This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02004L0025-20220812
Directive 2004/25/EC of the european parliament and of the council of 21 April 2004 on takeover bids (Text with EEA relevance)Text with EEA relevance
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról (EGT vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról (EGT vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
02004L0025 — HU — 12.08.2022 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/25/EK IRÁNYELVE (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról (HL L 142, 2004.4.30., 12. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 219/2009/EK RENDELETE (2009. március 11.) |
L 87 |
109 |
31.3.2009 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/59/EU IRÁNYELVE (2014. május 15.) |
L 173 |
190 |
12.6.2014 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/23 RENDELETE (2020. december 16.) |
L 22 |
1 |
22.1.2021 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/25/EK IRÁNYELVE
(2004. április 21.)
a nyilvános vételi ajánlatról
(EGT vonatkozású szöveg)
1. cikk
Hatály
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában
„nyilvános vételi ajánlat” vagy „ajánlat”: olyan, egy társaság értékpapírjainak birtokosai számára az összes értékpapír vagy azok egy részének megszerzésére akár kötelezően akár önkéntesen tett (nem a céltársaságtól származó) nyilvános vételi ajánlat, amelynek eredménye vagy célja a céltársaság irányításának a nemzeti joggal összhangban történő megszerzése;
„céltársaság”: az a társaság, amelynek értékpapírjai az ajánlat tárgyát képezik;
„ajánlattevő”: bármely, olyan köz- vagy magánjogi természetes vagy jogi személy, amely ajánlatot tesz;
„összehangoltan eljáró személyek”: olyan természetes vagy jogi személyek, amelyek az ajánlattevővel vagy a céltársasággal egy, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy egy ajánlat meghiúsítására irányuló kifejezett vagy hallgatólagos, szóbeli vagy írásbeli megállapodás alapján működnek együtt;
„értékpapírok”: minden, egy társaságban szavazati jogot biztosító átruházható értékpapír;
„az ajánlat felei”: az ajánlattevő, az ajánlattevő ügyviteli vagy irányító szervének tagjai, ha az ajánlattevő társaság, a céltáraság, a céltársaság értékpapírjainak birtokosai, és ügyviteli vagy irányító szervének tagjai, és az e felekkel összehangoltan eljáró személyek;
„többszörös szavazati jogot biztosító értékpapírok”: egy elkülönített és megkülönböztetett kategóriába tartozó, és egyenként több szavazatot megtestesítő értékpapírok.
3. cikk
Általános elvek
Az ezen irányelv végrehajtásának céljából a tagállamok biztosítják, hogy betartják a következő alapelveket:
a céltársaság értékpapírjainak ugyanazon kategóriába tartozó valamennyi birtokosa számára biztosítani kell az egyenlő elbánást; továbbá ha egy személy megszerzi egy társaság irányítását, védeni kell az értékpapírok többi birtokosát;
a céltársaság értékpapírjainak birtokosai számára elegendő időt és információt kell biztosítani ahhoz, hogy megfelelően megalapozott döntést tudjanak hozni az ajánlatról; amennyiben a céltársaság ügyviteli vagy irányító szerve az értékpapír birtokosait tanáccsal látja el, ismertetnie kell az ajánlatnak a foglalkoztatásra, az alkalmazási feltételekre, és a társaság üzletviteli helyére gyakorolt hatásait;
a céltársaság ügyviteli vagy irányító szervének a társaság, mint egész érdekében kell eljárnia, és nem tagadhatja meg az értékpapír birtokosaitól az ajánlat érdemi megítélésének lehetőségét;
a céltársaság, az ajánlattevő társaság vagy bármely, az ajánlattal érintett társaság értékpapírjai tekintetében tilos hamis piacot létrehozni oly módon, hogy az értékpapírok árának emelkedése vagy csökkenése mesterségessé váljon, és a piac szokásos működése torzuljon;
az ajánlattevő csak akkor jelentheti be ajánlatát, ha a készpénz ellenértéket - ha ilyen ellenértéket ajánlottak fel - teljes mértékben szolgáltatni tudja, és miután minden ésszerű intézkedést megtett a bármely más típusú ellenérték nyújtásának biztosítása érdekében;
a céltársaságot nem lehet az értékpapírjaira vonatkozó ajánlat miatt a tevékenységének folytatásában az ésszerűnél hosszabb ideig akadályozni.
