselőket összefogó szakértői csoport jött létre, amely a követelmények felállításában szorosan együttműködött a Bizottság szolgálataival.

A Bizottság hivatalos kereteket kíván adni ezen konzultációs eljárásnak annak érdekében, hogy a nyitott koordinációs együttműködés alapján, az egységes GPP-követelmények és teljesítménymérési módszerek érvényesítésével hatékonyabb és szélesebb körű legyen a zöld közbeszerzési eljárás alkalmazása. A konzultációs minimumkövetelményekkel[13] összhangban a tagállamokkal, valamint az ágazat és a civil társadalom érdekeltjeivel folytatott záróegyeztetést követően a tagállamokra vár a feladat, hogy hivatalosan jóváhagyják a már kidolgozott, és a Bizottság szolgálatai által jóváhagyott GPP-követelményeket. A tagállamok hivatalos jóváhagyása egyben azt is jelenti, hogy az egységes GPP-követelményeket minden tagállam átülteti már meglévő vagy az integrált termékpolitikáról szóló, 2003-as bizottsági közlemény fényében kidolgozandó nemzeti cselekvési tervébe és a zöld közbeszerzési eljárásra vonatkozó iránymutatásaiba.

A jövőben több hasonló eljárásra kerül sor, a Bizottság pedig a továbbiakban is koordinálja a nemzeti GPP-szakértők csoportjának munkáját, egyre több termék- és szolgáltatáscsoporttal kapcsolatban terjesztve elő GPP-követelménytervezetet. A követelménytervezeteket a Bizottság az ágazati érdekeltekkel és a civil társadalom képviselőivel is egyezteti. A követelmények elfogadása szigorú konzultációs eljárásrendhez kötött. Elsősorban azokra az ágazatokra irányul majd a munka, amelyek a vizsgálatok szerint a GPP alkalmazásának leginkább teret adnak (4.2 pont).

Ennek során teljes mértékben figyelembe veszik a fenntartható termelésre és fogyasztásra irányuló cselekvési terv (SCP) keretében folytatott eddigi és jelenlegi követelményállítási munkát. A követelmények életciklus-szemléleten alapulnak. További GPP-követelmények többek között az alábbi forrásokból meríthetők: az ökocímkézés közösségi követelményei; az irodai berendezésekre vonatkozó „Energy Star” címkézés energiahatékonysági követelményei; az energiafogyasztó termékek környezetbarát tervezéséről szóló irányelv-módosítás keretében kidolgozandó környezetvédelmi teljesítménymérő referenciaértékek; a külső költségek beépítésének javasolt módszere a tiszta és energiatakarékos járművek használatának előmozdításáról szóló irányelvjavaslatban, valamint a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról szóló irányelvjavaslatban a bioüzemanyagokkal és folyékony bio-energiahordozókkal kapcsolatban megfogalmazott fenntarthatósági kritériumok. Egységes GPP-követelmények csak olyan termékek és szolgáltatások vonatkozásában születnek majd, amelyekre vonatkozóan (még) nincs érvényben kötelező GPP-követelmény[14].

A kialakított GPP-követelmények „alap-” és „átfogó” követelményekre tagolódnak. Az „alapkövetelmények” rendeltetésük szerint a GPP egyszerű alkalmazására nyújtanak módot. Az egyes termékek környezetvédelmi teljesítményének elsődleges területeire összpontosítanak, a lehető legkisebb mértékre szorítva a vállalatokra nehezedő adminisztratív terheket. Az „átfogó” GPP-követelmények ezzel szemben a környezetvédelmi teljesítmény több aspektusát, illetve magasabb szintjeit veszik számításba, olyan hatóságok eszközeként, melyek ambiciózusabb környezetvédelmi és innovációs eredményeket tűznek ki célul. Mivel az „átfogó” követelmények az „alapkövetelményekre” épülnek, a két rendszer közötti különbség a vállalások mértékében és a rendelkezésre álló környezetbarát termékek nagyságrendjében tapasztalható eltéréseket is jelzi, miközben a piacokat azonos irányú fejlődésre készteti.

