Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 32019R0103

A Bizottság (EU) 2019/103 végrehajtási rendelete (2019. január 23.) az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendeletnek bizonyos egyedi légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítése, harmonizálása, egyszerűsítése és megerősítése tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg.)

C/2019/136

HL L 21., 2019.1.24, p. 13–22 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 02/07/2020

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/103/oj

24.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/13

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/103 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. január 23.)

az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendeletnek bizonyos egyedi légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítése, harmonizálása, egyszerűsítése és megerősítése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet (2) végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes közös alapkövetelmények végrehajtásának módját illetően kisebb módosításokra van szükség.

(2)

Bizonyos egyedi légiközlekedés-védelmi intézkedéseket egyértelműsíteni, harmonizálni vagy egyszerűsíteni kell a jogi egyértelműség, a szabályozás közös értelmezésének egységesítése és az egységes légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények legjobb végrehajtásának további biztosítása érdekében.

(3)

Ezen túlmenően a fenyegetettségi és kockázati helyzet változása miatt a repülőterek és a légitársaságok működését, valamint az általuk alkalmazott technológiákat és biztonsági eszközöket érintő új fejlemények, továbbá a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) nemzetközi szabványainak és ajánlott gyakorlatainak alakulása nyomán a végrehajtási szabályokat indokolt megfelelően módosítani.

(4)

A módosítások a következőket érintik: a repülőtéri biztonsággal kapcsolatos intézkedések, a biztonsági kultúra és ellenálló képesség javítása érdekében a háttérellenőrzésre vonatkozó szabályok felülvizsgálata, teljesítményszabványok meghatározása, valamint a lábbelibe rejtett robbanóanyagokat felderítő eszköz (SED) és a robbanógőz-felderítő eszköz (EVD) használata.

(5)

Az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 300/2008/EK rendelet 19. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet 2019. február 1-jén lép hatályba. E rendelet mellékletének 2., 20., 25., 26., 28–38., 44. és 45. pontja azonban 2020. december 31-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1)  HL L 97., 2008.4.9., 72. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelete (2015. november 5.) a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról (HL L 299., 2015.11.14., 1. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az 1.1.3.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.1.3.4.

 Amennyiben a kritikus részekre bejutott az alábbi személyek bármelyike, azokat a kritikus részeket, amelyek kontaminálódhattak, mihamarabb védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak észszerű biztosítása érdekében, hogy ott ne lehessenek tiltott tárgyak:

a)

át nem vizsgált személyek;

b)

a 4-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országokból érkező utasok és személyzet;

c)

olyan uniós repülőterekről érkező utasok és személyzet, amelyek esetében az illetékes tagállam eltért az 1254/2009/EU bizottsági rendelet (*1) 1. cikkében előírt közös alapkövetelményektől, kivéve, ha érkezésükkor a kísérők az utasokat és személyzetet az 1.2.7.3. pontnak megfelelően az említett területeken kívülre kísérik.

Ez a pont teljesítettnek tekintendő a védelmi célú átvizsgálásnak alávetett légi járművek esetében, és nem alkalmazandó, ha a kritikus részekre az 1.3.2. pont és a 4.1.1.7. pont hatálya alá tartozó személyek jutottak be.

A b) és c) pont esetében ez a rendelkezés csak azon kritikus részekre alkalmazandó, ahol átvizsgált feladott poggyász található és/vagy olyan átvizsgált induló utasok tartózkodnak, akik más légi járművel indulnak, mint az említett utasok vagy személyzet.

(*1)  A Bizottság 1254/2009/EU rendelete (2009. december 18.) a polgári légi közlekedés védelmére irányuló közös alapkövetelményektől való eltérést és alternatív védelmi intézkedések elfogadását a tagállamok számára lehetővé tevő feltételek meghatározásáról (HL L 338., 2009.12.19., 17. o.).”"

2.

Az 1.2.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.2.3.   Az uniós repülőszemélyzeti azonosító kártyákra és a repülőtéri azonosító kártyákra vonatkozó követelmények

1.2.3.1.   Az uniós légi fuvarozók által foglalkoztatott repülőszemélyzet tagjainak repülőszemélyzeti azonosító kártyája és a repülőtéri azonosító kártya kizárólag olyan személynek bocsátható ki, akinek erre üzemeltetési szempontból szüksége van, és akinek a 11.1.3. pont szerinti fokozott védelmi háttérellenőrzése sikeres volt.

