52023PC0451

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az európai zöld megállapodás Európa növekedési stratégiája, amelynek célja, hogy 2050-re klímasemleges, tiszta és körforgásos gazdaságot biztosítson, amelyben optimalizálják az erőforrás-gazdálkodást és minimálisra csökkentik a szennyezést. A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 1 és az új európai iparstratégia 2 a zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez vezető ütemtervet határozza meg az európai ipar számára. A cselekvési terv kötelezettségvállalást tartalmaz a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatára annak érdekében, hogy előmozdítsa a körforgásosabb üzleti modellek alkalmazását azáltal, hogy „a tervezési kérdéseket összekapcsolja az elhasználódott járművek kezelésével, mérlegeli az alkatrészek egyes anyagaira vonatkozó kötelező újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó szabályokat, és javítja az újrafeldolgozási hatékonyságot”. A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 3 is hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak új intézkedéseket kell javasolnia az EU külső környezeti lábnyomának kezelésére a hulladékká vált gépjárművek és a használt járművek kiviteléhez kapcsolódóan.

Az Európai Tanács 4 és a Parlament 5 egyaránt elismerte e kezdeményezés fontosságát. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabályra irányuló javaslatot kísérő közlemény 6 szintén kiemelte, hogy a gépjárműipar fontos szerepet játszik a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való fenntartható ellátás biztosításában és az EU stratégiai autonómiájának növelésében.

A gépjárműgyártás az egyik leginkább erőforrás-igényes iparág. Az európai gépjárműipar felelős az EU acélipara iránti kereslet 19 %-áért (több mint 7 millió tonna/év), az összes műanyagfogyasztás 10 %-áért (6 millió tonna/év), továbbá az alumínium (42 % az összes közlekedési eszköz vonatkozásában, körülbelül 2 millió tonna/év), a réz (6 % a gépjárműalkatrészek vonatkozásában), a gumi (az általános, gumiból készült termékek előállításának 65 %-a) és az üveg (az EU-ban gyártott 1,5 millió tonna sík ablaküveg) iránti kereslet számottevő részéért.

Ahogyan a gépjárműipar fokozatosan átáll a kibocsátásmentes mobilitásra, és a járművek egyre több elektronikát tartalmaznak, a réz és a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti igény is nőni fog. Ilyen nyersanyagok például az elektromos meghajtású motorok állandó mágneseiben használt ritkaföldfémek, amelyeknek az egyik legjelentősebb felhasználója a gépjárműipar. A gépjárműipar fejlettebb és könnyű anyagokat is használ, például kompozit műanyagokat, jó minőségű acélt és alumíniumötvözeteket.

Emiatt a járműgyártás környezeti lábnyoma igen magas lehet. Ez elsősorban az elsődleges anyagok – pl. az acél előállításához szükséges szén és vasérc, az alumíniumgyártáshoz szükséges bauxit, a műanyaggyártáshoz szükséges réz és olaj – kitermeléséhez és feldolgozásához igényelt energia üvegházhatásúgáz-kibocsátásának tulajdonítható. Emellett az egyre nagyobb arányban használt kifinomult és kompozit anyagok különös kihívást jelentenek a hulladékká vált gépjárművek bontása, újrafelhasználása és újrafeldolgozása során.

Ennek fényében e javaslat célja, hogy a gépjárműipar körforgásos gazdaságra való átállását a jármű életciklusának valamennyi szakaszában elősegítse, a tervezéstől az életciklus végén történő végső kezelésig. A javaslat a jelenlegi szabályozás értékelésén alapul, amely két irányelvből áll (az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv 7 és a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról szóló 2005/64/EK irányelv 8 ).

Az elhasználódott járművekről szóló irányelvet 2000-ben fogadták el, és ez volt az első olyan harmonizált uniós keret, amely az életciklusuk végét elérő és hulladéknak minősülő gépjárművek környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelését kívánta biztosítani. Az irányelv rendelkezéseket állapít meg az elhasználódott járművek begyűjtésére és szennyezésmentesítésére vonatkozóan, korlátozza a veszélyes anyagok használatát az új járművekben, és éves célértékeket állapít meg az újrafelhasználásra és visszanyerésre (85 %), valamint az újrafelhasználásra és hasznosításra (95 %) vonatkozóan, az elhasználódott járművek átlagos tömegére vetítve. Elfogadása óta a jogszabályt nem módosították lényegesen.

A hulladékokról szóló keretirányelv 2018. évi felülvizsgálata során a társjogalkotók megállapodtak 9 abban, hogy „a Bizottság 2020. december 31-ig felülvizsgálja ezt az [elhasználódott járművekről szóló] irányelvet, és e célból jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísér”. Jelezték, hogy az elhasználódott járművekről szóló irányelv felülvizsgálata során az egyes anyagok újrafeldolgozására vonatkozó célértékek megvalósíthatóságára, valamint az elhasználódott járművek „ismeretlen hollétének” a problémájára kell összpontosítani.

A gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról szóló, 2005-ben elfogadott irányelv (a továbbiakban: 3R típusjóváhagyásról szóló irányelv) nagyon szoros kapcsolatot hoz létre az elhasználódott járművekről szóló irányelv rendelkezései és a járműtípusok típusjóváhagyási eljárásának az újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra vonatkozó tervezési rendelkezései között. A 3R típusjóváhagyásról szóló irányelv kimondja, hogy a járműveket úgy kell gyártani, hogy 85 %-ban újrafelhasználhatók/újrafeldolgozhatók, és 95 %-ban újrafelhasználhatók/hasznosíthatók legyenek, az elhasználódott járművekről szóló irányelv pedig ugyanazokat a célértékeket tartalmazza a tagállamok számára a járművek újrafelhasználhatóságát, hasznosíthatóságát és újrafeldolgozhatóságát illetően. A 3R típusjóváhagyásról szóló irányelv annak a típusjóváhagyási keretnek 10 a részét képezi, amelynek értelmében az új járműtípusokat az uniós piacon történő forgalomba hozatal előtt megvizsgálják és azokra típusjóváhagyást adnak ki, amennyiben megfelelnek bizonyos műszaki követelményeknek.

A javasolt rendelet hatályon kívül helyezi a 3R típusjóváhagyásról szóló irányelvet és az elhasználódott járművekről szóló irányelvet is, és azokat egyetlen jogi eszközzel váltja fel. Átfogó célja a meglévő uniós jogszabályok korszerűsítése és az uniós egységes piac működésének javítása, miközben hozzájárul a járművek tervezéséhez, gyártásához, üzemi élettartamához és életciklus végi kezeléséhez kapcsolódó kedvezőtlen környezeti hatások csökkentéséhez, valamint a gépjárműipar és az újrafeldolgozási ágazat fenntarthatóságához is.

A kezdeményezés része a célravezető és hatásos szabályozás programnak (REFIT).

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javasolt rendelet elsősorban a gépjárművek típusjóváhagyásáról szóló átfogó uniós szabályozáson alapul, amelynek célja, hogy a környezetvédelmi, energiahatékonysági és biztonsági célkitűzések elérését célzó közös követelmények megállapításával megkönnyítse a gépjárműipari termékek szabad mozgását az egységes piacon. Az (EU) 2018/858 rendelet 11 meghatározza a gépjárművek jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó követelmények központi eljárási keretét. Megállapítja az említett rendelet mellékleteiben felsorolt különböző jogszabályok követelményeinek való megfelelésre vonatkozó szabályokat a járműtípusok tekintetében. A javasolt rendelet követelményeket határoz meg a gépjárművek körforgásos szemléletű tervezésére és gyártására vonatkozóan, és az említett mellékletekben is szerepelni fog annak érdekében, hogy a típusjóváhagyási eljárás során ellenőrizzék és érvényesítsék ezeket a követelményeket 12 .

A javasolt rendelet kiegészíti a termékek környezettudatos tervezésének javítását és a fenntartható hulladékgazdálkodás biztosítását célzó közelmúltbeli bizottsági jogalkotási javaslatokat, és összhangban áll azokkal.

Ez a helyzet áll fenn az elemekről szóló új rendeletre irányuló javaslat 13 esetében is, amely kiterjed a gépjárműelemekre, illetve -akkumulátorokra, és olyan átfogó új jogi szabályozást tartalmaz, amely lefedi azok teljes életciklusát, és amelynek célja azok környezeti lábnyomának kezelése. A 3R típusjóváhagyásról és a hulladékká vált gépjárművekről szóló rendeletre irányuló javaslat nem tartalmaz az elemek, illetve akkumulátorok tervezésére, gyártására és életciklusának végére vonatkozó rendelkezéseket. Olyan módon terjed ki a járművek egészére, valamint azok alkatrészeire és alkotóelemeire (az elemek, illetve akkumulátorok kivételével), hogy kiegészíti az elemekről szóló rendeletre irányuló javaslatot, és biztosítja a járművek általános környezeti lábnyomának kezelését. Olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek célja, hogy megkönnyítsék az akkumulátorok eltávolítását a hulladékká vált gépjárművekből annak érdekében, hogy sor kerüljön azok újrafelhasználására vagy újrafeldolgozására az elemekről szóló rendeletnek megfelelően.

Az elemek mellett a Bizottság javaslatokat terjesztett elő az egyéb erőforrás-igényes ágazatok (például építési termékek 14 és textiltermékek 15 ) környezeti lábnyomának kezelésére, a 3R típusjóváhagyásról és a hulladékká vált gépjárművekről szóló rendeletre irányuló javaslat pedig kiegészíti ezt a kezdeményezést azáltal, hogy lefedi a gépjárműipart, annak biztosítása érdekében, hogy közös szabályok vonatkozzanak a gyártókra az uniós piacon forgalomba hozott járművek gyártása során, hogy megkönnyítsék ezen ágazat körforgásos gazdaságra való átállását és megerősítsék annak fenntarthatóságát.

A javasolt rendelet összhangban áll a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre irányuló javaslattal 16 is, amelynek célja, hogy a fizikai termékek széles körére vonatkozóan lehetővé tegye a fenntarthatósági teljesítményre és a tájékoztatásra vonatkozó követelmények meghatározását. Más termékekkel ellentétben, amint azt fentebb jeleztük, a gépjárművek körforgásos szemléletű tervezésére és gyártására vonatkozó követelmények jelenleg a járművekre vonatkozó külön jogi kereten alapulnak, és azokat a „típusjóváhagyási” eljárás keretében határozzák meg és hajtják végre. Ez tehát egy különálló jogi keret, amely eltér a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló jövőbeni rendeletben meghatározott jogi kerettől. Emellett a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet nem foglalkozik a járművek életciklusának végső szakaszával sem, ami a 3R típusjóváhagyásról és a hulladékká vált gépjárművekről szóló javasolt rendelet hatálya alá tartozik.

Végezetül a javasolt rendelet nem foglalkozik a hulladékká vált gépjárművek szállításával, amit a hulladékszállításról szóló rendelet 17 szabályoz. A hulladékká vált gépjárművek veszélyes hulladéknak minősülnek, és a hulladékszállításról szóló rendelet értelmében tilos az EU-ból való kivitelük olyan harmadik országokba, amelyek nem tagjai az OECD-nek. A hulladékszállításról szóló rendelet egyéb rendelkezései a hulladékká vált gépjárművek egyéb – többek között uniós tagállamok közötti – szállítására is vonatkoznak.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Szinergiák vannak e rendeletjavaslat és más uniós szakpolitikák, különösen az éghajlat-politika között is. A gépjárműipar körforgásos gazdaságra való átállása elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU elérje az európai klímarendeletben 18 2050-re kitűzött klímasemlegességi célokat, az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag 19 alá tartozó számos egyéb kezdeményezést kiegészítve. Emellett a kezdeményezés kiegészíti a gépjárműipar átalakítását célzó egyéb közelmúltbeli jogalkotási fejleményeket, például a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó, nemrégiben felülvizsgált szén-dioxid-kibocsátási előírásokat 20 , az új gépjárművek kibocsátásaira vonatkozó Euro 7 szabványra irányuló javaslatot 21 , valamint a „műszaki alkalmassági jogszabálycsomag” három irányelvének folyamatban lévő felülvizsgálatát 22 . Emellett a rendelet kiegészíti a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályt 23 azzal, hogy olyan intézkedéseket vezet be, amelyek kifejezetten a járművekben használt kritikus fontosságú nyersanyagok körforgásos jellegének javítását szolgálják, különösen az ilyen kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó alkatrészek, alkotóelemek és anyagok eltávolítása, újrafelhasználása és újrafeldolgozása révén.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A jogalkotási javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapul, amelynek célja a belső piac működésének a biztosítása 24 . Ez alapvető fontosságú, mivel a javaslat egyértelmű és egységes követelményeket állapít meg mind a járművek uniós piacon történő forgalomba hozatalára, mind pedig azok életciklus végi begyűjtésére és kezelésére vonatkozóan, ami szükséges az ágazat körforgásos gazdaságra való átállásának előmozdításához. Az EUMSZ 114. cikke a jogalapja a gépjárművek típusjóváhagyására vonatkozó általános szabályozási keretnek, amely magában foglalja a 3R típusjóváhagyásról szóló irányelvet, míg az elhasználódott járművekről szóló irányelvnek környezetvédelmi jogalapja van (az EUMSZ 192. cikke).

A javaslat foglalkozik az egységes piac működésével kapcsolatos számos kulcsfontosságú problémával. Ezek közé tartoznak a következők: i. a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról szóló irányelv és az elhasználódott járművekről szóló irányelv nem egységes végrehajtása, mivel rendelkezéseik értelmezéstől függenek, ami miatt a gazdasági szereplők eltérő helyzetekben vannak attól függően, hogy hol hoznak forgalomba járműveket és hol kezelnek hulladékká vált gépjárműveket, ii. a gépjárműiparnak szánt másodlagos nyersanyagok kevésbé fejlett uniós piaca, iii. az újrafeldolgozási piacok működését és a méretgazdaságosság javítását akadályozó tényezők, iv. a „hiányzó járművek” állandó problémája és az egyértelműség hiánya a hulladékká vált gépjárművek és a használt járművek megkülönböztetése terén kivitel esetén, valamint v. olyan stabil és teljes mértékben harmonizált szabályozási keret szükségessége, amely a járművek gyártásában és életciklus végi kezelésében részt vevő valamennyi gazdasági szereplő számára lehetővé teszi a teljesítmény javítását, ideértve a szükséges beruházásokat is.

Ugyanakkor a javaslat fő célja, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a járművekre vonatkozó tervezési követelmények és a hulladékká vált gépjárművek kezelésére vonatkozó rendelkezések között, lehetővé téve ezáltal az egységes piac zavartalan működését. Ezért a járművek tervezésére vonatkozó követelményeket úgy fogalmazták meg, hogy azok ténylegesen előfeltételei legyenek a hulladékká vált gépjárművek kezelésére vonatkozó rendelkezések megfelelő végrehajtásának. A követelmények ily módon történő együttműködésére példák a következők: újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányok és célértékek, a járművekben jelen lévő anyagokra vonatkozó követelmények és a hulladékká vált gépjárművek bezúzása előtt az ilyen anyagokat tartalmazó alkatrészeknek és alkotóelemeknek az eltávolítására vonatkozó kötelezettség, az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó követelmények és a műanyag-újrafeldolgozási célérték, valamint az alkatrészek eltávolítását megkönnyítő kialakítás és a hulladékká vált gépjárművek bezúzása előtt az alkatrészek eltávolítására vonatkozó kötelezettség.

Az EUMSZ 114. cikke tehát megfelelő jogalapot jelent e javaslat számára, mivel lehetővé teszi, hogy a környezettel kapcsolatos követelmények képezzék a járművek típusjóváhagyására és ezáltal az uniós piacon történő forgalomba hozatalára nézve irányadó feltételek alapvető elemeit, továbbá lehetővé teszi a járművek életciklus végi kezelésére vonatkozó követelmények harmonizálását. A javaslat indoka, illetve fő súlypontja a forgalomba hozatalra vonatkozó követelmények (pontosabban a járművek típusjóváhagyására vonatkozó követelmények) egységesítése, következésképpen pedig annak biztosítása, hogy amikor a járművek elérik az életciklusuk végét, azokat környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék, és hatékonyan vissza lehessen nyerni belőlük jó minőségű másodlagos nyersanyagokat. Ezért e javaslat esetében a környezetvédelmi célkitűzés nem független, hanem inkább a járművek újrafelhasználhatóságára, újrafeldolgozhatóságára és hasznosíthatóságára irányuló tervezési követelmények harmonizációjának mozgatórugója.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A harmonizált és jól működő uniós egységes piac megvalósítása, valamint a gépjárműipar körforgásos gazdaságra való zökkenőmentes átállásának lehetővé tétele érdekében – az európai zöld megállapodásban meghatározott céllal összhangban – alapvető fontosságú egy uniós szintű közös szabályrendszer bevezetése, amely egyértelmű követelményeket és kötelezettségeket ír elő a tagállamok és a vállalkozások számára. A hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatára irányuló munka célkitűzései nem valósíthatók meg kielégítően a tagállamok egyéni fellépésével; tekintettel az intézkedések léptékére és hatásaira, a célok uniós szintű fellépéssel valósíthatók meg a leghatékonyabban.

A követelmények harmonizálása megoldást jelentene a meglévő jogszabályok eltérő értelmezéseiből eredő végrehajtási problémákra. Uniós szintű fellépés nélkül fennáll az uniós piac széttagoltságának a kockázata, továbbá annak a kockázata, hogy a körforgásos gazdaság fejlődése a vállalkozások vagy az egyes tagállamok önkéntes fellépésétől függ.

•Arányosság

Az arányosság elve tükröződik a javasolt rendeletben szereplő valamennyi intézkedés kialakításában. A javasolt rendelet például fokozatosan kiterjeszti a meglévő jogszabályok hatályát az új járművekre, átmeneti időszakokat biztosítva valamennyi új követelmény tekintetében, hogy a gazdasági szereplőknek legyen idejük alkalmazkodni az új szabályokhoz.

Az arányosság értékelésének részletesebb leírását az egyes szakpolitikai alternatívák tekintetében a hatásvizsgálat 8. melléklete tartalmazza.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A rendelet célja a járművek tervezési, gyártási és életciklus végi szakaszára vonatkozó harmonizált keret megteremtése. Ez biztosítani fogja a szükséges jogbiztonságot a gazdasági szereplők és a tagállami hatóságok számára. Egyszerűsíteni fogja a jelenlegi szabályozási környezetet azáltal, hogy valamennyi követelményt egyetlen jogi aktusba foglal, és hozzájárul az EU egységes piacának erősebb integrációjához. Az irányelvhez képest a rendelet útján történő szabályozás csökkenti továbbá a jogszabály nemzeti jogba való átültetéséhez kapcsolódó adminisztratív költségeket, és lehetővé teszi az új uniós követelmények korábbi alkalmazását. A rendelet mint jogi eszköz kiválasztása összhangban áll a típusjóváhagyásra vonatkozó szabályozási kerettel, amelynek értelmében sor kerül az irányelvek rendeletekké való átalakítására a kibocsátásokkal kapcsolatos „Dieselgate” botrány nyomán uniós szinten elfogadott intézkedések részeként.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Az elhasználódott járművekről szóló irányelv 25 és a 3R típusjóváhagyásról szóló irányelv értékelése 26 során megállapításra került, hogy az azokban foglalt rendelkezések általános jellege az irányelvek egyik fő hiányossága, ami megakadályozza a teljes gépjárműipari ellátási lánc körforgásos gazdaságra való átállását. Ezeket a hiányosságokat a jövőállósági platform is kifejtette a véleményében 27 . Ennek eredményeként megállapításra került, hogy a következő problémák akadályozzák az EU egységes piacának működését és az EU által elérni kívánt környezetvédelmi szint elérését:

–az új járművek tervezése és gyártása nem járul hozzá kellőképpen az európai zöld megállapodás klímasemleges, tiszta és körforgásos gazdaságra irányuló törekvéseihez,

–a járművek életciklus végi kezelése elmarad az optimálistól ahhoz képest, hogy abban milyen lehetőség rejlik a klímasemleges, tiszta és körforgásos gazdasághoz való hozzájárulás szempontjából,

–az elhasználódott járművekről szóló irányelv hatálya alá tartozó járművek jelentős részét nem gyűjtik be azzal a céllal, hogy azokat megfelelő környezeti feltételek mellett kezeljék az EU-ban, és ez potenciálisan hozzájárul a szennyezéshez harmadik országokban,

–nincs uniós szinten harmonizált megközelítés a jelenleg az elhasználódott járművekről szóló irányelv hatályán kívül eső járművek tervezésére, gyártására és életciklus végi kezelésére vonatkozóan, ami kihasználatlan potenciált eredményez az európai zöld megállapodás körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzései tekintetében.

E problémák kezelése érdekében a javasolt rendelet három fő szempontra összpontosít: a járművek típusjóváhagyására vonatkozó körforgásossági követelményekre, a hulladékká vált gépjárművek kezelésére és a használt járművek kivitelére.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az értékelés és a hatásvizsgálat során több alkalommal sor került az érdekelt felekkel folytatott konzultációra. Ezek a konzultációk képezték a javasolt rendelet alapját, különös tekintettel a nyilvános konzultációkra, a célzott konzultációkra, az érdekelt felek részvételével zajló munkaértekezletekre 28 és a kétoldalú megbeszélésekre.

Az érdekelt felek és a tagállamok általánosságban egyetértettek az elhasználódott járművekről szóló irányelv értékelése során tett főbb megállapításokkal, valamint azzal, hogy e megállapítások kezelése érdekében felül kell vizsgálni a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó uniós szabályokat.

A gépjárműgyártási ágazathoz tartozó számos érdekelt fél hangsúlyozta, hogy már elkezdték beépíteni a körforgásossági alapelveket az üzleti gyakorlataikba, és hogy a jelenlegi jogszabályok végrehajtásának javításához csupán minimális módosításokra van szükség. Következésképpen ők úgy látták, hogy nincs szükség az elhasználódott járművekről szóló irányelv és a 3R típusjóváhagyásról szóló irányelv összevonására. Más gyártók egyetértettek azzal, hogy lépéseket kell tenni az újrahasznosítást megkönnyítő kialakításnak az új jogszabályba történő beillesztése érdekében, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és az átláthatóság javítása céljából. Az autóbontási és újrafeldolgozási ágazat – ahol többnyire kkv-k tevékenykednek – ambiciózusabb szabályozást sürgetett a bontást/újrafeldolgozást megkönnyítő kialakításra és a gyártóktól származó információk megosztására vonatkozóan. A környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek, a hulladékgazdálkodási hatóságok és a közigazgatási szervek egyhangúlag támogatták az életciklusra vonatkozó átfogó megközelítést és a körforgásossági intézkedéseket megkönnyítő kialakítást.

