uniós ABAK-ok, amelyek egy vagy több ABA-t kezelnek, tekintet nélkül arra, hogy az ilyen ABA uniós vagy nem uniós ABA;

nem uniós ABAK-ok, amelyek egy vagy több uniós ABA-t kezelnek; és

nem uniós ABAK-ok, amelyek egy vagy több ABA-t forgalmaznak az Unióban, tekintet nélkül arra, hogy az uniós ABA vagy nem uniós ABA.

az ABA nyílt vagy zárt végű-e;

az ABA-t szerződési jog, a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok vagy a társasági jog alapján alapították, vagy más jogi formája van;

milyen az ABAK jogi felépítése.

holdingtársaságok;

a 2003/41/EK irányelv hatálya alá tartozó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, ideértve adott esetben az említett irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett ilyen intézmények irányításáért felelős, illetve a nevükben eljáró felhatalmazott szerveket és az említett irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján megbízott befektetéskezelőket is, amennyiben azok ABA-k kezelésével nem foglalkoznak;

szupranacionális intézmények, mint az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az európai fejlesztésfinanszírozási intézmények és a bilaterális fejlesztési bankok, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, más szupranacionális intézmények és hasonló nemzetközi szervezetek, amenyiben az ilyen intézmények vagy szervezetek ABA-t kezelnek, és amennyiben ezek az ABA-k közérdekűek;

a nemzeti központi bankok;

a nemzeti kormányok, a regionális és helyi önkormányzatok, valamint mindazon szervek és más intézmények, amelyek társadalombiztosítási rendszerek és nyugdíjrendszerek finanszírozására szolgáló alapokat kezelnek;

a munkavállalói részvételi programok és a munkavállalói megtakarítási programok;

különleges értékpapírosítási célú gazdasági egységek.

olyan ABAK-ok, amelyek – közvetlenül vagy közvetve egy, az ABAK-kal közös irányítás vagy ellenőrzés alatt álló társaságon keresztül, vagy érdemi közvetlen vagy közvetett részesedés útján – olyan ABA-portfóliókat kezelnek, amelyek kezelt eszközeinek értéke – beleértve a tőkeáttétel útján létrejött eszközöket is – nem haladja meg összesen a 100 millió EUR küszöbértéket; vagy

olyan ABAK-ok, amelyek – közvetlenül vagy közvetve egy, az ABAK-kal közös irányítás vagy ellenőrzés alatt álló társaságon keresztül, vagy érdemi közvetlen vagy közvetett részesedés útján – olyan ABA-portfóliókat kezelnek, amelyek kezelt eszközeinek értéke nem haladja meg összesen az 500 millió EUR küszöbértéket, amennyiben az ABA portfóliói olyan ABA-kból állnak, amelyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak és amelyek esetében az egyes ABA-kba történő eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok.

a letelepedésük szerinti tagállamban a hatáskörrel rendelkező hatóságoknál bejegyzéskötelesek;

a bejegyzés időpontjában igazolják magukat és az általuk kezelt ABA-kat a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai előtt;

a bejegyzés időpontjában információkat szolgáltatnak az általuk kezelt ABA-k befektetési stratégiáiról a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak;

a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai számára rendszeresen tájékoztatást adnak arról, hogy milyen főbb eszközökkel kereskednek, valamint hogy a kezelésükben lévő ABA-k milyen fontosabb kitettségekkel rendelkeznek és melyek a legfontosabb koncentrációik, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok hatékonyan nyomon követhessék a rendszerkockázatokat; és

abban az esetben, ha már nem teljesítik a (2) bekezdésben említett feltételeket, értesíteniük kell erről a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait.

a (2) bekezdésben említett küszöbértékek kiszámításának, valamint az ABA-kat kezelő ABAK-ok szabályozásának módját, amelyek kezelt eszközeinek értéke, beleértve a tőkeáttétel útján szerzett eszközöket is, egyazon naptári éven belül időnként meghaladja a vonatkozó küszöbértéket, időnként pedig nem éri el azt;

a (3) bekezdésben előírt nyilvántartásba vételi és a rendszerkockázatok hatékony figyelemmel kísérése érdekében szükséges tájékoztatási kötelezettséget; és

a hatáskörrel rendelkező hatóságok értesítésének kötelezettségét a (3) bekezdés értelmében.

„ABA”: bármilyen kollektív befektetési vállalkozás, annak befektetési részalapjait is beleértve, amely:

„ABAK”: minden olyan jogi személy, amely rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezel;

„fióktelep”: ABAK esetén az ABAK részét képező üzletviteli hely, amely nem önálló jogi személy, és amely az ABAK engedélyében felsorolt szolgáltatásokat nyújtja; az ugyanazon tagállamban egy olyan ABAK által létesített összes üzletviteli hely, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye egy másik tagállamban vagy harmadik országban található, egyetlen fióktelepnek minősül;

„nyereségrészesedés”: az ABA nyereségének egy része, amelyet az ABAK részére különítenek el díjazásként az ABA kezeléséért; ebbe nem tartozik bele az ABA nyereségének azon része, amelyet az ABAK számára különítettek el mint az ABAK ABA-ba való befektetésének hozadékát;

„szoros kapcsolat”: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személyt a következő tényezők valamelyike kapcsol össze:

Szintén ilyen személyek közötti „szoros kapcsolat”-nak kell tekinteni azt a helyzetet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy ellenőrzési kapcsolat révén tartósan kapcsolódik ugyanazon személyhez;

„hatáskörrel rendelkező hatóságok”: a tagállamok azon hatóságai, amelyeket törvény vagy rendelet ABAK-ok felügyeletére jogosít fel;

egy letétkezelő tekintetében „hatáskörrel rendelkező hatóságok”:

