(1)

A nyersanyagokhoz való hozzáférés alapvető fontosságú az uniós gazdaság és a belső piac működése szempontjából. Léteznek olyan nem energetikai, nem mezőgazdasági nyersanyagok, amelyek kiemelkedő gazdasági jelentőségük, valamint – az ellátás gyakran néhány harmadik országban erősen koncentrálódó jellege miatti – jelentős ellátási kockázatnak való kitettségük folytán kritikus fontosságúnak minősülnek. Tekintettel arra, hogy számos ilyen kritikus fontosságú nyersanyag kulcsszerepet játszik a zöld és digitális átállás megvalósításában, és tekintettel a védelmi és az űr- és repüléstechnikai alkalmazásokban való felhasználásukra, a kereslet valószínűleg exponenciálisan fog növekedni a következő évtizedekben. Ugyanakkor a növekvő geopolitikai feszültségek és az erőforrásokért folytatott verseny miatt növekszik az ellátási zavarok kockázata. Ráadásul a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti megnövekedett kereslet – megfelelő kezelés hiányában – negatív környezeti és társadalmi hatásokhoz vezethet.

(2)

Tekintettel a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncainak összetettségére és transznacionális jellegére, a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátásának biztosítását célzó, összehangolatlan nemzeti intézkedések a belső piac működésének akadályozását kockáztatják. A kritikus fontosságú nyersanyagokat – a releváns készletek földrajzi eloszlásától függően – gyakran bizonyos országokban vagy régiókban termelik ki, további feldolgozásra elszállítják máshová, majd értékesítik a belső piacon az adott termékekben való felhasználás céljából. A feldolgozási szakaszban a kritikus fontosságú nyersanyagokat gyakran többször importálják és exportálják a belső piacon, mielőtt a végső alkalmazásban felhasználnák őket. Hasonlóképpen, előfordul, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok hasznosítása céljából az érintett termékek életciklusuk végén történő újrafeldolgozására más országban vagy régióban kerül sor, mint ahol a hulladékot gyűjtik, és az így keletkező másodlagos nyersanyagokat valószínűleg újraexportálják további feldolgozás és felhasználás céljából. Ezenkívül számos ipari értéklánc elején szükség van a kritikus fontosságú nyersanyagokra, amelyek gyakran nélkülözhetetlen bemeneti anyagok sok stratégiai ágazat – többek között a megújulóenergia-ágazat, a digitális ipar, az űr- és repüléstechnikai és védelmi ágazat – számára. Ezért alapvető szerepet játszanak a belső piacon folytatott gazdasági tevékenységek támogatásában, és a tagállamok közötti ellátási zavaraik jelentős, határokon átnyúló hatással járhatnak.

(3)

Mindezek alapján a tagállamok összehangolatlan intézkedései torzíthatják a versenyt és széttagolhatják a belső piacot, például azáltal, hogy eltérő szabályozást írnak elő a piaci szereplők számára, eltérő szintű hozzáférést biztosítanak az ellátási kockázatok nyomon követéséhez, eltérő szintű támogatást nyújtanak a nemzeti projektekhez, vagy akadályokat gördítenek a kritikus fontosságú nyersanyagok vagy kapcsolódó áruk tagállamok közötti, határokon átnyúló kereskedelme elé, így akadályozva a belső piac megfelelő működését. Emellett előfordulhat, hogy a tagállamok egyéni intézkedései nem elegendők a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási zavarainak hatékony megelőzéséhez, vagy kevésbé hatékonyak e cél eléréséhez.

(4)

Ezért a belső piac működésének védelme érdekében a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátásához való hozzáférés biztosítását célzó és az Unió gazdasági rezilienciáját és nyitott stratégiai autonómiáját megőrző közös uniós keretet kell létrehozni.

(5)

Először is az említett keretnek meg kell határoznia a stratégiai fontosságúnak és a kritikus fontosságúnak minősülő nyersanyagokat, és meg kell erősítenie az említett nyersanyagok uniós ellátási láncainak rezilienciáját, többek között egyes nyersanyag-projektek azonosítása és támogatása és stratégiai projektként (stratégiai projektek) történő elismerése, valamint a technológiai fejlődés és az erőforrás-hatékonyság ösztönzésére irányuló erőfeszítések révén, a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós felhasználása várható növekedésének mérséklése érdekében. Másodszor intézkedéseket kell előírni annak érdekében, hogy az Unió jobban nyomon tudja követni és mérsékelni tudja a meglévő és jövőbeli ellátási kockázatokat. Harmadszor a keretnek tartalmaznia kell olyan intézkedéseket, amelyek fokozzák az Unióban felhasznált kritikus fontosságú nyersanyagok körforgásos jellegét és fenntarthatóságát.

(6)

Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendeletben foglalt intézkedések a legrelevánsabb nyersanyagokra összpontosuljanak, létre kell hozni a stratégiai fontosságú nyersanyagok és a kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékét. Ezeknek a jegyzékeknek egyértelmű módszertanokon kell alapulniuk, amelyek alkalmazásáról a Bizottságnak nyílt és átlátható módon kell kommunikálnia. Ezeknek a jegyzékeknek továbbá arra is kell szolgálniuk, hogy eligazítást nyújtsanak az e rendelet céljainak megvalósításához való hozzájárulást célzó tagállami erőfeszítésekhez, illetve összehangolják azokat. A stratégiai fontosságú nyersanyagok jegyzékének – a zöld és digitális átállást támogató stratégiai technológiákban, illetve a védelmi vagy űr- és repüléstechnikai alkalmazásokban való felhasználásukra tekintettel – tartalmaznia kell azokat a belső piac működése szempontjából kiemelkedő stratégiai fontosságú nyersanyagokat, amelyeket a globális kínálat és az előre jelzett kereslet közötti, esetlegesen jelentős eltérés jellemez, és amelyek esetében a termelés viszonylag nehezen fokozható, például az ellátási kapacitást növelő új projektek hosszú átfutási ideje miatt. A lehetséges technológiai és gazdasági változások figyelembevétele érdekében a stratégiai fontosságú nyersanyagok jegyzékét rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, és szükség esetén frissíteni kell. Annak biztosítása érdekében, hogy az értéklánc mentén az uniós kapacitások növelésére, az ellátási kockázatok nyomon követését és csökkentését célzó uniós kapacitás megerősítésére, valamint az ellátás diverzifikáltabbá tételére irányuló erőfeszítések azokra az anyagokra összpontosuljanak, amelyek esetében a leginkább szükségesek, bizonyos vonatkozó intézkedéseket csak a stratégiai fontosságú nyersanyagok jegyzékére kell alkalmazni. A tagállamokat nem helyénvaló megakadályozni abban, hogy a konkrét nemzeti igényeik alapján további jegyzékeket hozzanak létre, vagy nemzeti szinten megfelelő intézkedéseket hozzanak.

(7)

A kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékének tartalmaznia kell minden stratégiai fontosságú nyersanyagot, valamint bármely egyéb olyan nyersanyagot, amely az uniós gazdaság egésze szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, és amelynek esetében magas a belső piacot valószínűleg torzító és széttagoló ellátási zavar kockázata. A stratégiai technológiák mellett a jövőben más ágazatok is magas ellátási kockázatoknak lehetnek kitéve. Az esetleges technológiai és gazdasági változások figyelembevétele érdekében a Bizottságnak a jelenlegi gyakorlat folytatásaként rendszeres időközönként értékelést kell végeznie számos nyersanyag kitermelésére, kereskedelmére, alkalmazásaira, újrafeldolgozására és helyettesítésére vonatkozó adatok alapján, hogy naprakésszé tegye a stratégiai és kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékét, tükrözve a szóban forgó nyersanyagokkal kapcsolatos gazdasági jelentőség és ellátási kockázat alakulását a belső piacon. A kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékének tartalmaznia kell azokat a nyersanyagokat, amelyek a gazdasági jelentőség és az ellátási kockázat tekintetében is elérik vagy meghaladják a küszöbértékeket, az érintett nyersanyagokat azonban nem kell rangsorolni a jegyzékben a kritikus fontosság szempontjából. Ennek az értékelésnek egy ötéves időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok átlagán kell alapulnia. Az engedélyezéshez, a tervezéshez, a feltáráshoz, a nyomon követéshez, a körforgásos jelleghez és a fenntarthatósághoz kapcsolódó egyablakos ügyintézési pontokra vonatkozóan e rendeletben meghatározott intézkedéseket minden kritikus fontosságú nyersanyagra alkalmazni kell.

(8)

A stratégiai fontosságú és kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékeinek a bennük szereplő nyersanyagokra vonatkozóan megállapított megnevezéseket kell használnia. A stratégiai fontosságú nyersanyagok jegyzéke tekintetében a megnevezéseknek adott esetben utalniuk kell arra a minőségi szintre, amelyre a stratégiai technológiák gyártásához való felhasználás érdekében a nyersanyagot finomítani kell. A stratégiai és kritikus fontosságú nyersanyagokra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok e nyersanyagok teljes értékláncára vonatkoznak, beleértve azok feldolgozatlan formáját és a feldolgozás minden olyan szakaszát is, amely adott esetben a meghatározott minőséghez vezet. Kivételesen pontosítani kell az alumínium értékláncát, megemlítve az alumínium mellett a bauxitot, amely annak legfontosabb érce, és a timföldet, annak köztes feldolgozási formáját. A stratégiai és kritikus fontosságú nyersanyagokat sok esetben más fő kitermelési, feldolgozási és újrafeldolgozási folyamatok melléktermékeként termelik ki, dolgozzák fel vagy dolgozzák fel újra. Ezért a nyersanyagok melléktermék jellege nem befolyásolhatja a jegyzékbe való felvételüket vagy azt, hogy az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartozzanak.

(9)

A stratégiai projektek kidolgozásával és finanszírozásával, valamint azok feltárási programjaival, nyomonkövetési kapacitásaival, illetve stratégiai készleteivel kapcsolatos feladatok végrehajtásának támogatása, valamint a Bizottság számára biztosított megfelelő tanácsadás érdekében létre kell hozni a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó európai testületet (a továbbiakban: a testület). A testületnek a tagállamok és a Bizottság képviselőiből kell állnia, ugyanakkor képesnek kell lennie arra, hogy biztosítsa más felek, nevezetesen az Európai Parlament megfigyelőként való részvételét. Az egyes feladatok végrehajtásához szükséges szakértelem kialakítása érdekében a testületnek létre kell hoznia a finanszírozással, a társadalmi elfogadottsággal, a feltárással, a nyomon követéssel és a stratégiai készletekkel, valamint a fenntarthatósággal, továbbá a körforgásos jelleggel, az erőforrás-hatékonysággal és a helyettesítéssel foglalkozó állandó csoportot, amelyeknek hálózatként kell eljárniuk azáltal, hogy összefogják az érintett nemzeti hatóságokat, és szükség esetén konzultálnak az iparral, a tudományos szférával, a civil társadalommal és bármely más megfelelő érdekelt féllel. A testület tanácsadásának és véleményeinek nem kötelező erejűnek kell lenniük, és a tanácsadás, illetve a vélemények hiánya nem akadályozhatja a Bizottságot az e rendelet szerinti feladatainak ellátásában.

