This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02013R0345-20210802
Regulation (EU) No 345/2013 of the European Parliament and of the Council of 17 April 2013 on European venture capital funds (Text with EEA relevance)Text with EEA relevance
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
02013R0345 — HU — 02.08.2021 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 345/2013/EU RENDELETE (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115, 2013.4.25., 1. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1991 RENDELETE (2017. október 25.) |
L 293 |
1 |
10.11.2017 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1156 RENDELETE (2019. június 20.) |
L 188 |
55 |
12.7.2019 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 345/2013/EU RENDELETE
(2013. április 17.)
az európai kockázatitőke-alapokról
(EGT-vonatkozású szöveg)
I.
FEJEZET
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Ez a rendelet egységes követelményeket és feltételeket határoz meg a kollektív befektetési vállalkozások azon kezelői tekintetében, amelyek használni kívánják az „EuVECA” megnevezést a minősített kockázatitőke-alapok Unióban való forgalmazására vonatkozóan, és ezáltal hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez.
Ez a rendelet egységes szabályokat állapít meg a minősített kockázatitőke-alapoknak az elfogadható befektetők számára Unió-szerte történő forgalmazására, a minősített kockázatitőke-alapok portfólió-összetételére, a minősített kockázatitőke-alapok által alkalmazható befektetési eszközökre és technikákra, valamint az Unió-szerte minősített kockázatitőke-alapokat forgalmazó kezelők szervezeti felépítésére, üzletvitelére és átláthatóságára vonatkozóan.
2. cikk
Ez a rendelet a 3. cikk a) pontja szerinti kollektív befektetési vállalkozások olyan kezelőire alkalmazandó, amelyek teljesítik a következő feltételeket:
kezelt eszközeik összesített értéke nem haladja meg a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett küszöbértéket;
az Unióban letelepedettek;
a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál nyilvántartás-kötelesek; és
minősített kockázatitőkealap-portfóliókat kezelnek.
3. cikk
E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
a) |
„kollektív befektetési vállalkozás” : a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ABA; |
b) |
„minősített kockázatitőke-alap” : olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely:
i.
összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legalább 70 %-át – amely a vonatkozó költségek, valamint készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek levonása után befektethető összegek alapján kerül kiszámításra – olyan eszközökbe kívánja befektetni az alapszabályában vagy létesítő okiratában meghatározott időtartamon belül, amelyek minősített befektetések;
ii.
összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 30 %-át –amely a vonatkozó költségek, valamint készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek levonása után befektethető összegek alapján kerül kiszámításra – használja fel minősített befektetésektől eltérő eszközök megszerzésére;
iii.
valamely tagállam területén letelepedett; |
c) |
„minősített kockázatitőkealap-kezelő” : olyan jogi személy, amelynek alaptevékenysége legalább egy minősített kockázatitőke-alap kezelése; |
d) |
„minősített portfólióvállalkozás” : olyan vállalkozás:
i.
amely a minősített kockázatitőke-alap által a vállalkozásba történő első befektetés idején megfelel a következő feltételek egyikének:
—
a vállalkozást nem vezették be a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (
1
) 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piacon vagy a 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedésre, és alkalmazottainak létszáma legfeljebb 499 fő,
—
a vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontjában meghatározott kis- és középvállalkozás, amelyet az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piacon jegyeznek;
ii.
amely önmaga nem kollektív befektetési vállalkozás;
iii.
nem sorolható az alábbiak közül egy vagy több közé:
—
a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (
2
) 4. cikke 1. pontjának a) alpontjában meghatározott hitelintézet,
—
a 2004/39/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás,
—
a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (
3
) (Szolvencia II) 13. cikkének 1. pontjában meghatározott biztosító,
—
a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 19. pontjában meghatározott pénzügyi holdingtársaság, vagy
—
a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 20. pontjában meghatározott vegyes tevékenységű holdingtársaság;
iv.
valamely tagállam területén vagy egy harmadik országban letelepedett, feltéve, hogy a harmadik ország:
—
nem szerepel a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi munkacsoport nem együttműködő országokat és területeket tartalmazó jegyzékében,
—
annak biztosítására irányuló megállapodást kötött a minősített kockázatitőkealap-kezelő letelepedés szerinti tagállamával és azon további tagállamok mindegyikével, amelyekben a minősített kockázatitőkealap-kezelő befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni szándékozzák, hogy a harmadik ország teljes mértékben megfelel az OECD adóügyi modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi kérdésekre vonatkozó információk tényleges cseréjét, beleértve a többoldalú adómegállapodásokat;
|
e) |
„minősített befektetés” : a következő eszközök bármelyike:
i.
