►B

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/424 RENDELETE

(2019. március 15.)

a szerverekre és az adattárolókra vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról és a 617/2013/EU bizottsági rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 074, 2019.3.18., 46. o)

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/341 RENDELETE (2021. február 23.)

  L 68

108

26.2.2021

1.

„egy vagy két processzorfoglalattal rendelkező szerver” : egy vagy két processzor beépítését lehetővé tevő szerver. Több csomópontos szerverek esetében ez a kifejezés olyan szerverre utal, amely minden szervercsomópontban egy vagy kettő processzorfoglalattal rendelkezik;

2.

„bemeneti/kimeneti (I/O) eszköz” : olyan eszköz, amely adatbevitelt és adatkimenetet tesz lehetővé egy szerver vagy egy adattároló és más eszközök között. Az I/O eszköz integrálva lehet a szerver alaplapjába vagy bővítőfoglalatokon (pl. PCI vagy PCI Express buszon) keresztül lehet csatlakoztatva az alaplaphoz;

3.

„alaplap” : a szerver vagy az adattároló fő áramköri lapja. E rendelet alkalmazásában az alaplap csatlakozókat tartalmaz további kártyák csatlakoztatásához, és jellemzően a következő alkatrészeket foglalja magában: processzor, memória, BIOS és bővítőfoglalatok;

4.

„processzor” : olyan logikai áramkör, amely azokra az alapvető utasításokra reagál és azokat az alapvető utasításokat dolgozza fel, amelyek a szervert vagy az adattárolót működtetik. E rendelet alkalmazásában a processzor a szerver központi feldolgozó egysége (CPU). A CPU jellemzően fizikai egység, amelyet aljzaton vagy közvetlen forrasztott csatlakozáson keresztül építenek be a szerver alaplapjába. A CPU egy vagy több processzormagot tartalmazhat;

5.

„memória” : a szerver vagy az adattároló azon, processzoron kívüli, gigabájtban (GB) kifejezett része, amelyben a processzor általi azonnali használatra tárolnak információt;

6.

„bővítőkártya” : olyan, kiegészítő funkciókat biztosító belső alkatrész, amely egy NYÁK-csatlakozóval egy közös/szabványos interfészen (pl. PCI Express buszon) keresztül van csatlakoztatva;

7.

„grafikus kártya” : egy vagy több grafikus feldolgozóegységet tartalmazó, helyi memóriavezérlő interfésszel és helyi grafikus memóriával rendelkező bővítőkártya;

8.

„pufferelt dupla adatsebességű (DDR) csatorna” : olyan csatorna vagy memóriaport, amely a memóriavezérlőt meghatározott számú memóriaeszközhöz csatlakoztatja a szerverben. Egy tipikus szerver több memóriavezérlőt is tartalmazhat, amelyek viszont egy vagy több pufferelt DDR csatornát támogathatnak. Ily módon minden egyes pufferelt DDR csatorna a szerveren található összes címezhető memóriahelynek csupán egy töredékét szolgálja ki;

9.

„blade szerver” : olyan szerver, amelyet blade keretben történő használatra terveztek. A blade szerver olyan nagy sűrűségű eszköz, amely független szerverként funkcionál, és legalább egy processzort és rendszermemóriát foglal magában, de üzemelése a blade keret megosztott erőforrásaitól függ (pl. tápegységek, hűtés). Nem minősül blade szervernek az olyan processzor vagy memóriamodul, amelynek műszaki dokumentációja nem jelzi, hogy a termék önálló szerver bővítésére lenne alkalmas;

10.

„blade keret” : olyan ház, amely megosztott erőforrásokat tartalmaz a blade szerverek, a tároló blade és más, blade formájú eszközök működtetéséhez. A blade keret által nyújtott megosztott erőforrások magukban foglalhatnak tápegységeket, adattárolást, valamint az egyenáramú energiaelosztásra, a hőmérséklet-szabályozásra, a rendszerkezelésre és a hálózati szolgáltatásokra szolgáló hardvert;

11.

„nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) szerver” :

olyan szerver, amelyet nagymértékben párhuzamos alkalmazások végrehajtására, nagy teljesítményigényű számításokra vagy mély tanuló mesterségesintelligencia-alkalmazásokra terveztek és optimalizáltak. A HPC szervereknek meg kell felelniük az összes alábbi kritériumnak:

12.