„uniós ABA tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságok”: az ABA felügyeletére törvény vagy rendelet által felhatalmazott tagállami nemzeti hatóságok;

„ellenőrzés”: a 83/349/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott ellenőrzés;

„letelepedett”:

„uniós ABA”:

„uniós ABAK”: bármely olyan ABAK, amely létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik az egyik tagállamban;

„feeder-ABA”: olyan ABA, amely

„pénzügyi eszköz”: a 2004/39/EK irányelv I. mellékletének C. szakaszában meghatározott eszköz;

„holdingtársaság”: más egy vagy több társaságban részesedéssel rendelkező olyan vállalkozás, amelynek gazdasági célja egy üzleti stratégia vagy stratégiák leányvállalatain, kapcsolt vállalkozásain vagy részvételén keresztül történő végrehajtása, azzal a céllal, hogy növelje hosszú távú értéküket, és amely vagy egy olyan vállalat, amely

„az ABA letelepedése szerinti tagállam”:

„az ABAK letelepedése szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az ABAK létesítő okirat szerinti székhelye található; a nem uniós ABAK-ok esetében az „ABAK letelepedése szerinti tagállam” az ezen irányelvben a „referencia-tagállam”-ként értelmezendő a VII. fejezetben foglaltak alapján;

„az ABAK fogadó tagállama” a következőket jelenti:

▼M2

▼B

„indulótőke” a 2006/48/EK irányelv 57. cikke első bekezdésének a) és b) pontjában említett tőke;

„kibocsátó”: bármely olyan kibocsátó a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében, amely létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik az Unióban és amelynek a részvényeivel való kereskedést engedélyezték a szabályozott piacon a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében;

„jogi képviselő”: az a természetes személy, akinek lakóhelye, vagy az a jogi személy, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye az Unióban van, és akit vagy amelyet egy nem uniós ABAK jelölt ki kifejezetten arra, hogy nevében eljárjon a hatóságok, ügyfelek, szervek és a nem uniós ABAK partnerei felé az Unióban az ABAK ezen irányelv szerinti kötelezettségei tekintetében;

„tőkeáttétel”: minden olyan módszer, amellyel az ABAK növeli a kezelésében lévő ABA kitettségét, akár készpénz vagy értékpapírok kölcsönzése, akár származtatott pozíciókba ágyazott tőkeáttétel útján, vagy bármely más módon;

„ABA kezelése”: egy vagy több ABA-k számára legalább az I. melléklet 1. a) és b) pontjában említetteket magában foglaló befektetéskezelési funkciók ellátása;

„forgalmazás”: valamely ABAK kezdeményezésére vagy annak nevében valamely, az adott ABAK kezelésében lévő ABA befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy azok ilyen befektetőkhöz történő kihelyezése;

„master-ABA”: bármely olyan ABA, amelybe egy másik ABA befektet, vagy amelyben kitettséggel rendelkezik az m) ponttal összhangban;

„referencia-tagállam”: egy tagállam a 37. cikk (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően;

„nem uniós ABA”: bármely olyan ABA, amely nem uniós ABA;

„nem uniós ABAK”: bármely olyan ABAK, amely nem uniós ABAK;

„tőzsdén nem jegyzett vállalat”: olyan vállalat, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye az Unióban van, és a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 14. pontjának értelmében nincs bevezetve egy szabályozott piacra;

„szavatolótőke”: a 2006/48/EK tanácsi irányelv 56–67. cikkeiben említett szavatolótőke;

„anyavállalat”: a 83/349/EGK irányelv 1. és 2. cikkében meghatározott anyavállalat;

„forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás”: az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező lehetséges szakmai befektetők számára a befektetési stratégiákra vagy befektetési elképzelésekre vonatkozóan egy uniós ABAK által vagy annak nevében végzett közvetett vagy közvetlen információszolgáltatás vagy kommunikáció egy még létre nem hozott ABA vagy részalapja, illetve egy olyan, már létrehozott ABA vagy részalapja iránti érdeklődésük felmérése céljából, amelynek vonatkozásában a forgalomba hozatallal kapcsolatos, a 31., illetve a 32. cikknek megfelelő bejelentés még nem történt meg a lehetséges befektetők lakóhelye vagy létesítő okirata szerinti székhelye tagállamában, és amely egyik esetben sem minősül a lehetséges befektetőknek címzett, az ABA vagy részalapja befektetési jegyeibe vagy részvényeibe eszközölt befektetésre irányuló ajánlattételnek vagy az említett befektetési jegyek vagy részvények befektetőkhöz történő kihelyezésének;

„prime bróker”: olyan hitelintézet, szabályozott befektetési vállalkozás vagy más, a prudenciális szabályozás hatálya alá tartozó és folyamatos felügyeletnek alávetett jogalany, amely szerződő félként szolgáltatást kínál a szakmai befektetők számára elsősorban pénzügyi eszközökben ügyletek finanszírozása vagy indítása érdekében, és amely más szolgáltatásokat is nyújthat, például elszámolási és követelésrendezési szolgáltatásokat, értékpapír-kölcsönzést, valamint igényekre szabott technológia- és működéstámogatási szolgáltatásokat;

„szakmai befektető”: bármely olyan befektető, amely szakmai ügyfélnek minősül vagy amely kérés esetén szakmai ügyfélként kezelhető a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének értelmében;