olyan sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszköz, amelyet:
—
minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki, és a minősített kockázatitőke-alap közvetlenül a minősített portfólióvállalkozástól szerzi meg,
—
minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki a minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír ellenében, vagy
—
olyan vállalkozás bocsátott ki, amelynek a minősített portfólióvállalkozás többségi tulajdonú leányvállalata, és amelyet a minősített kockázatitőke-alap a minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír ellenében szerzett meg;
ii.
a minősített kockázatitőke-alap által egy olyan minősített portfólióvállalkozás számára nyújtott biztosított vagy nem biztosított hitelek, amelyben a minősített kockázatitőke-alap már rendelkezik minősített befektetésekkel, amennyiben a minősített kockázatitőke-alap összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 30 %-át használja fel ilyen hitelek céljára;
iii.
valamely minősített portfólióvállalkozás részvényei, amelyeket a szóban forgó vállalkozás meglévő részvényeseitől szereztek meg;
iv.
egy vagy több másik minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyei vagy részvényei, amennyiben a minősített kockázatitőke-alap összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 10 %-át fektette be minősített kockázatitőke-alapokba; |
f) |
„vonatkozó költségek” : minden közvetlenül vagy közvetetten a befektető által viselt díj, illeték és kiadás, amelyről a minősített kockázatitőke-alap kezelője és a befektetők megállapodtak; |
g) |
„saját tőke” : tulajdonosi részesedés egy vállalkozásban, megjelenési formáját tekintve részvény vagy a minősített portfólióvállalkozás tőkéjében való, a befektetői számára kibocsátott részesedés más formája; |
h) |
„kvázi-sajáttőke” : bármely olyan, saját tőkét és hitelt kombináló finanszírozási eszköz, amely esetében az eszköz hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az eszköz visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított; |
i) |
„forgalmazás” : valamely minősített kockázatitőkealap-kezelő kezdeményezésére vagy annak nevében az általa kezelt valamely minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy az említett befektetési jegyek, illetve részvények ilyen befektetők részére történő kibocsátása; |
j) |
„lehívható tőke” : olyan kötelezettségvállalás, amelynek alapján a befektető a minősített kockázatitőke-alap alapszabályában vagy létesítő okiratában meghatározott időkereten belül köteles részesedést szerezni ezen alapban, vagy tőkehozzájárulást teljesíteni ezen alap részére; |
k) |
„letelepedés szerinti tagállam” : az a tagállam, amelyben a minősített kockázatitőke-alap kezelőjének létesítő okirat szerinti székhelye van; |
l) |
„fogadó tagállam” : az – a letelepedés szerint tagállamtól eltérő – tagállam, amelyben a minősített kockázatitőkealap-kezelő e rendelettel összhangban minősített kockázatitőke-alapokat forgalmaz; |
m) |
„hatáskörrel rendelkező hatóság” :
i.
az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett alapkezelőre vonatkozóan a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett hatáskörrel rendelkező hatóság;
ii.
az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett alapkezelőre vonatkozóan a 2011/61/EU irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében említett hatáskörrel rendelkező hatóság;
iii.
a minősített kockázatitőke-alapokra vonatkozóan azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyben a minősített kockázatitőke-alap letelepedett; |
n) |
„fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága” : a letelepedés szerinti tagállamtól eltérő azon tagállam hatósága, amelyben a minősített kockázatitőke-alap forgalmazásra kerül; |
o) |
„forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás” : az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező lehetséges befektetők számára a minősített kockázatitőke-alapok kezelője által vagy annak nevében befektetési stratégiákra vagy befektetési elképzelésekre vonatkozóan végzett közvetlen vagy közvetett információszolgáltatás vagy kommunikációs tevékenység egy még létre nem jött minősített kockázatitőke-alap vagy a lehetséges befektetők lakóhelye vagy létesítő okirat szerinti székhelye szerinti tagállamban létrejött, de a 15. cikkel összhangban forgalomba hozatal céljából még be nem jelentett minősített kockázatitőke-alap iránti érdeklődésük felmérése céljából, ami egyik esetben sem minősül az említett minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó, lehetséges befektetőknek szóló ajánlattételnek, illetve az említett befektetési jegyek vagy részvények befektetők részére történő kihelyezésének. |
Az első albekezdés c) pontját illetően, amennyiben a minősített kockázatitőke-alap jogi formája lehetővé teszi a belső kezelést, és az alap irányító szerve nem jelöl ki külső kezelőt, magát a minősített kockázatitőke-alapot kell kockázatitőkealap-kezelőként nyilvántartásba venni a 14. cikkel összhangban. Valamely minősített kockázatitőke-alap belső kezelőjeként nyilvántartott minősített kockázatitőke-alap nem vehető nyilvántartásba más kollektív befektetési vállalkozások minősített kockázatitőke-alapjának külső kezelőjeként.