Bár az újrafeldolgozási és autóbontási ágazat, valamint a civil társadalmi szervezetek határozottan támogatták az új járművek újrafeldolgozott tartalmára vonatkozó célértékek kitűzését, a gépjárműiparban megoszlottak a vélemények a műanyagokra vonatkozó célértékek meghatározásával kapcsolatban. Aggodalmukat fejezték ki a szükséges ellátásban esetlegesen jelentkező hiányokkal kapcsolatban, és szorgalmazták a vegyi úton történő újrafeldolgozást (például a műanyagipar). Az acélipar nem támogatta az új járművek újrafeldolgozott acéltartalmára vonatkozó célértéket.

A hulladékká vált gépjárművek kezelését illetően az érdekelt felek olyan intézkedéseket támogattak, amelyek a hulladékká vált gépjárművekből származó anyagok minőségének a javítására irányultak a pótalkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználása, valamint a hulladékká vált gépjárművekből származó anyagok jó minőségű újrafeldolgozása érdekében. A hulladékgazdálkodási ágazat azonban aggályokat fogalmazott meg a költségek növekedésével kapcsolatban, amit a hulladékká vált gépjárművek és hulladékaik kezelésére vonatkozó új intézkedések válthatnak ki.

Összességében az érdekelt felek határozottan támogatták a „hiányzó járművek” tartósan fennálló problémájának kezelésére irányuló ambiciózus intézkedések elfogadását. Támogatták továbbá a használt járművek kivitelére vonatkozó szigorúbb követelmények bevezetését annak elkerülése érdekében, hogy a közlekedésre nem alkalmas műszaki állapotban lévő, légszennyezést okozó és a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztető használt járműveket kivigyék az EU-ból harmadik országokba.

A gépjárműgyártók azon az állásponton voltak, hogy az autóbontási ágazat már önfenntartó, és nincs szükség a kezelés költségeinek ellentételezésére kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek létrehozásával. Ilyen rendszerek létrehozása esetén hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a járműgyártóknak joguk van arra, hogy egyénileg gyakorolják felelősségüket. A bontási, zúzási és újrafeldolgozási ágazat fokozottabb pénzügyi felelősségvállalásra szólította fel a gépjárműipart a minőségjavítással kapcsolatos további költségek fedezése érdekében, a rendszereken belüli függetlenségük védelmét szolgáló biztosítékok mellett.

Az érdekelt felek többsége – beleértve a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteket, a közigazgatási szerveket és a hulladékgazdálkodási szolgáltatókat (amelyek többnyire kkv-k) – támogatta az elhasználódott járművekről szóló irányelv szabályozási hatályának a kiterjesztését további jármű-kategóriákra. A gépjárműipari gyártók és beszállítók eltérő véleményeket fogalmaztak meg, és hangsúlyozták, hogy nézeteltéréseik miatt nem lenne kívánatos rövid távon teljes mértékben kiterjeszteni a hatályt újabb jármű-kategóriákra.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A különböző szabályozási lehetőségek elemzésének alátámasztása érdekében a Bizottság külső tanácsadókat bízott meg támogatási szerződés keretében 29 .

Az adatokat az elhasználódott járművekről szóló irányelvet értékelő jelentésekből 30 és a 3R típusjóváhagyásról szóló irányelv célzott értékeléséből gyűjtötték, amit a hatásvizsgálattal párhuzamosan végeztek el és a hatásvizsgálati jelentés 11. mellékletében mutattak be.

A Közös Kutatóközpont (JRC), az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja technikai jelentést készített az új személygépkocsik újrafeldolgozottműanyag-tartalmára vonatkozó célértékekről 31 , valamint jelentést készített a gépjárműipar számára a kritikus fontosságú nyersanyagokról 32 . E jelentések eredményei bekerültek a rendeletjavaslatot alátámasztó hatásvizsgálatba.

A javaslat figyelembe veszi továbbá a jövőállósági platform véleményében megfogalmazott javaslatokat is 33 .

Konkrét másodelemzések és adatgyűjtések – amelyek szintén az átfogó hatásvizsgálati munka részét képezték – további alátámasztó bizonyítékokkal szolgáltak a folyamat során.

•Hatásvizsgálat

A javaslat hatásvizsgálaton alapul, amely a javaslattal együtt közzétételre kerül. A Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaival összhangban a Szabályozói Ellenőrzési Testület két véleményt adott ki a hatásvizsgálatról szóló jelentés tervezeteiről, amelyek a használt járművek kivitelére vonatkozó intézkedések indokolására, az előnyben részesített alternatíva hatásainak leírására, az újrafeldolgozott tartalomra és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozóan választott intézkedésekre, valamint a jelentésben követett módszertannal kapcsolatos kérdésekre összpontosítottak. Ezeket a véleményeket figyelembe vették a hatásvizsgálat zárójelentésében.

A hatásvizsgálat négy problémás területet azonosított, amelyeket uniós szinten kell kezelni:

1.a körforgásos jelleg mint szempont nem része a járművek tervezésének és gyártásának, ami az elsődleges nyersanyagoktól való nagy fokú függőséghez vezet;

2.a járművek életciklus végi kezelésének minősége elmarad az optimálistól ahhoz képest, hogy abban mekkora lehetőségek rejlenek a környezeti és gazdasági érték fokozottabb megőrzésére;

3.az elhasználódott járművekről szóló irányelv hatálya alá tartozó „hiányzó járművek” jelentős részét nem gyűjtik be megfelelő környezeti feltételek melletti kezelésre, és minden évben nagyszámú, közlekedésre nem alkalmas műszaki állapotban lévő és szennyező használt járművet visznek ki az EU-ból;

4.az elhasználódott járművekről szóló irányelv hatályán egyelőre kívül eső járművek körforgásossági potenciálja kihasználatlan, pedig hozzá tudnának járulni az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez.

E problémák kezelése érdekében konkrét szakpolitikai alternatívákat dolgoztak ki és elemeztek az alábbi területek mindegyikére vonatkozóan:

1.Körforgásos szemléletű tervezés: a tervezés és a gyártás körforgásossá tétele.

2.Újrafeldolgozott tartalom használata: az új járművek újrafeldolgozott tartalmának növelése.

3.Hatékonyabb kezelés: a hulladékká vált gépjárművek kezelésének javítása.

4.Minél több jármű begyűjtése: több hulladékká vált gépjármű begyűjtése az EU-ban, és az exportált használt járművek minőségének javítása.

5.Kiterjesztett gyártói felelősség: kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek révén megfelelő ösztönzők nyújtása a hulladékká vált gépjárművek gyűjtésének fokozásához és a hulladékkezelés javításához.

6.Több jármű bevonása: a jogszabály hatályának kiterjesztése további jármű-kategóriákra.

Az egyes alternatívákban foglalt intézkedéseket az alábbi táblázat mutatja be. Az utolsó oszlop jelzi a hatásvizsgálatot követően előnyben részesített lehetőségként kiválasztott intézkedéseket.

Szakpolitikai alternatívák

Szám

Intézkedések

Előnyben részesített

lehetőség

1. szakpolitikai alternatíva:

Körforgásos szemléletű tervezés

1A.

M1. – Annak biztosítása, hogy a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyására vonatkozó új szabályok az új járműtípusok tekintetében előírják a körforgásossági követelmények megfelelő végrehajtását
M2. – A Bizottság felhatalmazása arra, hogy kifinomultabb módszertant dolgozzon ki az újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra vonatkozó követelményeknek való megfelelés megállapítására

M3. – Alapvető bontási információk nyújtása a hulladékká vált gépjárművek kezelésével foglalkozó szolgáltatók számára

M4a. – A 3R típusjóváhagyást végző hatóságok által ellenőrzött nyilatkozat az aggodalomra okot adó anyagokról

M5a. – Anyagok korlátozása a hulladékká vált gépjárművekről szóló felülvizsgált irányelv alapján

igen

nem

1B.

Magában foglalja az 1A. szakpolitikai alternatíva M1., M2. és M3. intézkedését.

M4b – Kötelező nyilatkozat az újrafeldolgozott műanyag, acél és alumínium mennyiségéről

M5b. – Anyagok korlátozása a REACH és más hatályos jogszabályok alapján

M6. – A járműgyártók kötelezése arra, hogy körforgásossági stratégiákat dolgozzanak ki

M7. – Új járművekre vonatkozó tervezési követelmények az alkotóelemek eltávolításának megkönnyítése érdekében

igen

nem

igen

1C.

Magában foglalja az 1A. szakpolitikai alternatíva és az 1B. szakpolitikai alternatíva M1–M3., M6. és M7. intézkedését.

M4c. – Kötelező nyilatkozat az újrafeldolgozott tartalomról a műanyagtól eltérő anyagok tekintetében, ideértve a kritikus fontosságú nyersanyagokat, az acélt és az alumíniumot

M5c. – Hibrid megközelítés: az elhasználódott járművekről szóló irányelv szerinti jelenlegi korlátozások fenntartása és a REACH szerinti új korlátozások (ennek a külön elemzése a 9. mellékletben található)

M8. – Digitális körforgásossági járműútlevél létrehozása

igen

2. szakpolitikai alternatíva:

Újrafeldolgozott tartalom használata

2A.

M9a. – Kötelező újrafeldolgozott műanyagtartalomra vonatkozó célértékek a járművekben – 6 % újrafeldolgozottműanyag-tartalom 2031-ig, 10 % 2035-ig a járműállomány szintjén, ebből 25 % zárt rendszerű termelésből származó újrafeldolgozott anyag, számítási és ellenőrzési szabályok

M10a. – A Bizottság felhatalmazása arra, hogy kötelező újrafeldolgozott acéltartalomra vonatkozó célértéket állapítson meg, ideértve a számítási és ellenőrzési szabályokat is, célzott megvalósíthatósági tanulmány alapján

nem

igen

2B.

M9b. – Újrafeldolgozottműanyag-tartalom: 25 % 2031-ben csak újonnan típusjóváhagyást kapott járművek esetében, amelyből 25 % zárt rendszerű termelésből származik, számítási és ellenőrzési szabályok

M10b. – Újrafeldolgozottacél-tartalom: 20 % újonnan típusjóváhagyást kapott járművek esetében, számítási és ellenőrzési szabályok

igen

nem

2C.

M9c. – Újrafeldolgozottműanyag-tartalom: 30 % 2031-ben csak újonnan típusjóváhagyást kapott járművek esetében, amelyből 25 % zárt rendszerű termelésből származik, számítási és ellenőrzési szabályok

M10c. – Újrafeldolgozottacél-tartalom: 30 % újonnan típusjóváhagyást kapott járművek esetében, amelyből 15 % zárt rendszerű termelésből származik, számítási és ellenőrzési szabályok

M11. – A Bizottság felhatalmazása arra, hogy kötelező újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó célértékeket állapítson meg más anyagok (alumíniumötvözetek, kritikus fontosságú nyersanyagok) tekintetében, megvalósíthatósági tanulmány, célszintek kiszámítása és ellenőrzési szabályok

nem

igen

3. szakpolitikai alternatíva:

Hatékonyabb kezelés

3A.

M12. – Az újrafeldolgozás fogalommeghatározásának összehangolása és az újrafeldolgozási arányok számítási módszertanának összehangolása más, hulladékokra vonatkozó jogszabályokkal

M13a. – Egyes alkatrészek/alkotóelemek bezúzás előtti kötelező eltávolítása azok újrafeldolgozásának vagy újrafelhasználásának ösztönzése érdekében, „A. lista”

M14a. – Az „újragyártás” új fogalommeghatározása és az újrafelhasználásra/újragyártásra vonatkozó új ellenőrzési követelmények

M16a. – A zúzási műveletekből származó gépjárműipari maradékhulladék lerakására vonatkozó tilalom

igen

3B.

Tartalmazza a 3A. szakpolitikai alternatíva összes intézkedését (kumulatív)

M13b. – Az alkotóelemek hosszabb listájának kötelező eltávolítása, beleértve azokat is, amelyek nagy koncentrációban tartalmaznak értékes fémeket vagy kritikus fontosságú nyersanyagokat, „B. lista”

M14b. – Pótalkatrészek használatának piaci támogatása

M15b. – A műanyagok újrafeldolgozására vonatkozó célértékek – 30 %

M16b. – A hulladékká vált gépjárművek e-hulladékkal és csomagolási hulladékkal kevert zúzásának tilalma

igen

3C.

Tartalmazza a 3A. szakpolitikai alternatíva és a 3B. szakpolitikai alternatíva összes intézkedését (kumulatív)

M13c. – További alkotóelemek kötelező eltávolítása, „C. lista”

M15c. – Üveg – 70 %-os újrafeldolgozás öblösüveg minőségben vagy azzal egyenértékű minőségben

M16c. – A hulladékká vált gépjárművekből visszanyert fémhulladék mennyiségének és minőségének javítását célzó zúzalékkezelési technológiákra vonatkozó követelmények

nem

4. szakpolitikai alternatíva:

Minél több jármű begyűjtése

4A.

M17a. – Tagállami jelentéstétel a hiányzó járművekről, a járművek nyilvántartásba vételéről, a használt járművek behozataláról és kiviteléről, az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe történő szállítást ösztönző intézkedésekről, valamint a szankciókról

M18. – Az autóbontók és újrafeldolgozók kötelezése arra, hogy ellenőrizzék és jelentsék be a hulladékká vált gépjárműveket, bontási igazolások

M19a. – Az ágazati ellenőrzésekre és a végrehajtási intézkedésekre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása (beleértve a nem kötelező erejű, kapcsolattartók számára kidolgozott 9. sz. iránymutatást)

nem

igen

4B.

M17b. – Bírságok kiszabása a hulladékká vált gépjárművek ágazatára, ha egy hulladékká vált gépjárművet illegális autóbontóknak értékesítenek, valamint azokra a kereskedőkre (és elektronikus platformokra), amelyek engedéllyel nem rendelkező létesítményekből származó bontott (használt) pótalkatrészekkel foglalkoznak

M19b. – A hulladékká vált gépjárművek pontosabb meghatározása a használt járművek és a hulladékká vált gépjárművek közötti világosabb különbségtétel biztosítása érdekében (kötelező erejű, kapcsolattartók számára kidolgozott 9. sz. iránymutatás)

M20. – A nemzeti jármű-nyilvántartásokban szereplő információk fejlesztése és interoperábilissá tétele

igen

4C.

M19c. – A járművek azonosítására és műszaki alkalmasságára vonatkozó információk nyújtása vagy elérhetővé tétele a vámhatóságok számára (jármű-azonosító szám)

M21. – A használt járművek kivitelére vonatkozó követelmények a műszaki alkalmassághoz kapcsolódóan

igen

4D.

Magában foglalja a 4A., 4B. és 4C. szakpolitikai alternatíva M17b., M18., M19a–c., M20. és M21. intézkedését (kumulatív)

igen

5. szakpolitikai alternatíva:

Kiterjesztett gyártói felelősség

5A.

M22. – A tagállamok azon kötelezettsége, hogy kollektív vagy egyéni kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket hozzanak létre, beleértve a megfelelési költségek és a minimális pénzügyi kötelezettségek nyomon követését

M23. – A gyártók jelentéstételi kötelezettségei

igen

5B.

Magában foglalja az 5A. szakpolitikai alternatíva M22. és M23. intézkedését (kumulatív)

M24. – A kiterjesztett gyártói felelősségi díjak harmonizált modulációja

M25. – A kiterjesztett gyártói felelősségi díjak/garanciák átruházása (határokon átnyúló kiterjesztett gyártói felelősség)

igen

5C.

Magában foglalja az 5A. és az 5B. szakpolitikai alternatíva M22–M25. intézkedéseit (kumulatív)

M26. – Nemzeti betétdíjas rendszerek létrehozása

M27. – Harmonizált zöld közbeszerzési kritériumok (önkéntes)

nem

6. szakpolitikai alternatíva:

Több jármű bevonása

6A.

M28. – Információszolgáltatás az autóbontók és az újrafeldolgozók számára

igen

6B.

Magában foglalja a 6A. szakpolitikai alternatíva és M28. intézkedését (kumulatív)

M30a. – A hulladékká vált L3e–L7e kategóriájú gépjárművek, tehergépkocsik (N2, N3), autóbuszok (M2, M3) és pótkocsik (O) kötelező kezelése engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekben

M30b. – A használt járművek kivitelére vonatkozó követelmények azok műszaki állapota alapján a tehergépkocsik (N2, N3), az autóbuszok (M2, M3) és a pótkocsik (O) esetében

M31b. – A hulladékká vált L3e–L7e kategóriájú gépjárművekre, teherautókra (N2, N3), autóbuszokra (M2, M3) és pótkocsikra (O) vonatkozó minimumkövetelmények a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében

M32. – Felülvizsgálati záradék a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyása hatályának új járművekre történő szabályozási kiterjesztéséről

igen

6C.

Magában foglalja a 6A. szakpolitikai alternatíva és a 6B. szakpolitikai alternatíva M28., M30a–b. és M31b. intézkedését.

M31c. – Kiterjesztett gyártói felelősség és korszerű gazdasági ösztönzők teljes körű alkalmazása

M33. – A gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyására és az életciklus végi kezelésre vonatkozó új követelmények teljes körű alkalmazása további jármű-kategóriákra

nem

Sor került az egyes szakpolitikai alternatívák hatásainak, valamint az alternatívák együttes hatásainak és szinergiáinak átfogó elemzésére. A kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) gyakorolt hatásokat figyelembe vették, és célzott kkv-tesztben összefoglalták. A környezeti, gazdasági és társadalmi hatásokat 2040-ig kiszámították és összevetették az alapforgatókönyvvel. Az összehasonlítás fő éve 2035, addigra minden hosszú távú intézkedésnek hatályba kell lépnie.

Az előnyben részesített szakpolitikai csomag a következő lehetőségek kombinációját tartalmazza.

Körforgásos szemléletű tervezés. Az előnyben részesített alternatíva rövid távú kötelezettségeket tartalmaz a járműgyártók számára arra vonatkozóan, hogy részletes és felhasználóbarát információkat bocsássanak rendelkezésre az autóbontással és az újrafeldolgozással kapcsolatban, beleértve a kritikus fontosságú nyersanyagok járművekben való használatára és elhelyezkedésére, valamint az új járművekben az újrafeldolgozott tartalom arányára vonatkozó információkat. A középtávú intézkedések között szerepel az új járművek újrafeldolgozhatóságának és újrafelhasználhatóságának a típusjóváhagyás szakaszában történő kiszámítására vonatkozó módszertan felülvizsgálata, valamint körforgásossági járműútlevél létrehozása. Összességében ennek eredményeképp a körforgásossági követelmények szilárdan beépülnek az új járműtípusok típusjóváhagyásába.

Újrafeldolgozott tartalom. Az előnyben részesített alternatíva egy közepes ambíciószint meghatározása, amely szerint 2030-ra 25 % újrafeldolgozottműanyag-tartalmat kell elérni, amelyből 25 % hulladékká vált gépjárművek zárt rendszerű kezeléséből származik. Az acél tekintetében ez az alternatíva felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy egy megvalósíthatósági tanulmány alapján a rendelet hatálybalépését követő három éven belül célértéket határozzon meg az újonnan típusjóváhagyást kapott járművek újrafeldolgozottacél-tartalmára vonatkozóan. A jövőben egyéb anyagok, köztük az alumínium és a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében is várható, hogy megvizsgálják az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó célértékek bevezetésének lehetőségét a gépjárművek kialakításában bekövetkező változások és az újrafeldolgozási kapacitás rendelkezésre állása alapján.

Hatékonyabb kezelés. Az előnyben részesített alternatíva szűkebben definiálja az újrafeldolgozás fogalmát, megtiltja a gépjárművek zúzásából származó maradékhulladékok lerakását, továbbá közepes ambíciószintet határoz meg az eltávolítási kötelezettségek tekintetében a hulladékká vált gépjárművekből származó fő alkotóelemek visszanyerésének javítása érdekében, a hulladékkezelési szolgáltatók számára felmerülő aránytalan költségek nélkül. Ez növelni fogja a (kritikus fontosságú) nyersanyagok visszanyerését, és javítani fogja a műanyag-, acél- és alumínium maradékhulladékok minőségét.

Minél több jármű begyűjtése. Az előnyben részesített alternatíva a legambiciózusabb szakpolitikai alternatíva. Az olyan intézkedések, mint a felelősség egyértelműbb kijelölése a bontási igazolásokkal kapcsolatban, a használt járművek és a hulladékká vált gépjárművek megkülönböztetésére vonatkozó kötelező kritériumok, valamint az új végrehajtási rendelkezések eredményeképp jelentősen növekedni fog az EU-ban jogszerűen kezelt, hulladékká vált gépjárművek száma. Tilos lesz továbbá a közlekedésre már nem alkalmas műszaki állapotban lévő járművek kivitele, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel összhangban.

Ösztönzők nyújtása a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésének fokozása és a hulladékkezelés javítása érdekében. Az előnyben részesített alternatíva pénzügyi és szervezési ösztönzőket tartalmaz, és ezek keretében kiterjesztett gyártói felelősségi követelményeket határoz meg a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésének fokozása érdekében, valamint azért, hogy ellentételezze a jobb minőségű kezelés költségeit, amelyek nem ellensúlyozhatók a visszanyert anyagok és alkotóelemek értékével.

Több jármű bevonása. Az előnyben részesített alternatíva fokozatos bevezetése, amelynek során egyre több járművet vonnak az új uniós szabályok hatálya alá, előírva a gyártók számára, hogy szolgáltassanak információkat a járműveik összetételéről. Emellett az előnyben részesített alternatíva a kezelésre vonatkozó minimumkövetelményeket ír elő az L3e–L7e kategóriájú járművekre, a tehergépkocsikra, a buszokra és a pótkocsikra vonatkozóan. Az előnyben részesített alternatíva várhatóan kedvező hatást gyakorol a környezetre azzal, hogy csökkenti a járművek gyártására és életciklusának végére vonatkozó követelményekhez kapcsolódó környezeti lábnyomot.