„befolyásoló részesedés”: ABAK-ban fennálló olyan közvetlen vagy közvetett részesedés, amely vagy a tőke, vagy a szavazati jogok 10 %-át vagy annál többet képvisel a 2004/109/EK irányelv 9. és 10. cikkével összhangban, figyelembe véve az említett irányelv 12. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott, a részesedés összesítésére vonatkozó feltételeket, vagy amely jelentős befolyás gyakorlását teszi lehetővé azon ABAK irányítása felett, amelyben a részesedés fennáll;

„a munkavállalók képviselői”: a munkavállalóknak a 2002/14/EK irányelv 2. cikkének e) pontjában meghatározott képviselői;

„ ►C2  lakossági befektető ◄ ”: nem szakmai befektetőnek minősülő befektető;

„leányvállalat”: a 83/349/EGK irányelv 1. és 2. cikke szerint meghatározott leányvállalat;

„nem uniós ABA felügyelő hatóságai”: ABA-k felügyeletére törvény vagy rendelet által felhatalmazott harmadik országbeli nemzeti hatóságok;

„nem uniós ABAK felügyelő hatóságai”: ABAK-ok felügyeletére törvény vagy rendelet által felhatalmazott harmadik országbeli nemzeti hatóságok;

„értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy értékpapírosítás célját szolgáló speciális jogalany”: olyan jogalany, amelynek egyetlen célja az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról szóló, 2008. december 19-i 24/2009/EK rendelet ( 2 ) 1. cikkének (2) bekezdése szerinti értékpapírosítás vagy értékpapírosítások végrehajtása, valamint az e cél elérésére alkalmas egyéb tevékenységek folytatása;

„ÁÉKBV”: a 2009/65/EK irányelv 5. cikkével összhangban engedélyezett, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás.

az (1) bekezdés v) pontjában meghatározott tőkeáttételi módszerek, köztük bármely pénzügyi és/vagy jogi struktúra, amelyben az adott ABA által ellenőrzött harmadik felek is részt vesznek; és

a tőkeáttétel kiszámításának módja.

külső kezelő, amely az ABA által vagy annak nevében kijelölt jogi személy, és amely e kijelölés alapján felelős az ABA kezeléséért (külső ABAK); vagy

ha az ABA jogi formája lehetővé teszi a belső kezelést, és az ABA irányító testülete úgy dönt, hogy nem jelöl ki külső ABAK-ot, akkor maga az ABA, amely ez esetben engedélyt kap az ABAK-ként való működésre.

befektetési portfóliók kezelése, ideértve a 2003/41/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése értelmében vett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények portfólióit is, a befektetők mérlegelés alapján történő, ügyfelenkénti megbízása alapján;

nem alaptevékenységhez tartozó szolgáltatások, beleértve a következőket:

kizárólag a (4) bekezdésben említett szolgáltatásokat nyújtsa;

a (4) bekezdés b) pontjában említett, nem alaptevékenységhez tartozó szolgáltatásokat nyújtson anélkül, hogy a (4) bekezdés a) pontjában szereplő szolgáltatások nyújtására is engedéllyel rendelkezne;

csak az I. melléklet 2. pontjában említett tevékenységeket végezze; vagy

az I. melléklet 1. pontjának a) alpontjában említett szolgáltatásokat nyújtsa anélkül, hogy az I. melléklet 1. pontjának b) alpontjában szereplő szolgáltatásokat is nyújtaná.

tájékoztatás azokról a személyekről, akik ténylegesen irányítják az ABAK gazdasági tevékenységét;

az ABAK azon (akár közvetlen vagy közvetett, illetve természetes vagy jogi személy) részvényeseinek vagy tagjainak személyazonosságával kapcsolatos tájékoztatás, akik befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, valamint e befolyásoló részesedés aránya;

üzleti terv, amely felvázolja az ABAK szervezeti felépítését, valamint tartalmazza az azzal kapcsolatos információkat is, hogy az ABAK hogyan kíván eleget tenni a II., III. és IV., valamint adott esetben az V., VI., VII. és VIII. fejezetben foglalt kötelezettségeinek;

a javadalmazással kapcsolatos politikák és gyakorlatok a 13. cikknek megfelelően;

a funkcióknak a 20. cikkben említettek szerinti, harmadik felekre történő átruházására vagy továbbruházására tett intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás.

a befektetési stratégiák, köztük a mögöttes alapok típusa, ha az ABA alapok alapja, illetve az ABAK tőkeáttétel alkalmazásával kapcsolatos politikája, valamint a kezelt vagy a kezelni szándékozott ABA-k kockázati profiljával és más jellemzőivel kapcsolatos tájékoztatás, beleértve az azon tagállamra vagy harmadik országra vonatkozó tájékoztatást, amelyben ezen ABA-k letelepedtek vagy letelepedni szándékoznak;

a master-ABA letelepedésére vonatkozó tájékoztatás, ha az ABA egy feeder-ABA;

az ABAK által kezelni tervezett minden egyes ABA alapszabálya vagy létesítő okirata;

a letétkezelőnek a 21. cikkel összhangban történő kijelölésével kapcsolatosan hozott intézkedésekre vonatkozó tájékoztatás az ABAK által kezelni tervezett minden ABA esetében;

a 23. cikk (1) bekezdésében említett esetleges további tájékoztatás az ABAK kezelésében lévő vagy általa kezelni tervezett minden egyes ABA-ra vonatkozóan.

meggyőződtek arról, hogy az ABAK képes lesz teljesíteni ezen irányelv feltételeit;

az ABAK a 9. cikknek megfelelően elegendő indulótőkével és szavatolótőkével rendelkezik;

az ABAK üzletvitelével ténylegesen foglalkozó személyek kellőképpen jó üzleti hírnévvel, és az ABAK kezelésében levő ABA-ra vonatkozó befektetési stratégiák tekintetében kellő szakmai tapasztalattal rendelkeznek, minden ilyen személy nevét, illetve az őket hivatalukban felváltó személyek nevét haladéktalanul bejelentik az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak, és az ABAK üzletviteléről legalább két, a fenti feltételeknek megfelelő személy határoz;

az ABAK befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesei vagy tagjai megfelelőnek minősülnek azon szempont figyelembevételével, hogy biztosítani kell az ABAK helyes és körültekintő irányítását; és

az ABAK központi irodája és létesítő okirat szerinti székhelye ugyanabban a tagállamban található.