(10)

Megfelelő intézkedéseket kell bevezetni a stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelésével, feldolgozásával vagy újrafeldolgozásával foglalkozó, illetve a megfelelő helyettesítő anyagok előállításához hozzájáruló, Unión belüli stratégiai projektekre vonatkozó közös megközelítés létrehozása érdekében. Ezeknek a stratégiai projekteknek a tagállami erőfeszítésekkel együtt hozzá kell járulniuk a stratégiai fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos ellátás biztosításához szükséges kapacitások növeléséhez. Különösen a feltárásra vagy a körforgásos jellegre vonatkozó egyéb intézkedéseknek is hozzá kell járulniuk az értéklánc különböző szakaszainak megerősítéséhez.

(11)

A valószínűleg a verseny torzulását és a belső piac széttöredezését okozó ellátási zavarok Uniót érintő növekvő kockázatának csökkentése érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell erősíteniük a képességeket a stratégiai fontosságú nyersanyagok értékláncának különböző szakaszain annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az uniós kapacitásokhoz és az ellátás diverzifikálásához kapcsolódó referenciaértékek eléréséhez. Ezeknek a referenciaértékeknek elő kell segíteniük az uniós kapacitások megerősítésére irányuló erőfeszítések irányítását a stratégiai fontosságú nyersanyagok értékláncának valamennyi szakaszában, beleértve a kitermelést, a feldolgozást és az újrafeldolgozást is, valamint fokozniuk kell a stratégiai fontosságú nyersanyagok külső kínálatának diverzifikálását. Az egyes stratégiai fontosságú nyersanyagokhoz rendelt kapacitások növelését kell célul kitűzni az értéklánc minden szakaszában, ugyanakkor a stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelésére, feldolgozására és újrafeldolgozására vonatkozó általános kapacitási referenciaértékek uniós szintű elérésére is törekedni kell. Először is az Uniónak fokoznia kell a stratégiai fontosságú nyersanyagokhoz rendelkezésre álló saját geológiai erőforrásainak felhasználását, és ki kell építenie azt a kapacitást, amely lehetővé teszi az általa felhasznált stratégiai fontosságú nyersanyagok előállításához szükséges nyersanyagok legalább 10 %-ának kitermelését. Figyelembe véve a tényt, hogy a kitermelési kapacitás jelentős mértékben függ az Unió geológiai erőforrásainak rendelkezésre állásától, e referenciaérték elérése azok rendelkezésre állástól függ. Másodszor, a teljes értéklánc kiépítése és a közbenső szakaszokban jelentkező esetleges szűk keresztmetszetek megakadályozása érdekében növekednie kell az uniós feldolgozási kapacitásnak is, és az Uniónak képesnek kell lennie az általa évente felhasznált stratégiai fontosságú nyersanyagok legalább 40 %-ának előállítására. Harmadszor, a következő évtizedekben a stratégiai fontosságú nyersanyagok uniós felhasználásának egyre nagyobb része várhatóan lefedhető lesz másodlagos nyersanyagokkal, ami az Unió nyersanyagellátásának biztonságát és fenntarthatóságát egyaránt javítaná. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az uniós újrafeldolgozási kapacitás elő tudja állítani a stratégiai fontosságú nyersanyagok éves uniós összesített felhasználásának legalább 25 %-át, és az Uniónak képesnek kell lennie a hulladékban lévő minden egyes stratégiai fontosságú nyersanyagból jelentős mértékben növekvő mennyiség újrafeldolgozására. Azon hulladékáramok és stratégiai fontosságú nyersanyagok esetében, amelyekre vonatkozóan elegendő információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy megbecsüljék az uniós újrafeldolgozási kapacitást az említett hulladékáramokban található stratégiai fontosságú nyersanyagok arányában, további hulladékalapú referenciaértéket kell meghatározni. Az erőforrás-hatékonyság kutatás és innováció, helyettesítés, figyelemfelkeltés és egyéb releváns intézkedések révén történő javítására irányuló kísérő erőfeszítések is megkönnyítik e referenciaértékek elérését. Ezek a referenciaértékek a 2030-ig terjedő időhorizontra vonatkoznak, összhangban az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározott uniós éghajlat- és energiapolitikai célokkal, valamint az ezek alapjául szolgáló (EU) 2022/2481 európai parlamenti és tanácsi határozat (4) szerinti digitális célokkal. Ezen túlmenően a minőségi munkahelyek – többek között a készségfejlesztés és a munkahelyváltás révén – kezelni fogják az ágazati munkaerőpiac kockázatait, és hozzájárulnak az Unió versenyképességének biztosításához. A Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kell a technológiai fejlődést és az erőforrás-hatékonyságot is annak érdekében, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós felhasználásának várható növekedését a megfelelő referencia-előrejelzések alá csökkentsék. A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) szerinti végrehajtási intézkedések előkészítésének keretében a Bizottságnak meg kell fontolnia a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények lehetséges hozzájárulását az e rendeletben foglalt uniós prioritások megvalósításához.

(12)

Egyes nyersanyagok esetében az Unió ellátása szinte teljes mértékben egyetlen országtól függ. Az ilyen függőségek az ellátási zavarok magas kockázatát hordozzák magukban, amelyek torzíthatják a versenyt és széttöredezhetik a belső piacot. E potenciális kockázatok korlátozása és az Unió gazdasági rezilienciájának fokozása érdekében annak biztosítására kell törekedni, hogy 2030-ra az Unió a valamely – feldolgozatlan és a feldolgozás bármilyen szakaszában lévő – stratégiai fontosságú nyersanyaggal való ellátása 65 %-nál nagyobb mértékben ne függjön egyetlen harmadik országtól, ugyanakkor különös figyelmet kell fordítani azokra az országokra, amelyekkel az Unió nyersanyagokra vonatkozó stratégiai partnerséget (a továbbiakban: a stratégiai partnerség), szabadkereskedelmi megállapodást létesített vagy az együttműködés más formáját valósította meg, mivel ezek nagyobb biztosítékokat nyújtanak az ellátási kockázatok tekintetében.

(13)

Annak biztosítása érdekében, hogy a referenciaértékek időben teljesüljenek, a Bizottságnak a kritikus testület segítségével nyomon kell követnie a referenciaértékek teljesítése és a kereslet mérséklése terén elért előrehaladást, és arról jelentést kell készítenie. Amennyiben a referenciaértékek elérésével és a kereslet mérséklésével kapcsolatban jelentett előrehaladás általában véve nem kielégítő, a Bizottságnak értékelnie kell további intézkedések megvalósíthatóságát és arányosságát. Egyetlen stratégiai fontosságú nyersanyaggal vagy azok csekély hányadával kapcsolatos előrelépés hiánya elvileg nem válthatja ki további uniós erőfeszítések szükségességét.

(14)

A Bizottságnak a testület támogatásával a stratégiai projektként való elismerés céljából meg kell határoznia azokat az Unión belüli projekteket, amelyek a stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelésének, feldolgozásának vagy újrafeldolgozásának, illetve a stratégiai technológiákban felhasznált stratégiai fontosságú nyersanyagokat helyettesítő anyagok kitermelésének és elterjesztésének megkezdésére vagy bővítésére irányulnak. A stratégiai projektek hathatós támogatása javíthatja a downstream ágazatok stratégiai fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférését, gazdasági lehetőségeket teremthet az értéklánc mentén, többek között a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: a kkv-k) számára, és hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez. Ezért a stratégiai projektek Unió-szerte történő kidolgozásának biztosítása érdekében az ilyen projektekhez észszerűsített és kiszámítható engedélyezési eljárásokat kell biztosítani, és támogatást kell nyújtani a finanszírozáshoz jutáshoz. Az ilyen intézkedések a kritikus fontosságú vagy egyéb nyersanyagokhoz kapcsolódó projektek esetében ösztönözhetik a fejlesztéseket az egyéb engedélyezési eljárások és a finanszírozáshoz jutás tekintetében. A támogatás célzottá tétele és a projektek hozzáadott értékének biztosítása érdekében a projekteket a támogatás megszerzése előtt egy kritériumrendszer alapján kell értékelni. Amennyiben megfelelnek az összes vonatkozó kritériumnak, az olyan nyersanyagprojekteknek is támogathatóknak kell lenniük, amelyek esetében a stratégiai fontosságú nyersanyagok – többek között vashulladékból származó – mellékterméknek minősülnek. Ahhoz, hogy az Unión belüli stratégiai projektként ismerjék el őket, a projekteknek meg kell erősíteniük az Unió stratégiai fontosságú nyersanyagokkal való ellátásának biztonságát. A projekteknek megfelelő műszaki megvalósíthatóságról kell tanúbizonyságot tenniük, beleértve a stratégiai fontosságú nyersanyagok vagy helyettesítő anyagok várható mennyiségét, amellyel növelik az uniós kapacitást, kivéve a kutatási célokra előállított anyagokat; azokat környezeti és társadalmi szempontból fenntartható módon kell végrehajtani, és azoknak az érintett tagállamon kívül határokon átnyúló előnyöket is kell biztosítaniuk, beleértve az értéklánc mentén továbbgyűrűző hatásokat is. Amennyiben a Bizottság megítélése szerint ezek a kritériumok teljesülnek, határozat révén közzé kell tennie a stratégiai projektként való elismerést. Mivel a gyors elismerés kulcsfontosságú az Unió ellátásbiztonságának hathatós támogatásához, az értékelési folyamatnak továbbra is könnyítettnek kell lennie, és nem lehet túlzottan megterhelő.

(15)

Annak értékelésekor, hogy egy harmadik országbeli vagy tengerentúli országbeli vagy területi (TOT) projekt hozzájárul-e az Unió ellátásbiztonságához, figyelembe kell venni különösen a TOT-ok uniós jog szerinti jogállását. A TOT-ok hozzájárulnak ahhoz, hogy az Unió biztonságosan hozzáférjen a kritikus és stratégiai fontosságú nyersanyagokkal való fenntartható ellátáshoz, különösen a stratégiai partnerségek keretében.

