31.7.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 227/1

---

A BIZOTTSÁG 807/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 11.)

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére, 14. cikke (5) bekezdésére, 16. cikke (5) bekezdésére, 19. cikke (8) bekezdésére, 22. cikke (3) bekezdésére, 28. cikke (10) bekezdésére, 28. cikke (11) bekezdésére, 29. cikke (6) bekezdésére, 30. cikke (8) bekezdésére, 33. cikke (4) bekezdésére, 34. cikke (5) bekezdésére, 35. cikke (10) bekezdésére, 36. cikke (5) bekezdésére, 45. cikke (6) bekezdésére, 47. cikke (6) bekezdésére és 89. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1305/2013/EU rendelet általános szabályokat állapít meg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott uniós vidékfejlesztési támogatásra vonatkozóan, kiegészítve az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) II. részében megállapított közös rendelkezéseket. Ezekhez bizonyos kiegészítő szabályokat kell megállapítani.

(2)

A tagállamoknak egyedi feltételeket kell megállapítaniuk és alkalmazniuk a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása tekintetében, amennyiben azok nem egyedüli vezetői a mezőgazdasági üzemnek. A kedvezményezettekkel való – a mezőgazdasági vállalkozás jogi formájától függetlenül megvalósított – egyenlő bánásmód biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy a jogi személy vagy egyéb partnerségi forma a természetes személlyel egyenrangú feltételek mellett minősüljön „fiatal mezőgazdasági termelőnek”. Megfelelően hosszú türelmi időszakot kell biztosítani, amely a fiatal mezőgazdasági termelők számára lehetővé teszi a szükséges képesítések megszerzését.

(3)

Az EMVA által támogatott üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, illetve üzem- és erdőlátogatások egyértelmű meghatározása és az uniós támogatási rendszerekben megvalósított hasonló intézkedésektől való megkülönböztetése érdekében, valamint a különböző nemzeti körülményekre való tekintettel a tagállamoknak vidékfejlesztési programjaikban meg kell határozniuk e programok és látogatások időtartamát és tartalmát. E programok tartalmi részének egyes, az uniós vidékfejlesztési prioritások megvalósításához szorosan kapcsolódó területekre kell összpontosítania.

(4)

Meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek leírják a termelői csoportok sajátosságait és a minőségrendszerekre irányuló intézkedés promóciós fejezete keretében támogatható intézkedéstípusokat, megelőzik a versenytorzulást és az egyes termékekkel szembeni megkülönböztetést, és kizárják a kereskedelmi márkaneveket a támogatásból.

(5)

Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdésében említett üzleti terveknek elegendő támpontot kell nyújtaniuk ahhoz, hogy lehetővé tegyék az adott intézkedés által kitűzött célok teljesülésének értékelését. A kedvezményezettekkel szemben az egész Unióban érvényesülő egyenlő bánásmód biztosítása és a nyomon követés megkönnyítése érdekében az említett rendelet 19. cikkének (4) bekezdésében előírt küszöbérték meghatározásához a mezőgazdasági üzem termelési potenciálját kell meghatározó kritériumként figyelembe venni.

(6)

Meg kell határozni a mezőgazdasági földek erdősítése során teljesítendő környezetvédelmi minimumfeltételeket egyrészről az érzékeny élőhelyek – köztük a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás által érintett területek is – nem megfelelő erdősítésének elkerülése, másrészről az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség igényének figyelembevétele érdekében. A kijelölt Natura 2000-területeken az erdősítésnek összhangban kell lennie az érintett területek gazdálkodási célkitűzéseivel. Külön figyelmet kell fordítani az egyes helyszínek egyedi környezeti igényeire, például a talajerózió megelőzésére. A nagyobb erdőterületek kialakulásához vezető erdősítésekre szigorúbb követelményeket kell alkalmazni az érintett művelet ökoszisztémákra gyakorolt jelentős hatásának figyelembevétele, valamint a környezetbarát infrastruktúrára irányuló stratégia (3) és az új uniós erdőgazdálkodási stratégia (4) célkitűzéseivel való összhangjának biztosítása érdekében.

(7)

Az állattartás külterjesítésére, a gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajták tartására és a növénygenetikai erőforrások megőrzésére vonatkozó kötelezettségvállalások kapcsán rendelkezni kell arról, hogy ezek az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal, különösen a táj és a tájelemek, valamint a természetes erőforrások, így a víz, a talaj és a genetikai sokféleség védelmével összeegyeztethető módon kerüljenek meghatározásra.

(8)	Meg kell határozni, hogy a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzését, fenntartható használatát és fejlesztését szolgáló műveletek és az erdészeti genetikai erőforrások megőrzésére és fejlesztésére irányuló műveletek közül melyek támogathatóak.

(9)

Az éghajlat és a környezet védelme szempontjából kedvező mezőgazdasági gyakorlatok és az azokkal egyenértékű, az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendeletének (5) 43. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának elkerülése, a gazdálkodók közötti verseny torzulásának elkerülése és az EMVA forrásainak megfelelő pénzügyi kezelése érdekében rendelkezni kell arról, hogy az említett gyakorlatokból adódó többletköltségek és jövedelemkiesések a megfelelő kifizetésekből levonásra kerüljenek.