1.2.3.2.   A repülőszemélyzeti és a repülőtéri azonosító kártya legfeljebb ötéves időtartamra bocsátható ki.

1.2.3.3.   A fokozott védelmi háttérellenőrzésen meg nem felelő személy azonosító kártyáját azonnal érvényteleníteni kell vagy adott esetben vissza kell vonni, és vissza kell küldeni az illetékes hatóságnak, az üzemeltetőnek, illetve a kibocsátónak.

1.2.3.4.   Az azonosító kártyát legalább a szigorított védelmi területen belül jól látható helyen kell viselni.

Azt a személyt, aki az utasok számára fenntartott helyektől eltérő szigorított védelmi területen az azonosító kártyát nem viseli, az 1.5.1. c) pont végrehajtásáért felelős személyek kötelesek feltartóztatni és – szükség szerint – feljelenteni.

1.2.3.5.   Az azonosító kártyát a következő esetekben azonnali hatállyal vissza kell szolgáltatni:

a)

az illetékes hatóság, az üzemeltető vagy adott esetben a kibocsátó kérésére;

b)

a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor;

c)

a munkáltató megváltozásakor;

d)

az olyan területekre való belépés szükségességének módosulásakor, amelyekre vonatkozóan az engedélyt kiadták;

e)

a kártya lejártakor;

f)

a kártya visszavonásakor.

1.2.3.6.   Az azonosító kártya elvesztése, eltulajdonítása, illetve visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén azonnal értesíteni kell a kibocsátót.

1.2.3.7.   Az elektronikus kártyát a visszaszolgáltatás, lejárat, visszavonás, illetve az elvesztés, eltulajdonítás vagy visszaszolgáltatás elmulasztásának bejelentése esetén azonnal érvényteleníteni kell.”

3.

Az 1.2.6.3. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

 biztonságos gépjármű-nyilvántartási adatbázison keresztül a járművet használó vállalathoz vagy személyhez kell kapcsolni.”

4.

Az 1.2.6.3. pontban az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az elektronikus behajtási engedélyeknek a légi oldalon is elektronikusan olvashatóknak kell lenniük.”

5.

Az 1.3.1.1. f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)

 robbanóanyagnyom-felderítő eszközök (ETD) és kézi fémérzékelő eszközök (HHMD) együttes alkalmazása;”.

6.

Az 1.3.1.1. pont a következő g) és h) ponttal egészül ki:

„g)

lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezések (SMD);

h)

lábbelibe rejtett robbanóanyagokat felderítő eszközök (SED).”

7.

Az 1.3.1.1. pont vége a következő mondattal egészül ki:

„Lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezések (SMD) és lábbelibe rejtett robbanóanyagokat felderítő eszközök (SED) kizárólag kiegészítő átvizsgálási eszközként alkalmazhatók.”

8.

Az 1.3.1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.3.1.3.

 Az utasoktól különböző személyek átvizsgálására robbanóanyag-kereső kutyák, robbanóanyagnyom-felderítő eszközök (ETD), valamint lábbelibe rejtett robbanóanyagokat felderítő eszközökkel (SED) együttesen alkalmazott robbanóanyagnyom-felderítő eszközök kizárólag más átvizsgálási módszer kiegészítéseként, illetve a kézzel történő átvizsgálás, lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezésekkel (SMD) együttesen alkalmazott, kézzel történő átvizsgálás, fémérzékelő kapu vagy biztonsági szkenner alkalmazásával előre ki nem számítható módon váltakozva használhatók.”

9.

A 3.1.3. pont vége a következő mondattal egészül ki:

„A fenti rögzített információk elektronikus formában is tárolhatók.”

10.

A 4.0.3. pont a helyébe a következő szöveg lép:

„4.0.3.

 Harmadik országból érkező utasnak és kézipoggyásznak kell tekinteni az olyan utast és kézipoggyászt, aki vagy amely valamely tagállamból azt követően érkezik, hogy légi járműve oda a 4-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból tranzitként érkezett, illetve aki vagy amely olyan uniós repülőtérről érkezett, amelynek esetében az illetékes tagállam eltért az 1254/2009/EU bizottsági rendelet 1. cikkében előírt közös alapkövetelményektől, kivéve akkor, ha megerősítést nyert, hogy az érintett utast és kézipoggyászát az említett tagállamban már átvizsgálták.”