II.
FEJEZET
AZ „EuVECA” MEGNEVEZÉS HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI
4. cikk
Azok a minősített kockázatitőkealap-kezelők, amelyek megfelelnek az e fejezetben meghatározott követelményeknek, jogosultak az „EuVECA” megnevezés használatára a minősített kockázatitőke-alapok Unióban történő forgalmazása során.
4a. cikk
A minősített kockázatitőke-alapok kezelői forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást folytathatnak az Unióban, kivéve, ha a lehetséges befektetők számára nyújtott információk:
elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a befektetők számára, hogy kötelezettséget vállaljanak egy adott minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek megszerzésére;
jegyzési formanyomtatványoknak vagy hasonló dokumentumoknak minősülnek, akár tervezetben, akár végleges formában; vagy
egy még létre nem jött minősített kockázatitőke-alap végleges alapító dokumentumainak, tájékoztatójának vagy ajánlati dokumentumainak minősülnek.
Amennyiben tájékoztató-tervezetet vagy ajánlati dokumentumot bocsátanak rendelkezésre, e dokumentumok nem tartalmazhatnak ahhoz elegendő információt, hogy lehetővé tegyék a befektetők számára a befektetési döntés meghozatalát, és egyértelműen ki kell mondaniuk, hogy:
nem minősülnek a minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó ajánlattételnek vagy jegyzési felhívásnak; és
a bennük közölt információk nem teljeskörűek, és változhatnak, ezért nem szabad rájuk hagyatkozni.
A forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás keretében nyújtott információkban említett minősített kockázatitőke-alap vagy a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás eredményeképpen létrejött minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek szakmai befektetők általi – a minősített kockázatitőkealap-kezelő általi forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás megkezdésétől számított 18 hónapon belül történő – jegyzését a forgalmazás eredményének kell tekinteni, és a 15. cikkben említett, alkalmazandó eljárás szerint be kell jelenteni.
5. cikk
6. cikk
A minősített kockázatitőkealap-kezelők a minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeit és részvényeit kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének I. szakasza szerinti szakmai ügyfeleknek minősülnek, vagy amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének II. szakaszával összhangban, kérésre, szakmai ügyfélként kezelhetők, vagy egyéb olyan befektetők részére, amelyek:
legalább 100 000 EUR befektetésére vállalnak kötelezettséget; és
írásban, a befektetési kötelezettségvállalásról megkötendő szerződéstől különálló dokumentumban kijelentik, hogy tudatában vannak a tervezett kötelezettségvállalással vagy befektetéssel járó kockázatnak.
7. cikk
A minősített kockázatitőkealap-kezelő az általa kezelt minősített kockázatitőke-alappal kapcsolatban:
jóhiszeműen, tisztességesen, kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel jár el tevékenységei gyakorlása során;
megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat alkalmaz a befektetők és a jogosult portfólióvállalkozások érdekeit érintő, várhatóan felmerülő jogellenes gyakorlatok megakadályozására;
üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy az a lehető legnagyobb mértékben előmozdítsa az általa kezelt minősített kockázatitőke-alapok és az ilyen alapokba befektetők érdekeit, valamint a piac integritását;
a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések kiválasztása és folyamatos ellenőrzése során nagyfokú gondossággal jár el;
megfelelő szaktudással és ismeretekkel rendelkezik arról a minősített portfólióvállalkozásról, amelybe befektet;
méltányosan kezeli a befektetőket. Ez nem zárja ki a közszektorbeli befektetőkkel szembenihez képest kedvezőbb elbánás alkalmazását a magánbefektetőkkel szemben, feltéve hogy az ilyen elbánás összeegyeztethető az állami támogatási szabályokkal, és különösen a 651/2014/EU bizottsági rendelet ( 6 ) 21. cikkével, valamint hogy azt az alap alapszabályában vagy létesítő okiratában közzéteszik;
biztosítja, hogy egy befektető se részesüljön preferenciális elbánásban, kivéve, ha ezt a preferenciális elbánást a minősített kockázatitőke-alap alapszabályában vagy létesítő okiratában közzéteszik.
