27.1.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 20/6

(1)

Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: korábbi vizsgálat) követően a Tanács az 1256/2008/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot (a továbbiakban: végleges dömpingellenes intézkedések) vetett ki a Fehéroroszországból, a Kínai Népköztársaságból, Oroszországból, Thaiföldről és Ukrajnából származó, a jelenleg az ex 7306 30 41, ex 7306 30 49, ex 7306 30 72 és ex 7306 30 77 KN-kódok alá besorolt egyes hegesztett vas- vagy ötvözetlenacél-csövek és csővezetékek behozatalára. Az intézkedések keretében 10,1 % és 90,6 % közötti értékvám került kivetésre.

(2)

A hatályos végleges dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően 2013. szeptember 18-án az említett intézkedések kapcsán a Bizottsághoz hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése alapján. A kérelmet a hegesztett acélcsövek európai uniós ágazatának védelmi bizottsága (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes hegesztett csövek és csővezetékek teljes uniós gyártásának jelentős hányadát, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

(3)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(4)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2013. december 19-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4) közzétett értesítéssel (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(5)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2012. október 1-je és 2013. szeptember 30-a közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2010. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) vonatkozott.

(6)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, az egyéb ismert uniós gyártókat, Fehéroroszország, a Kínai Népköztársaság, Oroszország és Ukrajna (a továbbiakban: az érintett országok) exportáló gyártóit, a független importőröket és az ismert érintett felhasználókat, valamint az érintett országok képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(7)

A meghallgatást minden érdekelt fél számára lehetővé tették, amennyiben azt kérelmezte, illetve ismertette a meghallgatást indokló különleges okokat.

(8)

Tekintettel a kínai, oroszországi és ukrajnai exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az alaprendelet 17. cikkével összhangban az eljárás megindításáról szóló értesítésben mintavételt irányoztak elő. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(9)

A Bizottság a mintavételi eljárás során végül nem kapott választ a Kínai Népköztársaság exportáló gyártóitól. Ukrajnából egy exportáló gyártótól, Oroszországból pedig három exportáló gyártótól érkezett vissza válasz az eljárás keretében. Következésképpen a Bizottság úgy vélte, hogy nincs szükség az exportáló gyártók körében lefolytatandó mintavételre.

(10)

Tekintettel az Unióban működő független importőrök nyilvánvalóan nagy számára, az alaprendelet 17. cikkével összhangban az eljárás megindításáról szóló értesítésben mintavételt irányoztak elő. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Mivel független importőr részéről nem érkezett válasz, a Bizottság a független importőrök esetében nem alkalmazott mintavételt.

(11)

Tekintettel az ezen eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát a kárnak az alaprendelet 17. cikke szerinti megállapítására. Az előzetes kiválasztásra a kezdeményezés szakaszában a Bizottság rendelkezésére álló információk felhasználásával került sor, és az a gyártók értékesítési volumenén, termelési volumenén és az Unión belüli földrajzi elhelyezkedésén alapult. A mintát a gyártás és értékesítés azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján állították össze, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható volt; a minta az uniós gazdasági ágazat teljes gyártásának és a független uniós vevők részére teljesített értékesítésének az 52 %-át képviseli. Továbbá a minta a vállalatok földrajzi elhelyezkedését tekintve reprezentatív, mivel négy különböző tagállamra terjedt ki. Az uniós gyártókkal a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételének napján konzultált a javasolt mintáról. Mivel nem jelentkeztek további gyártók, és a mintával kapcsolatban sem érkeztek észrevételek, a Bizottság elfogadta a javasolt mintát.

(12)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, valamint az Unió érdekeit. E célból a Bizottság kérdőíveket küldött az exportáló gyártóknak és a mintába felvett uniós gyártóknak. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(13)

Az érintett termék a Fehéroroszországból, a Kínai Népköztársaságból, Oroszországból, és Ukrajnából származó, jelenleg az ex 7306 30 41, ex 7306 30 49, ex 7306 30 72 és ex 7306 30 77 KN-kód alá besorolt kör keresztmetszetű és legfeljebb 168,3 mm külső átmérőjű hegesztett vas- vagy ötvözetlenacél-cső és csővezeték, kivéve az olaj vagy gáz szállítására használt vezetékcsövet, az olaj- vagy gázfúráshoz használt béléscsövet és termelőcsövet, a precíziós csöveket és a polgári repülésben használt, gázok vagy folyadékok vezetésére alkalmas, ráerősített szerelvényekkel rendelkező csöveket.

(14)

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az érintett termékek különböző típusai ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és a termékeket alapvetően ugyanazon célokra használják.

(15)

Az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat által gyártott és az Unióban értékesített hegesztett csőről és csővezetékről és az érintett országokban, valamint az analóg országban gyártott és értékesített hegesztett csőről és csővezetékről megállapítást nyert, hogy alapvetően ugyanazokkal a fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, mint az érintett országokban gyártott és uniós exportra értékesített hegesztett cső és csővezeték, valamint alapvető felhasználási területeik is lényegében megegyeznek. Ennélfogva ezek az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(16)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a négy érintett országból származó dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(17)

A felülvizsgálati időszakban a vizsgálat tárgyát képező mind a négy ország elhanyagolható mennyiséget exportált az érintett termékből. A vizsgálat tárgyát képező egyik ország esetében sem valószínű ezért a dömping folytatódása. Az értékelés a dömping megismétlődése valószínűségének értékelése során csak egyéb harmadik országok exportárainak felhasználására korlátozódott. A korábbi vizsgálathoz hasonlóan a Fehéroroszországba irányuló exportot e célból figyelmen kívül hagyták.

(18)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján Fehéroroszország és a Kínai Népköztársaság nem piacgazdasággal rendelkező országnak minősül. A korábbi vizsgálatban a rendes érték megállapításához az USA szolgált analóg országként. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint a kérelmező javaslata alapján e hatályvesztési felülvizsgálat analóg országaként az USA-t tervezték kiválasztani.

(19)

A Bizottság a Mogilevtől és a fehérorosz hatóságoktól kapott észrevételeket. Nem érkezett észrevétel érdekelt felektől a Kínai Népköztársaságból.

(20)

A fehérorosz felek azzal érveltek, hogy az USA nem volt megfelelő választás az egyetlen együttműködő USA-beli gyártó és az uniós gazdasági ágazat közötti állítólagos kapcsolatok miatt.

(21)

A fehérorosz felek Oroszországot javasolták analóg országként, mivel az oroszországi acélipar állítólag – a közös szovjet múltra való tekintettel – hasonló a fehéroroszországihoz.

(22)

A vizsgálat azonban megállapította, hogy az egyetlen együttműködő orosz gyártó termelési költségeiben nem tükröződött megfelelően a földgáz értéke (lásd a (69) preambulumbekezdést). Emellett a szóban forgó orosz gyártó nem működött kellő mértékben együtt (lásd a (61) preambulumbekezdést). Oroszország kiválasztását ezért nem tartották megfelelőnek.

(23)

A Bizottság megállapította, hogy az érintett terméket más harmadik országok is exportálják az Unióba. A Bizottság 14 ismert acéltermelő ország gyártóival lépett kapcsolatba, többek között Bosznia-Ηercegovinával, Brazíliával, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Szerbiával, Dél-Afrikával, Dél-Koreával és Tajvannal.

(24)

Az USA-beli gyártók végül nem működtek együtt a Bizottsággal. Ezzel szemben Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Dél-Afrika gyártói hiánytalanul kitöltött kérdőíveket küldtek vissza. A Bizottság – gyártói belföldi értékesítésének jelentős volumenét tekintve – Dél-Afrikát tekintette a legmegfelelőbb választásnak.

(25)

Az ismert legnagyobb fehéroroszországi gyártó (OJSC Mogilev Metallurgical Works [a továbbiakban: Mogilev]) együttműködött a vizsgálatban. Mindazonáltal a Mogilev a felülvizsgálati időszakban nem exportálta az érintett terméket az Unióba. Az Unióba irányuló export valószínűsíthető árára vonatkozó információ ezért más harmadik országok exportárain alapult, ahogy azt a (27) preambulumbekezdés is jelzi.

