32009L0122

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
Irányelv - 2009/122 - EN - EUR-Lex

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 32009L0122

Help

A Bizottság 2009/122/EK irányelve ( 2009. szeptember 14.) a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

HL L 242., 2009.9.15, p. 14–20 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 07/05/2012; hatályon kívül helyezte: 32011R1007

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/122/oj

HTML

PDF

Official Journal

15.9.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/14

A BIZOTTSÁG 2009/122/EK IRÁNYELVE

(2009. szeptember 14.)

a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló 1996. december 16-i 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 5. cikkére,

mivel:

(1)

A textiltermékek elnevezéséről szóló, 2009. január 14-i 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) előírja, hogy a címkézésen tüntessék fel a textiltermék szálösszetételét, és elemzés útján ellenőrizzék, hogy a címkén feltüntetett jelölések megfelelnek-e a textiltermék tényleges összetételének.

(2)	A 96/73/EK irányelv egységes módszereket ír elő a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésére.

(3)	A műszaki munkacsoport legújabb megállapításainak figyelembevételével a 2008/121/EK irányelvet hozzáigazították a műszaki fejlődéshez, a szálaknak az említett irányelv I. és V. mellékletében található jegyzékét kiegészítve a melamin szállal.

(4)	Ezért egységes vizsgálati módszereket kell meghatározni a melamin tekintetében.

(5)	A 96/73/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a textiltermékek elnevezésére és címkézésére vonatkozó irányelvekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 96/73/EK irányelv II. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2010. szeptember 15-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. szeptember 14-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 32., 1997.2.3., 1. o.

(2) HL L 19., 2009.1.23., 29. o.

MELLÉKLET

A 96/73/EK irányelv II. mellékletének 2. fejezete a következőképpen módosul:

A „Különleges módszerek – Összefoglaló táblázat” című táblázat helyébe a következő lép:

„ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

Módszer	Alkalmazási terület		Reagens
Módszer	Oldható komponens	Oldhatatlan komponens	Reagens
1.	acetát	bizonyos más szálak	aceton
2.	egyes fehérjeszálak	bizonyos más szálak	hipoklorit
3.	viszkóz, réz-oxid vagy meghatározott típusú modál szálak	pamut, elasztolefin vagy melamin	hangyasav és cink-klorid
4.	poliamid vagy nejlon	bizonyos más szálak	hangyasav, 80 tömeg%
5.	acetát	triacetát, elasztolefin vagy melamin	benzilalkohol
6.	triacetát vagy polilaktid	bizonyos más szálak	diklór-metán
7.	egyes cellulózszálak	poliészter, elaszto-multiészter vagy elasztolefin	kénsav, 75 tömeg%
8.	akril, egyes modakrilok vagy polikloridok	bizonyos más szálak	dimetil-formamid
9.	egyes polikloridok	bizonyos más szálak	széndiszulfid/aceton, 55,5/44,5 térfogat%
10.	acetát	bizonyos polikloridok, elasztolefin vagy melamin	jégecet
11.	selyem	gyapjú, szőr, elasztolefin vagy melamin	kénsav, 75 tömeg%
12.	juta	egyes állati eredetű szálak	nitrogéntartalmat mérő módszer
13.	polipropilén	bizonyos más szálak	xilol
14.	bizonyos más szálak	polikloridok (a vinil-klorid homopolimerjei), elasztolefin vagy melamin	koncentrált kénsavas módszer
15.	polikloridok, egyes modakrilok, egyes elasztánok, acetátok, triacetátok	bizonyos más szálak	ciklohexanon
16.	melamin	pamut vagy aramid	forró hangyasav, 90 tömeg%”

Az 1. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

Az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

gyapjú (1), állati szőr (2 és 3), selyem (4), pamut (5), len (7), valódi kender (8), juta (9), manilakender (10), alfafű (11), kókuszrost (12), seprűzanót (13), rami (14), szizál (15), rézoxid-szál (21), modálszál (22), fehérje (23), viszkóz (25), akril (26), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (35), elaszto-multiészter (46), elasztolefin (47) és melamin (48).

Ez a módszer semmilyen körülmények között nem alkalmazható olyan acetátszálak esetében, amelyek felületét deacetilezték.”

ii.	Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép: „5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE Az eredményeket az általános útmutatóban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke 1,00, kivéve a melamin szálak esetében, amelyeknél »d« = 1,01.”