„szervertermékcsalád” :

közös keret/alaplap kombinációt használó szerverek csoportjára utaló általános leírás, amely több hardver- és szoftverkonfigurációt is magában foglalhat. Egy szervertermékcsaládon belül valamennyi konfigurációra egységesen jellemzők a következők:

13.

„tápegység” : olyan eszköz, amely a váltakozó áramú vagy egyenáramú tápáramot egy vagy több egyenáramú kimeneti feszültséggé alakítja a szerver vagy az adattároló áramellátása céljából. A szerver vagy az adattároló tápegységének önállónak és fizikailag elkülöníthetőnek kell lennie az alaplaptól, és bontható vagy huzalozott elektromos csatlakozáson keresztül kell kapcsolódnia a rendszerhez;

14.

„teljesítménytényező” : a wattban kifejezett, felhasznált hatásos teljesítménynek a voltamperben kifejezett, látszólagos teljesítményhez viszonyított aránya;

15.

„egykimenetű tápegység” :

olyan tápegység, amelyet arra terveztek, hogy névleges kimenő teljesítményének többségét egy szerver vagy egy adattároló áramellátása céljából egyetlen elsődleges egyenáramú kimenet formájában adja le. Az egykimenetű tápegységek egy vagy több olyan tartalék kimenetet kínálhatnak, amelyek mindig aktívak maradnak, amikor bemeneti áramforráshoz vannak csatlakoztatva. A bármilyen további, nem az elsődleges és a tartalék tápegységkimenetből származó összes névleges kimenő teljesítmény nem haladhatja meg a 20 wattot. Az elsődleges kimenettel azonos feszültségen több kimenetet kínáló tápegységek általában egykimenetű tápegységeknek minősülnek, kivéve abban az esetben, ha a kimeneteket:

16.

„többkimenetű tápegység” : olyan tápegység, amelyet arra terveztek, hogy névleges kimenő teljesítményének többségét egy szerver vagy egy adattároló áramellátása céljából több elsődleges egyenáramú kimenet formájában adja le. A többkimenetű tápegységek egy vagy több olyan tartalék kimenetet kínálhatnak, amelyek mindig aktívak maradnak, amikor bemeneti áramforráshoz vannak csatlakoztatva. A bármilyen további, nem az elsődleges és a tartalék tápegységkimenetből származó összes névleges kimenő teljesítmény nem érheti el a 20 wattot;

17.

„egyenáramú szerver” : olyan szerver, amelyet kizárólag egyenáramú áramforrással történő működésre terveztek;

18.

„egyenáramú adattároló” : olyan adattároló, amelyet kizárólag egyenáramú áramforrással történő működésre terveztek;

19.

„tétlen állapot” : olyan üzemállapot, amelyben az operációs rendszer és más szoftverek befejezték a betöltést, a szerver képes a számítási feladatok befejezésére, de a rendszer nem kér vagy tart függőben aktív számítási feladatokat (azaz a szerver működik, de nem végez hasznos munkát). Azon szerverek esetében, amelyekre a fejlett konfigurációs és energiaellátási felület (ACPI) szabványok alkalmazandók, a tétlen állapot csak az S0 rendszerszintnek felel meg;

20.

„tétlen állapot melletti teljesítmény (Pidle)” : a tétlen állapotban jellemző, wattban kifejezett teljesítményigény;

21.

valamely szervertermékcsalád „alacsony teljesítményű konfigurációja” : a szervertermékcsaládon belüli legalacsonyabb teljesítményű termékmodellt képviselő kombináció, amely két adattároló eszközből, egy, a legalacsonyabb magszám–frekvencia (GHz) szorzattal rendelkező processzorból és olyan memóriakapacitásból (GB) áll, amely legalább egyenlő a memóriacsatornák és a szerveren elérhető legkisebb kapacitású kétsoros memóriamodul (DIMM) (GB) szorzatával. Minden memóriacsatornába csak azonos típusú és kapacitású DIMM nyomtatott áramköri lap helyezhető be;

22.

valamely szervertermékcsalád „magas teljesítményű konfigurációja” : a termékcsaládon belüli legmagasabb teljesítményű termékmodellt képviselő kombináció, amely két adattároló eszközből, egy, a legmagasabb magszám–frekvencia (GHz) szorzattal rendelkező processzorból és olyan memóriakapacitásból (GB) áll, amely nem lehet kisebb, mint a CPU-k, magok és hardverszálak szorzatának háromszorosa. Minden memóriacsatornába csak azonos típusú és kapacitású DIMM nyomtatott áramköri lap helyezhető be;

23.