Az (1) bekezdésben megállapított elvek betartásának biztosítása érekében a tagállamok
biztosítják, hogy az ezen irányelvben meghatározott minimumkövetelményeket betartják;
az ajánlatok szabályozására további, az ezen irányelv feltételeinél és rendelkezéseinél szigorúbb feltételeket és rendelkezéseket állapíthatnak meg.
4. cikk
A felügyeleti hatóság és az alkalmazandó jog
Az ajánlat felügyeletére illetékes hatóság azon tagállam hatósága, ahol a céltársaság létesítő okirat szerinti székhelye található, ha e társaság értékpapírjainak bevezetése a tagállam szabályozott piacán megtörtént.
Ha a céltársaság értékpapírjait a létesítő okirat szerinti székhelye tagállamának szabályozott piacán nem vezették be, az ajánlat felügyeletére illetékes hatóság azon tagállam hatósága, amelynek szabályozott piacán a társaság értékpapírjainak bevezetése megtörtént.
Ha a céltársaság értékpapírjainak bevezetése több mint egy tagállam szabályozott piacán történt meg, az ajánlat felügyeletére illetékes hatóság azon tagállam hatósága, amely szabályozott piacán a társaság értékpapírjainak tőzsdei bevezetése hamarabb történt meg.
Ha a céltársaság értékpapírjainak bevezetése első alkalommal több mint egy tagállam szabályozott piacán egyidejűleg történt meg, a céltársaság e szabályozott piacoknak és felügyeleti hatóságainak a kereskedés első napján történő értesítése útján határozza meg, hogy e tagállamok felügyeleti hatóságai közül melyik az ajánlat felügyeletére illetékes hatóság.
Ha a céltársaság értékpapírjainak tőzsdei bevezetése egyidejűleg több tagállam szabályozott piacán a 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban már megtörtént, e tagállamok felügyeleti hatóságai a 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott időponttól számított négy héten belül megállapodnak arról, hogy melyikük legyen az ajánlat felügyeletére illetékes hatóság. Ellenkező esetben a céltársaság határozza meg az illetékes hatóságot e négyhetes időszakot követő első kereskedési napon.
A tagállamok biztosítják, hogy a c) pont szerinti döntéseket nyilvánosságra hozzák.
A b) és c) pontban említett esetekben az ajánlat esetében felajánlott ellenértékkel – különösen az árral – kapcsolatos kérdéseket, és az ajánlatra vonatkozó eljárással – különösen az ajánlattevőnek az ajánlat megtételével kapcsolatos döntésére vonatkozó információval, az ajánlat tartalmával és az ajánlat közzétételével – kapcsolatos kérdéseket az illetékes hatóság helye szerinti tagállam szabályaival összhangban kezelik. A céltársaság létesítő okirata szerinti székhely szerinti tagállam szabályait kell alkalmazni és az illetékes hatóság a céltársaság létesítő okirata szerinti székhely szerinti tagállam hatósága a céltársaság munkavállalói számára nyújtandó információval kapcsolatos kérdésekben, és a társasági joggal kapcsolatos kérdésekben, különösen a szavazati jogok irányítás megszerzését biztosító arányára és az ajánlattételi kötelezettségtől való bármilyen eltérésre, valamint az olyan feltételekre vonatkozó kérdésekben, amelyek szerint a céltársaság ügyviteli vagy irányító szerve olyan cselekményeket végezhet, amelyek az ajánlat megzavarását eredményezhetik.
Feltéve, hogy betartják a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított általános elveket, a tagállamok az ezen irányelv végrehajtásához elfogadott és bevezetett szabályaikban előírhatnak a szabályoktól való eltéréseket:
a nemzeti szinten meghatározott körülmények figyelembevétele céljából ilyen eltéréseknek a nemzeti szabályaikba történő bevezetésével
és/vagy
felügyeleti hatóságaik részére annak engedélyezésével, hogy saját hatáskörükben eltérjenek e nemzeti szabályoktól, az i) pontban említett körülmények vagy más egyedi körülmények figyelembevétele céljából, ez utóbbi esetben indokolt döntést kell megkövetelni.
A tagállamok biztosítják, hogy a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) IV. címében vagy az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) V. címében előírt szanálási eszközök, hatáskörök és mechanizmusok alkalmazása esetén ezen irányelv 5. cikkének (1) bekezdése ne legyen alkalmazandó.
