„Ezek az utasítások a bejelentőlap és a kísérődokumentum kitöltéséhez szükséges tudnivalókat ismertetik. E két űrlap összhangban áll a bázeli egyezménnyel (1), az OECD-határozattal (2) (amelynek hatálya az OECD-övezeten belüli hulladékhasznosítási műveletekre szánt hulladékszállítmányokra korlátozódik) és e rendelettel, mivel figyelembe veszi e három jogi aktus vonatkozó követelményeit. Mivel azonban az űrlapokat úgy alakították ki, hogy mindhárom jogi aktus céljainak megfeleljenek, nem mindegyik rovat alkalmazandó az összes jogi aktusra, így nem minden esetben szükséges az összes rovatot kitöltetni. Lábjegyzet jelzi, ha valamelyik követelmény csak egyik vagy másik ellenőrzési rendszerre vonatkozik. Az is előfordulhat, hogy a nemzeti végrehajtó jogszabályok más terminológiát használnak, mint a bázeli egyezmény és az OECD-határozat. Így például a rendelet a »shipment« (»szállítás«) kifejezést használja a »movement« (»mozgatás«) helyett, a bejelentőlap és a kísérődokumentum angol nyelvű változatában tehát e kettős szóhasználatnak megfelelően mindkét kifejezés szerepel.”

„Ezek az utasítások a bejelentőlap és a kísérő dokumentum kitöltéséhez szükséges tudnivalókat ismertetik. E két űrlap összhangban áll a bázeli egyezménnyel (1), az OECD-határozattal (2) (amelynek hatálya az OECD-övezeten belüli hulladékhasznosítási műveletekre szánt hulladékszállítmányokra korlátozódik) és e rendelettel, mivel figyelembe veszi e három jogi aktus vonatkozó követelményeit. Mivel azonban az űrlapokat úgy alakították ki, hogy mindhárom jogi aktus céljainak megfeleljenek, nem mindegyik rovat alkalmazandó az összes jogi aktusra, így nem minden esetben szükséges az összes rovatot kitöltetni. Lábjegyzet jelzi, ha valamelyik követelmény csak egyik vagy másik ellenőrzési rendszerre vonatkozik. Az is előfordulhat, hogy a nemzeti végrehajtó jogszabályok más terminológiát használnak, mint a bázeli egyezmény és az OECD-határozat. Így például a rendelet a »shipment« (»szállítás«) kifejezést használja a »movement« (»mozgatás«) helyett, a bejelentőlap és a kísérő dokumentum angol nyelvű változatában tehát e kettős szóhasználatnak megfelelően mindkét kifejezés szerepel.”.

„A küldő ország illetékes hatóságai felelősek a bejelentőlapok és a kísérődokumentumok eljuttatásáért és kibocsátásáért (mind papíron, mind elektronikusan). Ehhez olyan számozási rendszert kell használniuk, amely lehetővé teszi egy adott hulladékszállítmány nyomon követését. A számozási rendszerben a küldő országnak az ISO 3166 szabvány rövidítésjegyzéke szerinti országkódját kell használni előtagként. Az Európai Unión belül a kétjegyű országkódot szóköznek kell követnie. Ezt a küldő ország illetékes hatósága által meghatározott, legfeljebb négyjegyű kód, majd szóköz követheti. Végül hatjegyű szám következik a számozási rendszer szerint. Például ha az ország kódja XY, a hatjegyű szám pedig 123456, a bejelentési szám XY 123456, feltéve, hogy nincs meghatározva fakultatív kód. Ha meghatároztak fakultatív kódot, és ez például 12, a bejelentési szám XY 12 123456. Ha azonban a bejelentőlapot vagy kísérődokumentumot elektronikusan továbbítják, és nincs meghatározva fakultatív kód, annak helyére a »0000« kódot kell beírni (pl. XY 0000 123456); ha a fakultatív kód négyjegyűnél rövidebb, például 12, a bejelentési szám alakja: XY 0012 123456.”

