52007DC0100

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 8.3.2007

COM(2007) 100 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A nemek közötti egyenlőség és a nők szerepének erősítése a fejlesztési együttműködésben [SEC(2007) 332]

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A nemek közötti egyenlőség és a nők szerepének erősítése a fejlesztési együttműködésben

BEVEZETÉS

Széles körben elismert, hogy a nemek közötti egyenlőség nem csak önmagában döntő fontosságú, hanem alapvető jog és társadalmi igazságossági kérdés is. A nemek közötti egyenlőség továbbá lényeges a növekedés és a szegénység csökkentése tekintetében is, és kulcsfontosságú a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez. A nemek közötti egyenlőtlenségek mindazonáltal még mélyen gyökereznek sok ország kulturális, társadalmi és politikai rendszerében.

Az EK és az EU tagállamai döntő szerepet játszanak annak elősegítésében, hogy a fejlődő világban megszűnjön a nemek közötti szakadék. Nemzetközi téren a nemek közötti egyenlőség elősegítése érdekében nemzetközi megállapodásokat és nyilatkozatokat írtak alá (1) (a lábjegyzetekhez lásd az I. mellékletet ). Ennek megfelelően a jelenlegi uniós fejlesztési politika határozottan elkötelezte magát e jelentős területen a fejlődés meggyorsítása mellett.

Így az Európai Konszenzus (2) rávilágít a nemek közötti egyenlőség fontosságára az új támogatási szabályokkal összefüggésben. Mivel a nemek közötti egyenlőség az egész EU közös célkitűzése és közös értéke, a konszenzus a nemek közötti egyenlőséget saját jogú célként ismeri el. Továbbá a szakpolitikai dokumentum a nemek közötti egyenlőséget az uniós fejlesztési együttműködés öt közös elvének (3) egyikeként határozza meg.

Ezenkívül az EU valamennyi földrajzi régióval kötött fejlesztési együttműködési megállapodásaiban (4) is törekszik a nők és férfiak, illetve a lányok és fiúk közötti egyenlőség előmozdítására. Továbbá a „nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv” (5) a „nők jogainak EU-n kívüli védelmét és szerepük erősítését” a hat prioritási terület (6) egyikeként azonosítja.

A nemek közötti nagyobb egyenlőség elérése érdekében a legtöbb tagállam és az Európai Bizottság ez idáig kettős stratégiát fogadott el. A stratégia egyrészről előírja a nemek közötti egyenlőség érvényesítését valamennyi szakpolitikában, stratégiában és fellépésben, másrészről pedig olyan finanszírozási intézkedéseket tartalmaz, amelyek közvetlenül támogatják a nők szerepének erősítését (7) .

A Bizottság annak érdekében, hogy e megközelítést az új támogatási szabályokhoz és a támogatások hatékonyságáról szóló párizsi nyilatkozat követelményeihez igazítsa, 2005 novemberében az UNIFEM-mel (8) együtt fontos konferenciát szervezett a következő témában: „Részvétel a fejlesztésben: A nemek közötti egyenlőség előmozdítása az új támogatási szabályokban és partnerségekben”. E konferencia megvizsgálta a nemek közötti egyenlőtlenség megszüntetése területén a fejlődő világban elért fejlődést, és újraértékelte azt, hogy az EU milyen szerepet vállalhatna a nemek közötti egyenlőség létrejöttének meggyorsításában az uniós fejlesztési támogatások szerkezetének átalakításával összefüggésben.

E közlemény az említett konferencia eredményeire, az Európai Konszenzus politikai keretére, valamint az eddig szerzett gyakorlati tapasztalatokra épít. A közlemény választ ad a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemtervben tett kötelezettségvállalásokra azáltal, hogy uniós stratégiát fogalmaz meg a következők elérése érdekében:

- egyenlő (politikai, polgári, gazdasági, munka-, szociális és kulturális) jogok a nők és férfiak, valamint a lányok és fiúk számára;

- a nők és férfiak egyenlő hozzáférése a forrásokhoz, valamint azok egyenlő ellenőrzése;

- a nők és férfiak egyenlő lehetősége politikai és gazdasági befolyás gyakorlására.

Míg 2001 és 2006 között „A nemek közötti egyenlőség érvényesítése a közösségi fejlesztési együttműködésben” elnevezésű korábbi cselekvési program jelentette az alapot a kapacitások kialakításához az Európai Bizottságon belül, e dokumentum a nemek közötti egyenlőséget és a nők szerepének erősítését határozottan uniós összefüggésbe helyezi, és a lehető legnyomatékosabban jelezni kívánja, hogy a nemek közötti egyenlőség milyen nagy jelentőséggel bír majd az uniós fejlesztési együttműködés keretében tett valamennyi jövőbeli erőfeszítés tekintetében.