8. cikk
9. cikk
A minősített kockázatitőkealap-kezelők különösen az alábbiak között esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségi helyzeteket kötelesek felismerni:
minősített kockázatitőkealap-kezelők, az e kezelők tevékenységét ténylegesen ellátó személyek, e kezelők alkalmazottai vagy az e kezelők felett közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorló vagy e kezelők által közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött személyek, valamint az e kezelők által kezelt minősített kockázatitőke-alap, vagy az azokba befektetők;
a minősített kockázatitőke-alap vagy az abba befektetők, valamint valamely egyéb, ugyanazon kezelő által kezelt minősített kockázatitőke-alap, vagy az abba befektetők;
a minősített kockázatitőke-alap vagy annak befektetői, valamint az ugyanazon kezelő által kezelt kollektív befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV, vagy az előbbiek befektetői.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak meghatározására:
az e cikk (2) bekezdésében említett összeférhetetlenség típusai;
a minősített kockázatitőkealap-kezelők által teendő lépések az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére, nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára irányuló struktúrák, szervezeti és adminisztratív eljárások tekintetében.
10. cikk
11. cikk
12. cikk
Az éves beszámolót a mindenkori beszámolási standardoknak, valamint a minősített kockázatitőkealap-kezelők és a befektetők közötti megállapodásoknak megfelelően kell elkészíteni. A minősített kockázatitőkealap-kezelők a beszámolót a befektetők kérésére a befektetők rendelkezésére bocsátják. A minősített kockázatitőkealap-kezelők és a befektetők további, egymás részére teljesítendő nyilvánosságra hozatalban állapodhatnak meg.
13. cikk
A kockázatitőkealap-kezelők az általuk kezelt minősített kockázatitőke-alapokkal kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatják egyértelmű és érthető módon a befektetőket befektetési döntéseik meghozatala előtt:
az adott kezelő, valamint a vele a minősített kockázatitőke-alapok kezelésével kapcsolatban szerződésben álló bármely egyéb szolgáltató kiléte, valamint e szereplők feladatainak ismertetése;
az alapkezelő számára a kezelésében lévő minősített kockázatitőke-alapok megfelelő kezeléséhez szükséges emberi és technikai erőforrások fenntartásához rendelkezésre álló saját forrás mennyisége;
a minősített kockázatitőke-alap befektetési stratégiájának és céljainak leírása, beleértve:
azon minősített portfólióvállalkozások típusait, amelyekbe be kíván fektetni;
azon egyéb minősített kockázatitőke-alapokat, amelyekbe be kíván fektetni;
azon minősített portfólióvállalkozások típusait, amelyekbe bármely egyéb, a ii. pontban említett minősített kockázatitőke-alap be kíván fektetni;
az általa eszközölni kívánt, nem minősített befektetéseket;
az általa alkalmazni kívánt technikákat; valamint
az érvényes befektetési korlátozásokat;
a minősített kockázatitőke-alap kockázati profiljának ismertetése, és minden olyan kockázat leírása, amely azokhoz az eszközökhöz kapcsolódik, amelyekbe az alap befektethet, vagy azokhoz a technikákhoz köthető, amelyeket az alap alkalmazhat;
a minősített kockázatitőke-alap értékelési eljárásának, valamint az eszközértékelés árazási módszerének leírása, beleértve a minősített portfólióvállalkozások értékelésére szolgáló módszereket;
a minősített kockázatitőkealap-kezelőt illető díjazás kiszámítási módszerének ismertetése;
a vonatkozó költségek, valamint ezek legmagasabb összegének meghatározása;
amennyiben rendelkezésre áll, a minősített kockázatitőke-alap korábbi pénzügyi teljesítménye;
a minősített kockázatitőke-alap kezelője által vagy külső feleken keresztül nyújtott olyan üzleti támogatási szolgáltatások és más támogatási tevékenységek, amelyek célja azon minősített portfólióvállalkozások fejlődésének, növekedésének vagy egyéb más vonatkozásban folyamatos működésének elősegítése, amelyekbe a minősített kockázatitőke-alap befektet, illetve, ha nem nyújt ilyen szolgáltatásokat vagy nem végez ilyen tevékenységeket, akkor ennek indoklása;
azoknak az eljárásoknak a leírása, amelyekkel a minősített kockázatitőke-alap megváltoztathatja befektetési stratégiáját, befektetési politikáját, vagy mindkettőt.