Amennyiben egy adott termék a közösségi követelményrendszer szerint több környezetvédelmi teljesítményszintre is besorolható, az „alap-” és „átfogó” követelmények ennek megfelelően lesznek megállapítva. Ha például egy termékre egyaránt alkalmazhatók az „Energy Star” energiahatékonysági követelményei és az európai ökocímke önkéntesen vállalt feltételei, a GPP „alapkövetelményeit” az „Energy Star” rendelet energiahatékonysági előírásainak szintjén, „átfogó” követelményeit pedig az ökocímke-követelményrendszer alapján állapítják meg. A két követelményrendszer módot nyújt a tagállamoknak és az ajánlatkérőknek arra, hogy fokozatosan növeljék a GPP alkalmazásának szintjét, emellett egyértelmű jelzést ad a piac számára a termékek és szolgáltatások környezetvédelmi teljesítményének folyamatos növelése iránti igényre. Az európai ökocímkézés kivételével a fent említett rendelkezések vagy rendszerek egyikének hatálya alá sem tartozó termékek esetében ugyanezen eljárás alapján állapítanak meg „alap-“ és „átfogó” követelményeket: itt az „alapkövetelményeket” a legfőbb környezeti hatásokat számba vevő és legkönnyebben teljesíthető ökocímke-feltételek képezik, míg az „átfogó” követelmények egy adott termék jellemzéséhez relevánsnak tartott további ökocímkézési ismérveket foglalják magukban.

Közösségi kritériumokkal nem szabályozott termékek esetében a GPP-követelmények alapja a környezetvédelmi előírások nemzeti vagy egyéb adatbázisa, s ezen felül az ágazati érdekeltekkel és a civil társadalom képviselőivel folytatott egyeztetés lenne.

A követelményrendszert olyan módon kell kidolgozni, hogy az egyfelől megkönnyítse a követelmények értelmezését a (köz)beszerzők és az ajánlattevők számára, másfelől a követelmények belefoglalását az ajánlattételi dokumentációba, a közbeszerzési jogszabályokkal teljes összhangban. Ha egy adott nyersanyag (pl. a fa) több kiemelt ágazatba is sorolható (pl. építőipar, papírgyártás, nyomdaipar, energiaipar, bútorgyártás), egyetlen összefüggő követelményrendszer tárgya lesz. Ha pedig különböző nyersanyagok ugyanazt a célt szolgálják, a követelmények meghatározásakor figyelembe kell venni a megújuló anyagokkal való kiváltás nagyobb mértékű alkalmazásának lehetőségét, amennyiben erre mód nyílik.

A GPP „alapkövetelményei” szolgálnak alapul az irányszámok és a teljesítményreferenciák meghatározásához, ösztönözve teljes körű európai alkalmazásukat. A nyomon követés ennélfogva az alapkövetelményeknek való megfelelést vizsgálja. A GPP terén legjobban teljesítő tagállamokban ezenkívül az átfogó követelmények teljesítését is lehetne vizsgálni, annak eredményei alapot szolgáltatnának a későbbi teljesítményreferenciák felállításához.

4.2. Kiemelt ágazatok

A Bizottság tíz ágazat fontosságát emelte ki a zöld közbeszerzési eljárással kapcsolatban. A különböző ágazatokat több szempont szerint – a környezetvédelmi fejlesztés lehetősége, közkiadások, a kínálati oldalra gyakorolt lehetséges hatások, példaállítás a magán- és közületi fogyasztók számára, politikai érzékenység, releváns és könnyen alkalmazható követelményrendszerek léte, piaci kínálat, gazdasági hatékonyság – súlyozta, és ez alapján jelölte ki.

A kiemelt ágazatok a következők:

1. Építőipar (beleértve a nyersanyagokat, pl. a fát, alumíniumot, acélt, betont és üveget, valamint az építőipari késztermékeket, így az ablakokat, fal- és padlóburkolókat, fűtő- és hűtőrendszereket, valamint az épületek üzemeltetési és életciklus végi aspektusait, a karbantartást, a kivitelezési szerződések helyszíni megvalósulását)