A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLőSÉG ÉS A NőK SZEREPE ERőSÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A nők központi szerepet játszanak a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés, a szegénység csökkentése és a környezetvédelem területén. Ennek ellenére a nemek közötti egyenlőtlenséget a világ női lakosságának nagy része nap mint nap tapasztalja. Az ilyen egyenlőtlenségek összetett jellege ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy a következő területek különösen jelentősek a nők jogállása és a szegénység fenntartható csökkentése közötti kapcsolat megértéséhez.

A foglalkoztatás és a gazdasági tevékenységek területén a nők szerepét gyakran alábecsülik, mivel a legtöbb nő az informális ágazatokban dolgozik, gyakran alacsony termelékenység és jövedelem, rossz munkafeltételek, valamint alacsony szociális védelem, illetve ennek hiánya mellett. Így például Afrikában a nők a teljes népesség 52 %-át teszik ki, míg 75 %-ban járulnak hozzá a mezőgazdasági munkához, valamint ők termelik és értékesítik az élelmiszerek 60–80 %-át. 2005-ben Afrika szubszaharai térségében a női munkaerő körülbelül 73 millió fő volt, ami a hivatalos ágazatban foglalkoztatottak 34 %-át jelenti, miközben csak a jövedelmek 10 %-át keresték meg, és az eszközök 1 %-át tulajdonolták (9) .

Noha a kereskedelem liberalizálása hosszú távon pozitív hatással jár a legtöbb gazdaságra, mégis lehetnek rövid távú negatív következményei a sérülékeny csoportokra, és különösen a szegénységben élő nőkre nézve (10) . A gazdaság különböző ágazatai döntően befolyásolhatják a nemek közötti egyenlőséget: például a gyenge infrastruktúra akadályozhatja a lányok iskoláztatását a bizonytalan közlekedés miatt, vagy ha közeli vízforrás hiányában a szülők kénytelenek a lányokat házimunkára fogni.

A nők szerepének erősítése kulcsfontosságú a kormányzás tekintetében is. Sok országban a nőket még mindig kiszorítják a döntéshozatalból. Döntő jelentőségű a valamennyi nő és férfi számára egyenlő jogokat (11) biztosító jogalkotás, amelyet végre is kell hajtani a nők alapvető emberi jogainak védelme, valamint a szegénység csökkentése és a gazdasági növekedés erősítése érdekében. Konfliktushelyzetekben a nőknek döntő szerepük van, és teljes mértékben be kell vonni őket a béketeremtő erőfeszítésekbe az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1325. számú határozatának (12) megfelelően.

A nemek közötti egyenlőtlenség továbbra is fennáll az oktatáshoz való hozzáférés tekintetében (13) . Az iskolába nem járó iskoláskorú gyermekek 57 %-a lány (14) , míg a világ írástudatlan lakosságának szinte kétharmada nő (15) . A nők és lányok azon képességét, hogy iskolába járással, illetve termelő vagy polgári tevékenységek folytatásával erősítsék gazdasági és társadalmi szerepüket, korlátozza a házimunkák mindennapos ellátásáért való felelősségük.

Az egészségügy területén problémát jelent a nők korlátozott hozzáférése az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz. Ezenkívül elsősorban a szexuális és reproduktív egészség, illetve jogok területén állnak fenn a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos komoly aggodalmak. A szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos nagyobb beruházások nem csak egy alapvető emberi jog érvényesülését segítik elő, hiszen a nők egészségügyi helyzetének javulása az egész gazdaságra pozitív hatásokkal jár. A nők egészsége területén az elmúlt évtizedekben elért szerény eredmények nagy részét most a HIV/AIDS-járvány fenyegeti. Ezenkívül komoly aggodalomra ad okot az, hogy a nők és lányok között egyre növekszik a HIV-fertőzöttek aránya (16) .

A nőkkel szembeni erőszak sérti a nők emberi jogait, és komolyan akadályozza az egyenlőség, a fejlődés és a béke megvalósítását. A szexuális erőszak igen gyakran együtt jár a HIV/AIDS terjedésével. A nőket érintő emberkereskedelem bűncselekmény, amelynek gyökerei az általános szegénységben, az egyenlőtlenségben, a gyenge kormányzásban, a fegyveres konfliktusokban és a megkülönböztetéssel szembeni védelem hiányában keresendők.

