21.7.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 187/5

---

A BIZOTTSÁG 642/2010/EU RENDELETE

(2010. július 20.)

az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (behozatali vámok a gabonaágazatban)

(kodifikált szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (1) és különösen annak 143. cikkére, a 4. cikkével összefüggésben,

mivel:

(1)	Az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (behozatali vámok a gabonaágazatban) szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal (3) jelentősen módosították. Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 135. cikke előírja, hogy az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékek behozatala esetén a Közös Vámtarifában szereplő behozatali vámtételeket kell alkalmazni Az említett rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében felsorolt termékekre a behozatali vám azonos az import idején érvényes intervenciós ár 55 %-kal növelt összegével, amelyből le kell vonni a szállítmányra alkalmazható CIF-importár összegét.

(3)

Az importált árutételeket, vagyis az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében foglalt termékeket azok osztályozása érdekében bizonyos esetekben különböző szabványminőségekbe kell besorolni. A használatos szabványminőségeket tárgyilagos minősítési szempontok szerint kell meghatározni, és tűréshatárokat is meg kell adni, lehetővé téve ezzel a termékek legmegfelelőbb minőségi osztályba sorolását. A közönséges búza esetében a kereskedelemben a legelterjedtebb és a legegyszerűbben alkalmazható lehetséges tárgyilagos minősítési szempontok a fehérjetartalom, a fajsúly és az idegenanyag-tartalom (Schwarzbesatz). A durumbúza esetében ezek a szempontok a fajsúly, az idegenanyag-tartalom (Schwarzbesatz) és az acélosszem-tartalom. Az importált árukat ennek megfelelően elemzésnek kell alávetni azért, hogy minden egyes importált tétel esetében meg lehessen határozni ezeket a paramétereket. Ahol az Unió hivatalos elismerési eljárást vezetett be az áruk származási országának hatósága által kiállított minőségi tanúsítványokra vonatkozóan, a fenti elemzéseket csak az importált tételek jelképes, de elegendő mennyiségének megvizsgálása útján kell elvégezni.

(4)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésében említett termékek esetében, a behozatali vám kiszámításához minden egyes minőségi osztályra vonatkozóan időszakosan meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat. Ezeknek az áraknak a megállapításához elő kell írni a különféle búzaminőségek és egyéb gabonafélék árfolyamainak felhasználását. Meg kell határozni az alkalmazásra kerülő aktuális árfolyamforrásokat.

(5)

Az Amerikai Egyesült Államok árutőzsdéin szereplő különféle búzafajták és más gabonafélék árfolyamainak felhasználása átlátható és egyúttal objektív alapját képezi a reprezentatív CIF-importárak meghatározásának. Az Egyesült Államok piacán a kereskedelmi felár hozzáadása a különböző gabonafélék egyes minőségi osztályaihoz lehetővé teszi, hogy valamennyi gabonaféle tőzsdei árfolyamát USA FOB-exportárra váltsák. A szállítási piacokon jegyzett, a Mexikói-öböl vagy a Nagy-tavak és valamely unióbeli kikötő közötti tengeri szállítási költségek hozzáadása révén ezek a FOB-árak reprezentatív CIF-importárakra válthatók. Az átmenő teherforgalom volumene és a kereskedelem nagysága tekintetében Rotterdam az az unióbeli célállomás, amelynek a tengeri szállítási árfolyamai a legismertebbek, a legjobban átláthatóak és a legegyszerűbben hozzáférhetőek. Ennélfogva az Unió kiválasztott célállomás-kikötője Rotterdam lesz.

(6)

Ennek megfelelően, az áttekinthetőség érdekében az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdésében megjelölt reprezentatív CIF-importárakat a szóban forgó gabona árutőzsdei árfolyamaiból kell meghatározni, hozzáadva a gabonaféléhez rendelt kereskedelmi prémiumot és a Mexikói-öböl vagy a Nagy-tavak és Rotterdam kikötője közötti tengeri szállítási költségeket. Azonban a szállítási költségek célállomás-kikötő szerinti eltérései a behozatali vám átalányjellegű kiigazítását indokolják az olyan uniós kikötők esetében, amelyek a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren, az Ibériai-félsziget Atlanti-óceán felőli partján, az Egyesült Királyságban, Írországban, az északi országokban, a balti országokban, illetve Lengyelországban találhatók. Az így meghatározott reprezentatív CIF-importárak kiszámításának tényezőit naponta figyelni kell, hogy az árak ezen alakulása követhető legyen. A cirok és a rozs esetében az árpára számított reprezentatív CIF-importár lehetővé teszi az előbbi két termék piaci helyzetének felmérését, és ebből adódóan ezekre a gabonafélékre az árpára meghatározott reprezentatív CIF-importár vonatkozik.