11.

A szöveg a következő 4.0.6. ponttal egészül ki:

„4.0.6.

 Harmadik országból érkező utasnak és kézipoggyásznak kell tekinteni az olyan utast és kézipoggyászt, aki vagy amely olyan uniós repülőtérről érkezett, amelynek esetében az illetékes tagállam eltért az 1254/2009/EU bizottsági rendelet 1. cikkében előírt közös alapkövetelményektől, kivéve akkor, ha megerősítést nyert, hogy az érintett utast és kézipoggyászát az említett tagállamban már átvizsgálták.”

12.

A 4.1.1.2. f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)

 kézi fémérzékelő eszközzel (HHMD) együtt használt robbanóanyagnyom-felderítő eszköz (ETD);”.

13.

A 4.1.1.2. pont a következő g) és h) ponttal egészül ki:

„g)

lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezések (SMD);

h)

lábbelibe rejtett robbanóanyagokat felderítő eszközök (SED).”

14.

A 4.1.1.9. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.1.1.9.

 Robbanóanyag-kereső kutya és robbanóanyagnyom-felderítő eszköz (ETD), lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezés (SMD), lábbelibe rejtett robbanóanyagokat felderítő eszköz (SED) kizárólag kiegészítő átvizsgálási eszközként alkalmazható.”

15.

A 4.1.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.1.3.1.

 A szigorított védelmi területre történő belépéskor az utasoknál lévő folyadékok, aeroszolok és gélek akkor mentesíthetők a folyékony robbanóanyagok felderítésére szolgáló berendezésekkel történő átvizsgálás alól, ha a folyadékok, aeroszolok vagy gélek legfeljebb 100 milliliter űrtartalmú különálló tartályokban vagy azzal egyenértékű kiszerelésben vannak elhelyezve, egyetlen, legfeljebb 1 liter űrtartalmú újrazárható, átlátszó műanyag zacskóba csomagolva, és a műanyag zacskó tartalma kényelmesen elfér a zacskóban, a zacskó pedig teljesen zárt.”

16.

A 4.1.3.2. pontot el kell hagyni.

17.

Az 5.0.3. pont a következőképpen módosul:

„5.0.3.

 Harmadik országból érkező feladott poggyásznak kell tekinteni az olyan feladott poggyászt, amely valamely tagállamból azt követően érkezik, hogy légi járműve oda az 5-A. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból tranzitként érkezett, illetve amely olyan uniós repülőtérről érkezett, amelynek esetében az illetékes tagállam eltért az 1254/2009/EU bizottsági rendelet 1. cikkében előírt közös alapkövetelményektől, kivéve akkor, ha megerősítést nyert, hogy a feladott poggyászt e fejezetnek megfelelően átvizsgálták.”

18.

A szöveg a következő 5.0.6. ponttal egészül ki:

„5.0.6.

 Harmadik országból érkező feladott poggyásznak kell tekinteni az olyan feladott poggyászt, amely olyan uniós repülőtérről érkezett, amelynek esetében az illetékes tagállam eltért az 1254/2009/EU bizottsági rendelet 1. cikkében előírt közös alapkövetelményektől, kivéve akkor, ha megerősítést nyert, hogy a feladott poggyászt e fejezetnek megfelelően átvizsgálták.”

19.

A 5. fejezet 5-A. függeléke helyébe a következő szöveg lép:

„5-A. FÜGGELÉK

FELADOTT POGGYÁSZ

A KÖZÖS POLGÁRI LÉGIKÖZLEKEDÉS-VÉDELMI ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK ÉS EGYÉB ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK, AMELYEKRE AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 355. CIKKE SZERINT AZ EMLÍTETT SZERZŐDÉS HARMADIK RÉSZÉNEK VI. CÍME NEM VONATKOZIK

A feladott poggyász tekintetében elismerten a közös polgári légiközlekedés-védelmi alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak a következő harmadik országok és más olyan országok és területek, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés harmadik részének VI. címe nem vonatkozik:

Kanada

Feröer szigetek a Vagar repülőtér tekintetében

Grönland a Kangerlussuaq repülőtér tekintetében

Guernsey

Man-sziget

Jersey

Montenegró

Szingapúri Köztársaság a Szingapúr-Changi repülőtér tekintetében

Izrael Állam, a Ben Gurion nemzetközi repülőtér tekintetében

Amerikai Egyesült Államok

A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a tagállamok megfelelő hatóságait, amennyiben olyan információk birtokába jut, amelyek arra engednek következtetni, hogy az adott harmadik ország, illetve más ország vagy terület által alkalmazott, az Unió légiközlekedés-védelmének általános szintjét jelentősen befolyásoló légiközlekedés-védelmi követelmények már nem egyenértékűek az Unió közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelményeivel.