„hardverszál” : a CPU-magon belüli hardveres erőforrások, melyek a szoftverutasítások végrehajtására szolgálnak. A CPU-mag annyi erőforrással is rendelkezhet, hogy egyidejűleg több szálat hajtson végre;

24.

„aktív állapot melletti hatékonyság (Effserver)” : a szerverhatékonyságnak a III. melléklet 3. pontja szerint mért és számított numerikus értéke;

25.

„aktív állapot” : olyan üzemállapot, amelyben a szerver munkát végez válaszul korábbi vagy egyidejű külső kérésekre (pl. a hálózaton keresztül kapott utasításra). Az aktív állapot magában foglalja mind az aktív feldolgozást, mind pedig a memóriából, gyorsítótárból vagy belső/külső tárból történő adatkeresést/adatlekérdezést, miközben további bevitelre vár a hálózaton keresztül;

26.

„szerverteljesítmény” : a különálló rendszeralkatrészek (pl. processzorok, memória és tároló) és alrendszerek (pl. RAM és CPU) szabványos tesztelése keretében a szerver által egységnyi idő alatt végrehajtott tranzakciók száma;

27.

„maximális teljesítmény (Pmax)” : a szabvány szerinti tizenegy worklet-pontszámként rögzített legnagyobb teljesítmény wattban kifejezve;

28.

„CPU-teljesítmény (PerfCPU)” : a CPU alrendszer szabványos tesztelése keretében a szerver által egységnyi idő alatt végrehajtott tranzakciók száma;

29.

„kiegészítő feldolgozásgyorsító (Auxiliary Processing Accelerator, APA)” : olyan speciális processzor és a hozzá kapcsolódó alrendszer, amely növeli a számítási kapacitást (pl. a grafikus feldolgozóegységek vagy FPGA-k). Az APA nem működhet a szerveren CPU nélkül. Az APA olyan hozzáadható grafikus vagy bővítménykártya segítségével telepíthető a szerverre, amely vagy általános rendeltetésű bővítőhelyen keresztül van telepítve, vagy egy szerveralkatrészbe, például az alaplapba van beépítve;

30.

„bővített APA” : olyan APA, amely egy hozzáadható bővítőhelyen keresztül telepített hozzáadható kártyán található. A bővített APA-t tartalmazó, hozzáadható kártya egy vagy több APA-t és/vagy különálló, dedikált eltávolítható kapcsolókat is magában foglalhat;

31.

„beépített APA” : az alaplapba vagy a CPU-csomagba épített APA;

32.

„terméktípus” : a szerver vagy az adattároló kialakítása, amely magában foglalja a keretet (rack, torony vagy blade), a foglalatok számát és szerverek esetében a szerver kategóriáját: hibatűrő szerver, blade szerver, több csomópontos szerver, HPC szerver, beépített APA-val rendelkező szerver, egyenáramú szerver vagy a fenti kategóriák egyikébe sem tartozó szerver;

33.

„szétszerelés” : az a folyamat, melynek során egy alkatrészt oly módon szerelnek szét, hogy az később is visszaszerelhető és működőképes legyen;

34.

„firmware” : a termékkel együtt szállított rendszer, hardver, alkatrész vagy perifériaprogram, amely a hardver működtetéséhez szükséges alapvető utasításokat szolgáltatja, beleértve az összes alkalmazandó program- és hardverfrissítést is;

35.

„biztonságos adattörlés” : az adattároló eszközön található adatok teljes és tényleges törlése, melynek során az adatok úgy kerülnek felülírásra, hogy az eredeti adatokhoz vagy azok részeihez való hozzáférés meghatározott mértékű erőfeszítés alkalmazásával lehetetlenné váljon;

36.

„biztonságos adattörlés” : az adattároló eszközön található adatok teljes és tényleges törlése, melynek során az adatok úgy kerülnek felülírásra, hogy az eredeti adatokhoz vagy azok részeihez való hozzáférés meghatározott mértékű erőfeszítés alkalmazásával lehetetlenné váljon.

1.1.1.