(10)

Meg kell határozni azokat a területeket, amelyeken az állatjóléti kötelezettségvállalásoknak a termelési módszerek tekintetében magasabb szintű előírásokat kell biztosítaniuk. Gondoskodni kell arról, hogy az állatjóléti kötelezettségvállalások ne legyenek átfedésben a bevett mezőgazdasági gyakorlatokkal, különös tekintettel a betegségek megelőzését célzó védőoltásokra.

(11)

Pontosan meg kell határozni, hogy melyek a támogatásra jogosult rövid ellátási láncok és helyi piacok. A kettő egyértelmű megkülönböztetése érdekében a rövid ellátási lánc meghatározásánál a köztes szereplők számát kell figyelembe venni, míg a helyi piacot a mezőgazdasági üzemtől való, kilométerekben mért távolsága és a terület földrajzi adottságai alapján kell meghatározni, hacsak fel nem merül egyéb meggyőző lehetőség. A kis piaci szereplők közötti együttműködésnek kifejezetten a vidéki térségek széttagoltságából fakadó hátrányok kiküszöbölésére kell irányulnia. Ennek megfelelően az együttműködés mikrovállalkozásokra és a támogatás igénylése idején mikrovállalkozás beindítására készülő természetes személyekre terjedhet ki. Az együttműködési intézkedés végrehajtásának egységessége érdekében elő kell írni, hogy annak keretében csak a rövid ellátási láncokhoz és helyi piacokhoz kapcsolódó promóciós tevékenységek támogathatóak.

(12)

Annak érdekében, hogy az 1305/2013/EU rendelet 38. cikke (3) bekezdésének b) pontjában és 39. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett kölcsönös kockázatkezelési alapok számára piaci feltételekkel nyújtott kölcsönök esetében a kamatokhoz való hozzájárulás szintje megfelelő maradjon, rendelkezni kell arról, hogy e kölcsönök futamideje legalább egy és legfeljebb öt év lehet.

(13)

Az EMVA forrásainak hatékony felhasználása érdekében a lízingszerződésekhez kapcsolódó egyes kiadásokat, például a lízingbe adó hasznát, a kamat-újrafinanszírozási költségeket és a biztosítási díjakat ki kell zárni a támogatásból. A tagállami mezőgazdasági ágazatok eltérő pénzügyi feltételeinek és fejlettségi fokának figyelembevétele, valamint az EMVA-források hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a tagállamoknak a vidékfejlesztési programokban meg kell határozniuk a használt berendezések támogathatóságának feltételeit. Az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal összhangban csak a nagy energiahatékonyságú és kiváló környezeti teljesítményű megújuló energiaforrásokba való beruházások támogathatók az EMVA-ból. Az energiahatékonyság tekintetében a tagállamoknak minimumkövetelményeket kell megállapítaniuk. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy teljesüljenek a bioenergiára vonatkozó fenntarthatósági kritériumok. A tagállamoknak támogatniuk kell továbbá az elsőről a második generációs bioüzemanyagokra való átállást, és ösztönözniük kell az újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását; az ilyen bioüzemanyagok segítségével – amelyek esetében alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és amelyek közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért – nagy mennyiségű üvegházhatásúgáz-kibocsátás előzhető meg.

(14)

Meg kell állapítani az 1305/2013/EU rendelet 28., 29., 33. és 34. cikkében előírt intézkedések keretében tett kötelezettségvállalások átalakítására vagy kiigazítására vonatkozó feltételeket, továbbá meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a támogatást nem kell visszafizetni. Gondoskodni kell arról, hogy kötelezettségvállalások átalakítására vagy kiigazítására csak akkor kerülhessen sor, ha biztosított a vállalás környezetvédelmi céljainak teljesülése vagy túlteljesítése.

(15)

El kell fogadni az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (6), illetve Horvátország esetében az 1085/2006/EK tanácsi rendelet (7) értelmében nyújtott vidékfejlesztési támogatásról az 1305/2013/EU rendelet alapján nyújtott támogatásra való áttérésre vonatkozó szabályokat. Mivel az 1310/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) már számos átmeneti rendelkezést megállapított, e rendeletnek azt kell meghatároznia, hogy az 1698/2005/EK rendelet 52. és 63. cikkében említett intézkedések költségei milyen feltételek mellett támogathatók az 1305/2013/EU rendelet értelmében. E rendeletnek egyúttal ki kell igazítania a programok utólagos értékelésére és összegző jelentésére vonatkozó határidőket, figyelembe véve a 2007–2013-as programozási időszak programjainak 2014-ben történő végrehajtására vonatkozóan az 1310/2013/EU rendelet 1. cikke által bevezetett átmeneti rendelkezéseket.

