22.6.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/66

---

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. június 21.)

a közönséges tőkehal, a hering, a lazac és a spratt balti-tengeri halászatára vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról

(2013/305/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 95. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1224/2009/EK rendelet a tagállamok területén vagy az Unió vizein, illetve az uniós halászhajók vagy – a lobogó szerinti tagállam elsődleges felelősségének sérelme nélkül – a tagállamok állampolgárai által végzett minden, a közös halászati politika hatálya alá tartozó tevékenységre alkalmazandó, és a rendelet különösen azt írja elő, hogy valamennyi tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy az ellenőrzést, a vizsgálatot és a végrehajtást az ágazatok, hajók vagy személyek tekintetében hátrányos megkülönböztetés nélkül, a kockázatkezelés elvei alapján végezzék el.

(2)

A balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és a 779/97/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja a közönséges tőkehal fenntartható halászatára vonatkozó feltételeket.

(3)

Az 1224/2009/EK rendelet 95. cikke lehetőséget biztosít a Bizottság számára, hogy az érintett tagállamokkal együttesen meghatározza, hogy az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokat mely halászatokra kell kiterjeszteni. Az ilyen egyedi ellenőrzési és vizsgálati programnak meg kell jelölnie a vizsgálati tevékenységek célkitűzéseit, prioritásait és eljárásait, valamint referenciaértékeit; ez utóbbiakat kockázatkezelés alapján kell megállapítani, és az elért eredmények elemzésének elvégzése után rendszeresen felül kell őket vizsgálni. Az érintett tagállamok kötelesek a szükséges intézkedések elfogadásával biztosítani az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtását, különös tekintettel a szükséges emberi és anyagi erőforrásokra, valamint alkalmazásuk időszakaira és övezeteire.

(4)

Az 1224/2009/EK rendelet 95. cikkének (2) bekezdése szerint az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programnak meg kell határoznia a vizsgálati tevékenységek referenciaértékeit, amelyeket kockázatkezelés alapján kell megállapítani. E célból helyénvaló közös kockázatértékelési és kockázatkezelési kritériumokat megállapítani az ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek tekintetében, hogy időben el lehessen végezni a vonatkozó ellenőrzési és vizsgálati információk kockázatelemzését és átfogó értékelését. A közös kritériumok célja a vizsgálat és ellenőrzés harmonizált megközelítésének kialakítása valamennyi tagállamban, valamint egyenlő feltételek biztosítása valamennyi piaci szereplő számára.

(5)	Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot a 2013. január 1-jétől2018. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan kell kidolgozni, és azt Dániának, Észtországnak, Finnországnak, Lengyelországnak, Lettországnak, Litvániának, Németországnak, és Svédországnak kell végrehajtania.

(6)

A 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) 98. cikkének (1) és (3) bekezdése előírja, hogy a többéves tervekben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok illetékes hatóságai valamennyi rendelkezésre álló információ felhasználásával kockázatalapú megközelítést fogadjanak el a vizsgálati célcsoportok kiválasztásához, és a kockázatalapú ellenőrzési és végrehajtási stratégiára is figyelemmel tárgyilagosan végezzék el a szükséges vizsgálati tevékenységeket, hogy megelőzzék a közös halászati politika szabályainak nem megfelelő tevékenységekből származó halászati termékek fedélzeten tárolását, átrakását, kirakodását, feldolgozását, szállítását, tárolását, forgalmazását és raktározását.

(7)

A 768/2005/EK tanácsi rendelettel (4) létrehozott Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (a továbbiakban: EFCA) közös alkalmazási terv alapján koordinálja az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtását, amely terv révén megvalósíthatóvá válnak az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokban a vizsgálati tevékenységek vonatkozásában meghatározott célkitűzések, prioritások, eljárások és referenciaértékek, és amely terv meghatározza az egyes érintett tagállamok által egyesíthető ellenőrzési és vizsgálati eszközöket. Ezért egyértelművé kell tenni az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokban, valamint a közös alkalmazási tervben meghatározott eljárások közötti kapcsolatokat.

(8)

A közönséges tőkehal, a hering, a lazac és a spratt balti-tengeri halászatára vonatkozó ellenőrzési és vizsgálati eljárások harmonizálása és a közönséges tőkehal balti-tengeri állományát érintő többéves terv sikerének biztosítása érdekében helyénvaló közös szabályokat kialakítani az érintett tagállamok illetékes hatóságai által végzendő ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek esetében, ideértve a megfelelő adatokhoz való kölcsönös hozzáférést is. A célértékeknek ennek érdekében meg kell határozniuk az ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek intenzitását.

