This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02002D0187-20090604
Council Decision of 28 February 2002 setting up Eurojust with a view to reinforcing the fight against serious crime (2002/187/JHA)
Consolidated text: A Tanács határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (2002/187/IB)
A Tanács határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (2002/187/IB)
No longer in force
2002D0187 — HU — 04.06.2009 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS HATÁROZATA (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (HL L 063, 6.3.2002, p.1) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 245 |
44 |
29.9.2003 |
||
|
L 138 |
14 |
4.6.2009 |
||
A TANÁCS HATÁROZATA
(2002. február 28.)
a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról
(2002/187/IB)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel a Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,
tekintettel a Németországi Szövetségi Köztársaság kezdeményezésére, valamint a Portugál Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Svéd Királyság és a Belga Királyság kezdeményezésére ( 1 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
mivel:|
(1) |
A tagállamok igazságügyi együttműködését tovább kell fejleszteni, különösen a bűnözésnek a gyakorta transznacionális szervezetek által elkövetett súlyos formái elleni küzdelemben. |
|
(2) |
A tagállamok igazságügyi együttműködésének hatékony javítása olyan strukturális intézkedések azonnali elfogadását igényli az Európai Unió szintjén, amelyek az alapvető jogok és szabadságok maradéktalan tiszteletben tartása mellett előmozdíthatják a több tagállam területére kiterjedő nyomozási és büntetőeljárási tevékenységek legmegfelelőbb összehangolását. |
|
(3) |
Az Európai Tanács a szervezett bűnözés súlyos formái elleni fellépés fokozása érdekében az 1999. október 15–16-án Tamperében tartott ülésén, különösen következtetéseinek 46. pontjában elhatározta egy azonos jogosultsággal rendelkező ügyészekből, bírákból vagy rendőrségi tisztviselőkből álló szervezeti egység (Eurojust) létrehozását. |
|
(4) |
Ezzel a határozattal létrejön az Eurojust mint az Európai Unió jogi személyiséggel rendelkező szerve, amelynek tevékenységét az Európai Unió költségvetéséből finanszírozzák, kivéve a nemzeti tagoknak és segítőiknek – a származási tagállamot terhelő – bérét és illetményét. |
|
(5) |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) céljai az Eurojust tevékenységére is irányadóak. Az Eurojust testületének el kell fogadnia az e célok megvalósításához szükséges végrehajtási intézkedéseket. Maradéktalanul figyelembe kell vennie az Eurojustnak a nyomozás és büntetőeljárás keretében kifejtett tevékenységeinek kényes jellegét. Ezzel összefüggésben az OLAF-tól meg kell tagadni az akár folyamatban levő, akár befejezett tevékenységek során bármilyen formában őrzött vagy létrehozott okmányokhoz, bizonyítékokhoz, jelentésekhez, feljegyzésekhez vagy információhoz való hozzáférést, és az ilyen okmányok, bizonyítékok, jelentések, feljegyzések és információk átadását. |
|
(6) |
Céljainak lehető leghatékonyabb megvalósítása érdekében az Eurojust egy vagy több nemzeti tagja révén vagy testületként látja el feladatait. |
|
(7) |
A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy a közszolgálat érdekeit szolgáló és érvényesítő rendelkezésekkel összhangban információcserét folytassanak az Eurojusttal. |
|
(8) |
Az Eurojust joghatósága nem érinti a Közösségnek a pénzügyi érdekei védelmére irányuló hatáskörét, sem a hatályos szerződéseket és megállapodásokat, nevezetesen az 1959. április 20-án Strasbourgban aláírt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményt (Európa Tanács), a Tanács által 2000. május 29-én elfogadott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt ( 4 ) és annak 2001. október 16-án elfogadott jegyzőkönyvét ( 5 ). |
|
(9) |
Célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az Eurojust gépi eszközökkel vagy strukturált manuális adatállományokban dolgozza fel a személyi adatokat. Ennek megfelelően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy legalább olyan szintű adatvédelmet biztosítsanak, mint ami a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló, 1981. január 28-án Strasbourgban aláírt egyezmény (Európa Tanács) és későbbi módosításai, különösen a 2001. november 8-án aláírásra megnyitott jegyzőkönyv elveinek az alkalmazásából következik, miután e módosítások a tagállamokra nézve már hatályba léptek. |
|
(10) |
A személyes adatok megfelelő kezelésének biztosítása és ellenőrzése érdekében olyan közös ellenőrző szervet kell létrehozni, amely – az Eurojust összetételének megfelelően – bírákból, illetve – amennyiben a tagállam alkotmányos vagy belső rendszere ezt követeli meg – olyan személyekből áll, akik azzal egyenértékű olyan funkciót látnak el, amely kellő függetlenséget biztosít számukra. Ennek a közös ellenőrző szervnek a hatásköre nem érinti a nemzeti bíróságok hatáskörét és a nemzeti bíróságoknál benyújtható jogorvoslati lehetőségeket. |
|
(11) |
Az Unió és a Közösség által végzett különböző tevékenységek összehangolása érdekében, és tekintettel a Szerződés 29. cikkére és 36. cikkének (2) bekezdésére, a Bizottságnak maradéktalanul részt kell vennie az általános és a hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatos Eurojust-eljárásokban. Az Eurojust eljárási szabályzatának részletesen is rendelkeznie kell arról, miként vegyen részt a Bizottság a hatáskörébe tartozó Eurojust-eljárásokban. |
|
(12) |
Rendelkezéseket kell megállapítani az Eurojust és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) ( 6 ) szoros együttműködése megteremtésének és fenntartásának biztosítására. |
|
(13) |
Az Eurojust és a 98/428/IB együttes fellépés ( 7 ) értelmében létrehozott Európai Igazságügyi Hálózat között privilegizált kapcsolatra van szükség. Ezért a Hálózat titkárságát az Eurojust titkárságán belül kell elhelyezni. |
|
(14) |
Az Eurojust tevékenységének elősegítésére a tagállamok egy vagy több nemzeti kapcsolattartót intézményesítenek vagy jelölnek ki. |
|
(15) |
Amilyen mértékben feladatainak ellátáshoz ez szükséges, az Eurojust számára lehetővé kell tenni, hogy együttműködést és ez irányú megállapodások létrehozását kezdeményezze harmadik államokkal, elsősorban az Unióhoz csatlakozni kívánó tagjelölt országokkal, valamint más olyan országokkal, amelyekkel e tekintetben megállapodás született. |
|
(16) |
Miután ennek a határozatnak az elfogadása azzal jár, hogy a tagállamokban jelentős új jogalkotási intézkedéseket kell jóváhagyni, gondoskodni kell egyes átmeneti rendelkezésekről. |
|
(17) |
A laekeni Európai Tanács 2001. december 14–15-én elfogadott következtetéseinek 57. pontja rendelkezett az Eurojust tevékenységének beindításáról Hágában addig, amíg az egyes intézmények székhelyéről szóló átfogó megállapodás létrejön. |
|
(18) |
Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a Szerződés 6. cikkének (2) bekezdésében és az Európai Unió alapjogi chartájában elfogadott elveket, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Létrehozás és jogi személyiség
Ez a határozat létrehozza a továbbiakban „Eurojust”-nak nevezett egységet, amely az Unió szerveként tevékenykedik.
Az Eurojust jogi személy.
2. cikk
Az Eurojust összetétele
(1) Az Eurojustnak az egyes tagállamok által jogrendszerüknek megfelelően kirendelt egy-egy nemzeti tagja van, akik azonos jogosultságokkal rendelkező ügyészek, bírák vagy rendőrségi tisztviselők.
(2) A tagállamok folyamatosan és hatékonyan közreműködnek az Eurojust 3. cikk szerinti céljainak elérésében. Ennek érdekében:
a) a nemzeti tag állandó munkahelye az Eurojust székhelye;
b) minden nemzeti tagot egy helyettes tag és asszisztensként további egy személy segít munkájában. A helyettes és az asszisztens állandó munkahelye az Eurojust székhelye lehet. A nemzeti tagot több helyettes és asszisztens is segítheti, akiknek – szükség esetén és a testület egyetértésével – állandó munkahelye az Eurojust székhelye lehet.
(3) A nemzeti tag olyan pozíciót tölt be, amely megadja számára a feladata teljesítéséhez szükséges, e határozatban említett hatásköröket.
(4) A nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek jogállása tekintetében tagállamuk nemzeti joga az irányadó.
(5) A helyettesnek teljesítenie kell az (1) bekezdésben foglalt követelményeket, és képesnek kell lennie a nemzeti tag nevében történő eljárásra vagy annak helyettesítésére. Az asszisztens szintén eljárhat a nemzeti tag nevében vagy helyettesítheti őt, ha megfelel az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek.
(6) Az Eurojust az Eurojust nemzeti koordinációs rendszerhez kapcsolódik, a 12. cikkel összhangban.
(7) Az Eurojustnak e határozattal összhangban lehetősége van összekötő bírákat, illetve ügyészeket küldeni harmadik államokba.
(8) Az Eurojust e határozattal összhangban adminisztratív igazgató által vezetett titkársággal rendelkezik.
3. cikk
Célok
(1) A súlyos, különösen a szervezett bűnözés területén, a 4. cikkben említett, két vagy több tagállamot érintő büntetendő magatartással kapcsolatos nyomozással és büntetőeljárással összefüggésben az Eurojust céljai a következők:
a) a tagállamokban a nyomozások és a büntetőeljárások összehangolásának ösztönzése és fokozása a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között, figyelembe véve az egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától származó megkereséseket és a Szerződések keretében elfogadott rendelkezések értelmében illetékes bármely szerv által szolgáltatott információkat;
b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti együttműködés fejlesztése, különösen ►M2 az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok teljesítésének előmozdítása, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközöket is; ◄
c) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak egyéb támogatása, a nyomozások és büntetőeljárások hatékonyabbá tétele céljából.
(2) Az e határozatban megállapított szabályoknak megfelelően, és valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának megkeresése alapján az Eurojust segítséget nyújthat olyan nyomozáshoz és büntetőeljáráshoz, amely csak egyetlen tagállamot vagy harmadik államot érint, amennyiben az adott állammal a ►M2 26a. cikk (2) bekezdésének megfelelően ◄ együttműködést intézményesítő megállapodás jött létre, vagy konkrét esetben a segítségnyújtáshoz lényeges érdek fűződik.
(3) Az e határozatban megállapított szabályoknak megfelelően, és egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának vagy a Bizottságnak a megkeresése alapján az Eurojust segítséget nyújthat olyan nyomozáshoz és büntetőeljáráshoz, amelyek csak az adott tagállamot és a Közösséget érintik.
4. cikk
Hatáskör
(1) Az Eurojust általános hatásköre a következőkre terjed ki:
a) olyan bűnözési formák és bűncselekmények, amelyek vonatkozásában az Europol mindenkor jogosult eljárni ( 8 );
▼M2 —————
c) ►M2 az a) pontban ◄ említett bűnözési formákkal és bűncselekményekkel együtt elkövetett egyéb bűncselekmények.
(2) A bűncselekmények (1) bekezdésben nem említett egyéb formái esetében az Eurojust – céljaival összhangban – valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának megkeresése nyomán segítséget nyújthat a nyomozásban és a büntetőeljárásban.
5. cikk
Az Eurojust feladatai
(1) Céljainak megvalósításában az Eurojust a következő módokon tesz eleget feladatainak:
a) a 6. cikk szerint egy vagy több érintett nemzeti tagja révén; vagy
b) testületként, a 7. cikkel összhangban, ha:
i. az Eurojust által vizsgált ügyek valamelyikében érintett egy vagy több nemzeti tag ezt kéri; vagy
ii. az ügy olyan nyomozással vagy büntetőeljárásokkal jár, amelyeknek uniós szintű következményei vannak, vagy amelyek a közvetlenül érintett tagállamokon kívül más tagállamokat is érinthetnek; vagy
iii. az eljárás az Eurojust céljaival összefüggő általános kérdést érint; vagy
iv. ez a határozat egyébként így rendelkezik.
(2) Az Eurojust feladatainak ellátása során jelzi, hogy a 6. cikknek megfelelően egy vagy több érintett nemzeti tagja révén, vagy a 7. cikk szerint testületként kíván eljárni.