2020. március 1-jétől a szerverek és az online adattárolók esetében – az egyenáramú szerverek és az egyenáramú adattárolók kivételével – a tápegység 10 %-os, 20 %-os, 50 %-os és 100 %-os névleges terhelési szint melletti hatékonysága és az 50 %-os terhelési szint melletti teljesítménytényező nem lehet kisebb az 1. táblázatban megadott értékeknél.

1.1.2.

2023. január 1-jétől a szerverek és az online adattárolók esetében – az egyenáramú szerverek és az egyenáramú adattárolók kivételével – a tápegység 10 %-os, 20 %-os, 50 %-os és 100 %-os névleges terhelési szint melletti hatékonysága és az 50 %-os terhelési szint melletti teljesítménytényező nem lehet kisebb a 2. táblázatban megadott értékeknél.

1.2.1.

2020. március 1-jétől a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy az illesztési, rögzítési vagy tömítési technikák ne akadályozzák meg a következő – adott esetben jelen lévő –alkatrészek javítás vagy újrafelhasználás céljából történő szétszerelését:

1.2.2.

2020. március 1-jétől biztonságos adattörlésre szolgáló funkciót kell elérhetővé tenni a termék valamennyi adattároló eszközén található adatok törlése céljából.

1.2.3.

2021. március 1-jétől díjmentesen vagy méltányos, átlátható és megkülönböztetésmentes áron elérhetővé kell tenni a firmware legfrissebb rendelkezésre álló verzióját egy adott termékmodell első termékének forgalomba hozatalát követő második évtől kezdve az adott termékmodell utolsó termékének forgalomba hozatalát követő legalább nyolc éven át. A firmware-ek rendelkezésre álló legfrissebb biztonsági frissítéseit díjmentesen elérhetővé kell tenni a termékmodell forgalomba hozatalától kezdve az adott termékmodell utolsó termékének forgalomba hozatalát követő legalább nyolc éven át.

3.1.

2020. március 1-jétől a szerverekre vonatkozóan – az egyedi kialakítású szerverek kivételével – az alábbi termékinformációkat kell megadni a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításban (amennyiben ilyen kíséri a terméket), valamint a gyártók, meghatalmazott képviselőik és importőreik szabad hozzáférésű weboldalain a termékmodell forgalomba hozatalától kezdve az adott termékmodell utolsó termékének forgalomba hozatalát követő legalább nyolc éven át:

Amennyiben a termékmodell egy szervertermékcsalád tagja, a 3.1. e)–m) pontban előírt termékinformációkat a szervertermékcsalád alacsony és magas teljesítményű konfigurációjára vonatkozóan kell megadni.

3.2.

2020. március 1-jétől az online adattárolókra vonatkozóan – az egyedi kialakítású adattárolók kivételével – az alábbi termékinformációkat kell megadni a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításban (amennyiben ilyen kíséri a terméket), valamint a gyártók, meghatalmazott képviselőik és importőreik szabad hozzáférésű weboldalain a termékmodell forgalomba hozatalától kezdve az adott termékmodell utolsó termékének forgalomba hozatalát követő legalább nyolc éven át:

3.3.

2020. március 1-jétől a gyártóknak, meghatalmazott képviselőiknek és importőreiknek a következő, szerverekre és online adattárolókra vonatkozó információkat – a termékmodell forgalomba hozatalától kezdve az adott termékmodell utolsó termékének forgalomba hozatalát követő legalább nyolc éven át – díjmentesen elérhetővé kell tenniük egy weboldalon a szerverek karbantartásával, javításával, újrafelhasználásával, újrafeldolgozásával és bővítésével foglalkozó harmadik felek számára (ideértve a közvetítőket, a pótalkatrész-javítókat, a pótalkatrész-forgalmazókat, az újrafeldolgozókat és a karbantartással foglalkozó harmadik feleket) az érdekelt harmadik fél általi regisztrációt követően:

A szerverek esetében, amennyiben a termékmodell egy szervertermékcsalád tagja, a 3.3. a)–b) pontban előírt termékinformációkat vagy a termékmodellre, vagy a szervertermékcsalád alacsony és magas teljesítményű konfigurációjára vonatkozóan kell megadni.

3.4.

2020. március 1-jétől a 4. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljából a következő termékinformációkat kell megadni a szerverekre és az online adattárolókra vonatkozóan a műszaki dokumentációban:

Perfi

:

az intervallumonkénti normalizált teljesítményre vonatkozó mérések mértani átlaga;

Pwri

:

az intervallumonként mért teljesítményértékek mértani átlaga;