(26)

A rendes érték Fehéroroszország tekintetében terméktípusonként került megállapításra a szokásos dél-afrikai (analóg ország) kereskedelmi forgalomban a hasonló termék független vevők részére teljesített belföldi értékesítésére alkalmazott ár alapján. Amennyiben a hasonló termék valamely terméktípusát nem értékesítették a szokásos kereskedelmi forgalomban, vagy Dél-Afrika belföldi piacán valamely terméktípust nem értékesítettek reprezentatív mennyiségben, a Bizottság a rendes értéket a hasonló termék előállítási költségeinek, értékesítési, általános és adminisztratív költségeinek és a nyereségnek az összeadásával számította ki.

(27)

A felülvizsgálati időszakban a Mogilev nem exportálta az érintett terméket az Unióba. Így a valószínűsíthető exportár az egyéb harmadik országokra alkalmazott értékesítési árak alapján került megállapításra.

(28)

A rendes érték és a valószínűsíthető exportár összehasonlítását a gyártelepi ár alapján végezték el. A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket.

(29)

Értelemszerűen kiigazításokra került sor a fuvarozási költségek, árengedmények és kedvezmények és a kereskedelem szintje terén fennálló különbségek alapján.

(30)

A fentiek alapján a valószínűsíthető dömpingkülönbözetet az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban 28,4 %-ban állapították meg.

(31)

A Mogilev gyártósorait felhasználták hegesztett csövek és csővezetékek gyártására és üreges idomacélok gyártására egyaránt (a két termék gyártása csak egy kis gyártási lépés tekintetében különbözik). A Mogilev jelentős mennyiségű üreges idomacélt gyártott és exportált többek között az Unióba, mivel az említett árukra nincs hatályban dömpingellenes vám. A Mogilev gyártott továbbá 168,3 mm-nél nagyobb átmérőjű hegesztett csöveket (a továbbiakban: nagyméretű csövek), amelyek az Unióban nem tartoznak dömpingellenes vám hatálya alá.

(32)

A jelenlegi termékösszetétel alapján a Mogilev szabad kapacitása a számítások szerint körülbelül 20 000 tonna, vagyis az uniós felhasználás mintegy 5 %-a.

(33)

Következésképp az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennáll annak a kockázata, hogy a Mogilev jelentős mennyiségű hegesztett csövet értékesít dömpingárakon az uniós piacon.

(34)

A Mogilev a nyilvánosságra hozatalt követően azt állította, hogy a tényleges szabad kapacitása a hidraulikus tesztelésnél jelentkező szűk keresztmetszet miatt lényegesen kisebb. A hidraulikus tesztelés azonban az érintett termék teljes gyártási folyamatának csak egy kis szakaszát jelenti, és ezért az említett szűk keresztmetszet megszüntetése viszonylag könnyű. Az üzem szabad kapacitásának a hidraulikus tesztelést végző berendezés szűk keresztmetszete alapján történő megállapítására vonatkozó érv ezért nem fogadható el.

(35)

Ahogy a (31) preambulumbekezdésben jeleztük, a Mogilev számára jelenleg jövedelmezőbb az üreges idomacélok gyártása, mivel ezek nem tartoznak uniós dömpingellenes vámok hatálya alá, míg a hegesztett csövek igen. A felülvizsgálati időszakban a gyártás valóban kifejezetten olyan termékekre összpontosult, amelyek nem tartoztak uniós dömpingellenes vám hatálya alá, ami a gyártott termékek jelentős hányadát érintette. A hegesztett csövekre vonatkozó intézkedések hatályon kívül helyezése esetén várható, hogy a Mogilev kiegyensúlyozottabb termékösszetételt fog gyártani, átállítva kapacitását a hegesztett csövekre azokról a termékekről, amelyek jelenleg nem tartoznak intézkedések hatálya alá.

(36)

Ezért komoly a kockázata annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Mogilev legalább részben átállítja gyártását a dömpingellenes vámok hatályán jelenleg kívül eső termékekről az uniós piacra szánt, dömpingelt árakon értékesített hegesztett csövekre.

(37)

A nyilvánosságra hozatalt követően a Mogilev azzal érvelt, hogy termékösszetételét nem állítaná át rögtön az üreges idomacélokról a hegesztett csövekre és csővezetékekre, mivel éveken át sokkal nagyobb arányban értékesített üreges idomacélokat, mint hegesztett csöveket, és nem lenne indokolt változtatni ezen a gyakorlaton.

(38)

Ezzel összefüggésben ki kell emelni, hogy az üreges idomacélok tekintetében a Mogilev legnagyobb piaca az EU és a vállalat jelenleg nem értékesít hegesztett csöveket és csővezetékeket az uniós piacon. A Mogilev nem szolgált bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Unióba irányuló értékesítés aránya a különböző termékek vonatkozásában változatlan maradna. Következésképpen fenntartjuk azt a megállapítást, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Mogilev gyártásának termékösszetétele valószínűsíthetően kiegyensúlyozottabb lenne, és termelését legalább részben átállítaná az üreges idomacélokról az uniós piacra szánt hegesztett csövekre és csővezetékekre.

(39)

Ahogy a (27) preambulumbekezdésben említésre került, a felülvizsgálati időszakban Fehéroroszországból nem exportálták az érintett terméket az Unióba. Így azon kockázat valószínűségét, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése a kereskedelemnek az uniós piacra történő áthelyeződésével jár, a következőkre kell alapozni:

(40)

A Mogilev más piacokon alkalmazott átlagos értékesítési árainak az uniós piacokon alkalmazott árakkal való összehasonlítása azt mutatja, hogy az áralákínálás jelentős szintű. Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési áraival összehasonlítva az áralákínálás mértéke 30 % és 50 % között mozog. A Mogilev árai alacsonyabbak az uniós piacra irányuló más behozatali források, például India vagy Törökország árainál is.

(41)

Az uniós piac valószínűsíthető vonzerejét az a tény is megerősíti, hogy a Mogilev már rendelkezik a jelenleg más termékek értékesítésére használt értékesítési csatornákkal, amelyeket – az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén – felhasználhatna az érintett termék értékesítésére.

(42)

A fentiek ismeretében a Bizottság megállapítja, hogy jelentős annak a kockázata, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az export – dömpingelt árakon – áthelyeződik az uniós piacra, mivel az uniós piac az árak szempontjából sokkal vonzóbb.

(43)

A nyilvánosságra hozatalt követően a Mogilev azt állította, hogy nem vették kellőképpen figyelembe, hogy a hegesztett csöveket és csővezetékeket érintő belföldi piaci és oroszországi piaci értékesítése a figyelembe vett időszakban jelentősen növekedett. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat megerősítette az értékesítési volumen említett piacokon megfigyelhető növekedését. A nyilvánosságra hozatal után tett észrevételeiben a Mogilev megerősítette továbbá, hogy a hegesztett csöveket és csővezetékeket az uniós piacra jellemző árnál alacsonyabb árakon értékesítik. Következésképpen az a tény, hogy az említett termékek értékesítési volumene az eltelt időszakban a belföldi és oroszországi piacokon egyaránt növekedett, nem enyhíti, illetőleg nem szünteti meg annak a kockázatát, hogy a kedvezőbb uniós árak miatt a kereskedelem áthelyeződik az uniós piacra. A Mogilev érvelését ezért elutasítják.

(44)

A Fehéroroszországban rendelkezésre álló szabad kapacitás, a más termékekről az érintett termék gyártására való átállás kockázata, valamint az uniós piac vonzó árszintje alapján arra lehet következtetni, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén fennáll annak a kockázata, hogy bővülni fog az érintett termék Fehéroroszországból származó dömpingelt exportja.

(45)

Ahogy a (9) preambulumbekezdés megállapítja, a Bizottság a Kínai Népköztársaságból nem kapott választ. Így a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az átfogó elemzés, köztük a dömpingszámítás alapját az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények képezték. A kínai hatóságok tájékoztatást kaptak arról, hogy a Bizottság szándékában áll az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása, és megállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozza.