2. Étkeztetési és vendéglátó-ipari szolgáltatások

3. Szállítási és közlekedési szolgáltatások[15]

4. Energiaipar (beleértve a megújuló energiaforrásokból nyert elektromos áramot, fűtést és hűtést)

5. Irodai berendezések és számítógépek

6. Ruhaipar, egyenruhák és egyéb textilek

7. Papíripari és nyomdai szolgáltatások

8. Bútorgyártás

9. Tisztítószerek és szolgáltatások

10. Egészségügyi ágazatban használt berendezések

5. GPP-IRÁNYSZÁMOK

5.1. GPP-célkitűzések az Európai Unió fenntartható fejlődésre vonatkozó megújult stratégiájában

Az Európai Unió fenntartható fejlődésre vonatkozó megújult stratégiája követelményként rögzítette, hogy 2010-re a zöld közbeszerzési eljárás uniós alkalmazásának átlagos szintje érje el a 2006-ban ezen a téren legjobban teljesítő tagállamok teljesítményszintjét.

A GPP területén kiemelkedő teljesítményt felmutató tagállamok közül több is ambiciózus célokat tűzött ki maga elé: a holland kormány 2010-ig a fenntartható közbeszerzés 100%-os alkalmazását irányozta elő, az osztrák kormány pedig különböző 2010-ig teljesítendő célokat fogalmazott meg 5 termékcsoportban: IT: 95%, elektromos energia: 80%, papíripar: 30%, tisztítószerek: 95%, gépjárművek: 20%. Franciaországban követelmény, hogy a központi kormányzat által évente lecserélt összes gépjármű 20%-a „tiszta” legyen, az új építmények 20%-a feleljen meg a HQE[16] vagy azzal egyenértékű környezetvédelmi normáknak, és 2010-ig a faipari termékek 50%-a fenntartható és törvényes forrásból származzon. Az Egyesült Királyságban a fenntartható beszerzésre vonatkozó cselekvési terv szorosan illeszkedik a kormányzati irodaingatlanok üzemeltetésével kapcsolatos fenntarthatósági előirányzatokhoz, köztük a „szén-dioxid-semlegesség” 2012-re vállalt megvalósításához és a szén-dioxid-kibocsátás mértékének 2020-ra teljesítendő, 30%-os csökkentéséhez.

A Bizottság az egyes tagállamok GPP-teljesítményét értékelő, nemrégiben végzett vizsgálat alapján pontos képet kapott a legeredményesebb tagállamok jelenlegi GPP-alkalmazási szintjéről, és ezt a szintet határozta meg kiindulási alapként a fenntartható fejlődésre vonatkozó megújult stratégia célkitűzéseinél. Ennek megfelelően a Bizottság javaslatot tesz arra, hogy 2010-re az összes pályázati eljárás 50%-a legyen „zöld”, abban az értelemben, hogy teljesítse a 4.1 pont szerinti, jóváhagyott és egységes GPP-alapkövetelményeket. Az irányszámok az összes szerződés számának és értékének arányában határozzák meg a környezetbarát szerződések számát és értékét azokban az ágazatokban, ahol egységes GPP-alapkövetelmények születtek.

Csak azokban a termék- és szolgáltatáscsoportokban lehet objektív teljesítményreferenciákat és részletes célkitűzéseket javasolni az egyes tagállamok számára, amelyekben egységes GPP-követelmények léteznek. A Bizottság jelenleg a GPP-szint pontos számítási módjának kidolgozásán munkálkodik, amely az egységes GPP-alapkövetelmények teljesítését és a pályázati eljárások reprezentatív mintájának analízisét veszi alapul. A számítási módszert a legeredményesebb tagállamokban alkalmazzák majd. 2010-ben ismét sor kerül erre a vizsgálatra minden EU tagállamban. Rendkívül fontos ezért, hogy a tagállamok elfogadják a most születő egységes GPP-követelményeket, és beépítsék azokat a zöld közbeszerzési eljárásra vonatkozó, saját nemzeti cselekvési terveikbe és iránymutatásaikba. Az „átfogó” követelmények teljesítését szintén vizsgálja a Bizottság, ám kizárólag a legeredményesebb tagállamokban, és csak a fejlődés figyelemmel kísérésére, illetve esetleges új irányszámok meghatározása céljából: az alapkövetelményeket teljesítő eljárások esetében az előirányzott szint emelésére és/vagy „átfogó” követelményekhez tartozó irányszámok megállapításához.