„A küldő ország illetékes hatóságai felelősek a bejelentőlapok és a kísérő dokumentumok eljuttatásáért és kibocsátásáért (mind papíron, mind elektronikusan). Ehhez olyan számozási rendszert kell használniuk, amely lehetővé teszi egy adott hulladékszállítmány nyomon követését. A számozási rendszerben a küldő országnak az ISO 3166 szabvány rövidítésjegyzéke szerinti országkódját kell használni előtagként. Az Európai Unión belül a kétjegyű országkódot szóköznek kell követnie. Ezt a küldő ország illetékes hatósága által meghatározott, legfeljebb négyjegyű kód, majd szóköz követheti. Végül hatjegyű szám következik a számozási rendszer szerint. Például ha az ország kódja XY, a hatjegyű szám pedig 123456, a bejelentési szám XY 123456, feltéve, hogy nincs meghatározva fakultatív kód. Ha meghatároztak fakultatív kódot, és ez például 12, a bejelentési szám XY 12 123456. Ha azonban a bejelentőlapot vagy kísérő dokumentumot elektronikusan továbbítják, és nincs meghatározva fakultatív kód, annak helyére a »0000« kódot kell beírni (pl. XY 0000 123456); ha a fakultatív kód négyjegyűnél rövidebb, például 12, a bejelentési szám alakja: XY 0012 123456.”.

„Az országok a nemzeti szabványaiknak megfelelő (általában az ENSZ által is javasolt ISO A4) formátumú papíron bocsáthatják ki az iratokat. A nemzetközi használat megkönnyítése érdekében azonban – tekintetbe véve az ISO A4 és az Észak-Amerikában használatos papírformátum közötti eltérést – az űrlapok keretének mérete nem haladhatja meg a 183 × 262 mm-t, a margókat pedig a papír bal felső sarkához kell igazítani. A bejelentőlapnak (1–21. rovat, beleértve a lábjegyzeteket is) egy oldalra kell kerülnie, a bejelentőlapon használt rövidítések és kódok jegyzékének pedig egy másik oldalra. A kísérődokumentum esetében az 1–19. rovatot a lábjegyzetekkel együtt egy oldalon, a 20–22. rovatot és a kísérődokumentum rövidítéseinek és kódjainak jegyzékét pedig egy másik oldalon kell elhelyezni.”

„Az országok a nemzeti szabványaiknak megfelelő (általában az ENSZ által is javasolt ISO A4) formátumú papíron bocsáthatják ki az iratokat. A nemzetközi használat megkönnyítése érdekében azonban – tekintetbe véve az ISO A4 és az Észak-Amerikában használatos papírformátum közötti eltérést – az űrlapok keretének mérete nem haladhatja meg a 183 × 262 mm-t, a margókat pedig a papír bal felső sarkához kell igazítani. A bejelentőlapnak (1–21. rovat, beleértve a lábjegyzeteket is) egy oldalra kell kerülnie, a bejelentőlapon használt rövidítések és kódok jegyzékének pedig egy másik oldalra. A kísérő dokumentum esetében az 1–19. rovatot a lábjegyzetekkel együtt egy oldalon, a 20–22. rovatot és a kísérő dokumentum rövidítéseinek és kódjainak jegyzékét pedig egy másik oldalon kell elhelyezni.”.

„A bejelentőlap és a kísérődokumentum rendeltetése”

„A bejelentőlap és a kísérő dokumentum rendeltetése”.

„A kísérődokumentum egész útján végigkísér egy adott hulladékszállítmányt a hulladéktermelőtől egy másik ország ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítményéig. A szállítmányt kezelő összes személynek (a szállítónak és adott esetben a címzettnek (1)) a szóban forgó hulladékok leszállításakor vagy átvételekor alá kell írnia a kísérődokumentumot. Külön rovatok szolgálnak a szállítmánynak az összes érintett ország vámellenőrzésén való áthaladásáról szóló bejegyzésekre (amelyeket e rendelet követel meg). A kísérődokumentumot végül az ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítmény használja arra, hogy igazolja a hulladék átvételét és a hasznosítási, illetőleg az ártalmatlanítási művelet megtörténtét.”