(16)

A Bizottságnak a testület támogatásával meg kell határoznia azokat a harmadik országokban vagy TOT-okban megvalósuló stratégiai projekteket, amelyek a stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelésének, feldolgozásának vagy újrafeldolgozásának, illetve a stratégiai technológiákban felhasznált stratégiai fontosságú nyersanyagokat helyettesítő anyagok termelésének megkezdésére vagy bővítésére irányulnak. Eredményes végrehajtásuk biztosítása érdekében e stratégiai projektek számára biztosítani kell a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférést, például a beruházások kockázatcsökkentésére szolgáló mechanizmusokhoz való hozzáférés révén. A projektek hozzáadott értékének biztosítása érdekében azokat egy kritériumrendszer alapján kell értékelni. Az Unión belüli stratégiai projektekhez hasonlóan a harmadik országbeli stratégiai projekteknek meg kell erősíteniük az Unió stratégiai fontosságú nyersanyagokkal való ellátásának biztonságát, megfelelő műszaki megvalósíthatóságot kell jelezniük. Mind az Unióban, mind a harmadik országokban vagy a TOT-okban megvalósuló stratégiai projekteknek azonos szintű társadalmi és környezeti fenntarthatóságnak kell megfelelniük. A stratégiai projektté váláshoz a feltörekvő piacon vagy a fejlődő gazdaságban megvalósuló projektnek kölcsönösen előnyösnek kell lennie az Unió és az érintett harmadik ország számára, és hozzáadott értéket kell képviselnie az adott országban, figyelembe véve az Unió közös kereskedelempolitikájával való összhangját is. Ez az érték származhat abból, hogy a projekt az értéklánc egynél több szakaszához hozzájárul, valamint abból, hogy a projekt keretében szélesebb körű gazdasági és társadalmi előnyök keletkeznek, beleértve a nemzetközi normákkal összhangban történő munkahelyteremtést is. Amennyiben a Bizottság megítélése szerint ezek a kritériumok teljesülnek, határozat révén kell közzétennie a stratégiai projektként való elismerést.

(17)

A kritikus fontosságú nyersanyagok fokozott előállítása fenntarthatóságának biztosítása érdekében fenntartható módon kell megtervezni és végrehajtani a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó új projekteket, amelyek kiterjednek a fenntarthatóságnak „A fenntartható nyersanyagokra vonatkozó uniós elvek” című, 2021. szeptember 11-i bizottsági kiadványban kiemelt valamennyi szempontjára, beleértve a környezetvédelem biztosítását, a társadalmilag káros hatások megelőzését és minimalizálását a társadalmilag fenntartható gyakorlatok, köztük az emberi jogok, például a nők jogainak tiszteletben tartása, valamint az átlátható üzleti gyakorlatok alkalmazása révén. A projekteknek biztosítaniuk kell továbbá a jóhiszemű szerepvállalást, valamint a megfelelő érdekelt felekkel, például a helyi közösségekkel és az őslakos népekkel folytatott, átfogó és méltányos konzultációkat. Különös figyelmet kell fordítani az emberi jogok tiszteletben tartására, amennyiben a projekt potenciális áttelepítéssel jár. Annak érdekében, hogy a projektgazdák egyértelműen és hatékonyan teljesíteni tudják ezt a kritériumot, adott esetben a vonatkozó uniós vagy nemzeti jognak, a nemzetközi normáknak, iránymutatásoknak és alapelveknek való megfelelést, illetve az e rendelet alapján elismert tanúsítási rendszerben való részvételt elegendőnek kell tekinteni.

(18)

Az elővigyázatosság elvével összhangban a Bizottság nem ismerhet el mélytengeri bányászati projekteket stratégiai projektekként, amíg a mélytengeri bányászatnak a tengeri környezetre, a biológiai sokféleségre és az emberi tevékenységekre gyakorolt hatásait nem vizsgálták megfelelően, a kockázatokkal nincsenek tisztában, és amíg a technológiák és az operatív gyakorlatok nem bizonyítják, hogy a környezetet nem károsítják súlyosan.

(19)

A stratégiai fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek bármely projektgazdája számára lehetővé kell tenni, hogy projektje stratégiai projektként való elismerését kérelmezze a Bizottságtól. A kérelemnek a kritériumokkal kapcsolatos releváns dokumentumokat és bizonyítékokat kell tartalmaznia. A projekt társadalmi, környezeti és gazdasági életképességének, megvalósíthatóságának, valamint a becslések megbízhatóságának megfelelőbb értékelése érdekében a projektgazda köteles projektjének az ENSZ erőforrás-keretosztályozása szerinti osztályozását is rendelkezésre bocsátani. Az osztályozás objektív validálásának lehetővé tétele érdekében projektgazdának az osztályozást megfelelő bizonyítékokkal alá kell támasztania. A kérelemhez csatolni kell a projekt ütemtervét is annak megbecsüléséhez, hogy a projekt mikor tudna hozzájárulni a belföldi kapacitásra vagy a diverzifikációra vonatkozó referenciaértékekhez. Mivel a bányászati projektek társadalmi elfogadottsága alapvető fontosságú azok eredményes végrehajtása szempontjából, a projektgazdának a társadalmi elfogadottság elősegítését célzó intézkedéseket tartalmazó tervet is rendelkezésre kell bocsátania. Különös figyelmet kell fordítani a szociális partnerekre, a civil társadalomra és a felügyeleti szervekre. A projektgazdának üzleti tervet is rendelkezésre kell bocsátania, amely tájékoztatást nyújt a projekt pénzügyi életképességéről, áttekintést nyújt a már biztosított finanszírozásról, a tulajdonosi szerkezetről és a beruházás eredményének hasznosítására vonatkozó megállapodásokról, valamint becsléseket közöl a lehetséges munkahelyteremtésről és a projekt képzett munkaerő iránti igényeiről, többek között a továbbképzési és az átképzési igényekről. A kérelmezési eljárás harmonizálása érdekében a Bizottságnak egységes formanyomtatványt kell biztosítania a kérelmekhez.

(20)

Az olyan projektekre vonatkozó kérelmek esetében, amelyek potenciálisan hatással lehetnek az őslakos népekre, egy olyan tervnek is a kérelem részét kell képeznie, amely az érintett őslakos népekkel folytatott érdemi konzultációra, az őslakos népekre gyakorolt káros hatások megelőzésére és minimalizálására, valamint adott esetben a méltányos kártalanításra irányuló intézkedéseket tartalmaz. Ha a projektre alkalmazandó nemzeti jog foglalkozik a fenti szempontokkal, a terv ehelyett ismertetheti az említett intézkedéseket. A 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) hatálya alá nem tartozó, harmadik országbeli kitermelési projektek esetében a projektgazdának be kell nyújtania az érintett területek környezeti állapotának a kitermelés befejezését követő javítására irányuló tervet is. Ha a projekt védett területen található, a projektgazdának értékelnie kell a műszakilag megfelelő alternatív helyszíneket, és azokat egy tervben le kell írnia, beleértve azt is, hogy miért nem tekinthetők a projekt helyszíne szempontjából megfelelőnek.

(21)

A folyamat strukturálása érdekében a Bizottságnak nyilvános felhívást kell közzétennie, amely a testület ülésnapjainak megfelelő, rendszeres határidőket tartalmaz a projektgazdák számára projektjeik stratégiai projektként való elismerésének kérelmezéséhez. Annak érdekében, hogy a projektgazdák a stratégiai projektekre vonatkozó kérelmeikkel kapcsolatban egyértelmű információkkal rendelkezzenek, a Bizottságnak be kell tartania az arra vonatkozó döntésének határidejét, hogy stratégiai projektként ismer-e el egy projektet. A különösen összetett ügyek vagy az adott határidőre beérkező kérelmek nagy számának figyelembevétele érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy ezt a határidőt egyszer meghosszabbítsa. A Bizottságnak az ülést megelőzően meg kell osztania értékelését a testülettel, és figyelembe kell vennie a testület véleményét annak eldöntésekor, hogy elismeri-e a stratégiai projektet.

(22)

mivel a projekt eredményes végrehajtásának biztosításához szükség van azon tagállam együttműködésére, amelynek területén a projekt végrehajtására sor kerül, e tagállamnak jogosultnak kell lennie arra, hogy kifogást emeljen, és ezáltal megakadályozza, hogy egy projekt az akarata ellenére stratégiai projektként legyen elismerve. Amennyiben ez megtörténik, az érintett tagállamnak az e rendeletben előírt kritériumokra hivatkozva kell megindokolnia az elutasítást. Hasonlóképpen, az Unió nem ismerhet el stratégiai projektként olyan projekteket, amelyeket valamely harmadik ország kormánya akarata ellenére hajtana végre, és ezért tartózkodnia kell az elismeréstől, amennyiben valamely harmadik ország kormánya ellenzi azt.

(23)

A stratégiai projekt státusszal való visszaélések megelőzése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság a testülettel és a felelős projektgazdával folytatott konzultációt követően – indokolást nyújtva – visszavonhassa a stratégiai projektként való elismerést, amennyiben a stratégiai projekt már nem felel meg a feltételeknek, vagy ha az elismerés a kiválasztási kritériumok értékelése szempontjából releváns helytelen információkat tartalmazó kérelmen alapult. A hosszú távú beruházások bevonzása és a jogi kiszámíthatóság biztosítása érdekében a stratégiai fontosságú nyersanyagok egy mellékletben szereplő jegyzékének aktualizálása esetén a stratégiai projekteknek a visszavonást követően észszerű ideig meg kell őrizniük státuszukat.

(24)

A stratégiai fontosságú nyersanyagok ellátása biztonságának garantálásában és a belső piac működésének védelmében betöltött fontos szerepük fényében a stratégiai projektek közérdekűnek tekintendők. A stratégiai fontosságú nyersanyagok ellátásbiztonságának garantálása döntő jelentőséggel bír a zöld és digitális átállás sikere, valamint a védelmi és az űr- és repüléstechnikai ágazat rezilienciája szempontjából. A tagállamok – a stratégiai fontosságú nyersanyagok Unión belüli ellátásbiztonságához való hozzájárulás érdekében – a nemzeti engedélyezési eljárások során támogatást nyújthatnak a stratégiai projektek uniós joggal összhangban történő megvalósításának felgyorsításához.

(25)

A nemzeti engedélyezési eljárás biztosítja, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek biztonságosak és védettek legyenek, és megfeleljenek a környezetvédelmi, társadalmi és biztonsági követelményeknek. Az uniós környezetvédelmi jog közös feltételeket határoz meg a nemzeti engedélyezési eljárás tartalmára vonatkozóan, ezáltal biztosítva a környezetvédelem magas szintjét, és lehetővé téve az uniós potenciál fenntartható kiaknázását a nyersanyagok értéklánca mentén. A stratégiai projektként való elismerés ezért nem sértheti az érintett projektekre alkalmazandó engedélyezési feltételeket, beleértve a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7), a 92/43/EGK tanácsi irányelvben (8), a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9), a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10), a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11), a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) és a 2006/21/EK irányelvben meghatározott feltételeket.

(26)

Ugyanakkor a nemzeti engedélyezési eljárások kiszámíthatatlansága, összetettsége és – időnként – túlzott elhúzódása veszélyezteti a stratégiai fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek eredményes kidolgozásához szükséges beruházási biztonságot. A megfelelő projektekre vonatkozó engedélyezési eljárás szerkezete és hossza is jelentősen eltérhet a tagállamok között. Ezért e projektek eredményes végrehajtásának biztosítása és felgyorsítása érdekében a tagállamoknak észszerűsített és kiszámítható engedélyezési eljárásokat kell alkalmazniuk a stratégiai projektekre. E célból a stratégiai projekteknek nemzeti szinten elsőbbségi státuszt kell adni, ezáltal gyors adminisztratív ügyintézést és sürgősségi ügyintézést biztosítva azok számára valamennyi kapcsolódó bírósági és vitarendezési eljárásban. Ez a rendelet nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságokat a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncán belüli, stratégiai projekteknek nem minősülő egyéb projektek engedélyezésének észszerűsítésében.