III.
FEJEZET
FELÜGYELET ÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
14. cikk
Azon minősített kockázatitőkealap-kezelők, amelyek az „EuVECA” megnevezést kívánják használni minősített kockázatitőke-alapjaik forgalmazása során, tájékoztatják e szándékukról a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, és közlik az alábbi információkat:
a minősített kockázatitőke-alapok kezelését ténylegesen végző személyek megnevezése;
a minősített kockázatitőke-alapok megnevezése, a forgalmazni kívánt befektetési jegyek vagy részvények, valamint az alapok befektetési stratégiája;
a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információk;
azoknak a tagállamoknak a felsorolása, amelyekben a minősített kockázatitőkealap-kezelő forgalmazni kívánja az egyes minősített kockázatitőke-alapokat.
▼M1 —————
A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága csak akkor veszi nyilvántartásba a minősített kockázatitőkealap-kezelőt, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
a minősített kockázatitőke-alapok kezelését ténylegesen végző személyek megfelelő jó hírnévvel rendelkeznek, és megfelelő tapasztalattal bírnak a minősített kockázatitőkealap-kezelő által követett befektetési stratégiákról;
az (1) bekezdésben előírt információk hiánytalanul beérkeztek;
az (1) bekezdés c) pontjával összhangban bejelentett intézkedésekkel biztosítható a II. fejezet követelményeinek való megfelelés.
▼M1 —————
Ha a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága úgy határoz, hogy korlátozásokat alkalmaz vagy elutasítja az első albekezdésben említett változásokat, az e változásokról szóló értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a minősített kockázatitőke-alap kezelőjét. A hatáskörrel rendelkező hatóság ‒ miután értesítette a minősített kockázatitőke-alap kezelőjét ‒ legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja ezt a határidőt, ha ezt az ügy különleges körülményei miatt szükségesnek tartja. Ha az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság az adott értékelési időszakon belül nem emel kifogást a változásokkal szemben, akkor azok végrehajthatók.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
A Bizottság felhatalmazást kap az ezen bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
14a. cikk
Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatósághoz kell benyújtani, és annak a következőket kell tartalmaznia:
a minősített kockázatitőke-alap alapszabálya vagy létesítő okirata;
a letétkezelő azonosító adatai;
a 14. cikk (1) bekezdésében említett információk;
azon tagállamok felsorolása, amelyekben az (1) bekezdésben említett alapkezelők minősített kockázatitőke-alapokat létesítettek, vagy kívánnak létesíteni.
Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információk az 5. és a 6. cikknek, valamint a 13. cikk (1) bekezdése c) és i) pontjának való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkoznak.
A minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság továbbá felvilágosítást és tájékoztatást kérhet a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától a (2) bekezdésben említett dokumentációval kapcsolatban.
A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresésére annak kézhezvételétől számított egy hónapon belül válaszol.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
14b. cikk
A tagállamok biztosítják, hogy a 14. cikkben említett alapkezelő vagy a 14a. cikkben említett alap nyilvántartásba vételének elutasítását indokolni kelljen, arról értesíteni kelljen az ugyanazon cikkekben említett alapkezelőket, és az elutasítás ellen valamely nemzeti bíróságnál, vagy közigazgatási vagy egyéb hatóságnál jogorvoslatnak legyen helye. E jogorvoslati jog akkor is alkalmazandó a nyilvántartásba vétel vonatkozásában, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelemről nem hoznak döntést azon időponttól számított két hónapos időtartamon belül, hogy a minősített kockázatitőke-alap kezelője valamennyi szükséges információt benyújtott. A tagállamok kötelezővé tehetik, hogy az érintett alapkezelő az említett jogorvoslati jog gyakorlása előtt merítse ki a nemzeti jogban biztosított valamennyi előzetes közigazgatási jogorvoslati lehetőséget.
15. cikk
A minősített kockázatitőke-alapkezelők kötelesek tájékoztatni a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amennyiben:
új minősített kockázatitőke-alapot kívánnak forgalmazni; vagy
már létező minősített kockázatitőke-alapot kívánnak forgalmazni a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett felsorolásban nem szereplő tagállamban.