(46)

Ebből adódóan a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét a hatályvesztési felülvizsgálati kérelem, valamint egyéb információforrások, köztük kereskedelmi import- és exportstatisztikák (Eurostat és kínai exportadatok) és a Metal Bulletin felhasználásával mérték fel.

(47)

Az együttműködés hiánya hatással volt a különböző terméktípusok rendes értékének és exportárának összehasonlítására. Az alaprendelet 18. cikkével összhangban megfelelőnek minősült mind a rendes érték, mind az exportár globális, konkrétan az átlagos értékeken alapuló megállapítása.

(48)

A Kínai Népköztársaságra vonatkozó rendes érték a szokásos dél-afrikai (analóg ország) kereskedelmi forgalomban a független vevők részére teljesített belföldi értékesítésre alkalmazott átlagár alapján került megállapításra.

(49)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően az exportárakat a rendelkezésre álló adatok alapján kellett megállapítani.

(50)

A Bizottság először az Eurostattól származó statisztikákat elemezte. A Kínai Népköztársaságból importált termék mennyisége azonban korlátozott volt, így azok árai nem tekinthetők reprezentatívnak. A valószínűsíthető exportár ezért az egyéb harmadik országokba irányuló exportra vonatkozó kínai kereskedelmi statisztikák alapján került megállapításra.

(51)

A rendes érték és a valószínűsíthető exportár összehasonlítását a gyártelepi ár alapján végezték el. A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket.

(52)

Értelemszerűen kiigazításokra került sor a fuvarozási költségek, biztosítási költségek, a vissza nem téríthető héa, az exportköltségek, árengedmények és kedvezmények terén fennálló különbségek alapján.

(53)

A fentiek alapján az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a valószínűsíthető dömpingkülönbözetet 39,3 %-ban állapították meg.

(54)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a következő források kerültek felhasználásra:

(55)

A kínai hegesztettcső-gyártást messze a legnagyobbnak tartják a világon. A Metal Bulletin szerint 2012-ben a hegesztett csövek éves termelése körülbelül 35 millió tonnát tett ki. A kérelmező becslése alapján a Kínai Népköztársaságban a hegesztett csövek termelési kapacitása messze meghaladja az évi 45 millió tonnát. A teljes szabad kapacitás így több mint 10 millió tonna, ami a hegesztett csövek tapasztalt teljes uniós felhasználásának a huszonötszörösét jelenti.

(56)

Így az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentős a kockázata annak, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős mennyiségű hegesztett csövet értékesítenek dömpingelt árakon az uniós piacon.

(57)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a megállapítások a rendelkezésre álló tényeken alapulnak. Azon kockázat megállapítása tehát, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az értékesítés az uniós piacra helyeződik át, a nyilvánosan hozzáférhető forrásokon alapul.

(58)

A nyilvánosan hozzáférhető források, például a Metal Bulletin alapján a kínai árszint messze alatta marad az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árának (848 EUR/tonna), valamint a fő exportáló országokból, például Indiából és Törökországból az Unióba irányuló import átlagárainak. Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árával összehasonlítva az áralákínálás mértéke 30 % és 50 % között mozog. Ez egyértelműen jelzi az uniós piac vonzerejét és azt, hogy Kína képes arra, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén árversenybe kezdjen.

(59)

A fentiek ismeretében a Bizottság megállapította, hogy a fent említett jelentős árkülönbségek következtében komoly a kockázata annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kereskedelem iránya a harmadik országokba irányuló, alacsonyabb árakon történő értékesítésről a nagyobb nyereséget hozó uniós piacra helyeződik át.

(60)

A Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzó árszintje alapján arra lehet következtetni, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések megszűnése esetén fennáll annak a kockázata, hogy jelentősen megnövekszik az érintett termék Kínából származó dömpingelt exportja.

(61)

Az oroszországi termelés mintegy 75 %-át képviselő két orosz exportáló gyártó a mintavételi eljárás keretében benyújtotta válaszait, de később arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem szándékozik válaszolni az exportáló gyártóknak küldött kérdőívre. Csak egyetlen kisméretű gyártó működött együtt a vizsgálatban és töltötte ki a kérdőívet, valamint tette lehetővé az ellenőrző látogatást, ez a gyártó azonban nem exportál az Unióba, illetőleg a más országokba irányuló exportja sem jelentős. Tekintettel arra, hogy az oroszországi exportáló gyártók körében az együttműködés hiánya jelentős szintet ért el, az átfogó elemzés, többek között a dömpingszámítás alapját az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények képezik. Az együtt nem működő oroszországi exportáló gyártók, valamint az oroszországi hatóságok tájékoztatást kaptak arról, hogy a Bizottság szándékában áll az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása, és megállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozza.

(62)

Ebből adódóan a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét a hatályvesztési felülvizsgálati kérelem, valamint egyéb információforrások, köztük az Eurostat kereskedelmi importstatisztikái, oroszországi exportstatisztikák és a Metal Bulletin felhasználásával mérték fel.

(63)

Az együttműködés jelentős mértékű hiánya hatással volt a különböző terméktípusok rendes értékének és exportárának összehasonlítására. Az alaprendelet 18. cikkével összhangban megfelelőnek minősült mind a rendes érték, mind az exportár globális, konkrétan az átlagos értékeken alapuló megállapítása.

(64)

A Bizottság megjegyezte, hogy az Eurostat-statisztikák alapján volt némi Oroszországból származó import az érintett termék esetében. A mennyiségek azonban csekélyek voltak, így ezen importok árait nem tekintették reprezentatívnak. Az Unióba irányuló export valószínűsíthető árára vonatkozó információ ezért más harmadik országok exportárain alapult, ahogy a (73) preambulumbekezdés is jelzi.

(65)

Ahogy a (61) preambulumbekezdésben említésre került, az oroszországi exportáló gyártók igen korlátozott együttműködése miatt a Bizottság kénytelen volt a rendes érték meghatározása során a rendelkezésre álló tényeket felhasználni. E célból az együttműködő oroszországi gyártó által benyújtott információkat használtuk.

(66)

A rendes érték az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdése első mondatának megfelelően került megállapításra. Először azt kellett megállapítani, hogy a hasonló termék belföldi összértékesítésének mennyisége a felülvizsgálati időszakban reprezentatív-e a harmadik országokba irányuló oroszországi exportértékesítéssel összehasonlítva. A belföldi értékesítés akkor bizonyult reprezentatívnak, ha a hasonló termék értékesítésének volumene elérte vagy meghaladta a hasonló termék harmadik országba irányuló oroszországi exportértékesítésének 5 %-át.

(67)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a hasonló terméket az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében szokásos kereskedelmi forgalomban értékesítették-e. Ez oly módon történt, hogy megállapították az érintett terméktípusra vonatkozóan a belföldi piacon független vevők részére történt nyereséges értékesítés arányát.

(68)

A szokásos kereskedelmi forgalom vizsgálatához az átlagos termelési költséget vették figyelembe. A gyártási költségek és különösen az energiaköltségek tekintetében – a gázra korlátozódóan – megvizsgálták, hogy az egyetlen együttműködő gyártó által fizetett gázárakban megfelelően megjelennek-e a gáz előállításával és elosztásával kapcsolatos költségek.

(69)

Megállapítást nyert, hogy az exportáló gyártók által fizetett belföldi gázár az Oroszországból származó földgáz exportárának körülbelül 30 %-a volt. E tekintetben minden rendelkezésre álló adat arra utalt, hogy az oroszországi belföldi gázárak szabályozott árak, amelyek az oroszországi földgáz nem szabályozott exportpiacain fizetett piaci áraknál jóval alacsonyabbak. Mivel az exportáló gyártók nyilvántartásai nem tükrözték megfelelő módon – az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerint – a gázköltségeket, azokat ennek megfelelően ki kellett igazítani. Az oroszországi belföldi piachoz kapcsolódó, megfelelően reprezentatív, torzítatlan gázárak hiányában a Bizottság helyénvalónak találta a kiigazításnak az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerint a más reprezentatív piacokról szerzett információk alapján történő elvégzését. A kiigazított ár alapját az exportra értékesített orosz gáz német-cseh határparitáson (Waidhaus) számított – a helyi elosztási költségekkel kiigazított – átlagára jelentette. Waidhaus az EU-ba – amely az orosz gáz legfőbb piaca, és árai megfelelő módon tükrözik a költségeket – irányuló orosz gázeladás fő csomópontja, ezért az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése értelmében reprezentatív piacnak tekinthető.