5a. cikk
Koordinációs ügyelet
(1) Feladatainak sürgős esetben történő ellátása érdekében az Eurojust létrehoz egy koordinációs ügyeletet, amely bármikor képes a hozzá beérkező megkeresések fogadására és feldolgozására. A koordinációs ügyelet az Eurojust egyetlen koordinációs ügyeleti kapcsolattartóján keresztül a hét minden napján 24 órában elérhető.
(2) A koordinációs ügyelet tagállamonként egy képviselőből áll (a koordinációs ügyelet képviselője), aki lehet a nemzeti tag, annak helyettese vagy a nemzeti tagot helyettesíteni jogosult asszisztens. A koordinációs ügyelet képviselője a hét minden napján 24 órában képes eljárni.
(3) Amikor sürgős esetben – valamely igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresést vagy határozatot, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközöket is, egy vagy több tagállamban kell teljesíteni, a kérelmező vagy a kibocsátó illetékes hatóság továbbíthatja azt a koordinációs ügyelet részére. A koordinációs ügyelet kapcsolattartója haladéktalanul továbbítja azokat azon tagállam képviselője számára, amely tagállamból a megkeresés származik, és – a továbbító vagy a kibocsátó hatóság kifejezett kérésére – azon tagállamok koordinációs ügyeleti képviselőinek, amelyek területén a megkeresést teljesíteni kell. Ezek a koordinációs ügyeleti képviselők a rájuk ruházott – és a 6. cikkben, valamint a 9a–9f. cikkben említett – feladatok vagy hatáskörök gyakorlása útján haladéktalanul lépéseket tesznek a megkeresés tagállamukban történő teljesítésével kapcsolatban.
6. cikk
A nemzeti tagjai révén eljáró Eurojust feladatai
►M2 (1) ◄ Az érintett nemzeti tagjai révén eljárva, az Eurojust:
a) kellő indokolás mellett a következőket kérheti az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaitól:
i. a konkrét cselekmények tekintetében rendeljék el a nyomozást vagy büntetőeljárást;
ii. fogadják el azt, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet az adott cselekményekkel kapcsolatban a nyomozás vagy a büntetőeljárás megindítása terén;
iii. az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai koordináljanak;
iv. közös nyomozócsoportot hozzanak létre az együttműködés megfelelő eszközeivel összhangban;
v. bocsássák rendelkezésére a feladatainak ellátásához szükséges információt;
vi. tegyenek különleges nyomozati intézkedéseket;
vii. tegyenek meg bármely, a nyomozás vagy a büntetőeljárás szempontjából indokolt egyéb intézkedést;
b) gondoskodik arról, hogy az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a nyomozásról és a büntetőeljárásokról, amelyek a tudomására jutottak;
c) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak kérelmére segítséget nyújt a nyomozások és büntetőeljárások lehető legmegfelelőbb összehangolásához;
d) segítséget nyújt a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok együttműködésének javításához;
e) együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal, így igénybe veszi a Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak javításához;
f) a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében említett esetekben, a testület egyetértésével segíti a csak egyetlen tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát érintő nyomozást és büntetőeljárást.
▼M2 —————
(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok haladéktalanul válaszoljanak az e cikk alapján hozzájuk intézett megkeresésekre.
7. cikk
A testületként eljáró Eurojust feladatai
►M2 (1) ◄ Testületként eljárva, az Eurojust:
a) a 4. cikk (1) bekezdésében említett bűnözési formák és bűncselekmények vonatkozásában – megfelelő indoklással – az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaitól kérheti:
i. meghatározott cselekményekre kiterjedő nyomozás vagy büntetőeljárás elrendelését;
ii. annak elfogadását, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet az adott tényekkel kapcsolatos nyomozása vagy büntetőeljárás megindítása terén;
iii. az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti koordinációt;
iv. közös nyomozócsoport létrehozását az együttműködés megfelelő eszközeivel összhangban;
v. a feladatainak ellátásához szükséges információ rendelkezésére bocsátását;
b) biztosítja, hogy az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a tudomására jutott olyan nyomozásról és büntetőeljárásokról, amelyeknek uniós szintű következményei vannak, vagy amelyek a közvetlenül érintetteken túl más tagállamokat is érinthetnek;
c) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak kérésére segítséget nyújt a nyomozás és büntetőeljárás lehető legmegfelelőbb összehangolásához;
d) elősegíti a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok együttműködésének javítását, különösen az Europol elemzései alapján;
e) együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal, többek között igénybe veszi a Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak javításához;
f) segítheti az Europolt, többek között az Europol elemzéseire támaszkodó vélemények kifejtésével;
g) az a), c) és d) pontban említett esetekben logisztikai támogatást nyújthat. Ez a logisztikai támogatás jelenthet fordítást, tolmácsolást és koordinációs értekezletek szervezését.
(2) Ha két vagy több nemzeti tag nem ért egyet abban, hogy egy, a nyomozással vagy a büntetőeljárással kapcsolatos joghatósági összeütközést a 6. cikk és különösen annak (1) bekezdése c) pontja alapján hogyan oldjanak meg, a testületet kell felkérni arra, hogy írásbeli, nem kötelező erejű véleményt adjon az esetről, feltéve, hogy az nem volt megoldható az érintett, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok közötti kölcsönös megállapodás útján. A testület véleményét azonnal továbbítani kell az érintett tagállamoknak. Ez a bekezdés nem érinti az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontját.
(3) Az Európai Unió által az igazságügyi együttműködésre vonatkozóan elfogadott bármely jogi eszköz rendelkezései ellenére bármely hatáskörrel rendelkező hatóság jelentést tehet az Eurojustnak az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközök végrehajtásával kapcsolatos, ismétlődő visszautasításokról és nehézségekről, valamint felkérheti a testületet, hogy írásbeli, nem kötelező erejű véleményt adjon az esetről, feltéve, hogy az nem volt megoldható az érintett, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok közötti kölcsönös megállapodás vagy az érintett nemzeti tagok bevonása útján. A testület véleményét azonnal továbbítani kell az érintett tagállamoknak.
8. cikk
Az Eurojust kéréseit és véleményeit követő intézkedések
Ha az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai úgy döntenek, hogy valamely, a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kérést nem teljesítik, vagy a 7. cikk (2) és (3) bekezdésében említett írásbeli véleményt figyelmen kívül hagyják, e döntésükről és annak indokairól haladéktalanul tájékoztatják az Eurojustot. Ha a kérés elutasításának indokait azért nem lehetséges megadni, mert az fontos nemzetbiztonsági érdekeket sértene vagy veszélyeztetné egyes személyek biztonságát, a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai működési indokokra hivatkozhatnak.
9. cikk
Nemzeti tagok
(1) A nemzeti tagok hivatali ideje legalább négy év. A származás szerinti tagállam e hivatali időt megújíthatja. A nemzeti tag hivatali idejének lejárta előtt a Tanácsnak az elmozdítás előtti tájékoztatása és indokok feltüntetése nélkül nem mozdítható el hivatalából. Ha valamely nemzeti tag az Eurojust elnöke vagy alelnöke, tagként a hivatali idejének legalább olyan hosszúnak kell lennie, hogy elnöki vagy alelnöki funkcióját a választott hivatali idő egészében betölthesse.
(2) Az Eurojust és a tagállamok közötti összes információcserét a nemzeti tag útján kell lebonyolítani.
(3) Az Eurojust céljainak megvalósítása érdekében a nemzeti tag legalább ugyanolyan szintű hozzáféréssel rendelkezik a tagállamának alábbi nyilvántartástípusaiban meglevő információhoz, vagy legalább ugyanazon a módon képes ezen információk megszerzésére, mint amellyel adott esetben nemzeti szinten ügyészként, bíróként vagy rendőrségi tisztviselőként rendelkezne:
a) bűnügyi nyilvántartások;
b) letartóztatott személyek nyilvántartásai;
c) nyomozati nyilvántartások;
d) DNS-nyilvántartások;
e) tagállamának olyan egyéb nyilvántartásai, amelyeket a feladatai ellátásához szükségesnek vél.
(4) A nemzeti tag közvetlenül is megkeresheti saját tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságait.
9a. cikk
A nemzeti tag számára nemzeti szinten biztosított hatáskörök
(1) A nemzeti tag a 9b., 9c. és 9d. cikkben említett hatásköröket a nemzeti jogszabályokkal összhangban eljáró, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságként gyakorolja, az e cikkben és a 9b–9e. cikkekben meghatározott feltételekre figyelemmel. Feladatainak ellátása során a nemzeti tag szükség szerint tudatja, ha a nemzeti tagok részére e cikk és a 9b., 9c. és 9d. cikkek alapján biztosított hatáskörök szerint jár el.
(2) Minden tagállam meghatározza azoknak a hatásköröknek a jellegét és terjedelmét, amelyek gyakorlását a nemzeti tag számára e tagállam vonatkozásában az igazságügyi együttműködés tekintetében biztosítja. Azonban minden tagállam biztosítja nemzeti tagja számára legalább azokat a – 9b., (a 9e. cikkre figyelemmel) a 9c. és a 9d. cikkben leírt – hatásköröket, amelyek adott esetben bíróként, ügyészként vagy rendőrségi tisztviselőként nemzeti szinten rendelkezésére állnának.
(3) A tagállam, nemzeti tagjának kijelölésekor és szükség esetén bármely más időpontban tájékoztatja a (2) bekezdés végrehajtására vonatkozó döntéséről az Eurojustot és a Tanács Főtitkárságát, így utóbbi tájékoztathatja erről a többi tagállamot. A tagállamok vállalják a fentiek szerint a nemzeti tag számára biztosított előjogok elfogadását és elismerését, amennyiben azok a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban vannak.
(4) Nemzetközi kötelezettségeivel összhangban valamennyi tagállam meghatározza a nemzeti tagot külföldi igazságügyi hatóságokkal kapcsolatos eljárásában megillető jogokat.
9b. cikk
Általános hatáskörök
(1) A nemzeti tagok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósági minőségükben eljárva kiegészítő információkat vehetnek át, továbbíthatnak, mozdíthatnak elő, követhetnek nyomon és szolgáltathatnak az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok végrehajtásával kapcsolatban, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközöket is. Az e bekezdésben említett hatáskörök gyakorlása esetén azonnal értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságot.
(2) Az igazságügyi együttműködés iránti megkeresés részleges vagy nem megfelelő teljesítése esetében a nemzeti tagok – hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósági minőségükben eljárva – tagállamuk hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságát kiegészítő intézkedésekre kérhetik fel a megkeresés teljes körű teljesítése érdekében.
9c. cikk
A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósággal egyetértésben gyakorolt hatáskörök
(1) A nemzeti tagok – hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósági minőségükben – a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósággal egyetértésben vagy annak kérésére és eseti alapon eljárva gyakorolják az alábbi hatásköröket:
a) igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok kibocsátása és kiegészítése, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközöket is;
b) igazságügyi együttműködésre irányuló megkereséseknek és határozatoknak – ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközöket – a tagállamuk területén történő teljesítése;
c) az Eurojust által szervezett koordinációs ülésen egy adott nyomozásban érintett, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára biztosított segítségnyújtás céljából szükségesnek ítélt olyan nyomozati intézkedéseknek a tagállamukban történő elrendelése, melyekben való részvételre a nyomozásban érintett, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok felkérést kapnak;
d) ellenőrzött szállítások engedélyezése és koordinálása tagállamukban.
(2) Az e cikkben említett hatásköröket elsősorban a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság gyakorolja.
9d. cikk
Sürgős esetben gyakorolt hatáskörök
Hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósági minőségükben a nemzeti tagok sürgős esetben és amennyiben a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságot nem lehetséges megfelelő időben azonosítani vagy azzal a kapcsolatot felvenni, jogosultak:
a) az ellenőrzött szállítások engedélyezésére és koordinálására tagállamukban;
b) a tagállamukkal kapcsolatos igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresésnek vagy határozatnak a teljesítésére, ideértve a többek között a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközöket is.
Amint a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságot azonosítják vagy felveszik vele a kapcsolatot, e hatóságot tájékoztatni kell a e cikkben említett hatáskörök gyakorlásáról.