A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a tagállamok felelős hatóságait abban az esetben, ha információi szerint olyan intézkedésekre – így többek között kompenzációs intézkedésekre – került sor, amelyek nyomán az érintett harmadik ország, illetve más ország vagy terület által alkalmazott légiközlekedés-védelmi követelmények újból egyenértékűek lettek a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelményekkel.

20.

A 6.1.3 pontot el kell hagyni.

21.

A 6.8.3.6. d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

 a szállítmány tartalma vagy adott esetben a szállítmányok összevonásának feltüntetése; valamint”.

22.

A 6.8.3.6. pont vége a következő mondattal egészül ki:

„Összevont szállítmányok esetében az ACC3 vagy az az uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynök (RA3), aki az összevonást végezte, minden egyes szállítmányra vonatkozóan megőrzi a fent előírt információkat legalább a szállítmányok első európai uniós repülőtérre való megérkezésének várható időpontjáig vagy 24 óráig, attól függően, hogy melyik a hosszabb.”

23.

A szöveg a következő 6.8.3.8. ponttal egészül ki:

„6.8.3.8.

 A 6-I. függelékben felsorolt harmadik országból érkező, tranzitként kezelendő vagy átrakandó olyan szállítmányokat, amelyek kísérő dokumentációja nem felel meg a 6.8.3.6. pontnak, a következő járat előtt, a 6.7. fejezetnek megfelelően kell kezelni.”

24.

A szöveg a következő 6.8.3.9. ponttal egészül ki:

„6.8.3.9.

 A 6-I. függelékben foglalt jegyzéken nem szereplő harmadik országból érkező, tranzitként kezelendő vagy átrakandó olyan szállítmányokat, amelyek kísérő dokumentációja nem felel meg a 6.8.3.6. pontnak, a következő járat előtt, a 6.2. fejezetnek megfelelően kell kezelni. A 6-F. függelékben foglalt jegyzéken szereplő harmadik országból érkező szállítmányoknak meg kell felelniük legalább az ICAO szállítmányvédelmi nyilatkozati rendszerének.”

25.

A szöveg a következő 11.0.8. és 11.0.9. ponttal egészül ki:

11.0.8   E fejezet alkalmazásában a »radikalizálódás« olyan szélsőségességhez vezető szocializálódási jelenség, amely során a személy olyan véleményeket, nézeteket és gondolatokat tesz magáévá, amelyek terrorcselekményekhez vezethetnek.

11.0.9   E fejezet alkalmazásában és az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályok sérelme nélkül a 11.1.3. és 11.1.4. pontban leírt eljárás alatt álló személy megbízhatóságának meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik legalább a következőket:

a)

az (EU) 2016/681 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*2) II. mellékletében említett bűncselekmények;

és

b)

az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*3) említett terrorista bűncselekmények.

A b) pontban felsorolt bűncselekményeket kizáró jellegű bűncselekménynek kell tekinteni.

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról (HL L 119., 2016.5.4., 132. o.)."

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).”"

26.

A 11.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„11.1.   MUNKAERŐ-FELVÉTEL

11.1.1.   Azon személyeknek, akik felvételüket követően a szigorított védelmi területen belül átvizsgálást, belépés-ellenőrzést vagy egyéb védelmi ellenőrzéseket fognak végezni vagy ilyen ellenőrzésekért felelősséget fognak viselni, előbb sikeresen át kell esniük a fokozott védelmi háttérellenőrzésen.

11.1.2.   Azon személyeknek, akik felvételüket követően a szigorított védelmi területen kívül átvizsgálást, belépés-ellenőrzést vagy egyéb védelmi ellenőrzéseket fognak végezni vagy ilyen ellenőrzésekért felelősséget fognak viselni, vagy akik az előírt védelmi ellenőrzéseken átesett légi áruhoz és légipostai küldeményhez, légifuvarozói postai küldeményekhez és légifuvarozói anyagokhoz, fedélzeti ellátmányhoz és repülőtéri készletekhez közvetlenül és kíséret nélkül hozzáférnek, előbb sikeresen át kell esniük egy fokozott vagy standard védelmi háttérellenőrzésen. Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a felelős hatóság az alkalmazandó nemzeti előírásokkal összhangban határozza meg azt, hogy fokozott vagy standard védelmi háttérellenőrzést kell-e végrehajtani.