5. cikk
A kisebbségi részvényesek védelme, a kötelező ajánlat és a méltányos ár
Feltéve, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános elveket betartják, a tagállamok feljogosíthatják felügyeleti hatóságaikat, hogy az első albekezdésben említett árat módosítsák tisztán meghatározott körülmények esetén és kritériumok szerint. E célból készíthetnek egy listát azon körülményekről, amelyek esetén a legmagasabb ár akár felfelé vagy lefelé módosítható, például amennyiben a legmagasabb árat az eladó és a vevő közötti megállapodás határozta meg, amennyiben a kérdéses értékpapírok piaci áraival manipuláltak, amennyiben a piaci árakat általánosságban, vagy bizonyos piaci árakat egyedileg kivételes események befolyásoltak, vagy az ajánlati ár módosítására egy nehézségekkel küzdő vállalkozás megmentése érdekében kerül sor. Meghatározhatják az ilyen esetekben alkalmazandó kritériumokat is, például az átlagos piaci értéket egy meghatározott időszakban, egy társaság felszámolási értékét, vagy bármely más, a pénzügyi elemzésben általánosan használt objektív értékelési kritériumot.
A felügyeleti hatóságnak a méltányos árat módosító bármely döntését meg kell indokolni és nyilvánosságra kell hozni.
Ennek ellenére – amennyiben az ajánlattevő által felajánlott ellenérték nem szabályozott piacra bevezetett likvid értékpapírokból áll, az ellenértéknek készpénzt is tartalmaznia kell.
Az ajánlattevő készpénzellenértéket is felajánl választási lehetőségként, amennyiben ő vagy a vele összehangoltan eljáró személyek egy, a (4) bekezdéssel összhangban a tagállam által megállapított időponttól az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő lejártáig készpénzért a céltársaság szavazati jogainak legalább 5 %-ára jogosító értékpapírt vásárolt.
A tagállamok előírhatják, hogy minden esetben legalább alternatívaként készpénzes ellenértéket is fel kell ajánlani.
6. cikk
Az ajánlatokra vonatkozó információ
Amennyiben az első albekezdésben említett ajánlat a felügyeleti hatóság előzetes jóváhagyásától függ, és e jóváhagyás megtörtént, azt – az esetlegesen megkövetelt fordításon túl – valamennyi olyan tagállamban elismerik, amelyek piacán a céltársaság értékpapírjainak tőzsdei bevezetése megtörtént, anélkül, hogy e tagállam felügyeleti hatósága általi jóváhagyás megszerzése szükséges lenne. E hatóságok csak akkor követelhetik meg az ajánlat kiegészítését további információkkal, ha ezen információk jellegzetesek azon tagállam vagy tagállamok piaca tekintetében, ahol a céltársaság értékpapírjainak tőzsdei bevezetése megtörtént, és olyan formalitásokhoz kapcsolódnak, amelyeknek az ajánlat elfogadásához, és az ajánlat lezárásakor esedékes ellenérték átvételéhez kell megfelelni, továbbá ahhoz az adórendszerhez kapcsolódnak, amely hatálya alá az értékpapírok birtokosainak felajánlott ellenérték tartozni fog.