5.2. A közösségi finanszírozási mechanizmusok végrehajtásába beépített GPP-célkitűzések

5.2.1. A közösségi forrásokból fedezett tagállami közbeszerzések

Az Európai Unió évről évre eurómilliárdokat fordít a kohéziós politika keretében regionális fejlesztésre, valamint az európai gazdasági és társadalmi kohézió megteremtésére. A 2007–2013-as programozási időszakban (melynek teljes költségvetése 308 milliárd EUR) is a fenntartható fejlődés tekintendő a kohéziós politika[17] egyik legfontosabb vezérelvének.

Ezzel párhuzamosan sok egyéb uniós finanszírozási program működik, például a hetedik keretprogram (FP7), amely összefogja a kutatással kapcsolatos uniós kezdeményezéseket. A 2007-2013-as időszakra ez a program összesen 50 521 millió eurót különített el közösségi pénzügyi hozzájárulásként. Bár ennek nagy része a GPP szempontjából irreleváns alapkutatási tevékenységeket hivatott finanszírozni, a projektek működési költségei (a támogatás legfeljebb 7%-a) „zöldítésre” is használhatók.

A Bizottság álláspontja szerint könnyen érvényesíthetők a GPP szempontjai ott, ahol ezen források felett közvetlenül a hatóságok rendelkeznek, és egyben ők is folytatják le a közbeszerzési eljárást a támogatott projektek végrehajtásához. Ha a cselekvések központi elemeként az irányító hatóságok és a közösségi finanszírozás más kedvezményezettjei számára erősen ajánlott a GPP alkalmazása a közösségi forrásokból végrehajtott projektek során, az rendkívül ösztönzőleg hat a GPP teljes körű alkalmazása szempontjából, hiszen ezek a projektek alkotják a közbeszerzési összkiadások jelentős hányadát. A tagállamok, különösen a GPP terén az átlagosnál rosszabbul teljesítők, ezzel a gyakorlattal közelebb kerülnének a zöld közbeszerzési eljárás alkalmazásával kapcsolatban kitűzött 50%-os cél teljesítéséhez.

5.2.2. Az Európai Bizottság közbeszerzései

Az Európai Bizottság fokozatosan bevezeti a GPP-szemléletet általános közbeszerzés tárgyú képzésein, pályázati kiírásaiban pedig lehetőség szerint alkalmazza a zöld közbeszerzési eljárásra vonatkozó képzési eszköztár (7. rész) keretében kidolgozott és ajánlott követelményeket.

6. LEHETSÉGES KÖTELEZő ÉRVÉNYű INTÉZKEDÉSEK

A fenntartható termelésre és fogyasztásra, valamint a fenntartható iparpolitikára vonatkozó cselekvési terv következtetései szerint a környezetbarát termékek szélesebb körű alkalmazása ösztönzést igényel, ám nem pusztán nemzeti alapon, mert az a belső piac torzulásaihoz vezethet. Ennek szellemében a 2.3 pontban kötelező erejű közbeszerzési intézkedésekre tesz javaslatot.

7. IRÁNYMUTATÁS

A Bizottság fel kívánja hívni a figyelmet a zöld közbeszerzési eljárással kapcsolatban már elérhető jogi és gyakorlati iránymutatásra, kiegészítve azt az esetlegesen hiányzó elemekkel. Bár ennek elsődleges címzettjei a GPP alkalmazására kész ajánlatkérők, a végrehajtás megkönnyítése érdekében a tagállamoknak is tanácsos beépíteni saját nemzeti GPP-politikáikba. Az iránymutatás tartalma:

- Jogi és gyakorlati útmutatás a GPP megvalósításához, mivel egyes kérdésekben a szabályozás bizonytalansága továbbra is a GPP egységes alkalmazását akadályozó tényezőnek számít.

- A beszerzés hatékonyságát fokozó közbeszerzési gyakorlat ismertetése, mely révén bebizonyosodik, hogy a zöld közbeszerzési eljárás az áruk és szolgáltatások vásárlásának költséghatékony módja, s így szélesebb körű alkalmazásra érdemes.

