52004DC0430

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK - Stratégiai együttműködés az Európai Unió és India között {SEC(2004) 768}

1. BEVEZETŐ

India változásokat él át, és e változások gyorsak és erőteljesek. Az országban egészségesebb és dinamikusabb a demokrácia, mint valaha is volt, amint azt a legutóbbi választások is jól mutatták. India egyre több kapcsolatot teremt a világban, és jelentős előrehaladást ért el külügyi és belföldi politikai kérdésekben.

Az elmúlt években rendkívül gyorsan fejlődött India kapcsolata az Európai Unióval (EU) a közös jövőkép, célok és kihívások tekintetében. Ez a közlemény az EU és India közötti nemzetközi, gazdasági és fejlesztési politikák vonatkozásában felmerülő kihívásokat, lehetőségeket és elvárásokat határozza meg. Javaslatokat tesz a jövőbeni stratégiai együttműködési területekre, illetve arra, hogyan lehetne racionalizálni az intézményi rendszert. Az ebben a közleményben található elemzés egészét és a javaslatok részleteit a csatolt bizottsági szolgálati dokumentum tartalmazza.

1.1. India ma: helyzetjelentés

India egyre fontosabb szereplő a nemzetközi színtéren és ugyanakkor regionális hatalom. Jelentősen megerősítette kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Kínával és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN). Hatalmas területének, valamint gazdasági és katonai befolyásának köszönhetően India az egyik legjelentősebb hatalom Dél-Ázsiában. Ha sikerrel végződnek a Pakisztánnal folytatott béketárgyalások, ez óriási előnyt jelent majd az egész térség számára. India gazdasági növekedése szintén figyelemreméltó: a gazdaság nagyban részesült a piacorientált és nyitott politikákból származó előnyökből. Ezek az előnyök azonban nem jutnak el egyformán az indiai állampolgárokhoz - a népesség nagy része még mindig kevesebb mint napi 2 dollárból él, és egyes régiók lehagyták a többit a fejlődésben. India az etnikai csoportok, a vallás és a kultúra tekintetében rendkívül változatos ország.

Erősödtek az ország kapcsolatai az Európai Unióval a Lisszabonban, 2000-ben megrendezett első EU-India csúcstalálkozó óta: minden eddiginél több találkozót szerveztek minden szinten, beleérve az üzleti és a civil szférát is, és széles körű párbeszéd és együttműködés bontakozott ki politikai, geopolitikai és többoldalú, valamint gazdasági és kereskedelmi kérdésekben.

2. STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉS: ELEMZÉS ÉS JAVASLATOK

Az Európai Unió és India között már kialakult egy szoros kapcsolat, amely a közös értékeken és a kölcsönös tiszteleten alapul. Egy új stratégia alkalmazásakor a következő célokat kell figyelembe venni: a béke, a stabilitás, a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság és a felelős kormányzás előmozdítása többek között a terrorizmus és a tiltott kereskedelem elleni küzdelemmel; együttműködés a szegénység, az egyenlőtlenségek és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben, valamint a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem és az éghajlati változások vonatkozásában; és a gazdasági kapcsolatok erősítése és egy megerősített nemzetközi gazdasági rend biztosítása.

2.1. A nemzetközi együttműködés erősítése

2.1.1. Multilateralizmus

Mivel az Európai Uniót és Indiát a globális stabilitás fenntartása tekintetében egyre inkább meghatározó hatalomnak tekintik, a közöttük meglévő kapcsolatok ma a kereskedelem helyett inkább a szélesebb politikai kérdésekre összpontosítanak. Mindkét ország a multilaterális rendszer támogatója és már hatékonyan együttműködnek az ENSZ-ben és más fórumokon. Ezt az meg kell szilárdítani egy, a hatékony többoldalú megközelítést támogató stratégiai szövetséggel.

Az Európai Uniónak és Indiának koordinálni és harmonizálni kell az álláspontokat (a biztonságról, a kereskedelemről, a környezetvédelemről, a fejlődésről és az emberi jogokról szóló) jelentősebb többoldalú egyezmények és konferenciák előkészítése, tárgyalásai és végrehajtása során, és elő kell segíteni a kapcsolatépítést más ENSZ-tagokkal.