11.1.3.   Az uniós és a nemzeti előírásokkal összhangban a fokozott védelmi háttérellenőrzés keretében sor kerül legalább az alábbiakra:

a)

okirati bizonyítékok alapján meg kell állapítani az adott személy személyazonosságát;

b)

az elmúlt 5 évben előfordult tartózkodási helyek szerinti valamennyi államban ellenőrizni kell a bűnügyi nyilvántartást;

c)

legalább öt évre visszamenően ellenőrizni kell az adott személy munkahelyeire és tanulmányaira vonatkozó adatokat, valamint az ezek közötti inaktív időszakokat;

d)

ellenőrizni kell a hírszerzési információkat és az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére álló minden egyéb releváns információt, amely e hatóságok megítélése szerint szükséges lehet annak megállapításához, hogy egy adott személy alkalmas-e olyan beosztásban dolgozni, amelynek előfeltétele a fokozott védelmi háttérellenőrzés elvégzése.

11.1.4.   Az uniós és a nemzeti előírásokkal összhangban a standard védelmi háttérellenőrzés keretében sor kerül az alábbiakra:

a)

okirati bizonyítékok alapján meg kell állapítani az adott személy személyazonosságát;

b)

az elmúlt 5 évben előfordult tartózkodási helyek szerinti valamennyi államban ellenőrizni kell a bűnügyi nyilvántartást;

c)

legalább öt évre visszamenően ellenőrizni kell az adott személy munkahelyeire és tanulmányaira vonatkozó adatokat, valamint az ezek közötti inaktív időszakokat.

11.1.5.   A standard védelmi háttérellenőrzést vagy a fokozott védelmi háttérellenőrzés a)–c) pontját azelőtt kell elvégezni, hogy a személy olyan védelmi alapképzésben részesülne, amelynek keretében biztonsági szempontból érzékeny, nyilvánosan nem hozzáférhető információk birtokába juthat. Adott esetben a fokozott védelmi háttérellenőrzés d) pontját azelőtt kell elvégezni, hogy valamely személy átvizsgálást, belépés-ellenőrzést vagy egyéb védelmi ellenőrzéseket végezne vagy ilyen ellenőrzésekért felelősséget viselne.

11.1.6.   A fokozott vagy standard védelmi háttérellenőrzések akkor tekintendők sikertelennek, ha a 11.1.3., illetve 11.1.4. pontban meghatározott elemek ellenőrzése nem zárul minden esetben kielégítő eredménnyel, vagy ha bármikor bebizonyosodik, hogy ezek az elemek az adott személy megbízhatósága tekintetében nem nyújtanak szükséges bizonyosságot.

A tagállamok törekednek arra, hogy megfelelő és hatékony mechanizmusokat hozzanak létre az információk nemzeti szintű és más államokkal történő megosztásának biztosítására a védelmi háttérellenőrzéssel kapcsolatos információk kidolgozása és értékelése céljából.

11.1.7.   A védelmi háttérellenőrzésekre a következők vonatkoznak:

a)

a 11.1.3. és 11.1.4. pontban meghatározott elemek folyamatos felülvizsgálatára szolgáló mechanizmus, amely az adott esetnek megfelelően az illetékes hatóságot, az üzemeltetőt vagy a kibocsátót azonnal értesíti bármely olyan eseményről, amely befolyásolhatja az egyén megbízhatóságát. Az értesítésekre, valamint az információk és azok tartalmának illetékes hatóságok, üzemeltetők és szervezetek közötti cseréjére vonatkozó szabályokat a nemzeti joggal összhangban kell megállapítani és figyelemmel kísérni; vagy

b)

a fokozott védelmi háttérellenőrzéseket a legfeljebb tizenkét hónapot, a standard védelmi háttérellenőrzéseket pedig a legalább három évet meg nem haladó rendszeres időközönként meg kell ismételni.