Az értékelés szerint a környezeti előnyök összességében abban állnak, hogy 2035-re évi 12,3 millió tonnával (2030-ra 10,8 millió tonnával, 2040-re pedig 14,0 millió tonnával) csökken a CO2-egyenérték, ami kulcsfontosságú a gépjárműipar dekarbonizációjához. Ez a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés pénzben kifejezve 2,8 milliárd EUR-t jelent. Ez összefüggésben áll 5,4 millió tonna anyag (műanyag, acél, alumínium, réz, kritikus fontosságú nyersanyagok) hatékonyabb hasznosításával – jobb minőségben történő újrafeldolgozás vagy újrafelhasználás révén –, valamint azzal, hogy az EU-ban sor kerülne akár még további 3,8 millió hulladékká vált gépjármű begyűjtésére és kezelésére. 2035-ig 350 tonna (2040-ig pedig 1 500 tonna), állandó mágneses anyagokban található ritkaföldfém elkülönített gyűjtésére kerülne sor újrafelhasználás és újrafeldolgozás céljából, ami nagyban hozzájárulna az EU azon célkitűzéséhez, hogy stratégiai autonómiát vívjon ki magának a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében. Az előnyben részesített alternatíva leginkább a fenntartható innovációra (9. fenntartható fejlődési cél), a felelős fogyasztásra és termelésre (12. fenntartható fejlődési cél), valamint az éghajlatváltozás elleni fellépésre (13. fenntartható fejlődési cél) irányuló fenntartható fejlődési célokhoz járul hozzá.

Az előnyben részesített alternatíva esetén a teljes éves bevétel 2035-ben 5,2 milliárd EUR, beleértve a pénzben kifejezve 2,8 milliárd EUR értékű szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést, szemben a 3,3 milliárd EUR költséggel, ami 1,8 milliárd EUR nettó bevételt eredményez.

Az előnyben részesített alternatíva költsége a becslések szerint 2035-ben, forgalomba hozott járművenként eléri a 66 EUR-t. A becslések szerint 22 100 új munkahely jön létre, ebből 14 200 kkv-knál, főként bontóknál és újrafeldolgozóknál.

Bár lesznek rövid távú költségek az uniós gépjárműipar számára, az előnyben részesített alternatíva energiamegtakarítást is eredményez, csökkenti az EU harmadik országokból beszerzett anyagoktól való függőségét, és biztosítja, hogy a járművek villamosítására való átállás fenntartható és körforgásos üzleti modelleken alapuljon, ami mind hozzájárul az ágazat hosszú távú versenyképességéhez.

Az előnyben részesített alternatíva a hulladékgazdálkodási ágazat számára költségekkel jár (az új technológiákba való beruházásokkal összefüggésben), ugyanakkor pedig bevételt is eredményez (a pótalkatrészek és az újrafeldolgozott anyagok magasabb értékével összefüggésben). Bár az alkalmazott technológiák és a munkaerőköltségek különbségei miatt a helyzet tagállamonként és gazdasági szereplőnként eltérő lesz, a tervezett változtatások jelentős mértékben megerősítik és korszerűsítik az uniós autóbontási, zúzási és újrafeldolgozási ágazatot.

A tagállami hatóságok várhatóan korlátozott költségekkel szembesülnek majd az új jogszabályoknak való megfelelés nyomon követésével és érvényesítésével kapcsolatban. A költségek elsősorban a hulladékká vált gépjárművek és a használt járművek kivitelének ellenőrzéséből, valamint a nyilvántartási rendszerek szükséges kiigazításából fognak adódni. Ennek fejében azonban a fokozott digitalizáció (a bontási igazolással kapcsolatos jelentéstétel, a hulladékká vált gépjárművek és használt járművek kivitelével kapcsolatban a nemzeti gépjármű-nyilvántartásokból származó információk cseréje, valamint az egyablakos ügyintézési rendszerrel való interoperabilitás terén) növelni fogja a hatékonyságot mind a végrehajtó hatóságok, mind a vállalkozások számára, és csökkenteni fogja a terheiket is. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek felügyeletének, a végrehajtási munka elvégzésének és a nemzeti gépjármű-nyilvántartási rendszerek kiigazításának a hatóságokra háruló becsült összköltsége körülbelül 24 millió EUR, ami járművenként kevesebb mint 2 EUR.

A fogyasztók számára az új járművek ára járművenként körülbelül 39 EUR-val emelkedik, illetve árcsökkenést (járművenként 12 EUR-val) tapasztalhatnak használt autók eladása esetén az export visszaesése miatt. Ezzel szemben a használt pótalkatrészek hasznosítását és értékesítését támogató intézkedések várhatóan alacsonyabb vételárakat, valamint olcsóbb javítást és karbantartást eredményeznek a fogyasztók számára, ami előnyt jelent.

A hulladékká vált gépjárművek kezelésére vonatkozó továbbfejlesztett követelmények kihívást jelenthetnek a kkv-k számára a magasabb rövid és középtávú végrehajtási költségek és az új kezelési technológiákhoz való alkalmazkodás tekintetében. Ugyanakkor a gépjármű-újrafeldolgozási ágazatba irányuló beruházások fokozódása, a másodlagos alkatrészek újrafelhasználási piacának támogatása és a járművek bontási információihoz való könnyebb hozzáférés fellendíti az innovációt, új lehetőségeket nyit meg a kkv-k számára, és hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez az ágazatban. A kkv-kra gyakorolt hatások további enyhítése érdekében a kiterjesztett gyártói felelősségi követelmények szigorítása lehetővé teszi a költségek ellensúlyozását a magasabb begyűjtési arányok és a jobb minőségű kezelés révén.

Az „egy be, egy ki” elvhez kapcsolódó rendszeres költségek az előnyben részesített alternatívákat tartalmazó csomag esetében járművenként várhatóan 81,8 millió EUR-t, illetve új járművenként 5,45 EUR-t tesznek ki. Az előnyben részesített alternatíva maximálisan kihasználja a digitalizációs lehetőségeket az új követelmények hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében, az „alapértelmezetten digitális” elvnek megfelelően. Digitalizáció nélkül a hatások a becslések szerint 32,2 millió EUR-t tennének ki, illetve 40 %-kal magasabbak lennének.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javasolt rendelet várhatóan javítani fogja a hatékonyságot és a harmonizációt. A javaslat figyelembe veszi a jövőállósági platform véleményében megfogalmazott javaslatok többségét 34 . A jármű-típusjóváhagyási eljárások során az egyértelmű körforgásossági követelmények megállapítására vonatkozó előírások egyszerűsítik az egységes piaci eljárásokat a gyártók számára. További egyszerűsítés érhető el a vegyi anyagokra vonatkozó korlátozások központosításával a REACH keretében, ami az EU vegyi anyagokra vonatkozó fő jogszabálya. A hulladékká vált gépjárművek kezelése tekintetében az újrafeldolgozásra vonatkozó fogalommeghatározásoknak a hulladékokról szóló keretirányelvvel való összehangolása harmonizálja és megkönnyíti a jogi értelmezést, továbbá összehasonlíthatóbbá teszi a jelentéstételi adatokat. A kifejezetten a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek létrehozásával megelőzhetők az eltérő tagállami megközelítések. Ez nagyobb átláthatóságot teremt, és a pénzügyi felelősség igazságosabb megosztását eredményezi a hulladékká vált gépjárművek kezelésében részt vevő vállalatok között.

A digitalizáció elősegíti továbbá a hulladékká vált gépjárművek fokozottabb begyűjtését és a hiányzó járművek problémájának a kezelését, a digitális jelentéstétel bevezetésével az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekben, valamint a gépjármű-nyilvántartási információk tagállamok közötti megosztásával. Az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való összekapcsolás lehetővé teszi a vámhatóságok számára, hogy új feltételeket érvényesítsenek a használt járművek kivitelével kapcsolatban. A digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy a kkv-k – különösen a kisebb és sok esetben családi vállalkozások – képesek legyenek új piacokat elérni, azáltal, hogy helyi és nemzetközi szinten egyaránt lehetővé teszik számukra az online platformokhoz és a távoli piacokhoz való kapcsolódást. Emellett az újrafeldolgozottműanyag-tartalomra vonatkozó kötelező célérték meghatározásából eredő ösztönző hatás várhatóan növelni fogja az autóbontók versenyképességét, mivel ők lesznek az elsődleges beszerzési forrásai a jó minőségű másodlagos nyersanyagoknak, amelyek iránt nagy kereslet mutatkozik. Különös figyelmet kapott az, hogy a jelentéstételi kötelezettségek a jogszabályok végrehajtásának értékeléséhez és ellenőrzéséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjanak, előnyben részesítve a digitális megoldásokat, és mérlegelési jogkört hagyva a tekintetben, hogy a gazdasági szereplőknek hogyan kell jelentést tenniük a nemzeti hatóságok felé.

•Alapjogok

A javaslatnak nincs hatása az alapvető jogok védelmére.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat végrehajtásához személyzetre lesz szükség, valamint pénzügyi forrásokra a szolgáltatások megvásárlásához. A személyzetet illetően az igényeket várhatóan részben a Bizottság számára jelenleg rendelkezésre álló allokációk keretében fogják teljesíteni, habár a mellékelt pénzügyi kimutatásban további külső munkatársak iránti igény is szerepel. Az Európai Vegyianyag-ügynökségnél várhatóan korlátozott mértékben kiegészítő erőforrásokra lesz szükség, amiről a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályokra kiterjedő későbbi jogalkotási javaslat fog rendelkezni.

A javaslat több cikke részletezi a rendelet kiegészítése érdekében elvégzendő további munkafolyamatokat. Ez a munka magában foglalja végrehajtási/felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását az elkövetkező 1–8 év során.

A fő technikai feladatok a következők:

–az újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányok kiszámítására vonatkozó módszertan fejlesztése,

–a veszélyes anyagokra vonatkozó fennmaradó mentességek kockázatértékelésének javítása (ECHA támogatás),

–az újrafeldolgozottműanyag-tartalom kiszámítása és a vonatkozó szabályok ellenőrzése, megvalósíthatósági tanulmány a gépjárműipari alkalmazások acéltartalmára vonatkozó célértékek meghatározásához, valamint szélesebb körű megvalósíthatósági tanulmány, ami gazdasági értékelést foglal magában az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó célértékek meghatározása tekintetében egyéb anyagok vonatkozásában, továbbá nyilatkozattételi formátumokat tartalmaz (a JRC szakértelmén és módszertanára alapul, de azt nem feltétlenül a JRC készít el),

–az elektromosjármű-hajtóakkumulátorokra és az elektromos meghajtású motorokra vonatkozó eltávolíthatósági követelmények meghatározása, az egyéb releváns alkotóelemek eltávolítására vonatkozó általános információk meghatározása, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály követelményeinek összehangolása az elemekről szóló rendelettel (a fentiekhez hasonlóan a JRC szakértelmére építve),

–a típusjóváhagyási formátumok és a típusjóváhagyó hatóságok rendelkezésére bocsátandó adatközlő mappa frissítése,

–a körforgásossági járműútlevélre vonatkozó kritériumok kidolgozása,

–határokon átnyúló kiterjesztett gyártói felelősségi mechanizmusok létrehozása,

–a járműkezelési teljesítmény minőségére vonatkozó számítási és ellenőrzési szabályok módosítása (a fentiekhez hasonlóan a JRC szakértelmére építve),

–digitalizáció: interoperábilis járműnyilvántartások és valós idejű exportellenőrzések létrehozása az uniós egyablakos vámügyintézési környezeten keresztül, az érvényes műszaki alkalmassági követelmények első és kockázatalapú értékelése alapján (szoros együttműködés a Környezetvédelmi Főigazgatóság, a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság és az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság között),

–fokozatos bevezetésre irányuló megközelítés alkalmazása a jármű-kategóriák körének kiterjesztése tekintetében, valamint felkészülés a felülvizsgálatra 8 évvel a hatálybalépés után.

A Bizottságnak további munkatársakra lesz szüksége e technikai feladatok elvégzéséhez, a következők szerint:

–0,5 teljes munkaidős egyenértékben kifejezett szerződéses alkalmazott 2024-ben,

–3,0 teljes munkaidős egyenértékben kifejezett szerződéses alkalmazott 2025-ben,

–4,0 teljes munkaidős egyenértékben kifejezett szerződéses alkalmazott 2026-ban és 2027-ben, plusz 1 teljes munkaidős egyenértékben kifejezett kirendelt nemzeti szakértő.

Összességében a teljes végrehajtási költség, beleértve a bizottsági alkalmazottak költségeit is, 4,346 millió EUR-ra becsülhető a legutóbbi bértáblázatok alapján.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javasolt rendelet végrehajtásának ellenőrzésére számos mutató alapján kerül sor, amelyek nyomon követnek olyan információkat, mint például az új járművekben felhasznált újrafeldolgozott anyagok mennyisége, a hulladékká vált gépjárművekből származó egyes anyagok újrafeldolgozási aránya, a zúzás előtt eltávolított anyagok/alkotóelemek/alkatrészek, a használt pótalkatrészek piaci részesedése, a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó követelményeknek megfelelően begyűjtött és feldolgozott, hulladékká vált gépjárművek száma és az exportált használt járművek mennyisége. Ezekre a mutatókra vonatkozóan további információk találhatók a hatásvizsgálatról szóló jelentésben.

A rendelet általános felülvizsgálatára a tervek szerint 8 évvel annak hatálybalépése után kerül sor.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az I. fejezet tartalmazza az általános rendelkezéseket.

Az 1. cikk meghatározza e rendelet tárgyát, a 2. cikk pedig megjelöli annak hatályát. A rendelkezések többsége az M1 és N1 kategóriájú járművekre (személygépkocsik és kisteherautók) vonatkozik. A hulladékká vált gépjárművek kezelésére és a kiviteli követelményekre vonatkozó egyes rendelkezések bizonyos L kategóriájú járművekre (L3e, L4e, L5e, L6e és L7e kategóriájú járművek), tehergépkocsikra, autóbuszokra és pótkocsikra (M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművek) is vonatkoznak.

A 3. cikk tartalmazza az e rendelet alkalmazásában szükséges fogalmak meghatározását. Számos fogalommeghatározás a hatályon kívül helyezett 2000/53/EK és 2005/64/EK irányelvből, illetve a meglévő uniós jogszabályokból, például az 1999/37/EK, a 2008/98/EK és a 2014/45/EU irányelvből vagy az (EU) 2018/858 rendeletből került átemelésre.

A II. fejezet a járművek kialakítására vonatkozó körforgásossági követelményeket tartalmaz, amelyeket típusjóváhagyási eljárás során kell ellenőrizni.

A 4. cikk minimumkövetelményeket állapít meg a járműtípusok újrafelhasználhatóságára, újrafeldolgozhatóságára és hasznosíthatóságára vonatkozóan, meghatározva az egyes típusok esetében elérendő arányokat. Ez a cikk felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza ezen arányok kiszámításának és ellenőrzésének a módszertanát.

Az 5. cikk korlátozza az ólom, a kadmium, a higany és a hat vegyértékű króm járművekben való használatát, a III. melléklet pedig mentességeket biztosít e korlátozás alól. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítja ezt a mellékletet annak érdekében, hogy azt hozzáigazítsa a műszaki és tudományos fejlődéshez.

A 6. cikk előírja, hogy minden járműtípusnak legalább 25 %-ban fogyasztói műanyaghulladékból újrafeldolgozott műanyagot kell tartalmaznia, és hogy az ilyen anyag 25 %-ának hulladékká vált gépjárművekből kell származnia. Felhatalmazza továbbá a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó célértékeket más anyagok tekintetében. Az ilyen potenciális célértékek meghatározását részletes értékeléssel kell alátámasztani.

A 7. cikk általános kötelezettséget állapít meg arra vonatkozóan, hogy az új járművek kialakítása nem akadályozhatja azoknak az alkatrészeknek és alkotóelemeknek az eltávolítását, amelyekben nagy lehetőség rejlik az újrafelhasználásra a járművek hulladékká válását követően. Előírja továbbá, hogy a járműveket úgy kell megtervezni, hogy lehetőség legyen az elektromosjármű-hajtóakkumulátorok és az elektromos meghajtású motorok eltávolítására és cseréjére az adott járműtípus esetében, mind a használati fázis, mind pedig a hulladékfázis során.

A III. fejezet meghatározza a gyártókra vonatkozó tájékoztatási és jelölési követelményeket.

A 8. cikk meghatározza, hogy a gyártóknak a típusjóváhagyási eljárás során milyen módon kell igazolniuk azt, hogy járműtípusaik megfelelnek az ebben a rendeletben meghatározott követelményeknek.

A 9. cikk előírja, hogy minden egyes új járműtípusra vonatkozóan körforgásossági stratégiát kell kidolgozni, amely tartalmazza a IV. mellékletben felsorolt szempontokat. A gyártóknak ötévente frissíteniük kell a stratégiákat, összegezve a vállalásaik teljesítése érdekében hozott intézkedések eredményeit.

A 10. cikk arra kötelezi a gyártókat, hogy a típusjóváhagyási dokumentációban nyilatkozzanak a megjelölt anyagokból álló újrafeldolgozott tartalom részarányáról a járművekben.

A 11. cikk arra kötelezi a gyártókat, hogy nyújtsanak tájékoztatást a járművekben lévő alkatrészek, alkotóelemek és anyagok biztonságos eltávolításáról és cseréjéről. Ezeket az információkat díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni a hulladékgazdálkodási, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatók számára.

A 12. cikk a járművekben lévő alkatrészeknek, alkotóelemeknek és anyagoknak az anyagkódolási szabványoknak megfelelő megjelölésére vonatkozik. Az állandó mágneseket tartalmazó elektromos meghajtású motorok megjelölésére vonatkozó részletes szabályokat a VI. melléklet tartalmazza.

A 13. cikk létrehozza a körforgásossági járműútlevelet, amely a járműalkatrészek és -alkotóelemek biztonságos eltávolítására és cseréjére vonatkozó információszolgáltatás javítására szolgáló digitális eszköz, amely összhangban áll a gépjárműiparban már létező vagy továbbfejlesztés alatt álló egyéb digitális információs eszközökkel és platformokkal.

A IV. fejezet szabályokat állapít meg a hulladékká vált gépjárművek kezelésére vonatkozóan.

Az 1. szakasz olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek előírják a tagállamok számára, hogy jelöljék ki a IV. és V. fejezet végrehajtásáért és érvényesítéséért felelős hatóságokat (14. cikk), valamint az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények engedélyeinek a kiadására vonatkozó általános feltételek meghatározásáért felelős hatóságokat (15. cikk).

A 2. szakasz követelményeket állapít meg a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozóan.

A 16. cikk általános felelősségvállalási kötelezettséget állapít meg a gyártók számára, és megjelöli annak hatályát. A 17. cikk előírja a tagállamok számára egy olyan nyilvántartás létrehozását, amely nyomon követi, hogy a gyártók megfelelnek-e ezeknek a követelményeknek. A nyilvántartásba nem bejegyzett gyártók nem forgalmazhatnak járműveket az adott tagállam területén. A 18. cikk a gyártói felelősségi szervezetekre vonatkozik. A 19. cikk megállapítja a gyártók – a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek egyéni teljesítése esetén –, valamint a gyártói felelősségi rendszerek felhatalmazásának a feltételeit. A 20. cikk meghatározza a hulladékká vált gépjárművek kezeléséhez kapcsolódó költségeket, amelyeket a gyártók pénzügyi hozzájárulásaiból kell fedezni. A 21. cikk harmonizált kritériumokat állapít meg e díjak modulációjára vonatkozóan. A 22. cikk szabályokat állapít meg a más tagállamban hulladékká váló gépjárművekre érvényes költségmegosztási mechanizmusra vonatkozóan. Ez a cikk felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a díjak modulációjára vonatkozó kritériumok alkalmazásával és a határokon átnyúló kiterjesztett gyártói felelősség költségmegosztási mechanizmusával kapcsolatos részletes szabályok tekintetében.

A 3. szakasz a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésére vonatkozik.

A 23. cikk kötelezettséget ír elő a gyártók számára arra vonatkozóan, hogy hozzanak létre a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésére szolgáló rendszereket és vegyenek részt azokban, továbbá meghatározza az ezekre a rendszerekre vonatkozó követelményeket. Kötelezi továbbá a tagállamokat arra, hogy biztosítsák e rendszerek megfelelő működését.

A 24. cikk kötelezettséget vezet be arra vonatkozóan, hogy a hulladékká vált gépjárműveket engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekbe kell szállítani.

A 25. cikk előírja, hogy az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények kötelesek bontási igazolást kiállítani minden kezelt, hulladékká vált gépjármű esetében.

A 26. cikk tartalmazza a járműtulajdonosok azon kötelezettségeinek felsorolását, miszerint hulladékká vált gépjárműveiket engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe kell szállítaniuk, majd pedig be kell mutatniuk az ezt követően kiállított bontási igazolást a jármű nyilvántartásból való törlése érdekében.

A 4. szakasz a hulladékká vált gépjárművek kezelésére vonatkozik.

A 27. cikk meghatározza az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények kötelezettségeit a járművek megfelelő kezeléséhez szükséges konkrét intézkedésekkel kapcsolatban.

A 28. cikk általános követelményeket állapít meg a hulladékká vált gépjárművek bezúzására vonatkozóan. Megtiltja továbbá a hulladékká vált gépjárművek, továbbá azok alkatrészei, alkotóelemei és anyagai csomagolási hulladékkal, valamint elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival való keverését.

A 29. cikk követelményeket állapít meg a hulladékká vált gépjárművek szennyezésmentesítésére vonatkozóan, megjelölve azt, hogy az eltávolított közegeket és folyadékokat elkülönítetten kell tárolni, az ólmot, kadmiumot, higanyt és hat vegyértékű krómot tartalmazó alkatrészekhez, alkotóelemekhez és anyagokhoz hasonlóan. Hangsúlyozza továbbá, hogy az eltávolított elektromosjármű-hajtóakkumulátorokat az (EU) 2023/[elemekről szóló] rendelettel összhangban kell tárolni és kezelni.