(7)

A gabonafélék 1234/2007/EK rendelet 136. cikkében megjelölt behozatali vámjának megállapítása céljából az egyes gabonafélék reprezentatív CIF-importárainak 10 munkanapon belüli jegyzése bizonytalanság nélkül mutatja a piaci irányzatokat. Ebből következően e termékek behozatali vámjai minden hónap tizenötödik, illetve utolsó munkanapján határozhatók meg, felhasználva az említett időszakon át jegyzett reprezentatív CIF-importárak átlagát. Az így kiszámított behozatali vám két hétig alkalmazható anélkül, hogy észlelhető torzító hatást gyakorolna a vámmal terhelt importárra. Azonban, ha a reprezentatív CIF-importárak számítási időszakában nem áll rendelkezésre tőzsdei árfolyam, vagy ha az importárak számítási tényezőinek hirtelen változása eredményeként az importárak a számítási időszakban jelentősen ingadoznak, intézkedéseket kell hozni a kérdéses termékre vonatkozó, kellően reprezentatív ár fenntartása érdekében A tőzsdei árfolyamban, az árfolyamhoz rendelt kereskedelmi felárakban, a tengeri szállítási költségekben vagy a termék reprezentatív CIF-importárának kiszámításához alkalmazott átváltási árfolyamban történt nagyobb ingadozások esetén a behozatali vám kiszámításához használt árat kell irányadónak tekinteni egy olyan kiigazítással, amely megfelel az előbbi változások által előidézett eltérésnek. Még ha történik is ilyen jellegű kiigazítás, ez nem érinti a következő rögzítés időzítését.

(8)

A keményszemű kukorica esetében a reprezentatív CIF-importár kiszámításához használt tőzsdei árfolyam lehet, hogy nem veszi figyelembe a normál piaci árak feletti minőségi felár létét, akár az áru különleges minősége miatt, akár azért, mert e termék ára a normál ár felett minőségi felárat is tartalmaz. Az árak vagy árfolyamok feletti minőségi prémium figyelembevétele érdekében azokat az importőröket, akik bizonyítják, hogy az árut olyan kiváló minőségű termékek készítésére használták fel, ami indokolta az említett felárat, a fizetett behozatali vám egy részének átalányszerű visszatérítésében kell részesíteni.

(9)	Annak érdekében, hogy az importőrök tiszteletben tartsák e rendelet előírásait, az engedélyekhez kapcsolódó biztosítékon túl további biztosítékot kell megkövetelni tőlük.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1234/2007/EK rendelet 135. cikkében és 136. cikkének (1) bekezdésében megjelölt, Közösségi Vámtarifa szerinti vámtételek a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (4) 67. cikkében megállapított napon alkalmazott vámtételekkel azonosak.

2. cikk

(1)   A Bizottság az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00 00, 1005 10 90, 1005 90 00 és – a vetésre szánt hibridek kivételével – 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékek esetében az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámokat naponta számítja, azonban minden hónap 15. napján és utolsó munkanapján rögzíti azokat az adott hónap 16. napjától, illetve a következő hónap első napjától történő alkalmazás céljából. Ha 15-e nem bizottsági munkanap, a vámokat a kérdéses hónap 15. napját megelőző utolsó munkanapon kell rögzíteni.

Ha azonban az így rögzített vámok alkalmazási időszaka alatt a számított átlagos behozatali vám 5 vagy több EUR/tonnával eltér a rögzítettől, az ennek megfelelő kiigazítást el kell végezni.

(2)   A behozatali vám kiszámításához használt ár az 5. cikkben leírtak alapján meghatározott napi reprezentatív CIF-importár. A vám minden rögzítésekor a figyelembe vett behozatali vám az előző 10 munkanapon számított behozatali vámok átlaga. A vám rögzítéséhez és kiigazításához a Bizottság nem veszi figyelembe a vám előző rögzítéséhez használt napi behozatali vámokat.

A vám kiszámításához használt intervenciós ár a behozatali vám alkalmazásának hónapjában érvényes intervenciós ár.

