(1)

Ezen ajánlás célja a tagállamok arra való ösztönzése, hogy folytassák a 2017. április 1. és 2022. március 31. közötti referencia-időszakhoz képest 15 %-os gázkereslet-csökkentést előirányzó jelenlegi, az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet (1) szerint elfogadott gázkereslet-csökkentési intézkedéseket. Ezen ajánlás célja továbbá arra ösztönözni a tagállamokat, hogy továbbra is tegyenek jelentést az Eurostatnak a kereslet csökkentéséről, beleértve a gázfogyasztás ágazatok szerinti bontását is.

(2)

Az (EU) 2022/1369 rendelet elfogadása az Ukrajna elleni orosz agressziós háború által okozott gázellátási válság kezelése érdekében került elfogadásra. Célja a gáz iránti uniós kereslet önkéntes és – szükség esetén – kötelező csökkentése, a tároló kapacitások feltöltésének megkönnyítése, az áringadozás megfékezése, valamint a további ellátási zavarokra való jobb felkészülés biztosítása. Elfogadására annak fényében került sor, hogy az Uniónak sürgősen reagálnia kellett, a tagállamok közötti szolidaritás szellemében átmeneti intézkedéseket foganatosítva.

(3)

Az (EU) 2022/1369 rendelet értelmében a tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kellett tenniük annak érdekében, hogy 15 %-kal csökkentsék gázfogyasztásukat először a 2022. augusztus 1-jétől 2023. március 31-ig tartó időszakban, majd – az (EU) 2022/1369 rendelet alkalmazásának az (EU) 2023/706 tanácsi rendelet (2) általi kiterjesztését követően – a 2023. április 1-jétől 2024. március 31-ig tartó időszakban. Abban az esetben, ha az önkéntes keresletcsökkentési intézkedések elégtelennek bizonyulnak a súlyos ellátási hiány kockázatának kezelésére, a Tanács felhatalmazást kapott arra, hogy – a Bizottság javaslata alapján – uniós riasztást hirdessen ki, amely kötelező keresletcsökkentési kötelezettséget vonna maga után. A tagállamok intézkedéseket fogadtak el annak érdekében, hogy a szolidaritás szellemében csökkentsék gázkeresletüket, ami 2022 augusztusa és 2023 decembere között több mint 15 %-os tényleges gázkereslet-csökkenést eredményezett Unió-szerte.

(4)

Az (EU) 2022/1369 rendelet értelmében a Bizottságnak 2024. március 1-jéig újból elvégezte az említett rendelet felülvizsgálatát az uniós gázellátás általános helyzetének tükrében, és főbb megállapításairól jelentést tett a Tanácsnak.

(5)

A Bizottság a jelentésében megállapította, hogy bár a célzott beruházásoknak és számos intézkedésnek – többek között az (EU) 2022/1369 rendelet szerinti keresletcsökkentésnek – köszönhetően javult a gázellátás-biztonság helyzete, az általános ellátásbiztonsági helyzet továbbra is sérülékeny. A globális gázpiac továbbra is szűkös, és 2025–2027 előtt nem várható jelentős bővülés a globális cseppfolyósítási kapacitások terén, miközben továbbra is fennállnak olyan egyéb kockázatok, amelyek ronthatják az ellátásbiztonsági helyzetet. A jelentésben a Bizottság azt is megállapította, hogy a keresletcsökkentés jelentős mértékben hozzájárult hozzávetőlegesen 65 milliárd köbméter orosz gáz 2023-ban történő fokozatos kivezetéséhez, elsősorban a háztartások és az ipar részéről. 2023-ban a keresletcsökkentés kulcsszerepet játszott abban, hogy az Unió megfelelő tárolási szintekkel zárja a telet, és nyáron biztosított legyen a szükséges rugalmasság az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározott 90 %-os tárolási kötelezettség teljesítéséhez.