egy másik tagállamban engedélyezett másik ABAK, ÁÉKBV-kezelő társaság, befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata;

egy másik tagállamban engedélyezett másik ABAK, ÁÉKBV-kezelő társaság, befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának a leányvállalata; és

egy másik tagállamban engedélyezett más ABAK-ot, ÁÉKBV-kezelő társaságot, befektetési vállalkozást, hitelintézetet vagy biztosítót is ellenőrző természetes vagy jogi személyek ellenőrzése alatt álló társaság.

szoros kapcsolat az ABAK és más természetes vagy jogi személyek között;

valamely harmadik ország egy vagy több, az ABAK-kal szoros kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyre vonatkozó törvényei, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései;

az e törvények, rendeletek vagy közigazgatási rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos nehézségek.

a (3) bekezdés szerinti ABAK-okra alkalmazandó követelmények;

az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesekre és tagokra alkalmazandó követelmények;

tényezők, amelyek akadályozhatják a hatáskörrel rendelkező hatóságokat felügyeleti feladataik hatékony gyakorlásában.

rendelkeznie kell olyan további szavatolótőkével, amely megfelelően képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat; vagy

rendelkezni kell olyan, a szakmai gondatlanságból adódó felelősségre vonatkozó szakmai felelősségbiztosítással, amely megfelel a lefedett kockázatoknak.

azok a kockázatok, amelyeket a további szavatolótőkének vagy a szakmai felelősségbiztosításnak le kell fednie;

további szavatolótőke vagy szakmai felelősségbiztosítás megfelelősége meghatározásának módja; és

további szavatolótőke vagy szakmai felelősségbiztosítás folyamatos kiigazítása meghatározásának módja.

mérleg vagy vagyonkimutatás;

a pénzügyi év bevételeinek és kiadásainak kimutatása;

a pénzügyi évben folytatott tevékenységekről szóló beszámoló;

a 23. cikkben felsorolt adatokban a jelentés által felölelt pénzügyi év során bekövetkezett minden lényeges változás;

az adott pénzügyi évre vonatkozó javadalmazás teljes összege, az ABAK által alkalmazottainak kifizetett rögzített és változó javadalmazás szerinti bontásban, a kedvezményezettek száma és adott esetben az ABA által kifizetett nyereségrészesedések;

a javadalmazás teljes összege az ABAK ügyvezetői és azon munkavállalói szerinti bontásban, akik az ABA kockázati profiljára tevékenységük révén lényeges hatást gyakorolnak.

a következők leírása: az ABA befektetési stratégiája és célkitűzései, a master-ABA-k letelepedésére vonatkozó és a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információ, amennyiben az ABA alapok alapja, azon eszközfajták leírása, amelyekbe az ABA befektethet, az ABA által alkalmazható módszerek, minden vonatkozó kockázat, minden vonatkozó befektetési korlátozás, azon körülmények, amelyek esetén az ABA tőkeáttételt alkalmazhat, a megengedett tőkeáttétel-típusok és -források és azok kockázatai, valamint a tőkeáttétel alkalmazásának esetleges korlátai, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó esetleges megállapodások, valamint az ABAK által az ABA nevében alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértéke;

azon eljárások leírása, amelyekkel az ABA módosíthatja befektetési stratégiáját vagy befektetési politikáját vagy mindkettőt;

a befektetés céljából vállalt szerződéses kapcsolat legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek;

az ABAK, az ABA letétkezelőjének, könyvvizsgálójának és egyéb szolgáltatóinak megnevezése, feladataik leírása és a befektetők jogai;

annak leírása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 9. cikk (7) bekezdésében szereplő követelményeknek;

minden, az ABAK által átruházott, az I. mellékletben említett kezelési funkció, valamint minden, a letétkezelő által átruházott őrzési funkció leírása, a megbízott megnevezése és az átruházásból eredő esetleges összeférhetetlenségek leírása;

az ABA értékelési eljárásának és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 19. cikknek megfelelően alkalmazott módszereket;

az ABA likviditási kockázatkezelésének leírása, a rendes és a rendkívüli körülmények között fennálló visszaváltási jogok, valamint a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások;

a befektetők által közvetlenül vagy közvetetten viselendő minden díj, illeték és költség, valamint ezek legmagasabb összegének megjelölése;

annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és, amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása;

a 22. cikkben említett, legújabb éves jelentés;

a befektetési jegyek vagy részvények kibocsátására és értékesítésére vonatkozó eljárások és feltételek leírása;

az ABA nettó eszközértékére vonatkozó legfrissebb adatok vagy az ABA befektetési jegyeinek vagy részvényei legutóbbi piaci ára, a 19. cikknek megfelelően;

amennyiben rendelkezésre áll, az ABA múltbeli teljesítménye;

a prime bróker megnevezése és az ABA a prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének, és, adott esetben a letétkezelővel kötött megállapodás az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozó rendelkezéseinek, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása;

a (4) és (5) bekezdésben említett információk közzététele módjának és idejének leírása.

az ABA olyan eszközeinek aránya, amelyekre nem likvid jellegüknél fogva különleges szabályok vonatkoznak;

az ABA likviditásának kezelésével kapcsolatos minden új megállapodás;

az ABA aktuális kockázati profilja és az ABAK által e kockázatok kezelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési rendszerek.