(3)   Az ezen rendelet rendelkezéseivel összhangban rögzített behozatali vámok az újabb rögzítés hatálybalépéséig alkalmazhatóak.

A Bizottság minden rögzítés vagy kiigazítás alkalmával közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában a behozatali vámokat és a kiszámításukhoz felhasznált adatokat.

(4)   Amennyiben az unióbeli kirakodási kikötő:

a)	a Földközi-tenger partján (a Gibraltári-szoroson túl) vagy a Fekete-tenger partján található, a Bizottság az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező áruk esetében tonnánként 3 EUR-val csökkenti a behozatali vámot;

b)

az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján vagy az Egyesült Királyságban, Írországban Dániában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban vagy Svédországban található, a Bizottság az Atlanti-óceánon keresztül érkező áruk esetében tonnánként 2 EUR-val csökkenti a behozatali vámot.

A kirakodási kikötő vámhatósága az I. mellékletben szereplő mintának megfelelően igazolást állít ki, amely tanúsítja minden egyes kirakodott termék mennyiségét. Az első albekezdésben említett vámcsökkentés csak akkor engedélyezhető, ha a behozatali vámalakiságok elvégzéséig ezt mellékelik az árukhoz.

3. cikk

(1)   A II. mellékletben szereplő előírásoknak megfelelő keményszemű kukorica behozatali vámját tonnánként 24 EUR-val kell csökkenteni.

(2)   Ahhoz, hogy az (1) bekezdésben említett kedvezményből részesüljön, a keményszemű kukoricát a szabad forgalomba bocsátásától számított hat hónapon belül 1904 10 10, 1103 13 vagy 1104 23 KN-kódú termékké kell feldolgozni.

(3)   A 2913/92/EGK rendelet 82. cikkének és a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (5) 291–300. cikkeinek meghatározott célra történő felhasználásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)   A 2454/93/EGK rendelet 293. cikke (1) bekezdésének e) pontjától eltérve az importőr az illetékes hatóságnál a keményszemű kukoricára tonnánként 24 EUR további biztosítékot helyez el, kivéve, ha a behozatali engedélyt az argentin Servicio Nacional de Sanidad y Calidad Agroalimentaria (Senasa) által kibocsátott megfelelőségi igazolás kíséri a jelen rendelet 7. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint. Ebben az esetben a behozatali engedély iránti kérelem és a behozatali engedély 24. mezőjében fel kell tüntetni a megfelelőségi igazolás típusát és számát.

Ha azonban a szabad kereskedelmi forgalomba bocsátásról szóló nyilatkozat elfogadásának napján a kukoricára alkalmazandó vám kevesebb, mint tonnánként 24 EUR, a biztosíték megegyezik a vám mértékével.

4. cikk

Az Unióba való behozatalhoz teljesítendő minőségi előírásokat és megengedett eltéréseket a II. melléklet tartalmazza.

5. cikk

(1)   A jó minőségű közönséges búza, a durumbúza, a kukorica és a jelen rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett egyéb takarmánygabonák esetében az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdésében szereplő reprezentatív CIF-importárat meghatározó összetevők a következők:

a)	az Amerikai Egyesült Államok piacának reprezentatív tőzsdei árfolyama;

b)	az árfolyam értéknapján érvényes, az Amerikai Egyesült Államok piacán ehhez az árfolyamhoz kötött, illetve durumbúza esetén a liszt minőségéhez kötött ismert kereskedelmi felárak és engedmények;

c)	az Amerikai Egyesült Államok (a Mexikói-öböl vagy Duluth) és a rotterdami kikötő között egy legalább 25 000 tonnás teherhajó tengeri fuvardíja és járulékos költségek.

(2)   A Bizottság minden munkanapon feljegyzi az alábbiakat:

a)	az (1) bekezdés a) pontjában említett összetevőt a tőzsdékről, a III. mellékletben szereplő referenciaminőségek felhasználásával;

b)	az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban említett összetevőket a nyilvánosan hozzáférhető információkból.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett összetevő vagy a vonatkozó FOB-árfolyam kiszámítására a következő felárak és engedmények vonatkoznak:

a)	a jó minőségű közönséges búzára tonnánként 14 EUR felár;

b)	a közepes minőségű durumbúzára tonnánként 10 EUR engedmény;

c)	a gyenge minőségű durumbúzára tonnánként 30 EUR engedmény.