(9)

Az érintett tagállamoknak közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységet kell végezniük, adott esetben az EFCA által megállapított közös alkalmazási tervvel összhangban, hogy növeljék az ellenőrzési, vizsgálati és felügyeleti gyakorlatok egységességét, és elősegítsék az ellenőrzési, vizsgálati és felügyeleti tevékenységek e tagállamok illetékes hatóságai közötti koordinációjának kialakítását.

(10)	Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok alkalmazásával elért eredményeket éves értékelő jelentésekben kell bemutatni; e jelentéseket az érintett tagállamoknak meg kell küldeniük a Bizottságnak és az EFCA-nak.

(11)	Az e határozatban előírt intézkedések az érintett tagállamokkal egyeztetve kerültek kidolgozásra.

(12)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a halászati és akvakultúra-ágazati bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot hoz létre a közönséges tőkehal, a hering, a lazac és a spratt balti-tengeri halászatára vonatkozóan.

2. cikk

Hatály

(1)   Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program különösen a következő tevékenységekre terjed ki:

a)	a Balti-tengeren folytatott, az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkének 1. pontja szerinti halászati tevékenységek; és

b)	halászattal kapcsolatos tevékenységek, többek között a halászati termékek mérlegelése, feldolgozása, forgalmazása, szállítása és raktározása.

(2)   Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program 2018. december 31-ig alkalmazandó.

(3)   Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot Dánia, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország és Svédország (a továbbiakban: az érintett tagállamok) hajtja végre.

II.   FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK, PRIORITÁSOK, ELJÁRÁSOK ÉS REFERENCIAÉRTÉKEK

3. cikk

Célkitűzések

(1)   Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program biztosítja az 1. cikkben említett állományokra alkalmazandó védelmi és ellenőrzési intézkedések egységes és hatékony végrehajtását.

(2)   Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program szerint végzett ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek célja különösen a következő rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása:

a)	a halászati lehetőségekkel való gazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó konkrét feltételek, ideértve a kvótafelhasználás és az erőkifejtési rendszerek nyomon követését a Balti-tengeren;

b)	a halászati tevékenységekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek, különösen a nyilvántartott és bejelentett információk megbízhatósága;

c)	az érték szerinti szelektálás tilalmával és a kvóta hatálya alá tartozó valamennyi fogás kirakodására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések.

4. cikk

Prioritások

(1)   Az érintett tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkének 18. bekezdésével és a 404/2011/EU végrehajtási rendelet 98. cikkével összhangban kockázatkezelési stratégia alapján végzik a halászhajók által folytatott halászati tevékenységek és a más piaci szereplők által folytatott, halászattal kapcsolatos tevékenységek ellenőrzését és vizsgálatát.

(2)   Az egyes halászhajókat, halászhajócsoportokat, halászeszköz-kategóriákat, piaci szereplőket, illetve halászattal kapcsolatos tevékenységeket az 1. cikkben említett minden egyes állomány tekintetében a (3) bekezdés értelmében meghatározott prioritási szintnek megfelelően vetik alá ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak.

(3)   Az egyes érintett tagállamok az 5. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban elvégzett kockázatértékelés eredményei alapján határozzák meg a prioritási szintet.

5. cikk

Kockázatértékelési eljárások

(1)   Ez a cikk az érintett tagállamokra alkalmazandó, emellett a (4) bekezdés alkalmazásában minden más tagállamra.

(2)   A tagállamok az érintett állományok és terület(ek) vonatkozásában az I. mellékletben megállapított táblázat szerint értékelik a kockázatokat.

(3)   A kockázatértékelésben az egyes tagállamok múltbéli tapasztalatok alapján és a rendelkezésre álló lényeges információk felhasználásával áttekintik, hogy mekkora a szabályok be nem tartásának valószínűsége, illetve a szabályok be nem tartása esetén mik a lehetséges következmények. Ezen elemek kombinálásával a tagállamok megbecsülik a 4. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi vizsgálati kategória kockázati szintjét („nagyon alacsony”, „alacsony”, „közepes”, „magas”, „nagyon magas”).