A 2. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

Az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.	pamut (5), rézoxid-szál (21), viszkóz (25), akril (26), polikloridok (27), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (35), polipropilén (37), elasztán (43), üvegszál (44), elaszto-multiészter (46), elasztolefin (47) és melamin (48).

Ha különböző fehérjeszálak vannak jelen, akkor a módszerrel ezek összes tömegét határozzuk meg és nem egyedi mennyiségüket.”

ii.

Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE

Az eredményeket az általános útmutatóban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke 1,00, kivéve a pamut, viszkóz, modál és melamin szálak esetében, amelyeknél »d« = 1,01, valamint a fehérítés nélküli pamutnál, amelynél »d« = 1,03.”

A 3. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

Az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.	pamut (5), elasztolefin (47) és melamin (48).

Ha modál szál is jelen van, előzetes vizsgálatra van szükség annak megállapítására, hogy az oldódik-e a reagensben.

Ez a módszer nem alkalmas olyan keverékek vizsgálatára, amelyekben a pamutot erős kémiai roncsoló hatás érte, illetve ahol a viszkóz vagy rézoxid-szál részlegesen oldhatóvá vált bizonyos teljes mértékben el nem távolítható színezékek vagy kikészítőanyagok jelenléte következtében.”

ii.	Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép: „5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE Az eredményeket az általános útmutatóban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke pamut esetében 1,02, melamin esetében 1,01, elasztolefin esetében pedig 1,00.”

A 4. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

Az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.	gyapjú (1), állati szőr (2 és 3), pamut (5), rézoxid-szál (21), modál (22), viszkóz (25), akril (26), poliklorid (27), poliészter (35), polipropilén (37), üvegszál (44), elaszto-multiészter (46), elasztolefin (47) és melamin (48).

Mint azt fentebb említettük, ezt a módszert gyapjúkeverékekre is lehet alkalmazni, de ahol a gyapjútartalom meghaladja a 25 %-ot, a 2. módszert kell alkalmazni (a gyapjút lúgos nátrium-hipoklorit oldattal kell kioldani).”

ii.	Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép: „5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE Az eredményeket az általános útmutatóban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke 1,00, kivéve a melamin szálak esetében, amelyeknél »d« = 1,01.”

Az 5. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1. ALKALMAZÁSI KÖR

Ez a módszer a nem szálas anyagok eltávolítását követően a következő összetételű, kétkomponensű textilszálkeverékek esetében alkalmazható:

1.	acetát (19), valamint

2.	triacetát (24), elasztolefin (47) és melamin (48).”

ii.	Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép: „5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE Az eredményeket az általános útmutatóban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke 1,00, kivéve a melamin szálak esetében, amelyeknél »d« = 1,01.”

A 6. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

Az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.	gyapjú (1), állati szőr (2 és 3), selyem (4), pamut (5), rézoxid-szál (21), modál (22), viszkóz (25), akril (26), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (35), üvegszál (44), elaszto-multiészter (46), elasztolefin (47) és melamin (48).

Megjegyzés: Az olyan triacetátszálak, amelyeket részleges hidrolízishez vezető kikészítésnek vetettek alá, már nem teljes mértékben oldódnak ebben a reagensben. Ilyen esetekben a módszer nem alkalmazható.”

ii.

Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE

Az eredményeket az általános útmutatóban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke 1,00, kivéve a poliészter, elaszto-multiészter, elasztolefin és melamin szálak esetében, amelyeknél a »d« értéke 1,01.”

A 8. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

Az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.	gyapjú (1), állati szőr (2 és 3), selyem (4), pamut (5), rézoxid-szál (21), modál (22), viszkóz (25), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (35), elaszto-multiészter (46), elasztolefin (47) és melamin (48).

A módszer egyaránt alkalmas előzetesen metallizált festékkel festett akrilok és egyes modakrilok esetében, ugyanakkor nem alkalmas olyan szálaknál, amelyeket krómos utánkezeléssel színeztek.”

ii.

Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE

Az eredményeket az általános útmutatóban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke 1,00, kivéve a gyapjú, pamut, rézoxid, modál, poliészter, elaszto-multiészter és melamin szálak esetében, amelyeknél a »d« értéke 1,01.”