az ABAK által az ABA nevében alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékében bekövetkező változásokat, valamint a biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott garanciák újbóli felhasználási jogát;

az adott ABA által alkalmazott tőkeáttétel teljes összegét.

az ABA olyan eszközeinek aránya, amelyekre nem likvid jellegüknél fogva különleges szabályok vonatkoznak;

az ABA likviditásának kezelésével kapcsolatos minden új megállapodásról;

az ABA aktuális kockázati profilja, valamint az ABAK által a piaci kockázatok, a likviditási kockázatok, a partnerkockázatok, és egyéb, többek között működési kockázatok kezelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési rendszerek;

információ azon fő eszközkategóriákról, amelyekbe az ABA befektetett; és

a 15. cikk (3) bekezdésének b) pontja és a 16. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében végzett stressztesztek eredményei.

az ABAK kezelésében lévő minden egyes uniós ABA-ra, vagy minden egyes, az általa az Unióban forgalmazott ABA-ra vonatkozó éves jelentés minden egyes pénzügyi év tekintetében, a 22. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

minden negyedév végén az ABAK által az adott időszakban kezelt ABA-k részletes felsorolása.

azon körülmények, amelyek között a tőkeáttétel jelentős mértékben alkalmazottnak minősül a (4) bekezdés alkalmazásában; és

az ebben a cikkben említett jelentéstételi és tájékoztatási kötelezettségeket.

elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a befektetők számára, hogy kötelezettséget vállaljanak egy adott ABA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek megszerzésére; vagy

jegyzési formanyomtatványnak vagy hasonló dokumentumnak minősülnek, akár tervezetként, akár végleges formában;

egy még létre nem hozott ABA alapító dokumentumainak, tájékoztatójának vagy ajánlattételi dokumentumainak minősülnek, végleges formában.

a (2) bekezdésben említett értesítés mintájának formája és tartalma; és

a (4) bekezdésben említett írásbeli értesítés formája.

a (2) bekezdésben említett értesítés mintájának formája és tartalma;

a (3) bekezdésben említett tanúsítvány mintájának formája és tartalma;

a (3) bekezdésben említett továbbítás formája; és

a (7) bekezdésben említett írásbeli értesítés formája.

a zárt végű ABA-k és az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) által szabályozott alapok kivételével az ABAK legalább 30 munkanapon keresztül nyilvánosan elérhető általános ajánlatot tesz közzé az ABA összes ilyen befektetési jegye vagy részvénye bármely díjtól vagy levonástól mentes visszavásárlására vagy visszaváltására az adott tagállamban, és az ajánlatot közvetlenül vagy pénzügyi közvetítőkön keresztül külön-külön megküldi az említett tagállambeli azon befektetőknek, akik személyazonossága ismert;

az ABAK az ABA-k forgalmazására szokásosan használt és a tipikus ABA-befektető számára megfelelő, nyilvánosan elérhető médium útján – többek között elektronikus úton – közzéteszi azon szándékát, hogy megszüntesse az említett tagállamban egyes általa kezelt ABA-k vagy az összes általa kezelt ABA befektetési jegyeinek és részvényeinek forgalmazása céljából hozott intézkedéseket;

a pénzügyi közvetítőkkel vagy megbízottakkal kötött szerződéses megállapodások módosulnak vagy megszűnnek attól az időponttól kezdődő hatállyal, amikor a bejelentést visszavonták, a (2) bekezdésben említett bejelentésben meghatározott befektetési jegyekre vagy részvényekre vonatkozó új vagy további, közvetlen vagy közvetett ajánlattétel vagy kihelyezés megakadályozása érdekében.

más tagállamban letelepedett uniós ABA-kat kezelhessen, feltéve, hogy az ABAK engedéllyel rendelkezik az adott típusú ABA kezelésére;

más tagállamban nyújthassa a (6) cikk (4) bekezdésben említett, számára engedélyezett szolgáltatásokat.

a tagállam, ahol közvetlenül vagy fióktelep létrehozása révén ABA-kat szándékozik kezelni, és/vagy a 6. cikk (4) bekezdésében foglalt szolgáltatásokat szándékozik nyújtani;

különösen a nyújtani kívánt szolgáltatásokat és/vagy a kezelni kívánt ABA-k megnevezését tartalmazó üzleti terv.

a fióktelep szervezeti felépítése;

az ABA letelepedés szerinti tagállamában az a cím, ahonnan a dokumentumok beszerezhetők;

a fióktelep irányításáért felelős személyek neve és elérhetőségei.

az ABAK az érintett ABA-k tekintetében – a 21. és a 22. cikk kivételével – teljesíti az ezen irányelvben megállapított valamennyi követelményt; valamint

az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai, valamint a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban legalább a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai számára, hogy ezen irányelvnek megfelelően végezzék feladataikat.

az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai, valamint a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban legalább a hatékony információcsere – az 50. cikk (4) bekezdésével összhangban lévő – biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, hogy ezen irányelvnek megfelelően végezzék feladataikat;

a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik országot a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi munkacsoport nem szerepelteti a nem együttműködő országok és területek jegyzékén;

az ABAK letelepedése szerinti tagállam a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik országgal és a nem uniós ABA befektetési jegyei vagy részvényei forgalmazásának helyszínéül javasolt tagállamokkal olyan megállapodást kötött, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és tőkeadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve adott esetben a többoldalú adómegállapodásokkal kapcsolatosakat is;

az (3) bekezdésben említett értesítés mintájának formája és tartalma;

az (5) bekezdésben említett értesítés mintájának formája és tartalma;

a (6) bekezdésben említett tanúsítvány mintájának formája és tartalma;

a (6) bekezdésben említett továbbítás formája;

a (10) bekezdésben említett írásbeli értesítés formája.

