EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 31986D0130

A Bizottság határozata (1986. március 11.) a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai esetében használt teljesítményvizsgálati módszerek, valamint a tenyészmarhák genetikai értékelési módszereinek megállapításáról

HL L 101., 1986.4.17, p. 37–39 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (FI, SV, CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 19/06/2006; hatályon kívül helyezte: 32006D0427

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/1986/130/oj

31986D0130



Hivatalos Lap L 101 , 17/04/1986 o. 0037 - 0039
finn különkiadás fejezet 3 kötet 20 o. 0188
svéd különkiadás fejezet 3 kötet 20 o. 0188


A Bizottság határozata

(1986. március 11.)

a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai esetében használt teljesítményvizsgálati módszerek, valamint a tenyészmarhák genetikai értékelési módszereinek megállapításáról

(86/130/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb Görögország csatlakozási okmányával módosított, a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól szóló, 1977. július 25-i 77/504/EGK tanácsi irányelvre [1] és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének első fordulatára,

mivel a 77/504/EGK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első fordulata értelmében a Bizottság feladata a fent említett irányelv 8. cikkében meghatározott eljárással összhangban a tenyészmarhák teljesítményvizsgálati és genetikai értékbecslési módszereinek meghatározása;

mivel a tagállamokban már alkalmazásra kerülő szarvasmarha teljesítményvizsgálati és genetikai értékbecslési módszerek nagy általánosságban hasonlóak;

mivel ebből következően szükséges összehangolni e módszerek alakiságait azért, hogy az eredmények összehasonlíthatóak legyenek;

mivel az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Állattenyésztés-technikai Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak teljesítményvizsgálati és genetikai értékbecslési módszerei az e határozat mellékletében megállapított módszerek.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1986. március 11-én.

a Bizottság részéről

Frans Andriessen

alelnök

[1] HL L 206., 1977.8.12., 8. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

Valamely szarvasmarha genetikai értéke a következő módszerek egyikével vagy azok kombinációjával számítható ki, és a vizsgálati eredményekből összegyűlő adatokat elérhetővé teszik:

1. Teljesítményvizsgálat

i. Központi teljesítményvizsgálat

a) Meg kell adni a vizsgáló állomásért felelős szerv vagy hatóság nevét és az eredmények kiszámításáért és nyilvánosságra hozataláért felelős illetékes hatóság nevét.

b) Megadják a vizsgálati tervet és a vizsgálatban részt vett állatok számát.

c) Világosan megadják a következő tételeket:

- az állomásra való befogadás feltételei,

- a bikák állomásra való beléptetése előtti üzemi teljesítményé, amennyiben az rendelkezésre áll,

- a vizsgáló állomásra beléptetett növendék bikák tulajdonjoga és legmagasabb életkora a vizsgálatkor, valamint az állomáson egyidejűleg jelen lévő bikák életkor-tartománya,

- az alkalmazkodási időtartam és vizsgálati időtartam a vizsgáló állomáson,

- étrendtípus és takarmányozási rendszer.

d) Regisztrált jellemzők; legalább az élősúlyt rögzíteni kell, mint minimum jellemzőt. Húshasznú fajták esetében kiegészítésként rögzíteni kell a takarmányfelvételt és az izmoltsági értékeket.

e) A genetikai érték meghatározására használt módszernek elfogulatlannak kell lennie. A vizsgált bikák genetikai értékét tenyésztési értékként vagy minden egyes tulajdonságra egyidejűleg végrehajtott összehasonlítás eredményeként adják meg.

ii. Üzemi teljesítményvizsgálat

Teljesítményvizsgálat végrehajtható vizsgáló állomáson kívül, feltéve hogy a vizsgálat végén kiszámítható egy, az elfogadott állattenyésztés-technikai elveket követő tenyészérték.

2. Tejtermelési nyilvántartás és tenyészértékbecslés a nőivarú állatok tejtermelési jellemzőinek meghatározásához.

A tehenek tenyészértékének becsléséhez használt tejhozam-nyilvántartást olyan hivatalos fejési nyilvántartó rendszerben kell létrehozni, mely megfelel a Tejelő Állatok Termelékenységének Nyilvántartásával Foglalkozó Nemzetközi Bizottság által megállapított szabványoknak.

Meg kell adni az eredmények kiszámításáért és nyilvánosságra hozataláért felelős testület vagy hatóság nevét.

A tehenek tenyészértékének meghatározásakor használt tejtermelési nyilvántartás:

- számítási célokra 305 napos hosszúságú szabványos tejtermelési időszakra vonatkozik,

- megfelelő eszközökkel hozzáigazítandó minden fontos környezeti hatáshoz.