A 9. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

Az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.	gyapjú (1), állati szőr (2 és 3), selyem (4), pamut (5), rézoxid-szál (21), modál (22), viszkóz (25), akril (26), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (35), üvegszál (44), elaszto-multiészter (46) és melamin (48).

Ha a keverék gyapjú- vagy selyemtartalma meghaladja a 25 %-ot, a 2. módszert kell alkalmazni.

Ha a keverék poliamid- vagy nejlontartalma meghaladja a 25 %-ot, a 4. módszert kell alkalmazni.”

ii.	Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép: „5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE Az eredményeket az általános útmutatóban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke 1,00, kivéve a melamin szálak esetében, amelyeknél »d« = 1,01.”

A 10. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.	bizonyos polikloridok (27), nevezetesen polivinil-klorid szálak, utóklórozással vagy anélkül, elasztolefin (47) és melamin (48).”

A 11. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

Az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.	gyapjú (1), állati szőr (2 és 3), elasztolefin (47) és melamin (48).”

ii.	Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép: „5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE Az eredményeket az általános útmutatóban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke gyapjú esetében 0,985, elasztolefin esetében 1,00, melamin esetében pedig 1,01.”

A 13. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

Az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.	gyapjú (1), állati szőr (2 és 3), selyem (4), pamut (5), acetát (19), rézoxid-szál (21), modál (22), triacetát (24), viszkóz (25), akril (26), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (35), üvegszál (44), elaszto-multiészter (46) és melamin (48).”

ii.	Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép: „5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE Az eredményeket az általános útmutatóban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke 1,00, kivéve a melamin szálak esetében, amelyeknél »d« = 1,01.”

A 14. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1. ALKALMAZÁSI KÖR

Ez a módszer a nem szálas anyagok eltávolítását követően a következő összetételű, kétkomponensű textilszálkeverékek esetében alkalmazható:

1.	pamut (5), acetát (19), rézoxid-szál (21), modál (22), triacetát (24), viszkóz (25), egyes akrilok (26), egyes modakrilok (29), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (35) és elaszto-multiészter (46); valamint

2.	polikloridok (27) vinilklorid-homopolimerre alapozva, utóklórozással vagy anélkül, elasztolefin (47) és melamin (48). A szóban forgó modakrilok tömény kénsavba mártva átlátszó oldatot adnak (a kénsav relatív sűrűsége 20 °C-on 1,84). Ezt a módszert a 8. és 9. módszer helyett lehet alkalmazni.”

ii.

Az 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2. ALAPELV

A keverék nem poliklorid, nem elasztolefin és nem melamin összetevőjét (vagyis az 1. bekezdés 1. pontjában említett szálakat) tömény kénsavval (relatív sűrűsége 20 °C-on 1,84) kioldjuk az ismert száraz tömegű keverékből. A polikloridból, elasztolefinből vagy melaminból álló visszamaradt anyagot összegyűjtjük, kimossuk, megszárítjuk és lemérjük, tömegét szükség esetén a megfelelő módon korrigálva a keverék száraz tömegére vonatkoztatott százalékos értékben fejezzük ki. A különbség alapján megkapjuk a második összetevő százalékos arányát.”

iii.	Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép: „5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE Az eredményeket az általános útmutatóban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke 1,00, kivéve a melamin szálak esetében, amelyeknél »d« = 1,01.”

A 15. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1. ALKALMAZÁSI KÖR

Ez a módszer a nem szálas anyagok eltávolítását követően a következő összetételű, kétkomponensű textilszálkeverékek esetében alkalmazható:

1.	acetát (19), triacetát (24), poliklorid (27), bizonyos modakril szálak (29), bizonyos elasztánok (43); valamint

2.	gyapjú (1), állati szőr (2 és 3), selyem (4), pamut (5), rézoxid-szál (21), modál (22), viszkóz (25), poliamid vagy nejlon (30), akril (26), üvegszál (44) és melamin (48).

Ha modakrilok vagy elasztánok is jelen vannak, először előzetes vizsgálattal meg kell állapítani, hogy a szál teljesen oldódik-e a reagensben.

A polikloridokat tartalmazó keverékeket a 9. vagy a 14. módszerrel lehet elemezni.”

ii.

Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE

Az eredményeket az általános útmutatóban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke 1,00, kivéve a következő eseteket:

selyem és melamin	1,01,
akril	0,98.”

A 15. módszer után a következő 16. módszert kell beilleszteni:

„16. MÓDSZER

MELAMIN ÉS BIZONYOS EGYÉB SZÁLAK

(Forró hangyasavas módszer)

1. ALKALMAZÁSI KÖR

Ez a módszer a nem szálas anyagok eltávolítását követően a következő összetételű, kétkomponensű textilszálkeverékek esetében alkalmazható:

1.	melamin (48); valamint

2.	pamut (5) és aramid (31).

2. ALAPELV

A melamint az ismert száraz tömegű keverékből (90 tömeg%-os) forró hangyasavval oldjuk ki.

A visszamaradt anyagot összegyűjtjük, kimossuk, megszárítjuk és megmérjük; tömegét szükség esetén a megfelelő módon korrigálva a keverék száraz tömegére vonatkoztatott százalékos értékben fejezzük ki. A különbség alapján megkapjuk a második összetevő százalékos arányát.

Megjegyzés: Szigorúan az ajánlott hőmérsékleti tartományon belül kell maradni, mivel a melamin oldhatósága nagymértékben függ a hőmérséklettől.

3. ESZKÖZÖK ÉS REAGENSEK (az általános útmutatóban meghatározottakon kívül)

3.1. Eszközök

i.	Legalább 200 ml űrtartalmú, üvegdugóval ellátott Erlenmeyer-lombik.

ii.	Rázó vízfürdő vagy egyéb olyan eszköz, amely rázni és 90 ± 2 °C-on tudja tartani a lombikot.

3.2. Reagensek

i.	Hangyasav (90 tömeg%-os, relatív sűrűsége 20 °C-on: 1,204 g/ml). 890 ml 98–100 tömeg%-os hangyasavat (relatív sűrűsége 20 °C-on: 1,220 g/ml) egészítsünk ki vízzel 1 literre. A forró hangyasav erősen maró hatású, ezért fokozott körültekintéssel kell vele bánni.

ii.	Híg ammóniaoldat: tömény ammóniaoldatból 80 ml-t (relatív sűrűsége 20 °C-on: 0,880) egészítsünk ki vízzel 1 literre.

4. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

Kövessük az általános útmutatóban leírtakat, majd a következőképpen járjunk el:

A legalább 200 ml-es, üvegdugóval ellátott Erlenmeyer-lombikban található próbadarab minden grammjához adjunk 100 ml hangyasavat. Tegyük rá az üvegdugót és alaposan rázzuk fel, hogy a minta átnedvesedjen. Erőteljesen rázassuk a lombikot rázó vízfürdőben 90 ± 2 °C-on egy óra hosszat. Hagyjuk a lombikot szobahőmérsékletűre hűlni. Dekantáljuk a folyadékot egy lemért szűrőtégelyen. Öntsünk a szálmaradékot tartalmazó lombikba 50 ml hangyasavat, kézzel rázzuk fel, és a lombik tartalmát szűrjük át a szűrőtégelyen. A visszamaradt szálakat vigyük át a szűrőtégelyre úgy, hogy a lombikot kis mennyiségű hangyasavval kiöblítjük. A tégelyt leszívással ürítsük le, ezt követően a szálmaradékot mossuk hangyasavval, forró vízzel, híg ammóniaoldattal, végül hideg vízzel, miközben a tégelyt minden egyes folyadék-hozzáadás után leszívatjuk. Ne alkalmazzunk leszívást addig, amíg mindegyik mosófolyadék gravitációs úton teljesen le nem csöpögött. Végül szívassuk le a tégelyt, szárítsuk meg, hűtsük le és mérjük meg a szálmaradékkal együtt.

Megjegyzés: A hőmérséklet nagyon erősen befolyásolja a melamin oldhatóságát, ezért gondosan ellenőrizni kell.

5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE

Az eredményeket az általános útmutatóban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke pamut és aramid esetében 1,02.

6. PONTOSSÁG

Textilanyagok homogén keveréke esetében az e módszerrel nyerhető eredmények megbízhatósági tartománya 95 %-os megbízhatósági szinten nem nagyobb ± 2-nél.”

Top

Choose the experimental features you want to try