Az Európai Uniónak és Indiának folyamatos párbeszédet kell folytatni az Egyesült Nemzetek szervezeti és intézményi átszervezéséről és megreformálásáról - különös tekintettel az ENSZ fenyegetésekkel, kihívásokkal és változásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoportjára -, illetve a párbeszédek valószínű eredményének megvalósításáról. A folytatott munkát támogatni kell a hatékony többoldalú viszony elmélyítése érdekében, különösen a nemzetközi kötelezettségek és kötelezettségvállalások végrehajtása, valamint a globális kormányzás erősítése terén.

2.1.2. Konfliktus-megelőzés és a konfliktusokat követő újjáépítés

India fontos partner a konfliktus-megelőzésben és a konfliktusokat követő újjáépítésben. Az Európai Uniónak ezért meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyekkel hivatalossá tehetik a rendszeres együttműködést, és növelhetik India e tekintetben való elkötelezettségét.

A magas beosztású tisztviselők által folytatott megbeszéléseken egyedi kezdeményezéseket kell kidolgozni a következő területeken: a békefenntartó küldetések civil elemeinek képzése; a konfliktus-megelőzés, vagy a konfliktusokat követően kialakult helyzet kezelésének elősegítését célzó szemináriumok és egyéb tevékenységek; az ENSZ konfliktus-megelőző és béketeremtő erőfeszítéseinek együttes támogatása, beleértve a továbbfejlesztett elemzési kapacitást, az átfogó megelőző stratégiákat és a fokozottabb együttműködést az ENSZ békefenntartó küldetéseinek uniós és indiai elemei között.

Konzultációt kell folytatni a jelentősebb ENSZ-tanácskozások előtt a békefenntartás és a konfliktuskezelés terén, valamint a nagyobb békekonferenciák előkészítésében. Az Európai Uniónak és Indiának szponzorálnia kell egy ENSZ-konferenciát, amelynek témája a konfliktus-megelőzés, a béketeremtés és a konfliktusokat követően kialakult helyzet kezelése. Érdemes lenne ezenkívül párbeszédet kezdeményezni arról, miként járulhat hozzá a regionális integráció a konfliktus-megelőzéshez.

2.1.3. A tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása

Törekedni kell a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó együttműködés fokozására, ha az EU és India nagyon hasonló álláspontot képvisel. Ez jelenthet szakértői találkozókat az export ellenőrző intézkedések következetességének és hatékonyságának növelése céljából, különösen a kettős felhasználású termékek vonatkozásában. Szintén támogatni kell az atomsorompóról szóló politikai párbeszédet.

2.1.4. A terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem

Az Európai Uniónak kézzelfoghatóbb módon kell együttműködni Indiával a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, beleértve az ENSZ-fórumokat. A Tanács közölheti véleményét Indiának az Europollal való ,stratégiai együttműködési megállapodás" tekintetében ,elsőbbséget élvező országok" jegyzékébe való felvételéről. Az Uniónak ezenkívül fokoznia kell a műszaki együttműködést szakértői találkozók, és az olyan, biztonsággal kapcsolatos területekre vonatkozó információk és szakértelem cseréje által, mint a pénzmosás, a kábítószer-csempészet vagy a vegyi prekurzorok. Párbeszédet kell kezdeményezni a dokumentumok biztonságáról, a polgári repülésről és a tengerészeti biztonságról.

2.1.5. Bevándorlás

A globalizáció ellenére megnövekedett a nemzetközi vándorlás. E folyamat pozitív oldala az, hogy megnövekedett számú migráns pénzátutalást eredményezett. Egyre növekvő probléma viszont az illegális bevándorlás és az embercsempészet. Az Európai Unió átfogó párbeszédet javasolhat a következő kérdések vonatkozásában: az alapvető okok; legális vándorlás, beleértve a munkaerő-vándorlást és a munkavállalók mozgását; az illegális bevándorlás, a bevándorlók becsempészése és az emberkereskedelem elleni hatékony és megelőző politika, beleértve a csempészhálózatok és emberkereskedői hálózatok elleni küzdelmet és az áldozatok védelmét; a harmadik országok állampolgárainak integrációja és a velük szembeni méltányos bánásmód; az Indiai munkavállalókkal szembeni méltányos bánásmód az EU-tagállamokban; migráns pénzátutalások; az illegálisan tartózkodó személyek visszatérése és visszafogadása; kölcsönös érdeket szolgáló vízumok kibocsátása; és az EU és India érdekeit képviselő egyéb, a bevándorláshoz kapcsolódó témák.