A genetikai értékbecsléshez használt módszerek elfogulatlanok és az eredményt minden érintett tulajdonságban javító hatásként vagy tenyészértékként fejezik ki, az érintett tulajdonsághoz társított pontossági értékekkel.

Meg kell adni az alkalmazott módszer részletes leírását vagy arra hivatkozni kell. Meg kell határozni az értékelt jellemzőket, meg kell adni a jellemzők alapreferenciáját és a szabványos eltérését, és jelezni kell az adatok kiszámításának időpontját.

3. Ivadékvizsgálat

a) Meg kell adni a vizsgáló állomásért felelős szerv vagy hatóság nevét és az eredmények kiszámításáért és nyilvánosságra hozataláért felelős illetékes hatóság nevét.

b) Az apaállat genetikai értékének kiszámítása megfelelő számú utódja jellemzőinek értékelésével történik az alábbiakkal kapcsolatban:

i. Tejhasznúak jellemzői:

- meg kell adni az ivadékvizsgálati módszer részletes leírását vagy hivatkozni kell erre,

- az üszőket nem szabad szelektálva beszerezni vagy kezelni,

- az első laktációt fel kell használni és a későbbi laktációk felhasználhatók; a létrehozott tejtermelési nyilvántartás maximum 305 napos időtartamra terjedhet ki, összhangban a Tejelő Állatok Termelékenységének Nyilvántartásával foglalkozó Nemzetközi Bizottság által megállapított szabványokkal,

- az apaállat genetikai értékétől eltérő hatásokat, megfelelő eljárásokkal ki kell küszöbölni az apaállat tenyészértékének vagy javító hatásának meghatározásánál,

- a tenyészértékek számításakor figyelembe veszik a termelt tej mennyiségét és összetételét, és más lényeges adatokat,

- ha rendelkezésre állnak adatok a termékenységre és az utódok életképességére vonatkozóan, ezeket közzéteszik,

- a tenyészérték vagy a javító hatás becsléséhez használt módszernek elfogulatlannak kell lennie,

- az eredményeket javító hatás vagy tenyészérték formájában nyilvánosságra hozzák a rögzített fő termelési jellemzőkhöz társított megbízhatósági értékekkel együtt. Meg kell határozni az értékelt jellemzőket, meg kell adni a jellemzők alapreferenciáját és szabványos eltéréseiket, és jelezni kell az adatok kiszámításának időpontját.

ii. Húshasznosítású (termelési) jellemzők:

- meg kell adni az ivadékvizsgálati módszer részletes leírását vagy hivatkozni kell erre,

- az utódokat nem szabad szelektálva beszerezni vagy kezelni,

- négyféle elismert ivadékvizsgálati módszer létezik:

A. központi vizsgálat szakosított ivadékvizsgáló telepen;

B. tervezett ivadékvizsgálat kereskedelmi marhahústermelő egységekkel együttműködve;

C. törzstenyészetekből és/vagy árutermelő állományok üzemi nyilvántartásából származó adatok elemzése. Az utódokat úgy kell felosztani az állományok között, hogy lehetővé váljon a bikák érvényes összehasonlítása;

D. felmérés típusú adatok az azonosított utódokról az eladás helyén vagy a vágóhídon összegyűjtve.

Az A. és B. típusok esetén az állatokat véletlenszerűen választják ki növendékkorban és csoportosítják őket az érintett bikák szempontjából kiegyenlített, egykorú csoportokba. A C. és D. típusok esetében minden minősítő nyilvántartást felhasználnak a bikák tenyészértékbecslésénél.

- ivadékvizsgálathoz a bikákat véletlenszerűen használják azon állományokból, amelyekből a vizsgálathoz az utód beszerzését tervezik,

- az apaállat genetikai értékétől eltérő hatásokat megfelelő eljárásokkal ki kell küszöbölni a tenyészérték meghatározásánál,

- a vágott test jellemzőit (amennyiben ezek valamely kiválasztási program részét képezik) és ennek minőségét, valamint az egyéb vonatkozó adatokat a tenyészérték kiszámításakor figyelembe veszik,

- ha rendelkezésre állnak adatok a termékenységre és az utódok életképességére vonatkozóan, ezeket közzéteszik,

- a tenyészértékek becsléséhez használt módszerek elfogulatlanok,

- az eredményeket lehetőség szerint nyilvánosságra hozzák a fő jellemzőkre vonatkozó javító hatás vagy tenyészérték formájában a hozzájuk társított megbízhatósági értékekkel együtt. Meg kell határozni az értékelt jellemzőket, meg kell adni a jellemzők alapreferenciáját és szabványos eltéréseiket, és jelezni kell az adatok kiszámításának időpontját.

--------------------------------------------------

Top