9e. cikk
A nemzeti tagok által kibocsátott megkeresések, ha hatáskör gyakorlására nincs lehetőség
(1) Hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósági minőségében eljárva a nemzeti tag legalább arra hatáskörrel rendelkezik, hogy a 9c. és 9d. cikkben említett hatáskörök gyakorlására jogosult hatósághoz javaslatot nyújtson be, ha e hatásköröknek a nemzeti tag számára történő biztosítása ellentétes:
a) az alkotmányos szabályokkal;
vagy
b) a büntető igazságügyi rendszer alapvető jellemzőivel:
i. a rendőrség, az ügyészek és a bírák közötti hatáskörmegosztás tekintetében;
ii. a feladatok bűnüldöző hatóságok közötti funkcionális megosztása tekintetében;
vagy
iii. az érintett tagállam szövetségi szerkezetére vonatkozóan.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben a nemzeti tag által kibocsátott megkereséssel a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság indokolatlan késedelem nélkül foglalkozzon.
9f. cikk
A nemzeti tagok közös nyomozócsoportokban való részvétele
A nemzeti tagok – az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 13. cikkével vagy a közös nyomozócsoportokról szóló, 2002. június 13-i 2002/465/IB kerethatározattal ( 9 ) összhangban – saját tagállamuk vonatkozásában jogosultak részt venni közös nyomozócsoportokban, ideértve azok felállítását is. A tagállamok azonban a nemzeti tag részvételét a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság egyetértésétől függővé tehetik. A nemzeti tagok, helyetteseik vagy asszisztenseik felkérést kapnak bármely olyan közös nyomozócsoportban való részvételre, amelyben tagállamuk részt vesz, és amelyre az alkalmazandó pénzügyi eszközök közösségi finanszírozást biztosítanak. Minden tagállam meghatározza, hogy nemzeti tagja hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságként vagy az Eurojust nevében vesz részt a közös nyomozócsoportban.
10. cikk
Testület
(1) A nemzeti tagok összessége alkotja a testületet. Minden nemzeti tag egy szavazattal rendelkezik.
(2) ►M2 A Tanács a testület javaslata alapján, minősített többséggel jóváhagyja az Eurojust eljárási szabályzatát. A testület a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések tekintetében a 23. cikkben meghatározott közös ellenőrző szervvel folytatott konzultációt követően, kétharmados többséggel fogadja el javaslatát. ◄ Az eljárási szabályzat személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezései a Tanács külön jóváhagyását igénylik.
(3) A testület – amikor ►M2 a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése szerint ◄ jár el – kétharmados többséggel hozza meg döntéseit. A testület egyéb határozatait eljárási szabályzatának megfelelően hozza meg.
11. cikk
A Bizottság szerepe
(1) A Bizottság a Szerződés 36. cikkének (2) bekezdésével összhangban támogatja az Eurojust tevékenységét. A Bizottság a hatáskörébe tartozó területeken vesz részt az Eurojust tevékenységeiben.
(2) Az Eurojustnak a nyomozások és büntetőeljárások összehangolása terén végzett munkája tekintetében a Bizottságot fel lehet kérni arra, hogy szakértőként segítse azt.
(3) Az Eurojust és a Bizottság közötti együttműködés fokozása érdekében az Eurojust megállapodhat a Bizottsággal a szükséges gyakorlati intézkedésekről.
12. cikk
Nemzeti Eurojust koordinációs rendszer
(1) Minden tagállam kijelöl egy vagy több nemzeti Eurojust levelezőt.
(2) Minden tagállam 2011. június 4. előtt létrehoz egy nemzeti Eurojust koordinációs rendszert a következők munkájának összehangolása érdekében:
a) a nemzeti Eurojust-levelezők;
b) az Eurojust terrorizmus ügyében eljáró nemzeti levelezője;
c) az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti levelezője és az Európai Igazságügyi Hálózat legfeljebb három egyéb kapcsolattartója;
d) a nemzeti tagok vagy a közös nyomozócsoportok hálózatának, valamint a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyek tekintetében a kapcsolattartó pontok európai hálózatának létrehozásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/494/IB határozat ( 10 ), a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről szóló, 2007. december 6-i 2007/845/IB határozat ( 11 ) és egy korrupcióellenes kapcsolattartói hálózatról szóló, 2008. október 24-i 2008/852/IB tanácsi határozat ( 12 ) által létrehozott hálózatok kapcsolattartói.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett személyek megtartják a nemzeti jog szerinti beosztásukat és jogállásukat.
(4) A nemzeti Eurojust-levelezők felelősek a nemzeti Eurojust koordinációs rendszer működéséért. Ha több Eurojust-kapcsolattartót jelölnek ki, akkor egyikük felelős a nemzeti Eurojust koordinációs rendszer működéséért.
(5) Az Eurojust nemzeti koordinációs rendszere a tagállamok területén belül megkönnyíti az Eurojust feladatainak végrehajtását, különösen azáltal, hogy:
a) biztosítja, hogy a 16. cikkben említett ügyviteli rendszer hatékony és megbízható módon kapja meg az érintett tagállammal kapcsolatos információkat;
b) segít annak meghatározásában, hogy egy adott esettel az Eurojust vagy az Európai Igazságügyi Hálózat segítségnyújtását igénybe véve kell-e foglalkozni;
c) segíti a nemzeti tagot az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok – ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközöket is – végrehajtására vonatkozóan a megfelelő hatóságok azonosításában;
d) szoros kapcsolatot tart fenn az Europol nemzeti egységével.
(6) Az (5) bekezdésben említett célok teljesítése érdekében az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban említett személyeknek kötelező, a (2) bekezdés d) pontjában említett személyeknek lehetőségük van az e cikkel, a 16., 16a., 16b. és 18. cikkel és az Eurojust eljárási szabályzatával összhangban az ügyviteli rendszerhez kapcsolódni. Az ügyviteli rendszerhez való kapcsolódás az Európai Unió általános költségvetését terheli.
(7) E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mint amely érinti a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolatokat, amelyekről az olyan igazságügyi együttműködésről szóló eszközök rendelkeznek, mint például az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 6. cikke. A nemzeti tag és a nemzeti levelező közötti kapcsolatok nem zárják ki a közvetlen kapcsolat lehetőségét a nemzeti tag és annak hatáskörrel rendelkező hatóságai között.
13. cikk
Információcserék a tagállamokkal és a nemzeti tagok között
(1) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a 4. és 5. cikkel és e határozat adatvédelmi szabályaival összhangban kicserélik az Eurojusttal az összes olyan információt, amelyre az Eurojustnak feladatai ellátásához szüksége van. Ez legalább a (5), (6) és (7) bekezdésben említett információkra terjed ki.
(2) Az Eurojustnak történő információátadás csak akkor értelmezhető az adott esetben az Eurojusttól segítség kérésére irányuló megkeresésként, ha egy hatáskörrel rendelkező hatóság ezt pontosan meghatározza.
(3) Az Eurojust nemzeti tagjai felhatalmazást kapnak arra, hogy az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges információkat előzetes engedély nélkül kicseréljék egymással vagy tagállamaik hatáskörrel rendelkező hatóságaival. A nemzeti tagokat azonnal tájékoztatni kell különösen az őket érintő ügyekről.
(4) Ez a cikk nem érinti az Eurojust részére történő információátadásra vonatkozó egyéb kötelezettségeket, ideértve a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről szóló, 2005. szeptember 20-i 2005/671/IB tanácsi határozatot ( 13 ).
(5) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti tagok tájékoztatást kapjanak a közös nyomozócsoportok felállításáról – függetlenül attól, hogy ezek felállítása az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 13. cikke vagy a 2002/465/IB kerethatározat alapján történik-e –, valamint e csoportok tevékenységének eredményeiről.
(6) A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti tagjuk haladéktalanul tájékoztatást kapjon minden olyan ügyről, amelyben legalább három tagállam közvetlenül érintett, és amelyre vonatkozóan legalább két tagállam részére továbbítottak igazságügyi együttműködésre irányuló megkereséseket vagy határozatokat, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközöket is; és
a) a kérdéses bűncselekmény a kérelmező vagy a kibocsátó államban olyan szabadságvesztés-büntetéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő, amely büntetési tételének felső határa – az érintett tagállam döntésétől függően – legalább öt vagy hat év, és szerepel az alábbi jegyzékben:
i. emberkereskedelem;
ii. gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;
iii. kábítószer-kereskedelem;
iv. lőfegyverek, részeik, alkotóelemeik és lőszereik kereskedelme;
v. korrupció;
vi. az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás;
vii. az euro hamisítása;
viii. pénzmosás;
ix. az információs rendszerek elleni támadások;
vagy
b) arra utaló tények merültek fel, hogy bűnszervezet is érintett az ügyben;
vagy
c) arra utaló tények merültek fel, hogy az ügynek jelentős, határokon átnyúló dimenziói lehetnek, vagy európai uniós szintű következményekkel járhat, vagy a közvetlenül érintett tagállamokon kívül más tagállamokat is érinthet.
(7) A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti tagjuk tájékoztatást kapjon az alábbiakról is:
a) olyan esetek, amelyekben joghatósági összeütközések merültek fel vagy ilyenek felmerülése várható;
b) olyan ellenőrzött szállítás, amely legalább három olyan államot érint, amelyből legalább kettő tagállam;
c) az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok teljesítésének ismételt nehézségei vagy megtagadása, a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökkel kapcsolatos nehézségeket vagy megtagadásokat is ideértve.
(8) A nemzeti hatóságok nem kötelesek egy adott esettel kapcsolatban információt szolgáltatni, ha ez:
a) alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene; vagy
b) egyének biztonságát veszélyeztetné.
(9) Ez a cikk nem érinti a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban vagy egyezményekben meghatározott feltételeket, ideértve az átadott információk felhasználására vonatkozó, harmadik országok által meghatározott bármely feltételt.
(10) Az Eurojust részére a (5), (6) és (7) bekezdéssel összhangban átadott információknak legalább azokat az információtípusokat tartalmaznia kell – amennyiben rendelkezésre állnak –, amelyeket a mellékletben található jegyzék tartalmaz.
(11) Az e cikkben említett információkat strukturált módon kell továbbítani az Eurojustnak.
(12) A Bizottság 2014. június 4-ig (13) jelentést készít – az Eurojust által a rendelkezésére bocsátott információk alapján – e cikk végrehajtásáról, amelyhez mellékelhet bármilyen, megfelelőnek tartott javaslatot, ideértve a (5), (6) és (7) bekezdés és a melléklet módosítására irányuló javaslatokat is.
13a. cikk
Az Eurojust által a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára nyújtott tájékoztatás
(1) Az Eurojust tájékoztatást és visszajelzést nyújt a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára az információfeldolgozás eredményeiről, ideértve az ügyviteli rendszerben már tárolt ügyekkel való kapcsolatokat is.
(2) Ezen túlmenően, ha egy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság tájékoztatást kér az Eurojusttól, az Eurojust az említett hatóság által kérelmezett időkereten belül továbbítja az információkat.
14. cikk
A személyes adatok kezelése
(1) Az Eurojust, amennyiben céljainak megvalósításához ez szükséges, hatáskörén belül és feladatainak ellátása érdekében gépi eszközökkel vagy strukturált manuális adatállományokban személyes adatokat dolgozhat fel.
(2) Az Eurojust megteszi a szükséges intézkedéseket a személyes adatok legalább olyan szintű védelmének biztosítására, amely egyenértékű az Európa Tanács 1981. január 28-i egyezményében, illetve későbbi módosításaiban foglalt elvek alkalmazásából eredő védelemmel; amennyiben e módosítások hatályban vannak a tagállamokban.
(3) Az Eurojust által kezelt személyes adatoknak az adatkezelés célja szempontjából alkalmasnak és lényegesnek kell lenniük, és az adatkezelés céljához szükséges mértéket nem léphetik túl, és – figyelembe véve a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai és más partnerek által ►M2 a 13., a 26. és a 26a. cikknek megfelelően ◄ szolgáltatott adatokat – pontosnak és naprakésznek kell lenniük. Az Eurojust által kezelt személyes adatok kezelése tisztességesen és jogszerűen történik.
