„10a.

A fenti 10. pont szerinti benyújtási időpont az esettől függően a következő: a Törvényszék 2018. július 11-i határozatának 5. cikke szerinti időpont; az az időpont, amikor az irat a Hivatalba beérkezett; a fenti 7. pont szerinti időpont vagy a Törvényszék 2016. szeptember 14-i határozata 3. cikkének második franciabekezdése szerinti időpont. Az alapokmány 54. cikkének első bekezdésében szabályozott esetekben a fenti 10. pont szerinti benyújtási időpont az az időpont, amikor az eljárási iratot az e-Curián keresztül benyújtják a Bíróság hivatalvezetőjéhez, vagy – amennyiben az eljárási szabályzat 147. cikkének (6) bekezdése szerinti benyújtásról van szó –, az az időpont, amikor az iratot benyújtják a Bíróság hivatalvezetőjéhez.”

„21.

Az ügy sorszámát a felek megjelölésével együtt fel kell tüntetni az eljárási iratokon, az üggyel kapcsolatos levelezésben, továbbá a Törvényszék kiadványaiban, valamint az ügyre vonatkozó, a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokban és tájékoztatásokban. Ha az eljárási szabályzat 66. vagy 66a. cikke alapján bizonyos adatok kihagyásra kerülnek, a felek megjelölését ennek megfelelően ki kell igazítani.”

„22.

Az ügy iratanyaga tartalmazza az eljárási iratokat, adott esetben a mellékletekkel együtt, továbbá az ügy elbírálása szempontjából figyelembe veendő minden egyéb dokumentumot, valamint a felekkel folytatott levelezést és a kézbesítések bizonyítékait. Az iratanyag tartalmazza továbbá adott esetben a tanácsülésekről készült jegyzőkönyvek kivonatait, a felekkel tartott megbeszélésről készült jegyzőkönyvet, a tárgyalásra készített jelentést, a tárgyalási jegyzőkönyvet és az olyan tárgyalásról készített jegyzőkönyvet, amelyen bizonyításfelvétel történt, valamint az ezen ügyben hozott határozatokat és a Hivatal által ezen ügyben tett megállapításokat.

23.

Az ügy iratanyagába felvett minden dokumentumon fel kell tüntetni a fenti 10. pont szerinti nyilvántartási számot és egy sorszámot. Ezenkívül a felek által benyújtott eljárási iratokon és ezen iratok esetleges másolatain az eljárás nyelvén fel kell tüntetni a benyújtás napját és a nyilvántartásba történő bejegyzés napját.”

„30.

A felperes és az alperes képviselői a Hivatal irodáiban betekinthetnek az ügy iratanyagába, beleértve a Törvényszék elé terjesztett közigazgatási iratanyagokat is.”

„32.

Az egyesített ügyekben valamennyi félnek a képviselői betekinthetnek az egyesítéssel érintett ügyek iratanyagaiba, az eljárási szabályzat 68. cikkének (4) bekezdésére is figyelemmel. Ezzel szemben e betekintési jog nem áll fenn akkor, ha az eljárási szabályzat 106a. cikke alapján közös tárgyalást tartanak.

33.

Az a személy, aki az eljárási szabályzat 147. cikke alapján, ügyvédi képviselet igénybevétele nélkül költségmentesség iránti kérelmet terjesztett elő, betekinthet a költségmentességre vonatkozó iratanyagba. Amennyiben az ilyen személy képviseletére ügyvédet jelölnek ki, az ezen iratanyagba történő betekintés joga egyedül e képviselőt illeti meg.”

„36a.

A hivatalvezető a felek kérelmére az ügy iratanyagában meglévő dokumentumokról – adott esetben nem bizalmas változatban – másolatot, a nyilvántartásból pedig kivonatot ad.

36b.

A hivatalvezető harmadik személyek kérelmére az ítéletről vagy a végzésről – kizárólag annyiban, amennyiben e határozatok nyilvánosan még nem hozzáférhetők, és nem tartalmaznak bizalmas adatokat – másolatot, a nyilvántartásból pedig kivonatot ad.”

„37.

A Törvényszék ítéleteinek és végzéseinek eredeti példányait minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Ezen ítéleteket és végzéseket meg nem változtatható elektronikus formátumban, időrendben, egy hosszú távú archiválásra fenntartott különleges szerveren kell tárolni. Az ítélet vagy a végzés hiteles változatának elektronikus példányát ki kell nyomtatni, és el kell helyezni az ügy iratanyagában.

