30.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/3

(1)

A Szerződés 2. cikke a Közösség egyik feladataként említi a szociális védelem magas szintjének előmozdítását.

(2)

A 2000. márciusi lisszaboni Európai Tanács lendületet adott a tagállamok közötti, a szociális védelmi rendszerek korszerűsítésével kapcsolatos politikáról folyó eszmecsere folyamatának.

(3)

A 2004/689/EK tanácsi határozat (3) létrehozta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot annak érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködésre épülő csere eszközeként szolgáljon a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése és fejlesztése terén.

(4)

A 2003. május 27-i bizottsági közlemény felvázolta a szociálpolitika terén megvalósuló nyílt koordináció folyamatainak racionalizálását szolgáló stratégiát, a szociális védelem és a társadalmi integráció lisszaboni stratégia keretein belül elfoglalt helyzetének megerősítése céljából. A Tanács 2003. október 20-án megállapodott abban, hogy a racionalizálás 2006-tól lép hatályba. E tekintetben az éves közös jelentés vált alapvető jelentéstételi eszközzé, amely összefoglalja az elemzések kulcsfontosságú megállapításait és a politikai üzeneteket, amelyek egyaránt hozzátartoznak a nyílt koordinációs módszer különféle alkalmazási területeihez, valamint a szociális védelem több ágazatra kiterjedő kérdéseihez is.

(5)

A nyílt koordinációs módszer új hangsúlyt helyezett az összehasonlítható, naprakész és megbízható statisztikákra irányuló igényre a szociálpolitika területén. A szociális védelemre vonatkozó összehasonlítható statisztikákat elsősorban az éves közös jelentésekben használják.

(6)

A Bizottság (Eurostat) már gyűjti a szociális védelemmel kapcsolatos éves adatokat az önkéntes alapon együttműködő tagállamoktól. Ez a gyakorlat elfogadottá vált a tagállamokban, és az adatok összehasonlíthatóságának biztosítását szolgáló, közös módszertani elvekre épül.

(7)

Az egyedi közösségi statisztikák előállítására a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben (4) meghatározott szabályok vonatkoznak.

(8)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni.

(9)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy meghatározza melyik legyen az első év, amelyre vonatkozóan teljes körű adatokat kell gyűjteni a nettó szociális védelmi juttatásokról. A Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy intézkedéseket hozzon a szóban forgó adatok részletes osztályozására, az alkalmazandó fogalommeghatározásokra és a közzétételi szabályok aktualizálására vonatkozóan. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására és e rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.

(10)

Mivel e rendelet célját, azaz a harmonizált adatok létrehozását lehetővé tevő közös statisztikai szabványok megteremtését, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(11)

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel együttműködés áll fenn a nettó szociális védelmi juttatások területén.

(12)

A Tanács 89/382/EGK, Euratom határozatával (6) létrehozott statisztikai programbizottsággal konzultációt folytattak,

a)

módszertani keret (közös szabályok, fogalommeghatározások, osztályozások és számítási szabályok) a statisztikáknak a Közösség javát szolgáló, összehasonlítható alapon történő összeállítására;

b)

határidők az ESSPROS-szal összhangban összeállított statisztikák továbbítására.

a)

„közösségi statisztikák”: a 322/97/EK rendelet 2. cikkében meghatározottak szerinti statisztikák;

b)

„szociális védelem”: az állami és magánszervek minden olyan beavatkozása, amelynek célja a háztartások és egyének tehermentesítése a kockázatok és szükségletek meghatározott területén, amennyiben egyidejűleg semmiféle ellenszolgáltatásra vagy egyéni megállapodásra nem kerül sor. A szociális védelmi intézkedések alkalmazását kiváltó kockázatok vagy szükségletek közmegegyezés szerint a következők: beteg-/egészségügyi ellátás; rokkantság; öregség; túlélő hozzátartozók; család-/gyermekgondozás; munkanélküliség; lakhatás; máshová nem sorolt társadalmi kirekesztés;

c)

„szociális védelmi rendszer”: szabályok különálló összessége, amelyet egy vagy több intézményi egység tart fenn, és amely a szociális védelmi juttatások nyújtását és finanszírozásukat szabályozza;

d)

„szociális védelmi juttatások”: a szociális védelmi rendszerek által háztartásoknak és egyéneknek készpénzben vagy természetben nyújtott juttatások, amelyek célja a háztartások és egyének tehermentesítése egyes meghatározott kockázatok és szükségletek alól;

e)

„adóelőnyök”: adókedvezmények formájában megjelenő szociális védelmi eszközök, amelyeket szociális védelmi juttatásként lehetne meghatározni, ha juttatásukra készpénzben kerülne sor. A szociális védelmek nyújtását, illetve a magánbiztosítós modellt elősegítő adókedvezmények nem tartoznak ide;

f)

„nettó szociális védelmi juttatások”: a szociális védelmi juttatások értéke, kivéve a juttatás kedvezményezettje által fizetett adókat és szociális hozzájárulásokat, kiegészítve a „adóelőnyök” értékével.

a)

nyilvántartások és egyéb adminisztratív források;

b)

felmérések;

c)

becslések.