(16)	Mivel az 1305/2013/EU rendelet az 1698/2005/EK rendelet helyébe lép, helyénvaló hatályon kívül helyezni annak végrehajtási szabályait, amelyeket az 1974/2006/EK bizottsági rendelet (9) állapított meg. Ezért az 1974/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(17)

Mivel e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére már a 2014–2020-as programozási időszakban kerül sor, hatálybalépésére mielőbb sort kell keríteni. Ezért indokolt előírni, hogy ez a rendelet kihirdetésének napján lépjen hatályba, és a 2014–2020-as programozási időszak első napjától, vagyis 2014. január 1-jétől legyen alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

HATÁLY

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet megállapítja:

1.

az 1305/2013/EU rendelethez szükséges kiegészítő rendelkezéseket a következők tekintetében: a) fiatal mezőgazdasági termelők; b) üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, üzem- és erdőlátogatások; c) minőségrendszerek promóciója; d) mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése; e) erdősítés és fásítás; f) agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos intézkedések; g) a mezőgazdasági és erdészeti genetikai erőforrások megőrzése; h) a kettős támogatás kiküszöbölése; i) állatjólét; j) együttműködés; k) a kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott kereskedelmi hitelek; l) beruházások; m) kötelezettségvállalások átalakítása és kiigazítása; n) kibővített vagy új kötelezettségvállalások;

2.

az 1698/2005/EK rendelet, illetve Horvátország esetében az 1085/2006/EK rendelet alapján jóváhagyott támogatásoknak az 1305/2013/EU rendelet keretében nyújtott támogatásokkal való összevonásához szükséges feltételeket rögzítő egyedi átmeneti rendelkezéseket, Horvátország esetében ideértve a technikai segítségnyújtást is.

II.   FEJEZET

A VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK SZABÁLYAIT KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

2. cikk

Fiatal mezőgazdasági termelő

(1)   A tagállamok egyedi feltételeket állapítanak meg és alkalmaznak az 1305/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének n) pontja szerinti fiatal mezőgazdasági termelők támogatása tekintetében, amennyiben a szóban forgó mezőgazdasági termelők – a mezőgazdasági vállalkozás jogi formájától függetlenül – nem egyedüli vezetői a mezőgazdasági üzemnek. E feltételeknek egyenértékűeknek kell lenniük a tevékenységét a mezőgazdasági üzem egyedüli vezetőjeként megkezdő fiatal mezőgazdasági termelő esetében megkövetelt feltételekkel. A mezőgazdasági üzem vezetését minden esetben fiatal mezőgazdasági termelőknek kell ellátnia.

(2)   Amennyiben a támogatási kérelem jogi személy tulajdonában lévő mezőgazdasági üzemre vonatkozik, az irányítás, a haszon és a pénzügyi kockázatok tekintetében ténylegesen és hosszú távon egy, az 1305/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének n) pontja szerinti fiatal mezőgazdasági termelőnek kell ellenőrzést gyakorolnia a jogi személy felett. Amennyiben a jogi személy tőkéjében vagy irányításában több természetes személy – köztük egy vagy több fiatal mezőgazdasági termelőnek nem minősülő személy – is részt vesz, a fiatal mezőgazdasági termelőnek egyedül vagy más mezőgazdasági termelőkkel közösen képesnek kell lennie tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorolni a jogi személy felett.

Amennyiben a jogi személy felett egy másik jogi személy gyakorol – egyedül vagy közösen – ellenőrzést, az első albekezdésben megállapított követelmények minden olyan természetes személyre vonatkoznak, aki a másik jogi személy felett ellenőrzést gyakorol.

(3)   A fiatal mezőgazdasági termelőről az 1305/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének n) pontjában adott fogalommeghatározás valamennyi elemének teljesülnie kell az említett rendelet szerinti támogatás iránti kérelem benyújtásának pillanatában. A kedvezményezett azonban a támogatás odaítéléséről szóló konkrét döntés időpontjától számított legfeljebb 36 hónapos türelmi időszakot kaphat arra, hogy teljesítse a vidékfejlesztési programban előírt szakmai készségek megszerzéséhez kapcsolódó feltételeket.

3. cikk

Üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, üzem- és erdőlátogatások

A tagállamok vidékfejlesztési programjaikban meghatározzák az 1305/2013/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett rövidtávú üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, illetve üzem- és erdőlátogatások időtartamát és tartalmát. E csereprogramoknak és látogatásoknak elsősorban a fenntartható üzemvezetési és erdőgazdálkodási módszerekre és/vagy technológiákra, a gazdálkodási tevékenységek diverzifikációjára, a rövid ellátási láncokban résztvevő gazdaságokra, az új üzleti lehetőségek és új technológiák kidolgozására, valamint az erdők ellenálló képességének javítására kell összpontosítaniuk.

4. cikk

Minőségrendszerek és promóció

(1)   Az 1305/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésének alapján támogatásban részesülő termelői csoportok jogi formától függetlenül olyan jogalanyok, amelyek a mezőgazdasági termékek, a gyapot vagy az élelmiszerek – a szóban forgó rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerinti – élelmiszer-minőségi rendszereiben egy olyan meghatározott termék vonatkozásában részt vevő piaci szereplőket tömörítik, amely az említett rendszerek egyikének hatálya alá tartozik.