11.1.8.   A 11.1.1. és a 11.1.2. pontok alapján lefolytatott felvételi eljárásnak minden személy esetében legalább írásos jelentkezési szakaszból, valamint egy, a képességek és az alkalmasság előzetes értékelésére irányuló felvételi beszélgetésből kell állnia.

11.1.9.   Azoknak a személyeknek, akik felvételüket követően védelmi ellenőrzéseket fognak végrehajtani, rendelkezniük kell a feladataik eredményes ellátásához szükséges mentális és fizikai képességekkel és alkalmassággal, és ezt a követelményt már a felvételi folyamat kezdetén ismertetni kell velük.

E képességeket és alkalmasságot a felvételi eljárás során és az esetleges próbaidő letelte előtt egyaránt értékelni kell.

11.1.10.   A 11.1.1. és a 11.1.2. pontok alapján felvett valamennyi személy esetében legalább a foglalkoztatás időtartamának végéig meg kell őrizni a felvétellel kapcsolatos iratokat, beleértve az esetleges felmérések eredményeit is.

11.1.11.   A belső fenyegetés kezelése érdekében, valamint a személyzeti képzés vonatkozásában a 11.2. pontban felsorolt tartalom és kompetenciák sérelme nélkül a 300/2008/EK rendelet 12., 13. és 14. cikkében említett gazdasági szereplők és szervezetek védelmi programjának magában kell foglalnia egy megfelelő belső szabályzatot, valamint a személyzet tudatosságának növelését és a biztonsági kultúra előmozdítását célzó, kapcsolódó intézkedéseket.

11.1.12   A 2020. december 31. előtt sikeresen elvégzett védelmi háttérellenőrzések lejáratukig vagy legkésőbb 2023. június 30-ig (amelyik hamarabb bekövetkezik) érvényben maradnak.”

27.

A 11.1.2. pont vége a következő mondattal egészül ki:

„2019. július 31-ével megszűnnek a foglalkoztatást megelőző ellenőrzések. A foglalkoztatást megelőző ellenőrzésen átesett személyeket legkésőbb 2020. június 30-ig védelmi háttérellenőrzésnek kell alávetni.”

28.

A 11.2.2. k) pont helyébe a következő szöveg lép:

„k)

 világos és határozott kommunikációra való képesség; valamint”.

29.

A 11.2.2. pont a következő l) ponttal egészül ki:

„l)

 a munkahelyen és a légi közlekedés területén az erős és reziliens biztonsági kultúra megteremtéséhez hozzájáruló tényezők vonatkozásában szerzett ismeretek, ideértve többek között a belső fenyegetés és a radikalizálódás ismeretét.”

30.

A 11.2.3.2. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

 a vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete, valamint a munkahelyen és a légi közlekedés területén az erős és reziliens biztonsági kultúra megteremtéséhez hozzájáruló tényezők vonatkozásában szerzett ismeretek, ideértve többek között a belső fenyegetés és a radikalizálódás ismeretét;”.

31.

A 11.2.3.3. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

 a vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete, valamint a munkahelyen és a légi közlekedés területén az erős és reziliens biztonsági kultúra megteremtéséhez hozzájáruló tényezők vonatkozásában szerzett ismeretek, ideértve többek között a belső fenyegetés és a radikalizálódás ismeretét;”.

32.

A 11.2.3.6. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

 a légi járművek védelmi célú átvizsgálására vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete, valamint a munkahelyen és a légi közlekedés területén az erős és reziliens biztonsági kultúra megteremtéséhez hozzájáruló tényezők vonatkozásában szerzett ismeretek, ideértve többek között a belső fenyegetés és a radikalizálódás ismeretét;”.

33.

A 11.2.3.7. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

 a légi jármű védelmére és a légi járműhöz való jogosulatlan hozzáférés megelőzésére alkalmas módszerek ismerete, valamint a munkahelyen és a légi közlekedés területén az erős és reziliens biztonsági kultúra megteremtéséhez hozzájáruló tényezők vonatkozásában szerzett ismeretek, ideértve többek között a belső fenyegetés és a radikalizálódás ismeretét;”.

34.

A 11.2.3.8. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

 a vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete, valamint a munkahelyen és a légi közlekedés területén az erős és reziliens biztonsági kultúra megteremtéséhez hozzájáruló tényezők vonatkozásában szerzett ismeretek, ideértve többek között a belső fenyegetés és a radikalizálódás ismeretét;”.

35.