A (2) bekezdésben említett vételi ajánlat legalább az alábbiakat tartalmazza:
az ajánlati feltételek;
az ajánlattevő azonosítása, vagy – amennyiben az ajánlattevő társaság – a társaság formája, neve és létesítő okirata szerinti székhelye;
az értékpapírok, vagy – adott esetben – az értékpapírosztály vagy -osztályok, amelyekre az ajánlat vonatkozik;
az értékpapírért és értékpapírosztályokért felajánlott ellenérték, és – kötelező ajánlat esetén – az ellenérték meghatározására alkalmazott módszer, és az ezen ellenérték megfizetésének módja;
a 11. cikk (4) bekezdésében megállapított áttörési szabály eredményeként esetlegesen megszűnő jogok miatt felajánlott kártalanítás, az összeg megfizetésének és kiszámításának módja;
az értékpapíroknak az ajánlattevő által megszerezni vállalt maximális és minimális százaléka vagy mennyisége;
az ajánlattevőnek és a vele összehangoltan eljáró személyeknek a céltársaságban már meglévő részesedésére vonatkozó adatok;
minden olyan feltétel, amelytől az ajánlat függ;
az ajánlattevőnek a céltársaság és – amennyiben ezt az ajánlat érinti – az ajánlattevő társaság jövőbeni üzleti tevékenységére, munkavállalóik és vezetőik állásainak fenntartására vonatkozó szándékai, beleértve minden, a foglalkoztatás feltételeiben bekövetkező lényeges változtatást, és különösen az ajánlattevőnek a két társaságra vonatkozó stratégiai terveit, és a foglalkoztatásra, valamint a társaságok telephelyeire gyakorolt valószínűsíthető következményeket;
az ajánlat elfogadására nyitva álló időszak;
amennyiben az ajánlattevő által felajánlott ellenérték bármilyen jellegű értékpapírokat tartalmaz, az ezen értékpapírokra vonatkozó információk;
az ajánlat finanszírozására vonatkozó információ;
az ajánlattevővel vagy a céltársasággal összehangoltan eljáró személyek azonossága, és – társaságok esetén – azok formája, neve, létesítő okirat szerinti székhelye, valamint az ajánlattevővel és – amennyiben lehetséges – a céltársasággal meglévő kapcsolatuk;
az ajánlattevő és a céltársaság értékpapírjainak birtokosai között az ajánlat eredményeként megkötött szerződésekre irányadó nemzeti jog, valamint az illetékes bíróságok.
7. cikk
Az elfogadásra nyitva álló időszak
8. cikk
A vételi ajánlat közzététele
9. cikk
A céltársaság ügyviteli vagy irányító szervének kötelezettségei
Felhatalmazással kell rendelkezni legalább attól az időponttól kezdődően, hogy a céltársaság tudomást szerez a 6. cikk (1) bekezdésének első mondatában említett, az ajánlattételről szóló döntésről, addig, amíg az ajánlat eredményét közzé nem teszik vagy az ajánlat hatályát nem veszti. A tagállamok megkövetelhetik, hogy a felhatalmazás megszerzésére korábban kerüljön sor, például amint a céltársaság ügyviteli vagy irányító szerve értesül az ajánlattételre irányuló szándékról.
10. cikk
Az 1. cikk (1) bekezdésében említett társaságokra vonatkozó információ
A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett társaságok közzé teszik az alábbiakra vonatkozó részletes információkat:
tőkeszerkezetük, beleértve azokat az értékpapírokat, amelyeknek egy tagállam szabályozott piacán való bevezetése nem történt meg, ahol szükséges a különböző részvényosztályok feltüntetésével, és – minden részvényosztály vonatkozásában – az azokhoz tartozó jogokkal és kötelezettségekkel, és azoknak a részvényekből álló tőkéhez viszonyított százalékos arányával;
az értékpapírok átruházására vonatkozó bármilyen korlátozás, mint részesedés szerzéshez kapcsolódó korlátozások, vagy a társaság, illetve az értékpapírok más birtokosai jóváhagyása beszerzésének szükségessége, a 2001/34/EK irányelv 46. cikkének sérelme nélkül;
a 2001/34/EK irányelv 85. cikke szerinti jelentős közvetlen és közvetett részesedések (beleértve a piramisszerkezeteken alapuló és a keresztrészesedéseket);
a különleges irányítási jogokat megtestesítő értékpapírok birtokosai, és e jogok leírása;
bármely esetleges munkavállalói részvényesi rendszer által előírt irányítási mechanizmus, amelyben az irányítási jogokat nem közvetlenül a munkavállalók gyakorolják;
szavazati jogok bármely korlátozása, mint például egy meghatározott részesedéshez vagy szavazatszámhoz kapcsolódó sza vazati jog korlátozása, szavazati jogok gyakorlására vonatkozó határidők, vagy olyan rendszerek, amelyek által az értékpapírokhoz fűződő pénzügyi előnyök – a társaság együttműködésével – elkülönülnek az értékpapírok birtoklásától;
a részvényesek közötti bármely olyan megállapodás, amelyekről a társaságnak tudomása van, és amelyek a 2001/34/EK irányelv értelmében az értékpapírok és/vagy szavazati jogok átruházásának korlátozását eredményezhetik;
az ügyviteli vagy irányító szerv tagjainak kinevezésére és elmozdítására, valamint az alapszabály módosítására vonatkozó szabályok;
az ügyviteli vagy irányító szerv tagjainak jogosítványai, és különösen részvény kibocsátásra és visszavásárlásra vonatkozó jogkörük;
bármely olyan lényeges megállapodás, amelyben a társaság félként szerepel, és amely egy nyilvános vételi ajánlatot követően a társaság irányításában bekövetkezett változás miatt lép hatályba, módosul vagy szűnik meg, kivéve, ha azok nyilvánosságra hozatala súlyosan sértené a társaságot; ezt a kivételt nem kell alkalmazni, ha a társaság más jogszabály alapján egyébként köteles az ilyen információ felfedésére;
bármely olyan, a társaság és az ügyviteli vagy irányító szerv tagjai, illetve a munkavállalók közötti megállapodás, amely kártalanítást ír elő abban az esetben, ha lemondanak, vagy alapos ok nélkül elbocsátják őket, vagy munkaviszonyuk nyilvános vételi ajánlat miatt szűnik meg.