az ABAK a 21. cikk kivételével teljesíti az ezen irányelvben megállapított valamennyi követelményt. Ezen ABAK azonban biztosítja, hogy egy vagy több jogalanyt jelöljenek ki a 21. cikk (7), (8) és (9) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzésére. Az ABAK nem végezheti ezeket a feladatokat. Az ABAK tájékoztatja felügyelő hatóságait arról, hogy mely jogalanyok felelősek a 21. cikk (7), (8) és (9) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzéséért;

a rendszerkockázat felügyelete céljából és a nemzetközi standardokkal összhangban az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai, valamint a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai számára, hogy ezen irányelvnek megfelelően végezzék a feladataikat;

a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik országot a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi munkacsoport nem szerepelteti a nem együttműködő országok és területek jegyzékén.

lehetetlen e megfelelést összeegyeztetni azon jog kötelező erejű rendelkezéseivel, amely a nem uniós ABAK és/vagy – adott esetben – az Unióban forgalmazott nem uniós ABA tekintetében irányadó;

a nem uniós ABAK és/vagy a nem uniós ABA tekintetében irányadó jog biztosítja az azonos szabályozási célt szolgáló és az érintett ABA befektetői védelmének azonos szintjét kínáló egyenértékű szabályozást; és

a nem uniós ABAK és/vagy a nem uniós ABA eleget tesz a b) pontban említett egyenértékű szabályozásnak.

ha a nem uniós ABAK csak egy uniós ABA-t vagy ugyanazon tagállamban letelepedett több uniós ABA-t kíván kezelni és nem kíván ABA-t forgalmazni az Unióban a 39. vagy a 40. cikkel összhangban, ezen ABA vagy ABA-k letelepedés szerinti tagállamát kell a referencia-tagállamnak tekinteni, és e tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai lesznek jogosultak az ABAK engedélyezési eljárása és felügyelete tekintetében;

ha a nem uniós ABAK több különböző tagállamban letelepedett uniós ABA-t kíván kezelni és nem kíván ABA-t forgalmazni az Unióban a 39. vagy a 40. cikkel összhangban, a referencia-tagállam vagy

ha a nem uniós ABAK csak egy uniós ABA-t tervez forgalmazni az Unió csak egy tagállamában, a referencia-tagállam

ha a nem uniós ABAK csak egy nem uniós ABA-t tervez forgalmazni csak egy tagállamban, a referencia-tagállam az a tagállam lesz;

ha a nem uniós ABAK csak egy uniós ABA-t tervez forgalmazni, azonban különböző tagállamokban, a referencia-tagállam:

ha a nem uniós ABAK csak egy nem uniós ABA-t kíván forgalmazni, azonban különböző tagállamokban, a referencia-tagállam e tagállamok egyike lesz;

ha a nem uniós ABAK több uniós ABA forgalmazását kívánja az Unióban, a referencia-tagállam:

ha a nem uniós ABAK több uniós és nem uniós ABA-t, vagy több nem uniós ABA-t kíván az Unióban forgalmazni, a referencia-tagállam az a tagállam lesz, ahol a legtöbb ABA hatékony forgalmazását tervezi.

a referencia-tagállamot az ABAK a (4) bekezdés kritériumaival összhangban feltünteti, amit alátámaszt a forgalmazási stratégia közzététele, valamint az, hogy az (5) bekezdésben megállapított eljárást követték az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok;

az ABAK referencia-tagállamában bejegyzett jogi képviselőt jelölt ki;

a jogi képviselő az ABAK-kal együtt a nem uniós ABAK kapcsolattartója az adott ABA-k befektetői, az EÉPH és a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé azon tevékenységek tekintetében, amelyekre az ABAK engedélyt kapott az Unióban, és legalább kielégítő módon el tudja látni az ezen irányelv szerinti megfelelési funkciót;

az ABAK referencia-tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságai, az érintett uniós ABA-k letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai és a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban legalább a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, hogy ezen irányelvnek megfelelően végezzék feladataikat;

a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik országot a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen létrehozott pénzügyi munkacsoport nem szerepelteti a nem együttműködő országok és területek jegyzékén;

a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország olyan megállapodást kötött a referencia-tagállammal, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és tőkeadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk, köztük adott esetben a többoldalú adóügyi megállapodások tényleges cseréjét;

a hatáskörrel rendelkező hatóságok ezen irányelv szerinti felügyeleti jogkörének hatékony gyakorolását nem akadályozzák az ABAK-ot felügyelő harmadik ország jogszabályai, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései, sem pedig e harmadik ország felügyeleti hatóságai felügyeleti és vizsgálati hatásköreinek korlátai.

a 7. cikk (2) bekezdésében említett információkat az alábbiakkal kell kiegészíteni:

a 7. cikk (3) bekezdésében említett információk az ABAK által kezelni szándékozott uniós ABA-kra vagy az ABAK által az Unióban útlevéllel forgalmazni szándékozott ABA-kra korlátozódhatnak;

a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja nem érinti e cikk (2) bekezdését;

a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontja nem alkalmazandó;

a 8. cikk (5) bekezdésének második albekezdése a következő hivatkozással egészül ki: „a 37. cikk (8) bekezdésének a) pontjában említett információkat”.