▼M2 —————
15. cikk
A személyes adatok kezelésének korlátozásai
(1) A 14. cikk (1) bekezdésének megfelelően végzett adatkezelés során az Eurojust csak a következő személyes adatait kezelheti azoknak a személyeknek, ►M2 akiket az érintett tagállamok nemzeti jogának értelmében olyan bűncselekmény elkövetésével vagy olyan bűncselekmény elkövetésében való részvétellel gyanúsítanak, amely az Eurojust hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek ◄ :
a) családi név, leánykori név, utónevek, álnevek vagy felvett nevek;
b) születési idő és hely;
c) állampolgárság;
d) nem;
e) az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;
f) társadalombiztosítási számok, járművezetői engedélyek, személyazonossági okmányok és útlevél adatai;
g) jogi személyekre vonatkozó információk, amennyiben ezek adatokat tartalmaznak nyomozás vagy büntetőeljárás alatt álló azonosított vagy azonosítandó személyekről;
h) bankszámlák és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlák;
i) a felróható tények leírása és jellege, elkövetésük időpontja, a tények büntetőjogi értékelése és a nyomozás alakulása;
j) az ügy nemzetközi összefüggéseire utaló tények;
k) a feltételezett bűnszervezeti tagságra utaló részletek;
l) telefonszámok, e-mail címek, a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 14 ) 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett adatok;
m) gépjármű-nyilvántartási adatok;
n) a DNS nem kódoló szakaszai alapján létrehozott DNS-profilok, fényképek és ujjlenyomatok.
(2) A 14. cikk (1) bekezdésének megfelelően végzett adatkezelés során az Eurojust csak a következő személyes adatait kezelheti azoknak a személyeknek, akik az érintett tagállamok nemzeti jogszabályai értelmében a 4. cikkben meghatározott egy vagy több bűnözési forma vagy bűncselekmény tekintetében indított nyomozás vagy eljárás során sértettnek vagy tanúnak minősülnek:
a) családi név, leánykori név, utónevek, álnevek vagy felvett nevek;
b) születési idő és hely;
c) állampolgárság;
d) nem;
e) az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;
f) az őket érintő tények leírása és jellege, elkövetésük dátumai, büntetőjogi értékelése és a nyomozás alakulása.
(3) Az Eurojust azonban kivételes esetekben és korlátozott ideig a bűncselekmény körülményeire vonatkozó egyéb személyes adatokat is kezelhet, amennyiben ezek az adatok közvetlenül érintik az Eurojust segítségével összehangolt, folyamatban levő nyomozást, illetve azokban felmerülnek, feltéve hogy e konkrét adatok kezelése megfelel a 14. és 21. cikk követelményeinek.
Ennek a bekezdésnek az alkalmazásáról a 17. cikkben említett adatvédelmi tisztviselőt haladéktalanul tájékoztatni kell.
Amennyiben ezek az egyéb adatok a (2) bekezdés értelmében vett sértetteket vagy tanúkat érintenek, az adatkezelésre vonatkozó döntést legalább két nemzeti tag együttesen hozza meg.
(4) A gépi vagy egyéb eszközökkel kezelt személyi adatokat, amennyiben azok faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy filozófiai meggyőződésre, szakszervezeti tagságra, valamint egészségi állapotra vagy szexuális életre vonatkoznak, az Eurojust csak abban az esetben kezelheti, ha az adatok az adott tagállamokban folyó nyomozáshoz vagy az Eurojuston belüli koordinációhoz szükségesek.
Ennek a bekezdésnek az alkalmazásáról az adatvédelmi tisztviselőt haladéktalanul tájékoztatni kell.
Ezek az adatok a 16. cikk (1) bekezdésében említett tárgymutatóban nem dolgozhatók fel.
Amennyiben ezek az egyéb adatok a (2) bekezdésben említett sértetteket vagy tanúkat érintik, az adatkezelésre vonatkozó döntést a testület hozza meg.
16. cikk
Ügyviteli rendszer, tárgymutató és ideiglenes munkafájlok
(1) E határozattal összhangban az Eurojust létrehoz egy ügyviteli rendszert, amely ideiglenes munkafájlokból, valamint egy személyes és nem személyes adatokat tartalmazó tárgymutatóból áll.
(2) Az ügyviteli rendszer rendeltetése:
a) a nyomozás és a büntetőeljárás lefolytatásának és összehangolásának támogatása, különösen az információkra vonatkozó kereszthivatkozások biztosításával, amelyhez az Eurojust segítséget nyújt;
b) a folyamatban levő nyomozásról és a büntetőeljárásról szóló információkhoz való hozzáférés megkönnyítése;
c) a személyes adatok kezelése során a jogszerűség, és az e határozatban előírt rendelkezések betartása ellenőrzésének elősegítése.
(3) Az ügyviteli rendszer – ha ez összhangban áll az ezen határozatban előírt adatvédelmi szabályokkal – összeköthető az Európai Igazságügyi Hálózatról szóló, 2008. december 16-i 2008/976/IB tanácsi határozat ( 15 ) 9. cikkében említett biztonságos távközlési kapcsolattal.
(4) A tárgymutató hivatkozásokat tartalmaz az Eurojust keretében feldolgozott ideiglenes munkafájlokra vonatkozóan, és nem tartalmazhat a 15. cikk (1) bekezdésének a)–i), k) és m) pontjában, valamint a 15. cikk (2) bekezdésében említett személyes adatoktól eltérő személyes adatokat.
(5) Az Eurojust nemzeti tagjai az e határozat szerinti feladataik teljesítése során adatokat dolgozhatnak fel olyan konkrét ügyekben, amelyekben ideiglenes munkafájlokban dolgoznak. A munkafájlhoz az adatvédelmi tisztviselő részére hozzáférést kell biztosítaniuk. Az érintett nemzeti tag tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt minden új, személyes adatot tartalmazó ideiglenes munkafájl megnyitásáról.
(6) A valamely konkrét esethez kapcsolódó személyes adatok feldolgozásához az Eurojust nem hozhat létre az ügyviteli rendszertől eltérő automatizált adatállományt.
16a. cikk
Az ideiglenes munkafájlok és a tárgymutató működése
(1) Az érintett nemzeti tag minden olyan esettel kapcsolatban ideiglenes munkafájlt nyit, amellyel kapcsolatban információt továbbítottak hozzá, feltéve, hogy az információátadás összhangban van ezzel a határozattal vagy a 13. cikk (4) bekezdésében említett eszközökkel. A nemzeti tag felelős az általa nyitott ideiglenes munkafájlok kezeléséért.
(2) Az ideiglenes munkafájlt megnyitó nemzeti tag eseti alapon dönt arról, hogy az ideiglenes munkafájlhoz való hozzáférést korlátozza vagy hozzáférést enged ahhoz vagy annak egyes részeihez – ha ez az Eurojust feladatainak elvégzéséhez szükséges – a többi nemzeti tag vagy az Eurojust engedéllyel rendelkező személyzete számára.
(3) Az ideiglenes munkafájlt megnyitó nemzeti tag dönt arról, hogy az adott ideiglenes munkafájlhoz kapcsolódó információk közül melyeket vegyék fel a tárgymutatóba.
16b. cikk
Nemzeti szintű hozzáférés az ügyviteli rendszerhez
(1) A 12. cikk (2) bekezdésében említett személyek – ha a 12. cikk (6) bekezdése szerint kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez – kizárólag az alábbiakhoz rendelkezhetnek hozzáféréssel:
a) a tárgymutató, kivéve, ha az adatnak a tárgymutatóba való felvételéről döntő nemzeti tag a hozzáférést kifejezetten megtagadta;
b) a saját tagállamuk szerinti nemzeti tag által megnyitott vagy kezelt ideiglenes munkafájlok;
c) a más tagállamok nemzeti tagjai által megnyitott vagy kezelt ideiglenes munkafájlok, amelyekhez saját tagállamuk nemzeti tagja hozzáféréssel rendelkezik, kivéve, ha a hozzáférést az ideiglenes munkafájlt megnyitó vagy kezelő nemzeti tag kifejezetten megtagadta.
(2) A nemzeti tag – a (1) bekezdésben meghatározott korlátozásokon belül – dönt az ideiglenes munkafájlokhoz való, a saját tagállamában a 12. cikk (2) bekezdésében említett személyek részére biztosított hozzáférés mértékéről, ha e személyek a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez.
(3) A nemzeti taggal folytatott konzultációt követően valamennyi tagállam maga dönt arról, hogy a 12. cikk (2) bekezdésében említett személyek – ha a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez – az adott tagállamban milyen mértékben férhetnek hozzá a tárgymutatóhoz. A tagállamok tájékoztatják az Eurojustot és a Tanács Főtitkárságát az e bekezdés végrehajtásával kapcsolatos döntésükről, annak érdekében, hogy ez utóbbi értesíthesse a többi tagállamot.
A 12. cikk (2) bekezdésében említett személyek azonban, ha a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez, legalább olyan mértékű hozzáféréssel rendelkeznek a tárgymutatóhoz, amely ahhoz szükséges, hogy e cikk (2) bekezdésének megfelelően számukra elérhetővé tett ideiglenes munkafájlokhoz hozzáférjenek.
(4) Az Eurojust 2013. június 4-ig jelentést tesz a Tanácsnak és Bizottságnak a (3) bekezdés végrehajtásáról. A jelentés alapján valamennyi tagállam mérlegeli annak lehetőségét, hogy felülvizsgálja a (3) bekezdés alapján biztosított hozzáférés mértékét.
17. cikk
Adatvédelmi tisztviselő
(1) Az Eurojust külön kijelöl egy adatvédelmi tisztviselőt, aki az Eurojust személyzetének tagja. A tisztviselő ebben a tekintetben a testületnek közvetlenül alárendelt. Az ebben a cikkben előírt feladatainak ellátása során ►M2 függetlenül jár el ◄ .
(2) Az adatvédelmi tisztviselő feladatai különösen a következők:
a) függetlenül eljárva gondoskodik a személyes adatok kezelésének jogszerűségéről és a személyes adatok kezelésére vonatkozóan ebben a határozatban előírt rendelkezések betartásáról;
b) biztosítja, hogy az eljárási szabályzatban meghatározandó rendelkezésekkel összhangban, a 22. cikkben előírt biztonsági feltételek szerint – különösen a 19. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában – írásban rögzítsék a személyes adatok átadását és átvételét;
c) gondoskodik arról, hogy az érintettek az ebben a határozatban biztosított jogaikról kérelemre tájékoztatást kapjanak.
(3) Feladatainak ellátása során a ►M2 adatvédelmi tisztviselő ◄ az Eurojust által kezelt adatokhoz hozzáférhet, és az Eurojust összes helyiségébe beléphet.
(4) Amennyiben azt állapítja meg, hogy az adatkezelés nem felelt meg e határozat rendelkezéseinek, a ►M2 adatvédelmi tisztviselő ◄ :
a) tájékoztatja erről a testületet, amely igazolja a tájékoztatás kézhezvételét;
b) amennyiben a testület az adatkezelés szabálytalanságának tárgyában ésszerű határidőn belül nem dönt, a közös ellenőrző szerv elé terjeszti az ügyet.
18. cikk
Engedélyezett hozzáférés személyes adatokhoz
Az Eurojust által kezelt személyes adatokhoz az Eurojust céljainak megvalósítása érdekében, valamint a 16., 16a. és 16b. cikkben szereplő korlátokon belül csak a nemzeti tagok, a 2. cikk (2) bekezdésében említett helyetteseik és asszisztenseik, a 12. cikk (2) bekezdésében említett személyek, ha a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez, valamint az Eurojust-engedéllyel rendelkező személyzete rendelkezhet hozzáféréssel.
19. cikk
Személyes adatokhoz való hozzáférés joga
(1) Minden magánszemély jogosult arra, hogy az ebben a cikkben megállapított feltételekkel hozzáférjen az Eurojust által kezelt személyes adataihoz.
(2) Minden magánszemély, aki gyakorolni kívánja az Eurojustnál róla tárolt adatokhoz való hozzáférésre vagy azoknak a 20. cikk szerinti ellenőriztetésére vonatkozó jogát, erre irányuló kérelmét illetékmentesen nyújthatja be a választása szerinti tagállam erre kijelölt hatóságához, amely ezt haladéktalanul továbbítja az Eurojusthoz.
(3) Egy személynek a személyes adatokhoz való hozzáférésre vagy azok ellenőriztetésére vonatkozó jogát annak a tagállamnak a jogával és eljárásaival összhangban kell gyakorolnia, ahol a kérelmet benyújtotta. Amennyiben azonban az Eurojust meg tudja állapítani, hogy mely tagállam hatósága továbbította a szóban forgó adatokat, ez a hatóság kérheti, hogy a hozzáférési jogot az említett tagállam jogszabályai szerint gyakorolják.