(4)   A durumbúza, a jó minőségű közönséges búza és a kukorica reprezentatív CIF-importára az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett összetevők összege. A rozs és cirok reprezentatív CIF-importárát a III. melléklet rendelkezéseinek megfelelően az Amerikai Egyesült Államok árpaárfolyamainak felhasználásával kell kiszámítani.

(5)   A közönséges búza 1001 90 91 KN-kóddal jelölt vetőmagjának és a kukorica 1005 10 90 KN-kóddal jelölt vetőmagjának reprezentatív CIF-importára a jó minőségű közönséges búza, illetve a kukorica esetében kiszámított ár.

6. cikk

(1)   A jó minőségű közönséges búzára benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek csak akkor érvényesek, ha a kérelmező:

a)	a behozatali engedély 20. mezőjében feltünteti a behozni kívánt termék minőségét;

b)	írásos kötelezettséget vállal, hogy a szabad kereskedelmi forgalomba bocsátásról szóló nyilatkozat elfogadásának napján az 1342/2003/EK bizottsági rendelet (6) 12. cikke által előírt biztosítékokat kiegészítő, külön biztosítékot helyez el az illetékes hatóságnál.

Az első albekezdés b) pontjában említett kiegészítő biztosíték tonnánként 95 EUR. Amennyiben azonban a behozatali engedélyhez a 7. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említetteknek megfelelően a Federal Grain Inspection Service (FGIS), illetve a Canadian Grain Commission (CGC) által kiállított megfelelőségi igazolást csatolnak, nem kell kiegészítő biztosítékot tenni. Ebben az esetben a behozatali engedély iránti kérelem és a behozatali engedély 24. mezőjében fel kell tüntetni a megfelelőségi igazolás típusát és számát.

(2)   A durumbúzára benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek csak akkor érvényesek, ha a kérelmező:

a)	a behozatali engedély 20. mezőjében feltünteti a behozni kívánt termék minőségét;

b)

írásos kötelezettséget vállal, hogy a szabad kereskedelmi forgalomba bocsátásról szóló nyilatkozat elfogadásának napján az 1342/2003/EK rendelet 12. cikke által előírt biztosítékot kiegészítő, külön biztosítékot helyez el az illetékes hatóságnál, ha a behozatali engedély 20. mezőjében feltüntetett minőségre alkalmazandó behozatali vám nem a kérdéses termékkategóriára vonatkozó legmagasabb vám.

Az első albekezdés b) pontjában említett kiegészítő biztosíték mértéke a szabad kereskedelmi forgalomba bocsátásáról szóló vámnyilatkozat elfogadásának napján érvényes legmagasabb vám és a feltüntetett minőségre vonatkozó vám különbözete, plusz tonnánként 5 EUR. Azonban, amennyiben a különböző minőségű durumbúzákra alkalmazandó behozatali vámok értéke nulla, az első albekezdés b) pontjában említett kötelezettség nem áll fenn.

Amennyiben azonban a behozatali engedélyhez a 7. cikkben említetteknek megfelelően a Federal Grain Inspection Service (FGIS), illetve a Canadian Grain Commission (CGC) által kiállított megfelelőségi igazolást csatoltak, nem kell kiegészítő biztosítékot tenni. Ebben az esetben a megfelelőségi igazolás típusát fel kell tüntetni a behozatali engedély 24. mezőjében.

(3)   Amennyiben a behozatali vámok az 1234/2007/EK rendelet 187. cikke értelmében a közönséges búza összes minőségi kategóriájára vonatkozóan felfüggesztésre kerülnek, az e cikk (1) bekezdésében előírt, tonnánként 95 EUR-t kitevő kiegészítő biztosíték nyújtása az importvámok felfüggesztésének időszakában nem kötelező.

7. cikk

(1)   A terméket szabad kereskedelmi forgalomba bocsátó vámhivatal a 152/2009/EK bizottsági irányelv (7) I. mellékletének megfelelően reprezentatív mintát vesz minden szállítmány jó minőségű közönséges búzából, durumbúzából és keményszemű kukoricából. Azonban ha a különböző minőségű gabonákra érvényes behozatali vám azonos, nem kerül sor mintavételre.