megkönnyíti az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti információcserét;

meghatározza azt az információtartalmat, amelyet a referencia-tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának el kell juttatnia a fogadó tagállamok érintett hatáskörrel rendelkező hatóságaihoz;

meghoz valamennyi szükséges intézkedést a pénzpiacok működését veszélyeztető fejlemények esetén, a referencia-tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága és a nem uniós ABAK-ok fogadó tagállamainak hatáskörrel rendelkező hatóságai által tett lépések összehangolásának megkönnyítése érdekében.

milyen módon feleljenek meg az ABAK-ok az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek, figyelembe véve, hogy az ABAK letelepedésének helye harmadik országban található és különösen a 22–24. cikkben előírt információk benyújtása tekintetében;

melyek azok a feltételek, amelyek mellett a nem uniós ABAK-ra vagy a nem uniós ABA-ra irányadó jogszabályok olyannak tekinthetők, amelyek biztosítják az azonos szabályozási célt szolgáló és az érintett befektetők védelmének azonos szintjét kínáló egyenértékű szabályozást.

a felügyeleti gyakorlat konvergenciájának mértéke a nem uniós ABAK-ok engedélyezése és felügyelete terén;

az ezen irányelvben meghatározott célkitűzések felügyeleti gyakorlat általi elérésének mértéke;

az ezen irányelvben és annak végrehajtási intézkedéseiben foglalt rendelkezések, valamint az EÉPH által ezen irányelv értelmében kidolgozott szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok érvényesítése terén elért hatékonyság és konvergencia, beleértve az ezen irányelv be nem tartása esetén a nem uniós ABAK-okkal szemben hozott adminisztratív intézkedéseket és szankciókat.

a (2) és (4) bekezdésben említett értesítés mintájának formája és tartalma;

az (5) bekezdésben említett tanúsítvány mintájának formája és tartalma;

az (5) bekezdésben említett továbbítás formája; és

a (9) bekezdésben említett írásbeli értesítés formája.

a referencia-tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai és a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatósága között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban legalább a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, hogy ezen irányelvnek megfelelően végezzék feladataikat;

a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik országot a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi munkacsoport nem szerepelteti a nem együttműködő országok és területek jegyzékén;

a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország olyan megállapodást kötött a referencia-tagállammal és azon további tagállamok mindegyikével, ahol a nem uniós ABA befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni javasolják, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és tőkeadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve adott esetben a többoldalú adómegállapodásokat.

a (3) és (5) bekezdésben említett értesítés mintájának formája és tartalma;

a (6) bekezdésben említett tanúsítvány mintájának formája és tartalma;

a (6) bekezdésben említett továbbítás formája; és

a (10) bekezdésben említett írásbeli értesítés formája.

azon tagállam megnevezése, amelyben közvetlenül kíván ABA-kat kezelni vagy fióktelepet kíván létrehozni;

különösen a nyújtani kívánt szolgáltatásokat és a kezelni kívánt ABA-k megnevezését tartalmazó üzleti terv.

a fióktelep szervezeti felépítése;

az ABA letelepedési helye szerinti tagállamában az a cím, ahonnan a dokumentumok beszerezhetők;

a fióktelep irányításáért felelős személyek neve és elérhetőségei.

a nem uniós ABAK az általa e cikk és a 26–30. cikk szerint forgalmazott minden egyes ABA tekintetében megfelel a 22., 23. és 24. cikknek, amennyiben valamely általa e cikk alapján forgalmazott ABA a 26. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik. Az e cikkekben említett hatáskörrel rendelkező hatóságoknak és az ABA-k befektetőinek azokat kell tekinteni, amelyek azokban a tagállamokban találhatók, amelyekben az ABA-kat forgalmazzák;

a rendszerkockázat felügyelete céljából és a nemzetközi standardokkal összhangban azon tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai, amelyekben az ABA-kat forgalmazzák, adott esetben az érintett uniós ABA hatáskörrel rendelkező hatóságai, valamint a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai, továbbá – adott esetben – a nem uniós ABA letelepedésének helye szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai számára, hogy ezen irányelvnek megfelelően végezzék a feladataikat;

azt a harmadik országot, ahol a nem uniós ABAK letelepedési helye található vagy ahol a nem uniós ABA letelepedett, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi munkacsoport nem szerepelteti a nem együttműködő országok és területek jegyzékén.

az ABAK-ok által a területükön ►C2  lakossági befektetők ◄ részére forgalmazható ABA-típusok;

a tagállam által az ABA-k ►C2  lakossági befektetők ◄ részére történő forgalmazása tekintetében előírt kiegészítő követelmények.

az ABA okmányaiban meghatározott feltételekkel összhangban az ABA befektetési jegyeivel és részvényeivel kapcsolatos jegyzési, kifizetési, visszavásárlási és visszaváltási befektetői megbízások feldolgozása;

a befektetők tájékoztatása az a) pontban említett megbízások teljesítésének, valamint a visszavásárlási és visszaváltási összegek kifizetésének módjáról;

az ABA-ba történő befektetésből származó befektetői jogok gyakorlásával kapcsolatos információk kezelésének megkönnyítése abban a tagállamban, ahol az ABA-értékpapírokat forgalmazzák;

a befektetők számára – betekintés és másolat megszerzése céljából – a 22. és a 23. cikk szerinti információk és dokumentumok rendelkezésére bocsátása;

a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének m) pontja szerinti tartós adathordozón az ezen eszközök által ellátott feladatokkal kapcsolatos tudnivalóknak a befektetők rendelkezésére bocsátása; és

kapcsolattartás az illetékes hatóságokkal folytatott kommunikáció során.

annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén, ahol az ABA-értékpapírokat forgalmazzák, vagy az adott tagállam illetékes hatóságai által jóváhagyott nyelven;

maga az ABAK vagy egy olyan harmadik fél révén, amelyre az elvégzendő feladatokat szabályozó rendelkezés és felügyelet vagy mindkettő vonatkozik.