(70)

Következésképpen a Bizottság a szokásos kereskedelmi forgalom vizsgálatához a – gázköltségek tekintetében megfelelően kiigazított – átlagos termelési költséget alkalmazta.

(71)

A rendes értéket így a felülvizsgálati időszak során történt nyereséges belföldi értékesítés átlagáraként számították ki, mivel a nyereséges értékesítés volumene legfeljebb a teljes értékesítési volumen 80 %-át tette ki.

(72)

Az oroszországi exportáló gyártók igen korlátozott együttműködése miatt a Bizottság kénytelen volt az exportár meghatározását a rendelkezésre álló tényekre alapozni. Az egyetlen együttműködő oroszországi gyártótól származó információt nem lehetett felhasználni, mivel ez a gyártó nem exportálta az érintett terméket az EU-ba és csak jelentéktelen mennyiségeket exportált harmadik országokba.

(73)

A valószínűsíthető exportár ezért – és tekintettel arra, hogy az Oroszországból az EU-ba irányuló export jelentéktelen volt – az egyéb harmadik országokba irányuló exportra vonatkozó oroszországi exportstatisztikák alapján került megállapításra. Az egyéb harmadik országokba irányuló export mennyisége jelentős volt.

(74)

Mivel az egyetlen együttműködő oroszországi gyártó kizárólag úgynevezett „fekete csövet” (vagyis nem galvanizált csövet) gyártott, csak a fekete csövekhez kapcsolódó információt használták fel az exportár megállapításához. Az oroszországi exportstatisztikák szerint az oroszországi export túlnyomó hányadát is a fekete cső teszi ki.

(75)

Az egyetlen együttműködő orosz gyártó a nyilvánosságra hozatalt követően azt állította, hogy az ő exportárait kellett volna felhasználni, mivel az export az összes értékesítésének több mint 10 %-át teszi ki. Ez az értékesítés azonban csak kevesebb mint 2 %-a az oroszországi exportstatisztika szerinti teljes exportnak. Ennek alapján fenntartjuk azt a megállapítást, hogy a szóban forgó gyártó exportárai az export jelentéktelen mennyisége miatt nem használhatók.

(76)

A rendes érték és a valószínűsíthető exportár összehasonlítását a gyártelepi ár alapján végezték el. A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket.

(77)

Adott esetben figyelembe vették a fuvarozási költségekben mutatkozó különbségeket.

(78)

A fentiek alapján az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a valószínűsíthető dömpingkülönbözet 38,7 % volt.

(79)

A kérelmező becslése szerint az oroszországi szabad kapacitás az érintett termék esetében meghaladja az uniós piac teljes felhasználását. A kérelmező ezt a becslést a Metal Bulletinben közzétett információra alapozta. Emellett a kérelmező 56 %-os kapacitáskihasználást feltételezett, amelyet az együttműködő gyártó által benyújtott információk is megerősítettek.

(80)

Így az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentős a kockázata annak, hogy az oroszországi exportáló gyártók jelentős mennyiségű hegesztett csövet értékesítenek dömpingelt árakon az uniós piacon.

(81)

A nyilvánosságra hozatalt követően a (61) preambulumbekezdésben említett nem együttműködő oroszországi gyártók azt állították, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta más piacok, többek között az oroszországi piac állítólagos vonzerejét, valamint az említett gyártók által jelzett oroszországi szabad kapacitást.

(82)

Ezzel összefüggésben ki kell emelni, hogy a szabad kapacitásra vonatkozó információ szélesebb termékösszetételt vett figyelembe, amely többek között az üreges idomacélokat és a nagy átmérőjű csöveket is magában foglalta. Ez az információ ezért kevésbé releváns, mint a kérelmező által biztosított információ. Emellett még az oroszországi gyártók által jelzett 60–70 %-os kapacitáskihasználási ráta alapján számított szabad kapacitás is fedezné az uniós piaci felhasználás nagy részét.

(83)

Ami a nem együttműködő oroszországi gyártók által más piacok, többek között az oroszországi piac állítólagos vonzerejével kapcsolatos információkat illeti, először is emlékeztetni kell arra, hogy együttműködés hiányában ezeket az adatokat nem lehetett ellenőrizni. Másodszor, a (84)–(86) preambulumbekezdésben megállapítottaknak megfelelően ez az információ ellentmond a vizsgálat során szerzett, a hivatalos oroszországi exportstatisztikán alapuló információnak, amelyet a két nem együttműködő oroszországi gyártó nem vitatott.

(84)

Az oroszországi kereskedelmi statisztika szerint az oroszországi exportár (647 EUR/tonna) messze alatta marad az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árának (848 EUR/tonna), és megfelel a fő exportáló országokból, például Indiából és Törökországból az Unióba irányuló import átlagárainak.

(85)

Ugyanezen kereskedelmi statisztika szerint az oroszországi összexport 33 %-a Azerbajdzsánba, Oroszország legfontosabb exportpiacára irányul. Az azerbajdzsáni értékesítési ár 586 EUR/tonna, így lényegesen alacsonyabb, mint az uniós gazdasági ágazat értékesítési ára (848 EUR/tonna) és még alacsonyabb a fő uniós exportőrök, például India vagy Törökország által felszámított áraknál. Emellett az Azerbajdzsánba irányuló oroszországi export az uniós felhasználás körülbelül 15 %-ának felel meg. Így fennáll annak a kockázata, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az export áthelyeződik az EU-ba.

(86)

A fentiek ismeretében a Bizottság megállapította, hogy komoly a kockázata annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kereskedelem átirányul az uniós piacra.

(87)

Az Oroszországban rendelkezésre álló szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzó árszintje alapján arra lehet következtetni, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén fennáll annak a kockázata, hogy növekszik az érintett termék Oroszországból származó, Unióba irányuló dömpingelt exportja.

(88)

A nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek azt állították, hogy a hatályban lévő intézkedések Oroszországgal szembeni fenntartása, ugyanakkor a hatályban lévő intézkedések Ukrajna esetében történő megszüntetése (lásd lejjebb) diszkriminációt jelent, mivel Oroszország és Ukrajna állítólag hasonló szabad kapacitással rendelkezik.

(89)

A vizsgálat következtetései nem támasztják alá ezt az állítást, mivel azt állapították meg, hogy Oroszországban jelentős, az uniós piac felhasználásának legalább a nagy részét lefedő szabad kapacitás áll rendelkezésre. Ukrajna esetében viszont azt a következtetést lehetett levonni, hogy a valamennyi országba irányuló export számára rendelkezésre álló kapacitás korlátozott. A szabad kapacitás tekintetében fennálló e jelentős különbség miatt ezért a diszkriminációra vonatkozó állítást visszautasítják.

(90)

A vizsgálatban csak egy ukrajnai exportáló gyártó, az Interpipe Group (a továbbiakban: Interpipe) működött együtt. Az Interpipe az ukrajnai gyártás jelentős részét és szinte a teljes, csekély mennyiségű uniós exportot adja. Legalább négy ismert ukrajnai gyártó van, amelyek nem működnek együtt, de a kereskedelmi statisztikák szerint az Unióba irányuló exportjuk nem jelentős.

(91)

Az Unióba irányuló jelentéktelen ukrajnai export ismeretében a valószínűsíthető exportár az Interpipe egyéb harmadik országokra alkalmazott értékesítési árai alapján került megállapításra, ahogy a (17) preambulumbekezdés ismerteti.

(92)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság először megvizsgálta, hogy az egyetlen együttműködő exportáló gyártó, az Interpipe esetében a belföldi értékesítés összmennyisége reprezentatívnak tekinthető-e. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék független vevők részére hazai piacon történő belföldi értékesítésének összmennyisége eléri az érintett termék egyéb harmadik országokba irányuló exportértékesítése összmennyiségének legalább 5 %-át a felülvizsgálati időszak alatt. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi összértékesítése az Interpipe esetében reprezentatív volt.