A nemek közötti egyenlőtlenség részletesebb elemzését a II. melléklet tartalmazza.

EREDMÉNYEK ÉS KIHÍVÁSOK

Az Európai Unió jelentős lépéseket tett a nemek közötti nagyobb egyenlőség előmozdítására az Unión belül és kívül egyaránt. A nemek közötti egyenlőség az egyre több partnerországgal folytatott párbeszéd elismert részévé válik, és bekerül a civil társadalommal folytatott uniós konzultációkba is. E folyamat növeli fejlődő partnereink tudatosságát a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepe erősítésének fontosságával kapcsolatban, továbbá fogékonnyá teszi őket különösen a nagyobb egyenlőség és a szegénység csökkentése közötti kapcsolat vonatkozásában (17) . E folyamat továbbá kiegészíti az Európai Bizottság és az EU tagállamai által támogatott különböző projektek és programok által a nemek közötti egyenlőség gyorsabb megvalósítása területén országos szinten elért jelentős fejlődést (18) . A 10. EFA programozási időszakban az EK különös hangsúlyt helyezett arra, hogy az országstratégiák nagyobb figyelmet szenteljenek a nemek közötti egyenlőségnek. A tagállamokban és a Bizottságban egyaránt egyértelmű előrelépést sikerült elérni a kapacitáskialakítás területén is (19) .

Ezen előrelépés ellenére azonban továbbra is jelentősek a kihívások. Először is még távol állunk a millenniumi fejlesztési célok elérésétől. Nevezetesen nem sikerült elérni a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos első millenniumi fejlesztési célt, vagyis az alap- és középfokú oktatásban a nemek közötti egyenlőtlenségek 2005-ig történő megszüntetését. A fejlődő országokban a középiskolába beíratott lányok száma a fiúk számának csak 89 %-át érte el. A férfiakkal szemben továbbra is a nők kisebb részének van megfelelő állása, és három nő közül egyet még mindig ér valamilyen fajta erőszak élete során. Ezenkívül a millenniumi fejlesztési célok a nemek közötti egyenlőség egészségügyi és oktatási aspektusaira összpontosítanak, és nem foglalkoznak a nemek közötti egyenlőség egyéb többoldalú dimenzióival (20) .

Másodszor jelentős társadalmi és kulturális tényezők is lassítják a nemek közötti egyenlőség megvalósításában elért fejlődést. Így a hagyományos társadalmi struktúrák csupán korlátozottan ösztönzik a férfiak és nők közötti jelenlegi hatalommegosztás megváltoztatását, különösen azok tekintetében, akiknek érdekük fűződik a status quo fenntartásához. Mindez magyarázatot adhat arra, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos különleges intézkedéseket miért nem tekintik mindig legfőbb prioritásnak, és hogy a nemek közötti egyenlőség a legtöbb országstratégiában miért csak másodlagos kérdés (21) .

Továbbá az elért jelentős fejlődés ellenére úgy tűnik, hogy a nemek közötti egyenlőség hatékony érvényesítését nem vették fel teljes mértékben az országstratégiákba vagy az EU fejlesztési együttműködési gyakorlatába. Ami az Európai Bizottságot illeti, „A nemek közötti egyenlőségnek az EK harmadik országokkal való fejlesztési együttműködésébe való felvételének tematikus értékelése” című dokumentum (2003) elismerte a Bizottság által végzett konstruktív munkát, azonban arra a következtetésre jutott, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos különleges szakpolitikai célok és a nemek közötti egyenlőségnek az EK fejlesztési együttműködésébe való felvétele nem kapott elegendő figyelmet. A jelentés továbbá megállapította, hogy a kifejezetten a nemek közötti egyenlőségnek a fejlesztési együttműködésbe való felvétele elősegítésére elkülönített pénzügyi források elhanyagolhatók az egyéb horizontális kérdésekre elkülönített forrásokkal szemben. A jelek arra utalnak, hogy ezen értékelés számos ajánlása továbbra is érvényes – a Bizottság és az EU néhány tagállama számára egyaránt. (Lásd a IV. mellékletben a jelentés 9 fő ajánlását). (22)

Az EU számos eszközzel rendelkezik a nemek közötti egyenlőség előmozdítására külső kapcsolatai terén; ezen eszközök egyike az Unión belül bevált gyakorlatok tapasztalata. A nemek közötti egyenlőséget az EU alapvető emberi jogként ismeri el, valamint a növekedés, a teljes foglalkoztatás és a társadalmi kohézió mint uniós célkitűzések elérésének egyik nélkülözhetetlen feltételének tekinti. Ennek megfelelően az EU jelentős erőfeszítéseket tett a nemek közötti egyenlőség előmozdítására a jogalkotás (23) , a nemek közötti egyenlőség érvényesítése, a nők szerepének erősítését célzó különleges intézkedések, a tevékenységi programok, a szociális párbeszéd és a civil társadalommal folytatott párbeszéd útján.