(6)

A közelmúltban, többek között 2023 nyarán és őszén tapasztalt jelentős áringadozások – amikor is az árak néhány héten belül több mint 50 %-kal emelkedtek olyan események nyomán, mint a cseppfolyósított földgázt (LNG) exportáló ausztráliai létesítményekben folytatott sztrájk vagy a „Balticconnector” csővezeték zavara – azt mutatják, hogy a piaci árak továbbra is érzékenyen reagálnak a kereslet és kínálat tekintetében jelentkező, még viszonylag enyhébb sokkhatásokra is. Ilyen körülmények között a földgázellátás terén fellépő hiányoktól való félelem Unió-szerte rendszerszintű reakciókat válthat ki, ami súlyos következményekkel járhat az energiaárakra nézve. Emellett az orosz vezetékes gáz behozatalának elmúlt évi jelentős visszaszorítása miatt az Unió általános gázellátási forrásai jelentősen csökkentek a válság előtti helyzethez képest. 2023-ban az Unió mintegy 25 milliárd m3 orosz gázt kapott csővezetékeken keresztül, és az orosz szállítások az Unió teljes behozatalának (vezetékes gáz és LNG) csak 15 %-át tették ki, szemben a 2021. évi 45 %-kal.

(7)

A továbbra is szűk kínálati és keresleti egyensúly miatt a gázellátási zavarok jelentős hatást gyakorolhatnak a gáz- és villamosenergia-árakra, és károsíthatják az uniós gazdaságot, befolyásolva annak versenyképességét, és e negatív hatásokat az Unió polgárai és vállalkozásai is megéreznék. Ezért továbbra is ajánlott, hogy a tagállamok a szolidaritás szellemében fenntartsák a koordinált kereslet-csökkentési intézkedéseket, többek között a tárolási kapacitások hatékony, minimális piaci zavarok mellett történő feltöltésének lehetővé tétele érdekében, ami pedig 2024–2025 telére készülve továbbra is a gázellátás-biztonság fontos eleme. A proaktív és összehangolt megtakarítások csökkentik annak a kockázatát, hogy az esetleges gázhiány negatív hatást gyakoroljon az uniós iparágak versenyképességére.

(8)

Az (EU) 2022/1369 rendelet hatálybalépése óta számottevően javult a gázpiacok felkészültségi szintje és az Unió ellátásbiztonsága. Ugyanakkor tartósan fennállnak az Unió energiaellátásának biztonságát fenyegető kockázatok, mivel a globális gázpiaci helyzet továbbra is feszült, és az árak még mindig meghaladják a válság előtti szinteket. Az említett helyzet súlyosbítja a feszült geopolitikai helyzetből eredő piaci volatilitás is, amelyet jelenleg többek között a közel-keleti válság és a Vörös-tengeren kialakult helyzet szemléltet. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett gázellátási zavarok és a piaci kínálat szűkössége következtében tizenkét tagállam továbbra is fenntartja a az (EU) 2017/1938 rendeletben meghatározott korai előrejelzési szintet vagy riasztási szintet.

(9)

Az ellátásbiztonságot fenyegető esetleges nehézségeket további kockázatok súlyosbíthatják, így például az, hogy 2024. december 31-én lejár az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjáról szóló megállapodás, amelynek köszönhetően 2023-ban hozzávetőlegesen 14 milliárd m3 földgáz haladt át az országon. A további kockázatok közé sorolható az ázsiai LNG-kereslet esetleges fellendülése, amely csökkentené a gáz rendelkezésre állását a globális piacon, egy hideg 2024–2025-ös tél, amely akár 30 milliárd m3-es gázkereslet-növekedéshez vezethet az Unióban, a szélsőséges időjárási események, amelyek az alacsony vízszint miatt a szivattyús vízenergia-tárolókat és a nukleáris termelést is érinthetik, valamint a gáztüzelésű villamosenergia-termelés iránti kereslet ezt követő növekedése. További kockázatok eredhetnek a kritikus infrastruktúrák potenciális zavaraiból, mint például az Északi Áramlat csővezetékeit érintően elkövetett 2022 szeptemberi szabotázs vagy a „Balticconnector” csővezeték 2023 októberi sérülése, valamint abból, ha a geopolitikai környezet tovább romlik, különösen az uniós energiaellátás biztonsága szempontjából releváns országokban és régiókban, például Ukrajnában és a Közel-Keleten.