2.1.6. Demokrácia és az emberi jogok

A kölcsönös tiszteletet és az eredményességet szem előtt tartva, ki kell terjeszteni az emberi jogokról szóló párbeszédünket a 2003. évi athéni miniszteri találkozón elhangzott kötelezettségvállalások alapján. Az EU-nak be kell vonni Indiát olyan kérdésekbe, mint például a Nemzetközi Büntetőbíróság, a halálbüntetés eltörlése, a kínzás elleni egyezmény, nemek szerinti diszkrimináció, a gyermekmunka, munkajogok, vállalati szociális felelősség és a vallásszabadság. Szintén fokozott együttműködésre kell törekedni az ENSZ Harmadik Bizottságában és az Emberi Jogok Bizottságában. A harmadik országokban együttműködést kell kialakítani, és közös kezdeményezéseket kell kidolgozni.

Ugyanakkor fel kell kérni az indiai kormányt, hogy kezdjenek rendszeres emberi jogi tárgyalásokat az athéni miniszteri találkozón megállapodott kereteken belül, beleértve a vezető tisztségviselői és miniszteri találkozókat. Intenzívebbé kell tenni az emberi jogi konzultációkat az EU misszióvezetői (HOM) között Újdelhiben, és a misszióvezetőket utasítani kell arra, hogy készítsenek rendszeres emberi jogi beszámolókat, amelyekben javaslatokat tesznek az EU és India közötti emberi jogi párbeszédre vonatkozóan.

A Bizottság készen áll azon lehetőség megvizsgálására, hogy az Európai Kezdeményezés az Emberi Jogokért és a Demokráciáért keretében finanszírozzon projekteket Indiában.

2.1.7. Béke, jólét és stabilitás Dél-Ázsiában

Dél-Ázsiának szembe kell néznie az új évszázad legnagyobb, fejlődéssel kapcsolatos kihívásaival: szegénység, túlnépesedés, polgárháborúk és környezeti problémák. Jobbak a kilátások azonban a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség (SAARC) csúcstalálkozóján hozott legutóbbi határozatnak köszönhetően, amelynek értelmében lépéseket kell tenni a regionális integráció megvalósítása felé, és enyhíteni kell az India és Pakisztán közötti viszonyt.

Az Európai Unió szorosan elkötelezte magát a béke és stabilitás mellett Dél-Ázsiában. Kitartóan bátorítja az indiai-pakisztáni párbeszédet, elítéli a terrorizmus és erőszak valamennyi formáját, és kifejezte, hogy kész támogatni a békefolyamatot. Amíg Kasmír elsősorban kétoldalú kérdés, amelynek nemzetközi következményei is vannak, az EU fel tudja ajánlani a saját egyedülálló tapasztalatát, mint a béketeremtés és az együttműködés kialakításának példáját.

Ezenkívül az Európai Uniónak ki kell dolgozni egy regionális megközelítést a Dél-Ázsiával fenntartott kapcsolatok tekintetében. Ki lehetne dolgozni egy Dél-Ázsiára vonatkozó stratégiai tervet, amelynek célja annak megállapítása, miként tudna az EU hozzájárulni a békéhez, a biztonsághoz és a jóléthez, és hogyan támogathatná a regionális integrációt. Továbbá, meg lehetne vizsgálni Dél-Ázsia részvételét olyan programokban, amelyek célja a kölcsönös egyetértés és az EU és India közötti civil társadalmi együttműködés erősítése.

2.2. A gazdasági együttműködés erősítése

Az Európai Unió India legnagyobb kereskedelmi partnere és az országban megvalósuló külföldi beruházások legfőbb forrása, de India csupán a 14. legfontosabb kereskedelmi partnere az EU-nak, olyan országok mögött, mint Kína, Brazília és Dél-Afrika. A kereskedelmi és beruházási mennyiségek egyértelműen nem érik el a lehetőségeket.

Az EU-nak és Indiának számos téren kell cselekedni, beleértve India részéről a piac nagyobb mértékű megnyitását és a gazdaság reformját. A kereskedelem, a beruházások, a verseny és az iparosítás kulcsfontosságú tényezők, de figyelmet kell fordítani a szélesebb társadalmi igényekre is (környezetvédelem, fogyasztóvédelem, társadalmi és gazdasági kohézió stb.).