(2)   Az 1305/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdése alapján támogatható intézkedéstípusok a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:

a)	céljuk, hogy a fogyasztókat az 1305/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében említett minőségrendszerek alá tartozó mezőgazdasági termékek, gyapot vagy élelmiszerek vásárlására ösztönözzék, amihez a vidékfejlesztési programból támogatásban részesülnek; és

b)	felhívják a figyelmet az érintett termékek különleges tulajdonságaira vagy előnyeire, nevezetesen az érintett minőségrendszerrel összefüggő minőség, meghatározott termelési módszerek, szigorú állatjóléti előírások és környezetkímélő magatartás tekintetében.

(3)   A támogatható tevékenységek nem ösztönözhetik a fogyasztókat arra, hogy egy terméket annak meghatározott eredete miatt vásároljanak meg, kivéve az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) II. címe, a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) III. fejezete, a 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) III. fejezete, valamint a borok tekintetében az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) II. része II. címe I. fejezetének 2. szakasza által bevezetett minőségrendszerek hatálya alá tartozó termékek esetében. A termék eredete feltüntethető, feltéve, hogy az eredetre vonatkozó bejegyzés a fő üzenethez képest másodlagos.

(4)   Az 1305/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a kereskedelmi márkákra vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységekre nem nyújtható támogatás.

5. cikk

A mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése

(1)   Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdésében említett üzleti tervben legalább a következőket kell ismertetni:

a)

A fiatal mezőgazdasági termelőknek tevékenységük megkezdéséhez nyújtott támogatás esetében: i. a mezőgazdasági üzem kezdeti helyzete; ii. a mezőgazdasági üzem tevékenységeinek fejlesztésével kapcsolatos mérföldkövek és célok; iii. a mezőgazdasági üzem tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges intézkedések, például beruházások, képzések, tanácsadás vagy egyéb tevékenységek részletes ismertetése, beleértve a környezeti fenntarthatósághoz és az erőforrás-hatékonysághoz kapcsolódó intézkedéseket is;

b)

A vidéki térségekben az induló vállalkozásoknak nem mezőgazdasági tevékenységekhez nyújtott támogatás esetében: i. a támogatást igénylő személy, illetve mikro- vagy kisvállalkozás kezdeti gazdasági helyzete; ii. a személy, a mezőgazdasági üzem, illetve mikro- vagy kisvállalkozás új tevékenységeinek fejlesztésével kapcsolatos mérföldkövek és célok; iii. a személy, a mezőgazdasági üzem, illetve mikro- vagy kisvállalkozás tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges intézkedések, például beruházások, képzések vagy tanácsadási tevékenységek részletes ismertetése;

c)

Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott, mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó támogatás esetében: i. a mezőgazdasági üzem kezdeti helyzete; és ii. a gazdasági életképesség megvalósításához szükséges intézkedések, például beruházások, képzések, együttműködések részletes ismertetése, beleértve a környezeti fenntarthatósághoz és az erőforrás-hatékonysághoz kapcsolódó intézkedéseket is.

(2)   A tagállamok az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésében említett küszöbértékeket a mezőgazdasági üzem termelési potenciáljában határozzák meg, az 1242/2008/EK bizottsági rendelet (14) 5. cikke szerinti standard termelési értékben vagy azzal egyenértékű mértékegységben kifejezve.

6. cikk

Erdősítés és fásítás

Az 1305/2013/EU rendelet 22. cikkében említett erdősítés és fásítás keretében a következő minimális környezetvédelmi előírásokat kell alkalmazni:

a)

az ültetendő növényfajok, a beültetendő területek és az ültetési módszerek kiválasztása során kerülni kell az érzékeny élőhelyek, például tőzeges területek vagy vizes élőhelyek nem megfelelő erdősítését, illetve az intézkedés esetleges negatív hatásait a nagy ökológiai értékű területekre, ideértve a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás alá vont területeket is. A 92/43/EGK tanácsi irányelv (15) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) értelmében kijelölt Natura 2000-területeken kizárólag az érintett terület gazdálkodási célkitűzéseivel összhangban lévő és a Natura 2000-szabályozás végrehajtásában illetékes tagállami hatóság által jóváhagyott erdősítésre kerülhet sor;

b)

a beültetett fák fajainak, változatainak, ökotípusainak és eredetének kiválasztásakor figyelembe kell venni az éghajlatváltozás hatásaival és a természeti katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség szempontját, az érintett terület biotikus, talajtani és vízrajzi adottságait, valamint az érintett fajok helyi körülmények között megmutatkozó esetleges invazív jellegét, a tagállamok meghatározásának megfelelően. A kedvezményezettnek legalább addig gondoskodnia kell az erdő védelméről és fenntartásáról, amíg az elmaradó mezőgazdasági jövedelem és a fenntartás költségei címén támogatásban részesül. Ez a tevékenység magába foglalja adott estben az erdő egészséges fejlődése érdekében szükséges erdőgondozást, gyérítést és lelegeltetést, valamint a fűfélékkel való versengés szabályozását, továbbá a tűzveszélyes aljnövényzet kialakulásának megakadályozását. A gyors növésű fajok esetében a tagállamok meghatározzák a kivágásig számított minimális és maximális időtartamot. A minimális időtartam nem lehet rövidebb 8 évnél, a maximális időtartam pedig nem haladhatja meg a 20 évet;