(4) A személyes adatokhoz való hozzáférést meg kell tagadni, amennyiben:
a) a hozzáférés veszélyezteti az Eurojust valamelyik tevékenységét;
b) a hozzáférés veszélyeztethet egy, ►M2 ————— ◄ nyomozást;
c) a hozzáférés harmadik személyek jogait és szabadságait veszélyeztetheti.
(5) E hozzáférési jog biztosítására vonatkozó döntésnél figyelembe kell venni a kérelmező magánszemélyek jogállását, az Eurojust által tárolt adatokra tekintettel.
(6) A benyújtott kérelemmel a kérelem által érintett nemzeti tagok foglalkoznak, és határozatukat az Eurojust nevében hozzák meg. A kérelmet annak kézhezvételétől számított három hónapon belül kell elbírálni. Amennyiben a tagok között nincs egyetértés, az ügyet a testület elé terjesztik, amely kétharmados többséggel dönt a kérésről.
(7) Amennyiben a hozzáférést megtagadják, vagy a kérelmezőre vonatkozó személyes adatokat az Eurojust nem kezel, utóbbi értesíti a kérelmezőt az ellenőrzés elvégzéséről, anélkül azonban, hogy olyan információt adna ki, amelyből kiderülne, hogy a kérelmező ismert-e.
(8) Amennyiben a kérelmező a kérelmére adott választ nem találja kielégítőnek, a közös ellenőrző szervnél megfellebbezheti a határozatot. A közös ellenőrző szerv megvizsgálja, hogy az Eurojust határozata megfelel-e ennek a határozatnak.
(9) Az Eurojust határozatának meghozatala előtt konzultál a tagállamok hatáskörrel rendelkező bűnüldözési hatóságaival. Ezek a továbbiakban nemzeti tagjaik útján kapnak tájékoztatást a határozat tartalmáról.
20. cikk
A személyes adatok helyesbítése és törlése
(1) A 19. cikk (3) bekezdésével összhangban minden magánszemély kérheti az Eurojustnál a rá vonatkozó adatok helyesbítését, zárolását vagy törlését, amennyiben az adatok pontatlanok vagy hiányosak, vagy azok bevitele vagy tárolása ellentétes e határozattal.
(2) Az Eurojust értesíti a magánszemélyt a rá vonatkozó adatok helyesbítéséről, zárolásáról vagy törléséről. Amennyiben az Eurojust válaszát a kérelmező nem találja kielégítőnek, az ügyet az Eurojust határozatának kézhezvételét követő harminc napon belül a közös ellenőrző szerv elé terjesztheti.
(3) Az Eurojust valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak, nemzeti tagjának vagy nemzeti kapcsolattartójának, ha van ilyen, kérésére és nevezettek felelősségére, saját eljárási szabályzata szerint helyesbíti vagy törli azokat az Eurojust által kezelt adatokat, amelyeket a tagállam, nemzeti tagja vagy nemzeti kapcsolattartója továbbított vagy vitt be. A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai és az Eurojust, beleértve a nemzeti tagot vagy a nemzeti kapcsolattartót, ha van ilyen, gondoskodnak a 14. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 15. cikk (4) bekezdésében megállapított elveknek való megfelelésről.
(4) Amennyiben az Eurojust által kezelt adatok pontatlannak vagy hiányosnak bizonyulnak, vagy az derül ki, hogy az adatok bevitele vagy tárolása ellentétes e határozat rendelkezéseivel, az Eurojust zárolja, helyesbíti vagy törli azokat.
(5) A (3) és (4) bekezdésben említett esetekben haladéktalanul értesíteni kell az összes adatszolgáltatót és címzettet. A címzettek a rájuk alkalmazandó szabályoknak megfelelően saját rendszerükben helyesbítik, zárolják vagy törlik ezeket az adatokat.
21. cikk
A személyes adatok tárolásának határideje
(1) Az Eurojust által kezelt személyes adatokat csak a céljainak megvalósításához szükséges ideig tárolják.
(2) Az Eurojust által kezelt, a 14. cikk (1) bekezdésében említett személyes adatok ►M2 nem tárolhatók az alábbiak közül az első alkalmazható időponton túl ◄ :
a) az az időpont, amikor a nyomozással és büntetőeljárással érintett összes tagállamban a büntetőeljárásra vonatkozó elévülési határidő letelt;
aa) az az időpont, amikor a személyt felmentették és a határozat jogerőre emelkedett;
b) három évvel azon időpontot követően, amikor a nyomozással vagy a büntetőeljárással érintett tagállamok közül az utolsó által hozott bírósági határozat jogerőre emelkedett;
c) az az időpont, amikor az Eurojust és az érintett tagállamok kölcsönösen megállapítják, és egyetértenek abban, hogy a nyomozás és büntetőlejárás összehangolására az Eurojust részéről a továbbiakban nincs szükség ►M2 kivéve, ha a 13. cikk (6) és (7) bekezdése vagy a 13. cikk (4) bekezdésében említett eszközök értelmében az Eurojust részére ezeket az információkat kötelező biztosítani; ◄
d) három évvel azon időpontot követően, amikor az adatot a 13. cikk (6) és (7) bekezdése vagy a 13. cikk (4) bekezdésében említett eszközök értelmében továbbították.
(3)
a) A ►M2 (2) bekezdés a), b), c) és d) pontjában ◄ említett tárolási időtartamok betartását megfelelő gépi adatfeldolgozással folyamatosan ellenőrzik. Mindemellett az adatok bevitelét követően háromévenként megvizsgálják az adatok további tárolásának szükségességét.
b) Amennyiben a ►M2 (2) bekezdés a), b), c) és d) pontjában ◄ említett tárolási határidők valamelyike lejárt, az Eurojust megvizsgálja, hogy az Eurojust céljai mennyiben indokolják az adatok további tárolását, és az előírásoktól eltérve dönthet úgy, hogy a következő ellenőrzés időpontjáig tovább tárolja azokat. ►M2 Ha azonban a (2) bekezdés a) pontjában említettek szerint a bíróság elé állításra vonatkozó elévülési határidő az összes érintett tagállamban letelt, az adatokat csak abban az esetben lehet tárolni, ha azok az Eurojust által e határozattal összhangban megvalósított segítségnyújtáshoz szükségesek. ◄
c) Amennyiben az adatokat a b) pont szerinti eltéréssel tovább tárolják, háromévenként meg kell ismételni a további tárolás szükségességére vonatkozó vizsgálatot.
(4) Nem automatizált és strukturálatlan adatokat tartalmazó fájl esetén, miután a fájlban tárolt automatizált adatok utolsó tételének tárolására előírt határidő lejárt, a fájlban tárolt összes dokumentumot visszaszolgáltatják az adatszolgáltató hatóságoknak, a másolatokat pedig megsemmisítik.
(5) Ha az Eurojust a nyomozást vagy büntetőeljárásokat hangolta össze, az érintett nemzeti tagok tájékoztatják az Eurojustot és a többi érintett tagállamot az ügyben hozott jogerős bírósági határozatokról, többek között azért, hogy a (2) bekezdés b) pontja alkalmazható legyen.
22. cikk
Adatbiztonság
(1) Az Eurojust, valamint – amennyiben az Eurojust által továbbított adatokról van szó – minden tagállam az e határozat keretében kezelt személyes adatok tekintetében biztosítja a személyes adatok védelmét a véletlen vagy jogtalan megsemmisítéssel, véletlen adatvesztéssel vagy jogosulatlan közléssel, módosítással vagy hozzáféréssel, illetve az adatkezelés bármely egyéb nem engedélyezett formájával szemben.
(2) Az eljárási szabályzatnak ki kell terjednie az adatbiztonságra tekintettel az e határozat végrehajtásához szükséges technikai intézkedésekre és szervezeti rendelkezésekre, különösen a következő célok megvalósítását szolgáló intézkedésekre:
a) a személyes adatok kezeléséhez használt adatfeldolgozó eszközökhöz való hozzáférés megtagadása jogosulatlan személyektől;
b) az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának és eltávolításának megelőzése;
c) az adatok jogosulatlan bevitelének és a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzésének, módosításának vagy törlésének megakadályozása;
d) jogosulatlan személyek megakadályozása abban, hogy adatközlő eszközök felhasználásával a gépi adatfeldolgozó rendszereket használják;
e) annak biztosítása, hogy gépi adatfeldolgozó rendszert engedéllyel használó személyek csak a hozzáférési engedélyük hatálya alá tartozó adatokhoz férjenek hozzá;
f) annak biztosítása, hogy megállapítható legyen, hogy a személyes adatokat az adatközlés során mely szervekhez továbbították;
g) annak a lehetőségnek megteremtése, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely személyes adatok kerültek be a gépi adatfeldolgozó rendszerekbe, és ki, illetve mikor vitte be az adatokat;
h) a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának vagy törlésének megakadályozása a személyes adatok átvitele vagy adathordozók szállítása során.
23. cikk
Közös ellenőrző szerv
(1) Az Eurojust ►M2 14–22., 26., 26a. és 27. cikkben ◄ felsorolt tevékenységeinek kollektív ellenőrzése céljából független közös ellenőrző szerv jön létre annak biztosítására, hogy a személyes adatok kezelése ennek a határozatnak megfelelően történjen. E feladatok ellátása során a közös ellenőrző szervet teljes hozzáférés illeti meg az összes olyan fájlhoz, amelyben személyes adatok feldolgozása történik. Az Eurojust ellátja a közös ellenőrző szervet az ilyen fájlokból igényelt információkkal, és feladatainak ellátásában minden eszközzel segíti.
A közös ellenőrző szerv félévente legalább egy alkalommal ülésezik. A szerv a 19. cikk (8) bekezdésében említett fellebbezés benyújtásától vagy az ügynek a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban a közös ellenőrző szerv elé utalásától számított három hónapon belül is összeül. A közös ellenőrző szervet legalább két tagállam kérésére az elnök is összehívhatja.
A közös ellenőrző szerv létrehozásához minden tagállam saját jogrendszerének megfelelően kinevez egy bírót, aki nem tagja az Eurojustnak, illetve – amennyiben a tagállam alkotmányos vagy nemzeti rendszere ezt írja elő –, egy hivatalánál fogva kellő függetlenséggel rendelkező személyt, a bírák jegyzékébe való felvétel céljából, aki tagként vagy ad hoc bíróként részt vehet a közös ellenőrző szerv tevékenységében. A kinevezés időtartama legalább ►M2 három év ◄ . A kinevezett személy visszahívására az adott tagállam nemzeti jogának a felmentésre alkalmazandó elvei az irányadók. A kinevezésről és felmentésről a Tanács Főtitkárságát és az Eurojustot egyaránt tájékoztatni kell.
(2) A közös ellenőrző szerv három állandó tagból és – a (4) bekezdésnek megfelelően – ad hoc bírákból áll.
(3) A tagállam által kinevezett bíró azt követően válik állandó taggá, hogy a tagállamok által kinevezett személyek plenáris ülése az (1) bekezdésnek megfelelően megválasztotta, és három éven keresztül marad állandó tag. Évente választják meg titkos szavazással a közös ellenőrző szerv egy-egy állandó tagját. A közös ellenőrző szerv elnöke az a tag, aki a választásokat követően hivatali idejének harmadik évét tölti. Az állandó tagok újraválaszthatók. A választásokon részt venni kívánó jelölteknek pályázatukat írásban kell benyújtaniuk a közös ellenőrző szerv titkárságának, tíz nappal azt az ülést megelőzően, amelyen a választásokat tartják.
(4) Egy vagy több ad hoc bíró is ülésezhet, azonban csak az őket kinevező tagállamból származó, személyes adatokra vonatkozó fellebbezés kivizsgálásának idejéig.
(4a) A közös ellenőrző szerv eljárási szabályzatában elfogadja a (3) és (4) bekezdés végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
(5) A közös ellenőrző szerv összetétele egy fellebbezési eljárás tartama alatt akkor sem változik, ha az állandó tagok hivatali ideje a (3) bekezdés értelmében lejár.
(6) Mindegyik tagnak és ad hoc bírónak egyetlen szavazata van. A szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt.
(7) A közös ellenőrző szerv megvizsgálja a 19. cikk (8) bekezdésével és a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott fellebbezéseket, és e cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerint elvégzi a szükséges ellenőrzéseket. Amennyiben a közös ellenőrző szerv arra a megállapításra jut, hogy az Eurojust által hozott határozat vagy az adatkezelés nem felel meg e határozatnak, az ügyet az Eurojust elé terjeszti, amely elfogadja a közös ellenőrző szerv határozatát.