„A kísérő dokumentum egész útján végigkísér egy adott hulladékszállítmányt a hulladéktermelőtől egy másik ország ártalmatlanító vagy hasznosító létesítményéig. A szállítmányt kezelő összes személynek (a szállítónak és adott esetben a címzettnek (1)) a szóban forgó hulladékok leszállításakor vagy átvételekor alá kell írnia a kísérő dokumentumot. Külön rovatok szolgálnak a szállítmánynak az összes érintett ország vámellenőrzésén való áthaladásáról szóló bejegyzésekre (amelyeket e rendelet követel meg). A kísérő dokumentumot végül az ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény használja arra, hogy igazolja a hulladék átvételét és a hasznosítási, illetőleg az ártalmatlanítási művelet megtörténtét.”.

„A címzett általában azonos a 10. rovatban megadott ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítménnyel. Esetenként azonban a címzett más személy – kereskedő, közvetítő (1) vagy társas vállalkozás – is lehet, így feltüntethető például azon ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítmény székhely- vagy postacíme, amelyet a 10. rovatban a szállítmány fogadójaként jelölnek meg. Ahhoz, hogy egy kereskedő, egy közvetítő vagy egy társas vállalkozás címzett lehessen, a rendeltetési ország joghatósága alatt kell állnia, és a hulladéknak az ő tulajdonában kell lenni, vagy afelett egyéb módon kell rendelkeznie, amikor a szállítmány megérkezik a rendeltetési országba. Ilyen esetben a 2. rovatba a kereskedőre, a közvetítőre, illetőleg a társas vállalkotásra vonatkozó információkat kell beírni.”

„A címzett általában azonos a 10. rovatban megadott ártalmatlanító vagy hasznosító létesítménnyel. Esetenként azonban a címzett más személy – kereskedő, közvetítő (1) vagy társas vállalkozás – is lehet, így feltüntethető például azon ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény székhely- vagy postacíme, amelyet a 10. rovatban a szállítmány fogadójaként jelölnek meg. Ahhoz, hogy egy kereskedő, egy közvetítő vagy egy társas vállalkozás címzett lehessen, a célország joghatósága alatt kell állnia, és a hulladéknak az ő tulajdonában kell lenni, vagy afelett egyéb módon kell rendelkeznie, amikor a szállítmány megérkezik a célországba. Ilyen esetben a 2. rovatba a kereskedőre, a közvetítőre, illetőleg a társas vállalkotásra vonatkozó információkat kell beírni.”.

„10. rovat (lásd II. melléklet, 1. rész, 5. pont): Adja meg a kért adatokat (adja meg a szállítmány rendeltetését, bejelölve, hogy ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítményről van szó, az azonosító számot – csak akkor, ha szükséges –, valamint az ártalmatlanítás vagy hasznosítás tényleges helyét, ha eltér a létesítmény címétől). Ha az ártalmatlanító, illetőleg a hasznosító azonos a címzettel, elegendő ide a »Mint a 2. rovatban« bejegyzést írni. Ha az ártalmatlanítási, illetőleg a hasznosítási művelet D13–D15 vagy R12 vagy R13 művelet (a hulladékokról szóló 2006/12/EK irányelv IIA. vagy IIB. melléklete szerint), a műveletet végrehajtó létesítményt és a művelet végrehajtási helyét is be kell jegyezni a 10. rovatba. Ez esetben egy mellékletben részletezni kell ugyanezen adatokat minden további olyan létesítmény vagy létesítmények vonatkozásában, ahol további R12/R13 vagy D13–D15 műveletre, vagy ahol D1–D12 vagy R1–R11 műveletre kerül vagy kerülhet sor. Ha a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv I. mellékletének 5. kategóriája szerinti hasznosító- vagy ártalmatlanítólétesítményről van szó, a szóban forgó irányelv 4. és 5. cikkével összhangban kibocsátott érvényes hozzájárulásról igazolást (például annak meglétét igazoló nyilatkozatot) kell szolgáltatni, feltéve, hogy a létesítmény az Európai Közösségben található.”