A 30. cikk arra kötelezi az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeket, hogy bezúzás előtt távolítsák el a VII. melléklet C. részében felsorolt alkatrészeket és alkotóelemeket, továbbá meghatározza az e követelmény alóli mentesség engedélyezésének a feltételeit.

A 31. cikk kötelezettségeket határoz meg az eltávolított alkatrészek és alkotóelemek vonatkozásában, azok újrafelhasználásra, újragyártásra, felújításra, újrafeldolgozásra vagy egyéb kezelési műveletekre való alkalmasságának értékelése és megjelölésének mikéntje tekintetében. Tartalmazza továbbá azoknak az alkatrészeknek a felsorolását, amelyek újrafelhasználása, újragyártása vagy felújítása nem megengedett.

A 32. cikk követelményeket állapít meg a használt, újragyártott és felújított alkatrészek és alkotóelemek kereskedelmére vonatkozóan. Ezeket az alkatrészeket és alkotóelemeket megfelelő megjelöléssel kell ellátni, és azokra garanciát kell nyújtani.

A 33. cikk kimondja, hogy a tagállamoknak ösztönzőket kell elfogadniuk az alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználásának, újragyártásának és felújításának előmozdítása érdekében.

A 34. cikk a három célértéket határoz meg: A hulladékká vált gépjárművek újrafelhasználására és újrafeldolgozására, azok újrafelhasználására és hasznosítására, valamint a műanyag-újrafeldolgozásra vonatkozóan.

A 35. cikk tilalmat vezet be az olyan, nem inert hulladékok lerakására vonatkozóan, amelyeket nem zúzalékkezelési technológia alkalmazásával dolgoznak fel.

A 36. cikk szabályokat állapít meg az újrafelhasználási, újrafeldolgozási és hasznosítási célértékek kiszámítására vonatkozóan olyan esetekben, amikor a hulladékká vált gépjárműveket kezelés céljából egy másik országba szállítják.

Az V. fejezet a használt járművekre és azok kivitelére vonatkozó szabályokat tartalmaz.

Az 1. szakasz a használt járművek státuszára vonatkozik. A 37. cikk arra kötelezi a jármű tulajdonjogát átruházó tulajdonost, hogy tudnia kell igazolni azt, hogy az átruházás tárgyát képező jármű nem hulladékká vált gépjármű.

A 2. szakasz számos rendelkezést tartalmaz a használt járművek kivitelére vonatkozóan.

A 38. cikk megállapítja a használt járművek kivitelére vonatkozó feltételeket: azok nem lehetnek hulladékká vált gépjárművek az I. mellékletben meghatározott kritériumok alapján, és közlekedésre alkalmas műszaki állapotban kell lenniük. Kifejti továbbá, hogy a vámhatóságok hogyan fogják ellenőrizni azt, hogy a járművek megfelelnek-e, illetve hogyan felelnek meg ezeknek a követelményeknek.

A 39. cikk kötelezi a vámhatóságokat arra, hogy automatikusan és elektronikus úton ellenőrizzék, hogy a kivitelre szánt járművek megfelelnek-e a kiviteli követelményeknek.

A 40. cikk meghatározza, hogy a vámhatóságoknak mikor kell ellenőrzéseket végezniük a kivitelre szánt használt járműveken.

A 41. cikk meghatározza, hogy a vámhatóságoknak mikor kell felfüggeszteniük a használt jármű kivitelre bocsátását, a 42. cikk azokra a helyzetekre vonatkozik, amikor egy használt járművet kivitelre kell bocsátani, a 43. cikk pedig rendelkezik a jármű kivitelre bocsátása megtagadásának indokairól.

A 44. cikk a hatóságok közötti együttműködésre és a vámügyekkel kapcsolatos információk cseréjére vonatkozik, a 45. cikk pedig meghatározza az e célra használandó elektronikus rendszert.

A VI. fejezet a rendeletben foglalt szabályok végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 46. cikk kötelezi a tagállamokat arra, hogy rendszeresen ellenőrizzék az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeket, a javítási és karbantartási szolgáltatókat, valamint más olyan létesítményeket és gazdasági szereplőket, amelyek foglalkozhatnak hulladékká vált gépjárművek kezelésével.

A 47. cikk kötelezi a tagállamokat arra, hogy nemzeti és nemzetközi szinten hatékony együttműködési mechanizmusokat hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik az e rendelet értelmében szükséges adatok cseréjét.

A 48. cikk előírja a tagállamok számára, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat állapítsanak meg e rendelet megsértése esetére.

A 49. cikk szabályokat állapít meg a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésére és kezelésére vonatkozó adatok tagállamok általi, Bizottság felé történő jelentésére, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek végrehajtására vonatkozóan.

A VII. fejezet egy állandó fejezet, amely a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló cikket (50. cikk) és a végrehajtási jogi aktusokról (51. cikk) szóló cikket tartalmaz.

A VIII. fejezet ismerteti az (EU) 2019/1020 rendelet és az (EU) 2018/858 rendelet módosításait.

A IX. fejezet a záró rendelkezésekről szóló állandó fejezet, amely a rendeletnek az elfogadás után 8 évvel történő értékelésére vonatkozó követelményekről szóló cikket (55. cikk), a hatályon kívül helyezésről és az átmeneti rendelkezésekről szóló cikket (56. cikk) és a hatálybalépésről szóló cikket (57. cikk) tartalmaz.

2023/0284 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a járművek tervezésére vonatkozó körforgásossági követelményekről és a hulladékká vált gépjárművek kezeléséről, valamint az (EU) 2018/858 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, továbbá a 2000/53/EK és a 2005/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 35 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 36 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Bizottság 2019. december 11-i, „Az európai zöld megállapodás” című közleménye 37 (a továbbiakban: az európai zöld megállapodás) Európa növekedési stratégiája, amelynek középpontjában az Unió olyan modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező, méltányos és virágzó társadalommá való átalakítása áll, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól. Annak érdekében, hogy az Unió termékpolitikái hozzájáruljanak a szén-dioxid-kibocsátás globális szintű csökkentéséhez, biztosítani kell, hogy az Unióban forgalmazott és értékesített termékek beszerzésére, gyártására és kezelésére fenntartható módon kerüljön sor.

(2)A gépjárműipar nagyban kiveszi a részét az uniós energia- és nyersanyagforrás-felhasználásból, és ezáltal az üvegházhatású gázok kibocsátásából is. Az uniós piacon forgalomba hozott járművek harmadik országokban történő gyártása pedig globális szinten járul hozzá az üvegházhatású gázok keletkezéséhez, ami aztán kedvezőtlen környezeti hatást gyakorol az Unióra. A fosszilis tüzelőanyagok járművekben való alkalmazásától a kibocsátásmentes mobilitás felé történő elmozdulás – az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagban előirányzottak szerint – az egyik előfeltétele a 2050-re teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzés elérésének. Ez csökkenteni fogja a gépjárműiparból származó, a járművek használati szakaszához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A gépjárműipar az egyik legnagyobb nyersalumínium-, acél- és műanyag-felhasználó az uniós piacon forgalomba hozott új járművek gyártásához kapcsolódóan. Ez – az ezen anyagok kitermeléséhez és feldolgozásához szükséges energiával összefüggésben – jelentős környezeti hatással járhat. Az új járművek gyártásához kapcsolódó környezeti lábnyom a gépjárműállomány folyamatban lévő villamosítása, valamint az elektronika jövőbeni modellekben való szélesebb körű alkalmazása miatt még növekedhet is, mivel ezekhez egyaránt jelentős mennyiségű kritikus fontosságú és stratégiai jelentőségű nyersanyagra és nemesfémre, például rézre és ritkaföldfémekre van szükség. E változások eredményeként a járművek gyártási szakaszának a környezeti lábnyoma meghaladhatja a használati szakasz környezeti lábnyomát. Emellett a jelenlegi uniós hulladékgazdálkodási jogi követelmények a hulladékká vált gépjárművekből származó erőforrások csupán szuboptimális mértékű hasznosítását eredményezik, és a hulladékká vált gépjárművekből származó, újrafelhasznált, újragyártott, felújított vagy újrafeldolgozott alkatrészek, alkotóelemek és anyagok mennyiségét és minőségét még nagyban fokozni lehetne. E környezeti hatások kezelése és az ágazat dekarbonizációjához való hozzájárulás érdekében javítani kell az egységes piac működését, és elő kell mozdítani a gépjárműipar körforgásos gazdaságra való átállását. Ez összhangban van „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i bizottsági közleménnyel 38 , amely a jelenlegi szabályok felülvizsgálatát szorgalmazta a körforgásosabb üzleti modellek alkalmazásának előmozdítását azáltal, hogy „a tervezési kérdéseket összekapcsolja az elhasználódott járművek kezelésével, mérlegeli az alkatrészek egyes anyagaira vonatkozó kötelező újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó szabályokat, és javítja az újrafeldolgozási hatékonyságot”. A Tanács 39 és a Parlament 40 egyaránt hangsúlyozta, hogy e kérdésekben új uniós szabályokra van szükség, amelyek felváltják a járművek újrafelhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság tekintetében történő típusjóváhagyására, valamint a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó meglévő szabályokat.

(3)A 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 41 harmonizált kezelési követelményeket állapít meg a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozóan, valamint célértékeket határoz meg a járművek újrafelhasználását és újrafeldolgozását, valamint újrafelhasználását és hasznosítását illetően. Kötelezettségeket állapít meg a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésére vonatkozóan, valamint kötelezettségeket ró a gazdasági szereplőkre, különösen a nehézfémek járművekben való használatának korlátozása tekintetében. Emellett alapvető szabályokat fektet le a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozóan, előírva a járműgyártók számára, hogy fedezzék a hulladékká vált gépjárművek begyűjtési költségeinek egy részét.

(4)A 2000/53/EK irányelv bizottsági értékelése 42 rávilágított arra, hogy az irányelv számos eredeti célkitűzését hatékonyan teljesítette, így különösen a kadmium, az ólom, a higany és a hat vegyértékű króm járművekből való kivonását, a hulladékká vált gépjárművek gyűjtőhelyei számának növelését, valamint a hasznosítási és újrafeldolgozási célértékek elérését. Ugyanakkor azonban az értékelés megállapította, hogy az irányelv nem foglalkozik megfelelően a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésével kapcsolatos fontos kérdésekkel, és nem aktualizálták annak érdekében, hogy biztosítsa az ilyen járművek magas színvonalú kezelését.

(5)A 2005/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 43 szabályozza a járművek újrafelhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság tekintetében történő típusjóváhagyását annak érdekében, hogy ezek a járművek az életciklusuk végén teljesíteni tudják a 2000/53/EK irányelvben meghatározott célértékeket. Az említett irányelv nem tudta érdemben javítani az új járművek újrafelhasználhatóságának, újrafeldolgozhatóságának és hasznosíthatóságának mértékét, és nem aktualizálták annak érdekében, hogy igazodjon az új járművek jellemzőihez, amelyek sokat változtak az említett irányelv hatálybalépése óta.

(6)Az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 az egységes piac megfelelő működésének biztosítása és magas szintű környezeti teljesítmény nyújtása érdekében átfogó típusjóváhagyási és piacfelügyeleti rendszert vezetett be a gépjárművekre, a pótkocsikra, valamint az ilyen járművek rendszereire, alkotóelemeire és önálló műszaki egységeire vonatkozóan. Az (EU) 2018/858 rendelet II. mellékletében megállapított EU-típusjóváhagyási eljárás céljára egy külön rendeleti jellegű jogi aktusra van szükség. Rendelkezéseket és követelményeket kell megállapítani a járművek körforgásos jellegére vonatkozóan az EU-típusjóváhagyási folyamat során. Annak érdekében, hogy a járművek megfeleljenek ezeknek a követelményeknek, gondoskodni kell e követelmények teljesülésének ellenőrzéséről az EU-típusjóváhagyási eljárás során. Az e rendelet alapján kiadott típusjóváhagyásokra az (EU) 2018/858 rendelet közigazgatási rendelkezései alkalmazandók, beleértve a piacfelügyeletre, a korrekciós intézkedésekre és a szankciókra vonatkozó rendelkezéseket is. Az e rendelet követelményeinek megfelelően kiadott típusjóváhagyásokra az (EU) 2018/858 rendelet közigazgatási rendelkezései alkalmazandók, beleértve a piacfelügyeletre, a korrekciós intézkedésekre és a szankciókra vonatkozó rendelkezéseket is.

(7)Az egységes piac működésének javítása érdekében – a környezet magas szintű védelmének biztosítása mellett – alapvető fontosságú a járművek újrafelhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó feltételek, valamint a gépjárműipari hulladékgazdálkodási feltételek harmonizálása. A járművek gyártási szakasza és az életciklus végi kezelése szorosan összekapcsolódik olyan értelemben, hogy a hulladékká vált gépjárművek környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelése nagymértékben függ a járművek tervezésének és gyártásának módjától. A gépjárműipar körforgásos gazdaságra való átállását tehát egy olyan uniós szintű egységes szabályozási keret létrehozásával lehet a leghatékonyabban előmozdítani, amely integrált és következetes módon kiterjed a járművek tervezésére, gyártására, forgalomba hozatalára és életciklus végi kezelésére. Ez a forgalomba hozott új járművekben lévő másodlagos nyersanyagok uniós piacának fejlődéséhez is elengedhetetlen, csakúgy mint a kereskedelmi akadályok és a versenytorzulások elkerüléséhez, a jogi egyértelműség biztosításához és a járművek tervezésében, gyártásában és életciklus végi kezelésében részt vevő valamennyi gazdasági szereplő környezeti teljesítményének javításához. E célkitűzések elérése érdekében, valamint azért, hogy környezetvédelmi szempontokon nyugvó, egységes szabályok legyenek az egységes piacon, a gépjárművek típusjóváhagyására vonatkozó átfogó uniós jogszabályokkal összhangban a 2000/53/EK irányelvet és a 2005/64/EK irányelvet rendelettel kell felváltani az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke alapján.

(8)A 2000/53/EK és a 2005/64/EK irányelv csak a személyszállító gépjárművekre (M1) és a könnyű haszongépjárművekre (N1) vonatkozik, amelyek az Unióban nyilvántartásba vett összes jármű mintegy 85 %-át teszik ki. A fennmaradó járművek, így a két- és háromkerekű járművek, a tehergépkocsik, a buszok és a pótkocsik nem tartoznak semmilyen uniós jogszabály hatálya alá a környezettudatos tervezésük és az életciklus végi kezelésük tekintetében. Ezért annak érdekében, hogy az Unióban nyilvántartásba vett valamennyi járműre, ideértve azok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelését is, egy körforgásossági keretrendszer vonatkozzon, valamint az egységes piac széttagoltságát megelőzendő, ezt a rendeletet nemcsak az M1 és N1 kategóriájú járművekre, hanem részben egyes L kategóriájú járművekre (L3e–L7e), a nehézgépjárművekre, valamint azok pótkocsijaira (M2, M3, N2, N3, O) is alkalmazni kell. Nem állnak rendelkezésre átfogó információk az ilyen járművek életciklus végi kezeléséről az Unióban, így azokra nem alkalmazható ugyanaz a rendszer, mint amely az M1 és N1 kategóriájú járművekre vonatkozik e rendelet hatálybalépésekor. Ugyanakkor azonban a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésére, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekbe történő kötelező szállítására, valamint szennyezésmentesítésére vonatkozó követelményeket alkalmazni kell az L kategóriájú járművekre (L3e–L7e), a nehézgépjárművekre, valamint azok pótkocsijaira (M2, M3, N2, N3, O). A hulladékká vált gépjárművek kezelésének megkönnyítése érdekében a gyártók számára elő kell írni, hogy nyújtsanak tájékoztatást az ilyen járművek alkatrészeinek, alkotóelemeinek és anyagainak az eltávolításáról és cseréjéről. Emellett ezekre a jármű-kategóriákra a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell, fedezve az életciklus végi begyűjtés és szennyezésmentesítés költségeit.

(9)A használt járművek kivitelével kapcsolatos problémák nem csupán a személyszállító gépjárműveket (M1) és a könnyű haszongépjárműveket (N1) érintik, hanem – amint azt a tanulmányok is mutatják 45 – a nagyobb járműveket is. Ezért ezeket a rendelkezéseket a nehézgépjárművekre és pótkocsijaikra (M2, M3, N2, N3, O) is ki kell terjeszteni.

(10)A különleges rendeltetésű járműveket egyedi feladat ellátására tervezték, és azok egyedi felépítményt igényelnek, amelynek kialakítása nem áll a gyártó kizárólagos ellenőrzése alatt. Emiatt az újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányokat nem lehet megfelelően kiszámítani. Ezekre a járművekre csak az alkatrészek és alkotóelemek begyűjtésére, szennyezésmentesítésére és kötelező eltávolítására vonatkozó rendelkezések vonatkoznak. E tevékenységek elvégzésének a költségeit a gyártóknak kell fedezniük a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer keretében. A járművekben felhasznált anyagokra vonatkozó rendelkezéseket a különleges rendeltetésű járművekre is alkalmazni kell, amint az a 2000/53/EK irányelv keretében jelenleg is így van. A többlépcsős típusjóváhagyás keretében jóváhagyott járművek második lépcsős gyártója nincs abban a helyzetben, hogy kiszámítsa a befejezett járművek újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányát. Ezért csupán azt lehet előírni, hogy az alapjármű feleljen meg ennek a rendeletnek.

(11)A 2000/53/EK irányelv alkalmazásával kapcsolatos egyik legnagyobb gyakorlati kihívás annak megállapítása, hogy egy jármű már hulladékká vált gépjárműnek tekinthető-e, különösen a járművek országhatárokat átlépő szállítása esetén. Annak ellenére, hogy van már ezzel kapcsolatban iránymutatás 46 , ennek értékelése továbbra is problematikus. Ezért jogilag kötelező erejű, pontos kritériumokat kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik a hulladékká vált gépjármű azonosítását. Ezeket a kritériumokat a hulladékká vált gépjárművekkel foglalkozó összes gazdasági szereplőnek és járműtulajdonosnak alkalmaznia kell.

(12)A 2000/53/EK irányelv értékelése során megállapításra került, hogy az irányelvben foglalt, a járművek tervezésére vonatkozó rendelkezések, amelyek a járművek bontását és az újrafeldolgozott anyagok felhasználását voltak hivatottak megkönnyíteni, az új járművek tervezésére és gyártására igen korlátozott hatást gyakoroltak, mivel nem voltak kellően részletesek, konkrétak és mérhetők.

(13)Az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi jármű tervezésének és életciklus végi szakaszának a kezeléséhez a típusjóváhagyási szakaszban ellenőrzött, harmonizált körforgásossági követelmények megállapítására van szükség. Elengedhetetlen a járművek olyan módon történő tervezése és gyártása, amely biztosítja, hogy alkatrészeik és alkotóelemeik újrafelhasználhatók, a bennük lévő anyagok pedig újrafeldolgozhatók legyenek, mert ezzel megelőzhető az, hogy az ilyen alkatrészeket, alkotóelemeket és anyagokat ne tudják megfelelően hasznosítani, amikor a jármű eléri életciklusa végét. Ezért a járműgyártóknak és beszállítóiknak olyan tervezési stratégiákat kell elfogadniuk, amelyek már az új járművek fejlesztésének korai szakaszában javítják az újrafelhasználhatóságot és az újrafeldolgozhatóságot. Ennek megfelelően az új járműtípusokat továbbra is úgy kell gyártani, hogy azok tömegük szerint legalább 85 %-ban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók legyenek, és tömegük szerint legalább 95 %-ban újrafelhasználhatók vagy hasznosíthatók legyenek, a 2005/64/EK irányelvben már előírtaknak megfelelően. Annak biztosítása érdekében, hogy az újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányok kiszámítása egységes módon történjen és ellenőrizhető legyen, új módszertant kell kidolgozni a járművek újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányának kiszámításához és ellenőrzéséhez. Ennek a módszertannak jobban kell tükröznie új járművek életciklusuk végén történő újrafeldolgozásának, újrafelhasználásának és hasznosításának a tényleges lehetőségét, figyelembe véve a folyamatban lévő technológiai fejlődést is. Annak érdekében, hogy egységesek legyen e rendelet végrehajtásának feltételei, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni ilyen módszertan kidolgozása céljából. E módszertan kidolgozásáig az újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányt továbbra is az ISO 22628:2002 szabvány szerint kell kiszámítani, a 2005/64/EK irányelvben foglaltakkal összhangban.

(14)A járművek tervezése és gyártása során korlátozni kell az aggodalomra okot adó anyagok jelenlétét. „A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért” című, 2020. október 14-i közleményében 47 a Bizottság megállapította, hogy az aggodalomra okot adó anyagokat a lehető legkisebb szintre kell csökkenteni és helyettesíteni kell, fokozatosan kivezetve a nem alapvető társadalmi felhasználásra szánt legkárosabb anyagokat, különösen a fogyasztási cikkekben. Ennek megfelelően a lehető legkisebb szintre kell csökkenteni az aggodalomra okot adó anyagok jelenlétét a járművekben vagy azok alkatrészeiben vagy alkotóelemeiben felhasznált anyagok összetevői között annak biztosítása érdekében, hogy a járművek, valamint a járművekből újrafeldolgozott anyagok ne gyakoroljanak káros hatást az emberi egészségre vagy a környezetre a teljes életciklusuk során.

(15)A 2000/53/EK irányelv már korlátozza az ólom, a higany, a kadmium és a hat vegyértékű króm használatát a járművekben, és bizonyos alkalmazások esetében mentességeket biztosít. E rendeletnek át kell vennie ezeket a meglévő szabályokat. A vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok koherenciájának biztosítása érdekében azonban az egyéb, járművekben található anyagok való forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó korlátozásokkal az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 keretében kell foglalkozni. Hasonlóképpen, az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 49 szabályozott anyagok használatára vonatkozó korlátozásokat az említett rendelet rendelkezései alapján kell bevezetni. Ezért ez a rendelet nem biztosít lehetőséget az ólomtól, a higanytól, a kadmiumtól és a hat vegyértékű krómtól eltérő anyagok járművekben való használatának korlátozására.