16. cikk
Az első albekezdés alkalmazásában, a 14a. cikk alapján nyilvántartásba vett minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul értesíti a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait és az ESMA-t minden minősített kockázatitőke-alap nyilvántartáshoz történő hozzáadásáról vagy a nyilvántartásból történő törléséről vagy az azon tagállamok jegyzékéhez történő hozzáadásról vagy arról való törlésről, amelyben a minősített kockázatitőke-alap kezelője az említett alapot forgalmazni kívánja.
16a. cikk
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
A Bizottság felhatalmazást kap az ezen bekezdés első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
17. cikk
18. cikk
19. cikk
A hatáskörrel rendelkező hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges valamennyi felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel. A hatáskörrel rendelkező hatóságok különösen az alábbi hatáskörökkel rendelkeznek:
betekintési joguk van minden dokumentumba, függetlenül azok formájától, azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;
haladéktalan információközlésre szólíthatják fel a minősített kockázatitőkealap-kezelőt;
bárkitől tájékoztatást kérhetnek a minősített kockázatitőkealap-kezelő vagy a minősített kockázatitőke-alap tevékenységéről;
helyszíni ellenőrzést végezhetnek előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;
megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak biztosítására, hogy a minősített kockázatitőkealap-kezelő folyamatosan megfeleljen e rendeletnek;
felszólíthatják a minősített kockázatitőke-alap kezelőjét az e rendeletnek való megfelelésre, és arra, hogy tartózkodjon minden olyan magatartás megismétlésétől, amely e rendelet megsértését jelentheti.
Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban partneri felülvizsgálatokat szervez és végez a hatáskörrel rendelkező hatóságok által e rendeletnek megfelelően végrehajtott felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel kapcsolatos eljárások következetességének erősítése érdekében.
20. cikk
A 2. cikk (2) bekezdésében említett alapkezelőknek mindenkor meg kell felelniük a 2011/61/EU irányelvnek. Ezek az alapkezelők kötelesek gondoskodni az e rendeletnek való megfelelésről, és a 2011/61/EU irányelv szerinti felelősséggel tartoznak. Az említett alapkezelők felelősséggel tartoznak az e rendelet megsértéséből eredő veszteségekért és károkért is.
21. cikk
A minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett adott esetben meghozza a (2) bekezdésben említett megfelelő intézkedéseket, amennyiben a minősített kockázatitőke-alap kezelője:
nem felel meg a portfólió-összetételre vonatkozó követelményeknek, és ezzel megsérti az 5. cikket;
a 6. cikket megsértve nem elfogadható befektetők részére forgalmazza a minősített kockázatitőke-alapot;
használja az „EuVECA” megnevezést, azonban nem került nyilvántartásba vételre a 14. cikkel összhangban, vagy a minősített kockázatitőke-alap nem került nyilvántartásba vételre a 14a. cikkel összhangban;
olyan alapok forgalmazásához használja az „EuVECA” megnevezést, amelyeket nem e rendelet 3. cikke b) pontjának iii. alpontjával összhangban hoztak létre;
a nyilvántartásba vételt a 14. vagy a 14a. cikket megsértve hamis nyilatkozatok alapján vagy bármely egyéb szabálytalan módon érte el;
üzleti tevékenysége során a 7. cikk a) pontját megsértve nem jár el jóhiszeműen, tisztességesen, kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel;
a 7. cikk b) pontját megsértve nem alkalmaz megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat a jogellenes gyakorlatok megakadályozására;
ismételten nem felel meg a 12. cikk éves beszámolóra vonatkozó követelményeinek;
ismételten nem felel meg a 13. cikk szerinti, a befektetők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségnek.
Az (1) bekezdésben említett esetekben a hatáskörrel rendelkező hatóság szükség szerint:
adott esetben intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a minősített kockázatitőke-alap kezelője megfeleljen az 5. és a 6. cikknek, a 7. cikk a) és b) pontjának, valamint a 12–14a. cikknek;
megtiltja az érintett minősített kockázatitőke-alap kezelőjének az „EuVECA” megnevezés használatát, és törli az említett alapkezelőt vagy az érintett minősített kockázatitőke-alapot a nyilvántartásból.
Az ESMA az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban ajánlásokat intézhet a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz annak érdekében, hogy hozzák meg az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, vagy tartózkodjanak az ilyen intézkedések meghozatalától.