(4)   Amennyiben érintett tagállamnak nem minősülő tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó vagy harmadik ország halászhajója az 1. cikkben említett terület(ek)en folytat tevékenységet, a (3) bekezdéssel összhangban meg kell állapítani a hozzá rendelhető kockázati szintet. Információ hiányában, és amennyiben a lobogó szerinti tagállam hatóságai a 9. cikk keretében nem adják át a 4. cikk (2) és (3) bekezdése szerint lefolytatott és más kockázati szintet mutató saját kockázatértékelésük eredményeit, az ilyen hajót „nagyon magas” kockázatú halászhajónak kell tekinteni.

6. cikk

Kockázatkezelési stratégia

(1)   A kockázatértékelés alapján minden érintett tagállam meghatározza a szabályok betartásának biztosítását középpontba helyező kockázatkezelési stratégiát. E stratégia magában foglalja a megfelelő és költséghatékony ellenőrzési és vizsgálati eszközök számbavételét, leírását és elosztását az egyes kockázatok jellegével és becsült szintjével, valamint a célértékek elérésével összefüggésben.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kockázatkezelési stratégiát regionális szinten a 768/2005/EK rendelet 2. cikkének c) pontjában említett közös alkalmazási terv segítségével kell összehangolni.

7. cikk

Kapcsolat a közös alkalmazási terv szerinti eljárásokkal

(1)   Adott esetben a közös alkalmazási terv keretében az egyes tagállamok közlik az EFCA-val az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett kockázatértékelésük eredményeit és különösen a becsült kockázati szinteket, a megfelelő vizsgálati célcsoportok listájával együtt.

(2)   Adott esetben az (1) bekezdésben említett kockázati szinteket és célcsoportlistákat a közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységek során gyűjtött információk felhasználásával naprakésszé kell tenni. Az EFCA-t haladéktalanul értesíteni kell minden naprakésszé tételről.

(3)   Az EFCA az érintett tagállamok által átadott információk alapján a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban regionális szinten összehangolja a kockázatkezelési stratégiát.

8. cikk

Célértékek

(1)   Az 1224/2009/EK rendelet I. mellékletében és az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (5) 9. cikkének (1) bekezdésében említett célértékek sérelme nélkül, az uniós szintű célértékeket a „magas” és „nagyon magas” kockázatú halászhajók, illetve más piaci szereplők tekintetében a II. melléklet tartalmazza.

(2)   A „nagyon alacsony”, „alacsony” vagy „közepes” kockázatú halászhajókra, illetve más piaci szereplőkre vonatkozó célértékeket az érintett tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 46. cikkében említett nemzeti ellenőrzési cselekvési programokon és az 1224/2009/EK rendelet 95. cikkének (4) bekezdésében említett nemzeti intézkedéseken keresztül határozzák meg.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok más, szigorúbb szabálykövetési célértékeket is alkalmazhatnak, feltéve, hogy:

a)	halászati vagy halászattal kapcsolatos tevékenységek részletes elemzése és végrehajtási szempontok indokolják a szigorúbb szabálykövetési célértékek megállapítását;

b)	a szigorúbb szabálykövetési célértékeket bejelentik a Bizottságnak, és az 90 napon belül nem emel kifogást, továbbá e célértékek nem diszkriminatívak és nem érintik az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programban meghatározott célkitűzéseket, prioritásokat és kockázatalapú eljárásokat.

(4)   Valamennyi célértéket évente kell értékelni a 13. cikk (1) bekezdésében említett értékelő jelentések alapján, és adott esetben ennek megfelelően felül kell őket vizsgálni a 13. cikk (4) bekezdésében említett értékelés során.

(5)   Az e cikkben említett célértékeknek adott esetben közös alkalmazási terv szerez érvényt.

III.   FEJEZET

VÉGREHAJTÁS

9. cikk

A tagállamok közötti és harmadik országokkal folytatott együttműködés

(1)   Az érintett tagállamok együttműködnek az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program végrehajtásában.

(2)   Adott esetben az összes többi tagállam együttműködik az érintett tagállamokkal.

(3)   A tagállamok az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program végrehajtása érdekében együttműködhetnek harmadik országok illetékes hatóságaival.

10. cikk

Közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységek

(1)   A nemzeti halászati ellenőrző rendszereik hatékonyságának és eredményességének fokozása érdekében az érintett tagállamok közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységeket vállalhatnak a joghatóságuk alá tartozó vizeken, és adott esetben a területükön. Az ilyen tevékenységeket – megfelelő esetben – a 768/2005/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett közös alkalmazási tervek keretében végzik.