(16)A 2000/53/EK irányelv mentességeket biztosít az ólom és a kadmium járművekben használt akkumulátorokban való felhasználására vonatkozó korlátozások alól, amelyeket e rendelet átvesz. Az anyagok elemekben, illetve akkumulátorokban való felhasználását azonban átfogó módon szabályozza az (EU) 2023/[elemekről szóló] európai parlamenti és tanácsi rendelet 50 . Ezért az ilyen anyagokkal és adott esetben az azokra vonatkozó korlátozásokkal és a kapcsolódó mentességekkel az említett rendelet keretében kell foglalkozni, és azokat nem ebben a rendeletben kell szabályozni. Az ilyen korlátozásoknak az (EU) 2023/[elemekről szóló] rendelet szerinti bevezetését megelőzően az említett rendelet alapján átfogó vizsgálatot kell végezni annak értékelése céljából, hogy továbbra is szükség van-e egy adott mentességre, és ha igen, milyen alkalmazási körben.

(17)A tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságnak továbbra is felhatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ólom, a higany, a kadmium és a hat vegyértékű króm járművekben való használatára vonatkozó korlátozások alóli, e rendelet szerinti mentességek módosítása tekintetében. E mentességek módosítása vagy eltörlése előtt értékelni kell a változások társadalmi-gazdasági hatásait – ami a 2000/53/EK irányelvben nem történ meg –, figyelembe véve az alternatív anyagok rendelkezésre állását, valamint az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokat a járművek teljes életciklusa során. Ezen értékelés során az Európai Vegyianyag-ügynökségnek segítenie kell a Bizottságot a hatékony döntéshozatal, koordináció, valamint az e rendelet módosításához kapcsolódó műszaki, tudományos és adminisztratív szempontok kezelése terén.

(18)A gépjárműipar körforgásos jellegének fokozása érdekében a járműveket egyre inkább úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az elsődleges nyersanyagok helyett újrafeldolgozott anyagokat foglaljanak magukban. Az újrafeldolgozott anyagok használata lehetővé teszi az anyagok erőforrás-hatékonyabb felhasználását, dekarbonizálja a termelést, és csökkenti az elsődleges nyersanyagok felhasználásából eredő kedvezőtlen környezeti hatásokat. Ha a harmadik országokban gyártott és az uniós piacon forgalomba hozott járművek körforgásos jellegét is sikerül fokozni, az az egész világon, így az Unióban is hozzájárulna az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentéséhez. Emellett csökkenne az elsődleges nyersanyagokkal való ellátáshoz kapcsolódó nyersanyag- és energiafüggőség, ugyanakkor pedig megerősödne a másodlagos nyersanyagok piaca. Bár nincsenek az újrafeldolgozott tartalom felhasználására vonatkozó globális szintű követelmények, számos gyártó már jelenleg is beépít újrafeldolgozott anyagokat a járműveibe. A célértékek és az újrafeldolgozott tartalom kiszámítására vonatkozó egységes rendelkezések meghatározása jogbiztonságot teremt majd, és hozzájárul a gyártók közötti tisztességes verseny megteremtéséhez. A követelmények minden olyan gyártóra vonatkozni fognak, amelyek járműveket kívánnak forgalomba hozni az uniós piacon, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük. Elismerve a globális értékláncok fontosságát a gépjárműiparban, a rendeletnek lehetővé kell tennie a másodlagos nyersanyagok Unión kívülről történő beszerzését.

(19)Tekintettel a műanyagok – különösen a hulladékká vált gépjárművekből származó műanyagok – alacsony újrafeldolgozási arányára, valamint a műanyaghulladék egyéb kezelési formáinak összességében kedvezőtlen hatásaira, helyénvaló fokozni az újrafeldolgozott műanyagok járművekben való felhasználását. E célból az új járművek tekintetében kötelező célértéket kell bevezetni a fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott műanyagokra vonatkozóan. Ennek megfelelően minden járműtípusnak huszonöt százalékban fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott műanyagot kell tartalmaznia. Ennek az újrafeldolgozottműanyag-tartalomra vonatkozó célértéknek a huszonöt százalékát az érintett járműtípusba tartozó, hulladékká vált gépjárművekből újrafeldolgozott műanyagok felhasználásával kell teljesíteni. Annak érdekében, hogy egységesek legyenek az ezen kötelezettség végrehajtására vonatkozó feltételek, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni az egy adott járműtípusban jelen lévő, illetve abba beépített, fogyasztói hulladékból, illetve hulladékká vált gépjárművekből visszanyert műanyagok részarányának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan megállapítása céljából.

(20)A gépjárműipar az egyik legnagyobb acélfelhasználó, és jelenleg még mindig alacsony mértékű az újrafeldolgozott acél új járművekben való felhasználása. Az új járművek gyártásához kapcsolódó szénlábnyom csökkentéséhez való hozzájárulás és a gépjárműipar klímasemlegességre való átállásának támogatása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a fogyasztói acélhulladékból újrafeldolgozott acél azon minimális részarányának a meghatározása céljából, amelynek jelen kell lennie a járműtípusokban, illetve amelyet be kell építeni azokba. A jövőbeni célérték meghatározását megelőzően a Bizottságnak külön tanulmányt kell készítenie, amely kiterjed az ilyen célérték megvalósíthatóságával kapcsolatos valamennyi releváns műszaki, környezeti és gazdasági tényezőre. Annak érdekében, hogy egységesek legyenek az ezen kötelezettség végrehajtására vonatkozó feltételek, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni az egy adott járműtípusban jelen lévő, illetve abba beépített, fogyasztói acélhulladékból visszanyert acél részarányának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan megállapítása céljából.

(21)Az újrafeldolgozott tartalom járművekben való felhasználásának fokozására egyéb anyagok tekintetében is lehetőség van; ezek jellemzően az autóiparban általánosan használt anyagok, amelyek másodlagos nyersanyagpiaca kevésbé fejlett, míg az elsődleges nyersanyagaik termeléséhez kapcsolódó lábnyom jelentős, illetve az újrafeldolgozási szintek korlátozottak, miközben a szétválogatási és újrafeldolgozási technológiák fejlődnek. Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság az állandó mágnesekben használt neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, szamárium, bór, valamint az alumínium és ötvözetei, illetve a magnézium és ötvözetei tekintetében felmérje az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó célértékek meghatározásának szükségességét, megvalósíthatóságát és hatásait. Az alumínium- és magnéziumötvözetek konkrét típusaira vonatkozó lehetséges célértékek esetleges meghatározásának megvalósíthatósága érdekében a tanulmánynak általánosságban foglalkoznia kell a kereslet másodlagos kínálattal való összehangolásával, és különösen meg kell vizsgálnia a kompromisszumot aközött, hogy maximalizálják a méretgazdaságosságot az ötvözetcsaládok minimális számának meghatározásával, illetve aközött, hogy maximalizálják az értékmegtartást meghatározott ötvözettípusok szélesebb körére történő szétválogatással.

(22)A másodlagos nyersanyagok kevésbé fejlett piacainak fellendítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott alumínium és ötvözetei, magnézium és ötvözetei, neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, szamárium, illetve bór azon minimális részarányának a meghatározása céljából, amelynek jelen kell lennie a járműtípusokban, illetve amelyet be kell építeni azokba. Annak érdekében, hogy egységesek legyenek az ezen kötelezettség végrehajtására vonatkozó feltételek, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni az egy adott járműtípusban lévő, fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott anyagok részarányainak kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan megállapítása céljából. A módszerre a fogyasztói hulladék és a fogyasztás előtti hulladék meghatározásának pontosítása érdekében van szükség. Ez fontos a minőség javításának és az érték megtartásának az ösztönzéséhez, különösen a fogyasztói maradékhulladékok esetében. A dekarbonizáció több újrafeldolgozott tartalom használata révén történő előmozdítása érdekében egyértelmű fogalommeghatározásokra van szükség a fogyasztói hulladék újrafeldolgozásának ösztönzése érdekében, miközben minimálisra kell csökkenteni a fogyasztás előtti hulladék felhasználását, amely általában ugyanakkora szénlábnyommal rendelkezik, mint az elsődleges nyersanyag.

(23)Az (EU) [a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály] európai parlamenti és tanácsi rendelet 51 követelményeivel összhangban, továbbá tekintettel arra, hogy ebben a rendeletben rendelkezéseket kell megállapítani a járművekben lévő újrafeldolgozott tartalomra és a járművek alkatrészeiben és alkotóelemeiben felhasznált kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozóan, ezek a rendelkezések az (EU) [a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály] rendeletben foglalt rendelkezések ágazatspecifikus végrehajtásaként alkalmazandók. Ez biztosítani fogja az e rendelet szerinti különböző tájékoztatási, megjelölési és eltávolítási kötelezettségek összehangolását és integrálását az egyéb alkatrészekre, alkotóelemekre és anyagokra vonatkozó kötelezettségekkel.

(24)Annak biztosítása érdekében, hogy az akkumulátorokat újrafeldolgozzák az (EU) 2023/[elemekről szóló] rendelet követelményeivel összhangban, valamint hogy a jelentős mennyiségű ritkaföldfémet tartalmazó elektromos meghajtású motorok is cserélhetők és újrafeldolgozhatók legyenek, olyan tervezési követelményeket kell bevezetni az új járműtípusokra vonatkozóan, amelyek biztosítják, hogy ezeket az akkumulátorokat és elektromos meghajtású motorokat az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények vagy a javítási és karbantartási szolgáltatók könnyen el tudják távolítani a jármű életciklusának bármely szakaszában. A műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a járművekből való eltávolításra és cserére tervezendő alkatrészek és alkotóelemek jegyzékének felülvizsgálata révén történő módosítása céljából. Annak érdekében, hogy egységesek legyenek az e tervezési követelmény végrehajtására vonatkozó feltételek, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni.

(25)Az (EU) 2018/858 rendeletben meghatározott EU-típusjóváhagyási rendszer értelmében a gyártók kötelesek járműveiket, rendszereiket, alkatrészeiket és önálló műszaki egységeiket valamely jóváhagyott járműtípussal megegyezően gyártani. Annak biztosítása érdekében, hogy a gyártók megfeleljenek a típusjóváhagyási szakaszban rájuk alkalmazandó és ebben a rendeletben megállapított körforgásossági követelményeknek, valamint hogy a típusjóváhagyó hatóságok ellenőrizhessék a megfelelést, a gyártóknak a típusjóváhagyási eljáráshoz szükséges információkat fel kell tüntetniük az adatközlő mappában. Az átláthatóság növelése, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges típusjóváhagyási információkat a járművekre vonatkozó típusjóváhagyási követelményeket szabályozó egyéb jogszabályokban foglalt követelményekkel összeegyeztethető módon mutassák be, a Bizottságnak módosítania kell az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendeletben 52 megállapított szabályokat, amelyek egységesítik az adatközlő mappában feltüntetendő dokumentumokat és információkat, ezáltal meghatározva a típusjóváhagyásra vonatkozó adminisztratív követelményeket.

(26)Annak érdekében, hogy a személygépkocsi- és könnyűhaszongépjármű-gyártók intézkedéseket vezessenek be annak biztosítására, hogy járműveik megfeleljenek az e rendelet szerinti körforgásossági követelményeknek, valamint ösztönzést kapjanak arra, hogy javítsák az általuk forgalomba hozott járműtípusok körforgásos jellegét, minden egyes új típusra vonatkozóan átfogó körforgásossági stratégiát kell kidolgozniuk, és azt a típusjóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk. Ennek a stratégiának az egészjárműtípus-jóváhagyás kérelmezése időpontjában elérhető vagy fejlesztés alatt álló elismert technológiákon kell alapulnia, és azt rendszeresen aktualizálni kell. A Bizottságnak a gyártók által rendelkezésre bocsátott körforgásossági stratégiák alapján rendszeresen jelentést kell tennie a gépjárműipar körforgásos jellegéről. A járművek gyártása és a hulladékká vált gépjárművek kezelése terén elért műszaki és tudományos fejlődés, a gépjárműiparban bekövetkezett piaci fejlemények és a szabályozásban bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a körforgásossági stratégia tartalmára és annak aktualizálására vonatkozó követelményeket tartalmazó melléklet módosítása céljából.

(27)Az újrafeldolgozott anyagok gépjárműipar általi felhasználásának átláthatóbbá tétele, valamint az újrafeldolgozott tartalom szintjének növelésére irányuló ösztönzők biztosítása érdekében a járműgyártók számára elő kell írni, hogy az általuk rendelkezésre bocsátott műszaki dokumentációban tüntessék fel a típusjóváhagyásra benyújtott új járműtípusokban jelen lévő újrafeldolgozott anyagok százalékos arányát. Ez a követelmény azokra az anyagokra vonatkozik, amelyek tekintetében a járművekben lévő újrafeldolgozott tartalom szintjének növelése különösen jelentős környezeti előnyökkel járna. A kötelező nyilatkozatot a típusjóváhagyás iránti kérelem részét képező más dokumentumokkal együtt kell benyújtani a típusjóváhagyó hatósághoz.

(28)A jármű alkatrészei és alkotóelemei lehető legnagyobb mértékű újrafelhasználásának, újragyártásának és felújításának, valamint a hulladékká vált gépjárművek magas színvonalú újrafeldolgozásának biztosítása érdekében elengedhetetlen a naprakész információkhoz való hozzáférés, valamint a gépjárműipari értéklánc mentén a járműgyártók és a hulladékgazdálkodási szolgáltatók közötti, időben történő kommunikáció. Ezért a gyártóknak korlátlan, szabványosított és megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítaniuk azokhoz az információkhoz, amelyek lehetővé teszik a hulladékgazdálkodási, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatók számára a járműben lévő bizonyos alkatrészek, alkotóelemek és anyagok biztonságos eltávolítását és cseréjét. Az információknak végig kell vezetniük a lépéseken a hulladékgazdálkodási, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatókat, és egyértelmű utasításokat kell tartalmazniuk az elektromos meghajtású motorokhoz és az elektromosjármű-hajtóakkumulátorokhoz való hozzáféréshez és az azok eltávolításához szükséges eszközök vagy technológiák használatára vonatkozóan, beleértve az elektromosjármű-hajtóakkumulátorok biztonságos kisütését lehetővé tevő eszközöket és technológiákat is. Ezeknek az információknak elő kell segíteniük azoknak az alkatrészeknek, alkotóelemeknek és anyagoknak az azonosítását, lokalizálását és eltávolítását, amelyeket bezúzás előtt szennyezésmentesíteni kell és el kell távolítani a járműből, valamint amelyek kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó állandó mágneseket tartalmaznak az (EU) [kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály] rendeletben foglaltak szerint. Ezeket az információkat a gyártók által létrehozott kommunikációs platformokon kell közzétenni, és azokat díjmentesen kell rendelkezésre bocsátani, adminisztratív költségek nélkül. A típusjóváhagyó hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a gyártók benyújtották-e a szükséges információkat. A gyártók által a hulladékgazdálkodási szolgáltatók, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatók részére nyújtandó információk körének rendszeres frissítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítása céljából.

(29)Míg a digitális kódolást egyre növekvő mértékben használják a jármű különböző alkatrészeinek és alkotóelemeinek irányítására, a 2000/53/EK irányelv értékelése során megállapításra került, hogy az ilyen kódolás korlátozhatja bizonyos alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználásának, újragyártásának és felújításának a lehetőségét. Ezért alapvető fontosságú, hogy a járműgyártók kötelezzék azon információk szolgáltatására, amelyek lehetővé teszik a hulladékgazdálkodási szolgáltatók számára, hogy megoldják a jármű digitálisan kódolt alkatrészeiből és alkotóelemeiből adódó problémákat, amikor az ilyen kódolás egy másik járműben akadályozza a javítási, karbantartási vagy kicserélési műveletek elvégzését.

(30)A gyártóknak és beszállítóiknak az eredetileg a 2003/138/EK bizottsági határozatban 53 létrehozott alkatrész- és anyagkódolási szabványokat kell alkalmazniuk a járművek műanyagból és elasztomerből készült alkatrészeinek, alkotóelemeinek és anyagainak a megjelölésére és azonosítására. Biztosítaniuk kell, hogy a járművek valamennyi alkatrészét és alkotóelemét megjelöljék az egyéb alkalmazandó uniós jogszabályokkal összhangban, különös tekintettel az általuk forgalomba hozott járművekben található akkumulátorok és állandó mágnesek megjelölésére. A műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el e rendelet VI. mellékletének az alkatrészek és alkotóelemek megjelölésének módja tekintetében történő módosítása céljából.

(31)A járművek életciklus végi kezelésének megkönnyítése érdekében a járműgyártóknak digitális eszközökön keresztül pontos, teljes körű és naprakész tájékoztatást kell nyújtaniuk a járműalkatrészek és -alkotóelemek biztonságos eltávolításáról és cseréjéről. Az említett információk adathordozójaként ezért ki kell dolgozni egy úgynevezett körforgásossági járműútlevelet, amelyet oly módon kell elérhetővé tenni, hogy az összhangban legyen a gépjárművek környezeti teljesítményére vonatkozó, a gépjárműiparban már létező vagy fejlesztés alatt álló egyéb digitális információs eszközökkel és platformokkal, továbbá az (EU) 2023 [elemekről szóló] rendelet, a [fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló] európai parlamenti és tanácsi rendelet 54 és az [Euro 7] európai parlamenti és tanácsi rendelet 55 vonatkozó rendelkezéseivel. Annak érdekében, hogy egységesek legyen e rendelet végrehajtásának feltételei, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a járműútlevélre vonatkozó műszaki tervezési és üzemeltetési követelmények, valamint az adathordozó vagy a járműútlevélhez való hozzáférést lehetővé tevő egyéb azonosító elhelyezkedésére vonatkozó szabályok meghatározása céljából.

(32)Annak biztosítása érdekében, hogy a gyártókra és más gazdasági szereplőkre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a tagállamokban, harmonizált hulladékgazdálkodási szabályokat kell megállapítani a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozóan. Mindez várhatóan az emberi egészség és a környezet magas szintű védelméhez vezet az egész Unióban. Ez a gazdasági szereplők által nyújtott hulladékgazdálkodási szolgáltatások minőségének további harmonizációját is eredményezné, és elősegítené a másodlagos nyersanyagok piacának működését.

(33)A hulladékká vált gépjárművek biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítása érdekében minden olyan létesítménynek vagy vállalkozásnak, amely e járművek tekintetében hulladékkezelési műveleteket kíván végezni, engedélyt kell szereznie az illetékes hatóságtól. Az engedély csak akkor adható meg, ha a létesítmény vagy a vállalkozás rendelkezik az ahhoz szükséges műszaki, pénzügyi és szervezeti kapacitással, hogy az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak, többek között az e rendeletben meghatározott különleges kezelési követelményeknek megfelelő módon végezze a járművek életciklus végi kezelési műveleteit. Ezen túlmenően az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények hatáskörébe kell tartoznia a bontási igazolások e rendelet szerinti kiállításának.

(34)A 2000/53/EK irányelv alapvető kötelezettséget állapít meg a járműgyártókra nézve, előírva, hogy fedezzék a hulladékká vált gépjárművek begyűjtési költségeinek egy részét. E kötelezettségre építve, „a szennyező fizet” elvvel és a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 56 meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó általános minimumkövetelményekkel összhangban helyénvaló uniós szintű követelményeket megállapítani a járműgyártóknak a hulladékká vált gépjárművek kezelésével kapcsolatos felelősségére vonatkozóan. A gyártóknak kiterjesztett gyártói felelősséget kell vállalniuk az általuk forgalomba hozott járművekért, amint azok elérik az életciklusuk végét. A kiterjesztett gyártói felelősségnek ki kell terjednie annak biztosítására, hogy a gyártók a tagállami piacon forgalmazott járműveket e rendelettel összhangban gyűjtsék be és kezeljék, valamint hogy az ilyen járműveket kezelő, hulladékgazdálkodási szolgáltatók teljesítsék az e rendeletben meghatározott újrafeldolgozási célértékeket.

(35)Annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó kötelezettségek gyártók általi teljesítését, a tagállamoknak létre kell hozniuk a gyártók nyilvántartását. A nyilvántartásbavételi követelményeket Unió-szerte harmonizálni kell a nyilvántartásba vétel megkönnyítése érdekében, aminek különösen akkor van jelentősége, ha a gyártók különböző tagállamokban forgalmaznak járműveket. A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítéséről az illetékes hatóságok felé történő jelentéstétel céljára is a nyilvántartást kell használni. Az e nyilvántartáshoz kapcsolódó funkcióknak és eljárási szempontoknak összhangban kell állniuk az (EU) 2023/[Kiadóhivatal: elemekről szóló] rendelettel létrehozott gyártói nyilvántartással annak érdekében, hogy a járműgyártók és az akkumulátorgyártók ugyanazt a nyilvántartást használhassák.

(36)Abban az esetben, ha a gyártó először forgalmaz járműveket egy olyan tagállam területén, ahol a gyártó nem telepedett le, a gyártónak meg kell neveznie egy kijelölt képviselőt a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében.

(37)A gyártók számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeiket egyénileg vagy együttesen, a nevükben felelősséget vállaló gyártói felelősségi szervezeteken keresztül gyakorolják-e. A gyártói felelősségi szervezeteknek gondoskodniuk kell a gyártók által rendelkezésükre bocsátott adatok bizalmas kezeléséről. Annak érdekében, hogy valamennyi gazdasági szereplő érdekeit megfelelően figyelembe vegyék, és hogy a hulladékgazdálkodási szolgáltatók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek keretében hozott döntések során, biztosítani kell a gyártók és a hulladékgazdálkodási szolgáltatók igazságos képviseletét az ilyen szervezetek irányító testületeiben.

(38)A hulladékká vált gépjárművek begyűjtésével és kezelésével kapcsolatban felmerülő, az e rendeletben megállapított követelmények teljesítéséhez szükséges költségeket részben a gyártóknak kell finanszírozniuk, különös tekintettel a járművekből visszanyert másodlagos nyersanyagok jobb minőségének biztosítására irányuló kötelezettségekre. Az ilyen műveletek gyártók által viselendő költségeinek pontos szintjét az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeknek és más hulladékgazdálkodási szolgáltatóknak a használt pótalkatrészek vagy alkotóelemek, valamint a hulladékká vált gépjárművekből származó másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó bevételeinek figyelembevételével kell meghatározni. E célból az illetékes hatóságoknak a gyártókkal és a hulladékgazdálkodási szolgáltatókkal együttműködve figyelemmel kell kísérniük a begyűjtés, az újrafeldolgozás és a kezelési műveletek átlagos költségeit, valamint a gyártók által befizetett pénzügyi hozzájárulások szintjét annak biztosítása érdekében, hogy igazságos költségmegosztás valósuljon meg az összes érdekelt gazdasági szereplő között.