Ha azonban a Bizottság hivatalosan elismeri a jó minőségű közönséges búza, a durumbúza vagy a keményszemű kukorica valamely, a gabona származási országa által kiállított minőségi tanúsítványát, a tanúsított minőség ellenőrzése végett csak megfelelően reprezentatív számú szállítmányból kerül sor mintavételre.

(2)   A 2454/93/EGK rendelet 63–65. cikkében meghatározott elveknek megfelelően a Bizottság a következő megfelelőségi igazolásokat ismeri el hivatalosan:

a)	az argentin Servicio Nacional de Sanidad Y Calidad Agroalimentaria (Senasa) által keményszemű kukoricáról kiállított igazolások;

b)	az amerikai egyesült államokbeli Federal Grains Inspection Service (FGIS) által jó minőségű közönséges búzáról és jó minőségű durumbúzáról kiállított igazolások;

c)	a kanadai Canadian Grain Commission (CGC) által jó minőségű közönséges búzáról és jó minőségű durumbúzáról kiállított igazolások.

A Senasa által kiállított megfelelőségi igazolás kitöltetlen mintája a IV. mellékletben található. Az argentin kormány által jóváhagyott pecséteket az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

Az FGIS által kiállított megfelelőségi igazolás kitöltetlen mintája és pecsétjei az V. mellékletben találhatók.

A CGC által kiállított megfelelőségi igazolás kitöltetlen mintája, az exportminőség előírásai és pecsétjei a VI. mellékletben találhatók.

Ha az első albekezdésben említett szervezetek által kiállított megfelelőségi igazolásokban feltüntetett analitikai paraméterek megfelelnek a II. mellékletben szereplő jó minőségű közönséges búzára, durumbúzára és keményszemű kukoricára vonatkozó minőségi követelményeknek, a gazdasági év folyamán az egyes belépési kikötőkbe érkező rakomány legalább 3 %-ából mintát kell venni.

Az árut abba a szabványminőségbe kell besorolni, amelynek esetében a II. mellékletben feltüntetett összes követelmény teljesül.

(3)   Az első bekezdésben említettek meghatározására szolgáló szabványos módszereket az 1272/2009/EU bizottsági rendelet (8) állapítja meg.

Keményszemű kukorica a Zea mays indurata kukoricafaj szemei, amelyek túlnyomórészt üveges törésű endospermiummal (kemény vagy szaruszerű szerkezet) rendelkeznek. Ezek általában narancsszínűek vagy vörösek. A felső rész (a csírával szemben) vagy korona nem horpadt.

A keményszemű kukorica acélosszemeinek szemenként két feltételnek kell megfelelniük:

a)	a korona nem horpadt, és

b)	hosszában elvágva az endospermium központi lisztes állományt mutat, amelyet szaruszerű állomány vesz körül. A teljes vágási felület túlnyomó részét a szaruszerű állománynak kell képeznie.

Az acélosszem százalékot 100 szemből álló, reprezentatív mintából a harmadik albekezdésben említett kritériumoknak megfelelő szemek megszámlálásával kell megállapítani.

A flotációs index meghatározására szolgáló referenciamódszer a VII. mellékletben található.

(4)   Ha az elemzés eredménye azt mutatja, hogy a behozott jó minőségű közönséges búza, durumbúza és keményszemű kukorica gyengébb minőségű, mint ami a behozatali engedélyen szerepel, az engedélyen szereplő és a valóban behozott termékre érvényes behozatali vám különbözetét az importőrnek meg kell fizetnie. Ilyen esetekben az 1342/2003/EK rendelet 12. cikkének a) pontjában említett behozatali engedélyhez kapcsolódó biztosítékot és az e rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében, 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett kiegészítő biztosítékot fel kell szabadítani, kivéve az említett (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott 5 EUR pótlékot.

Ha az importőr az első albekezdésben említett különbözetet egy hónapon belül nem fizeti meg, a 3. cikk (4) bekezdésében és az 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiegészítő biztosíték elvész.

(5)   A tagállam illetékes hatósága által az importált gabonafélékből vett reprezentatív mintákat hat hónapig kell megőrizni.

8. cikk

A 1249/96/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozások e rendeletre való hivatkozásnak tekintendők, és a IX. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.

9. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 161., 1996.6.29., 125. o.

(3)  Lásd a VIII. mellékletet.

(4)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(5)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(6)  HL L 189., 2003.7.29., 12. o.

(7)  HL L 54., 2009.2.26., 1. o.

(8)  HL L 349., 2009.12.29., 1. o.

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---