(27)

Az Unió stratégiai fontosságú nyersanyagokat érintő ellátásbiztonságának biztosításában betöltött szerepükre, továbbá az Unió nyitott stratégiai autonómiájához, valamint a zöld és digitális átálláshoz való hozzájárulásukra tekintettel a stratégiai projekteket a felelős engedélyező hatóságnak közérdekűnek kell tekintenie. A környezetre káros hatást gyakorló stratégiai projektek, amennyiben azok a 2000/60/EK, a 92/43/EGK vagy a 2009/147/EK irányelv vagy a szárazföldi, part menti és édesvízi ökoszisztémák helyreállításáról szóló uniós jogi aktusok hatálya alá tartoznak, akkor engedélyezhetők, ha a felelős engedélyező hatóság eseti értékelés alapján arra a következtetésre jut, hogy a projekt által szolgált közérdek felülírja ezeket a hatásokat, feltéve, hogy az említett jogi aktusokban meghatározott valamennyi vonatkozó feltétel teljesül. Az eseti értékelésnek megfelelően figyelembe kell vennie a kitermelési helyek geológiai sajátosságait, ami korlátozza a helyszínre vonatkozó döntéseket a kitermelési hellyel kapcsolatos alternatív megoldások hiánya miatt.

(28)

Az engedélyezési eljárás egyszerűsítése, valamint hatékonyságának és átláthatóságának növelése érdekében a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek projektgazdái számára lehetővé kell tenni, hogy egy egyablakos ügyintézési ponttal tartsanak kapcsolatot, amely az engedélyezési eljárás megkönnyítéséért és koordinálásáért felel. E célból a tagállamoknak egy vagy több egyablakos ügyintézési pontot kell létrehozniuk vagy kijelölniük, ugyanakkor biztosítaniuk kell, hogy a projektgazdáknak csak egy egyablakos ügyintézési ponttal kelljen együttműködniük. A tagállamoknak kell eldönteniük, hogy az egyablakos ügyintézési pont egyben engedélyezési határozatokat hozó hatóság-e vagy sem. Feladataik hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak elegendő személyzetet és erőforrást kell biztosítaniuk egyablakos ügyintézési pontjaik számára. Emellett az elérhető kapcsolat biztosítása érdekében a projektgazda számára lehetővé kell tenni, hogy az egyablakos ügyintézési ponton belül kapcsolatba léphessen az illetékes közigazgatási egységgel.

(29)

A tagállamok feladata, hogy belső szervezeti felépítésük alapján eldöntsék, hogy helyi, regionális vagy nemzeti szinten vagy bármely más releváns közigazgatási szinten hozzák-e létre vagy jelölik ki egyablakos ügyintézési pontjukat vagy pontjaikat. Emellett a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az általuk választott közigazgatási szinten különböző egyablakos ügyintézési pontokat hozzanak létre vagy jelöljenek ki, amelyek kizárólag az értéklánc egy adott szakaszához, nevezetesen a kitermeléshez, feldolgozáshoz vagy újrafeldolgozáshoz kapcsolódó kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektekre összpontosítanak. Ugyanakkor a projektgazdák számára lehetővé kell tenni, hogy könnyen azonosíthassák a projektjükért felelős egyablakos ügyintézési pontot. E célból a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azon közigazgatási szintnek megfelelő földrajzi területen belül, amelyen az egyablakos ügyintézési pont vagy pontok létrehozása vagy kijelölése mellett döntöttek, az értéklánc releváns szakaszai tekintetében legfeljebb egy egyablakos ügyintézési pont legyen felelős. Mivel a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó számos projekt egynél több értékláncszakaszra terjed ki, a félreértések elkerülése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen projektekhez kellő időben kijelöljenek egy egyablakos ügyintézési pontot.

(30)

A stratégiai projektek engedélyezési státuszával kapcsolatos egyértelműség biztosítása és az esetleges visszaélésszerű pereskedés eredményességének korlátozása érdekében a tagállamoknak – a hatékony bírósági felülvizsgálat veszélyeztetése nélkül – biztosítaniuk kell a stratégiai projektek engedélyezési eljárásával kapcsolatos viták időben történő rendezését. E célból a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kérelmezők és a projektgazdák egyszerű vitarendezési eljárást vehessenek igénybe, és hogy a stratégiai projektek a velük kapcsolatos valamennyi bírósági és vitarendezési eljárás során sürgős ügyintézésben részesüljenek, ha és amennyiben a nemzeti jog rendelkezik ilyen sürgősségi eljárásokról.

(31)

Annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások szükségtelen további adminisztratív terhek nélkül, közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, az egységes digitális kaput létrehozó (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) általános szabályokat állapít meg a belső piac működése szempontjából releváns információk, eljárások és segítségnyújtó szolgáltatások online nyújtására vonatkozóan. Az e rendelet hatálya alá tartozó tájékoztatási követelményeknek és eljárásoknak meg kell felelniük az (EU) 2018/1724 rendelet követelményeinek. Biztosítani kell különösen azt, hogy a stratégiai projektek projektgazdái az (EU) 2018/1724 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével és II. mellékletével összhangban teljes mértékben online hozzáférhessenek az engedélyezés folyamatához kapcsolódó bármely eljáráshoz, és online lefolytathassák azokat.

(32)

Annak érdekében, hogy a projektgazdák és más beruházók számára biztosítsák a stratégiai projektek továbbfejlesztéséhez szükséges biztonságot és egyértelműséget, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen projektekhez kapcsolódó engedélyezési eljárás ne haladja meg az előzetesen meghatározott határidőket. A kizárólag feldolgozással vagy újrafeldolgozással járó stratégiai projektek esetében az engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a 15 hónapot. A kitermeléssel járó stratégiai projektek esetében az engedélyezési eljárás időtartama – figyelembe véve a lehetséges hatások összetettségét és mértékét – nem haladhatja meg a 27 hónapot. A 2011/92/EU irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálati jelentés elkészítése azonban a projektgazda felelősségi körébe tartozik, és nem képezheti részét a tagállamokra vonatkozó határidőknek. E célból az egyablakos ügyintézési pontnak meg kell adnia azt az időpontot, ameddig a projektgazdának be kell nyújtania a környezeti hatásvizsgálati jelentést, és a megadott időpont és a jelentés tényleges benyújtása közötti időszak nem számít bele a tervezett ütemezésbe. Ugyanezt az elvet kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szükséges konzultációkat követően az egyablakos ügyintézési pont értesíti a projektgazdát arról a lehetőségről, hogy a környezeti hatásvizsgálati jelentés kiegészítése érdekében további információkat nyújthat be. A javasolt projekt jellegével, összetettségével, helyszínével vagy léptékével összefüggő kivételes esetekben a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk a határidők meghosszabbítására. Kivételes esetnek számíthatnak többek között olyan előre nem látható körülmények, amelyek miatt a projekthez kapcsolódóan teljes környezeti vizsgálatot kell végezni, vagy a meglévő vizsgálatot ki kell egészíteni.

(33)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a felelős hatóságok elegendő erőforrással és személyzettel rendelkezzenek, amely lehetővé teszi a számukra előírt határidők eredményes betartását. A Bizottság az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) által létrehozott Technikai Támogatási Eszközből támogatja a tagállamokat azok kérése alapján a reformok megtervezésében, kidolgozásában és végrehajtásában, beleértve a nemzeti engedélyezési eljárással, például az egyablakos ügyintézési ponttal kapcsolatos közigazgatási kapacitás megerősítését is.

(34)

Az uniós jog által – többek között a víz, a talaj, az élőhelyek és a madarak vonatkozásában – előírt környezetvédelmi vizsgálatok és engedélyek a nyersanyagprojektek engedélyezési eljárásának szerves részét képezik, és alapvető biztosítékot jelentenek a negatív környezeti hatások megelőzésére vagy minimalizálására. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy a stratégiai projektekre vonatkozó engedélyezési eljárások kiszámíthatók legyenek és azokra időben sor kerüljön, ki kell használni a szükséges vizsgálatok és engedélyek észszerűsítésére adódó lehetőségeket, ugyanakkor nem szabad csökkenteni a környezetvédelem szintjét vagy az értékelések minőségét. E célból a szükséges értékeléseket a szükségtelen átfedések elkerülése érdekében egy közös vagy összehangolt eljárás keretében össze kell kapcsolni. Ezen túlmenően a projektgazdák és a felelős hatóságok a felesleges nyomonkövetési tevékenység elkerülése érdekében az összekapcsolt értékelés végrehajtása előtt kifejezetten meg kell állapodjanak annak hatóköréről. Végezetül lehetővé kell tenni, hogy ezen közös vagy összehangolt eljárások alkalmazásában a projektgazdák egyetlen hatósággal álljanak kapcsolatban.

(35)

A földhasználatot érintő konfliktusok akadályokat gördíthetnek a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek bevezetése elé. A közjavak és -érdekek kiegyensúlyozásában segítséget nyújthatnak azok a megfelelően kialakított – többek között területrendezési és övezetbe sorolási – tervek, amelyek figyelembe veszik a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek végrehajtásának lehetőségeit, és amelyek lehetséges környezeti hatásai értékelés tárgyát képezik, csökkentve a konfliktusok kockázatát és felgyorsítva a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek fenntartható bevezetését az Unión belül. A felelős nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak ezért a megfelelő tervek kidolgozásakor a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektekre vonatkozó rendelkezések beillesztését kell mérlegelniük. Ez nem érinti az ilyen tervek lehetséges környezeti hatásainak értékelésére vonatkozó meglévő követelményeket és az ilyen értékelések előírt minőségét.

(36)

Az Unión belül gyakori, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek nehezen jutnak finanszírozáshoz. A kritikus fontosságú nyersanyagok piacait gyakran jelentős áringadozás, hosszú átfutási idők, nagyfokú koncentráció és az átláthatóság hiánya jellemzi. Ezenfelül az ágazat finanszírozásához magas szintű szakértői ismeretekre van szükség, ami gyakran hiányzik a pénzügyi intézmények körében. E tényezők kezelése, illetve a stratégiai fontosságú nyersanyagok stabil és megbízható ellátásának biztosításához való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak segíteniük kell a finanszírozáshoz jutást és az adminisztratív támogatáshoz való hozzáférést.