Az indiai piacban rejlő lehetőségek megvalósításához Indiának folytatnia kell, és fel kell gyorsítania a gazdasági reformokat. Az országnak olyan problémákat kell megoldani, mint a magas és diszkriminatív vámok/adók, számos nem vámjellegű akadály, a külföldi működőtőke beruházásokra vonatkozó korlátozások, a szellemi tulajdonjog védelmének hiánya, és az infrastruktúrát érintő nagyobb fejlesztések.

2.2.1. Párbeszéd a stratégiai politikáról

A stratégiai politikáról szóló párbeszédeknek elsősorban két területre kell összpontosítani: a szabályozási és az ipari politika; és a környezetvédelem.

Új párbeszédet kell kezdeményezni a szabályozási és ipari politikáról abból a célból, hogy mindkét oldalon javítsák az üzleti versenyképességet. Kétoldalú konzultációkon és nemzetközi fórumokon (pl.: OECD) támogatni kell a helyes szabályozási gyakorlatra és a felelős kormányzásra vonatkozó tapasztalatok cseréjét. Az EU-nak szintén együttműködést kell tanúsítani Indiával az új versenyjog alkalmazásában az országban.

A környezetvédelem vonatkozásában az EU-nak fel kell kérni Indiát, hogy találkozzanak évente a környezetvédelmi közös munkacsoport keretében, illetve szervezzenek magas szintű látogatásokat. Indiának és az Európai Uniónak együtt kell dolgozni abból a célból, hogy előmozdítsák a globális környezetvédelmi kihívások tekintetében történő együttműködést, mint például a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmények, amelyek esetében szövetség köthető a ,védett területek" tekintetében, és építő jellegű párbeszéd alakítható ki ,a hozzáférés és a haszon megosztása" (ABS) terén; az éghajlatváltozásról és a kiotói jegyzőkönyvről szóló ENSZ keretegyezmények; vagy az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv. Indiát továbbá fel kell kérni egy EU-India környezetvédelmi fórum megrendezésére, a civil társadalom és az üzleti szféra részvételével, azzal a céllal, hogy környezetvédelmi kérdésekben véleményt, know-how-t és tudományos és technikai információkat cseréljenek.

2.2.2. Stratégiai ágazati párbeszédek

Számos területen az Indiával folytatott párbeszéd jelentős haladást eredményezett. Támogatni kell a stratégiai ágazati párbeszédeket, hogy folytatódjon és kiszélesedjen e folyamat.

Az EU és India között átfogó párbeszéd folyik az információs társadalom vonatkozásában. Ez tovább fokozható abból a célból, hogy a legjobb gyakorlatot cseréljenek, és szabályozási keretekben foglalkozzanak a piacra jutást érintő kérdésekkel (internetes kormányzás, titoktartás, biztonság), és az elektronikus kommunikáció tekintetében (pl. a mobil szempontok, univerzális szolgáltatás). Tervezhetünk kísérleti projekteket a társadalmi szempontból elsőbbséget élvező ágazatokban (egészségügy, oktatás és e-kormányzás).

A közlekedés vonatkozásában az Európai Uniónak készen kell állni India támogatásra azáltal, hogy komoly erőfeszítéseket tesz a közutak, a repülőterek, a kikötők és egyéb ágazatok fejlesztése érdekében. A jelenleg tárgyalt tengerészeti megállapodás biztosítja majd a jogi keretet az uniós és indiai hajózási társaságok létrehozására. Erősíteni kell az együttműködést a légi közlekedés terén, különösen egy légi szállításra vonatkozó megállapodás megtárgyalásával.

India jelenlegi energiapolitikájának alapja a túlfeszített hazai széntermelés. Az EU-nak és Indiának energiai párbeszédet kell kezdeni egy alternatív tüzelőanyag-lánc (tiszta szén-technológia; vízenergia; új és megújítható energiák; atomenergia), és horizontális (szabályozási, pénzügyi, politikai és társadalmi) kérdések megvitatására.