(93)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak, vagy összehasonlíthatóak az Interpipe által export keretében értékesített terméktípusokkal.

(94)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint – megvizsgálta, hogy az Interpipe belföldi értékesítése az egyes, exportra értékesíthető terméktípussal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok tekintetében reprezentatív volt-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben reprezentatív, ha e terméktípus felülvizsgálati időszak alatti, független vevők részére történt belföldi értékesítésének összmennyisége eléri az exportra értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus összmennyiségének legalább 5 %-át. A Bizottság megállapította, hogy a terméktípusok többsége tekintetében a belföldi értékesítés mennyisége reprezentatív volt.

(95)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a független vevőknek történt nyereséges belföldi értékesítések felülvizsgálati időszak alatti részarányát annak megállapítására, hogy a rendes érték kiszámítását az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(96)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(97)

Ebben az esetben a rendes érték a terméktípus felülvizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során alkalmazott árainak súlyozott átlaga.

(98)

A rendes értéket az egyes terméktípusok felülvizsgálati időszak alatti – kizárólag nyereséges – belföldi értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(99)

A belföldi értékesítés elemzése azt állapította meg, hogy a rendes érték kiszámítása a felülvizsgálati időszak során teljesített összes belföldi értékesítés árának súlyozott átlagaként, illetőleg – csak a terméktípustól függően – a nyereséges értékesítés súlyozott átlagaként történt.

(100)

Amennyiben a szokásos kereskedelmi forgalomban nem értékesítették a hasonló termék valamely terméktípusát, vagy a belföldi piacon nem értékesítettek valamely terméktípust reprezentatív mennyiségben, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban számította ki.

(101)

A rendes érték kiszámítása úgy történt, hogy a következőket hozzáadták az Interpipe által gyártott hasonló termék felülvizsgálati időszakban jellemző előállítási költségeihez:

(102)

Az Unióba irányuló jelentős ukrajnai export hiányában a valószínűsíthető exportár az Interpipe egyéb harmadik országokba irányuló, jelentős mennyiségű exportra alkalmazott értékesítési árai alapján került megállapításra, ahogy a (17) preambulumbekezdés ismerteti.

(103)

A harmadik országok esetében az Interpipe valamennyi értékesítése közvetlenül független vevők számára történt. Az értékesítési árat ezért a szóban forgó független vevők által ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(104)

A rendes érték és a valószínűsíthető exportár összehasonlítását a gyártelepi ár alapján végezték el. A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket.

(105)

Értelemszerűen kiigazításokra került sor a fuvarozási költségek és a hitelköltségek terén fennálló különbségek alapján.

(106)

A fentiek alapján az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a valószínűsíthető dömpingkülönbözetet 16 %-ban állapították meg.

(107)

A nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek azt állították, hogy a Bizottság azt állapította meg, hogy Ukrajna esetében a dömping 16 %-os szinten továbbra is fennállt. Az állítás azonban megalapozatlan, mivel úgy tűnik, félreértésen alapul. Ahogy a (17) preambulumbekezdésben megállapításra került, a felülvizsgálati időszakban valamennyi ország, beleértve Ukrajnát, elhanyagolható mennyiséget exportált az érintett termékből az EU-ba. Az említett mennyiségek alapján ezért nem vonható le megfelelő következtetés és Ukrajna tekintetében nem került sor a dömping folytatódásának megállapítására. Az állítást ezért elutasítják.

(108)

A korábbi vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy Ukrajnában a termelési kapacitás meghaladta az évi 400 000 tonnát. Az említett vizsgálat óta azonban az ismert gyártók közül kettő leállította a hegesztett csövek gyártását, nevezetesen a Lugansk Tube Plant és az Interpipe csoport egyik üzeme, az Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant. Mivel azóta nem érkezett megerősítés az ukrajnai termelési kapacitás bővüléséről, a jelenlegi kapacitás lényegesen kisebb, mint a korábbi vizsgálat időszakában.

(109)

Ami a (108) preambulumbekezdésben említett kapacitáskihasználást illeti, az Interpipe a felülvizsgálati időszakban – az üzem műszaki korlátait figyelembe véve – közel teljes kapacitáskihasználással működött.

(110)

Egy másik fontos szempont az ukrajnai üzemek földrajzi elhelyezkedése. Az üzemek nagyrészt Kelet-Ukrajnában találhatók és közvetlenül vagy közvetve befolyásolja őket az országrészben kialakult jelenlegi biztonsági helyzet. Bizonytalan ezért, hogy az említett vállalatok teljes mértékben ki tudják-e használni termelési kapacitásukat.

(111)

A nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek azzal érveltek, hogy az ukrajnai termelés nem elhanyagolható része kívül esik a jelenlegi biztonsági helyzet által érintett területen. Meg kell jegyezni azonban, hogy közvetve – például a nyersanyagellátás akadozása miatt – a szóban forgó területen kívül elhelyezkedő vállalatokat is érinti a biztonsági helyzet. Megállapítható tehát, hogy a legtöbb ukrajnai üzemre közvetlenül vagy közvetve, de hatást gyakorol a kialakult jelenlegi biztonsági helyzet. Az állítást ezért elutasítják.

(112)

Ugyanakkor – tekintettel a felülvizsgálati időszakot követően Ukrajnában kialakult különleges helyzetre – számolni lehet azzal, hogy a biztonsági helyzet normalizálódását követően a belföldi piacon az építőipar többletkapacitásokat fog lekötni. A hasonló terméket is felhasználják az építőiparban, például teherhordó elemek építéséhez, csőkerítésekhez, védőeszközként és állványozásra.

(113)

Tekintettel a termelési kapacitás csökkenésére és a belföldi kereslet várható növekedésére, következtetésként megállapítható, hogy a valamennyi országba irányuló export tekintetében rendelkezésre álló szabad kapacitás korlátozott.

(114)

Az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően azzal érveltek, hogy Ukrajnában jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre. Az állításokat azonban tényleges bizonyítékokkal nem támasztották alá, ezért azokat elutasítják.

(115)

Az érdekelt felek azt állították továbbá, hogy az Interpipe bejelentette az Unióba irányuló exportjának jelentős, mintegy 60 %-kal történő növelését, ami ellentmond az export céljára rendelkezésre álló szabad kapacitás korlátozott jellegére vonatkozó állításoknak. Ez az állítás azonban nem fogadható el. Az Interpipe bejelentései általánosságban a vállalatra vonatkoznak és nem konkrétan az érintett termékre. Még ha releváns is lenne az érintett termék szempontjából, a körülbelül 60 %-os jelentős növekedés csak 0,5 %-os uniós piaci részesedést eredményezne, ami változatlanul elhanyagolhatónak tekinthető. Ez az érv tehát nem mond ellent annak a következtetésnek, hogy a valamennyi országba irányuló export tekintetében rendelkezésre álló szabad kapacitás korlátozott.

(116)

Ugyanezek az érdekelt felek azzal érveltek, hogy a szabad kapacitást nem indokolt felhasználni a dömping elemzésekor, mert a kapacitáskihasználás nem tekinthető releváns kármutatónak a kárelemzés során, ahogy a (139) preambulumbekezdés is megállapítja.

(117)

Ez az állítás nem fogadható el. Az említett két értékelés célja eltérő. A kárelemzés során azt vizsgáljuk, hogy az alacsony kapacitáskihasználás az uniós gazdasági ágazatot érő kár jelének tekinthető-e, ami nem feltétlenül van így, ha a fennmaradó kapacitás felhasználható más termékek előállítására. A dömpingelemzés magára a szabad kapacitásra összpontosít, azaz a kihasználatlan kapacitásra, amelyet nem használnak semmilyen termék előállítására, ezért azonnal rendelkezésre áll az érintett termék gyártására.