(37)

A belső piac működésének védelme érdekében erős európai értékláncra van szükség az ellátás biztonságának garantálásához, és a kapacitások növelése csak megfelelő pénzügyi eszközökkel érhető el, amelyek egy része a meglévő uniós alapokból származhat. A kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek, beleértve a stratégiai projekteket is, támogathatók lehetnek az ilyen alapokból, amennyiben teljesülnek az adott programok követelményei, például a földrajzi elhelyezkedéssel, a környezettel vagy az innovációhoz való hozzájárulásukkal kapcsolatban. A vonatkozó alapok olyan kohéziós politikai programokat foglalnak magukban, mint például az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alap, amelynek keretében olyan, a regionális kohéziót előmozdító támogatás nyújtható, amely lehetővé teheti a kkv-k számára, hogy innovatív projekteket dolgozzanak ki, például a nyersanyagok feldolgozása során az energiafogyasztás csökkentéséhez kapcsolódóan. Az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott Igazságos Átmenet Alap is felhasználható az ilyen típusú projektek támogatására, amennyiben azok hozzájárulnak a zöld átállásból eredő társadalmi és gazdasági költségek csökkentéséhez. Emellett az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, különösen annak az energiabiztonságra és az energiaellátás diverzifikálására összpontosító REPowerEU fejezete mozgósítható például a nyersanyagok újrafeldolgozásában vagy hasznosításában érintett projektek támogatására. A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (18) létrehozott Innovációs Alap, amelynek célja elsősorban a tiszta és innovatív technológiák piaci bevezetése, támogatást nyújthat többek között az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákhoz kapcsolódó nyersanyagok újrafeldolgozási kapacitásának fejlesztéséhez. Továbbá az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott InvestEU – különösen a zöld és digitális átállás során – a beruházások finanszírozással és technikai segítségnyújtással történő fellendítésére irányuló kiemelt uniós program. A támogatásötvözési mechanizmusok alkalmazásával az InvestEU hozzájárul további köz- és magántőke bevonásához. A Bizottság együtt fog működni az InvestEU végrehajtó partnereivel annak érdekében, hogy az (EU) 2021/523 rendeletben és az e rendeletben meghatározott közös célkitűzésekkel összhangban fokozza a vonatkozó projektek támogatását és az említett projektekbe való beruházást. Végezetül az uniós ellátás diverzifikálásához hozzájáruló harmadik országbeli projektek a megfelelő alapokon, például az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközön és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszon keresztül támogathatók.

(38)

A jelenleg gyakran széttagolt köz- és magánberuházások korlátainak leküzdése, az integráció és a beruházások megtérülésének elősegítése érdekében a Bizottságnak, a tagállamoknak és a fejlesztési bankoknak jobban össze kell hangolniuk a meglévő, uniós és nemzeti szintű finanszírozási programokat, és szinergiákat kell kialakítaniuk azok között, valamint jobb koordinációt és együttműködést kell biztosítaniuk az iparral és a magánszektorbeli kulcsfontosságú érdekelt felekkel. E célból a tagállamok és a Bizottság szakértőit, valamint az érintett közszektorbeli pénzügyi intézményeket tömörítő, külön alcsoportot kell létrehozni a testületen belül. Ezen alcsoportnak meg kell vitatnia a stratégiai projektek egyedi finanszírozási igényeit és meglévő finanszírozási lehetőségeit annak érdekében, hogy a meglévő finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés optimális módjával kapcsolatos javaslatot tegyen a projektgazdáknak. A harmadik országbeli stratégiai projektek finanszírozására vonatkozó ajánlások megvitatásakor és megfogalmazásakor a testületnek figyelembe kell vennie különösen a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „Global Gateway” című, 2021. december 1-jei közös közleményében meghatározott Global Gateway stratégiát.

(39)

A vállalatok, a pénzügyi befektetők és a beruházáshasznosítók magánbefektetése alapvető fontosságú. Amennyiben a magánbefektetés önmagában nem elegendő, a projekteknek a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncán belüli eredményes bevezetéséhez köztámogatásra lehet szükség, például garanciák, kölcsönök vagy sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések formájában. Ez a köztámogatás állami támogatás is lehet. Az ilyen állami támogatásnak ösztönző hatásúnak, szükségesnek, megfelelőnek és arányosnak kell lennie. Az állami támogatásokra vonatkozó, a közelmúltban a kettős átállásra irányuló célkitűzésekkel összhangban alaposan felülvizsgált, hatályos iránymutatás – bizonyos feltételek mellett – számos lehetőséget biztosít a kritikus fontosságú nyersanyagok értéklánca mentén megvalósuló beruházásokhoz.

(40)

A köztámogatás a feltárt konkrét piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek arányos mértékben történő kezelésére használatos; az intézkedések nem lehetnek párhuzamosak, nem szoríthatják ki a magánfinanszírozást, illetve nem torzíthatják a belső piaci versenyt. A tevékenységeknek egyértelmű értéktöbbletet kell biztosítaniuk az Unió számára.

(41)

Számos stratégiai fontosságú nyersanyag árának ingadozása, amelyet súlyosbít az, hogy a határidős piacokon korlátozott eszközökkel fedezhetők, akadályt teremt mind a projektgazdák számára a stratégiai fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek finanszírozásának biztosításához, mind pedig a legfontosabb bemeneti anyagok stabil és kiszámítható árának biztosítására törekvő downstream fogyasztók számára. A stratégiai fontosságú nyersanyagok jövőbeli áraival kapcsolatos bizonytalanság csökkentése érdekében és azért, hogy a belső piac működésének védelme céljából csökkenjen ezáltal az ellátási kockázat, rendelkezni kell egy olyan rendszer létrehozásáról, amely a stratégiai projektek beruházáshasznosítói és a projektgazdák számára is lehetővé teszi vételi vagy eladási ajánlataik jelzését, valamint a kapcsolatfelvételt, ha az érintett ajánlatok esetlegesen összeegyeztethetők.

(42)

Az Unió nyersanyag-lelőhelyeire vonatkozó, meglévő ismeretek kialakítására és feltérképezésére olyan időszakban került sor, amikor a stratégiai technológiák fejlesztéséhez szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok ellátásának biztosítása nem volt prioritás. Az Unióban a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó naprakész geológiai információk hiánya alááshatja a kitermelési projektek fejlesztését, ezáltal gyengítve az ellátási kockázat csökkentésére és a belső piac működésének védelmére irányuló erőfeszítéseket. A kritikus fontosságú nyersanyagok lelőhelyeire vonatkozó információk megszerzése és aktualizálása érdekében a tagállamoknak – adott esetben a geológiai adottságokra tekintettel – nemzeti feltérképezési programokat kell kidolgozniuk a kritikus fontosságú nyersanyagok és a velük együtt kitermelt főbb ásványok általános feltárásához. Ennek olyan intézkedéseket kell magában foglalnia, mint a geológiai feltérképezés, a geokémiai kampányok, a geotudományos felmérések, valamint a meglévő geotudományos adatkészletek újrafeldolgozása. Ez növeli az új lelőhelyek azonosításának valószínűségét, ami viszont ösztönzi a feltárási beruházásokat. A feltárási programoknak fontolóra kell venniük olyan új feltárási technikák alkalmazását is, amelyek lehetővé teszik a lelőhelyeknek a hagyományos technikáknál nagyobb mélységben történő azonosítását. A kitermelési projektek kidolgozásának elősegítése érdekében a tagállamoknak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük bizonyos, a nemzeti feltárási programjuk során szerzett alapvető információkat, adott esetben a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (21) létrehozott térinformációs infrastruktúra keretének felhasználásával, egyúttal kérésre részletesebb tájékoztatást kell nyújtaniuk. A Bizottság iránymutatásokat adhat ki a feltárási programok harmonizált formátumának előmozdítása érdekében.

(43)

A Föld-megfigyelésből származó űripari adatok és -szolgáltatások támogathatják a kritikus fontosságú nyersanyagok fenntartható értékláncaira irányuló erőfeszítéseket azáltal, hogy folyamatos információáramlást biztosítanak, amely hasznos lehet olyan tevékenységekhez, mint a bányászati területek monitorozása és igazgatása, a környezeti és társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat vagy az ásványkincsek feltárása. Mivel a Föld-megfigyelés távoli és megközelíthetetlen területekről is képes adatokat szolgáltatni, a tagállamoknak nemzeti feltárási programjaik kidolgozása és végrehajtása során a lehetséges mértékben figyelembe kell venniük azt.

(44)

Bár az ellátásbiztonság fokozása érdekében a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós értékláncát meg kell erősíteni, a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncai továbbra is globálisak maradnak, és ki lesznek téve külső tényezőknek. A Covid19-válságtól az Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított és indokolatlan katonai agresszióig terjedő közelmúltbeli, illetve folyamatban lévő események rávilágítottak arra, hogy az Unió egyes ellátási láncai sérülékenyek a zavarokkal szemben. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós és a tagállami iparágak előre tudják jelezni az ellátási zavarokat és fel tudjanak készülni azok következményeinek kezelésére, a nyomonkövetési kapacitás erősítését, a stratégiai készletek összehangolását és a vállalatok felkészültségének javítását célzó intézkedéseket kell kidolgozni.

(45)

A kockázattudatosság és a kockázatok előrejelzése tekintetében a tagállamok eltérő kapacitással rendelkeznek, és nem minden tagállam alakított ki olyan célzott struktúrákat, amelyek nyomon követik a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncait és tájékoztathatják a vállalatokat az ellátási zavarok lehetséges kockázatairól. Hasonlóképpen, bár egyes vállalatok invesztálnak ellátási láncaik nyomon követésébe, más vállalatoknak nincs kapacitása erre. Ezért a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncainak globális dimenziójára és összetettségére tekintettel a Bizottságnak célzott nyomonkövetési eredménytáblát kell kidolgoznia, amely értékeli a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási kockázatait, és biztosítja az összegyűjtött információk rendelkezésre állását a hatóságok és a magánszektorbeli szereplők számára, ezáltal növelve a tagállamok közötti szinergiákat. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós értékláncok kellően felkészültek legyenek a valószínűleg a verseny torzulásához és a belső piac széttagolódásához vezető – például a geopolitikai konfliktusok által okozott – esetleges ellátási zavarokra, a Bizottságnak stresszteszteket kell végeznie, amelyek során értékeli a stratégiai fontosságú nyersanyagok ellátási láncainak sebezhetőségét és ellátási kockázatoknak való kitettségét. A tagállamoknak oly módon kell hozzájárulniuk ehhez, hogy lehetőség szerint ilyen stresszteszteket végeznek a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátására és az azokkal kapcsolatos tájékoztatásra szakosodott nemzeti szerveik közreműködésével. A testületnek biztosítania kell a stressztesztek Bizottság és tagállamok általi végrehajtásának koordinációját. Abban az esetben, ha egyetlen tagállamnak sincs kapacitása arra, hogy egy adott stratégiai fontosságú nyersanyagra vonatkozóan elvégezze a szükséges stressztesztet, a Bizottságnak magának kell elvégeznie azt. A Bizottságnak a hatóságok és a magánszektorbeli szereplők által ellátásikockázat-csökkentési céllal alkalmazható lehetséges stratégiákat is javasolnia kell; ilyen például a stratégiai készletezés vagy az ellátásuk további diverzifikálása. A nyomon követésre és a stressztesztekre vonatkozó intézkedések végrehajtásához szükséges információk összegyűjtése céljából a Bizottságnak egyeztetnie kell a testület megfelelő állandó alcsoportjával, a tagállamoknak pedig azonosítaniuk kell és nyomon kell követniük a kulcsfontosságú piaci szereplőket.