(10)

A globális gázpiacok nagyon szűkösek maradnak, és ez várhatóan egy bizonyos ideig nem is fog változni. Amint azt a Nemzetközi Energia Ügynökség a 2023. évi középtávú gázjelentésében megállapította, a globális LNG-ellátás 2022-ben és 2023-ban csak szerény mértékben (4 %-kal, illetve 3 %-kal) nőtt. „A világ energiaügyi kilátásai” című 2023. évi jelentésében a Nemzetközi Energia Ügynökség felhívja a figyelmet, hogy a piaci egyensúly a közvetlen közeljövőben várhatóan mindaddig bizonytalan marad, amíg az új LNG-kapacitások a tervek szerint a 2025–2027 időszakban online elérhetővé válnak.

(11)

A közelmúltban elfogadott (EU) 2023/1791 (4) és (EU) 2023/2413 (5) európai parlamenti és tanácsi irányelv hozzá fog járulni az uniós dekarbonizációs célok teljesüléséhez és a kereslet közeljövőbeli strukturális csökkentéséhez, összhangban a COP28 globális értékelésével, amely elismeri, hogy az energiarendszerekben igazságos, szervezett és méltányos módon meg kell valósítani a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást. Bár az említett irányelvek átültetése érdekében elfogadott tagállami intézkedések ezen ajánlás alkalmazásának időszakában nagyrészt még nem lesznek hatályban, az ilyen intézkedések az említett irányelvek átültetését követő években hozzá fognak járulni a gázkereslet csökkenéséhez. Tekintettel arra, hogy az említett irányelvekben meghatározott egyes fontos intézkedéseket csak 2025 októberéig kell átültetni, helyénvaló az említett irányelvek átültetése befejezéséig tartó átmeneti időszakra a gázkereslet csökkentését szolgáló ajánlást tenni.

(12)

A tagállamok általi gázkereslet-csökkentés hozzájárulhat különösen a föld alatti tárolók feltöltéséhez a 2024–2025-ös tél megfelelő szintű ellátásbiztonságának garantálása, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy a tárolófeltöltéssel kapcsolatos szűk keresztmetszetek a 2025–2026-os télig továbbra is fennálljanak. A gázkereslet további csökkentése emellett hozzá fog járulni az árleszorító hatás fenntartásához is, ami az uniós fogyasztók és az uniós ipari versenyképesség javát szolgálja.

(13)

A gázmegtakarításra vonatkozó ajánlás nem lehet kihatással arra, hogy a tagállamoknak tartaniuk kell magukat dekarbonizációs célkitűzéseikhez. Ez az ajánlás ezért nem tarthatja vissza a tagállamokat attól, hogy folytassák a szénről a gázra történő átállást, például a villamosenergia-termelés céljából, amennyiben az ilyen átállás segíti őket az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) alapján kidolgozott integrált nemzeti energia- és klímaterveikben meghatározott dekarbonizációs célkitűzéseik elérésében.

(14)

Ezen ajánlásnak a keresletcsökkentést érintő rendelkezései továbbra is elismerik sajátos körülmények fennállását. Gázkereslet-csökkentési intézkedésekről való döntés meghozatalakor a tagállamok mérlegelhetik az ilyen sajátos körülmények figyelembevételét többek között annak révén, hogy csökkentik az ajánlott gázkereslet-csökkentési célértéket, amennyiben valamely tagállam az (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) említett villamosenergia-ellátási válsággal szembesül. Egy ilyen forgatókönyv magában foglalhat olyan korlátozást, amely arányos azzal a villamosenergia-termelésre irányuló, jelentősen megnövekedett gázfelhasználással, amely ahhoz szükséges, hogy jelentősen több villamos energiát lehessen exportálni valamely szomszédos tagállamba rendkívüli körülmények miatt, például ha az érintett tagállamban vagy egy olyan szomszédos tagállamban, amelybe jelentősen több villamos energiát exportálnak, alacsony kapacitások állnak rendelkezésre vízenergia vagy nukleáris energia tekintetében,