(39)A gyártók pénzügyi hozzájárulásának egyúttal fedeznie kell a hulladékká vált gépjárművek fokozottabb begyűjtésére irányuló ismeretterjesztő kampányok költségeit, valamint a bontási igazolások kiállítására és átadására, továbbá az adatok gyűjtésére és az illetékes hatóságok felé történő jelentésére szolgáló értesítési rendszer létrehozásának a költségeit. Mindezek az intézkedések elengedhetetlenek a hulladékká vált gépjárművek megfelelő kezelésének biztosításához, és különösen azon járművek nyomon követéséhez, amelyekért e rendelettel összhangban a gyártók felelősek.

(40)Azoknak a gyártóknak is, akik úgy döntenek, hogy egyénileg teljesítik kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeiket, garanciát kell nyújtaniuk a hulladékká vált gépjárművek kezelési költségeinek fedezésére. Az ilyen garanciák különösen azokban az esetekben, használhatók fel, amikor az érintett gyártók fizetésképtelenné válnak, vagy véglegesen beszüntetik tevékenységüket.

(41)Abban az esetben, ha a gyártó egy gyártói felelősségi szervezettel közösen gyakorolja kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeit, a gyártó által fizetett pénzügyi hozzájárulásokat harmonizált kritériumok alapján modulálni kell. E kritériumoknak gazdasági ösztönzőket kell teremteniük a gyártók számára a körforgásos jelleg fokozására új járművek tervezése és gyártása során, figyelembe véve a járműben található elsődleges és az újrafeldolgozott anyagok mennyiségét, azt, hogy a jármű milyen mértékben tartalmaz nehezen eltávolítható, bontható, újrafelhasználható vagy újrafeldolgozható alkatrészeket, alkotóelemeket és anyagokat, valamint a járműben található veszélyes anyagok mennyiségét. Az egységes piac torzulásának elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a gyártói felelősségi szervezeteknek fizetett pénzügyi hozzájárulások modulációjára vonatkozó kritériumok alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapítása révén történő kiegészítése céljából.

(42)Mivel a járművek számos esetben az első nyilvántartásba vételük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban válnak hulladékká, szabályokat kell bevezetni a határokon átnyúló kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozóan. E szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyártó felelőssége megfelelően fedezze a hulladékgazdálkodási szolgáltatók begyűjtési és kezelési költségeit abban a tagállamban, ahol a jármű hulladékká válik. E célból a gyártónak minden tagállamban ki kell jelölnie egy képviselőt a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében, és mechanizmusokat kell kialakítania az érintett, hulladékgazdálkodási szolgáltatókkal való, határokon átnyúló együttműködésre. Az ilyen mechanizmus bevezetése hozzájárul ahhoz, hogy Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények között, és elősegíti az egész Unióra kiterjedő megközelítések kidolgozását az egyéni gyártói felelősség esetében.

(43)E kötelezettségek teljesítésének biztosítása és az egységes piac torzulásának elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a gyártók, a tagállamok és a hulladékgazdálkodási szolgáltatók kötelezettségeire, valamint a határokon átnyúló mechanizmusok jellemzőire vonatkozó további részletes szabályok megállapítása céljából.

(44)A hulladékká vált gépjárművek megfelelő kezelésének kulcsfontosságú előfeltétele az összes hulladékká vált gépjármű begyűjtése. Ezért ebben a rendeletben elő kell írni bizonyos kötelezettségeket a begyűjtéssel kapcsolatban, elsősorban a gyártók, másodsorban pedig a tagállamok számára. A gyártóknak létre kell hozniuk a gyűjtőrendszereket, vagy részt kell venniük azok létrehozásában, a tagállamoknak pedig minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a rendszerek rendelkezésre álljanak, és hogy e rendszerek lehetővé tegyék e rendelet célkitűzéseinek a teljesítését. A gyűjtőrendszereknek lehetővé kell tenniük a járműtulajdonosok és a járművek egyéb üzemben tartói számára, hogy a járművet felesleges erőfeszítések és költségek nélkül engedéllyel rendelkező létesítménybe tudják szállítani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen rendszereknek megfelelően le kell fedniük az egyes tagállamok teljes területét. Lehetővé kell tenniük továbbá a hulladékká vált gépjárművek begyűjtését valamennyi járműmárka tekintetében, valamint a járművek javításából származó hulladékalkatrészek begyűjtését.

(45)A hulladékká vált gépjárműveket csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekben szabad kezelni, ezért ezek a létesítmények alapvető szerepet játszanak a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésében. A begyűjtés megkönnyítése és a hulladékká vált gépjárműveket begyűjtő, kellő számú létesítmény rendelkezésre állásának biztosítása érdekében ez a rendelet lehetővé teszi gyűjtőhelyek létrehozását. E gyűjtőhelyek szerepe a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésére, megfelelő körülmények között történő tárolására és engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe történő szállítására korlátozódna. Egy ilyen gyűjtőhely működtetéséhez külön engedély szükséges. A gyűjtőhelyeket kötelezni kell arra, hogy az összes hulladékká vált gépjárművet engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekbe szállítsák.

(46)A hulladékká vált gépjárművek hatékony begyűjtése érdekében tájékoztatni kell a nyilvánosságot a gyűjtőrendszerek létezéséről. A járműtulajdonosoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy főszabály szerint a hulladékká vált gépjárműveket – az elektromosjármű-hajtóakkumulátorral együtt vagy anélkül – díjmentesen leadhatják egy gyűjtőhelyen vagy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményben. A gyártók vagy a gyártói felelősségi szervezetek által folytatott ismeretterjesztő kampány során továbbá be kell mutatni, hogy a hulladékká vált gépjárművek nem megfelelő begyűjtése és kezelése milyen következményekkel jár a környezetre és az emberi egészségre nézve.

(47)Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménynek bontási igazolást kell kiállítania annak dokumentálására, hogy sor került a hulladékká vált gépjármű kezelésére. Erre azért van szükség, hogy biztosítva legyen a hulladékká vált gépjárművek kezelésének a megfelelő felügyelete. Az erre a bizonyítványra vonatkozó minimumkövetelményeket jelenleg a 2002/151/EK bizottsági határozat 57 állapítja meg, és e határozat tartalmát a szükséges módosításokkal bele kell foglalni ebbe a rendeletbe. Ezt az igazolást elektronikus formátumban kell kiállítani, és a hulladékká vált gépjármű utolsó tulajdonosának kell átadni, majd azt az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeknek és az utolsó tulajdonosnak továbbítania kell a tagállam illetékes hatóságaihoz, mivel az igazolás bemutatásával válik lehetővé a jármű forgalomban való részvételi jogának törlése. Az elektronikus értesítési rendszernek lehetővé kell tennie mind a hulladékká vált gépjármű átvételét megerősítő dokumentum, mind pedig a bontási igazolás továbbítását.

(48)Annak ellenére, hogy a 2000/53/EK irányelv előírja, hogy minden hulladékká vált gépjárművet engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe kell szállítani kezelés céljából, igen jelentős azoknak a járműveknek az aránya, amelyek holléte ismeretlen, és amelyeket vagy már illegálisan kezeltek, vagy pedig hulladékká vált gépjárműként exportáltak, vagy amelyek státuszát nem jelentik be megfelelően a tagállamok nyilvántartó hatóságai felé. Ezek a járművek az úgynevezett „hiányzó járművek”. A tagállamoknak meg kell erősíteniük együttműködésüket a hiányzó járművek számának csökkentése érdekében. A más tagállamban kiadott bontási igazolások elismerése, valamint a jármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállamok hatóságainak a bontási igazolás kiadásáról való tájékoztatására vonatkozó kötelezettség lehetővé teszi a hulladékká vált gépjárművek hollétének jobb nyomon követését.

(49)A hulladékká vált gépjárművek hatékony begyűjtésének biztosítása érdekében egyértelmű kötelezettségeket kell előírni a járműtulajdonosok számára. A hulladékká vált járművet gyűjtőhelyre vagy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe kell szállítaniuk, a bontási igazolást pedig be kell mutatniuk a nyilvántartó hatóságoknak járművük forgalomban való részvételi jogának törlése érdekében.

(50)A hulladékká vált gépjárművek Unión belüli egységes és környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítása érdekében alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények az engedélyeikben meghatározott feltételeknek megfelelően, valamint az e rendeletben foglalt követelményekkel, az elérhető legjobb technikákkal és a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 58 összhangban átvegyék és kezeljék a hulladékká vált gépjárműveket, alkatrészeket, alkotóelemeket és anyagokat, beleértve a járművek javításából származó hulladék-alkatrészeket is.

(51)Tekintettel arra, hogy az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények kulcsszerepet játszanak a hulladékká vált gépjárművek oly módon történő kezelésében, amely nincs káros hatással a környezetre vagy az emberi egészségre és hozzájárul az Unió körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez, meg kell állapítani az ilyen létesítményekre vonatkozó kötelezettségeket azok valamennyi tevékenységére kiterjedően, a hulladékká vált gépjárművek átvételétől és tárolásától kezdve azok végső kezeléséig.

(52)Tevékenységeik nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeknek dokumentálniuk kell az elvégzett kezelési műveleteket, és legalább három évig elektronikus formában meg kell őrizniük a nyilvántartást, és azt kérésre be kell mutatniuk az illetékes nemzeti hatóságoknak.

(53)A hulladékká vált gépjárművek szennyezésmentesítése az első lépés a környezeti károk, az emberi egészségre gyakorolt károk, valamint a munkahelyi biztonsági kockázatok megelőzése felé. Ezért alapvető fontosságú, hogy a hulladékká vált gépjárműveken az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe történő szállítást követően a lehető leghamarabb elvégezzék a szükséges szennyezésmentesítési műveleteket, mielőtt azokat további kezelésnek vetnék alá. Ebben a szakaszban a hulladékolajokat más közegektől és folyadékoktól elkülönítve kell gyűjteni és tárolni, és további kezelésnek kell alávetni a 2008/98/EK irányelvvel összhangban. Ezen túlmenően az ólmot, kadmiumot, higanyt és hat vegyértékű krómot tartalmazó alkatrészeket, alkotóelemeket és anyagokat el kell távolítani a hulladékká vált gépjárművekből az emberekre vagy a környezetre gyakorolt káros hatások elkerülése érdekében.

(54)Az (EU) 2023/[Kiadóhivatal: elemekről szóló] rendelet megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a járművekbe beépített valamennyi akkumulátort külön kell eltávolítani a hulladékká vált gépjárművekből, majd további kezelés céljából erre kijelölt területen kell tárolni.

(55)Az alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználásában, újragyártásában és felújításában rejlő lehetőségek maximális kihasználása, valamint a hulladékká vált gépjárművekből származó másodlagos nyersanyagok magas értékének megőrzése érdekében bizonyos alkatrészeket és alkotóelemeket bezúzás előtt kötelezően el kell távolítani a hulladékká vált gépjárművekből. Az érintett alkatrészeket és alkotóelemeket kézi bontási eljárással vagy félig automatizált bontási eljárással kell eltávolítani. A bontási, válogatási, zúzási és zúzalékkezelési technológiák fejlődésének ösztönzése érdekében bizonyos kivételes esetekben lehetővé kell tenni az alkatrészek és alkotóelemek kötelező eltávolítására vonatkozó követelménytől való eltérést. Bizonyítani kell, hogy az érintett alkatrészek és alkotóelemek ugyanolyan hatékonyan eltávolíthatók a szóban forgó technológiákkal, mint a kézi vagy félig automatizált eljárásokkal, anélkül, hogy a kezelések során kapott maradékhulladékok minősége csökkenne. A műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a VII. melléklet módosítása céljából.

(56)Miután az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények eltávolították a hulladékká vált gépjárművek alkatrészeit és alkotóelemeit, gondosan meg kell vizsgálniuk és meg kell állapítaniuk, hogy ezek az alkatrészek és alkotóelemek alkalmasak-e újrafelhasználásra, újragyártásra vagy felújításra, az alkatrészek és alkotóelemek műszaki jellemzőihez kapcsolódó objektív kritériumok és a járműbiztonsági követelmények alapján.

(57)Az (EU) 2023/[elemekről szóló] rendelet szabályokat állapít meg az elemek, illetve akkumulátorok fenntarthatóságára, teljesítményére, biztonságára, begyűjtésére, újrafeldolgozására és másodszori felhasználására vonatkozóan, valamint a gazdasági szereplőknek az elemekkel, illetve akkumulátorokkal kapcsolatos tájékoztatására vonatkozóan. E rendeletben figyelembe kell venni az elemek, illetve akkumulátorok másodszori felhasználásának a lehetőségét, kizárva az elektromosjármű-hajtóakkumulátorokat az alapvető alkatrészek vagy alkotóelemek közül annak érdekében, hogy a járművet ingyenesen át lehessen adni kezelésre, az elektromosjármű-hajtóakkumulátor nélkül.

(58)Felismerve az újragyártásban és a felújításban rejlő lehetőségeket a gépjárműipar területén, valamint azok hozzájárulását a körforgásos gazdasághoz, egyértelmű jogi helyzetet kell teremteni az ebben az ágazatban részt vevő gazdasági szereplők számára. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a hulladékká vált gépjárművekből eltávolított, újrafelhasználásra, újragyártásra vagy felújításra alkalmas alkatrészek és alkotóelemek nem tekinthetők hulladéknak. Erre az ilyen alkatrészek és alkotóelemek szállításának vagy bármely más módon történő átadásának a megkönnyítése érdekében van szükség. Az illetékes nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy dokumentációt kérjenek be az adott alkatrészt vagy alkotóelemet eltávolító, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménytől, amely dokumentáció egy külön erre irányuló értékelés alapján megerősíti az érintett alkatrészek és alkotóelemek újragyártásra, felújításra vagy újrafelhasználásra való műszaki alkalmasságát.

(59)A 2000/53/EK irányelv értékelése során a Bizottság megállapította, hogy a használt pótalkatrészeket és alkotóelemeket azonosítatlan szolgáltatók kínálják a nyilvánosság számára, és azok gyakran illegális tevékenységekből származnak. Ezért új követelményeket kell megállapítani a használt, újragyártott vagy felújított alkatrészek és alkotóelemek kereskedelmére vonatkozóan. Az ilyen alkatrészeket és alkotóelemeket mindenekelőtt címkével kell megjelölni, amelyen feltüntetik annak a járműnek a jármű-azonosító számát, amelyből az alkatrészt vagy az alkotóelemet eltávolították, továbbá feltüntetik az azt eltávolító gazdasági szereplő adatait, és ezekre a termékekre jótállást kell nyújtani.

(60)A közúti közlekedésbiztonság és a környezetvédelem érdekében a hulladékká vált gépjárművekből eltávolított bizonyos alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználása, újragyártása vagy felújítása nem megengedett. Az ilyen alkatrészek és alkotóelemek nem használhatók fel sem új járművek gyártására, sem már forgalomba hozott járművekben.

(61)Az újrafelhasználható, felújított és újragyártott alkatrészek és alkotóelemek uniós piaca fejlődésének és megfelelő működésének elősegítése érdekében a tagállamokat bátorítani kell arra, hogy nemzeti szinten hozzák meg a szükséges ösztönző intézkedéseket az alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználásának, felújításának és újragyártásának előmozdítása érdekében, függetlenül attól, hogy azok eltávolítására a jármű használati vagy életciklus végi szakaszában kerül-e sor. A Bizottságnak elő kell segítenie a tagállamok közötti információcserét, melynek során megosztják egymással a nemzeti szinten hozott ösztönző intézkedésekkel kapcsolatos bevált gyakorlataikat, az intézkedések hatékonyságának nyomon követése céljából.

(62)A 2000/53/EK irányelv értékelése során a Bizottság megállapította, hogy az újrafeldolgozás fogalmának az említett irányelvben szereplő meghatározása túlságosan tág, és nem áll összhangban a 2008/98/EK irányelvvel, mivel a „feltöltést” újrafeldolgozási műveletnek tekinti. Ezért a rendeletnek az újrafeldolgozás fogalommeghatározását hozzá kell igazítania a 2008/98/EK irányelvhez, a feltöltést kizárva a hatálya alól.

(63)A hulladékká vált gépjárművekből származó összes műanyag újrafeldolgozását folyamatosan javítani kell, és fontos biztosítani, hogy elegendő újrafeldolgozott anyag álljon rendelkezésre a járművekben felhasznált újrafeldolgozott műanyagok iránti kereslet kielégítéséhez. Ezért konkrét, 30 %-os újrafeldolgozási célértéket kell meghatározni a gépjárművekből származó műanyagok tekintetében. Ez a célkitűzés kiegészítené a hulladékká vált gépjárművek újrafelhasználására és újrafeldolgozhatóságára (85 %), valamint újrafelhasználására és hasznosítására (95 %) vonatkozó, átlagos járműsúlyhoz viszonyított, egy évre vetített célkitűzést. Annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási szolgáltatók számára könnyebb legyen e követelmények végrehajtása, hároméves átmeneti időszakra van szükség. Ezalatt továbbra is alkalmazni kell a 2000/53/EK irányelvben meghatározott, a hulladékká vált gépjárművek újrafelhasználására és újrafeldolgozására (85 %), valamint újrafelhasználására és hasznosítására (95 %) vonatkozó jelenlegi célértékeket, az újrafeldolgozás fogalmának az említett irányelvben szereplő meghatározása alapján.

(64)Fontos, hogy a kiváló minőségű másodlagos nyersanyagok nagyobb arányban kerüljenek hasznosításra, és ehhez javítani kell a hulladékká vált gépjárművek bezúzására irányuló eljárásokat. Ezért a hulladékká vált gépjárműveket, azok alkatrészeit, alkotóelemeit és anyagait nem megengedett zúzógépben feldolgozni csomagolási hulladékkal és elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival együtt, különösen a réz és az acélmaradékok különválasztásának javítása érdekében.

(65)Annak érdekében, hogy a hulladékká vált gépjárművek kezelése további javuljon, meg kell akadályozni a bezúzott, hulladékká vált gépjárművekből származó olyan maradékhulladékok lerakását, amelyek nem inert hulladékot tartalmaznak, és amelyeket nem zúzalékkezelési technológia alkalmazásával dolgoznak fel.

(66)A hulladékká vált gépjárművek veszélyes hulladéknak minősülnek, és nem vihetők ki nem OECD-országokba. A szennyezésmentesített, hulladékká vált gépjárművek továbbra is kezelhetők az Unión kívül, amennyiben az ilyen szennyezésmentesített, hulladékká vált gépjárművek szállítására az 1013/2006/EU rendelettel összhangban kerül sor.

(67)Amennyiben egy hulladékká vált gépjárművet az Unióból harmadik országba szállítanak, az exportőrnek a rendeltetési ország illetékes hatósága által jóváhagyott igazoló dokumentumot kell bemutatnia, amely megerősíti, hogy a kezelési feltételek lényegében megegyeznek az e rendeletben foglalt követelményekkel és az egyéb uniós jogszabályokban meghatározott, az emberi egészség és a környezet védelmére vonatkozó követelményekkel, az (EU) [új hulladékszállítási rendelet] rendelettel összhangban.

(68)Annak érdekében, hogy a hulladékká vált gépjárműveket környezeti szempontból fenntartható módon kezeljék, fontos egyértelmű információkkal rendelkezni a jármű státuszától annak teljes élettartama során, különösen akkor, amikor a használt járműveket meg kell különböztetni a hulladékká vált gépjárművektől. Különösen a használt jármű tulajdonjogát átruházni kívánó járműtulajdonosoktól kell megkövetelni annak igazolását, hogy a jármű nem hulladékká vált jármű. Egy használt jármű státuszának megállapításához a jármű tulajdonosának, más gazdasági szereplőknek és az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy teljesülnek-e bizonyos kritériumok, amelyek alapján meghatározható, hogy az adott jármű hulladékká vált járműnek minősül-e, vagy sem. A műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a hulladékká vált gépjárműként történő minősítésre vonatkozó kritériumokat megállapító I. melléklet módosítása céljából.

(69)Az „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című uniós cselekvési terv 59 hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak új intézkedéseket kell javasolnia az EU külső környezeti lábnyomának kezelésére a hulladékká vált gépjárművek és a használt járművek kiviteléhez kapcsolódóan. Figyelembe véve, hogy a használt járművek kivitele az ENSZ Környezetvédelmi Programjában foglaltak szerint 60 jelentős környezeti és népegészségügyi kihívásokat támaszt, és hogy az Unió a használt járművek legnagyobb exportőre a világon, uniós szinten konkrét követelményeket kell megállapítani a használt járművek [Unióból történő] kivitelére vonatkozóan. A követelményeknek olyan objektív kritériumokon kell alapulniuk, amelyek szerint a használt jármű nem hulladékká vált gépjármű, és annak közlekedésre alkalmas műszaki állapotban kell lennie a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 61 értelmében. Így biztosítani lehet, hogy csak az uniós utakon való közlekedésre alkalmas használt járműveket lehessen kivinni harmadik országba, csökkentve ezáltal annak a kockázatát, hogy a használt járművek Unióból történő kivitele hozzájárul a légszennyezéshez vagy a közúti balesetekhez harmadik országokban. Annak érdekében, hogy a vámhatóságok a kivitel során ellenőrizhessék e követelmények teljesülését, minden személy számára, aki használt járművet visz ki, elő kell írni, hogy a vámhatóságoknak megadja a jármű-azonosító számot és benyújtson egy nyilatkozatot, amelyben megerősíti, hogy a használt jármű nem hulladékká vált gépjármű, és közlekedésre alkalmas műszaki állapotban van.