(118)

Az Ukrajnában rendelkezésre álló korlátozott szabad kapacitás, valamint a dömpingelt export áthelyeződésének csekély kockázata arra enged következtetni, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén nem áll fenn annak a kockázata, hogy az érintett termék Ukrajnából származó dömpingelt exportja jelentősen megnövekedik. Valószínűtlen ezért, hogy az Ukrajnával szembeni dömpingellenes intézkedések hatályvesztése a dömping nem elhanyagolható mennyiség tekintetében megnyilvánuló megismétlődéséhez vezet az alaprendelet 5. cikke (7) bekezdésének megfelelően.

(119)

A felülvizsgálati időszak alatt mintegy 20 gyártó állította elő a hasonló terméket az Unióban. E gyártók termelése (amit az együttműködő gyártóktól begyűjtött információk, a többi uniós gyártó esetében pedig a felülvizsgálat iránti kérelemből származó adatok alapján határoztak meg) tekinthető ezért a teljes uniós termelésnek. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ezek a vállalatok alkotják az uniós gazdasági ágazatot.

(120)

A fenti (11) preambulumbekezdésben említettek szerint az uniós gyártók nagy számára tekintettel mintavételre került sor. A károkozás elemzése céljából a következő két szinten határozták meg a kármutatókat:

(121)

Az uniós felhasználás meghatározása az uniós gazdasági ágazat uniós piacra szánt saját termelésének értékesítési volumene, valamint az uniós piacra kerülő import volumenére vonatkozó Eurostat-adatok alapján történt.

(122)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 28 %-kal csökkent, 2011-ben 6 %-kal, 2012-ben 8 százalékponttal és a felülvizsgálati időszakban további 10 százalékponttal esett vissza. A csökkenő tendencia részben a bizonyos fokú műszaki helyettesítéssel magyarázható, mivel egyre jellemzőbb, hogy a vízvezetékeknél az acél csővezetéket például rézből, műanyagból vagy rozsdamentes acélból készült alternatív termékkel váltják fel.

(123)

A nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek azt állították, hogy az uniós felhasználást jelentősen alábecsülték. A szóban forgó felek azonban nem támasztották alá állításukat megbízható bizonyítékokkal, mely állítás így nem fogadható el.

(124)

Mivel a vizsgálat megállapította, hogy nincs valószínűsége az Ukrajnából származó dömping folytatódásának vagy megismétlődésének (lásd a (17) és a (118) preambulumbekezdést), az alábbi elemzésben a csekély mennyiségű ukrajnai importot nem vették figyelembe a más országokból származó importtal együtt.

(125)

A Fehéroroszországból, a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból származó behozatal kumulációjának értékelése érdekében mindhárom ország helyzetét külön-külön megvizsgálták az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek alapján.

(126)

A Bizottság – a mennyiségekkel és a dömpingkülönbözetekkel összefüggésben és tekintettel az import felülvizsgálati időszak alatti jelentéktelen volumenére – országonként elvégezte az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető exportvolumenek és dömpingkülönbözetek előretekintő elemzését. Arra az eredményre jutott, hogy a volumenek az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűleg a felülvizsgálati időszakban elért szint fölé emelkednének és minden bizonnyal meghaladnák az elhanyagolhatósági küszöböt (lásd a (33), az (56) és a (80) preambulumbekezdést). A Bizottság megállapította emellett, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető dömpingkülönbözetek jelentősek lesznek (lásd a (30), az (53) és a (78) preambulumbekezdést).

(127)

Az import elhanyagolható mennyiségei miatt az átlagos importárra vonatkozóan nem vonhatók le érdemi következtetések.

(128)

A vizsgálat azonban arra is rávilágított, hogy a releváns gazdasági szereplők közötti verseny feltételei hasonlóak voltak. A vizsgálat feltárta, hogy a Fehéroroszországból, a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból importált érintett termék és az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített hasonló termék valamennyi fizikai és műszaki jellemző tekintetében hasonló.

(129)

A fentiek alapján megállapítható, hogy Fehéroroszország, a Kínai Népköztársaság és Oroszország esetében az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesülnek. Az ebből a három országból származó behozatalt ezért összesítve vizsgálták.

(130)

Az érintett termék Fehéroroszországból, a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból az Unióba irányuló importjának volumene 60 %-kal csökkent, azaz a 2010-es mintegy 7 000 tonnáról a felülvizsgálati időszakban mintegy 2 900 tonnára esett vissza. 2011-ben 31 %-kal emelkedett, majd 2012-ben 62 százalékponttal és a felülvizsgálati időszakban további 28 százalékponttal csökkent.

(131)

A fehéroroszországi, kínai és oroszországi exportőrök megfelelő piaci részesedése az uniós piacon a 2010-es 1,3 %-ról a felülvizsgálati időszakban 0,7 %-ra csökkent. Konkrétan, a piaci részesedés a 2010. évi 1,3 %-ról 2011-re 1,8 %-ra növekedett, majd 2012-ben 1,1 %-ra csökkent, ezután pedig a felülvizsgálati időszakban tovább esett, 0,7 %-ra.

(132)

2010 és a felülvizsgálati időszak között az érintett termék Fehéroroszországból, a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból származó importjának átlagára 11 %-kal emelkedett, a 2010-es 488 EUR/tonnáról a felülvizsgálati időszakra 528 EUR/tonnára. Pontosabban az árak 2011-ben 9 %-kal, 2012-ben pedig 12 %-kal növekedtek, majd ezután a felülvizsgálati időszakban 10 %-kal csökkentek.

(133)

Mivel a felülvizsgálati időszakban a Kínai Népköztársaság és Oroszország rendkívül keveset értékesített az érintett termékből az Unióban, így ezekre az adatokra támaszkodva nem lehet érdemi következtetéseket levonni. Így az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített hasonló termék árának és a vizsgálat tárgyát képező, Fehéroroszországban, a Kínai Népköztársaságban és Oroszországban gyártott és a világ más részein értékesített termék árának összehasonlítására került sor. Ez az összehasonlítás jelentős áralákínálást tárt fel.

(134)

A figyelembe vett időszakban a Törökországból és Indiából származó import növekedett. Az ukrajnai import piaci részesedése rendkívül alacsony maradt. Az egyéb harmadik országokból származó import piaci részesedése a figyelembe vett időszakban viszonylag stabil volt.

(135)

A nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek azzal érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének 12 %-os visszaesését – együtt tekintetbe véve – szinte teljes mértékben ellensúlyozta India és Törökország növekvő piaci részesedése és az uniós gazdasági ágazat sérülékenységének fő oka valószínűleg az Indiából és Törökországból származó alacsony árú import. Ezzel összefüggésben ki kell emelni azt, hogy e vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azon három országgal szembeni hatályos intézkedések hatályon kívül helyezése, melyek esetében a dömping megismétlődésének valószínűségét megállapították, eredményezheti-e az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését. A vizsgálat során megerősítették, hogy a Fehéroroszország, a Kínai Népköztársaság és Oroszország által értékesített termékek esetében jelentős áralákínálás volt megfigyelhető a világ más részeit illetően. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ezért valószínűleg ismét dömpingelt exportra kerülne sor az említett országokból az Unióba, következésképpen az uniós gazdasági ágazatot érő kár vélhetően növekedne. Az a körülmény, hogy az Indiából és Törökországból származó import emelkedhetett a figyelembe vett időszakban, nem befolyásolja a dömping és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó ezen értékelést.

(136)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásolta.

(137)

A 2010-es mintegy 437 000 tonnás szintről az uniós gazdasági ágazat termelése a figyelembe vett időszakban 37 %-kal esett vissza. Pontosabban, 2011-ben 14 %-kal, majd 2012-ben 19 százalékponttal és a felülvizsgálati időszakban további 4 százalékponttal csökkent. A termelés csökkenése a felhasználás visszaeséséhez kapcsolódik, de az Indiából és Törökországból származó import növekedése miatt hangsúlyosabbá vált.

(138)

A termelési kapacitás 2010-ben meghaladta az 1 700 000 tonnát és a figyelembe vett időszak során 16 %-kal csökkent. A csökkenés azzal magyarázható, hogy egyes uniós gyártók csökkentették a napi gyártási műszakok számát.