A 11.2.3.9. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

 a vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete, valamint a munkahelyen és a légi közlekedés területén az erős és reziliens biztonsági kultúra megteremtéséhez hozzájáruló tényezők vonatkozásában szerzett ismeretek, ideértve többek között a belső fenyegetés és a radikalizálódás ismeretét;”.

36.

A 11.2.3.10. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

 a vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete, valamint a munkahelyen és a légi közlekedés területén az erős és reziliens biztonsági kultúra megteremtéséhez hozzájáruló tényezők vonatkozásában szerzett ismeretek, ideértve többek között a belső fenyegetés és a radikalizálódás ismeretét;”.

37.

A 11.2.6.2. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

 a vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete, valamint a munkahelyen és a légi közlekedés területén az erős és reziliens biztonsági kultúra megteremtéséhez hozzájáruló tényezők vonatkozásában szerzett ismeretek, ideértve többek között a belső fenyegetés és a radikalizálódás ismeretét;”.

38.

A 11.2.7. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

 a vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete, valamint a munkahelyen és a légi közlekedés területén az erős és reziliens biztonsági kultúra megteremtéséhez hozzájáruló tényezők vonatkozásában szerzett ismeretek, ideértve többek között a belső fenyegetés és a radikalizálódás ismeretét;”.

39.

A 11.3.1. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

 röntgensugaras berendezéseket és robbanóanyag-felderítő (EDS) eszközöket kezelő személyek esetén háromévenkénti újbóli tanúsítás; valamint”.

40.

A 11.3.2. pont a helyébe a következő szöveg lép:

„11.3.2.

 A röntgensugaras berendezéseket és a robbanóanyag-felderítő eszközöket kezelő személyek az első tanúsítási vagy jóváhagyási eljárás keretében kötelesek szabványosított képértelmezési vizsgát tenni.”

41.

A 11.3.3. pont a helyébe a következő szöveg lép:

„11.3.3.

 A röntgensugaras berendezéseket és a robbanóanyag-felderítő eszközöket kezelő személyek újbóli tanúsítási vagy újbóli jóváhagyási eljárásának tartalmaznia kell mind szabványosított képértelmezési vizsgát, mind operatív teljesítmény-értékelést.”

42.

A 11.4.1. pont a következő bekezdéssel egészül ki:

„A tesztek eredményét közölni kell az adott személlyel, és jegyzőkönyvbe kell foglalni; a tesztek eredménye figyelembe vehető az újbóli tanúsítási vagy újbóli jóváhagyási eljárásban.”

43.

A 11.4.2. pont a helyébe a következő szöveg lép:

„11.4.2.

 Az átvizsgálást végző személyek teljesítményének értékelését minden 6 hónapos időszak végén el kell végezni. Az értékelés eredményeit:

a)

közölni kell az adott személlyel, és jegyzőkönyvbe kell foglalni;

b)

fel kell használni a gyenge pontok azonosítására, valamint be kell építeni az e hiányosságok kezelésére alkalmas jövőbeli képzésekbe és tesztekbe; valamint

c)

az eredmények figyelembe vehetők az újbóli tanúsítási vagy újbóli jóváhagyási eljárásban.”

44.

A 11.5.1. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

 a 11.1.3. ponttal összhangban sikeresen átestek egy fokozott védelmi háttérellenőrzésen;”.

45.

A 11.6.3.5. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

 a 11.1.3. ponttal összhangban fokozott védelmi háttérellenőrzésen estek át;”.

46.

A 11.6.5.5. pont a következő mondattal egészül ki:

„Az egyes oldalak parafálása helyettesíthető a teljes dokumentum elektronikus aláírásával.”

47.

A szöveg a következő 12.0.4. és 12.0.5. ponttal egészül ki:

12.0.4.   Többféle típusú védelmi berendezés együttes használata esetén minden egyes berendezésnek meg kell felelnie a meghatározott előírásoknak, valamint az e fejezetben meghatározott követelményeknek külön-külön és együttesen is eleget kell tennie.

12.0.5.   A berendezéseket a gyártók követelményeinek megfelelően kell elhelyezni, beépíteni és karbantartani.”

48.

A 12.1.1.8. pontot el kell hagyni.

49.

A 12.5.1.1. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a kombinált veszélyes képeket kivetítő TIP-et egy robbanóanyag-felderítő eszközzel kombinálva, kizárólag a feladott poggyászok átvizsgálására használják, a b) pont csak 2020. szeptember 1-jétől alkalmazandó.”