c)

azokban az esetekben, amikor a nehéz környezeti vagy éghajlati körülmények – ideértve a környezetkárosodás eseteit – következtében a tartós erdősítésre alkalmas fajok ültetésétől nem várható az alkalmazandó nemzeti jogszabályok szerinti erdővel borított területek kialakulása, a tagállam engedélyezheti a kedvezményezettnek egyéb fás szárú növénytakaró létesítését és fenntartását. A kedvezményezett ez esetben köteles az erdőkével azonos szintű gondozó és növényvédő tevékenységet biztosítani;

d)

amennyiben az erdősítési intézkedések a tagállamok által meghatározott küszöbértéknél nagyobb méretű erdők kialakulását eredményezik, az erdősítési műveletek a következőkből állhatnak: i. kizárólag ökológiai szempontból megfelelő és/vagy az éghajlatváltozási hatásokkal szemben ellenálló fajok telepítése az érintett bioföldrajzi területen, amelyekről hatásvizsgálat megállapította, hogy nem fenyegetik a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, illetve nincsenek negatív hatással az emberi egészségre; vagy ii. három faj vegyes telepítése, amelyből: — a lombos fák aránya területenként minimum 10 %, vagy — a minimum három faj vagy változat mindegyike legalább a terület 10 %-át borítja.

7. cikk

Agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések

(1)   Az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, az állattartás külterjesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásoknak teljesíteniük kell legalább a következő feltételeket:

a)	a mezőgazdasági üzem teljes legelőterületének gazdálkodása és fenntartása során ki kell küszöbölni a túl- vagy az alullegeltetést;

b)

az állománysűrűség kiszámítása a mezőgazdasági üzem területén tartott összes legelő állat figyelembevételével, illetve a tápanyag-kimosódás korlátozására tett kötelezettségvállalás esetén a mezőgazdasági üzem területén tartott összes, a kérdéses kötelezettségvállalás által érintett állat figyelembevételével történik.

(2)   Az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, a gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajták tartására, illetve a génerózió veszélyének kitett növénygenetikai erőforrások megőrzésére vonatkozó agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak tartalmazniuk kell a következőket:

a)	az ország egy vagy több hagyományos tenyésztési rendszeréhez, illetve környezetéhez genetikailag alkalmazkodott, a gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajtákból származó állatok tenyésztése; vagy

b)	olyan, a helyi és a regionális körülményekhez természetes módon alkalmazkodott növénygenetikai erőforrások megőrzése, amelyeket a génerózió veszélye fenyeget.

A következő háziállat-fajok jogosultak támogatásra:

a)	szarvasmarha;

b)

juh;

c)

kecske;

d)

lófélék;

e)

sertés;

f)

madarak.

(3)   A helyi állatfajok a következő feltételek teljesülése esetén tekinthetők a gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett fajoknak:

a)	a nőstény tenyészállatok számáról nemzeti szinten nyilvántartást vezetnek;

b)	az érintett tenyészállatok számát és veszélyeztetett helyzetét megfelelően elismert, illetékes tudományos szerv tanúsította;

c)	a fajtáról vezetett törzskönyv vagy tenyésztési főkönyv vezetését és naprakészen tartását megfelelően elismert szakmai szerv biztosítja;

d)	az érintett szerv rendelkezik a veszélyeztetett fajtába tartozó állatok azonosításához szükséges szakértelemmel és tudással.

A fenti feltételek teljesítésével kapcsolatos információkat bele kell foglalni a vidékfejlesztési programba.

(4)   A növénygenetikai erőforrások abban az esetben tekinthetők a génerózió veszélyének kitett forrásoknak, ha a vidékfejlesztési program elegendő – tudományos eredményekre, illetve a honos/őshonos fajták előfordulására, populációinak sokféleségére és adott esetben a helyi szinten jellemző mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó mutatókra alapozott – bizonyítékot tartalmaz a génerózió veszélyére nézve.

(5)   Az e cikk (1)–(4) bekezdésében említett agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos tevékenységek az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének (9) bekezdése alapján nem részesülhetnek támogatásban.

8. cikk

A mezőgazdasági és erdészeti genetikai erőforrások megőrzése

(1)   E cikk alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)   „in situ megőrzés” a mezőgazdaságban: a genetikai anyagok megőrzése az ökoszisztémákban és a természetes élőhelyeken, valamint a fajok vagy vadon élő fajták életképes populációinak fenntartása és regenerációja természetes környezetükben, illetve háziasított állatfajták vagy termesztett növényfajok tekintetében a gazdaság nyújtotta környezetben, ahol megkülönböztető tulajdonságaik kialakultak;

b)   „in situ megőrzés” az erdészetben: a genetikai anyagok megőrzése az ökoszisztémákban és a természetes élőhelyeken, valamint a fajok életképes populációinak fenntartása és regenerációja természetes környezetükben;

c)   „a fajták gazdaságokban vagy erdőgazdaságban történő megőrzése”: a gazdaság vagy erdőgazdaság szintjén folytatott in situ megőrzési és fejlesztési tevékenység;

d)   „ex situ megőrzés”: genetikai anyag mezőgazdasági vagy erdészeti célra történő megőrzése a természetes élőhelyen kívül;

e)   „ex situ begyűjtés”: a természetes élőhelyen kívül megőrzött genetikai anyag mezőgazdasági vagy erdészeti célra történő begyűjtése.