38.

[Szöveg törölve]

39.

[Szöveg törölve]

40.

A Törvényszék minősített elektronikus aláírással ellátott azon végzéseit, amelyeket ítélet vagy végzés kijavítása keretében hoztak, minősített elektronikus aláírással ellátott azon ítéleteit vagy végzéseit, amelyeket ítélet vagy végzés értelmezése keretében hoztak, minősített elektronikus aláírással ellátott azon ítéleteit, amelyeket mulasztási ítélet elleni ellentmondás keretében hoztak, minősített elektronikus aláírással ellátott azon ítéleteit vagy végzéseit, amelyeket harmadik személy jogorvoslati kérelme vagy perújítás keretében hoztak, egy hosszú távú archiválásra fenntartott különleges szerveren akként kell tárolni, hogy azok mellett elválaszthatatlan módon szerepeljen egyrészt a Törvényszék minősített elektronikus aláírással ellátott azon ítélete vagy végzése, amelyet e határozatok érintenek, másrészt pedig a hivatalvezető által aláírt olyan dokumentum, amely magyarázó jegyzetet tartalmaz.

40a.

Ha a Törvényszék ítéletét vagy végzését kézzel írták alá, a Törvényszék minősített elektronikus aláírással ellátott azon határozatát, amelyet kijavítás, értelmezés vagy perújítás keretében hoztak, az érintett ítélet vagy végzés margóján fel kell tüntetni. A határozat minősített elektronikus aláírással ellátott hiteles változatának másolatát ki kell nyomtatni, és papírváltozatban mellékelni kell az ítélet vagy végzés eredeti példányához.

40b.

Ha a Törvényszék minősített elektronikus aláírással ellátott határozata tárgyában a Bíróság fellebbezés alapján határozatot hozott, a Törvényszék határozatát papírváltozatban akként kell tárolni, hogy mellette elválaszthatatlan módon szerepeljen egyrészt a Bíróság érintett ítéletének vagy végzésének a Törvényszék Hivatala részére megküldött változata, másrészt pedig a Törvényszék határozatának margóján a hivatalvezető által aláírt magyarázó jegyzet.

40c.

A Törvényszék minősített elektronikus aláírással ellátott azon határozatait, amelyek tárgyában a Bíróság fellebbezés alapján határozatot hozott, egy hosszú távú archiválásra fenntartott különleges szerveren akként kell tárolni, hogy azok mellett elválaszthatatlan módon szerepeljen egyrészt a Bíróság érintett ítéletének vagy végzésének a Törvényszék Hivatala részére megküldött változata, másrészt pedig a hivatalvezető által aláírt olyan dokumentum, amely magyarázó jegyzetet tartalmaz.”

„45.

Ha a nyilvántartásból az eljárási szabályzat 37. cikkével összhangban kivonatot adnak, a hivatalvezető hivatali díjat számít fel, amely kivonatonként 15 euro.

46.

Ha a fél kérelmére valamely eljárási iratról másolatot vagy az ügy iratanyagából az eljárási szabályzat 38. cikkének (1) bekezdésével összhangban kivonatot adnak, a hivatalvezető hivatali díjat számít fel, amely kiadott dokumentumonként 40 euro.

47.

Ha a fél kérelmére valamely végzésről vagy ítéletről végrehajtás céljából, az eljárási szabályzat 38. cikkének (1) bekezdésével vagy 170. cikkével összhangban hiteles másolatot adnak, a hivatalvezető hivatali díjat számít fel, amely hiteles másolatonként 50 euro.

48.

Ha harmadik személy kérelmére valamely ítéletről vagy végzésről a fenti 36b. ponttal összhangban másolatot adnak, a hivatalvezető hivatali díjat számít fel, amely másolatonként 40 euro.

49.

[Szöveg törölve]

50.

Ha valamely fél vagy beavatkozást kérelmező ismétlődően megsérti az eljárási szabályzatban foglalt előírásokat vagy a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezéseket, a hivatalvezető az eljárási szabályzat 139. cikkének c) pontjával összhangban hivatali díjat számít fel, amelynek összege nem haladhatja meg a 7 000 eurót.”

71.

[Szöveg törölve]

72.