11. cikk
Áttörés
A céltársaság és értékpapírbirtokosok közötti szerződéses megállapodásokban, vagy a céltársaság értékpapírjainak birtokosai között az ezen irányelv elfogadását követően hatályba lépett szerződéses megállapodásokban előírt, az értékpapírok átruházására vonatkozó korlátozások nem alkalmazhatók az ajánlattevőre a 7. cikk (1) bekezdésében megállapított, az ajánlat elfogadásra nyitva álló idő alatt.
A céltársaság és értékpapírjainak birtokosai közötti szerződéses megállapodásokban, vagy a céltársaság értékpapírjainak birtokosai között az ezen irányelv elfogadását követően hatályba lépett szerződéses megállapodásokban előírt, a szavazati jogokra vonatkozó korlátozások nem hatályosak a részvényesek azon közgyűlésén, amely a 9. cikkel összhangban védekező intézkedésekről határoz.
A többszörös szavazati jogot megtestesítő értékpapírok egyenként egy szavazatot érnek a részvényesek azon közgyűlésén, amely a 9. cikkel összhangban védekező intézkedésekről határoz.
E célból az ajánlattevőnek joga van a részvényesek közgyűlését rövid úton összehívni, azzal a feltétellel, hogy a közgyűlés az értesítést követő két héten belül nem tartható meg.
12. cikk
Választható szabályozások
A társaság döntését a részvényesek közgyűlésén hozza meg, azon tagállam jogával összhangban, amelyben a társaság létesítő okirat szerinti székhelye van, az alapszabály módosítására alkalmazandó szabályokkal összhangban. A döntést közlik azon tagállam felügyeleti hatóságával, amelyben a társaság létesítő okirat szerinti székhelye található, valamint minden olyan tagállam felügyeleti hatóságával, amelyek szabályozott piacán az értékpapírok bevezetése megtörtént, illetve ahol ilyen bevezetésre irányuló kérelmet előterjesztették.
13. cikk
Az ajánlattételi eljárásra vonatkozó egyéb szabályok
A tagállamok továbbá megállapítják az ajánlatokra vonatkozó egyéb szabályokat, legalább a következők tekintetében:
az ajánlatok elfogadására nyitva álló határidő lejárta;
az ajánlatok felülvizsgálata;
versengő ajánlatok;
az ajánlatok eredményeinek közzététele;
az ajánlatok visszavonhatatlansága és a megengedett feltételek.
14. cikk
A munkavállalók képviselői számára nyújtandó információk és a velük folytatott konzultáció
Ez az irányelv nem érinti az ajánlattevő és a céltársaság munkavállalói képviselőinek tájékoztatására és a velük való konzultációra irányadó nemzeti szabályokat, továbbá – ha a tagállamok így rendelkeznek – az ajánlattevő és a céltársaság munkavállalóinak a döntésben való részvétellel kapcsolatos nemzeti szabályokat, különösena 94/45/EK, 98/59/EK, 2001/86/EK és a 2002/14/EK irányelv alapján elfogadott szabályokat.