Az indiai biotechnológia gyorsan fejlődött az elmúlt években, amelynek köszönhetően lehetőségek nyíltak együttműködésre az új felfedezések, a preklinikai/klinikai kísérletek és a bioinformatika területén. Ezért az EU és India párbeszédet folytathat a szabályozási keretről, és információt cserélhet a finanszírozás, a kutatás, az állami ellenőrzés, a környezetvédelmi kérdések, vámok és jövedéki adók, a műszaki csereprogramok és az infrastruktúrát támogató intézmények legjobb gyakorlatáról.

Az EU és India szorosan együttműködik a Gelileo programban, az európai globális műholdas navigációs rendszerben. Fokozni kell az együttműködést az Európai Űrügynökség és az Indiai Űrkutatási Szervezet között, különösen a szabályozási, az ipari és piacfejlesztési kérdésekben.

Új lehetőségek kínálkoznak az együttműködésre Indiával az űrkutatás terén. Szélesebb párbeszéd kezdődhet olyan területeken, mint például a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES), műholdas hírközlés, valamint az űrkutatással kapcsolatos tudományok és az űrtechnológia.

2.2.3. A kereskedelem és a beruházások fellendítése

A kereskedelem és a beruházások az EU-India kapcsolatok sarokkövét jelentik.

A multilaterális szintet nézve, az EU és Indai kulcsfontosságú szereplők a WTO-ban, és részesülnek a Doha Fejlesztési Program (DDA) sikeres lezárásából. Közös érdekük az együttműködés és mindkettőnek egyértelmű a feladata, és elsődleges fontosságú törekvésük a DDA megvalósítása. Ezért az EU-nak fokozottabban együtt kell működni Indiával a DDA pozitív lezárásához elengedhetetlen, kulcsfontosságú kérdések tekintetében, mint például a szabályozott területek, benne a szingapúri kérdések, a GATS, a mezőgazdaság, a nem mezőgazdasági piaci hozzáférés, földrajzi jelzések, különleges és megkülönböztetett bánásmód és végrehajtás. Támogatni kell India erőfeszítéseit, hogy teljesen megfeleljen a WTO-szabályoknak, különös tekintettel a kereskedelem-védelmi jogszabályokra és a TRIPS-megállapodásra.

Kétoldalú szinten az EU-nak és Indiának párbeszédet kell folytatni a beruházásokról, a közös kezdeményezés ajánlásai alapján, amelyben központi szerepet kap az üzleti szféra és az akadémia. A szellemi tulajdonjogról szóló párbeszéd célja az, hogy azonos álláspontot dolgozzanak ki a TRIPS-megállapodás, illetve egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodások és végrehajtási kérdések tekintetében. Az EU-nak ösztönöznie kell Indiát abban, hogy szakértői szintű párbeszédet folytasson a kereskedelem-védelmi jogszabályok tekintetében, továbbá végrehajtási gyakorlatokat vitatasson meg, illetve tárgyaljon WTO-szabályoknak való megfelelésről.

Az EU-nak erősíteni kell az együttműködést Indiával a kereskedelem technikai akadályainak leküzdésében, valamint a közegészségügyi és a növény-egészségügyi kérdésekben a jogszabályokról, tanúsítványokról, a vizsgálati és akkreditációs eljárásokról szóló információ cseréje által, valamint az igazgatási terhek egyszerűsítése által. Tervbe vehető egy a műszaki szabályokkal, szabványokkal és megfelelőség-értékeléssel foglalkozó, az EK és India tisztségviselőiből álló munkacsoport létrehozása. Az EK készen állna arra, hogy felkérés esetén technikai segítségnyújtást biztosítson India kormányának.

Az EU és India közötti vám-együttműködési megállapodást a legnagyobb mértékben fel kell használni arra, hogy megoldást találjanak az uniós és indiai vállalatok problémáira, beleértve a dokumentumok nélküli vámeljárást és a magasabb fokú biztonságot. Az EU-nak és Indiának ezenkívül létre kell hoznia egy olyan információs központot, amely minkét fél magánszférájának átfogó tájékoztatást és tanácsokat biztosít a vámeljárásokról, vámokról és adókról, szabványokról és műszaki szabályokról, beruházási szabályokról, a szellemi tulajdonjogról stb. Ide lehetne sorolni egy olyan intézményt, amely támogatja a beruházási lehetőségeket és a KKV egyeztető szolgálatokat.