A kihagyás iránt az eljárási szabályzat 66. vagy 66a. cikke alapján benyújtott kérelmet külön iratban kell előterjeszteni. E kérelemben pontosan meg kell jelölni azt az adatot vagy adatokat, amelyre vagy amelyekre a kérelem vonatkozik. Az adatok kihagyása iránt az eljárási szabályzat 66a. cikke alapján benyújtott kérelmet meg kell indokolni.

73.

Az eljárási szabályzat 66. és 66a. cikke szerinti adatok kihagyása hatékonyságának megőrzése érdekében fontos, hogy az adatok kihagyása iránti kérelmet azon eljárási irat benyújtásával egyidejűleg előterjesszék, amelyben a szóban forgó adatok szerepelnek. Az adatok kihagyásának tényleges érvényesülése ugyanis veszélyeztetve van, ha az adatok már felkerültek az Internetre.”

„81a.

A lábjegyzetnek elsődlegesen az a célja, hogy az eljárási iratban idézett dokumentumok hivatkozásait tartalmazza. Ezzel szemben nem célja az előterjesztett jogalapok vagy érvek kifejtése.”

„83.

A mellékletek jegyzéke minden egyes mellékletre vonatkozóan feltünteti a következőket:

„85.

Eljárási irat melléklete kizárólag az eljárási irat szövegében említett, a mellékletek jegyzékében megjelölt és az eljárási irat tartalmának bizonyításához vagy megvilágításához szükséges dokumentum lehet.

86.

Az eljárási irat mellékleteit olyan módon kell elrendezni, amely megkönnyíti a dokumentumok Törvényszék általi elektronikus feldolgozását, és kizárja az összetévesztés lehetőségét. Így a következő előírásokat kell betartani:

87.

A benyújtott mellékletre történő valamennyi hivatkozásban meg kell jelölni a melléklet számát, ahogyan az a mellékletek jegyzékében szerepel, és azt az eljárási iratot, amelyhez a mellékletet csatolták (például: a keresetlevél A.1. melléklete).”

„92.

A hivatalvezető teljes egészében vagy részben megtagadja az eljárási szabályzatban nem meghatározott eljárási iratoknak, adott esetben pedig mellékleteknek a nyilvántartásba történő bejegyzését és az ügy iratanyagába történő felvételét. Kétség esetén a hivatalvezető a döntés meghozatala érdekében az elnökhöz fordul.

93.

Az eljárási szabályzatban kifejezetten előírt esetek kivételével, valamint az eljárási szabályzat 46. cikkének (2) bekezdése és az alábbi 100. pont sérelme nélkül a hivatalvezető megtagadja az olyan eljárási iratoknak vagy mellékleteknek a nyilvántartásba történő bejegyzését és az ügy iratanyagába történő felvételét, amelyeket az eljárás nyelvétől eltérő nyelven fogalmaztak meg.

94.

Ha a fél vitatja azt, hogy a hivatalvezető teljes egészében vagy részben megtagadja valamely eljárási iratnak vagy mellékletnek a nyilvántartásba történő bejegyzését és az ügy iratanyagába történő felvételét, a hivatalvezető az elnök elé terjeszti a kérdést annak eldöntése érdekében, hogy a szóban forgó iratot vagy mellékletet el kell-e fogadni.”

„104a.

A mellékletek jegyzékét és az esetleges tartalomjegyzéket a beadvány maximális oldalszámának meghatározása szempontjából nem kell figyelembe venni.”

„144.

A Hivatal gondoskodik arról, hogy a tárgyalás megtartását legalább egy hónappal megelőzően megidézze a feleket a tárgyalásra, azon helyzetek sérelme nélkül, amelyekben a körülmények a felek rövidebb határidővel történő idézését indokolják. Ha a Törvényszék úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 106a. cikke alapján több ügyben közös tárgyalást tart, a tárgyalásra szóló idézésben meg kell jelölni többek között azokat az ügyeket, amelyekre e tárgyalás vonatkozik.”

„147a.

Ha a Törvényszék úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 106a. cikke alapján több ügyben közös tárgyalást tart, a tárgyalásra készített összegző jelentést – amelyet minden egyes érintett ügyben az eljárás nyelvén kell összeállítani – kézbesítik az e tárgyalásra megidézett összes többi félnek.”

„152a.

Ha valamely fél az eljárási szabályzat 45. cikke (1) bekezdésének c) vagy d) pontja alapján a nyelvhasználati szabályoktól való olyan eltérést szándékozik kérni, amely arra irányul, hogy a tárgyalás során az eljárás nyelvétől eltérő nyelvet használhassanak, a kérelmét az idézést követően a lehető leghamarabb be kell nyújtania.”