- GPP képzési eszköztár. Webalapú GPP képzési eszköztár készült a beszerzők, szakpolitikai döntéshozók, vezetők és tanácsadók számára. Az eszköztár a Bizottság szolgálatainak jóváhagyását követően az EU tagállamainak hivatalos nyelvén is megjelenik majd. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve gondoskodik majd annak uniós terjesztéséről a meglévő nemzeti és regionális kooperációs platformokon keresztül.

Az iránymutatás részleteit a jelen közleményt kísérő, külön bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti.

8. A ZÖLD KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÉS AZ INNOVÁCIÓ

A GPP hathatós eszközként ösztönzi az innovációt, magasabb környezetvédelmi színvonalú termékek kifejlesztésére késztetve a vállalkozásokat. A Bizottság a GPP alkalmazásában rejlő lehetőségeket különböző fellépéseken keresztül igyekszik teljes mértékben kiaknázni:

- A „közbeszerzés a kutatás és az innováció szolgálatában”[18] című kiadvány és a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzésről szóló közleményben[19] foglalt, ajánlatkérőknek szánt útmutató terjesztése az EU összes tagállamában;

- Önkéntes alapú uniós rendszer létrehozása az új technológiák névleges teljesítményének harmadik fél által végzett hitelesítéséhez, amely megkönnyíti a pályázati dokumentációban rögzített környezetvédelmi előírások betartásának ellenőrzését;

- A „vezető piacok”[20] meghatározása és a GPP alkalmazása új termékek és szolgáltatások fejlesztésének és piacra jutásának előmozdítása érdekében[21]. A piacvezetési kezdeményezés célja, hogy különböző közpolitikai fellépések ötvözetével kedvező keretfeltételeket teremtsen a versenyképességhez nélkülözhetetlen innováció ösztönzéséhez. Jelenleg 6 piacot határoztak meg, köztük hármat a környezetvédelem terén: a fenntartható építőipar, az újrahasznosítás és a biotermékek piacát, amelyek ezért különös jelentőséggel bírnak a GPP alkalmazása szempontjából.

9. A KÖRNYEZETBARÁT MAGÁNBESZERZÉS FELÉ

Az úgynevezett „zöld” termékek meghatározásakor és ügyének előmozdításakor használt definíciók és feltételrendszerek életciklus-szemléleten alapulnak, elemeik a beszállítói lánc egészére hatással vannak, a nyersanyagok felhasználási módjától kezdve a gyártási módszereken át a csomagolás jellegéig és a visszavétel bizonyos feltételeinek betartásáig. Ezekből a feltételrendszerekből a magánbeszerzési gyakorlat is meríthet. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat és a közösségi intézményeket, hogy szilárdítsák meg ezt a környezetvédelmi szempontokat érvényesítő közbeszerzési és magánbeszerzési eljárás közötti kapcsolatot[22].

10. GPP-MUTATÓSZÁMOK – NYOMON KÖVETÉS ÉS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS – ÜTEMTERV

A GPP alkalmazási szintjének felmérésére két különböző típusú mutatószám használható:

Mennyiségi mutatószámokkal felmérhető a szakpolitikai eljárás alkalmazása és előrehaladása, a GPP szintjét (azaz a zöld ajánlati eljárások számát és értékét) összevetve az összes közbeszerzés általános szintjével. A kínálati oldalra gyakorolt lehetséges hatások felmérése érdekében a Bizottság továbbá javasolja, hogy szintén legyen vizsgálat tárgya a „zöld” szerződéseknek a közbeszerzési szerződések összértékéhez viszonyított értéke.

Hatásmérő mutatószámokkal a GPP környezetvédelmi és gazdasági hozadékai értékelhetők.

A Bizottság jelenleg dolgozza ki azon mutatószámok számítási módszerét, amelyek a tagállami pályázati eljárások reprezentatív mintájának elemzését vennék alapul. A nyomon követés és teljesítményértékelés egységes alkalmazása érdekében a javaslat értelmében azokra az ágazatokra kell összpontosítani, amelyekkel kapcsolatban a 4. pontban ismertetett, egységes GPP-követelmények születtek.