„10. rovat (lásd II. melléklet, 1. rész, 5. pont): Adja meg a kért adatokat (adja meg a szállítmány rendeltetését, bejelölve, hogy ártalmatlanító vagy hasznosító létesítményről van szó, az azonosító számot – csak akkor, ha szükséges –, valamint az ártalmatlanítás vagy hasznosítás tényleges helyét, ha eltér a létesítmény címétől). Ha az ártalmatlanító, illetőleg a hasznosító azonos a címzettel, elegendő ide a »Mint a 2. rovatban« bejegyzést írni. Ha az ártalmatlanítási, illetőleg a hasznosítási művelet D13–D15 vagy R12 vagy R13 művelet (a hulladékokról szóló 2006/12/EK irányelv IIA. vagy IIB. melléklete szerint), a műveletet végrehajtó létesítményt és a művelet végrehajtási helyét is be kell jegyezni a 10. rovatba. Ez esetben egy mellékletben részletezni kell ugyanezen adatokat minden további olyan létesítmény vagy létesítmények vonatkozásában, ahol további R12/R13 vagy D13–D15 műveletre, vagy ahol D1–D12 vagy R1–R11 műveletre kerül vagy kerülhet sor. Ha a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv I. mellékletének 5. kategóriája szerinti hasznosító vagy ártalmatlanító létesítményről van szó, a szóban forgó irányelv 4. és 5. cikkével összhangban kibocsátott érvényes hozzájárulásról igazolást (például annak meglétét igazoló nyilatkozatot) kell szolgáltatni, feltéve, hogy a létesítmény az Európai Közösségben található.”.

„Különutasítások a kísérődokumentum kitöltéséhez”

„Különutasítások a kísérő dokumentum kitöltéséhez”.

„Bejelentéskor a bejelentő a 3., a 4. és a 9–14. rovatot tölti ki. Miután megszerezte a küldő ország, a rendeltetési ország és a tranzitország illetékes hatóságának hozzájárulását, illetőleg vélelmezhető a tranzitország illetékes hatóságának hallgatólagos hozzájárulása, de még mielőtt a szállítás megkezdődne, a bejelentőnek ki kell töltenie a 2. rovatot, az 5–8. rovatot (kivéve a szállítás módját, időpontját és az aláírást), valamint a 15. és – adott esetben – a 16. rovatot. Bizonyos olyan harmadik országokban, amelyek nem tagjai az OECD-nek, e rovatokat a küldő ország illetékes hatósága tölti ki a bejelentő helyett. A szállítmány átvételekor a szállító vagy annak képviselője feltünteti a szállítás módját és időpontját, valamint aláír a 8. rovat (a)–(c) alpontjaiban, valamint – adott esetben – a 16. rovatban. Ha a címzett nem azonos az ártalmatlanítóval, illetőleg a hasznosítóval, és ő veszi át a hulladékot a rendeltetési országba való megérkezésekor, neki kell kitöltenie a 17. rovatot, valamint – adott esetben – a 16. rovatot.”

„Bejelentéskor a bejelentő a 3., a 4. és a 9–14. rovatot tölti ki. Miután megszerezte a küldő ország, a célország és a tranzitország illetékes hatóságának hozzájárulását, illetőleg vélelmezhető a tranzitország illetékes hatóságának hallgatólagos hozzájárulása, de még mielőtt a szállítás megkezdődne, a bejelentőnek ki kell töltenie a 2. rovatot, az 5–8. rovatot (kivéve a szállítás módját, időpontját és az aláírást), valamint a 15. és – adott esetben – a 16. rovatot. Bizonyos olyan harmadik országokban, amelyek nem tagjai az OECD-nek, e rovatokat a küldő ország illetékes hatósága tölti ki a bejelentő helyett. A szállítmány átvételekor a szállító vagy annak képviselője feltünteti a szállítás módját és időpontját, valamint aláír a 8. rovat (a)–(c) alpontjaiban, valamint – adott esetben – a 16. rovatban. Ha a címzett nem azonos az ártalmatlanítóval, illetőleg a hasznosítóval, és ő veszi át a hulladékot a célországba való megérkezésekor, neki kell kitöltenie a 17. rovatot, valamint – adott esetben – a 16. rovatot.”.