Olyan hiteles európai megközelítést kell kialakítani, amely e sokéves tapasztalatra és Európa egyedülálló jellegére épül, hisz Európa olyan multikulturális és igen sokszínű országcsoport, amely – a jelentős kulturális és hagyománybeli különbségek ellenére – egységesen kíván nagy figyelmet szentelni a nők és férfiak közötti egyenlőség kérdésére. Alapvető európai célkitűzésként az EU-nak segítenie kell a harmadik országokat, hogy csatlakozzanak a nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz, úgymint a Pekingi Cselekvési Platformhoz, illetve hajtsák végre azokat.

EU-STRATÉGIA A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLőSÉG GYORSABB MEGVALÓSÍTÁSÁRA

A Európai Unió fordulóponthoz érkezett a fejlesztési együttműködés keretében elősegítendő nemek közötti egyenlőség tekintetében. A keret és a politikák már rendelkezésre állnak, így a legfontosabb kérdés az, hogy hogyan biztosítható a stratégiák és gyakorlatok hatékony végrehajtása az új támogatási szabályok keretében úgy, hogy a nők helyzete ténylegesen javuljon. Világosan kell látni, hogy a nemek közötti egyenlőség növelése – a társadalmi kohézió erősítése és a nők emberi jogai védelmének erősítése mellett – jelentős hatással van a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra és a szegénység csökkenésére.

Célkitűzések

Az új uniós stratégiának két célkitűzésre kell választ adnia: először is növelni kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének hatékonyságát . Másodszor újra kell orientálni azon különleges intézkedéseket , amelyek partnerországainkban a nők szerepének erősítését célozzák. E célkitűzések elérése érdekében a nemek közötti egyenlőséget és a nők szerepének erősítését célzó együttműködési stratégiákat hozzá kell igazítani az új támogatási rendszerhez, elsősorban a költségvetési támogatáshoz.

Hatékony érvényesítés

Annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nők szerepének erősítése, három területen van szükség változtatásokra:

1. Politikai fellépés:

2. A nemek közötti egyenlőséget és a nők szerepének erősítését a partnerországokkal folytatott legmagasabb szintű politikai párbeszéd témájává kell tenni (24) ;

3. Fejlesztési együttműködés:

4. Az együttműködési stratégiák kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni a nők növekedésben és fejlődésben játszott kulcsszerepét; például a mezőgazdasági és élelmiszerbiztonsági stratégiáknak kifejezetten meg kell célozniuk a mezőgazdasággal foglalkozó nőkre nehezedő terhek különbözőségét, mivel egyes fejlődő országokban ők állítják elő az alapvető élelmiszerek akár 80 %-át (25) .

5. Hatékony partnerséget, párbeszédet és konzultációt kell kialakítani az érintett szereplőkkel (ideértve a kormányokat, kutatóközpontokat, egyetemeket, a civil társadalmat és a nemzetközi szervezeteket is) az országstratégiák és a támogatási programok kidolgozása során;

6. Olyan kölcsönös elszámolási mechanizmusokat kell bevezetni, amelyek figyelembe veszik a nemek közötti egyenlőséget és a nők szerepének erősítését is; pontosan meg kell határozni a különböző szereplők – kormányok, regionális gazdasági közösségek, fejlesztési ügynökségek, nemzetközi intézmények, a civil társadalom, a parlamentek és a média – szerepét;

7. A nemek közötti egyenlőséget mérő teljesítménymutatókat kell kialakítani és használni;

8. A költségvetési támogatásnak figyelembe kell vennie a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket úgy, hogy az ösztönzésre szánt részletek kifizetését a nemek közötti egyenlőséget mérő mutatókhoz kötik, és ezzel egyidejűleg magas szintű politikai párbeszédet folytatnak.

9. Intézményi kapacitáskialakítás:

10. Naprakész gyakorlati eszközöket kell kialakítani az értékelési és a végrehajtási szakaszban (26) ;

11. Javítani kell az információkhoz és a bevált gyakorlatokhoz való hozzáférést, valamint a nemek közötti egyenlőség témájában képzéseket kell nyújtani a partnerországok és a személyzet számára.