2010-ben a Bizottság a fenti módszerek alapján értékeli majd a GPP alkalmazását az egyes tagállamokban. Egy pályázati eljárás akkor tekinthető „zöldnek”, ha az eredményeképpen létrejött szerződés teljesíti a zöld közbeszerzési eljárás alapkövetelményeit. A legeredményesebb tagállamokban végzett nyomon követés következtetései szolgáltatnak alapot a jövőbeni irányszámok meghatározásához. A GPP terén legjobban teljesítő tagállamokban ezenkívül az „átfogó” GPP-követelmények teljesítése is vizsgálat tárgya lesz, annak eredményei további teljesítményreferenciák felállítását segítik és ösztönzik az innovációt. A felmérésre ötévente kerül sor.

A nyomon követés és teljesítményértékelés gyakorlata ösztönzőleg hat majd a GPP-követelmények nemzeti pályázati eljárásokban való alkalmazására. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy 2008 végéig hivatalosan hagyják jóvá a már kidolgozott GPP-követelményeket. A tagállamok hivatalos jóváhagyása egyben azt is jelenti, hogy az egységes GPP-követelményeket minden tagállam átülteti a zöld közbeszerzési eljárásra vonatkozó iránymutatásaiba és nemzeti cselekvési tervébe (amelyet a Bizottság integrált termékpolitikáról szóló, 2003-as közleménye értelmében kellett elfogadnia). A mai napig 14 tagállam fogadott el nemzeti cselekvési tervet, 10 tagállamban pedig ez az egyeztetés még folyamatban van. A Bizottság a nemzeti cselekvési tervek jóváhagyásától függetlenül sürgeti a tagállamokat, hogy érvényesítsék az egységes GPP-követelményeket a nemzeti közbeszerzési eljárások során. A tagállamoknak erről a Bizottság által rendezett, rendszeres egyeztető üléseken kell beszámolniuk. A tagállamokra vár az a feladat, hogy minden egyes új követelményrendszert hivatalosan jóváhagyjanak, nemzeti szinten szavatolva eredményes végrehajtásukat.

11. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS TÁVLATOK

A Bizottság elkötelezetten támogatja a zöld közbeszerzési eljárást, mint a legtisztább termékek és szolgáltatások piacra juttatásának egyik hatékony eszközét. Alkalmazása nyomán fenntarthatóbbá válik a fogyasztás, ösztönzést nyer az ökoinnováció, s ezáltal az Európai Unió gazdasága versenyképesebb lesz.

A Bizottság javaslatában felkéri a tagállamokat, az Európai Parlamentet és a Tanácsot az alábbiakra:

- az egységes GPP-követelmények felállítására vonatkozó szemlélet és módszer, a szakpolitikai célkitűzések, valamint az ajánlott eszközök elfogadása a környezeti szempontokat érvényesítő, zöld közbeszerzési eljárás szélesebb körű és színvonalasabb alkalmazása érdekében,

- a fentiek megvalósítása a nemzeti GPP-stratégia keretében és szoros együttműködésben, különösen az EU-finanszírozású mechanizmusok végrehajtásakor;

- részvétel a GPP-követelmények és célok összehangolt fejlesztésére irányuló, kiegészítő intézkedésekkel kapcsolatos, folyamatos munkában, a lehető legteljesebb mértékű politikai támogatás mellett.

[1] Érdemes megjegyezni, hogy a hatóságok legtöbbje éves költségvetésének túlnyomó részét, esetenként akár 50%-át is építkezésre, állagmegóvásra és az épületek fenntartási költségeinek finanszírozására fordítja.

[2] Az a technológia tekinthető környezetbarátnak, amely a környezeti terhelés elkerülését vagy csökkentését szolgálja egy adott termék vagy tevékenység életciklusának bármely szakaszában.

[3] Az UNEP (Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja) 2008-as évkönyve http://www.unep.org/Documents.Multilingual/Default.asp?DocumentID=528&ArticleID=5748&l=en

[4] Az életciklus költségeibe a vételár és a járulékos költségek (szállítás, telepítés, üzembe helyezés stb.) mellett beletartoznak a működési és üzemben tartási költségek (pl. energiaellátás, pótalkatrészek, karbantartás), valamint az életciklus végén a használatból való kivonás költségei (pl. szétszerelés, eltávolítás, ártalmatlanítás).