50.

A szöveg a következő 12.11.2.3. ponttal egészül ki:

„12.11.2.3.

 A 2.1. szabvány a 2021. január 1-jétől üzembe helyezett biztonsági szkennerekre alkalmazandó.”

51.

A 12.12. pont helyébe a következő szöveg lép:

„12.12.   LÁBBELIVIZSGÁLÓ BERENDEZÉSEK

12.12.1.   Általános elvek

12.12.1.1.   A lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezéseknek (SMD) képesnek kell lenniük érzékelni és riasztással jelezni legalább bizonyos meghatározott fémtárgyakat, akár egyet, akár többet.

12.12.1.2.   A lábbelibe rejtett robbanóanyagokat felderítő eszközöknek (SED) képesnek kell lenniük érzékelni és riasztással jelezni legalább bizonyos meghatározott robbanóanyagokat.

12.12.1.3.   A lábbeliben található fémek vagy robbanóanyagok helyzete és iránya nem befolyásolhatja az említett berendezések és eszközök (SMD és SED) általi érzékelést.

12.12.1.4.   Az ilyen berendezéseket és eszközöket szilárd alapra kell elhelyezni.

12.12.1.5.   Rendelkezniük kell olyan kijelzővel, amely mutatja, hogy éppen működnek-e.

12.12.1.6.   Az érzékenységi beállításaik megváltoztatását lehetővé tevő kezelőfelületnek védettnek kell lennie, és csak az arra jogosult személyek számára lehetnek hozzáférhetők.

12.12.1.7.   A lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezésnek fémtárgy érzékelésekor legalább a 12.12.1.1. pontban említetteknek megfelelő látható és hallható jelzést kell adnia. Mindkét jelzésnek érzékelhetőnek kell lennie egy méter távolságból is.

12.12.1.8.   A lábbelibe rejtett robbanóanyagokat felderítő eszköznek robbanóanyag érzékelésekor legalább a 12.12.1.2. pontban említetteknek megfelelő látható és hallható jelzést kell adnia. Mindkét jelzésnek érzékelhetőnek kell lennie egy méter távolságból is.

12.12.2.   A lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezésekre (SMD) vonatkozó előírások

12.12.2.1.   A lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezésekre két műszaki szabvány vonatkozik. Az e szabványokra vonatkozó részletes előírásokat a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat állapítja meg.

12.12.2.2.   A kizárólag az utasoktól különböző személyek átvizsgálására használt lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezéseknek meg kell felelniük legalább az 1. szabványnak.

12.12.2.3.   Az utasok átvizsgálására használt lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezéseknek a 2. szabványnak kell megfelelniük.

12.12.2.4.   A lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezéseknek a lábbelit alátámasztó felület szintjétől legalább 35 cm magasságig képesnek kell lenniük megállapítani a fémérzékelő kapuk által leadott riasztás okát.

12.12.3.   A lábbelibe rejtett robbanóanyagokat felderítő eszközökre (SED) vonatkozó előírások

12.12.3.1.   Az e szabványra vonatkozó részletes előírásokat a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat állapítja meg.”

52.

A szöveg az alábbi 12.14. ponttal egészül ki:

„12.14.   ROBBANÓGŐZ-FELDERÍTŐ ESZKÖZÖK (EVD)

12.14.1.   A robbanógőz-felderítő eszközökre vonatkozó előírások

12.14.1.1.   A feladott poggyász vagy áru átvizsgálására használt robbanógőz-felderítő eszközöknek meg kell felelniük legalább az 1. szabványnak.

12.14.1.2.   Az utasok vagy kézipoggyász átvizsgálására használt robbanógőz-felderítő eszközöknek meg kell felelniük legalább a 3. szabványnak.

12.14.1.3.   Az e szabványokra vonatkozó részletes előírásokat a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat állapítja meg.”

(*1)  A Bizottság 1254/2009/EU rendelete (2009. december 18.) a polgári légi közlekedés védelmére irányuló közös alapkövetelményektől való eltérést és alternatív védelmi intézkedések elfogadását a tagállamok számára lehetővé tevő feltételek meghatározásáról (HL L 338., 2009.12.19., 17. o.).”

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról (HL L 119., 2016.5.4., 132. o.).

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).””

Top