(46)

A stratégiai készletek az ellátási zavarok enyhítésének fontos eszközei, különösen a nyersanyagok esetében. Bár a Bizottság által javasolt egységes piaci szükséghelyzeti eszköz lehetővé tenné az ilyen stratégiai készletek lehetséges kialakítását az egységes piaci éberségi üzemmód aktiválása esetén, a tagállamok és a vállalkozások nem kötelesek stratégiai készleteiket az ellátási zavar bekövetkezése előtt felhalmozni vagy koordinálni. Az Unióban ráadásul nem létezik olyan koordinációs mechanizmus, amely lehetővé tenné a lehetséges átfedések és szinergiák közös értékelésének és elemzésének kidolgozását. Ezért első lépésként, illetve a vonatkozó információk jelenlegi hiányára tekintettel, a tagállamoknak információt kell szolgáltatniuk a Bizottság számára a potenciális stratégiai készletekről, és ha rendelkezésre állnak, arról, hogy azokat hatóságok vagy a tagállamok nevében eljáró gazdasági szereplők kezelik-e. Az információknak ki kell terjedniük az egyes stratégiai fontosságú nyersanyagok esetében rendelkezésre álló stratégiai készletek összesített szintjére, a stratégiai készletek várható szintjére, valamint az e stratégiai készletekre alkalmazandó szabályokra és eljárásokra. Minden információkérésnek arányosnak kell lennie, figyelembe kell vennie az adatok rendelkezésre bocsátásához szükséges költséget és erőfeszítést, valamint a nemzetbiztonságra gyakorolt hatását, és megfelelő határidőket kell megállapítania a kért információk szolgáltatására. A tagállamok az elemzést kiegészíthetik a gazdasági szereplők stratégiai készleteire vonatkozó információkkal, bár azok nem tárgyai az információkérésnek. A Bizottságnak biztonságos módon kell kezelnie az adatokat, és kizárólag összesített információkat tehet közzé. Második lépésként a Bizottságnak a megszerzett információk alapján tervezett referenciaértéket kell kidolgoznia arra vonatkozóan, hogy – az érintett stratégiai fontosságú nyersanyagok teljes éves uniós felhasználását figyelembe véve – mi tekintendő az uniós stratégiai készletek biztonságos szintjének. A stratégiai fontosságú nyersanyagok esetében a meglévő stratégiai készleteknek és az Unión belüli stratégiai készletek általános szintjének az összehasonlítása alapján a testületnek – a Bizottsággal egyetértésben eljárva – képesnek kell lennie arra, hogy nem kötelező erejű véleményeket adjon ki a tagállamoknak arról, hogy miként fokozhatják a konvergenciát, és miként ösztönözhetők stratégiai készleteik felhalmozására. Ennek során a testületnek mérlegelnie kell, hogy fenn kell-e tartani a stratégiai fontosságú nyersanyagokat felhasználó magán- vagy közszektorbeli szereplők stratégiai készleteinek kialakítására szánt ösztönzőket.

(47)

A további koordináció elősegítése érdekében a Bizottságnak biztosítania kell a szükséges konzultációt a tagállamokkal azok olyan nemzetközi fórumokon való részvétele előtt, ahol az említett stratégiai készletek megvitatására sor kerülhet, különösen a testület erre a célra létrehozott állandó alcsoportján keresztül. Hasonlóképpen, e rendelet és más horizontális vagy témaspecifikus eszközök egymást kiegészítő jellegének növelése érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az összegyűjtött és összesített információk éberségi mechanizmushoz vagy válságirányítási mechanizmushoz – például a javasolt egységes piaci szükséghelyzeti eszköz tanácsadó csoportjához, az (EU) 2023/1781európai parlamenti és tanácsi rendelettel (22) létrehozott, félvezetőkkel foglalkozó európai testülethez, a 2021/C 393 I/02 bizottsági határozattal (23) létrehozott HERA-tanácshoz vagy az (EU) 2022/2372 tanácsi rendelettel (24) létrehozott egészségügyi válságtanácshoz – kerüljenek.

(48)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban stratégiai fontosságú nyersanyagokat felhasználó stratégiai technológiákat gyártó nagyvállalatok kellően felkészültek legyenek az ellátási zavarok kezelésére, ellátási láncaikra vonatkozó kockázatértékelést kell végezniük. Ez biztosítani fogja, hogy figyelembe vegyék a stratégiai fontosságú nyersanyagok ellátási kockázatait és amennyiben szükséges, megfelelő kockázatcsökkentési stratégiákat dolgozzanak ki annak érdekében, hogy ellátási zavarok esetén felkészültebbek legyenek. Az ilyen nagyvállalatoknak e kockázatértékelés részeként fel kell térképezniük stratégiai fontosságú nyersanyagaik eredetét, elemezniük kell az ellátásukat esetlegesen befolyásoló tényezőket, és értékelniük kell az ellátási zavarokkal szembeni sebezhetőségüket. Sebezhetőségek észlelése esetén az azonosított nagyvállalatoknak erőfeszítéseket kell tenniük azok enyhítésére. Ennek az értékelésnek a vállalatok által a beszállítóiktól beszerzett adatokon, és amennyiben ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, a lehető legnagyobb mértékben a nyilvánosan elérhető vagy a Bizottság által közzétett adatokon kell alapulnia. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy előírják, hogy a kockázatértékelésről szóló jelentést továbbítsák a vállalatok igazgatótanácsának. A kereskedelmi és üzleti titkok védelme szükségességének tiszteletben tartása és a vállalatok sebezhetőségeknek való kitettségének korlátozása érdekében ez a jelentés nem hozható nyilvánosságra. Ezen intézkedések következtében a potenciális ellátási zavarok költségeinek további megfontolás tárgyát kell képezniük meghatározott kockázatcsökkentési stratégiák előírása nélkül.

(49)

A stratégiai fontosságú nyersanyagok számos piaca nem teljesen átlátható, és a kínálati oldalra koncentrálódik, ami erősíti az eladók tárgyalási pozícióját és növeli a vevőknek felszámított árakat. Az Unióban letelepedett vállalkozásoknak felszámított árak csökkentésének elősegítése érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy olyan rendszert, amely képes összesíteni az érdekelt vevők keresletét. A Bizottság – a testülettel konzultálva – minden egyes, a rendszerhez adott stratégiai fontosságú nyersanyag esetében elvégzi a rendszer piacra gyakorolt várható hatásának értékelését a belső piaci versenyre gyakorolt aránytalan hatás elkerülése érdekében. E rendszer kialakítása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a hasonló – különösen az (EU) 2022/2576 tanácsi rendelet (25) szerint létrehozott közös gázbeszerzésre vonatkozó – törekvések keretében szerzett tapasztalatokat. Az e mechanizmus szerinti összes intézkedésnek összeegyeztethetőnek kell lennie az uniós versenyjoggal.

(50)

Az e rendeletben foglalt, a nyomon követésre és a stratégiai készletekre vonatkozó rendelkezések nem vonják maguk után a nemzeti törvények és rendeletek harmonizációját, és nem váltják fel a meglévő mechanizmusokat. A nyomon követésre és a kockázati felkészültségre irányuló ösztönzőknek összhangban kell lenniük az uniós joggal. A jogalkotási aktusok, mint például a tervezett egységes piaci szükséghelyzeti eszköz, amely a belső piac működését érintő válságok előrejelzését, enyhítését és az azokra való reagálást célozza, vagy az (EU) 2022/2372 rendelet válság vagy fenyegetés esetén alkalmazhatók a stratégiai és kritikus nyersanyagokra, amennyiben ezek a nyersanyagok ilyen jogalkotási aktusok hatálya alá tartoznak. Az e rendelet és az uniós válságkezelési eszközök egymást kiegészítő jellegét és koherenciáját a Bizottságnak az e jogalkotási aktusok által létrehozott adott tanácsadó és irányító szervek közötti információcsere útján kell biztosítania.

(51)

A kritikus fontosságú nyersanyagok többsége fém, amelyek elvileg végtelen sokszor újrafeldolgozhatók, bár néha romlik a minőségük. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a zöld átállás összefüggésében át lehessen térni egy valóban körforgásos gazdaságra, miközben növeli a kritikus fontosságú nyersanyagok rendelkezésre állását, és ezáltal hozzájárul az ellátás biztonságának garantálásához. Az új technológiák szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagok iránti kereslet gyors növekedésének kezdeti szakaszát követően, amennyiben továbbra is az elsődleges kitermelés és feldolgozás lesz a legmeghatározóbb forrás, az újrafeldolgozásnak egyre inkább csökkentenie kell az elsődleges kitermelés iránti igényt és annak járulékos hatásait. Ezt úgy kell megvalósítani, hogy a másodlagos kritikus fontosságú nyersanyagok erős piaca révén magas szintű uniós újrafeldolgozási kapacitást kell fenntartani. Napjainkban azonban a kritikus fontosságú nyersanyagok többségének alacsony az újrafeldolgozási aránya, mivel az olyan hulladékáramokat, mint az akkumulátorokat, az elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint a járműveket újrafeldolgozás céljából harmadik országokba szállítják. Az újrafeldolgozási rendszerek és technológiák gyakran nem igazodnak e nyersanyagok sajátosságaihoz. Az innováció fontos szerepet játszik a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti igény csökkentésében, az ellátási hiány kockázatának csökkentésében, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagok hulladékból történő megfelelő és biztonságos kitermelését lehetővé tevő újrafeldolgozási technológiák kifejlesztésében. Ezért szükség van olyan azonnali intézkedésekre, amelyek kezelik a körforgásos jellegben rejlő potenciált hátráltató különböző tényezőket.

(52)

A tagállamok továbbra is fontos hatáskörökkel rendelkeznek a körforgásos jelleg területén, például a hulladékgyűjtési és -kezelési rendszerek területén. E hatásköröket fel kell használni a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében jelentős hasznosítási potenciállal rendelkező hulladékáramok, például az elektronikus hulladék gyűjtési és újrafeldolgozási arányának növeléséhez, például díjkedvezményekhez, pénzjutalmakhoz vagy betétdíjas rendszerekhez hasonló pénzügyi ösztönzők igénybevételével, megőrizve a belső piac integritását. A másodlagos kritikus fontosságú nyersanyagok felhasználásának növelése céljából ez magában foglalhatja a differenciált gyártói felelősségi díjakat is – feltéve, hogy a nemzeti jogban léteznek ilyen díjak –, amelyek előnyeit az uniós jogban megállapított környezetvédelmi normákkal összhangban újrafeldolgozott hulladékból hasznosított másodlagos kritikus fontosságú nyersanyagok nagyobb arányát tartalmazó termékek élvezik. A hulladékból hasznosított másodlagos kritikus fontosságú nyersanyagoknak magukban kell foglalniuk az uniós szabványokkal egyenértékű védelmet nyújtó harmadik országbeli szabványok szerint végzett hasznosítást is. A tagállami hatóságoknak – a kritikus fontosságú nyersanyagok és az azokat tartalmazó termékek vásárlóiként – szintén változást kell előidézniük, a nemzeti kutatási és innovációs programoknak pedig jelentős erőforrásokat kell biztosítaniuk a kritikus fontosságú nyersanyagok körforgásos jellegével és az anyaghatékonysággal kapcsolatos ismeretek és technológiák fejlettségi szintjének javításához. Végezetül a tagállamoknak – az információk rendelkezésre állásának javításával, valamint a jogi, gazdasági és műszaki akadályok felszámolásával – elő kell mozdítaniuk a kritikus fontosságú nyersanyagoknak az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékból történő hasznosítását. A tagállamok által tanulmányozandó egyik lehetséges megoldást a gazdasági szereplők és a tagállamok közötti kockázatmegosztási mechanizmusok jelentik a bezárt hulladékkezelő létesítményekből történő hasznosítás előmozdításához. A testületnek elő kell segítenie továbbá a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét a nemzeti programjaik kialakításával és végrehajtásával kapcsolatban.