(8) A közös ellenőrző szerv határozatai véglegesek és az Eurojust számára kötelezőek.
(9) A tagállamok által az (1) bekezdés harmadik albekezdésével összhangban kinevezett személyek a közös ellenőrző szerv elnökének elnökletével fogadják el a belső eljárási szabályzatot, amely a fellebbezések kivizsgálása céljából megállapítja a szerv tagjainak kinevezésére vonatkozó objektív kritériumokat.
(10) A titkárság költségeit az Eurojust költségvetése fedezi. A közös ellenőrző szerv titkársága feladatainak ellátása során az Eurojust titkárságán belül függetlenséget élvez. ►M2 A közös ellenőrző szerv titkársága számára lehetővé kell tenni a 2000/641/IB határozattal ( 16 ) létrehozott titkárság szakértelmének igénybevételét. ◄
(11) A közös ellenőrző szerv tagjaira a 25. cikkben megállapított bizalmas adatkezelési kötelezettség vonatkozik.
(12) A közös ellenőrző szerv évenként jelentést nyújt be a Tanácsnak.
24. cikk
Felelősség a jogosulatlan vagy helytelen adatkezelésért
(1) Az Eurojust a székhelye szerinti tagállam nemzeti jogának megfelelően felelős az általa végzett jogosulatlan vagy helytelen adatkezelés folytán magánszemélynek okozott károkért.
(2) Az (1) bekezdésben említett felelősség alapján az Eurojust ellen benyújtott panaszokat a székhelye szerinti tagállam bíróságai tárgyalják.
(3) Minden tagállam nemzeti jogának megfelelően felelős egy magánszemélynek okozott olyan károkért, amelyek oka az Eurojustnak megküldött adatoknak az adott tagállam által végzett jogosulatlan vagy helytelen kezelése.
25. cikk
Titoktartás
(1) A titoktartás kötelezettsége az Eurojust nemzeti tagjaira és azoknak a 2. cikk (4) bekezdésében említett helyetteseire és asszisztenseire, az Eurojust személyzetére és a nemzeti levelezőkre, valamint az adatvédelmi tisztviselőre terjed ki, a 2. cikk (2a) bekezdésének sérelme nélkül.
(2) A titoktartás kötelezettsége kiterjed minden olyan személyre és szervezetre, akit vagy amelyet az Eurojusttal együtt végzett munkára hívnak fel.
(3) A titoktartás kötelezettsége az (1) és (2) bekezdésben említett személyekre azt követően is kiterjed, hogy hivataluk vagy munkaviszonyuk megszűnt, vagy a tevékenységük befejeződött.
(4) A ►M2 2. cikk (4a) bekezdésének ◄ sérelme nélkül, a titoktartás kötelezettségét az Eurojust által átvett összes információra alkalmazni kell.
25a. cikk
Együttműködés az Európai Igazságügyi Hálózattal és az Európai Uniónak a büntetőügyekben folytatott együttműködésben részt vevő más hálózataival
(1) Az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat konzultáción és kiegészítő jellegen alapuló privilegizált kapcsolatot tart fenn egymással, különösen a nemzeti tag, ugyanazon tagállam Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartói, valamint az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti levelezői között. A hatékony együttműködés biztosítása érdekében a következő intézkedéseket kell megtenni:
a) a nemzeti tagok – eseti alapon – valamennyi olyan esetről tájékoztatják az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartóit, amelyekről úgy vélik, hogy a hálózat megfelelőbb módon tudná kezelni azokat;
b) az Európai Igazságügyi Hálózat titkársága az Eurojust személyzeti állományába tartozik. A titkárság önálló egységként működik. Igénybe veheti az Eurojustnak azon adminisztratív erőforrásait, amelyek az Európai Igazságügyi Hálózat feladatainak ellátásához szükségesek, ideértve a hálózat plenáris üléseihez kapcsolódó költségek fedezését is. Ha a plenáris üléseket a Tanács brüsszeli épületeiben rendezik, e költségek csak az utazási kiadásokat és a tolmácsolás költségeit tartalmazhatják. Ha a plenáris üléseket a Tanács elnökségét ellátó tagállamban tartják, e költségek csak az ülés teljes költségeinek egy részét fedezhetik;
c) az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartói esetenként meghívást kaphatnak az Eurojust üléseire.
(2) A 4. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága, valamint a 2002/494/IB tanácsi határozat által létrehozott hálózat titkársága az Eurojust személyzeti állományába tartozik. E titkárságok önálló egységekként működnek. Igénybe vehetik az Eurojust – feladataik ellátásához szükséges – adminisztratív erőforrásait. A titkárságok közötti koordinációt az Eurojust biztosítja.
Ez a bekezdés minden olyan, a Tanács határozatával létrehozott új hálózat titkárságára alkalmazandó, amelynek esetében a határozat kimondja, hogy a titkárságot az Eurojust látja el.
(3) A 2008/852/IB határozat által létrehozott hálózat kérheti, hogy az Eurojust biztosítson számára titkárságot. Ilyen kérelem esetén a (2) bekezdés alkalmazandó.
26. cikk
Kapcsolatok közösségi vagy uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel
(1) Az Eurojust a feladatainak ellátásához szükséges mértékben együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn az Európai Közösségeket létrehozó szerződések vagy az Európai Unióról szóló szerződés által vagy azok alapján létrehozott intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel. Az Eurojust az alábbiakkal alakít ki és tart fenn együttműködési kapcsolatokat:
a) Europol;
b) OLAF;
c) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex);
d) a Tanács és különösen annak Közös Helyzetelemző Központja.
Az Eurojust továbbá együttműködési kapcsolatokat alakít ki és tart fenn az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal.
(2) Az Eurojust megállapodásokat köthet vagy a munkavégzésre vonatkozó rendelkezésekről állapodhat meg az (1) bekezdésben említett szervezetekkel. E megállapodások vagy a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések különösen az információk cseréjére – ideértve a személyes adatok cseréjét is –, valamint az összekötő bíráknak, illetve ügyészeknek az Eurojusthoz való kirendelésére vonatkozhatnak. Ilyen megállapodást vagy munkavégzésre vonatkozó rendelkezésekről megállapodást kizárólag az Eurojust által a közös ellenőrző szervvel az adatvédelmi rendelkezésekről folytatott konzultációt, valamint a Tanács minősített többséggel történő jóváhagyását követően lehet kötni. Az Eurojust tájékoztatja a Tanácsot az ilyen tárgyalások megkezdésére irányuló szándékairól, a Tanács pedig levonhatja az általa megfelelőnek tartott következtetéseket.
(3) A (2) bekezdésben említett megállapodások vagy rendelkezések hatálybalépését megelőzően az Eurojust közvetlenül kaphat és használhat fel az (1) bekezdésben említett szervezetektől kapott információkat, beleértve a személyes adatokat is, ha ez feladatainak jogszerű ellátásához szükséges; és az e határozatban megállapított adatvédelmi szabályoknak megfelelően közvetlenül továbbíthat információkat e szervezetek számára, beleértve a személyes adatokat is, ha ez a címzett feladatainak jogszerű ellátásához szükséges.
(4) Az OLAF akár az Eurojust kezdeményezésére, akár saját kérelmére közreműködhet az Eurojustnak – az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló – a nyomozások és a büntetőeljárások összehangolásában végzett tevékenységében, feltéve, hogy az érintett, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok a részvételt nem ellenzik.
(5) A tagállamok az információk fogadása és az Eurojust és az OLAF közötti információtovábbítás céljából – a 9. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – biztosítják, hogy az Eurojust nemzeti tagjai kizárólag az 1073/1999/EK rendelet és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által folytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i és 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet ( 17 ) alkalmazásában a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak minősüljenek. Az OLAF és a nemzeti tagok közötti információcsere nem érinti a fenti rendeletek alapján egyéb hatáskörrel rendelkező hatóságoknak megküldendő információkat.
26a. cikk
Kapcsolatok harmadik államokkal és szervezetekkel
(1) Az Eurojust a feladatainak ellátásához szükséges mértékben együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn az alábbi jogalanyokkal:
a) harmadik államok;
b) szervezetek, például:
i. nemzetközi szervezetek és ezeknek a közjog hatálya alá tartozó alárendelt szervei;
ii. két vagy több állam megállapodásán alapuló egyéb közjogi szervek; valamint
iii. a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol).
(2) Az Eurojust megállapodásokat köthet az (1) bekezdésben említett jogalanyokkal. E megállapodások különösen az információk cseréjére – ideértve a személyes adatok cseréjét is –, valamint az összekötő bíráknak, illetve ügyészeknek az Eurojusthoz való kirendelésére vonatkozhatnak. Ilyen megállapodást kizárólag az Eurojust által a közös ellenőrző szervvel az adatvédelmi rendelkezésekről folytatott konzultációt, valamint a Tanács minősített többséggel történő jóváhagyását követően lehet kötni. Az Eurojust tájékoztatja a Tanácsot az ilyen tárgyalások megkezdésére irányuló szándékairól, a Tanács pedig levonhatja az általa megfelelőnek tartott következtetéseket.
(3) A (2) bekezdésben említett, személyes adatok cseréjével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó megállapodásokat csak abban az esetben lehet megkötni, ha az érintett szervezetre vonatkozik az Európa Tanács 1981. január 28-i egyezménye, vagy ha egy értékelés keretében megállapítást nyert, hogy a szervezet megfelelő szintű adatvédelmet biztosít.
(4) A (2) bekezdésben említett megállapodásoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk végrehajtásuk ellenőrzésére vonatkozóan, ideértve az adatvédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását is.
(5) A (2) bekezdésben említett megállapodások hatálybalépését megelőzően az Eurojust közvetlenül kaphat információkat, beleértve a személyes adatokat is, ha ez feladatainak jogszerű ellátásához szükséges.
(6) A (2) bekezdésben említett megállapodások hatálybalépését megelőzően az Eurojust a 27. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek szerint a személyes adatok kivételével közvetlenül továbbíthat e szervezetek számára információkat, ha ez a címzett feladatainak jogszerű ellátásához szükséges.
(7) Az Eurojust a 27. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek szerint továbbíthat személyes adatokat az (1) bekezdésben említett szervezetek számára, ha:
a) ez egyedi esetekben az Eurojust hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése vagy az ezek elleni küzdelem céljából szükséges; és
b) az Eurojust az érintett szervezettel olyan, a (2) bekezdésben említett megállapodást kötött, amely hatályba lépett és lehetővé teszi ilyen adatok továbbítását.
(8) Az Eurojust haladéktalanul tájékoztatja a közös ellenőrző szervet és az érintett tagállamokat, ha a harmadik államok vagy az (1) bekezdésben említett jogalanyok a jövőben nem, vagy valószínűsíthetően nem tesznek eleget az (3) bekezdésben előírt feltételeknek. A közös ellenőrző szerv megtagadhatja a személyes adatok további cseréjét az adott jogalanyokkal mindaddig, amíg el nem fogadja az e jogalanyok által tett megfelelő orvosló intézkedéseket.
(9) Egy nemzeti tag azonban hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósági minőségében és saját nemzeti jogának rendelkezéseivel összhangban eljárva, kivételesen és kizárólag abból a célból, hogy megtegye az egyes személyeket vagy a közbiztonságot közvetlenül fenyegető súlyos veszélyek elhárításához szükséges sürgős intézkedéseket, a (7) bekezdésben említett feltételek teljesülése nélkül is végezhet személyes adatokat érintő információcserét. A nemzeti tag felelős az adatközlés engedélyezésének jogszerűségéért. A nemzeti tag rögzíti az adatközléseket és jogalapját. Az adatközlést csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha a címzett kötelezettséget vállal arra, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használják fel, amelynek érdekében közlésük történt.
27. cikk
Az adatok továbbítása
(1) Mielőtt az Eurojust bármilyen információt kicserélne a 26a. cikkben említett jogalanyokkal, az információ továbbításához meg kell szereznie az információt biztosító tagállam nemzeti tagjának hozzájárulását. A nemzeti tag szükség esetén konzultál a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival.
(2) Az Eurojust felelős az adatok továbbításának jogszerűségéért. Az Eurojust nyilvántartást vezet a 26. és a 26a. cikk szerint történt összes adattovábbításról és e továbbítások jogalapjáról. Az adattovábbításra csak abban az esetben kerül sor, ha a címzett kötelezettséget vállal arra, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használja fel, amelynek érdekében azokat továbbították.