(139)

2010-ben 25 %-os volt a kapacitáskihasználás, 2011-ben 23 %-ra, 2012-ben pedig 22 %-ra esett vissza, majd a felülvizsgálati időszakban tovább csökkent 19 %-ra. Az alacsony kapacitáskihasználási ráták főként azzal magyarázhatók, hogy az e vizsgálat hatályán kívül eső termékek (elsősorban az üreges idomacélok) ugyanazokon a termelőberendezéseken gyárthatók, mint a hegesztett csövek, ezért a kapacitáskihasználási ráták nem bizonyulnak okvetlenül a szóban forgó gazdasági ágazatot érő kár megfelelő mutatójának.

(140)

Az uniós gazdasági ágazat saját termelésének az Unió piacán független vevők részére történő értékesítése 2011-ben 16 %-kal, 2012-ben 21 százalékponttal, majd a felülvizsgálati időszakban további 3 százalékponttal csökkent. Összességében 2010 és a felülvizsgálati időszak között az értékesítések mintegy 40 %-kal csökkentek, ami a felhasználás visszaesésének, valamint az Indiából és Törökországból származó import növekedésének a következménye.

(141)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2010-ben 73 % volt. 2011-ben 65 %-ra, 2012-ben tovább, 56 %-ra esett vissza, mielőtt a felülvizsgálati időszakban 61 %-ra emelkedett volna. Összességében az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak során 12 százalékponttal csökkent.

(142)

2010 és a felülvizsgálati időszak között, amikor az uniós felhasználás 28 %-kal visszaesett, a független vevők részére az Unióban teljesített értékesítés volumene 40 %-kal csökkent. Ez a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat számára 12 százalékpontos piacvesztést eredményezett. Így ebben az időszakban az uniós gazdasági ágazat nem növekedett.

(143)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma 2011-ben 13 %-kal, 2012-ben 27 százalékponttal, majd a felülvizsgálati időszakban további 3 százalékponttal csökkent. Általánosságban elmondható, hogy az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási rátája a figyelembe vett időszakban 43 %-kal – azaz több mint 1 600 főről 1 000 fő alá – csökkent.

(144)

Az uniós gazdasági ágazatban alkalmazott munkaerő termelékenysége – amelynek mutatója a tonnában kifejezett termelt mennyiség/fő/év – az egy munkavállalóra jutó 264 tonnáról először 2011-ben 2 %-kal némileg csökkent, majd 2012-ben 14 százalékponttal emelkedett, a felülvizsgálati időszakban pedig stabil maradt. Az uniós gazdasági ágazat termelékenysége a figyelembe vett időszak során összesen 12 %-kal emelkedett.

(145)

Az uniós gazdasági ágazat független vevők felé történő értékesítéseire alkalmazott egységárak 2011-ben 5 %-kal, majd 2012-ben 1 százalékponttal nőttek, majd a felülvizsgálati időszakban 4 százalékponttal csökkentek. Összességében az említett árak a figyelembe vett időszakban 2 %-kal, 833 EUR/tonnáról a felülvizsgálati időszakbeli 848 EUR/tonnára nőttek.

(146)

A vizsgálat megállapította annak valószínűségét, hogy a dömping – jelentős különbözetekkel – megismétlődik, mely különbözetek nagysága Fehéroroszország, a Kínai Népköztársaság és Oroszország esetében nem minősül elhanyagolhatónak.

(147)

Ahogy fent megjegyeztük, a Bizottság Ukrajna esetében nem állapította meg a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét.

(148)

A fent megvizsgált makrogazdasági mutatók szerint a dömpingellenes intézkedések ugyan részben elérték a kívánt eredményt, azaz az uniós gyártókat ért károk megszüntetését, a gazdasági ágazat azonban még mindig sérülékeny és instabil helyzetben van. A figyelembe vett időszak alatt a termelés volumene valóban 37 %-kal csökkent, a független uniós vevők részére teljesített értékesítés volumene 40 %-kal visszaesett, a foglalkoztatás pedig 43 %-kal csökkent. Emellett az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése az uniós piacon a 2010. évi 73 %-ról a felülvizsgálati időszakban 61 %-ra esett vissza. Nem történt meg tehát az előző dömping utáni felépülés, és megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is rendkívül érzékenyen reagál az uniós piacon megjelenő bármilyen dömpingelt behozatalra.

(149)

A mintába bevont uniós gyártók zárókészleteinek szintje 2011-ig csaknem stabil volt. 2012-ben 14 százalékponttal növekedett, majd a felülvizsgálati időszakban 10 százalékponttal csökkent. A készletszint így a felülvizsgálati időszakban 5 %-kal meghaladta a 2010. évit.

(150)

A figyelembe vett időszak során a munkaerőköltségek 29 %-kal csökkentek. Konkrétan, e költségek 2011-ben 2 %-kal, majd 2012-ben 15 százalékponttal csökkentek, a felülvizsgálati időszakban pedig további 12 százalékponttal estek vissza. A figyelembe vett időszakra jellemző általános csökkenés a foglalkoztatás csökkenésére vezethető vissza.

(151)

A figyelembe vett időszak során a munkavállalónkénti munkaerőköltség 25 %-kal emelkedett. Ez valószínűleg a foglalkoztatottak számának jelentős mértékű csökkentése következtében felmerült elbocsátási költségekkel összefüggő átmeneti helyzet.

(152)

A figyelembe vett időszakban a mintába felvett uniós gyártók uniós piaci értékesítései nyereségesség szempontjából – a nettó értékesítések százalékában kifejezve – a 2010. évi több mint 7 %-os veszteséget követően a felülvizsgálati időszakban közel 1 %-os nyereséget értek el. Konkrétabban, a mintába felvett uniós gyártók vesztesége a 2010. évi 7,3 %-ról 2011-ben 5 %-ra, majd 2012-ben 0,6 %-ra csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban 0,8 %-kal csekély nyereségbe fordult át.

(153)

A nyereségesség növekedése azzal magyarázható, hogy az értékesítési árak a figyelembe vett időszak során 2 %-kal növekedtek, míg a termelési költségek (túlnyomórészt a melegen hengerelt tekercs esetében, amelyhez a termelési költségek több mint 60 %-a kapcsolódik) ugyanebben az időszakban 6 %-kal csökkentek, az éves munkaerőköltségek jelentős csökkenésével párhuzamosan. Így a mintában szereplő uniós gyártók abban a helyzetben voltak, hogy az uniós piacon fokozatosan nyereséges árakat tudtak alkalmazni vevőikkel szemben.

(154)

A beruházások nettó könyv szerinti értékének százalékában meghatározott nyereségként kifejezett megtérülése nagyjából követte a nyereségességi tendenciát. A 2010. évi 19,2 %-os veszteség után 2011-ben javulás következett be, a veszteség 11,8 %-ra csökkent, majd 2012-ben 0,5 %-os volt a nyereség, amely a felülvizsgálati időszakban 4,3 %-ra emelkedett.

(155)

A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom 2010-ben körülbelül – 44 millió EUR volt. 2011-ben mintegy – 7 millió EUR-ra, 2012-ben pedig közel 17 millió EUR-ra, majd a felülvizsgálati időszakban körülbelül 20 millió EUR-ra emelkedett. A mintában szereplő uniós gyártók egyike sem jelezte, hogy problémái akadtak volna a tőkebevonás terén. A javulás a termelési költségek és a munkaerőköltségek csökkenésével és az árak csekély emelkedésével magyarázható.

(156)

A mintában szereplő uniós gyártóknak a hasonló termék gyártásába eszközölt éves beruházásai 2011-ben 34 %-kal csökkentek, 2012-ben 90 százalékponttal nőttek, és végül a felülvizsgálati időszakban 59 százalékponttal csökkentek. A figyelembe vett időszakban 3 %-kal csökkent az a beruházás, amelyet a kapacitásbővítés helyett a meglévő berendezések karbantartására és felújítására fordítottak.