Különleges intézkedések a nők szerepének erősítésére

A fenti 2. pont elemzése alapján 41, nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos különleges intézkedést azonosítottak a következő területeken:

- Kormány (emberi jogok, a nők politikai szerepének erősítése, mutatók kidolgozása, a nők szerepe a konfliktusokban és a konfliktus utáni helyzetekben);

- Foglalkoztatás és gazdasági tevékenységek (a nők gazdasági és társadalmi szerepének erősítése, foglalkoztatás, költségvetési elemzés a nemek közötti egyenlőség tekintetében, az állami pénzeszközök felhasználása);

- Oktatás (a tandíjak eltörlése, a lányok iskoláztatásának ösztönzése, az iskolai környezet javítása, a felnőttek írni-olvasni tudása);

- Egészségügy (társadalombiztosítási rendszerek, szexuális és reproduktív egészség, illetve jogok);

- Nőkkel szembeni erőszak (jogalkotás, az áldozatok védelme, a tudatosság növelése a média, az oktatás és a képzés által).

Elkészült ezen lehetséges támogató intézkedések indikatív listája, amelyet a III. melléklet tartalmaz. E tevékenységek példája alapján minden egyes ország vagy régió számára össze lehetne állítani a megfelelő programot. A megfelelő tevékenységi programot esetenként állapítják majd meg az egyes egyedi helyzetek alapos elemzését követően.

A saját felelősség elve és az új támogatási szabályok

A párizsi nyilatkozat egyik központi eleme a kedvezményezett ország „saját felelőssége” a fejlesztési együttműködési kezdeményezésekért. A nemek közötti egyenlőséget és a nők szerepének erősítését célzó intézkedésekkel kapcsolatosan kiderült, hogy nem csak a partnerkormányoknak, hanem maguknak a kedvezményezett nőknek is „saját felelősséget” kell vállalniuk. A gyakorlatban ez a saját felelősség gyakran civil társadalmi szervezetek és közösségi alapú szervezetek bevonását is jelenti (27) . A nemek közötti egyenlőséget elősegítő civil társadalmi szervezetek támogatása különösen fontos olyan esetekben, amikor a helyi vagy központi kormányzásban, illetve a parlamentben aktívan részt vevő nők száma korlátozott. Az EU ezért segíteni kívánja civil társadalmi szervezetek létrehozását ott, ahol ilyenek még nem léteznek, illetve jelentős hozzájárulást kíván nyújtani e szervezetek kapacitásának kialakításához, amennyiben azok már léteznek, de segítségre szorulnak például a lobbizás, a képviselet, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos elemzések és a gazdasági képességek területén.

Az EU biztosítani kívánja a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatosan az egyes országok által folytatott politikákat segítő fejlesztési támogatások hatékony irányítását a partnerkormányokkal és a nem kormányzati kulcsszereplőkkel folytatott mélyreható politikai párbeszéd alapján. Minden egyes konkrét ország tekintetében elemzik a nehézségeket és szükségleteket, hogy valódi helyi saját felelősség alakulhasson ki a kormányzat és a civil társadalom szintjén egyaránt, valamint az adományozó közösségen belül is.

A párizsi nyilatkozattal megvalósult paradigmaváltást jelzik a támogatásnyújtás előnyben részesített új mechanizmusai, vagyis a költségvetési támogatás és az ágazati megközelítések, az egyedi, elszigetelt projektekkel szemben. A költségvetési támogatás felhasználása bizonyos feltételek fennállásától függ, ilyen különösen a nemzeti vagy ágazati fejlesztési stratégia végrehajtása, a nagyobb nemzetközi adományozók (általában az IMF) által támogatott makrogazdasági reformprogram bevezetése, valamint a reform melletti tényleges elkötelezettség.

A költségvetési támogatás a nemek közötti egyenlőség eléréséhez úgy járulhat hozzá, hogy a különböző részletek kifizetését a nemek közötti egyenlőséget mérő lebontott mutatók javulásához köti, erősíti az állami pénzeszközök felhasználásának rendszereit, és ösztönzi a partnerországok politikai prioritásairól folytatott szélesebb körű párbeszédet.

Az Európai Bizottság és a tagállamok segítik majd a mutatók kidolgozását és azon releváns adatok gyűjtését, amelyekkel nyomon követhetők a nemek közötti egyenlőségben bekövetkező változások, és amelyek a különböző részletek kifizetéséhez kapcsolhatók.