„165.

Amennyiben több fél képviseli ugyanazt az álláspontot a Törvényszék előtt (beavatkozás, egyesített ügyek vagy olyan hasonlóságokkal rendelkező ügyek esetében, amelyek közös tárgyalás tartását indokolják), képviselőik a tárgyalást megelőzően egyeztessenek annak érdekében, hogy a szóbeli előadások során ne kerüljön sor ismétlésekre. Az érintett felek képviselőinek ugyanakkor ügyelniük kell arra, hogy csak az általuk képviselt felek nevében foglaljanak állást, és tartsák tiszteletben az eljárási szabályzat 84. cikkét, amely meghatározza, hogy az eljárás során milyen feltételek mellett lehet új jogalapot felhozni a Törvényszék előtt.”

„167.

Az eljárási szabályzat 85. cikkének (3) bekezdésével összhangban a felperes és az alperes a tárgyalás során kivételesen további bizonyítékokat terjeszthet elő. Ilyen esetben ajánlatos kellő számú példányt előkészíteni (köztük adott esetben olyan változatot is, amely a beavatkozó felek tekintetében nem bizalmas). A többi felet e bizonyítékok elfogadhatóságáról és tartalmáról meg kell hallgatni.”

167a.

Ha valamely fél képviselője egészségügyi okokból (például olyan akadályoztatás folytán, amely egyéni egészségi állapottal függ össze, vagy járványhelyzetre tekintettel elrendelt helyváltoztatási korlátozásokból ered), továbbá a biztonsággal összefüggő indokok vagy egyéb komoly indokok alapján (például a légi közlekedés ágazatában történő munkabeszüntetés miatt) akadályoztatva van abban, hogy fizikailag jelen legyen olyan tárgyaláson, amelyre idézést kapott, az érintett fél képviselőjének külön iratban indokolással ellátott kérelmet kell előterjesztenie az iránt, hogy a tárgyaláson videokonferencia útján vehessen részt.

167b.

Annak érdekében, hogy a kérelmet a Törvényszék érdemben el tudja bírálni, azt az akadályoztatás okának ismertté válását követően haladéktalanul be kell nyújtani, és annak tartalmaznia kell a következőket:

167c.

A videokonferencia alkalmazása iránti kérelmet kézbesíteni kell az ügyben részt vevő többi félnek.

167d.

A videokonferencia alkalmazása iránti kérelmet előterjesztő felet, valamint az ügyben részt vevő többi felet a Hivatal tájékoztatja a tanács elnöke által a kérelem tárgyában hozott határozatról.

167e.

Ha e határozat helyt ad a kérelemnek, akkor azt a kapcsolattartó személyt, akinek elérhetőségeit a képviselő a kérelmében előzetesen megadta, az Európai Unió Bíróságának technikai szervezeti egységei megkeresik annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban megszervezzék a technikai és tolmácsolási próbákat, amelyeken a képviselőnek kötelezően részt kell vennie.

167f.

Ha a próbák eredményesnek bizonyulnak, a tárgyalást ténylegesen meg lehet tartani videokonferencia útján, amiről a feleket értesíteni kell. Ha a próbák nem bizonyulnak eredményesnek, a feleket értesíteni kell a következményekről azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalást változatlanul meg kell-e tartani vagy el kell halasztani.

167 g.

A videokonferencia tárgyalásokon történő alkalmazásához jó minőségű hang- és képátvitel, valamint tökéletesen stabil csatlakozás szükséges, amelyeket a tárgyalás megtartását megelőző próba során kell felmérni. Ezért meg kell felelni a következő műszaki követelményeknek:

167h.

Ha a képviselő videokonferencia útján vesz részt a tárgyaláson, csak azt a nyelvet használhatja, amelyen az eljárási szabályzat értelmében felszólalni jogosult, a jövőbeli változások lehetőségét fenntartva pedig csak az e nyelvre történő tolmácsoláshoz férhet hozzá.

167i.

A videokonferencia útján felszólaló képviselőknek szóló gyakorlati ajánlások megtalálhatók az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.”

„172a.

Ha az eljárási szabályzat 106a. cikke alapján több ügyben közös tárgyalást tartanak, az érintett összes ügy vonatkozásában azonos tartalmú jegyzőkönyvet kell elhelyezni minden egyes ügy iratanyagában azon a nyelven, amely az adott ügyben az eljárás nyelve.”