(2)   A mezőgazdasági és erdészeti genetikai erőforrások megőrzésére irányuló, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének (9) bekezdése és 34. cikkének (4) bekezdése alapján támogatható műveleteknek a következőket kell tartalmazniuk:

a)

célzott intézkedések: a mezőgazdasági és erdészeti genetikai erőforrások in situ és ex situ megőrzését, jellemzését, begyűjtését és hasznosítását elősegítő intézkedések, beleértve a jelenleg in situ megőrzött genetikai erőforrások – ideérve a gazdaságban és erdőgazdaságban történő megőrzést – és ex situ gyűjtemények (génbankok) internetalapú nyilvántartását és adatbázisait;

b)	együttes fellépések: a tagállamok hatáskörrel rendelkező szervezetei között az uniós mezőgazdasági és erdészeti genetikai erőforrások megőrzésére, jellemzésére és felhasználására vonatkozó információk cseréjét elősegítő intézkedések;

c)	kísérő intézkedések: tájékoztatás, ismeretterjesztés és tanácsadói tevékenységek, beleértve tanfolyamok szervezését és technikai jelentések készítését nem kormányzati szervezetek és más, jelentős érdekeltséggel bíró szereplők részvételével.

9. cikk

Az éghajlatra és a környezetre kedvező hatással lévő mezőgazdasági gyakorlatok és a velük egyenértékű gyakorlatok kettős támogatásának elkerülése

(1)   Az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke (6) bekezdésének, 29. cikke (4) bekezdésének és 30. cikke (1) bekezdésének címén nyújtott támogatások esetében a kifizetések kiszámításakor kizárólag az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke által kötelezően előírt tevékenységeken túlmenően felmerülő többletköltségeket és/vagy elmaradt jövedelmeket kell figyelembe venni.

(2)   Az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke szerinti, az 1307/2013/EU rendelet IX. melléklete I. szakaszának 3. és 4. pontjában és III. szakaszának 7. pontjában említett gyakorlatokra, valamint bármely egyéb, a szóban forgó mellékletbe illesztett egyenértékű gyakorlatra vonatkozó agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások bejelentésekor az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkének (8) bekezdésében megállapított szabályokkal összhangban az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének (6) bekezdése szerinti agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalás címén járó kifizetést – mint az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több gyakorlattal egyenértékű intézkedést – a tagállamban vagy régióban a környezetbaráttá tételért járó kifizetések érintett részének megfelelő átalányösszeggel csökkenteni kell minden egyes, az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (12) bekezdésének c) pontjával összhangban kialakított környezetbaráttá tételi gyakorlatra vonatkozóan.

10. cikk

Állatjólét

Az 1305/2013/EU rendelet 33. cikke alapján támogatható állatjóléti kötelezettségvállalásoknak a termelési módszerek tekintetében magasabb szintű előírásokat kell magukban foglalniuk az alábbi területek egyikén:

a)	az állattartás természetes igényeivel összhangban lévő víz- és takarmányellátás, valamint állatgondozás;

b)	állatelhelyezési feltételek, mint például nagyobb férőhelyszükséglet, padozatfelületek, környezetgazdagító anyagok, természetes fény;

c)	kijárás a szabadba;

d)	az állatok megcsonkítását és/vagy kasztrálását elkerülő állattartási gyakorlatok, illetve amennyiben az állatok csonkítása vagy kasztrálása elkerülhetetlennek bizonyul, érzéstelenítő, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek vagy immunalapú ivartalanítás alkalmazása.

11. cikk

Együttműködés

(1)   A rövid ellátási láncok létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtott, az 1305/2013/EU rendelet 35. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett támogatás kizárólag olyan ellátási láncokat érinthet, ahol legfeljebb egy közvetítő helyezkedik el a mezőgazdasági termelő és a fogyasztó között.

(2)   A helyi piacok létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtott, az 1305/2013/EU rendelet 35. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett támogatás olyan piacokra vonatkozhat, ahol:

a)	a vidékfejlesztési program meghatározza, hogy a termék származási gazdaságától számított hány kilométeres körzetben kell a feldolgozást és a végső fogyasztónak való értékesítést megvalósítani; vagy

b)	a vidékfejlesztési program megfelelően indokolt alternatív meghatározást vezet be.

(3)   Az 1305/2013/EU rendelet 35. cikke (2) bekezdésének c) pontja címén nyújtott támogatások alkalmazásában a „kis piaci szereplő” a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (17) meghatározása szerinti mikrovállalkozás vagy a támogatási kérelem benyújtásakor gazdasági tevékenységet nem végző természetes személy.