[5] Az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról.

[6] Az Európai Parlament és a Tanács 1980/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről, amely jelenleg felülvizsgálat tárgya

[7] Az Európai Parlament és a Tanács 106/2008/EK rendelete (2008. január 15.) az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról. Míg az „Energy Star” önkéntes vállalások alapján megítélt címke, a rendelet kötelezővé teszi a benne foglalt követelményeket a központi kormányzati hatóságok és a közösségi intézmények minden olyan közbeszerzési ajánlatkiírásánál, amely a közbeszerzési irányelvek hatálya alá esik.

[8] Az Európai Parlament és a Tanács 2005/32/EK irányelve (2005. július 6.) az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről

[9] COM (2007)817 végleges (2007.12.19); a javaslat meghatározza a közúti járművek egész életciklusára megállapított, energiafelhasználással, valamint a széndioxid- és szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos költségek (külső költségek) számítására vonatkozó, összehangolt módszereket, és előírja az ajánlatkérők és a tömegközlekedési szolgáltatók számára ezen módszerek használatát a közbeszerzés tárgyát képező járművek teljes árának kiszámításakor. http://ec.europa.eu/transport/clean/index_en.htm

[10] COM (2008) 19 végleges (2008.01.23); a javaslat fenntarthatósági kritériumokat fogalmaz meg a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekintetében, és a Bizottság számára előírja, hogy legkésőbb 2010. december 31-ig vizsgálja felül, hogy szükséges-e a biomassza egyéb felhasználásait fenntarthatósági rendszerben szabályozni.

[11] A jelenlegi helyzetről bővebb tájékoztatás és az egyes tagállamok nemzeti GPP cselekvési terveinek részletei a GPP weboldalán, az Europa szerveren olvashatók:http://ec.europa.eu/environment/gpp/national_gpp_strategies_en.htm

[12] A képzési eszköztár a következő weboldalról letölthető:http://ec.europa.eu/environment/gpp/toolkit_en.htm

[13] http://ec.europa.eu/civil_society/consultation_standards/index_en.htm

[14] A 6. pont részletezi a GPP-re vonatkozó esetleges kötelező erejű intézkedéseket, köztük a közbeszerzési eljárásoknak a módosított és/vagy új címkézési irányelvek keretében meghatározandó, kötelező küszöbértékeit (lásd a fenntartható termelésre és fogyasztásra vonatkozó cselekvési terv 2.3 pontját)

[15] Bár a tiszta és energiatakarékos járművek használatának előmozdításáról szóló irányelvjavaslat meghatározza a szennyezőanyag-kibocsátások és az üzemanyag-fogyasztás életciklus-költségeinek összehangolt számítási módját, és rendelkezik e számítási mód átmeneti időszakot követő, kötelező alkalmazásáról a közbeszerzési eljárásokban, a javaslatban foglalt, összehangolt módszerek hatályba lépéséig célszerű GPP-követelményeket felállítani a szállítási és közlekedési szolgáltatások vonatkozásában.

[16] A francia építőiparban előírt norma, a kiváló környezetbarát minőség („Haute Qualité Environnementale”) szolgálatában

[17] A kohéziós alapra vonatkozó 1083/2006/EK tanácsi rendelet általános rendelkezéseinek 17. cikke

[18] Részletek a http://ec.europa.eu/enterprise/innovation/documents_en.htm és ahttp://ec.europa.eu/invest-in-research/policy/pub_procurement_en.htm weboldalon olvashatók.

[19] COM(2007) 799 végleges, 2007. december 14.

[20] COM(2007) 860 végleges, 2007. december 21.

[21] További információ a Bizottság „Az ismeretek átültetése a gyakorlatba“ című közleményében (COM(2006) 502) található, az alábbi weboldalon:http://ec.europa.eu/enterprise/leadmarket/leadmarket.htm

[22] A magánbeszerzés ilyen irányú kapcsolódási pontjainak erősítésére szemléletes példa „London polgármesterének zöld közbeszerzési szabályzata”, amely itt olvasható:http://www.greenprocurementcode.co.uk/