„184a.

A beavatkozó fél nem nyújthat be bizalmas kezelés iránti kérelmet az eljárásban részt vevő többi féllel szemben.”.

„225.

A végrehajtás felfüggesztése vagy egyéb ideiglenes intézkedések iránti kérelemben először is meg kell jelölni a jogvita tárgyát, továbbá világosan és tömören a kereset alapjául szolgáló ténybeli és jogi alapokat, amelyek első látásra valószínűsítik a kereset megalapozottságát (fumus boni juris). Másodszor, e kérelemben pontosan meg kell jelölni a kért intézkedés(eke)t. Harmadszor, e kérelemben indokolással ellátva és iratokkal alátámasztva meg kell jelölni a sürgősségre okot adó körülményeket.”

„225a.

Az eljárási szabályzat 156. cikke (4) bekezdésének második mondata értelmében az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a rendelkezésre álló valamennyi olyan bizonyítékot és felajánlott bizonyítékot, amelyek az ideiglenes intézkedések elrendelésének igazolására szolgálnak. Így az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak olyan konkrét és pontos adatokkal kell rendelkeznie, amelyeket részletes és – szükség esetén – hitelesített okirati bizonyítékok, illetve felajánlott bizonyítékok támasztanak alá, és amelyek bemutatják, hogy az ideiglenes intézkedést kérő fél milyen helyzetben van, továbbá lehetővé teszik annak értékelését, hogy a kért intézkedések elmaradása valószínűleg milyen következményekkel járna.”

„227.

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem sürgős elbírálásának lehetővé tétele érdekében annak terjedelme főszabály szerint nem haladhatja meg a 25 oldalt, figyelembe véve ugyanakkor az érintett területet és az ügy körülményeit.”

a)

a bevezető részben az „az eljárási szabályzat 78. cikkének (6) bekezdésével, 177. cikkének (6) bekezdésével és 194. cikkének (5) bekezdésével összhangban” fordulat helyébe az „az eljárási szabályzat 78. cikkének (6) bekezdésével és 177. cikkének (6) bekezdésével összhangban” fordulat lép;

b)

az első oszlopban a „Közvetlen keresetek” cím helyébe az „A szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekre vonatkozó kereseteken kívüli közvetlen keresetek” cím lép;

c)

Az első és a második oszlop a) pontjának szövege helyébe a következő szöveg lép:

d)

a b) ponton belül az első és a második oszlopban szereplő „jog szerinti létezése újabb keletű bizonyítékának” fordulat helyébe a „jog szerinti létezése bizonyítékának” fordulat lép;

e)

a g) ponton belül a második oszlopban szereplő „valamint azon címeknek a megjelölése, amelyeket e felek kézbesítés céljából megadtak” fordulat helyébe a „valamint azon címeknek a megjelölése, amelyeket e felek kézbesítés céljából megadtak, ha a körülmények azt indokolják” fordulat lép.

a)

az a) pontban az „(az alapokmány 21. cikkének első bekezdése; az eljárási szabályzat 76. cikkének a) pontja, 177. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 194. cikke (1) bekezdésének a) pontja)” fordulat helyébe az „(az alapokmány 21. cikkének első bekezdése; az eljárási szabályzat 76. cikkének a) pontja és 177. cikke (1) bekezdésének a) pontja)” fordulat lép;

b)

a b) pontban az „(az eljárási szabályzat 76. cikkének b) pontja, 177. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 194. cikke (1) bekezdésének b) pontja)” fordulat helyébe az „(az eljárási szabályzat 76. cikkének b) pontja és 177. cikke (1) bekezdésének b) pontja)” fordulat lép;

c)

a h) pontban az „(a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 86. pontjának (d) alpontja)” fordulat helyébe az „(a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 86. pontjának (c) alpontja)” fordulat lép.

a)

az a) pont szövege helyébe a következő szöveg lép: „minden további ügyvéd vonatkozásában az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) bekezdése szerinti dokumentum benyújtása, kivéve, ha az e-Curia hozzáférés létrehozása céljából már benyújtottak ilyen dokumentumot (az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) bekezdése)”;

b)

a c) pontban az „(az eljárási szabályzat 46. cikkének (2) bekezdése; a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 99. pontja)” fordulat helyébe az „(az eljárási szabályzat 46. cikkének (2) bekezdése)” fordulat lép.