(4)   Az 1305/2013/EU rendelet 35. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett promóciós tevékenységek kizárólag olyan rövid ellátási láncok és helyi piacok vonatkozásában támogathatók, amelyek teljesítik az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírt feltételeket.

12. cikk

A kölcsönös kockázatkezelési alapoknak nyújtott kereskedelmi hitelek

Amennyiben az 1305/2013/EU rendelet 38. és 39. cikkében említett kölcsönös kockázatkezelési alapokból kifizetendő pénzügyi kompenzáció kereskedelmi hitelekből valósul meg, a hitel futamideje egy és öt év között lehet.

13. cikk

Beruházások

Az 1305/2013/EU rendelet 45. cikke alkalmazásában:

a)	lízing esetén a lízingszerződéssel kapcsolatos egyéb költségek (például a lízingbe adó haszna, a kamat-refinanszírozási költségek, az általános költségek, a biztosítási díjak stb.) nem minősülnek támogatható kiadásnak;

b)	a tagállamok vidékfejlesztési programjukban meghatározzák, milyen feltételek mellett minősülhet a használt berendezés vásárlása támogatható kiadásnak;

c)	a tagállamoknak előírják, hogy az energiát fogyasztó vagy termelő, megújulóenergia-infrastruktúrába irányuló támogatott beruházásoknak meg kell felelniük bizonyos minimális energiahatékonysági szabványoknak, ha nemzeti szinten léteznek ilyen szabványok;

d)	az olyan berendezésekbe történő beruházások, amelyek elsődleges célja villamos energia biomasszából történő előállítása, csak abban az esetben támogathatók, ha a keletkező hőenergia legalább a tagállam által meghatározott minimális mértékben hasznosításra kerül;

e)

A tagállamok meghatározzák a bioenergia-termelésre felhasználható gabonafélék és más, magas keményítőtartalmú növények, cukornövények és olajnövények maximális arányát – a bioüzemanyagokat is ideértve – a különböző típusú berendezések esetében. Bioenergia-projekteknek kizárólag az uniós jogszabályokban – ideértve a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 17. cikkének (2)–(6) bekezdését is – előírt fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő bioenergia után nyújtható támogatás. Ebben az összefüggésben a vidékfejlesztési program stratégiai környezeti hatásvizsgálatának tartalmaznia kell egy erre vonatkozó általános értékelést.

14. cikk

Kötelezettségek átalakítása vagy kiigazítása

(1)   A tagállamok abban az esetben engedélyezhetik az 1305/2013/EU rendelet 28., 29., 33. vagy 34. cikke szerinti kötelezettségvállalásnak egy másik kötelezettségvállalássá történő átalakítását a művelet időtartama alatt, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)	az átalakítás kiemelkedően előnyös a környezet vagy az állatjólét szempontjából;

b)	a már meglévő kötelezettségvállalás jelentős megerősítését jelenti, és

c)	a jóváhagyott vidékfejlesztési program tartalmazza az érintett kötelezettségvállalásokat.

Az új kötelezettségvállalásnak az érintett intézkedés teljes időtartamára kell vonatkoznia, függetlenül attól, hogy az eredeti kötelezettségvállalás milyen hosszú időszak során valósult meg.

(2)   A tagállamok abban az esetben engedélyezhetik az 1305/2013/EU rendelet 28., 29., 33. vagy 34. cikke szerinti kötelezettségvállalás kiigazítását annak végrehajtási időszaka során, ha a jóváhagyott vidékfejlesztési program biztosítja a kiigazítás lehetőségét, és a kiigazítás megfelelően indokolt az eredeti kötelezettségvállalás céljainak teljesítése szempontjából.

A kedvezményezettnek az eredeti kötelezettségvállalás fennmaradó időtartama alatt kell teljesítenie kiigazított kötelezettségvállalását.

A kiigazítás a kötelezettségvállalási időtartam meghosszabbításának formáját is öltheti.

15. cikk

A támogatás visszafizettetését nem igénylő helyzetek

(1)   Amennyiben a kedvezményezett egy folyamatban lévő, valamely támogatás feltételét képező kötelezettségvállalás időszaka során növeli üzeme területét, a tagállam a kötelezettségvállalást a fennmaradó időszak tekintetében kiterjesztheti az újonnan csatolt területre is, vagy új kötelezettségvállalással helyettesítheti az eredetit. Ugyanez a szabály alkalmazandó abban az esetben is, amikor az üzemen belül nő a kötelezettségvállalás alá eső terület nagysága.

(2)   A kötelezettségvállalás kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén terjeszthető ki az (1) bekezdésben említett módon további területekre:

a)	az intézkedés a kötelezettségvállalás környezetvédelmi célját szolgálja;

b)	a kötelezettségvállalás jellege, a hátralévő időszak hossza és a hozzáadott terület mérete alapján kellően indokolt;

c)	nem veszélyezteti a támogatás feltételeinek való megfelelés ellenőrzésének hatékonyságát.

A kötelezettségvállalás eredeti időtartamát be kell tartani.