„8. rovat a), b) és c) alpont (lásd II. melléklet, 2. rész, 3. és 4. pont): Adja meg a kért adatokat (az azonosító számot csak akkor adja meg, ha szükséges, a címet az országnévvel együtt, a telefonszámot és a faxszámot az ország előhívószámával együtt kell beírni). Ha több mint három szállító vesz részt a szállításban, az egyes szállítók megfelelő adatait a kísérődokumentumhoz csatolva kell részletezni. A szállítónak vagy a szállítmányt kezelésbe vevő képviselőjének kell feltüntetnie a szállítás módját és időpontját és ugyanott aláírnia. Az aláírással ellátott kísérődokumentum egyik példánya a bejelentőnél marad. Valahányszor a szállítmány másik szállítóhoz kerül, az új szállító vagy annak képviselője, aki a szállítmányt kezelésébe veszi, köteles ugyanezt megtenni és a dokumentumot aláírásával ellátni. Az aláírással ellátott kísérődokumentum egyik példánya az előző szállítónál marad.”

„8. rovat a), b) és c) alpont (lásd II. melléklet, 2. rész, 3. és 4. pont): Adja meg a kért adatokat (az azonosító számot csak akkor adja meg, ha szükséges, a címet az országnévvel együtt, a telefonszámot és a faxszámot az ország előhívószámával együtt kell beírni). Ha több mint három szállító vesz részt a szállításban, az egyes szállítók megfelelő adatait a kísérő dokumentumhoz csatolva kell részletezni. A szállítónak vagy a szállítmányt kezelésbe vevő képviselőjének kell feltüntetnie a szállítás módját és időpontját és ugyanott aláírnia. Az aláírással ellátott kísérő dokumentum egyik példánya a bejelentőnél marad. Valahányszor a szállítmány másik szállítóhoz kerül, az új szállító vagy annak képviselője, aki a szállítmányt kezelésébe veszi, köteles ugyanezt megtenni és a dokumentumot aláírásával ellátni. Az aláírással ellátott kísérő dokumentum egyik példánya az előző szállítónál marad.”.

„15. rovat (lásd II. melléklet, 2. rész, 9. pont): Amikor a szállításra sor kerül, a bejelentő (vagy a bejelentőként eljáró kereskedő vagy közvetítő) aláírja és keltezi a kísérődokumentumot. Egyes országokban a küldő ország illetékes hatósága vagy a bázeli egyezmény szerinti hulladéktermelő írja alá és keltezi a kísérődokumentumot. E rendelet 16. cikkének c) pontja értelmében az érintett illetékes hatóságok írásbeli hozzájárulását – és azok feltételeit – tartalmazó bejelentőlap példányainak a kísérődokumentummal együtt kell maradniuk. Egyes harmadik országok előírhatják az iratok eredeti példányának csatolását.”

„15. rovat (lásd II. melléklet, 2. rész, 9. pont): Amikor a szállításra sor kerül, a bejelentő (vagy a bejelentőként eljáró kereskedő vagy közvetítő) aláírja és keltezi a kísérő dokumentumot. Egyes országokban a küldő ország illetékes hatósága vagy a bázeli egyezmény szerinti hulladéktermelő írja alá és keltezi a kísérő dokumentumot. E rendelet 16. cikkének c) pontja értelmében az érintett illetékes hatóságok írásbeli hozzájárulását – és azok feltételeit – tartalmazó bejelentőlap példányainak a kísérő dokumentummal együtt kell maradniuk. Egyes harmadik országok előírhatják az iratok eredeti példányának csatolását.”.

„18. rovat: Ezt a rovatot az ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítmény meghatalmazott képviselője tölti ki a hulladékszállítmány átvételekor. A létesítménytípust a megfelelő négyzet bejelölésével kell feltüntetni. Az átvett mennyiség tekintetében kérjük kövesse az 5. rovatnál (36. bekezdés) szereplő útmutatásokat. Az aláírással ellátott kísérődokumentum egyik példánya az utolsó szállítónál marad. A szállítmány bármilyen indokkal történő visszautasítása esetén az ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítmény képviselőjének azonnal kapcsolatba kell lépnie azzal az illetékes hatósággal, amelyhez tartozik. E rendelet 16. cikkének d) pontja vagy – adott esetben – 15. cikkének c) pontja szerint, valamint az OECD-határozat értelmében a kísérődokumentum aláírt példányait három napon belül el kell küldeni a bejelentőnek és az érintett országok illetékes hatóságainak (kivéve azon OECD-tag tranzitországok esetében, amelyek az OECD titkárságánál bejelentették, hogy a kísérődokumentum e példányaira nem tartanak igényt). A kísérődokumentum eredeti példánya az ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítménynél marad.”