(157)

Számos mutató, így például a pénzügyi mutatók, jelentősen javult a figyelembe vett időszakban. A nyereségesség a több mint 7 %-os veszteséget követően 0,8 %-os profitba fordult át, ami még mindig elmarad a korábbi vizsgálatban meghatározott célszinttől, az 5 %-os nyereségtől. A beruházások megtérülése a több mint 19 %-os veszteségből 4 %-ot meghaladó nyereségbe fordult át és a pénzforgalom szintje – 44 millió EUR-ról 20 millió EUR-ra javult. Ezek a tényezők arra utalnak, hogy az ágazat részlegesen képes volt a helyreállásra.

(158)

Másrészt egyes mutatók 2010 és a felülvizsgálati időszak között negatívan alakultak. A termelési volumen 37 %-kal, a kapacitáskihasználás 25 %-kal, a független uniós vevők részére teljesített értékesítés volumene 40 %-kal csökkent, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 12 százalékponttal visszaesett, a foglalkoztatás pedig 43 %-kal zuhant.

(159)

A dömpingellenes intézkedések részben teljesítették célkitűzésüket, azaz bizonyos mértékben megszüntették az uniós gazdasági ágazatnak az érintett országokból származó dömpingelt behozatalok által okozott kárt. Az uniós gazdasági ágazat – ugyan az uniós piaci részesedés romlása árán – kismértékben újra nyereségessé vált. Az uniós gazdasági ágazat képes volt javítani pénzügyi helyzetét azáltal, hogy a mennyiségekkel szemben az árakat részesítette előnyben. Ezért egyértelmű, hogy az uniós gazdasági ágazat még mindig nem heverte ki teljes mértékben a korábbi dömping hatásait, és továbbra is instabil helyzetben van, ezért nagyon kiszolgáltatott a dömpingelt behozatal bármely megismétlődésével szemben.

(160)

Még ha az uniós gazdasági ágazat instabil helyzete jelentős kárnak minősül is, nem köthető az érintett országokból származó importhoz. A három érintett ország (Ukrajna esetében a vizsgálat megállapította, hogy nem valószínű a dömping folytatódása vagy megismétlődése) az uniós piacon összességében 1 %-nál kisebb piaci részesedéssel rendelkezik. Az érintett országokból eredő árnyomás hiányában az uniós gazdasági ágazat képes volt olyan árszintet fenntartani, amely elegendő a nyereségességhez, bár jelentősen elmarad a célként meghatározott nyereségtől.

(161)

A fenti tendenciák azt jelzik, hogy a dömpingellenes intézkedések részben elérték a kívánt eredményt, azaz az uniós gyártókat ért károk megszüntetését. Másrészről, amint ezt számos kármutató negatív tendenciája jelzi, a gazdasági ágazat helyzete még mindig rendkívül sérülékeny és instabil.

(162)

A fent említettek szerint az érintett három ország exportőrei szabad kapacitással rendelkeznek, amelynek köszönhetően rendkívül gyorsan meg tudják növelni exportjaikat. Mivel az uniós piaci árak egyes harmadik országok piacaihoz képest jövedelmezőbbek, valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a szóban forgó országokba exportált jelentős mennyiségeket átirányítják az uniós piacra. A dömpingelt, az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb árú behozatal növekedése valószínűleg felerősíti az uniós piacra gyakorolt árnyomást, és rontja az uniós gazdasági ágazat már így is sérülékeny helyzetét. Ilyen hirtelen fejlemény már a korábbi vizsgálat során is megfigyelhető volt, amikor a három országból származó, az Unióba irányuló importok piaci részesedése csupán három és fél év alatt megháromszorozódott, azaz a 2004-es 6,2 %-ról a vizsgálati időszakban (2006. július 1-je és 2007. június 30. között) 18,7 %-ra emelkedett. A fehéroroszországi, a kínai és az oroszországi exportáló gyártók így már bebizonyították, hogy képesek gyorsan növelni az Unióba irányuló exportjuk volumenét.

(163)

Ezért a fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennáll a kár megismétlődésének a valószínűsége.

(164)

Figyelemmel arra a következtetésre, hogy nem valószínű az Ukrajnából származó dömping folytatódása vagy megismétlődése, nincs szükség a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálatra.

(165)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. A Bizottság az uniós érdeket az összes érintett érdek értékelése alapján határozta meg. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(166)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat még mindig rendkívül sérülékeny. A dömpingellenes intézkedések részben teljesítették célkitűzésüket, azaz bizonyos mértékben megszüntették az uniós gazdasági ágazatnak az érintett országokból származó dömpingelt behozatalok által okozott kárt. Az uniós gazdasági ágazat – ugyan az uniós piaci részesedés romlása árán – kismértékben újra nyereségessé vált. Az uniós gazdasági ágazat a hatályos intézkedéseknek köszönhetően képes volt javítani pénzügyi helyzetét azáltal, hogy a mennyiségekkel szemben az árakat részesítette előnyben. Az intézkedések megszüntetése növeli az uniós piacra nehezedő árnyomást és újra veszteségekhez vezet. Az uniós gazdasági ágazatnak ezért érdekében áll az intézkedések fenntartása.

(167)

A Bizottság több mint 100 független importőrrel és felhasználóval lépett kapcsolatba, hogy együttműködést kezdeményezzen, de egyikőjük sem válaszolt. Ez az érintett országok uniós piacra irányuló exportjának rendkívül csekély volumenével magyarázható. Mindenesetre nincsenek olyan tényezők, amelyek arra utalnak, hogy az importőröket vagy a felhasználókat aránytalan mértékben befolyásolná az intézkedések kiterjesztése.

(168)

A fentiek fényében a Bizottság véleménye szerint nem valószínű, hogy az intézkedések kiterjesztése lényegesen érinteni fogja az Unióban az importőrök és a felhasználók helyzetét.

(169)

Az uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban 28 %-kal csökkent és a felülvizsgálati időszakban körülbelül 400 000 tonna volt. A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat kapacitása folyamatosan meghaladta az uniós keresletet, és a szintje a felülvizsgálati időszakban közel 1 500 000 tonna volt. Az uniós gyártók között megfelelő verseny érvényesül. Emellett az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban csak 19 %-os kapacitáskihasználási rátával működik, mivel ugyanazokon a termelőberendezéseken különböző termékeket (az érintett terméket és más termékeket, például üreges idomacélt) gyárt. Az uniós gazdasági ágazatnak ezért van szabad kapacitása arra, hogy a kereslet növekedése esetén a termelési összetétel módosítása révén fokozza termelését. Az intézkedések hatályán kívül eső egyéb harmadik országokból, elsősorban Indiából és Törökországból származó importok is ki tudják elégíteni a kereslet egy részét.

(170)

A fenti megfontolások alapján nem vonható le az a következtetés, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós piacon valószínűleg kínálathiányhoz vezetne, illetve korlátozná a versenyt.

(171)

A fentiek azt jelzik, hogy az intézkedések fenntartásából eredő kedvezőtlen hatások korlátozottak lesznek, és semmi esetben sem lesznek aránytalanok az uniós gazdasági ágazat számára az intézkedések meghosszabbítása által biztosított előnyökhöz képest.

(172)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján javaslatot szándékoznak tenni a fennálló intézkedések fenntartására. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(173)

A fentiekből az következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a Fehéroroszországból, a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországból származó egyes hegesztett vas- és ötvözetlenacél-csövek és csővezetékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Emlékeztetni kell arra, hogy az intézkedések különböző mértékű értékvámokból állnak.

(174)

Ukrajna esetében – azon megállapítás alapján, hogy nem valószínű a dömping folytatódása vagy megismétlődése (lásd a (17) és a (118) preambulumbekezdést) – az intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni és az eljárást le kell zárni.

(175)

A rendeletben meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételeket kizárólag az e vállalatok – tehát az említett konkrét jogi személyek – által gyártott érintett termék behozatalaira kell alkalmazni. A rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalatok – beleértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyeket is – által gyártott érintett termék behozatalai nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből, azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámot kell alkalmazni.

(176)

Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, a vállalat kérheti ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (5). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatással kapcsolatos tájékoztató értesítés kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(177)

Ez a rendelet összhangban áll az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,