a)

„az Atlanti-óceán keleti része”: a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES (2)) 7., 8., 9., és 10. alterülete a 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) III. mellékletében szereplő területmeghatározások szerint, valamint a FAO (4) 34.1.2 körzet.

b)

„Földközi-tenger”: a FAO 37.1, 37.2 és 37.3 körzete vagy az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) I. mellékletében meghatározott 1–27. földrajzi alterület;

c)

„az Adriai-tenger északi része” és „az Adriai-tenger déli része”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott 17. és 18. földrajzi alterület;

d)

„Szicíliai-szoros”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott 12., 13., 14., 15. és 16. földrajzi alterület;

e)

„Jón-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott 19., 20. és 21. földrajzi alterület;

f)

„Levantei-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott 24., 25., 26. és 27. földrajzi alterület;

g)

„Alborán-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott 1–3. földrajzi alterület;

—

a kékúszójútonhal-állomány halászata (ideértve a szabadidős horgászatot is) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren,

—

a kardhal halászata a Földközi-tengeren (ideértve a szabadidős horgászatot is),

—

a germon halászata a Földközi-tengeren,

—

a szardínia és a szardella halászata az Adriai-tenger északi és déli részén,

—

a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) halászata a Szicíliai-szorosban, a GFCM 1., 5., 6., 7., valamint 9., 10. és 11. alterületen, továbbá az Adriai-tenger északi és déli részén,

—

a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) halászata a Szicíliai-szorosban, a GFCM 1., 5., 6., 9., 10. és 11. alterületen, továbbá az Adriai-tenger északi és déli részén,

—

a mélytengeri garnélák halászata a Levantei- és a Jón-tengeren,

—

a vörös garnéla halászata a GFCM 1., 5., 6. és 7. alterületen, valamint a Szicíliai-szorosban,

—

az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) halászata a GFCM 9., 10., és 11. alterületen, valamint a Szicíliai-szorosban,

—

a norvég homár (Nephrops norvegicus) halászata a GFCM 5., 6., 9. és 11. alterületen, valamint az Adriai-tenger északi és déli részén,

—

a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) halászata a GFCM 1., 5., 6., 7., 9., 10. és 11. alterületen, továbbá az Adriai-tenger északi és déli részén,

—

a nagyszemű vörösdurbincs halászata az Alborán-tengeren,

—

a közönséges nyelvhal halászata a GFCM 17. alterületen,

—

a nemeskorall halászata a Földközi-tengeren,

—

a nagy aranymakrahal halászata a Földközi-tenger nemzetközi vizein,

—

az európai angolna (Anguilla anguilla) halászata a Földközi-tenger uniós vizein,

—

az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok halászata.

a)

Tengeren végzett vizsgálati tevékenységek:

A tengeren végzett (a légi felügyelettől eltérő) vizsgálatoknak évente legalább 60 %-át az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint azonosított, a két legmagasabb kockázati szint kategóriájába tartozó flottaszegmensekhez tartozó halászhajókon kell elvégezni, biztosítva e flottaszegmensek megfelelő és arányos vizsgálatát.

b)

Kirakodáskor végzett vizsgálati tevékenységek (a kikötőben és az első értékesítést megelőzően végzett vizsgálatok):

A szárazföldön végzett (a légi felügyelettől eltérő) vizsgálatoknak évente legalább 60 %-át az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint azonosított, a két legmagasabb kockázati szint kategóriájába tartozó flottaszegmensekhez tartozó halászhajókon kell elvégezni, biztosítva e flottaszegmensek megfelelő és arányos vizsgálatát.

c)

A kékúszójútonhal-állományok kelet-atlanti és földközi-tengeri halászatához kapcsolódó csapdák és halgazdasági létesítmények vizsgálata:

Évente a ketrecbehelyezési és áthelyezési műveletek 100 %-át meg kell vizsgálni a csapdáknál és halgazdasági létesítményekben, a halak visszaengedését is beleértve.

—

a nagy rombuszhal halászata a Fekete-tengeren,

—

a spratt halászata a Fekete-tengeren,

—

az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok halászata.

a)

Tengeren végzett vizsgálati tevékenységek:

A tengeren végzett (a légi felügyelettől eltérő) vizsgálatoknak évente legalább 60 %-át az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint azonosított, a két legmagasabb kockázati szint kategóriájába tartozó flottaszegmensekhez tartozó halászhajókon kell elvégezni, biztosítva e flottaszegmensek megfelelő és arányos vizsgálatát.

b)

Kirakodáskor végzett vizsgálati tevékenységek (a kikötőben és az első értékesítést megelőzően végzett vizsgálatok):

A szárazföldön végzett (a légi felügyelettől eltérő) vizsgálatoknak évente legalább 60 %-át az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint azonosított, a két legmagasabb kockázati szint kategóriájába tartozó flottaszegmensekhez tartozó halászhajókon kell elvégezni, biztosítva e flottaszegmensek megfelelő és arányos vizsgálatát.