Nemek közötti egyenlőség a nemzeti stratégiákban

A szegénység csökkentését célzó stratégiai dokumentum, a nemzeti fejlesztési terv vagy az országstratégiai dokumentum kidolgozása egyedülálló lehetőséget nyújt a nők férfiakkal szembeni helyzetének elemzéséhez, a fejlődés és növekedés nemekkel kapcsolatos akadályainak megállapításához, valamint a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő országos politikák meghatározásához. Egy adott ország nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos helyzetét ágazatokon átívelően kell elemezni, és meg kell érteni annak a növekedésre és a szegénységre gyakorolt hatásait. Ezzel összefüggésben az EU a partnerországokkal folytatott politikai párbeszéddel kívánja biztosítani, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket felvegyék a szegénységmutatók elemzésébe. E politikai párbeszédet kiegészíti majd a nemzeti hatóságok nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kapacitásainak erősítéséhez az EU által nyújtott támogatás. Hangsúlyt kap majd az, hogy a szegénységet ne egyszerűen jövedelem vagy pénzügyi források hiányaként határozzák meg, hanem hogy e fogalom tartalmazza a társadalom anyagi és nem anyagi javaihoz való hozzáféréssel, illetve az azok feletti ellenőrzéssel kapcsolatos egyenlőtlenségeket is. Mindez magával hozza számos kérdésnek a politikai ütemtervbe való felvételét, úgymint:

- olyan szélesebb sokdimenziós szegénységfogalom elfogadása, amely a jövedelemszegénységen túl magában foglalja az időszegénységet, a szegénység nőkre és férfiakra gyakorolt különböző hatásának mérését, valamint az időszegénységet csökkentő technológiák elősegítését is;

- egyetértés elérése abban, hogy a civil társadalomnak hozzá kell járulnia a politikai párbeszédhez, a szegénység csökkentését célzó stratégiai dokumentumok kidolgozásához és figyelemmel kíséréséhez a nemek közötti egyenlőségre tekintettel, valamint egyetértés a kapacitáskialakítást szolgáló megfelelő intézkedésekben.

A nemek közötti egyenlőséget mérő mutatók szükségessége

Mutatók szükségesek annak méréséhez, hogy milyen eredményeket hoz a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nemek közötti egyenlőséget célzó különleges intézkedések (28) . A jelenleg használt mutatók többsége inkább a szociális ágazatokban mutatja a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos problémákat. A legtöbb fejlődő országban csak néhány megbízható mutató áll rendelkezésre, amelyek olyan területeken mérik a változásokat, mint például a nők foglalkoztatása, nem fizetett gondoskodási tevékenységek, polgári jogok, a nőkkel szembeni erőszak előfordulása/gyakorisága, örökösödési/tulajdonjog és földhasználati jog, a nők képviselete és részvétele a döntéshozatalban.

Az EU ezért támogatja a nemek közötti egyenlőséget mérő mutatók kidolgozását és használatát, valamint az alapul szolgáló statisztikák bővítését, hogy a nemek közötti egyenlőséggel és a nők szerepének erősítésével kapcsolatban kezelendő valamennyi kérdésben eredményeket lehessen elérni (29) . A VII. melléklet nem kimerítő listát tartalmaz a lehetséges mutatókról, figyelembe véve az oktatás, egészségügy, kormányzás/a nők szerepének erősítése, foglalkoztatás/gazdasági tevékenységek, időbeosztás és a nőkkel szembeni erőszak területét is.

Stratégiák a nemek közötti egyenlőséget elősegítő költségvetésekre

A támogatásnyújtás egyik fő eszközét jelentő költségvetési támogatás hangsúlyosabb alkalmazásával összefüggésben felmerül a kérdés, hogyan segíthető elő a nemek közötti egyenlőség egy ilyen programmal, illetve azon belül. E tekintetben döntő jelentőségű annak biztosítása, hogy a partnerországok költségvetései elősegítsék a nemek közötti egyenlőséget. Ehhez az alábbiak szükségesek:

- összpontosítani kell a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tudatosságra és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére a költségvetési eljárásban nemzeti és helyi szinten egyaránt;

- felül kell vizsgálni a kiadási prioritásokat és új irányt kell adni az ágazati programoknak a nemek közötti egyenlőség elérése és a humán fejlesztés érdekében egyaránt;

- figyelemmel kell kísérni az állami bevételeket és kiadásokat annak biztosítása érdekében, hogy ténylegesen csökkenjenek a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek.