a 32. és 33. cikk értelmében a nem uniós ABA-k uniós ABAK-ok általi kezelése és/vagy forgalmazása vonatkozásában az európai útlevél működéséről, valamint a 36. és 42. cikkben meghatározott alkalmazandó nemzeti rendszereknek megfelelően a nem uniós ABA-k uniós ABAK-ok általi, tagállamokban történő forgalmazásának és az ABA-k nem uniós ABAK-ok általi, tagállamokban történő kezelésének és/vagy forgalmazásának működéséről szóló vélemény; valamint

a 35. és a 37–41. cikkben meghatározott szabályokkal összhangban az európai útlevélnek a nem uniós ABA-k uniós ABAK-ok általi, tagállamokban történő forgalmazására és az ABA-k nem uniós ABAK-ok általi, tagállamokban történő kezelésére és/vagy forgalmazására történő alkalmazására vonatkozó útmutatás.

uniós ABA-k uniós ABAK-ok általi kezelése és/vagy forgalmazása esetében az útlevél működése vonatkozásában:

nem uniós ABA-k uniós ABAK-ok általi, tagállamokban történő forgalmazásának működése és az ABA-k nem uniós ABAK-ok általi, tagállamokban történő kezelése és/vagy forgalmazása vonatkozásában a vonatkozó nemzeti rendszereknek megfelelően:

mindkét rendszer működésének vonatkozásában a lehetséges piaci zavarok és a verseny (egyenlő feltételek) torzulásai, vagy bármely olyan általános vagy specifikus nehézség, amellyel az uniós ABAK-ok a letelepedésük vagy az általuk kezelt ABA-k forgalmazása során bármely harmadik országban szembesülnek.

az európai útlevél működéséről szóló vélemény a 35. cikk értelmében a nem uniós ABA-k uniós ABAK-ok általi Unióban történő forgalmazása és a 37–41. cikk értelmében az ABA-k nem uniós ABAK-ok általi Unióban történő kezelése és/vagy forgalmazása vonatkozásában, valamint a 36. és 42. cikkben meghatározott alkalmazandó nemzeti rendszereknek megfelelően a nem uniós ABA-k uniós ABAK-ok általi tagállamokban történő forgalmazásának működéséről és az ABA-k nem uniós ABAK-ok általi tagállamokban történő kezelésének és/vagy forgalmazásának működéséről szóló vélemény; valamint

a 36. és 42. cikkben meghatározott nemzeti rendszerek érvényességének megszüntetéséről szóló útmutatás az európai útlevélnek a 35. és a 37–41. cikkben meghatározott szabályok szerinti hatálybalépésével párhuzamosan.

az európai útlevél működése vonatkozásában a nem uniós ABA-k uniós ABAK-ok általi Unióban történő forgalmazása és az ABA-k nem uniós ABAK-ok általi Unióban történő kezelése és/vagy forgalmazása tekintetében,

a nem uniós ABA-k uniós ABAK-ok általi tagállamokban történő forgalmazásának működése és az ABA-k nem uniós ABAK-ok általi tagállamokban történő kezelése és/vagy forgalmazása vonatkozásában a vonatkozó nemzeti rendszereknek megfelelően:

mindkét rendszer működése tekintetében az esetleges piaci ingadozások és a verseny torzulásai (egyenlő feltételek), valamint bármely potenciális negatív hatás a befektetői hozzáférés vagy a befektetés szempontjából a fejlődő országokban vagy azok hasznára;

mennyiségi értékelés, amely szám szerint azonosítja azon harmadik országbeli joghatóságokat, ahol a 40. cikkben meghatározott útlevél-mechanizmus alkalmazásában, vagy a 42. cikkben említett nemzeti rendszerek keretében egy tagállamban ABA-t működtető ABAK letelepedett.

a nem uniós ABA-k uniós ABAK-ok általi, tagállamokban történő nemzeti rendszereken keresztüli forgalmazása;

az ABA-k nem uniós ABAK-ok általi, tagállamokban történő nemzeti rendszereken keresztüli forgalmazása;

az ABA-k ezen irányelvvel összhangban engedélyezett ABAK-ok általi, Unióban történő kezelése és forgalmazása az ezen irányelvben meghatározott útlevélrendszeren keresztül;

az ABA-knak az ABAK-októl eltérő személyek vagy jogalanyok általi vagy nevükben történő forgalmazása az Unióban;

az ABA-kba történő befektetés az európai szakmai befektetők által vagy az ő nevükben;

a 21. cikkben meghatározott, letétkezelésre vonatkozó szabályok letétkezelői piacra gyakorolt hatása az Unióban;

a rendszerkockázat értékeléséről szóló 22–24. cikkben, valamint a 28. és 29. cikkben meghatározott, átláthatóságra és jelentéstételre vonatkozó követelmények hatása;

a ►C2  lakossági befektetőkre ◄ gyakorolt esetleges negatív hatás;

ezen irányelvnek a magántőke-alapok és kockázatitőke-alapok működésére és életképességére gyakorolt hatása;

ezen irányelv hatása a befektetői hozzáférésre az Unióban;

ezen irányelv hatása a fejlődő országokban, vagy ezek javára történő befektetésekre;

ezen irányelv hatása az ezen irányelv 26–30. cikkében említett, tőzsdén nem jegyzett társaságok vagy kibocsátók védelmére és az ABA-k és egyéb befektetők közötti egyenlő feltételek biztosítására az ezen, tőzsdén nem jegyzett társaságok vagy kibocsátók jelentős részesedésének vagy az ezek feletti ellenőrzésnek a megszerzését követően.