(70)Fontos egy olyan mechanizmus létrehozása, amellyel hatékonyan ellenőrizhető, hogy a használt járművek megfelelnek-e a kivitelre vonatkozó követelményeknek, anélkül, hogy ez akadályozná a kereskedelmet az Unió és harmadik országok között. A Bizottságnak ezért létre kell hoznia egy elektronikus rendszert, amely lehetővé teszi a tagállami hatóságok számára, hogy valós időben információt cseréljenek a kivitelre szánt használt járművek jármű-azonosító száma és műszaki állapota tekintetében. A MOVE-HUB – tekintettel az Unióban nyilvántartásba vett járművekre vonatkozó információk járműnyilvántartó hatóságok közötti megosztásához kapcsolódó meglévő jellemzőire és funkcióira – a Bizottság által a tagállamok nemzeti elektronikus nyilvántartásainak összekapcsolása céljából kifejlesztett üzenetváltási platform. A platform jelenleg biztosítja a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásai (ERRU), a vezetői engedélyek nyilvántartásai (RESPER), a hivatásos gépjárművezető-képzési nyilvántartások (ProDriveNet) összekapcsolását, a közúti járműellenőrzés hibáinak bejelentését (RSI), valamint a tachográfkártyák kibocsátásával kapcsolatos információcseréhez alkalmazott telematikai hálózat összekapcsolását (TACHONET). Ezért a MOVE-HUB funkcióit tovább kell bővíteni annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kivitelre szánt használt járművek jármű-azonosító számával és műszaki állapotával kapcsolatos információk cseréje. Annak érdekében, hogy a vámhatóságok elektronikus úton és automatikusan ellenőrizhessék, hogy a kivitelre szánt használt jármű megfelel-e a kiviteli követelményeknek, a MOVE-HUB által működtetett elektronikus rendszert össze kell kapcsolni az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel az (EU) 2022/2399 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 62 összhangban. Az említett rendelet rendelkezik az adott vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságra alkalmazandó automatizált ellenőrzések átfogó keretéről. Ezért e rendeletnek meg kell határoznia az ellenőrizendő fő elemeket, míg az ellenőrzés végrehajtásának technikai vonatkozásait az (EU) 2022/2399 rendelet határozná meg.

(71)Annak érdekében, hogy egységesek legyen a kiviteli követelmények végrehajtásának feltételei, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a szükséges elektronikus rendszerek kifejlesztése és nemzeti rendszerekkel való működőképessé tétele céljából.

(72)A tagállamoknak együtt kell működniük egymással a használt járművek kivitelére vonatkozó követelmények hatékony végrehajtása és a kölcsönös segítségnyújtás érdekében. E segítségnyújtásnak ki kell terjednie a járművek kivitel előtti állapotának ellenőrzésére irányuló információcserére, beleértve a nyilvántartásba vételre vonatkozó információk megerősítését abban a tagállamban, ahol a járműveket korábban nyilvántartásba vették. Ezen túlmenően az átfogó együttműködés érdekében a tagállamoknak közre kell működniük harmadik országok hatóságaival is.

(73)Fontos, hogy a vámhatóságok ellenőrizhessék a kivitelre szánt használt járműveket a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 63 összhangban. Az Uniót elhagyó használt járművek jelentős részét olyan országokba szánják, ahol behozatali követelményeket állapítottak meg vagy állapíthatnak meg, így például a jármű korával vagy kibocsátásával kapcsolatos követelményeket. Fontos, hogy a vámhatóságok az uniós egyablakos vámügyintézési környezeten keresztül képesek legyenek arra, hogy elektronikus úton és automatikusan ellenőrizzék, hogy a kivitelre szánt használt jármű megfelel-e ezeknek a követelményeknek, amennyiben az érintett harmadik országok hivatalosan tájékoztatják a Bizottságot ezekről a követelményekről. A környezet és a közúti közlekedésbiztonság harmadik országokban való védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e követelmények megállapítása céljából.

(74)Azon kockázatok elkerülése érdekében, hogy a járműveket kiviszik a jármű-azonosító számot és a jármű műszaki alkalmasságát feltüntető szükséges okmányok nélkül, illetve hogy a kiviteli követelményeknek való meg nem felelést csak akkor észlelik, amikor a jármű már elhagyta az Uniót, nem engedhető meg a 952/2013/EU rendeletben meghatározott egyszerűsített vámeljárások alkalmazása. Ezek az eljárások megakadályoznák a vámhatóságokat abban, hogy valós idejű ellenőrzéseket végezzenek az uniós egyablakos vámügyintézési környezeten keresztül, ez pedig növelné a használt járművek kivitelére vonatkozó uniós szabályok megsértésének kockázatát.

(75)A 2000/53/EK irányelv értékelése során a Bizottság az irányelv egyik hiányosságaként állapította meg azt, hogy nincsenek a kötelező ellenőrzésekre vonatkozó követelmények. Ezért e rendeletnek minimumkövetelményeket kell meghatároznia az ellenőrzések gyakoriságára, alkalmazási körére és az ilyen ellenőrzéseknek alávetett létesítmények jellemzőire vonatkozóan. Ez védené az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények versenyképességét az illegális szereplőkkel szemben, és biztosítaná az engedélyek feltételeinek, továbbá a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésére és kezelésére vonatkozó követelményeknek való folyamatos megfelelést.

(76)Az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a használt járművek kivitelére és a hulladékká vált gépjárművek kezelésére vonatkozó rendelkezések betartására. Az ellenőrzéseknek minden évben az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények és szereplők legalább 10 %-ára ki kell terjedniük. A javítási és karbantartási szolgáltatók telephelyeit is ellenőrizni kell. Hangsúlyozni kell, hogy az e rendelet alapján végzett ellenőrzések a hulladékká vált gépjárművek szállításával kapcsolatos ellenőrzések kiegészítéseként értendők, amelyek átfogó szabályozását az [Kiadóhivatal: új hulladékszállítási rendelet] rendelet tartalmazza.

(77)A tagállamoknak nemzeti és nemzetközi szintű együttműködési mechanizmusokat kell létrehozniuk az ellenőrzések hatékony elvégzése érdekében. Ezeknek a mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük a gépjármű-nyilvántartási adatok cseréjét, amire szükség van a járművek nyomon követéséhez és annak ellenőrzéséhez, hogy azokat megfelelően kezelték-e az életciklusuk végén.

(78)A tagállamoknak minden szükséges végrehajtási intézkedést meg kell tenniük, hogy fellépjenek a hulladékká vált gépjárművek illegális kezelésével szemben, megelőzve az ilyen tevékenységekből eredő, a környezetet vagy az emberi egészséget érintő károkat. Ezért szankciókkal kell sújtani minden olyan létesítményt vagy vállalkozást, amely hulladékká vált gépjárműveket kezel érvényes engedély nélkül, vagy az engedélyben meghatározott feltételek vagy követelmények megszegésével. Az e rendeletnek való hatékony megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak egyéb intézkedéseket is fontolóra kell venniük, például az engedély visszavonását vagy az adott gazdasági szereplő működésének felfüggesztését.

(79)A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. A szankciókat különösen a használt járművek kivitelére, a hulladékká vált gépjárművek engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekbe vagy gyűjtőhelyekre történő szállítására, valamint a használt, újragyártott vagy felújított alkatrészek és alkotóelemek kereskedelmére vonatkozó rendelkezések megsértése tekintetében kell megállapítani. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(80)Jelentéstételi kötelezettségeket kell megállapítani az uniós jogszabályok megfelelő végrehajtásának, nyomon követésének és értékelésének biztosításához, valamint ahhoz, hogy a piacok naprakész átláthatósági információkhoz jussanak. A helyes és érvényes adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy a rendeletben előírt intézkedések megfelelően működnek-e, és szükség esetén további kiigazításokat javasoljon a hulladékká vált gépjárművek környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítása, illetve a rendelet végrehajtásának egyszerűsítése érdekében. A jelentéstételhez kapcsolódó terhek korlátozása érdekében csak az e rendelet végrehajtásához nélkülözhetetlen adatokat kell bejelenteni, és a jelentéstételt digitális eszközökkel elő kell segíteni. Ezen elemek alapján meg kell határozni, hogy melyek azok az adatok, amelyeket a gazdasági szereplőknek be kell jelenteniük az illetékes hatóságok felé, illetve a tagállamoknak a Bizottság felé. Annak érdekében, hogy egységesek legyenek a jelentéstételi követelmények végrehajtásának feltételei, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. A 2005/293/EK bizottsági határozat 64 helyébe lépő végrehajtási jogi aktusokban továbbá módszertant kell meghatározni annak kiszámításához és ellenőrzéséhez, hogy teljesülnek-e az újrafelhasználási, újrafeldolgozási és hasznosítási célértékek.

(81)A tagállamok illetékes hatóságai fontos szerepet játszanak az e rendeletben megállapított, a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésével és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek betartásának ellenőrzésében, ami magában foglalja a járművek hollétének e hatóságok általi hatékonyabb nyomon követését és a hulladékká vált gépjárművek illegális kezelése elleni küzdelmet. A tagállamoknak ezért elő kell írniuk, hogy a hulladékgazdálkodási szolgáltatók és más érintett gazdasági szereplők olyan adatokat bocsássanak az illetékes hatóságok rendelkezésére, amelyek révén hatékonyabban ellenőrizhető, hogy a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésére és kezelésére vonatkozó rendelkezéseket hogyan hajtják végre.

(82)Az e rendelettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 65 összhangban kell gyakorolni.

(83)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok e rendelet szerinti elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 66 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó bizottsági szakértői csoportok ülésein.

(84)Az (EU) 2019/1020 rendelet II. mellékletét, amely a szankciókra vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmazó uniós harmonizációs jogszabályokat sorolja fel, módosítani kell a 2000/53/EK és a 2005/64/EK irányelvnek a listáról való törlése érdekében, mivel a jelenlegi rendeletnek tartalmaznia kell szankciókra vonatkozó rendelkezéseket is.

(85)Biztosítani kell, hogy sor kerüljön e rendelet típusjóváhagyással kapcsolatos rendelkezéseinek és követelményeinek az ellenőrzésére az EU-típusjóváhagyási eljárás során. Az (EU) 2018/858 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(86)Megállapítást nyert, hogy a hiányzó járművek jelentik az egyik legjelentősebb problémát a 2000/53/EK irányelv végrehajtásával kapcsolatban. A járművek nyilvántartási státuszára vonatkozó információk tagállamok közötti valós idejű cseréjét lehetővé tevő hatékony rendszer hiánya akadályozza a nyomonkövethetőséget, és minden bizonnyal ez az egyik oka a „hiányzó járművek” nagy számának az Unióban. Ezt orvosolandó a Bizottságnak javaslatot kell tennie a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelv 67 felülvizsgálatára. E felülvizsgálat nyomán elő kell írni a tagállamok számára, hogy a területükön nyilvántartásba vett járművek esetében elektronikusan rögzítsék azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik a jármű forgalomban való részvételi jogának a törlését megalapozó okok megfelelő dokumentálását, különösen akkor, ha a járművet mint hulladékká vált gépjárművet engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményben kezelték, egy másik tagállamban újból nyilvántartásba vették, az Unión kívüli harmadik országba exportálták, vagy ellopták. Ezen túlmenően a nyilvántartásból ideiglenesen törölt járművek illegális bontásának vagy kivitelének megakadályozása érdekében a járműtulajdonosokat kötelezni kell arra, hogy haladéktalanul bejelentsék a tulajdonjogukkal kapcsolatban bekövetkezett változásokat a nemzeti járműnyilvántartó hatóságnak. Ezek a módosítások a tagállamokra vonatkozóan megállapított azon követelmények kiegészítésének tekintendők, melyek szerint a területükön nyilvántartásba vett valamennyi jármű adatait elektronikus úton rögzíteni kell, és ezekre a követelményekre épülnek.

(87)Tekintettel a magas szintű környezetvédelem biztosításának és a tudományos fejlődés figyelembevételének szükségességére, a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, valamint az egységes piac működésére és a környezetre gyakorolt hatásáról. A Bizottságnak a jelentésében értékelnie kell az új járművek tervezésére – ideértve az újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és a hasznosíthatósági célkitűzéseket –, a hulladékká vált gépjárművek kezelésére – ideértve az újrafeldolgozási célértékeket –, valamint a szankciókra vonatkozó rendelkezéseket, továbbá értékelnie kell, hogy szükséges-e és megvalósítható-e e rendelet hatályának kiterjesztése bizonyos L kategóriájú járművekre, nehézgépjárművekre és azok pótkocsijaira. Ennek az értékelésnek a hulladékká vált gépjárművek kezelésének szempontjai mellett a tervezési követelmények meghatározásának relevanciájával és hozzáadott értékével is foglalkoznia kell.

(88)A Bizottság jelentésének tartalmaznia kell továbbá a járművekben jelen lévő, aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó intézkedések értékelését, valamint azt, hogy javítani kell-e az ilyen anyagok nyomonkövethetőségét. Értékelnie kell azt is, hogy szükség van-e olyan intézkedések bevezetésére, amelyek a járművek életciklus végi kezelését esetlegesen befolyásoló anyagokra irányulnak, az (EU) [fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló] rendelettel való nagyobb összhang megteremtése érdekében.

(89)Elegendő időt kell biztosítani a gazdasági szereplők számára ahhoz, hogy eleget tegyenek az e rendeletből fakadó kötelezettségeiknek, valamint a tagállamoknak az e rendelet alkalmazásához szükséges közigazgatási infrastruktúra létrehozásához. E rendelet alkalmazását ennélfogva el kell halasztani.

(90)A 2000/53/EK irányelv hatályon kívül helyezését el kell halasztani annak érdekében, hogy a tagállamok meghozhassák a gyűjtőrendszerek létrehozásához szükséges közigazgatási intézkedéseket, és ugyanakkor megőrizhessék a folytonosságot a gazdasági szereplők és a hulladékgazdálkodási szolgáltatók számára.

(91)Ez a rendelet nem módosítja sem a 2000/53/EK irányelvben az ólom, a higany, a kadmium és a hat vegyértékű króm járművekben való használatát érintő korlátozásokra vonatkozóan megállapított szabályokat, sem az e korlátozások alóli mentességeket. Ugyanakkor egyértelműbb szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy a típusjóváhagyási eljárás során hogyan kell ellenőrizni e korlátozásoknak, valamint az egyéb körforgásossági követelményeknek való megfelelést. Annak érdekében, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen az említett szabályok teljesítésére, azok alkalmazását el kell halasztani. Ezért a 2000/53/EK irányelv azon rendelkezéseinek, amelyek az ólom, a higany, a kadmium és a hat vegyértékű króm használatát érintő korlátozásokra vonatkoznak, hatályban kell maradniuk mindaddig, amíg az említett szabályok alkalmazhatóvá nem válnak, a folytonosság biztosítása és annak garantálása érdekében, hogy az uniós piacon forgalomba hozott járművek ne tartalmazzanak ilyen anyagokat az említett irányelvben előírtakon kívüli más esetekben.

(92)Ez a rendelet továbbá a 2000/53/EK irányelvben foglaltaknál egyértelműbb rendelkezéseket tartalmaz a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozóan. Mivel az ilyen rendszerek, valamint a gyártók és a gyártói felelősségi szervezetek felhatalmazására vonatkozó szükséges nemzeti rendelkezések kidolgozásához bizonyos időre van szükség, e rendelkezések alkalmazását el kell halasztani. A 2000/53/EK irányelv megfelelő rendelkezéseinek mindaddig hatályban kell maradniuk, amíg e rendelkezések alkalmazhatóvá nem válnak, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a folytonosság a hulladékká vált gépjárművek begyűjtési költségeinek a gyártók általi finanszírozása tekintetében.

(93)Ez a rendelet új követelményeket tartalmaz a hulladékká vált gépjárművek kezelésére, ezen belül pedig az alkatrészek és alkotóelemek eltávolítására vonatkozóan is, azok újrafelhasználásának, újragyártásának vagy felújításának ösztönzése, valamint az újrafeldolgozási eljárások javítása céljából. A hulladékgazdálkodási szolgáltatóknak időre van szükségük az új követelményekhez való alkalmazkodáshoz, ezért azok alkalmazását el kell halasztani. A 2000/53/EK irányelv megfelelő rendelkezéseinek hatályban kell maradniuk mindaddig, amíg ezek a követelmények alkalmazhatóvá nem válnak, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a hulladékká vált gépjárművek kezelésének folytonossága.

(94)A 2000/53/EK irányelv szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek és a kapcsolódó, a Bizottság részére történő adattovábbításra vonatkozó kötelezettségeknek egy ideig hatályban kell maradniuk a folytonosság biztosítása érdekében, amíg a Bizottság e rendelet alapján el nem fogadja az új számítási szabályokat és jelentéstételi formátumokat.

(95)Az L3e–L7e, M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművekre vonatkozó összes rendelkezés alkalmazását el kell halasztani annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek elegendő idejük legyen az új követelmények teljesítésére. Ez különösen fontos az ilyen járművek szennyezésmentesítésére és további kezelésére alkalmas, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekre vonatkozó engedélyek tekintetében.

(96)Az egyértelműség, az észszerűség és az egyszerűsítés érdekében, mivel a gépjárművek újrafelhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó összes szabályt ez a rendelet tartalmazza, a 2005/65/EK irányelv hatályon kívül helyezését el kell halasztani. Így elegendő idő áll rendelkezésre a gyártók számára annak biztosításához, hogy az általuk tervezett és gyártott járműtípusok megfeleljenek a körforgásossági követelményeknek, valamint a jóváhagyó hatóságok számára az új szabályok végrehajtásához.

(97)Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen az egységes piac működéséhez való hozzájárulást, a hulladékká vált gépjárművek kezeléséből származó káros hatások megelőzését és csökkentését, valamint az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének a biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a harmonizáció szükségessége miatt azok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet körforgásossági követelményeket állapít meg a járművek tervezésére és gyártására vonatkozóan az újrafelhasználhatóság, az újrafeldolgozhatóság és a hasznosíthatóság, valamint az újrafeldolgozott tartalom felhasználása tekintetében, amelyeket a járművek típusjóváhagyása során ellenőrizni kell, továbbá a járművekben lévő alkatrészekkel, alkotóelemekkel és anyagokkal kapcsolatos tájékoztatási és jelölési követelményeket határoz meg. Követelményeket állapít meg ezenkívül a kiterjesztett gyártói felelősségre, a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésére és kezelésére, valamint a használt járműveknek az Unióból harmadik országokba történő kivitelére vonatkozóan.

2. cikk
Hatály

(1)E rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában és b) pontjának i. alpontjában meghatározott M1 és N1 kategóriájú járművek és hulladékká vált gépjárművek;

b)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 60 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésében meghatározott M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművek és hulladékká vált gépjárművek;

c)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 60 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től az (EU) 168/2013 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c)–g) pontjában meghatározott L3e, L4e, L5e, L6e és L7e kategóriájú járművek és hulladékká vált gépjárművek.

(2)E rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)különleges rendeltetésű járművek az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 31. pontjában foglalt meghatározás szerint;

b)a jármű egyéb, az alapjárműtől eltérő alkatrészei, amelyeket az N1, N2, N3, M2 vagy M3 kategóriájú járművek többlépcsős típusjóváhagyása keretében hagytak jóvá;

c)kis sorozatban gyártott járművek az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 30. pontjában foglalt meghatározás szerint;

d)muzeális jellegű járművek a 2014/45/EU irányelv 3. cikkének 7. pontjában foglalt meghatározás szerint.

(3)Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, a következő rendelkezések nem alkalmazandók az M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművekre és hulladékká vált gépjárművekre:

a)4. cikk a járművek újrafelhasználhatóságáról, újrafeldolgozhatóságáról és hasznosíthatóságáról;

b)5. cikk a járművekben használt anyagokra vonatkozó követelményekről;

c)6. cikk a járművekben lévő minimális újrafeldolgozott tartalomról;

d)7. cikk a járművek egyes alkatrészeinek és alkotóelemeinek eltávolítását és cseréjét lehetővé tévő kialakításról;

e)8. cikk az általános kötelezettségekről;

f)9. cikk a körforgásossági stratégiáról;

g)10. cikk a járművekben lévő újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó nyilatkozatról;

h)12. cikk a járművekben lévő alkatrészek, alkotóelemek és anyagok megjelöléséről;

i)13. cikk a körforgásossági járműútlevélről;

j)21. cikk a díjak modulációjáról;

k)22. cikk a más tagállamban hulladékká váló gépjárművek tekintetében létrehozott költségmegosztási mechanizmusról;

l)28. cikk a zúzásra vonatkozó általános követelményekről;

m)30. cikk az alkatrészek és alkotóelemek bezúzás előtti, újrafelhasználás és újrafeldolgozás céljából történő kötelező eltávolításáról;

n)31. cikk az eltávolított alkatrészekre és alkotóelemekre vonatkozó követelményekről;

o)32. cikk a használt, újragyártott vagy felújított alkatrészek és alkotóelemek kereskedelméről;

p)33. cikk az alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználásáról, újragyártásáról és felújításáról;

q)34. cikk az újrafelhasználási, újrafeldolgozási és hasznosítási célértékekről;

r)35. cikk a nem inert hulladékok lerakásának tilalmáról;

s)36. cikk a hulladékká vált gépjárművek szállításáról.

(4)Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve, a következő rendelkezések nem alkalmazandók az L3e, L4e, L5e, L6e és L7e kategóriájú járművekre és hulladékká vált gépjárművekre:

a)a (3) bekezdésben felsorolt cikkek;

b)38. cikk a használt járművek kivitelére vonatkozó ellenőrzésekről és követelményekről;

c)39. cikk a jármű-azonosító szám és a jármű státuszára vonatkozó információk automatizált ellenőrzéséről;

d)40. cikk a kockázatkezelésről és a vámellenőrzésről;

e)41. cikk a felfüggesztésről;

f)42. cikk a kivitelre bocsátásról;

g)43. cikk a kivitelre bocsátás megtagadásáról;

h)44. cikk a hatóságok közötti együttműködésről és információcseréről;

i)45. cikk az elektronikus rendszerekről.