21a. cikk
A hatáskörrel rendelkező hatóságokra a 2011/61/EU irányelvvel összhangban többek között a szankciókkal kapcsolatban átruházott hatásköröket az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett alapkezelők vonatkozásában is gyakorolni kell.
22. cikk
23. cikk
24. cikk
Amennyiben nézeteltérés áll fenn több tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága között valamely hatáskörrel rendelkező hatóság értékelését, fellépését vagy mulasztását illetően olyan területen, amelyre vonatkozóan e rendelet együttműködést vagy koordinációt ír elő több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai között, a hatáskörrel rendelkező hatóságok az ügyet az EÉPH elé utalhatják, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkében ráruházott hatáskörökkel összhangban intézkedhet, amennyiben a nézeteltérés nem kapcsolódik e rendelet 3. cikke b) pontjának iii. alpontjához vagy d) pontjának iv. alpontjához.
IV.
FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. cikk
26. cikk
A Bizottság a (2) bekezdéssel összhangban felülvizsgálja e rendeletet. A felülvizsgálat kiterjed az e rendeletben előírt szabályok működésének és az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatoknak az általános felmérésére, többek között a következőkre:
az, hogy a minősített kockázatitőke-alapok kezelői milyen széles körben használták az „EuVECA” megnevezést a különböző tagállamokban akár a tagállamon belül, akár a határokon átnyúló módon;
a minősített kockázatitőke-alapok által eszközölt befektetések földrajzi és ágazati eloszlása;
a 13. cikk szerinti tájékoztatási követelmények megfelelősége, különösen azt illetően, hogy elegendőek-e ahhoz, hogy a befektetők számára lehetővé tegyék a megalapozott befektetési döntések meghozatalát;
különböző minősített befektetéseknek a minősített kockázatitőkealap-kezelők általi alkalmazása, és különösen, hogy szükség van-e e rendeletben a minősített befektetések kiigazítására;
annak lehetősége, hogy a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazását kiterjesszék a lakossági befektetőkre;
a tagállamok által e rendelettel összhangban meghatározott közigazgatási szankciók és más intézkedések hatékonysága, arányossága és alkalmazása;
e rendeletnek a kockázatitőke-piacra gyakorolt hatása;
az „EuVECA” megnevezés harmadik országokban létrehozott kockázatitőke-alapok esetében történő használatának engedélyezésére vonatkozó lehetőség, figyelembe véve azon bizottsági ajánlások alkalmazásának tapasztalatait, amelyek célja az, hogy harmadik országokat a jó adóügyi igazgatás minimális szabályainak alkalmazására ösztönözzék;
az, hogy e rendeletet érdemes-e letétkezelői szabályokkal kiegészíteni;
bármely olyan akadály értékelése, amely megakadályozta az „EuVECA” megnevezést használó alapokba való befektetést, beleértve a prudenciális jellegű egyéb uniós jognak az intézményi befektetőkre gyakorolt hatását is.
Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálatot:
az a)–g), i) és j) pont vonatkozásában legkésőbb ►M1 2022. március 2 ◄ kell elvégezni;
a h) pont vonatkozásában legkésőbb 2015. július 22-ig kell elvégezni.
A 2011/61/EU irányelv 69. cikke szerinti felülvizsgálattal párhuzamosan, különösen az említett irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján nyilvántartásba vett alapkezelők tekintetében a Bizottság elemzi:
a minősített kockázatitőke-alapok kezelését és azt, hogy helyénvaló-e változtatásokat tenni a jogi keretre vonatkozóan, ideértve egy alapkezelői útlevél lehetőségét; valamint
a minősített kockázatitőke-alapok vonatkozásában a forgalmazás fogalommeghatározásának megfelelőségét, valamint e fogalommeghatározásnak és az arra vonatkozó eltérő nemzeti értelmezéseknek a minősített kockázatitőke-alapok működésére és életképességére, és az ilyen alapok határon átnyúló forgalmazására gyakorolt hatását.
A Bizottság ezen felülvizsgálatot követően – adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
27. cikk
28. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2013. július 22-től kell alkalmazni, a 9. cikk (5) bekezdésének kivételével, amely 2013. május 15-től kezdődően alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
( 2 ) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.
( 3 ) HL L 335., 2009.12.17., 1. o.
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
( 6 ) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).
( 7 ) HL L 390., 2004.12.31., 38. o.
( 8 ) HL L 345., 2003.12.31., 64. o.