Összehangolás és harmonizáció a tagállamokkal

Az összehangolás célja, hogy az uniós tagállamok programjai a lehető legnagyobb mértékben kiegészítsék egymást, miközben a Bizottság kulcsszerepet játszik a nemek közötti egyenlőség hatékony elősegítésében a fejlesztési együttműködés keretében. A Bizottság továbbra is rendszeres találkozókat szervez a tagállamok nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértőivel, és a tagállamokkal együtt nem csak uniós szintű összehangolásra törekszik, hanem arra is, hogy a nemek közötti egyenlőséget elősegítő tevékenységeket a fejlesztési együttműködés keretében is harmonizálja. Prioritást kap majd az EK és a tagállamok nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakértelmének bővítése a bevált gyakorlatok azonosítása és cseréje révén. Az országstratégiai dokumentumok és közös segítségnyújtási stratégiák kidolgozása a jövőben is a megerősített összehangolási és harmonizációs erőfeszítések középpontjában áll. Továbbá az EK küldöttségei és az EU tagállamainak nagykövetségei továbbra is felhasználják a fennálló koordinációs mechanizmusokat, amennyiben helyben kell folytatni nemek közötti egyenlőséget elősegítő tevékenységeket.

Uniós fellépés nemzetközi és regionális szinten

A nemek közötti egyenlőség témájában a partnerországokkal folytatott kétoldalú együttműködést kiegészíti az EU nemzetközi szintű fellépése. Az, hogy Európa e szinten egységes hangon szólal meg, erősíti az EU – mint a fejlesztési együttműködés egyik fő globális szereplője – szerepét. A Bizottság és az EU tagállamai aktívan törekszenek arra, hogy elősegítsék a nemek közötti egyenlőséget és a nők szerepének erősítését a releváns nemzetközi fórumokon. Különösen fontos az, hogy a nemek közötti egyenlőség az egészségügyön és oktatáson túl a 3. millenniumi fejlesztési cél által le nem fedett egyéb területeken is érvényesüljön.

A regionális és interregionális együttműködés ösztönzi a regionális szervezetek tagjai közötti információcserét a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos különleges eszközök, adatok, elemzések és képzések vonatkozásában. A Bizottság és a tagállamok ezért továbbra is támogatják a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos regionális együttműködést, és erősítik az e területen fennálló nemzetközi és regionális hálózatokkal való kapcsolataikat.

KÜLÖNLEGES EK-FELLÉPÉSEK A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLőSÉG ELőSEGÍTÉSÉRE

E stratégia végrehajtásában az Európai Bizottság három területen vállal szerepet:

Országos programozás

Az Európai Bizottság különös figyelmet fordít majd arra, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepének erősítése fontos helyet kapjon valamennyi jövőbeli országos és regionális stratégiában (30) . Ez a következő intézkedéseket foglalja magában:

- a belső eszközök és programozási iránymutatások továbbfejlesztése;

- az országos és regionális stratégiák nemek közötti egyenlőség tekintetében történő szisztematikus értékelése, ideértve e stratégiák félidős és végleges értékelését is;

- az országstratégiák kiigazítása a fenti értékelések eredményei alapján;

- partnerségek kialakítása olyan érintett nemzetközi szervezetekkel, amelyek jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek abban, hogyan lehet a nemek közötti egyenlőséget érvényesíteni a projektekben és a programokban. (31)

Tematikus programok és egyéb pénzügyi eszközök

A nemzeti és regionális programokon kívül további források is rendelkezésre állnak a 2007–2013-as pénzügyi terv keretében a Bizottság által javasolt többéves tematikus programok révén. A „Befektetés az emberekbe” tematikus program (32) pénzügyi keretet tartalmaz a nemek közötti egyenlőség elősegítését és a nők szerepének erősítését célzó EK-intézkedések finanszírozására. E tematikus programban az EK a következő átfogó beavatkozási területeken nyújt majd finanszírozást:

- szakpolitikai munka és támogatásnyújtás a nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtásának elősegítése érdekében;

- a nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogainak elősegítésével foglalkozó nem kormányzati szervezetek és társulások kapacitásának kialakítása;

- a kormányok statisztikai kapacitásának erősítése.

A rendelkezésre álló pénzeszközöket a támogatható szervezetekhez címzett ajánlattételi felhívások keretében, valamint közvetlenül a kiválasztott partnerekkel kötött megállapodásokon keresztül osztják el.

A nemek közötti egyenlőség támogatást kap továbbá a környezeti (33) és élelmiszerbiztonsági (34) tematikus programok végrehajtása útján, valamint a demokrácia és az emberi jogok új európai eszköze (EIDHR II) (35) és a stabilitási eszköz (36) keretében is.

