Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 42019Y0605(01)

    A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által megfogalmazott állásfoglalás az uniós ifjúsági párbeszéd irányítására vonatkozó iránymutatások meghatározásáról – Az Európai Unió 2019–2027-re szóló ifjúsági stratégiája

    ST/9149/2019/INIT

    HL C 189., 2019.6.5, p. 1–3 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    5.6.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 189/1


    A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által megfogalmazott állásfoglalás az uniós ifjúsági párbeszéd irányítására vonatkozó iránymutatások meghatározásáról

    Az Európai Unió 2019–2027-re szóló ifjúsági stratégiája

    (2019/C 189/01)

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS TAGÁLLAMAI

    KIEMELIK, HOGY:

    1.

    Az uniós ifjúsági párbeszéd olyan központi fontosságú részvételi eszköz a fiatalok számára az Unióban és adott esetben más európai országokban, amelynek kulcsfontosságú elemei közé tartozik a döntéshozók és a fiatalok, illetve a képviselőik közötti közvetlen párbeszéd, a fiatalokkal az őket érintő témákról folytatott konzultáció, valamint a folyamat irányítását tekintve a folyamatos partnerség helyi, nemzeti és európai szinten is. Az uniós ifjúsági párbeszéd megvalósítására tekintettel, valamint az uniós ifjúsági stratégiával összhangban az európai ifjúsági célok arra hivatottak, hogy „inspirációul szolgáljanak és irányt mutassanak az Uniónak, a tagállamoknak és az ott működő érintett feleknek és hatóságoknak” (1).

    2.

    Az uniós ifjúsági stratégia kiemeli, hogy rugalmasságot és mozgásteret kell biztosítani a tagállamok számára az uniós ifjúsági párbeszéd megvalósításával kapcsolatos megközelítésük tekintetében.

    3.

    Az uniós ifjúsági stratégia meghatároz néhány elemet az uniós ifjúsági párbeszéd megvalósításának keretét illetően, nevezetesen az alábbiakat:

    a)

    a múltbeli tapasztalatokra kell építeni;

    b)

    világosabb és egyszerűbb folyamatra kell törekedni;

    c)

    lehetőleg 18 hónapos munkaciklusokat kell követni;

    d)

    minden ciklusnak egy tematikus prioritással kell foglalkoznia;

    e)

    munkatervet kell kidolgozni;

    f)

    rugalmasságot kell biztosítani az uniós ifjúsági párbeszéd irányításában és megvalósításában részt vevők számára;

    g)

    folyamatos nyomon követésre van szükség a minőségi eredmények és a teljes folyamat hatásainak figyelemmel kíséréséhez;

    h)

    el kell ismerni a nemzeti munkacsoportok szerepét. Ezek olyan, tagállami szintű szervezetek, amelyek feladata, hogy hozzájáruljanak a konzultációk megszervezéséhez, valamint a fiatalokkal folytatott párbeszéd előmozdításához és hatásosságához (2). Az uniós ifjúsági stratégia rendelkezéseivel összhangban „a tagállamokat ösztönözzük, hogy az uniós ifjúsági párbeszéd végrehajtásának minden szakaszában tegyék lehetővé a fiatalok részvételét, például olyan módon, hogy a nemzeti munkacsoportban adjanak vezető szerepet a nemzeti ifjúsági tanácsnak” (3).

    4.

    Az uniós ifjúsági párbeszéd megvalósítására és irányítására vonatkozó, 2018. decemberi elnökségi javaslatok (4), valamint „A fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése: az EU új ifjúsági stratégiája” című bizottsági közlemény (5) szolgálhatna irányadó dokumentumként az uniós ifjúsági párbeszéd valamennyi résztvevője számára.

    A KÖVETKEZŐKRE TÖREKEDNEK:

    5.

    Ezen állásfoglalás célja, hogy iránymutatással szolgáljon az uniós ifjúsági párbeszéd irányításához, középpontba helyezve mindenekelőtt a párbeszéd résztvevőit, ezek szerepét, a tevékenységük helye szerinti szervezeti keretet, valamint az irányítással összefüggő végrehajtási kérdéseket. Az európai ifjúsági ágazat fontos szerepet tölt be az uniós ifjúsági párbeszéd szervezeti keretében (6).

    ÚGY VÉLIK, HOGY:

    6.

    Az elnökségi triónak kell a vezető szerepet vállalnia az uniós ifjúsági párbeszéd megvalósításának irányításában, szorosan együttműködve az Európai Bizottsággal és a nemzeti irodákkal, valamint az Európai Ifjúsági Fórummal és az ifjúsági civil társadalom más képviselőivel (7).

    7.

    Az elnökségi trió úgy szervezi meg munkáját, ahogy megfelelőnek tartja, ugyanakkor elsőbbséget kell biztosítani az ifjúsági civil társadalom részvétele elősegítésének, ami az uniós ifjúsági párbeszéd minőségi irányításának, valamint ebből eredő megvalósításának a sarokköve. Uniós szinten az ifjúsági civil társadalmat az adott esettől függően lehetőleg az Európai Ifjúsági Fórum és az ifjúság más reprezentatív képviselői révén kell bevonni a párbeszédbe. Az elnökségi trió szintjén az ifjúsági civil társadalmat a nemzeti munkacsoportoknak kell képviselniük, lehetőleg – ahol léteznek – a nemzeti ifjúsági tanácsokon keresztül, tekintettel az e struktúrában betöltött vezető szerepükre.

    8.

    Az uniós ifjúsági párbeszéd irányításának támogatására rendszeres cseréket kell szervezni az elnökségi trió, valamint a 6. és 7. pontban említett struktúrák között; e cserékre valamely koordinációs csoport – például az európai irányítócsoport – keretében kell sort keríteni.