„18. rovat: Ezt a rovatot az ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény meghatalmazott képviselője tölti ki a hulladékszállítmány átvételekor. A létesítménytípust a megfelelő négyzet bejelölésével kell feltüntetni. Az átvett mennyiség tekintetében kérjük kövesse az 5. rovatnál (36. bekezdés) szereplő útmutatásokat. Az aláírással ellátott kísérő dokumentum egyik példánya az utolsó szállítónál marad. A szállítmány bármilyen indokkal történő visszautasítása esetén az ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény képviselőjének azonnal kapcsolatba kell lépnie azzal az illetékes hatósággal, amelyhez tartozik. E rendelet 16. cikkének d) pontja vagy – adott esetben – 15. cikkének c) pontja szerint, valamint az OECD-határozat értelmében a kísérő dokumentum aláírt példányait három napon belül el kell küldeni a bejelentőnek és az érintett országok illetékes hatóságainak (kivéve azon OECD-tag tranzitországok esetében, amelyek az OECD titkárságánál bejelentették, hogy a kísérő dokumentum e példányaira nem tartanak igényt). A kísérő dokumentum eredeti példánya az ártalmatlanító vagy hasznosító létesítménynél marad.”.

„19. rovat: Ezt a rovatot az ártalmatlanító vagy a hasznosító tölti ki a hulladékártalmatlanítás, illetve hasznosítás befejeztének igazolásául. E rendelet 16. cikkének d) pontja vagy – adott esetben – 15. cikkének c) pontja szerint, valamint az OECD-határozat értelmében a kísérődokumentum aláírt példányait a 19. rovat kitöltése után a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 nappal a hasznosítás vagy az ártalmatlanítás befejezte után és legkésőbb egy évvel azután, hogy a hulladékot átvették, el kell küldeni a bejelentőnek, valamint a küldő ország, a tranzitország (az OECD-határozat ezt nem követeli meg) és a rendeltetési ország illetékes hatóságainak. Egyes nem OECD-tag harmadik országok a bázeli egyezménnyel összhangban előírhatják, hogy a kísérődokumentum példányait, kitöltött 19. rovattal és aláírva, el kell küldeni a bejelentőnek és a küldő ország illetékes hatóságának. D13–D15 vagy R12 vagy R13 ártalmatlanítási, illetve hasznosítási műveleteknél a műveletet végrehajtó létesítménynek a 10. rovatban szereplő adatai elegendők, és a kísérődokumentumon nem szükséges további adatokat feltüntetni azon létesítményről vagy létesítményekről, ahol további R12/R13 vagy D13–D15 műveletre, vagy ahol D1–D12 vagy R1–R11 műveletre kerül sor.”

„19. rovat: Ezt a rovatot az ártalmatlanító vagy a hasznosító tölti ki a hulladékártalmatlanítás, illetve hasznosítás befejeztének igazolásául. E rendelet 16. cikkének d) pontja vagy – adott esetben – 15. cikkének c) pontja szerint, valamint az OECD-határozat értelmében a kísérő dokumentum aláírt példányait a 19. rovat kitöltése után a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 nappal a hasznosítás vagy az ártalmatlanítás befejezte után és legkésőbb egy évvel azután, hogy a hulladékot átvették, el kell küldeni a bejelentőnek, valamint a küldő ország, a tranzitország (az OECD-határozat ezt nem követeli meg) és a célország illetékes hatóságainak. Egyes nem OECD-tag harmadik országok a bázeli egyezménnyel összhangban előírhatják, hogy a kísérő dokumentum példányait, kitöltött 19. rovattal és aláírva, el kell küldeni a bejelentőnek és a küldő ország illetékes hatóságának. D13–D15 vagy R12 vagy R13 ártalmatlanítási, illetve hasznosítási műveleteknél a műveletet végrehajtó létesítménynek a 10. rovatban szereplő adatai elegendők, és a kísérő dokumentumon nem szükséges további adatokat feltüntetni azon létesítményről vagy létesítményekről, ahol további R12/R13 vagy D13–D15 műveletre, vagy ahol D1–D12 vagy R1–R11 műveletre kerül sor.”.