27a. cikk
Harmadik államokhoz kiküldött összekötő bírák, illetve ügyészek
(1) A harmadik államokkal folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése céljából, olyan esetekben, amelyekben az Eurojust e határozatnak megfelelően segítséget nyújt, az Eurojust testülete összekötő bírákat, illetve ügyészeket küldhet ki valamely harmadik államba, ha az adott harmadik állammal a 26a. cikkben említett megállapodást kötöttek. A harmadik államokkal való tárgyalások megkezdéséhez a Tanács minősített többséggel született előzetes jóváhagyása szükséges. Az Eurojust tájékoztatja a Tanácsot az ilyen tárgyalások megkezdésére irányuló szándékairól, a Tanács pedig levonhatja az általa megfelelőnek tartott következtetéseket.
(2) Az (1) bekezdésben említett összekötő bíráknak, illetve ügyészeknek gyakorlattal kell rendelkezniük az Eurojusttal való munkavégzés tekintetében, valamint megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük az igazságügyi együttműködéssel és az Eurojust működésével kapcsolatban. Az összekötő bíró, illetve ügyész Eurojust nevében történő kiküldéséhez a bíró, illetve ügyész és tagállama előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az Eurojust által kiküldött összekötő bírót, illetve ügyészt a nemzeti tagok, helyettesek vagy asszisztensek közül választották ki:
i. a tagállam gondoskodik a helyettesítéséről nemzeti tagi, helyettesi vagy asszisztensi funkciójában;
ii. elveszíti a 9a–9e. cikknek megfelelően számára biztosított hatáskörök gyakorlására való jogosultságát.
(4) Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet ( 18 ) 110. cikkének sérelme nélkül az Eurojust testülete – a Bizottsággal konzultálva – szabályokat dolgoz ki az összekötő bírák, illetve ügyészek kiküldésére vonatkozóan és elfogadja az ezzel kapcsolatos szükséges végrehajtási intézkedéseket.
(5) Az Eurojust által kiküldött összekötő bírák, illetve ügyészek tevékenységeit a közös ellenőrző szerv felügyeli. Az összekötő bírák, illetve ügyészek jelentést tesznek az Eurojust testületének, amely éves jelentésében és megfelelő módon tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot azok tevékenységeiről. Az összekötő bírák, illetve ügyészek a tagállamukat érintő valamennyi esetről tájékoztatják a nemzeti tagokat és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokat.
(6) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai és az (1) bekezdésben említett összekötő bírák, illetve ügyészek közvetlenül is felvehetik egymással a kapcsolatot. Az összekötő bíró, illetve ügyész ilyen esetekben tájékoztatja az érintett nemzeti tagot ezekről a megkeresésekről.
(7) Az (1) bekezdésben említett összekötő bírák, illetve ügyészek hozzáféréssel rendelkeznek az ügyviteli rendszerhez.
27b. cikk
Harmadik államokhoz benyújtott, valamint onnan érkező, igazságügyi együttműködés iránti megkeresések
(1) Az Eurojust – az érintett tagállam egyetértése esetén – koordinálhatja harmadik államok igazságügyi együttműködésre irányuló megkereséseinek a teljesítését, ha e megkeresések ugyanazon nyomozás részét képezik és legalább két tagállamban végrehajtást igényelnek. Az e bekezdésben említett megkereséseket a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság is továbbíthatja az Eurojusthoz.
(2) Sürgős esetekben és az 5a. cikknek megfelelően a koordinációs ügyelet fogadhat és feldolgozhat az e cikk (1) bekezdésében említett, és az Eurojusttal együttműködési megállapodást kötött harmadik állam által kibocsátott megkereséseket.
(3) A 3. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, ha ugyanazon nyomozásra vonatkozó és harmadik államban történő végrehajtást igénylő igazságügyi együttműködésre irányuló megkereséseket kell előterjeszteni, az Eurojust az érintett tagállam beleegyezésével elősegítheti a harmadik állammal való igazságügyi együttműködést.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett megkereséseket az Eurojuston keresztül lehet továbbítani, ha ez összhangban áll az adott harmadik állam és az Európai Unió vagy az érintett tagállamok közötti kapcsolatokra alkalmazandó eszközökkel.
27c. cikk
A jogosulatlan vagy helytelen adatkezelésért fennálló felelősségen kívüli felelősség
(1) Az Eurojust szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.
(2) A szerződésen kívüli felelősséget illetően az Eurojust a 24. cikk szerinti felelősségétől függetlenül megtéríti az Eurojust testülete vagy személyzete által kötelezettségeik teljesítése során okozott károkat, ha azok nekik felróhatók, tekintet nélkül a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a kártérítési igényekre vonatkozó különböző eljárásokra.
(3) A (2) bekezdés a nemzeti tag, a helyettes vagy az asszisztens által kötelezettségeik teljesítése során okozott károkra is alkalmazandó. Ha azonban a nemzeti tag, a helyettes vagy az asszisztens a 9a.–9e. cikkek értelmében ráruházott hatáskör alapján jár el, a származása szerinti tagállam megtéríti az Eurojustnak azt az összeget, amelyet az Eurojust az okozott kár megtérítésére fordított.
(4) A károsult követelheti, hogy az Eurojust tartózkodjon valamely intézkedéstől vagy szüntesse azt meg.
(5) A tagállamok azon illetékes nemzeti bíróságait, amelyek az Eurojust e cikkben említett felelősségét érintő jogvitákban eljárnak, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet ( 19 ) szerint kell meghatározni.
28. cikk
Szervezet és működés
(1) Az Eurojust szervezetéért és működéséért a testület felelős.
(2) A testület a nemzeti tagok közül elnököt, valamint szükség esetén legfeljebb két alelnököt választ. A választás eredményét ►M2 minősített többséggel történő ◄ jóváhagyásra a Tanácsnak kell benyújtani.
(3) Az elnök a testület nevében és annak alárendelten látja el feladatait, irányítja annak munkáját és kíséri figyelemmel az adminisztratív igazgató napi vezetői tevékenységét. Az eljárási szabályzat határozza meg, hogy mely döntéseihez vagy intézkedéseihez szükséges a testület előzetes hozzájárulása, illetve mikor kell jelentést készítenie a testületnek.
(4) Az elnök hivatali ideje három év. Egy alkalommal újraválasztható. Az alelnök(ök) hivatali idejéről az eljárási szabályzat rendelkezik.
(5) Az Eurojust munkáját az adminisztratív igazgató alá tartozó titkárság segíti.
(6) Személyzetével szemben az Eurojust gyakorolja a kinevező hatóság hatásköreit. A testület az eljárási szabályzatnak megfelelően fogadja el e bekezdés végrehajtási szabályait.
29. cikk
Igazgató
(1) Az Eurojust adminisztratív igazgatóját a testület ►M2 kétharmados többséggel ◄ nevezi ki. A testület egy felvételi bizottságot alakít, amely pályázati felhívás alapján összeállítja azoknak a jelölteknek a névsorát, akik közül a testület kiválasztja a adminisztratív igazgatót. ►M2 A Bizottság jogosult arra, hogy a kiválasztási eljárásban részt vegyen és a felvételi bizottságba tagot delegáljon. ◄
(2) Az adminisztratív igazgató hivatali ideje öt év. ►M2 A hivatali idő pályázati felhívás nélkül, egyszer meghosszabbítható, feltéve, hogy a testület háromnegyedes többséggel így határoz és ugyancsak háromnegyedes többséggel kinevezi az adminisztratív igazgatót. ◄
(3) Az adminisztratív igazgatóra az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira irányadó szabályok és rendeletek vonatkoznak.
(4) Az adminisztratív igazgató a 28. cikk (3) bekezdése alapján eljáró testületnek és az elnöknek alárendelten tevékenykedik. A testület kétharmados többséggel dönthet az adminisztratív igazgató felmentéséről.
(5) Az adminisztratív igazgató az elnök felügyelete mellett felelős az Eurojust napi működéséért és a személyzet vezetéséért. ►M2 E célból az adminisztratív igazgató felelős azért, hogy az Eurojust célkitűzéseinek elérése tekintetében a testülettel együttműködve az Eurojust igazgatását ellenőrző és értékelő, hatékony eljárást dolgozzon ki és alkalmazzon. Az adminisztratív igazgató rendszeresen jelentésben számol be a testületnek az ellenőrzés eredményeiről. ◄
30. cikk
Személyzet
(1) Az Eurojust személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályok és rendeletek vonatkoznak, különösen a felvétel és a jogállás tekintetében.
(2) Az Eurojust személyzetét az (1) bekezdésben említett szabályok és rendeletek alapján felvett személyzet alkotja, figyelembe véve az Európai Közösségek tisztviselőinek a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben ( 20 ) megállapított személyzeti szabályzatának a 27. cikkében említett kritériumokat, többek között a földrajzi megoszlásra vonatkozó követelményeket. A személyzet lehet állandó, ideiglenes és helyi. Az adminisztratív igazgató kérelmére és a testület nevében eljáró elnök egyetértésével a Közösség intézményei ideiglenes személyzetként közösségi tisztviselőket küldhetnek ki az Eurojusthoz. A tagállamok nemzeti szakértőket rendelhetnek ki az Eurojusthoz ►M2 akik a nemzeti tag munkáját is segíthetik ◄ . ►M2 A kirendelt nemzeti szakértők vonatkozásában a testület elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket. ◄
(3) A testületnek alárendelten, a személyzet feladatai ellátása során szem előtt tartja az Eurojust célkitűzéseit és megbízatását, anélkül hogy bármilyen kormánytól, hatóságtól, az Eurojuston kívüli szervezettől vagy személytől utasítást kérne vagy fogadna el ►M2 a 25a. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 25a. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül ◄ .
31. cikk
Segítségnyújtás a tolmácsolás és fordítás terén
(1) Az Eurojust eljárásaira az Unió hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 32. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett, a Tanácsnak szóló éves jelentést az Unió intézményeinek hivatalos nyelvein kell elkészíteni.
32. cikk
►M2 Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság tájékoztatása ◄
(1) Az elnök a testület nevében minden évben írásban tesz jelentést a Tanácsnak az Eurojust tevékenységéről és a vezetéséről, beleértve a költségvetés végrehajtását.
E célból a testület éves jelentést készít a Eurojust tevékenységeiről, és az Eurojust tevékenységeinek eredményeként az Unióban feltárt kriminálpolitikai problémákról. E jelentésében az Eurojust javaslatokat tehet a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés hatékonyabbá tételére is.
Az elnök az Eurojust tevékenységéről megküldi a Tanácsnak az általa igényelt jelentéseket és bármely más információt.
(2) A Tanács elnöksége minden évben jelentést tesz az Európai Parlamentnek az Eurojust által végzett munkáról és a közös ellenőrző szerv tevékenységeiről.
(3) A Bizottság vagy a Tanács a Szerződés VI. címe alapján kidolgozott valamennyi eszköz tervezetére vonatkozóan kikérheti az Eurojust véleményét.
33. cikk
Pénzügyek
(1) A 2. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek bérét és illetményét a származási tagállam fedezi.
(2) Ha a nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek az Eurojust feladatainak keretei között járnak el, az e tevékenységekhez kapcsolódó kiadásokat a Szerződés 41. cikkének (3) bekezdése értelmében vett működési kiadásként kell kezelni.
34. cikk
Költségvetés
(1) Az Eurojustnak minden – a naptári évvel egybeeső – pénzügyi évre szóló összes bevételéről és kiadásáról előrejelzést kell készíteni. A bevételeket és kiadásokat beépítik a költségvetésbe, amely magában foglalja a személyzeti tervet, amelyet az Európai Unió általános költségvetése tárgyában illetékes költségvetési hatóság elé kell terjeszteni. A személyzeti tervnek tartalmaznia kell az állandó és ideiglenes munkaköröket, és utalnia kell a kirendelt nemzeti szakértőkre, valamint meg kell határoznia az Eurojust által az adott pénzügyi évben foglalkoztatott személyzet számát, azok besorolását és fizetési fokozatát.
(2) Az Eurojust költségvetésében a bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.
(3) Az egyéb erőforrások sérelme nélkül, az Eurojust bevétele tartalmazhat egy, az Európai Unió általános költségvetésében szereplő támogatást.