(53)

Az Unió számos régiójának vannak nyersanyag-kitermelésből fennmaradt készletei, és így jelentős mennyiségű, ásványinyersanyag-kitermelésből származó, bezárt létesítményekben tárolt hulladékai, amelyek esetében – a csak a közelmúltban megnövekedett gazdasági jelentőségük miatt – általában nem készül elemzés arról, hogy rejtenek-e lehetőségeket a kritikus fontosságú nyersanyagok szempontjából. A kritikus fontosságú nyersanyagoknak az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékot kezelő létesítményekből történő hasznosítása révén nőhet az uniós kapacitás, miközben gazdasági érték és munkahelyek teremthetők a gyakran az ipar leépítésével és hanyatlással érintett történelmi bányászati régiókban. A – különösen a bezárt hulladékkezelő létesítményekben található – kritikus fontosságú nyersanyagok tartalmára irányuló figyelem és tájékoztatás hiánya az egyik legnagyobb akadálya az ásványinyersanyag-kitermelésből származó és a kritikus fontosságú nyersanyagok szempontjából lehetőséget rejtő hulladékok fokozottabb felhasználásának.

(54)

A kritikus fontosságú nyersanyagok ásványinyersanyag-kitermelést végző hulladékkezelő létesítményekből történő hasznosításának az érintett hulladékkezelő létesítmények értékelésének részét kell képeznie. A 2006/21/EK irányelv a környezet és az emberi egészség védelme tekintetében szigorú követelményeket állapít meg az ásványinyersanyag-kitermelő ipar hulladékgazdálkodására vonatkozóan. Bár ezeket a szigorú követelményeket fenn kell tartani, helyénvaló további intézkedéseket megállapítani a kritikus fontosságú nyersanyagok ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékból történő hasznosításának maximalizálása érdekében.

(55)

Az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék kezelésére szakosodott, meglévő és új létesítmények üzemeltetőinek előzetes gazdasági értékelő tanulmányt kell készíteniük a kritikus fontosságú nyersanyagoknak a kitermelési helyen előforduló, ásványinyersanyag-kitermelésből származó és keletkező hulladékból történő hasznosításáról. A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (26) meghatározott hulladékhierarchiával összhangban prioritásként kell kezelni a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó hulladék keletkezésének oly módon történő megelőzését, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokat a kitermelt mennyiség hulladékká válása előtt kell kinyerni. E tanulmány kidolgozása során a gazdasági szereplőknek össze kell gyűjteniük a szükséges információkat, beleértve az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékban lévő kritikus fontosságú nyersanyagok koncentrációját és mennyiségét, és el kell végezniük a kritikus fontosságú nyersanyagok gazdaságilag életképes hasznosítását lehetővé tevő folyamatok, műveletek vagy üzleti megállapodások többféle alternatívájának értékelését. Ez a kötelezettség a 2006/21/EK irányelvben és az azt átültető nemzeti rendelkezésekben meghatározott kötelezettségeket egészíti ki, és közvetlenül alkalmazandó. A végrehajtás során a gazdasági szereplőknek és az illetékes hatóságoknak az adminisztratív terhek minimalizálására kell törekedniük, és a lehetséges mértékben integrálniuk kell az eljárásokat.

(56)

Az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék kezelésére szakosodott, bezárt létesítmények kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében kiaknázható potenciáljára vonatkozó információk jelenlegi hiányának kezelése érdekében a tagállamoknak létre kell hozniuk egy olyan adatbázist, amely – az uniós versenyszabályokkal összhangban – tartalmazza a hasznosítás előmozdítása szempontjából releváns összes információt, különösen az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékot kezelő létesítményben található kritikus fontosságú nyersanyagok mennyiségét és koncentrációját. Az információkat felhasználóbarát és digitális formában nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, lehetővé téve a részletesebb, technikai jellegű információkhoz való hozzáférést. Az információkhoz való felhasználóbarát hozzáférés megkönnyítése érdekében a tagállamoknak például ügyintézési pontot kell biztosítaniuk ahhoz, hogy részletesebb információcserét tegyenek lehetővé a kritikus fontosságú nyersanyagok hasznosítására irányuló projektek lehetséges fejlesztőivel. Az adatbázist úgy kell kialakítani, hogy a lehetséges projektgazdák könnyen azonosíthassák azokat a létesítményeket, amelyek a gazdaságilag életképes hasznosítás szempontjából jelentős potenciállal rendelkeznek. A korlátozott mennyiségű erőforrás összpontosítása érdekében a tagállamoknak szakaszos megközelítést kell alkalmazniuk az információgyűjtés során, és csak a legígéretesebb létesítmények esetében kell végrehajtaniuk a több erőfeszítést igénylő információgyűjtési lépéseket. Az információgyűjtési tevékenységeknek arra kell irányulniuk, hogy pontos és reprezentatív információkat szolgáltassanak az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékot kezelő létesítményekről, és a lehető legjobban jelezzék a kritikus fontosságú nyersanyagok hasznosítási potenciálját.

(57)

Állandó mágneseket számos termékbe beépítenek, ezek közül a szélerőművek és az elektromos járművek jelentik a legfontosabb és a leggyorsabban növekvő alkalmazásokat, de más termékekben – többek között mágneses rezonanciás képalkotó eszközökben, ipari robotokban, könnyű szállítóeszközökben, hűtőgenerátorokban, hőszivattyúkban, villanymotorokban, ipari elektromos szivattyúkban, automata mosógépekben, szárítógépekben, mikrohullámú készülékekben, porszívókban és mosogatógépekben is – jelentős mennyiségű, hasznosításra érdemes állandó mágnes található. A jogszabálynak a villanymotorokra is ki kell terjednie, ha azokat más termékekbe beépítik. Az állandó mágnesek többsége – különösen a legjobban teljesítő típusok – tartalmaznak kritikus fontosságú nyersanyagokat, például neodímiumot, prazeodímiumot, diszpróziumot és terbiumot, bórt, szamáriumot, nikkelt vagy kobaltot. Ezek újrafeldolgozhatók, de napjainkban csak kis léptékben vagy kutatási projektek keretében kerül sor az újrafeldolgozásukra az Unióban. Az állandó mágneseknek ezért kiemelt terméknek kell lenniük a körforgásos jelleg növelése szempontjából, ezáltal előmozdítva az állandó mágnesek másodlagos piacát, és biztosítva a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás biztonságát.

(58)

Az állandó mágnesek eredményes újrafeldolgozásának előfeltétele, hogy az újrafeldolgozók hozzáférjenek a termékben lévő állandó mágnesek mennyiségére, típusára és kémiai összetételére, helyére, illetve az alkalmazott bevonatra, ragasztókra és adalékanyagokra vonatkozó szükséges információkhoz, valamint az állandó mágneseknek a termékből való biztonságos eltávolításának módjára vonatkozó információkhoz. Ezenfelül az állandó mágnesek újrafeldolgozására vonatkozó döntés-előkészítő tanulmány biztosítása érdekében az uniós piacon forgalomba hozott termékekbe beépített állandó mágneseknek idővel egyre több újrafeldolgozott nyersanyagot kell tartalmazniuk. Bár eleinte biztosítani kell az újrafeldolgozott tartalom átláthatóságát, a megfelelő szint és a várható hatások célzott értékelését követően meg kell határozni a minimális újrafeldolgozott tartalmat.

(59)

Az uniós piacon értékesített kritikus fontosságú nyersanyagokat gyakran tanúsítják termelési és ellátási láncuk fenntarthatósága tekintetében. A tanúsítás a különböző alkalmazási körű és szigorúságú állami és magántanúsítási rendszerek széles köre keretében szerezhető meg, ami megtévesztő lehet az ilyen tanúsítás alapján az uniós piacon forgalomba hozott kritikus fontosságú nyersanyagok relatív fenntarthatóságára vonatkozó állítások jellegét és valóságtartalmát illetően. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a megbízhatónak tekintendő tanúsítási rendszerek elismeréséről, amelyek közös alapot biztosítanak az adott hatóságok és a piaci szereplők számára a kritikus fontosságú nyersanyagok fenntarthatóságának értékeléséhez. Csak olyan tanúsítási rendszerek ismerhetők el, amelyek a megfelelés független harmadik fél általi ellenőrzésére és nyomon követésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. Ami a környezetvédelmet illeti, a tanúsítási rendszereknek ki kell terjedniük például a levegővel, a vízzel, a talajjal, a biológiai sokféleséggel és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kockázatokra. A fenntarthatóság valamennyi dimenziójára vonatkozó követelményeknek biztosítaniuk kell a szociális és környezetvédelem magas szintjét, és összhangban kell lenniük az uniós joggal vagy egy mellékletben felsorolt nemzetközi eszközökkel. A hatékony eljárások biztosítása érdekében a stratégiai projektként való elismerést kérelmező projektgazdák számára lehetővé kell tenni, hogy projektjük fenntartható módon történő végrehajtásának igazolásához releváns bizonyítékként egy elismert tanúsítási rendszerben való részvételre hagyatkozhassanak, ezáltal hozzájárulva a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátáshoz. E lehetőség igénybevételekor az elismert tanúsítási rendszereknek valamennyi fenntarthatósági dimenzióra ki kell terjedniük. Az ilyen tanúsítási rendszerek elismerése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a tanúsítási rendszerek más uniós jogalkotási aktusokkal összefüggésben történő értékelése során szerzett tapasztalatokat, különös tekintettel a hasonló rendszereknek az (EU) 2017/821 (27) és az (EU) 2023/1542 (28) európai parlamenti és tanácsi rendelettel összefüggésben történő értékelésére.