Támogatni kell a fenntartható fejlődést párbeszéd folytatása által, többek között a fenntartható módon előállított termékek kereskedelmi forgalmának előmozdításáról. Tovább kell fejleszteni a kölcsönös egyetértést olyan kérdésekben, mint például a címkézés és a fenntartható hatás elemzése, és jobban kell hasznosítani a fenntartható kereskedelem és innováció központját (STIC).

Ezek az elképzelések továbbfejleszthetők egy tisztviselőkből álló közös tanulmánycsoport által, szoros együttműködésben az üzleti szférával és az akadémiával.

A Bizottság lelkesen támogatja a dél-ázsiai regionális együttműködést. Az EU-nak fel kell kérni a SAARC-ot, hogy együttműködést dolgozzon ki a kereskedelem és a gazdasági integráció tekintetében, technikai és egyéb segítségnyújtást biztosítson, és továbblépjen egy együttműködési megállapodás megtárgyalása felé a SAARC-al.

2.2.4. A vállalkozások közötti együttműködés fellendítése

2001 februárja óta a kereskedelem és a beruházások fellendítését célzó közös kezdeményezés hozzájárult ahhoz, hogy a kölcsönös megegyezés alakuljon ki a kereskedelem és a beruházások előtt álló lehetőségek és akadályok tekintetében, és lehetővé tette a közvetlen párbeszédet az üzleti szféra és a politikaformálók között. Az EU-nak segítenie kell egy kerekasztal létrehozását az ,üzleti élet vezetői" számára; hálózatokat kiépíteni az ágazati ipari együttműködéshez és a befektetések ösztönzéséhez; lehetővé kell tennie, hogy párbeszéd alakuljon ki valamennyi közös érdekeltségű területen, beleértve az információs technológiát, a biotechnológiát és a gyógyszergyártást, az e-kereskedelmet, a kiszervezést, a textil- és ruhaipari ágazatot, a kiskereskedelmet, az audiovizuális/kulturális témákat vagy kérdéseket, az idegenforgalmat és az autógyártást. Egyes területeken, mint például a biotechnológia és a hírközlés, az üzleti párbeszédet a hivatalos stratégiai párbeszéddel párhuzamosan kell folytatni.

2.2.5. Együttműködés a tudomány és a technológia terén

Hatalmas lehetőség rejlik az EU és India közötti együttműködésre a tudomány és a technológia terén. India részt vesz az Európai Unió hatodik kutatási keretprogramjában, és a tudományos és technológiai együttműködési megállapodás biztosítja a jogi keretet a tudósok közötti együttműködéshez. A felek abban is megállapodtak, hogy hivatalossá teszik India részvételét a GALILEO programban.

Támogatni kell az indiai kutatók részvételét az EU hatodik kutatási keretprogramjában, és az uniós tudósok részvételét az indiai kutatásokban, illetve további kapcsolatokat kell létesíteni a kutatási szervezetek és az egyéni kutatók között. Indiának részt kell venni a hetedik keretprogram kidolgozásában. Új területeket kell feltárni az együttműködésre, mint például a fúziós energiára irányuló közös kutatás.

2.2.6. Pénzügyi és monetáris ügyek

India nem résztvevője az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) monetáris és pénzügyi politikákról szóló megbeszéléseinek az Európai Unióval. Ezért az Uniónak fel kell kérnie Indiát, hogy miniszteri trojka szinten folytasson rendszeres konzultációkat a közös érdeket képviselő kérdésekről, mint például a nemzetközi pénzügyi felépítés, a meglévő felügyeleti elvek és szabályok hatékony alkalmazása, a csalás és a pénzmosás elleni küzdelem stb.

2.3. Fejlesztési együttműködés

Az 1970-es évek óta India jelentősen javította állampolgárainak jólétét, és figyelemreméltó haladást ért el a humán fejlesztési mutatók terén. A szegénység azonban még mindig általános, magas a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság, és jelentős egyenlőtlenségek mutatkoznak az egy főre jutó jövedelem tekintetében. A humán fejlesztési mutatók továbbra is alacsonyak, különösen a törzsekben élők és a kaszton kívüliek esetében. India ugyanakkor kezd a tipikustól eltérő szereplővé válni a fejlesztési politikában: kedvezményezett és donor, fejlesztési innovációk felhasználója és generikus gyógyszerek és új biotechnológiai megoldások exportőre. India a közelmúltban hatra csökkentette a kölcsönös donorok számát (USA, Oroszország, Japán, Egyesült Királyság, Németország és az EK). Az alacsony kamatú kölcsönök és támogatások ebből következő csökkenése koncentráltabb intervenciókat eredményezett, hogy segítsék az indiai intézmények reformját és hatékony politikák kidolgozását.