15. cikk
Kiszorítás
A tagállamok biztosítják, hogy az ajánlattevő kérheti a fennmaradó értékpapírok minden birtokosától, hogy ezen értékpapírokat méltányos áron neki eladják. A tagállamok e jogot a következő esetek valamelyikében vezetik be:
amennyiben az ajánlattevő birtokolja a szavazati jogokat megtestesítő tőke legalább 90 %-át, és a céltársaság szavazati jogainak legalább 90 %-át,
vagy
amennyiben – az ajánlat elfogadását követően – az ajánlattevő a céltársaság szavazati jogokat megtestesítő tőkéjének legalább 90 %-át képviselő szavazati jogokat és az ajánlat részét képező szavazati jogok legalább 90 %-át megtestesítő értékpapírokat megszerezte vagy szerződésben kötelezte magát azok megszerzésére.
Az a) pontban említett esetben a tagállamok magasabb küszöbértéket is meghatározhatnak, amely azonban nem haladhatja meg a szavazati jogokat megtestesítő tőke 95 %-át és a szavazati jogok 95 %-át.
Amennyiben a céltársaság több értékpapírosztályba tartozó értékpapírt bocsátott ki, a tagállamok előírhatják, hogy a kivásárlási jog csak arra az osztályra vonatkozik, amelyben a (2) bekezdésben megállapított küszöbértéket elérték.
Önkéntes ajánlatot követően a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett mindkét esetben az ajánlatban szereplő ellenérték akkor tekinthető méltányosnak, ha az ajánlattevő – az ajánlat elfogadásával – megszerezte az ajánlat tárgyát képező szavazati jogokat megtestesítő tőke legalább 90 %-át képviselő értékpapírokat.
Kötelező ajánlattételt követően az ajánlatban szereplő ellenértéket méltányosnak kell tekinteni.
16. cikk
Eladási jog
17. cikk
Szankciók
A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti intézkedések megsértésére alkalmazandó szankciókat és megteszik a szükséges lépeseket annak biztosítása érdekében, hogy azokat végrehajtsák. Az ilyen módon előírt szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek. A tagállamok legkésőbb a 21. cikk (1) bekezdésében megállapított időpontig értesítik a Bizottságot az ilyen intézkedésekről, valamint – a lehető legkorábbi időpontban – az azokban bekövetkezett minden további változásról.
18. cikk
Bizottsági eljárás
▼M1 —————
19. cikk
Kapcsolattartó bizottság
Egy kapcsolattartó bizottság jön létre, amelynek feladata:
a Szerződés 226. és 227. cikkének sérelme nélkül, az ezen irányelv harmonizált alkalmazásának elősegítése, az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémákkal foglalkozó rendszeres üléseken keresztül;
amennyiben szükséges, a Bizottság részére az ezen irányelv kiegészítéseire és módosításaira vonatkozó tanácsok nyújtása.
20. cikk
Felülvizsgálat
A 21. cikk (1) bekezdésében megállapított időpont után öt évvel a Bizottság az ezen irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok tükrében azt megvizsgálja, és – ha szükséges – javasolja annak felülvizsgálatát. E vizsgálat tartalmazza az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó felügyeleti struktúrákra és a nyilvános vételi ajánlatok akadályaira vonatkozó felmérést.
Ebből a célból a tagállamok évente ellátják a Bizottságot az olyan nyilvános vételi ajánlatokra vonatkozó információkkal, amely ajánlatokat olyan társaságok vonatkozásában tettek, amelyek értékpapírjainak tőzsdei bevezetése a szabályozott piacukon megtörtént. Ez az információ tartalmazza az érintett társaságok honosságát, az ajánlatok eredményét, valamint minden olyan információt, amely lényeges a nyilvános vételi ajánlatok gyakorlati működésének megértéséhez.
21. cikk
Átültetés
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
22. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.
23. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
( 1 ) Az értékpapír befektetési szolgáltatásokról szóló, 1993. május 10-i 93/22/EGK tanácsi irányelv (HL L 141., 1993.6.11., 27. o.) A legutóbb a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.) módosított irányelv.
( 2 ) Az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról szóló, 2001. május 28-i 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 184., 2001.7.6., 1. o.). A legutóbb a 2003/71/EK irányelvvel (HL L 345., 2004.12.31., 64. o.) módosított irányelv.
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendelete (2020. december 16.) a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (HL L 022, 2021.1.22., 1. o.).
( 5 ) A meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv (HL L 222., 1978.8.14., 11. o.). A legutóbb a 2003/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 178., 2003.7.17., 16. o.) módosított irányelv.
( 6 ) Az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv (HL L 193., 1983.7.18., 1. o.). A legutóbb a 2003/51/EK irányelvvel módosított irányelv.