(60)

A kritikus fontosságú nyersanyagok előállítása az értéklánc különböző szakaszaiban – az éghajlatra, a vízre, a talajra, az állat- vagy növényvilágra kifejtett – környezeti hatásokat vált ki. Az ilyen károk korlátozása és a fenntarthatóbb kritikus fontosságú nyersanyagok előállításának ösztönzése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomának kiszámítására szolgáló – ellenőrzési folyamatot is tartalmazó – rendszert dolgozzon ki annak biztosítása érdekében, hogy az uniós piacon forgalomba hozott kritikus fontosságú nyersanyagokon nyilvánosan feltüntessék a környezeti lábnyomra vonatkozó információkat és elősegítsék a kritikus fontosságú nyersanyagok körforgásos jellegét. A rendszernek az életciklus-értékelés területén tudományosan megalapozott értékelési módszerek és a vonatkozó nemzetközi szabványok figyelembevételén kell alapulnia. A kritikus fontosságú nyersanyag környezeti lábnyomának bejelentésére vonatkozó követelmény kizárólag akkor alkalmazandó, ha célzott értékelés alapján megállapítást nyert, hogy az anyag hozzájárulna az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseihez azáltal, hogy elősegíti az alacsonyabb környezeti lábnyomú kritikus fontosságú nyersanyagok beszerzését, és nem érintené aránytalanul a kereskedelmi forgalmat és a gazdasági költségeket. A megfelelő számítási szabályok elfogadását követően a Bizottságnak a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó teljesítményosztályokat kell kidolgoznia, ezáltal lehetővé téve, hogy a potenciális vevők könnyen összehasonlíthassák a rendelkezésre álló kritikus fontosságú nyersanyagok relatív környezeti lábnyomát, a piac pedig fenntarthatóbb anyagok felé mozduljon el. A kritikus fontosságú nyersanyagok értékesítőinek biztosítaniuk kell, hogy a környezeti lábnyomra vonatkozó nyilatkozat hozzáférhető legyen vevőik számára. Az uniós piacon forgalomba hozott kritikus fontosságú nyersanyagok relatív lábnyomának átláthatósága más uniós és nemzeti szintű szakpolitikákat – például ösztönzőket vagy zöld közbeszerzési kritériumokat – is lehetővé tehet, elősegítve az alacsonyabb környezeti hatásokkal járó kritikus fontosságú nyersanyagok előállítását.

(61)

Az (EU) 2021/2279 bizottsági ajánlásban (29) meghatározott környezeti lábnyom meghatározására szolgáló módszerek a számítási szabályok kidolgozásának mérvadó alapját képezik. E módszerek tudományosan megalapozott értékelési módszerekre hagyatkoznak, amelyek figyelembe veszik a nemzetközi szintű fejleményeket, és kiterjednek a környezeti hatásokra, többek között az éghajlatváltozásra, valamint a vízzel, a levegővel, a talajjal, az erőforrásokkal, a földhasználattal és a toxicitással kapcsolatos hatásokra.

(62)

A felelős gyártónak a forgalomba hozatal előtt értékelnie kell, hogy a termékek vagy kritikus fontosságú nyersanyagok megfelelnek-e az állandó mágnesek körforgásos jellegének javítását célzó követelményeknek és a kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomára vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos követelményeknek, és ezeket a követelményeket az illetékes nemzeti hatóságoknak eredményesen be kell tartatnia. Az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet (30) és a 2009/125/EK irányelv szerint létrehozott megfelelőségi és piacfelügyeleti rendelkezések célja e kihívás kezelése, ezért ezeket a rendeleteket az említett követelményekre is alkalmazni kell. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából annak biztosítása érdekében, hogy az említett rendelkezések adott esetben alkalmazandók legyenek e rendelettel összefüggésben. A meglévő szabályozási keretek optimális alkalmazásának további biztosítása érdekében az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) vagy a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (32) szerinti típusjóváhagyás hatálya alá tartozó termékek esetében a megfelelést a meglévő típusjóváhagyási rendszeren keresztül kell biztosítani.

(63)

A Bizottságnak az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (33) 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban fel kell kérnie egy vagy több európai szabványügyi szervezetet az e rendelet célkitűzéseit támogató európai szabványok kidolgozására.

(64)

Az Unió nyersanyagokra szakosodott stratégiai partnerségeket létesített harmadik országokkal a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó 2020. évi cselekvési terv végrehajtása érdekében. Az ellátás diverzifikálása érdekében ezeket az erőfeszítéseket folytatni kell. A jövőbeli stratégiai partnerségek létesítésére vonatkozó következetes keret kialakítása és biztosítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak – a testületben folytatott együttműködésük részeként – meg kell vitatniuk többek között a következőket: a meglévő partnerségek elérik-e a kitűzött célokat, a harmadik országok új partnerségek létrehozása szempontjából történő rangsorolása, az ilyen partnerségek tartalma, valamint azok következetessége és a tagállamok érintett harmadik országokkal folytatott kétoldalú együttműködésével fennálló lehetséges szinergiái. Mindezt a Tanács Szerződések szerinti előjogainak sérelme nélkül kell végrehajtani. Az Uniónak a „Global Gateway” stratégiával összhangban kölcsönösen előnyös partnerségekre kell törekednie a feltörekvő piacokkal és a fejlődő gazdaságokkal, amelyek hozzájárulnak nyersanyagellátási láncának diverzifikálásához, valamint hozzáadott értéket képviselnek az ezen országokon belüli termelésben.

(65)

A harmadik országokban megvalósuló stratégiai projektek – különösen ott, ahol nincs stratégiai partnerség – különösen kockázatosak lehetnek a befektetők számára, és gyakran nagymértékben függhetnek a harmadik országban nyújtott politikai támogatástól. Ezt a problémát enyhítheti az Unió stratégiai érdekében eljáró érdekelt vállalkozások közötti fokozott kockázatmegosztás. Ezért támogatást kell nyújtani annak érdekében is, hogy a vállalkozások – beleértve a konzorciumként eljáró vállalkozásokat is – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. cikke alkalmazásának sérelme nélkül beléphessenek olyan harmadik országok piacaira, amelyek nem tartoznak stratégiai partnerség vagy szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá. Az ilyen támogatás magában foglalhatja egy olyan támogatási hálózat biztosítását, amely segíti őket abban, hogy kapcsolatba lépjenek az érintett harmadik országban, valamint információkat gyűjtsenek a helyi és regionális körülményekről.

(66)

Az e rendeletben meghatározott célkitűzések és a kapacitásra és a diverzifikációra vonatkozó referenciaértékek teljesítése terén tett előrelépés hiánya további intézkedések elfogadásának szükségességét jelezheti. A Bizottságnak ezért nyomon kell követnie az e célkitűzések és referenciaértékek teljesítése terén elért előrehaladást.

(67)

A tagállamok adminisztratív terheinek minimálisra csökkentése érdekében egyszerűsíteni kell a különböző adatszolgáltatási kötelezettségeket, és a Bizottságnak ki kell dolgoznia egy olyan sablont, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy rendszeresen közzétett, bizalmas vagy korlátozott terjesztésű egységes dokumentumban teljesítsék a projektekre, a feltárásra, a nyomon követésre, illetve a stratégiai készletekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeiket.

(68)

Az illetékes hatóságok uniós és nemzeti szintű megbízható és konstruktív együttműködésének biztosítása érdekében az e rendelet alkalmazásában részt vevő valamennyi félnek tiszteletben kell tartania a feladatai ellátása során megszerzett információk és adatok bizalmas jellegét. A Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok, azok tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek, valamint a tagállamok egyéb hatóságainak tisztviselői és alkalmazottai nem közölhetik az e rendelet alapján általuk megszerzett vagy velük megosztott olyan információkat, amelyekre üzleti titoktartási kötelezettség vonatkozik. Ennek a testületre is alkalmazandónak kell lennie. Az e rendelet szerint gyűjtött adatokat biztonságos környezetben kell kezelni és tárolni.

(69)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a stratégiai és kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékének naprakésszé tételére, a hulladékban rendelkezésre álló stratégiai fontosságú nyersanyagokon alapuló, újrafeldolgozási kapacitásra vonatkozó referenciamutatók előírására, a stratégiai projektekre vonatkozó elismerési követelmények teljesítésének értékelésekor figyelembe veendő tényezők és bizonyítékok kiigazítására, az egyes termékekbe beépített állandó mágnesben található, fogyasztói hulladékból hasznosított neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, bór, szamárium, nikkel és kobalt minimum részarányának megállapítására, a különböző kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomának kiszámítására és ellenőrzésére, valamint a különböző kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomára vonatkozó teljesítményosztályok létrehozására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (34) megállapított elveknek megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(70)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: a) a stratégiai projektek elismerése iránti kérelmekhez, a stratégiai projektekkel kapcsolatos eredményjelentésekhez, a nemzeti feltárási programokhoz, valamint a feltáráshoz, a nyomon követéshez, a stratégiai készletekhez és a körforgásos jelleghez kapcsolódó tagállami adatszolgáltatáshoz használandó sablonok meghatározása; b) annak meghatározása, hogy mely termékek, alkotóelemek és hulladékáramok tekintendők a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében releváns hasznosítási potenciállal rendelkezőnek; valamint c) a kritikus fontosságú nyersanyagok fenntarthatóságával kapcsolatos rendszerek elismerésére vonatkozó kritériumok és azok alkalmazásának meghatározása. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (35) megfelelően kell gyakorolni.

(71)

Az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak az azon vállalkozásokra kivetendő szankciókat kell előírniuk, amelyek nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, többek között a kockázati felkészültségre, a projektekre vonatkozó adatszolgáltatásra és az újrafeldolgozhatóságra vonatkozó tájékoztatás tekintetében. Ezért szükséges, hogy a tagállamok nemzeti jogukban hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat állapítsanak meg e rendelet be nem tartása esetére. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a projektgazdák a nemzeti joggal összhangban adott esetben közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálathoz férhessenek hozzá.

(72)

A Bizottságnak el kell végeznie e rendelet értékelését. A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 22. pontja értelmében az értékelésnek a hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, és alapot kell nyújtania a lehetséges további intézkedések hatásvizsgálatához. A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak e rendelet végrehajtásáról, valamint a célkitűzései – többek között a kapacitásra és a diverzifikációra vonatkozó referenciaértékek – teljesítése terén elért előrehaladásról. A jelentésnek a kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomának átláthatóságával kapcsolatos intézkedések végrehajtása alapján értékelnie kell azt is, hogy helyénvaló-e a környezeti lábnyomhoz kapcsolódó maximális küszöbértékeket megállapítani. A Bizottságnak értékelnie kell továbbá a 2040-re és 2050-re, valamint az egyes stratégiai fontosságú nyersanyagokra vonatkozó referenciaértékek szükségességét, az e rendelet és az uniós környezetvédelmi jog közötti összhangot, különösen a stratégiai projektek kiemelt státusza kapcsán, az e rendelet szerint létrehozott közös beszerzési rendszernek a belső piaci versenyre gyakorolt hatását, valamint azt, hogy helyénvaló-e további intézkedéseket hozni a hulladékok gyűjtésének, válogatásának és feldolgozásának növelésére, különösen a fémhulladékok tekintetében.

(73)

Amennyiben az e rendeletben előirányzott intézkedések bármelyike állami támogatásnak minősül, az ilyen intézkedésekre vonatkozó rendelkezések nem sértik az EUMSZ 107. és 108. cikkének alkalmazását.

(74)

mivel e rendelet céljait, nevezetesen a belső piac működésének a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos, reziliens és fenntartható ellátáshoz való uniós hozzáférés biztosítását célzó keret létrehozásával történő javítását – beleértve a hatékonyság és a körforgásos jelleg előmozdítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban léptékük és hatásaik miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,