Az EU-nak támogatni kell Indiát a millenniumi fejlesztési célok elérésében. India fejlesztési politikáját kiegészítő innovatív cselekvéseket kell előirányozni, különös figyelemmel a jobb kormányzásra és a környezet fenntarhatóságára. Meg kell erősíteni az együttműködést az Unió más donor országaival is, beleértve azokat a tagállamokat, amelyek már nem folytatnak fejlesztési programokat Indiában. A társadalmi és gazdasági kohéziót elsődlegesnek kell tekinteni egy jövőbeni stratégia tekintetében, amelynek alapja az államok közötti együttműködés és az ágazati támogatási programok során szerzett tapasztalat, különösen az alapfokú oktatás és az alapvető egészségügyi ellátás tekintetében. Az EU szintén megoszthatja a társadalombiztosítási rendszerek tekintetében szerzett tapasztalatát.

Általánosabb megközelítésben, az EU fejlesztési együttműködésnek egyre inkább arra kell koncentrálnia, hogy segítse a marginalizálódott csoportokat a társadalom életében való részvételben. Az Uniónak támogatni kell a multinacionális vállalatokról szóló OECD-iránymutatásokat az Indiában működő uniós vállalatok esetében, valamint az alapvelő ILO-egyezmények ratifikálását, végrehajtását és támogatását, különös tekintettel az egyesülési szabadságra és a gyermekmunkára. Az EU szemináriumokat és képzéseket is szervezhet az indiai köztisztviselők számára, és támogathatja a fejlesztés és a globalizáció megvitatását a civil társadalomban.

2.4. Kölcsönös egyetértés

Jó a viszony az Európai Parlament és az indiai parlament, a Lok Sabha között, de a vártnál kevesebb hivatalos látogatás vagy egyéb konkrét kapcsolat valósult meg. A magas szintű látogatások mellett, minkét parlamentnek hasznos volna, ha rendszeres, intézményesített parlamenti csereprogramok lépnének életbe a dél-ázsiai EP-küldöttség és a SAARC, illetve annak indiai felei között.

A Bizottság már létrehozta az egyetemi kapcsolatokhoz és csereprogramokhoz szükséges eszközöket: egy európai tanulmányi programot a Jawaharlal Nehru egyetemen Újdelhiben, az ,Asia Link' programot és a Gazdasági Kultúraközi Programot. Az Erasmus Mundus programmal együttműködésben a Bizottság egy 33 millió euró költségű ösztöndíj-program kialakításán dolgozik, amely a 2005/2006-os tanulmányi évtől lép életbe azzal a céllal, hogy támogassa az indiai diákok posztgraduális képzését. Szintén támogatni kell az indiai egyetemeken folyó Európa-tanulmányokat és az európai egyetemeken folyó India-tanulmányokat.

Növelni kell az együttműködést a kultúra valamennyi területén, különös tekintettel a filmre és a zenére, és beleértve a kultúrával kapcsolatos iparágakat is. Azon tagállamoknak, amelyek kulturális intézményeket tartanak fenn Indiában, élen kell haladniuk, és fel kell kérni az érdekelt feleket, hogy teljes mértékig használják ki a vonatkozó EK-programokat, hogy ezáltal is támogassák az együttműködést. A kulturális hét a jövőbeni csúcstalálkozók állandó programja legyen. A kulturális együttműködést és a kultúrák közötti párbeszédet multilaterális szintre is ki kell terjeszteni, különösen a világ kulturális sokszínűségéről szóló UNESCO-egyezmény által.