(4) Az Eurojust kiadásai tartalmazzák többek között a tolmácsokkal és fordítókkal kapcsolatos kiadásokat, a biztonsági kiadásokat, az igazgatási és infrastrukturális költségeket, a működési költséget és a bérleti költséget, az Eurojust tagjainak és személyzetének utazási kiadásait, és a harmadik személyekkel kötött szerződésekből származó költségeket.
35. cikk
A költségvetés elkészítése
(1) A testület, az igazgatási igazgató által készített előzetes tervezet alapján, minden évben kidolgozza az Eurojust következő pénzügyi évi bevételeinek és kiadásainak előirányzatát. A testület minden évben legkésőbb ►M2 február 10-ig ◄ benyújtja a Bizottsághoz ezt a személyzeti tervet is magában foglaló előirányzatot. ►M2 A tervezet Bizottsághoz való továbbítása előtt megfelelő időben tájékoztatni kell az Európai Igazságügyi Hálózatot, valamint a 25a. cikk (2) bekezdésében említett hálózatokat a titkárságaik tevékenységeire vonatkozó részekről. ◄
(2) Az előirányzat alapján a Bizottság – az Európai Unió előzetes általános költségvetési tervezetének keretében – javaslatot tesz az Eurojust éves támogatásának összegére, valamint állandó és ideiglenes munkaköreire, és ez irányú javaslatát a Szerződés 272. cikkével összhangban benyújtja a költségvetési hatósághoz.
(3) A költségvetési hatóság engedélyezi az Eurojust részére nyújtandó támogatásra vonatkozó előirányzatot, és az Európai Közösségek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak személyzeti szabályzata keretében meghatározza az Eurojust állandó és ideiglenes munkaköreit.
(4) A pénzügyi év kezdete előtt az Eurojust testülete a költségvetési hatóság által e cikk (3) bekezdésével összhangban engedélyezett éves támogatás és munkakörök alapján elfogadja a 34. cikk (1) bekezdésének harmadik mondatában említett személyzeti tervet is magában foglaló, az Eurojust részére nyújtott különböző pénzügyi hozzájárulások és egyéb forrásokból származó pénzeszközök figyelembevételével kiigazított költségvetést.
36. cikk
A költségvetés végrehajtása és mentesítés
(1) Az igazgatási igazgató engedélyezésre jogosult tisztviselőként hajtja végre az Eurojust költségvetését. A költségvetés végrehajtásáról a testületnek számol be.
(2) ►M2 Legkésőbb a következő pénzügyi év március 1-jéig az Eurojust számvitelért felelős tisztviselője a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője és a Számvevőszék részére megküldi az ideiglenes beszámolót és a pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést. ◄ A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 128. cikkével összhangban elvégzi az egyes intézmények és decentralizált szervek tárgyévi előzetes beszámolóinak összevonását (konszolidációját).
(3) Az Eurojust az érintett pénzügyi évet követő év március 31-ig megküldi a pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlament és a Tanács részére is.
(4) A Számvevőszék által az Eurojust előzetes beszámolójára tett észrevételek kézhezvételét követően az igazgatási igazgató saját hatáskörében az általános költségvetési rendelet 129. cikkének megfelelően elkészíti az Eurojust végleges beszámolóját, és véleményezés céljából benyújtja azt az Eurojust testületéhez.
(5) Az Eurojust testülete véleményt ad az Eurojust végleges beszámolójáról.
(6) Az igazgatási igazgató minden pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig benyújtja az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Számvevőszékhez az Eurojust végleges beszámolóját, valamint az Eurojust testületének azzal kapcsolatos véleményét.
(7) A végleges beszámolót közzé kell tenni.
(8) Az igazgatási igazgató minden évben legkésőbb szeptember 30-ig választ küld a Számvevőszéknek az említett szerv által tett észrevételekre vonatkozóan. Válaszát az Eurojust testületének is megküldi.
(9) Az igazgatási igazgató, az Eurojust testületének és elnökének alárendelten eljárva, kérelemre az Európai Parlament rendelkezésére bocsátja az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárásnak az általános költségvetési rendelet 146. cikkének (3) bekezdése szerinti zavartalan lefolytatásához szükséges valamennyi információt.
(10) Az Európai Parlament a minősített többséggel eljáró Tanács ajánlására legkésőbb az n + 2. év ►M2 május 15-ig ◄ mentesíti az igazgatási igazgatót az n. év költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alól.
37. cikk
A költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet
(1) A testület a Bizottsággal folytatott konzultációt követően egyhangúlag fogadja el az Eurojust költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokat. Ezek a szabályok csak az Eurojust működéséhez kifejezetten szükséges esetben, a Bizottság előzetes jóváhagyásával térhetnek el az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől ( 21 ).
38. cikk
Könyvvizsgálat
(1) A feladatai végrehajtásához szükséges belső ellenőrzési rendszerek és eljárások bevezetése az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozik.
(2) A testület kinevez egy belső könyvvizsgálót, akinek feladata, hogy az irányadó nemzetközi szabványoknak megfelelően biztosítsa a költségvetés végrehajtására szolgáló rendszerek és eljárások megfelelő működését. Belső könyvvizsgáló sem az engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem a könyvelő nem lehet. A testület e feladat ellátására felkérheti a Bizottság belső könyvvizsgálóját.
(3) Megállapításairól és ajánlásairól a könyvvizsgáló az Eurojustnak tesz jelentést, és jelentésének egy példányát megküldi a Bizottságnak. Az Eurojust a könyvvizsgáló jelentésének ismeretében megteszi az ajánlások nyomán szükséges intézkedéseket.
(4) Az Eurojustra az 1073/1999/EK rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni. A testület elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket.
39. cikk
Hozzáférés a dokumentumokhoz
A testület az adminisztratív igazgató javaslata alapján elfogadja az Eurojust dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat, figyelembe véve a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 22 ) foglalt elveket és korlátozásokat.
39a. cikk
EU minősített információk
Az EU minősített információk kezelése tekintetében az Eurojust alkalmazza a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozat ( 23 ) által meghatározott biztonsági elveket és minimumszabályokat.
40. cikk
Területi hatály
Ezt a határozatot alkalmazni kell Gibraltárra, amelyet az Egyesült Királyság nemzeti tagja képvisel.
41. cikk
Jelentéstétel
(1) A tagállamok a nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek, valamint a 12. cikk (1) és (2) bekezdésben említett személyek kijelöléséről, valamint az e kijelöléseket érintő bármely változásról értesítik az Eurojustot és a Tanács Főtitkárságát. A Főtitkárság aktualizált listát vezet e személyekről, és nevüket, valamint elérhetőségeiket valamennyi tagállam és a Bizottság számára hozzáférhetővé teszi.
(2) A nemzeti tagok végleges kinevezése azon a napon lép hatályba, amikor a Tanács Főtitkársága kézhez kapja az (1) bekezdésben és a 9a. cikk (3) bekezdésében említett hivatalos értesítéseket.
41a. cikk
Értékelés
(1) Az Eurojust testülete 2014. június 4. előtt, majd ezt követően ötévente megbízást ad e határozat végrehajtásának, valamint az Eurojust által végzett tevékenységnek a független külső értékelésére.
(2) Valamennyi értékelésnek ki kell térnie e határozat hatásának, az Eurojust által az e határozatban megfogalmazott célkitűzések elérése tekintetében nyújtott teljesítményének, valamint az Eurojust hatékonyságának és eredményességének értékelésére. A testület a Bizottsággal konzultálva speciális feladatmeghatározásokat dolgozhat ki.
(3) Az értékelésről szóló jelentésnek az értékelés eredményeit és ajánlásokat kell tartalmaznia. A jelentést továbbítani kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, és azt nyilvánosságra kell hozni.
42. cikk
Átültetés
A tagállamok nemzeti jogukat szükség esetén a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb azonban 2003. szeptember 6-ig hozzák összhangba ezzel a határozattal.
43. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba, a 41. cikk sérelme nélkül. Ezen a napon az Igazságügyi Együttműködési Ideiglenes Egység megszűnik.
MELLÉKLET
A 13. cikk (10) bekezdésében említett jegyzék az Eurojustnak a 13. cikk (5), (6) és (7) bekezdése értelmében – rendelkezésre állásuk esetén – minimálisan továbbítandó információtípusokról
1. A 13. cikk (5) bekezdésében említett helyzetekben:
a) részt vevő tagállamok;
b) érintett bűncselekmények típusa;
c) a csoportot létrehozó megállapodás dátuma;
d) a csoport működésének tervezett tartama, beleértve ezen időtartam módosítását;
e) a csoport vezetőjének adatai, valamennyi részt vevő tagállamra vonatkozóan;
f) a közös nyomozócsoportok eredményeinek rövid összefoglalása.
2. A 13. cikk (6) bekezdésében említett helyzetekben:
a) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen nyomozás vagy büntetőeljárás van folyamatban;
b) az érintett tagállam;
c) az érintett bűncselekmény és annak körülményei;
d) a kibocsátott megkeresésekkel – vagy az igazságügyi együttműködésre irányuló határozatokkal, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközöket is – kapcsolatos adatok, ideértve az alábbiakat:
i. a megkeresés dátuma;
ii. a kérelmező vagy kibocsátó hatóság;
iii. a megkeresett vagy végrehajtó hatóság;
iv. a megkeresés típusa (a kérelmezett intézkedések);
v. arra vonatkozó információ, hogy a megkeresést teljesítették-e, és ha nem, a megtagadás milyen alapon történt.
3. A 13. cikk (7) bekezdésének a) pontjában említett helyzetekben:
a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok;
b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen nyomozás vagy büntetőeljárás van folyamatban;
c) a kérdéses bűncselekmény és annak körülményei.
4. A 13. cikk (7) bekezdésének b) pontjában említett helyzetekben:
a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok;
b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen nyomozás vagy büntetőeljárás van folyamatban;
c) a szállítás típusa;
d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatosan az ellenőrzött szállítást végzik.
5. A 13. cikk (7) bekezdésének c) pontjában említett helyzetekben:
a) a kérelmező vagy kibocsátó állam;
b) a megkeresett vagy végrehajtó állam;
c) a nehézségek leírása.
( 1 ) HL C 206., 2000.7.19., 1. o. és
HL C 243., 2000.8.24., 15. o.
( 2 ) HL C 34 E, 2002.2.7, 347. o. és a 2001. november 29-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
( 3 ) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.
( 4 ) HL C 197., 2000.7.12., 3. o.
( 5 ) HL C 326., 2001.11.26., 2. o.
( 6 ) HL C 316., 1995.11.27., 1. o.
( 7 ) HL L 191., 1998.7.7., 4. o.
( 8 ) E határozat elfogadásának időpontjában az Europol hatáskörét a 2003-as jegyzőkönyvvel (HL C 2., 2004.1.6., 1. o.) módosított, az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 1995. július 26-i egyezmény (Europol-egyezmény, HL C 316., 1995.11.27., 2. o.) 2. cikkének (1) bekezdése és melléklete határozza meg. Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló tanácsi határozat hatálybalépésétől azonban az Eurojust hatáskörét a határozat 4. cikkének (1) bekezdése és melléklete fogja meghatározni.
( 9 ) HL L 162., 2002.6.20., 1. o.
( 10 ) HL L 167., 2002.6.26., 1. o.
( 11 ) HL L 332., 2007.12.18., 103. o.
( 12 ) HL L 301., 2008.11.12., 38. o.
( 13 ) HL L 253., 2005.9.29., 22. o.
( 14 ) HL L 105., 2006.4.13., 54. o.
( 15 ) HL L 348., 2008.12.24., 130. o.
( 16 ) A Tanács határozata az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezménnyel (Europol-egyezmény), az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezménnyel és a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménnyel (Schengeni Egyezmény) létrehozott közös adatvédelmi ellenőrző hatóságok titkárságának létrehozásáról szóló, 2000. október 17-i 2000/641/IB tanácsi határozat (HL L 271., 2000.10.24., 1. o.).
( 17 ) HL L 136., 1999.5.31., 8. o.
( 18 ) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
( 19 ) HL L 12., 2001.1.16., 1. o.
( 20 ) HL L 56., 1968.3.4. A legutóbb a 2581/2001/EK, ESZAK, Euratom rendelettel (HL L 345., 2001.12.29., 1. o.) módosított rendelet.
( 21 ) HL L 357., 2002.12.31., 72. o., helyesbítés: HL L 2., 2003.1.7., 39. o.
( 22 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
( 23 ) HL L 101., 2001.4.11., 1. o.