    9.

    Az európai irányítócsoport szerepe a következő:

    a)

    általános iránymutatás az uniós ifjúsági párbeszédhez, kitérve például az alábbi kérdésekre: a ciklus tematikus prioritása, konzultációs eszközök, a konzultáció szempontjából releváns események, beleértve az uniós ifjúsági konferenciákat;

    b)

    adott esetben hozzájárulás, eszközök és támogatás biztosítása az uniós ifjúsági párbeszéd minőségének garantálása, valamint a cikluson belüli tematikus következetesség biztosítása céljából;

    c)

    a nemzeti munkacsoportokkal folytatott hatékony együttműködés biztosítása, adott esetben iránymutatások, eszközök és támogatás rendelkezésre bocsátása révén, az uniós ifjúsági párbeszéd megfelelő szintű megvalósításának garantálása céljából;

    d)

    a ciklus résztvevők általi értékelésének és nyomon követésének biztosítása, valamint az uniós ifjúsági párbeszéd eredményeinek nyomon követése, felhasználása és széles körű terjesztése;

    e)

    az intézményi tudásállomány megőrzésének elősegítése, hogy azt az Európai Bizottság segítségével tovább lehessen adni a következő elnökségi triónak;

    f)

    olyan lépések megtétele, amelyek elősegítik a következő elnökségi trió felé való zökkenőmentes átmenetet;

    g)

    minden olyan egyéb szempont figyelembevétele, amelyet az elnökségi trió a tagállamokkal konzultálva hasznosnak tarthat.

    10.

    Az elnökségi triónak meg kell könnyítenie az ifjúsági civil társadalom képviselőinek részvételét az európai irányítócsoportban, amely egy olyan vitafórum, amelynek keretében megbeszélést kell folytatni a közös megoldásokról, és elő kell segíteni azokat. Az elnökségi trió más szereplőket is bevonhat az európai irányítócsoportba, köztük az európai és/vagy tagállami szinten reprezentatív ifjúsági szervezeteket, kutatókat, szakértőket stb. A fent említett képviselők és szereplők részvétele az európai irányítócsoportban nem sérti az elnökségi triónak a Szerződéskben, valamint a Tanács eljárási szabályzatában meghatározott hatásköreit.

    11.

    Ahhoz, hogy garantált legyen az európai irányítócsoport reprezentativitása a fiatalok szempontjából, az elnökségi triónak irányelvként olyan intézkedések meghozatalát kell mérlegelnie, amelyek célja, hogy az összes fiatal véleménye érvényesüljön, köztük azoké is, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek vagy nem szerveződnek ifjúsági szervezetekbe.

    12.

    Amennyiben az az európai irányítócsoport zökkenőmentes működésének garantálásához szükséges, munkadokumentumban kell meghatározni az európai irányítócsoport operatív feladatait és munkamódszereit.

    13.

    Ahhoz, hogy garantálni lehessen annak kiszámíthatóságát, hogy az uniós ifjúsági párbeszéd az egyes 18 hónapos munkaciklusokban miként valósul meg, az elnökségnek időben tájékoztatást kell nyújtania az ifjúsági munkacsoport és a nemzeti munkacsoportok számára az európai irányítócsoport megszervezéséről és működéséről, az uniós ifjúsági párbeszéd megvalósításában tett előrelépésről és a fenti 9. pontban említettekhez kapcsolódó minden egyéb kérdésről.

    14.

    Az ebből a célból létrehozott uniós támogatásokkal összhangban a nemzeti munkacsoportok számára lehetővé kell tenni, hogy dönthessenek arról a konfigurációról és azokról a működési eljárásokról, amelyek az országuk sajátosságaiból adódóan a leginkább megfelelnek az igényeiknek, valamint az uniós ifjúsági stratégia releváns rendelkezéseinek, annak érdekében, hogy garantálják az uniós ifjúsági párbeszéd egyes ciklusaiban kitűzött célok teljesülését, valamint a szakpolitikai döntéshozóknak, a releváns közintézményeknek, a fiataloknak és azok különböző társadalmi–gazdasági hátterének megfelelő képviseletét (8).

    15.

    Ez az állásfoglalás 2019. július 1-jén lép hatályba, és azt szükség esetén, az uniós ifjúsági stratégiának a Tanács által 2024-ben elvégzendő félidős értékelése eredményeként felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy hozzá lehessen igazítani az esetleges új fejleményekhez és igényekhez.

    (1)  Uniós ifjúsági stratégia (HL C 456., 2018.12.18., 2. o. [a 3. pont harmadik bekezdése]).

    (2)  Lásd az „Erasmus +”: uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram végrehajtására vonatkozó, 2019. évi éves munkaprogramot. Online hivatkozás: C (2018) 6572, 2018. október 11.

    (3)  Uniós ifjúsági stratégia, 9. o. (I. melléklet, 4. pont, harmadik bekezdés).

    (4)  15018/18 REV 1 + COR 1 + COR 2.

    (5)  9264/18 + ADD 1–8 – COM(2018) 269 final + SWD(2018) 168 és 169 final.

    (6)  Az „európai ifjúsági ágazat” általában az alábbiak összeségére utal: az ifjúságpolitikák alakításában részt vevő olyan szervezetek, ifjúságsegítők, a tudományos élet azon tagjai, az ifjúsági civil társadalom vagy más olyan szakértők, akik ifjúsági vonatkozású tevékenységeket és projekteket valósítanak meg az EU-ban.

    (7)  Azokra a nemzeti irodákra vonatkozó hivatkozás, amelyek feladata az elnökségi trió tagállamaiban az Erasmus+ programnak és az Európai Szolidaritási Testület programjainak az irányítása.

    (8)  Ugyanott, 2. lábjegyzet.


    Top