Figyelemmel kísérés és nyomon követés

Figyelemmel kell kísérni ezen új EU-stratégia gyakorlati eredményeit. Ennek megfelelően az elért eredmények értékelése, valamint a stratégia finomítása és nemzetközi változásokhoz igazítása érdekében az Európai Bizottság 2010-ben egy második jelentős nemzetközi konferenciát szervez a nemek közötti egyenlőség témájában valamennyi főbb érintett szereplő részvételével (37). Továbbá 2010-ben egy külső értékelő elvégzi e stratégia végrehajtásának félidős értékelését, illetve a 10. EFA-ciklus végén a végleges értékelést is. Ezen értékelések tartalmazzák majd az EK által finanszírozott projektek és programok költségvetésének nemek közötti egyenlőség tekintetében történő elemzését, ideértve legalább tizenkét kiválasztott kísérleti ország általános költségvetési támogatását is.

Az EK-küldöttségek a tagállamok nagykövetségeivel szorosan együttműködve a jövőben is értékelik éves jelentésükben azt, hogy a partnerországban milyen eredményeket sikerült elérni a nemek közötti egyenlőség elősegítésében. Ugyanígy az „Európai Közösség fejlesztési politikájáról és a külső segítségnyújtás végrehajtásáról szóló éves jelentés” nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó része a jövőben is tartalmaz majd összesített információkat a nemek közötti egyenlőség megvalósítása tekintetében elért fejlődésről. Az EK és a tagállamok megvizsgálják egy olyan közös uniós éves jelentéstételi rendszer lehetőségét, amelynek keretében figyelemmel lehetne kísérni azt, hogy a nemek közötti egyenlőség hogyan érvényesül az uniós fejlesztési együttműködésben.

KÖVETKEZTETÉS

A szegénység megszüntetése szükségessé teszi, hogy a nők és férfiak egyenlő lehetőségeket kapjanak a gazdasági és társadalmi szférában, és egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek a forrásokhoz, valamint azokat egyenlő mértékben ellenőrizzék. Noha a nemek közötti nagyobb egyenlőség eléréséhez az EU partnereit jelentő fejlődő országoknak jelentős erőfeszítéseket kell tenniük, az EU-nak is módszeresen meg kell vizsgálnia e cél elérésének akadályait, amelyek egyaránt jellemzik mind magukat a fejlődő országokat, mind pedig egyes uniós fejlesztési együttműködési mechanizmusokat. E kérdések csak olyan megerősített politikai párbeszéd keretében kezelhetők, amelyben a nemek közötti egyenlőség határozott helyet kap, és amely utat mutat az EU számára azon civil társadalmi és egyéb szervezetekkel való aktív együttműködéshez, amelyek az érintett országban a nemek közötti nagyobb egyenlőségért fellépnek.

Ennek keretében a nemek közötti nagyobb egyenlőség elérésének elsődleges eszközét – a nemek közötti egyenlőség érvényesítését – hatékonyabban és gyakorlatiasabban kell alkalmazni, amennyiben a nagyobb egyenlőség érdekében konkrét eredményeket kívánunk elérni. A második eszközt, nevezetesen a nők szerepének erősítését célzó különleges, célzott intézkedéseket úgy kell alkalmazni, hogy azok kiegészítsék a nemek közötti egyenlőséget érvényesítő tevékenységeket, és kezeljék azon kulcsfontosságú stratégiai kérdéseket, amelyek kihatnak a különösen sérülékeny csoportok jólétére és lehetőségeire. Mindkét eszközt úgy kell alkalmazni, hogy azok figyelembe vegyék és tükrözzék az EU minden egyes fejlődő partnerországának sajátos társadalmi és kulturális helyzetét. E megközelítés végrehajtásához fontos, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdése ne csak elsősorban az egészségügyre és az oktatásra összpontosuljon – mint ez idáig –, hanem kiterjedjen az együttműködés egyéb területeire is.

A nemek közötti egyenlőség elősegítéséhez vezető utat a segítségnyújtás, a nők csoportjainak nyújtott támogatás, a kulturális, társadalmi és politikai körülmények megváltoztatását célzó különleges intézkedések, valamint a politikai és gazdasági hatalom megosztása jelenti. Ez egyértelműen kihívást jelentő feladat lesz. Az EU azonban határozottan elkötelezte magát, hogy segíti partnerországainkat valamennyi akadály leküzdésében.