(3)   Új kötelezettségvállalás abban az esetben léphet a meglévő helyébe az (1) bekezdésben leírt módon, ha az egész érintett területre vonatkozik, illetve ha annak feltételei nem kevésbé szigorúak az eredeti kötelezettségvállalásénál.

Ha az eredeti kötelezettségvállalás helyébe új kötelezettségvállalás lép, az újnak az érintett intézkedés teljes időtartamára kell vonatkoznia, függetlenül attól, hogy az eredeti kötelezettségvállalás milyen hosszú időtartam során valósult meg.

III.   FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

16. cikk

A kiadások támogathatósága

(1)   A kedvezményezettek javára a 2007–2013-as programozási időszakban az 1698/2005/EK rendelet 52. és 63. cikkében előírt rendelkezések alapján tett jogi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kiadások a 2014–2020-as programozási időszakban a következő esetekben támogathatók az EMVA-ból nyújtott hozzájárulással:

a)	a 2014. január 1. és 2015. december 31. között teljesítendő kifizetések esetében, ha az 1698/2005/EK rendelet alapján elfogadott adott program érintett intézkedésére szánt keretösszeget már felhasználták;

b)	2015. december 31. után.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kiadások a 2014–2020-as programozási időszakban a következő feltételek mellett támogathatók az EMVA-ból nyújtott hozzájárulással:

a)	az ilyen kiadásokról rendelkezik a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó adott vidékfejlesztési program;

b)	az EMVA-hozzájárulásnak az 1305/2013/EU rendelet szerinti megfelelő intézkedésre vonatkozó, e rendelet I. mellékletében meghatározott mértékét alkalmazzák;

c)	a tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó átmeneti intézkedések az irányítási és ellenőrzési rendszereik révén egyértelműen azonosítottak.

17. cikk

Horvátország

(1)   A kedvezményezettek javára Horvátország által a 2007–2013-as programozási időszakban az 718/2007/EK bizottsági rendelet (19) 171. cikke (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének a) és b) pontjában szereplő rendelkezések alapján tett jogi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kiadások a 2014–2020-as programozási időszakban a következő esetekben támogathatók az EMVA-ból nyújtott hozzájárulással:

a)	a 2014. január 1. és 2016. december 31. között teljesítendő kifizetések esetében, ha az 718/2007/EK rendelet alapján elfogadott adott program érintett intézkedésére szánt keretösszeget már felhasználták;

b)	2016. december 31. után.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kiadások a 2014–2020-as programozási időszakban a következő feltételek mellett támogathatók az EMVA-ból nyújtott hozzájárulással:

a)	az ilyen kiadásokról rendelkezik a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó vidékfejlesztési program;

b)	az EMVA-hozzájárulásnak az 1305/2013/EU rendelet szerinti megfelelő intézkedésre vonatkozó, e rendelet I. mellékletében meghatározott mértékét alkalmazzák;

c)	Horvátország biztosítja, hogy a vonatkozó átmeneti intézkedések az irányítási és ellenőrzési rendszerei révén egyértelműen azonosítottak legyenek.

(3)   A 2013. december 31. után felmerült és az IPARD program lezárásához, valamint a 718/2007/EK rendelet 191. cikkében említett utólagos értékeléshez szükséges kiadások a 2014–2020-as programozási időszakban a program technikai segítségnyújtási fejezete címén támogathatók az EMVA-ból nyújtott hozzájárulással, amennyiben a program rendelkezik ilyen kiadásról.

18. cikk

Utólagos értékelés

(1)   Az 1698/2005/EK rendelet 86. cikkének (5) bekezdésében említett utólagos értékelő jelentést 2016. december 31-ig kell benyújtani a Bizottságnak.

(2)   Az utólagos értékeléseknek az 1698/2005/EK rendelet 87. cikkében említett összegzését legkésőbb 2017. december 31-ig kell elkészíteni.

IV.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1974/2006/EK rendelet hatályát veszti.

A rendelet azonban továbbra is alkalmazandó a Bizottság által az 1698/2005/EK rendelet értelmében 2014. január 1. előtt jóváhagyott programok keretében végrehajtott műveletekre.

20. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 487. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(3)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(4)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az erdőket és az erdőalapú ágazatot érintő új uniós erdőgazdálkodási stratégia (COM(2013) 659 final).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608 o.).

(6)  A Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).

(7)  A Tanács 2006. július 17-i 1085/2006/EK rendelete egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1310/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról, az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a források és a források 2014. évben történő elosztása tekintetében történő módosításáról, valamint a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek és az 1307/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2014. évben való alkalmazásuk tekintetében történő módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 865. o.).

(9)  A Bizottság 2006. december 15-i 1974/2006/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 368., 2006.12.23., 15. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 1151/2012/EU rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 110/2008/EK rendelete a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 251/2014/EU rendelete az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(14)  A Bizottság 2008. december 8-i 1242/2008/EK rendelete a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának létrehozásáról (HL L 335., 2008.12.13., 3. o.).

(15)  A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.)

(17)  A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.):

(19)  A Bizottság 2007. június 12-i 718/2007/EK rendelete az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 170., 2007.6.29., 1. o.).

---

---

---