Sok a tennivaló a kölcsönös tájékozottság növelése érdekében. A kereskedelemmel kapcsolatos kérdések mellett az indiai közvéleménynek az EU egyéb jellemzőiről is információra van szüksége. Elengedhetetlen lesz a szoros együttműködés és koordináció valamennyi tagállam és intézmény között, és elegendő forrást kell biztosítani e feladat megvalósítására. A tagállamok diplomáciai és kulturális képviselői Delhiben jelentéseket készítenek az EU tekintetében való tájékozottságról, és hozzájárulnak a jövőbeni, tudatosságot erősítő és kommunikációs stratégiákhoz. A Bizottság kutatási projektet indít a célközönségek, a kulcsüzenetek, a fő eszközök, illetve annak megállapítása céljából, hogy az ezek miként alkalmazhatók. A tagállamok és az Európai Parlament felkérést kap, hogy járuljon hozzá ehhez a munkához. Információcserét kell folytatni a magas szintű látogatások alkalmával, és valamennyi magas szintű uniós látogató feladata, hogy népszerűsítse az Európai Uniót Indiában. Az indiai kormányt ösztönözni kell, hogy a lehető leggyakrabban látogassanak el uniós intézményekbe, és Indiától elvárnák, hogy kidolgozza a saját kommunikációs stratégiáját.

2.5. Intézményi felépítés

Az 1994. évi együttműködési megállapodás, az 1993. évi közös politikai nyilatkozat, és a 2000. évi lisszaboni csúcstalálkozó meghatározta az EU-India kapcsolatok intézményi felépítését. A kialakulóban lévő partnerségi viszonyunk összetett találkozói struktúrát eredményezett különböző szinteken, szinte minden érdekelt területen és az együttműködés csaknem minden területén. Elérkezett az idő, hogy egyszerűsítsük e struktúrát, és növeljük a hatékonyságát. Ebből a célból számos kezdeményezésre van szükség.

A csúcstalálkozóknak és a miniszteri találkozóknak egy korlátozott számú stratégiai prioritásra kell összpontosítaniuk; a csúcstalálkozók feladata, hogy átfogó iránymutatást nyújtsanak, és a központi kérdésekre koncentráljanak. A közös bizottság feladata, hogy kövesse a cselekvéseket az együttműködésünk minden terén. Az általa adott iránymutatások alapján egyértelmű, rendszeresen felülvizsgált célokat kell megállapítani ideiglenes munkacsoportok és állandó albizottságok számára. Kétéves találkozói naptárt kell összeállítani annak biztosítására, hogy a találkozók megfelelő időközönként kövessék egymást. Ezenkívül az informális párbeszédek és cselekvések esetében rendszeressé kell tenni az ötletbörzéket.

Az uniós és indiai misszióknak rendszeresen kell találkozni, és együtt kell dolgozniuk az ENSZ-helyszíneken. Rendszeres találkozók szervezhetők az EU misszióvezetői és az indiai miniszterek és azok megfelelő tisztségviselői között, munkaértekezletek és szemináriumok szervezhetők szakértői csoportok vagy akadémiai tagok részvételével.

A kerekasztalt teljesen be kell építeni az intézményi struktúrába. Társelnököket kell felkérni arra, hogy nem kötelező érvényű ajánlásokat ismertessenek a csúcstalálkozókon. További mechanizmusokat kell létrehozni a civil társadalom és különösen a vállalkozások, szakértői csoportok és a nem kormányzati szervezetek közötti kölcsönös cselekvések fokozására.

Az EU-India kapcsolatoknak rendszerderesen szerepelni kell a Tanács napirendjén.

3. VÉGREHAJTÁS ÉS KÖVETÉS

A Bizottság felkéri a Tanácsot, az Európai Parlamentet és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy adja hozzájárulását e közlemény, és a csatolt bizottsági szolgálatok munkadokumentumának legfontosabb megállapításaihoz.

A Bizottság reméli, hogy ezzel elkezdődik annak közös mérlegelése, hogy egy magasabb szintre, a valódi stratégiai együttműködés szintjére emelkedjenek az EU-India kapcsolatok. Az e közleményről szóló vitából kialakuló fő irányvonalakat az ötödik EU-India csúcstalálkozón ismertethetik, ahol lehet, hogy India a saját politikáját kifejtő dokumentummal válaszol. Mindkét dokumentum alapjául szolgálhat a két fél érdekelt felei számára rendezett szemináriumnak, hogy egy cselekvési terv és egy új közös EU-India politikai nyilatkozat formájában nem kötelező érvényű irányvonalakat állapítsanak meg abból a célból, hogy tovább mélyítsék az EU és India közötti kapcsolatot. Mindkét dokumentum jóváhagyható lesz 2005-ben, a hatodik EU-India csúcstalálkozón.