(2)   A közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységek céljából minden érintett tagállam:

a)	gondoskodik arról, hogy más érintett tagállamok tisztviselői meghívást kapjanak a közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységekben való részvételre;

b)	a felügyeleti járműveire vonatkozóan közös működési eljárásokat alakít ki;

c)	adott esetben kijelöli az 1224/2009/EK rendelet 80. cikkének (5) bekezdésében említett kapcsolattartó pontokat.

(3)   A tisztviselők és az uniós ellenőrök részt vehetnek a közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységekben.

11. cikk

Adatcsere

(1)   Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtása céljából az egyes érintett tagállamok biztosítják az 1224/2009/EK rendelet 111. cikkében és a 404/2011/EU végrehajtási rendelet XII. mellékletében említett közvetlen elektronikus adatcserét a többi érintett tagállammal és az EFCA-val.

(2)   Az (1) bekezdésben említett adatok az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programmal érintett terület(ek)en folytatott halászati és halászattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkoznak.

12. cikk

Információk

(1)   Az 1224/2009/EK rendelet XII. címe III. fejezetének maradéktalan végrehajtásáig, és az e határozat III. mellékletében meghatározott formátum szerint az egyes érintett tagállamok minden naptári év január 31-ig a megelőző év vonatkozásában az alábbi információt közlik elektronikus formában a Bizottsággal és az EFCA-val:

a)	az előző évben végzett egyes ellenőrzési, illetve vizsgálati műveletek azonosítója, időpontja és típusa;

b)	az ellenőrzés, illetve vizsgálat alá vont egyes halászhajók azonosítója (uniós flotta-nyilvántartási szám), járművek azonosítója, illetve piaci szereplők azonosítása (cégnév);

c)	adott esetben a vizsgált halászeszköz típusa; és

d)

egy vagy több súlyos jogsértés feltárása esetén: i. a súlyos jogsértés(ek) típusa(i); ii. a súlyos jogsértés(eke)t követő intézkedések aktuális állása (például az ügyben nyomozás folyik, az ügy folyamatban van, a jogorvoslati szakaszban van); és iii. a súlyos jogsértés(ek) tekintetében kiszabott szankció(k): a bírság mértéke, az elkobzott halak, illetve halászeszközök értéke, a 404/2011/EU végrehajtási rendelet 126. cikkének (1) bekezdése értelmében kiszabott pontok, illetve más típusú szankciók.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információkat minden egyes ellenőrzés, illetve vizsgálat tekintetében meg kell adni, és mindaddig fel kell tüntetni és naprakésszé kell tenni a jelentésekben, amíg az érintett tagállam jogszabályai szerint az ügy le nem zárul. Amennyiben a súlyos jogsértést nem követi intézkedés, ezt indokolni kell.

13. cikk

Értékelés

(1)   Az érintett tagállamok az adott naptári évet követő év március 31-ig értékelő jelentést küldenek a Bizottságnak és az EFCA-nak a szóban forgó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program keretében végzett ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek eredményességéről.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értékelő jelentésnek tartalmaznia kell legalább a IV. mellékletben felsorolt információkat. Az érintett tagállamok értékelő jelentésükben beszámolhatnak más intézkedésekről is, például a halászhajók és más piaci szereplők általi szabálykövetés előmozdítására tervezett képzéseket és tájékoztató üléseket.

(3)   Az EFCA a 768/2005/EK rendelet 14. cikkében említett, a közös alkalmazási tervekre vonatkozó éves értékeléséhez figyelembe veszi az (1) bekezdésben említett értékelő jelentéseket.

(4)   A Bizottság évente egyszer összehívja a halászati és akvakultúra-ágazati bizottságot, hogy az (1) bekezdésben említett értékelő jelentések alapján értékelje az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program alkalmasságát, megfelelőségét és eredményességét, valamint a programnak a halászhajók és más piaci szereplők szabálykövető magatartására gyakorolt általános hatását. A II. mellékletben meghatározott célértékeket ennek megfelelően felülvizsgálhatók.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 248., 2007.9.22., 1. o.

(3)  HL L 112., 2011.4.30., 1. o.

(4)  HL L 128., 2005.5.21., 1. o.

(5)  HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

---

---

---

---

---