(5)A (2) bekezdés a) pontjától eltérve, a következő rendelkezések alkalmazandók a különleges rendeltetésű járművekre:

a)5. cikk a járművekben használt anyagokra vonatkozó követelményekről;

b)16. cikk a kiterjesztett gyártói felelősségről;

c)20. cikk a gyártók pénzügyi felelősségéről;

d)23. cikk a hulladékká vált gépjárművek begyűjtéséről;

e)24. cikk a hulladékká vált gépjárművek engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekbe történő szállításáról;

f)25. cikk a bontási igazolásról;

g)26. cikk a járműtulajdonos kötelezettségeiről;

h)29. cikk a szennyezésmentesítésről;

i)30. cikk az alkatrészek és alkotóelemek bezúzás előtti, újrafelhasználás és újrafeldolgozás céljából történő kötelező eltávolításáról.

(6)Az (1) bekezdés b) és c) pontjától eltérve, a 16., 19., 20., 27. és 46–49. cikk a következő módosításokkal alkalmazandó az L3, L4, L5, L6 L7, M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművekre és hulladékká vált gépjárművekre:

a)a 16. cikkben említett kiterjesztett gyártói felelősség magában foglalja az ilyen járművek gyártóinak kötelezettségét annak biztosítására, hogy az általuk valamely tagállam területén első alkalommal forgalmazott, majd hulladékká vált gépjárműveket:

i. begyűjtik a 23. cikkel összhangban;

ii. szennyezésmentesítik a 29. cikkel összhangban;

b)a 19. cikkben említett felhatalmazás annak igazolását követően adható meg, hogy a kérelmező teljesíti a 19. cikk (2) bekezdésében a járművek begyűjtésére és szennyezésmentesítésére vonatkozóan megállapított kritériumokat;

c)a gyártók által a 20. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban fizetendő pénzügyi hozzájárulások fedezik az ilyen kategóriájú járművek begyűjtésének és szennyezésmentesítésének azon költségeit, amelyeket nem fedeznek a hulladékgazdálkodási szolgáltatóknak a használt pótalkatrészek és ‑alkotóelemek, szennyezésmentesített hulladékká vált gépjárművek vagy hulladékká vált gépjárművekből újrafeldolgozott másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó bevételei;

d)a 27. cikk a (3) bekezdés c) és d) pontja kivételével alkalmazandó;

e)a 46–49. cikk csak az ilyen jármű-kategóriákra vonatkozó kötelezettségek érvényesítése tekintetében alkalmazandó.

3. cikk
Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában:

1.„jármű”: az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 15. pontjában meghatározott vagy a 168/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c)–g) pontjában felsorolt bármely jármű;

2.„hulladékká vált gépjármű”: olyan jármű, amely a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában foglalt meghatározás szerint hulladéknak minősül, vagy olyan jármű, amelynek javítása az I. melléklet A. részének 1. és 2. pontjában foglalt kritériumok szerint nem lehetséges;

3.„járműtípus”: az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 32. pontjában meghatározott bármely járműtípus vagy a 168/2013/EU rendelet 3. cikkének 73. pontjában meghatározott járműtípus;

4.„újrafelhasználhatóság”: hulladékká vált gépjárműből származó alkatrészek vagy alkotóelemek újrafelhasználásának lehetősége;

5.„újrafelhasználás”: olyan művelet, amelynek révén a hulladékká vált gépjárművek alkatrészeit vagy alkotóelemeit felhasználják ugyanarra a célra, amelyre eredetileg szolgáltak;

6.„újrafeldolgozhatóság”: hulladékká vált gépjárműből származó alkatrészek, alkotóelemek vagy anyagok újrafeldolgozásának lehetősége;

7.„hasznosíthatóság”: hulladékká vált gépjárműből származó alkatrészek, alkotóelemek vagy anyagok hasznosításának lehetősége;

8.„beszállító”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely alkatrészeket, alkotóelemeket vagy anyagokat szállít egy gyártónak, amely azokat járművek gyártásához használja fel;

9.„műanyag”: az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 5. pontja értelmében vett polimer, amely adalékanyagokat vagy egyéb anyagokat is tartalmazhat;

10.„kritikus fontosságú nyersanyagok”: az (EU) [a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály] rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott kritikus fontosságú nyersanyagok;

11.„fogyasztói hulladék”: a termékekből azok forgalomba hozatalát követően keletkezett hulladék;

12.„eltávolítás”: kézzel, géppel végzett kezelés, vegyi kezelés, hőkezelés vagy kohászati kezelés, amelynek eredményeként a hulladékká vált gépjármű alkatrészei, alkotóelemei vagy anyagai célirányosan külön kimeneti anyagáramként vagy kimeneti anyagáram részeként azonosíthatók;

13.„elektromos meghajtású motor”: olyan villanymotor, amely a bemeneti elektromos teljesítményt kimenő mechanikai teljesítménnyé alakítja át a jármű meghajtása érdekében;

14.„elektromosjármű-hajtóakkumulátor”: az (EU) 2023/[elemekről és hulladékelemekről szóló] rendelet 3. cikkének 14. pontjában meghatározott elektromosjármű-hajtóakkumulátor;

15.„engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény”: olyan létesítmény vagy vállalkozás, amely a 2008/98/EK irányelvvel és e rendelettel összhangban engedéllyel rendelkezik hulladékká vált gépjárművek begyűjtésére és kezelésére;

16.„kezelés”: minden olyan tevékenység, amely az után következik, hogy a hulladékká vált gépjárművet átadták a hulladékkezelő létesítmény számára szennyezésmentesítés, bontás, tömörítés, darabolás, bezúzás, hasznosítás vagy a zúzalék ártalmatlanításra való előkészítése céljából, valamint minden egyéb olyan művelet, amelyet a hulladékká vált gépjármű és alkatrészei, alkotóelemei vagy anyagai hasznosítása vagy ártalmatlanítása céljából végeznek;

17.„zúzás”: hulladékká vált járművek kis darabokra való felszabdalására vagy felaprítására szolgáló bármely művelet;

18.„javítási és karbantartási szolgáltató”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körében javítási vagy karbantartási szolgáltatásokat nyújt, akár a gyártóktól függetlenül, akár a tőlük kapott felhatalmazás alapján;

19.„forgalomba hozatal”: a jármű első alkalommal történő forgalmazása az Unióban;

20.„forgalmazás”: a jármű kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása a piacon értékesítés vagy felhasználás céljából, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

21.„hulladékgazdálkodási szolgáltató”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely üzletszerűen foglalkozik hulladékká vált gépjárművek begyűjtésével vagy kezelésével;

22.„gyártó”: bármely gyártó, importőr vagy forgalmazó, amely az alkalmazott értékesítési módszertől függetlenül – ideértve a 2011/83/EU irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, távollevők között kötött szerződéseket is – első alkalommal bocsát rendelkezésre egy járművet üzletszerűen valamely tagállam területén forgalmazás vagy felhasználás céljából;

23.„gyártói felelősségi szervezet”: jogi személy, amely pénzügyi, illetve pénzügyi és működési szempontból több gyártó nevében megszervezi a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését;

24.„a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében kijelölt képviselő”: természetes vagy jogi személy, aki vagy amely olyan tagállamban telepedett le, ahol a gyártó első alkalommal forgalmaz járművet, de amely nem a gyártó székhelye szerinti tagállam, és akit vagy amelyet a gyártó a 2008/98/EK irányelv 8a. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban kijelölt a gyártó e rendelet IV. fejezete szerinti kötelezettségeinek teljesítésére;

25.„másodlagos nyersanyagok”: olyan anyagok, amelyeket újrafeldolgozási eljárások során nyertek, és amelyek helyettesíthetik az elsődleges nyersanyagokat;

26.„járműtulajdonos”: a jármű tulajdonjogával rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve eltérő rendelkezés hiányában a forgalmi engedély jogosultja;

27.„zúzalékkezelési technológia”: a hulladékká vált gépjárművekből származó anyagok azok bezúzása után, további hasznosítás céljából történő feldolgozására szolgáló módszerek és technológiák;

28.„újragyártás”: olyan művelet, amelynek során egy új alkatrészt vagy alkotóelemet gyártanak olyan alkatrészekből vagy alkotóelemekből, amelyeket járművekből vagy hulladékká vált gépjárművekből távolítottak el, és amelynek során az alkatrészen vagy az alkotóelemen legalább egy olyan változtatást végrehajtanak, amely befolyásolja annak biztonságát, teljesítményét, célját vagy típusát;

29.„felújítás”: a járművekből vagy hulladékká vált gépjárművekből eltávolított alkatrész vagy alkotóelem előkészítése, tisztítása, tesztelése és szükség esetén javítása érdekében végzett tevékenységek, melyek célja, hogy az adott alkatrész vagy alkotóelem teljesítményét vagy működőképességét helyreállítsák a tervezési szakaszban eredetileg tervezett és a forgalomba hozatal időpontjában érvényes rendeltetésszerű felhasználás körén és teljesítménytartományon belül;

30.„csomagolási hulladék”: a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 68 3. cikkének 2. pontjában (az (EU) [a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló] rendelet 3. cikkének 20. pontja) meghatározott csomagolási hulladék;

31.„elektromos és elektronikus berendezések hulladékai”: elektromos és elektronikus berendezések hulladékai a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 69 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt meghatározás szerint;

32.„nem inert hulladék”: olyan hulladék, amely nem felel meg az 1999/31/EK 70 tanácsi irányelv 2. cikkének e) pontjában az „inert hulladék” fogalommeghatározásában foglalt feltételeknek;

33.„használt jármű”: olyan jármű, amelyet valamely tagállamban vagy bármely más országban nyilvántartásba vettek, és amely nem hulladékká vált gépjármű;

34.„kivitelre szánt használt jármű”: a 952/2013/EU rendelet 269. cikkében meghatározott vámeljárás alá vonandó használt jármű;

35.„gazdasági szereplők”: gyártók, hulladékgyűjtők, járműbiztosítók, beszállítók, javítási és karbantartási szolgáltatók, hulladékgazdálkodási szolgáltatók, valamint bármely egyéb, járművek tervezésében, használt járművek kereskedelmében vagy hulladékká vált gépjárművek kezelésében részt vevő szereplő.

2.Az (1) bekezdésben foglalt fogalommeghatározásokon felül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)„hulladék”, „hulladékolajok”, „hulladékbirtokos”, „hulladékgazdálkodás”, „[be]gyűjtés”, „megelőzés”, „újrafeldolgozás”, „hasznosítás”, „feltöltés”, „ártalmatlanítás” és „kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer”, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1., 3., 6., 9., 10., 12., 15., 17., 17a., 19. és 21. pontjában meghatározottak szerint;

b)„típusjóváhagyás”, „többlépcsős típusjóváhagyás”, „alkotóelem”, „alkatrészek”, „pótalkatrészek”, „alapjármű”, „kis sorozatban gyártott jármű”, „különleges rendeltetésű jármű”, „piacfelügyeleti hatóság”, „jóváhagyó hatóság”, „gyártó”, „importőr” és „forgalmazó”, az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 1., 8., 19., 21., 23., 24., 28., 30., 31., 35., 36., 40., 42. és 43. pontjában meghatározottak szerint;

c)„nyilvántartásba vétel”, „forgalmi engedély”, „felfüggesztés”, „forgalmi engedély jogosultja” és „forgalomban való részvétel jogának törlése”, az 1999/37/EK irányelv 2. cikkének b), c), d), e) és f) pontjában meghatározottak szerint;

d)„muzeális jellegű jármű”, „műszaki vizsgálat” és „műszaki vizsgálati bizonyítvány”, a 2014/45/EU irányelv 3. cikkének 7., 9. és 12. pontjában meghatározottak szerint;

e)„aggodalomra okot adó anyag” és „adathordozó”, [a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló] rendelet 2. cikkének 28. és 30. pontjában meghatározottak szerint.

II. FEJEZET
KÖRFORGÁSOSSÁGI KÖVETELMÉNYEK

4. cikk
A járművek újrafelhasználhatósága, újrafeldolgozhatósága és hasznosíthatósága

(1)Az (EU) 2018/858 rendelet alapján [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően típusjóváhagyásban részesített járműtípushoz tartozó járműveket minden esetben úgy kell gyártani, hogy azok:

a)tömegük szerint legalább 85 %-ban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók legyenek;

b)tömegük szerint legalább 95 %-ban újrafelhasználhatók vagy hasznosíthatók legyenek.

(2)Az (1) bekezdésben említett minden egyes járműtípus tekintetében a gyártók megteszik a következő intézkedéseket:

a)összegyűjtik a szükséges megfelelő adatokat a teljes beszállítói láncon belül, különösen a járművek gyártása során alkalmazott anyagok természete és tömege tekintetében, hogy biztosítsák a követelményeknek való folyamatos megfelelést;

b)megőriznek minden egyéb megfelelő járműadatot, amire szükség van az e) pontban ismertetett számítási folyamathoz;

c)ellenőrzik a beszállítóktól kapott információk helyességét és teljességét;

d)kezelik és dokumentálják az anyagok szerinti bontást;

e)kiszámítják az újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányokat az (1) bekezdésben foglaltak céljából, a Bizottság által a (3) bekezdés alapján megállapított módszertannal összhangban, illetve ilyen módszertan elfogadása előtt az ISO 22628:2002 szabvánnyal összhangban, a II. melléklet A. részében meghatározott elemekkel kombinálva;

f)megjelölik a járművek polimerekből és elasztomerekből készült alkatrészeit és alkotóelemeit a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban;

g)biztosítják, hogy ne kerüljön sor a VII. melléklet E. részében felsorolt alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználására új járművek gyártása során.

(3)A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben új módszertant állapít meg a járművek újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányainak kiszámításához és ellenőrzéséhez, figyelembe véve a II. mellékletben ismertetett elemeket.

E végrehajtási jogi aktust az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. cikk
A járművekben használt anyagokra vonatkozó követelmények

(1)Az aggodalomra okot adó anyagok jelenlétét a járművekben, azok alkatrészeiben és alkotóelemeiben a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni.

(2)Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében, valamint adott esetben az (EU) 2019/1021 rendelet I. és II. mellékletében és az (EU) 2023/[Kiadóhivatal: elemekről szóló] rendeletben foglalt korlátozásokon túlmenően, az (EU) 2018/858 rendelet alapján [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően típusjóváhagyásban részesített járműtípusok nem tartalmazhatnak ólmot, higanyt, kadmiumot vagy hat vegyértékű krómot.

(3)A (2) bekezdéstől eltérve, a III. mellékletben meghatározott feltételek mellett a járműtípusok tartalmazhatnak ólmot, higanyt, kadmiumot vagy hat vegyértékű krómot az ott meghatározott maximális koncentrációértékekig.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és műszaki fejlődés szerinti kiigazítás érdekében módosítsa a III. mellékletet a következők révén:

a)maximális koncentrációértékek meghatározása, amelyekig tolerálható az ólom, a higany, a kadmium vagy a hat vegyértékű króm jelenléte a járművek meghatározott alkatrészeiben, alkotóelemeiben és homogén anyagaiban;

b)a járművek bizonyos alkatrészeinek, alkotóelemeinek és homogén anyagainak mentesítése az ólom, a higany, a kadmium vagy a hat vegyértékű króm jelenlétére vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott tilalom alól, a következő feltételek teljesülése esetén:

i. ezen anyagok használata elkerülhetetlen;

ii. bizonyítást nyert, hogy az ezen anyagok használatából származó társadalmi-gazdasági előnyök meghaladják az emberi egészséggel vagy a környezettel kapcsolatos kockázat mértékét;

iii. nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák;

c)a járművek alkatrészeinek, alkotóelemeinek és homogén anyagainak törlése a III. mellékletből, amennyiben elkerülhető az ólom, a higany, a kadmium vagy a hat vegyértékű króm használata;

d)a járművek azon alkatrészeinek, alkotóelemeinek és homogén anyagainak a megnevezése, amelyeket a további kezelés előtt el kell távolítani, és azok megjelölésének vagy más eszközökkel történő azonosíthatóságának előírása.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. melléklet módosítása céljából, különösen a homogén anyagokra és az alkotóelemekre vonatkozó bizonyos mentességeknek a listáról való törlése révén, amennyiben az adott mentességgel más uniós jogszabályok foglalkoznak.

(5)A Bizottság kérésére az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) a felkéréstől számított 12 hónapon belül jelentést készít a III. mellékletben felsorolt meglévő mentességek alternatíváinak műszaki és gazdasági megvalósíthatóságáról, és ezen értékelés alapján indokolással ellátott javaslatot készít a mentesség konkrét módosítására vonatkozóan.

(6)Az Ügynökség, amint megkapja a Bizottság felkérését, hirdetményt tesz közzé a honlapján arról, hogy jelentést készít a III. mellékletben szereplő mentesség esetleges módosításáról, és felkéri az érdekelt feleket, hogy a hirdetmény közzétételétől számított nyolc héten belül nyújtsák be észrevételeiket. Az Ügynökség közzéteszi a honlapján az érdekelt felektől beérkezett észrevételeket.

(7)Legkésőbb kilenc hónappal a (4) bekezdésben említett jelentés Bizottsághoz történő benyújtása után az Ügynökség társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága – amelyet az 1907/2006/EK rendelet 76. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján hoztak létre – véleményt fogad el a jelentésről és a javasolt konkrét módosításokról. Az Ügynökség ezt a véleményt haladéktalanul benyújtja a Bizottságnak.

(8)A Bizottság elfogadja a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, és figyelembe veszi az ólom, a higany, a kadmium vagy a hat vegyértékű króm járműtípusokban való használata vonatkozásában előírt korlátozás alóli mentesség bevezetésének, módosításának vagy törlésének társadalmi-gazdasági hatását, beleértve az alternatívák rendelkezésre állását, valamint az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokat a járművek teljes életciklusa során.

6. cikk
A járművekben lévő minimális újrafeldolgozott tartalom

(1)Az (EU) 2018/858 rendelet alapján [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően típusjóváhagyásban részesített valamennyi járműtípusban lévő műanyagnak legalább 25 tömegszázalékban fogyasztói műanyaghulladékból visszanyert műanyagot kell tartalmaznia.

Az első albekezdésben meghatározott célérték legalább 25 %-át hulladékká vált gépjárművekből újrafeldolgozott műanyagok felhasználásával kell teljesíteni az érintett járműtípusban.

(2)A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 23 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig az 51. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtási jogi aktust fogad el e rendelet olyan módon történő kiegészítése érdekében, hogy az (1) bekezdésben foglaltak céljából meghatározza a járműtípusban jelen lévő, illetve abba beépített, fogyasztói hulladékból, illetve hulladékká vált gépjárművekből visszanyert műanyagok részarányának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertant.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet olyan módon történő kiegészítése céljából, hogy meghatározza az e rendelettel és az (EU) 2018/858 rendelettel összhangban típusjóváhagyásra kerülő járműtípusokban jelen lévő, illetve azokba beépített, fogyasztói acélhulladékból újrafeldolgozott acél minimális részarányát.

Az első albekezdésben említett újrafeldolgozott acél minimális részarányának a Bizottság által készített megvalósíthatósági tanulmányon kell alapulnia. A tanulmányt [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 23 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig véglegesíteni kell, különösen a következő szempontok figyelembevételével:

a)a fogyasztói acélhulladék-forrásokból újrafeldolgozott acél jelenlegi és várható rendelkezésre állása;

b)a fogyasztói hulladék jelenlegi részaránya a járművekben használt különféle félkész és közbenső acéltermékekben;

c)a fogyasztói hulladékból visszanyert acél gyártók általi potenciális alkalmazása a jövőben típusjóváhagyásra kerülő járművekben;

d)a gépjárműipar relatív igénye más ágazatok fogyasztói acélhulladék iránti igényéhez viszonyítva;

e)gazdasági életképesség, műszaki és tudományos fejlődés, ideértve az újrafeldolgozási technológiák rendelkezésre állásában bekövetkező változásokat az acél újrafeldolgozási arányai tekintetében;

f)a járművekben lévő újrafeldolgozottacél-tartalom minimális részarányának hozzájárulása az Unió nyitott stratégiai autonómiájához, éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseihez;

g)a járművek megfizethetőségére gyakorolt aránytalanul hátrányos hatások megelőzésének szükségessége; és

h)a gépjárműipar általános költségeire és versenyképességére gyakorolt hatás.

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el a járműtípusokban jelen lévő, illetve azokba beépített, fogyasztásói acélhulladékból újrafeldolgozott acél részarányának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan megállapítása céljából.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig értékeli az alábbiak minimális részarányára vonatkozó követelmény megállapításának megvalósíthatóságát:

a)fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott és a járműtípusokba beépített alumínium és ötvözetei, valamint magnézium és ötvözetei; és

b)fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott és az elektromos meghajtású motorok állandó mágneseibe beépített neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, szamárium vagy bór.

Az első albekezdésben említett értékelés véglegesítését követően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet olyan módon történő kiegészítése céljából, hogy meghatározza az e rendelettel és az (EU) 2018/858 rendelettel összhangban típusjóváhagyásra kerülő járműtípusokban jelen lévő, illetve azokba beépített, fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott alumínium és ötvözetei, magnézium és ötvözetei, neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, szamárium és bór minimális részarányát.

A második albekezdésben említett anyagokból álló újrafeldolgozott tartalom minimális részarányát az első albekezdésben említett megvalósíthatósági tanulmány alapján kell meghatározni, figyelembe véve a következő szempontok mindegyikét:

a)a második albekezdésben felsorolt, fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott anyagok jelenlegi és várható rendelkezésre állása;

b)a fogyasztói hulladékból származó, a második albekezdésben felsorolt anyagokból álló újrafeldolgozott tartalom jelenlegi részaránya a forgalomba hozott járművekben;

c)gazdasági életképesség, műszaki és tudományos fejlődés, ideértve az újrafeldolgozási technológiák rendelkezésre állásában bekövetkező változásokat az újrafeldolgozott anyagok típusa és újrafeldolgozási arányai tekintetében;

d)a járművekben lévő, a második albekezdésben felsorolt anyagokból álló újrafeldolgozott tartalom minimális részarányának hozzájárulása az Unió stratégiai autonómiájához, éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseihez;

e)a második albekezdésben felsorolt anyagokból álló újrafeldolgozott tartalomnak a járműalkatrészekbe és -alkotóelemekbe való beépítéséből eredően a járművek működésére gyakorolt lehetséges hatások;

f)a második albekezdésben felsorolt anyagokat tartalmazó járművek megfizethetőségére gyakorolt aránytalanul hátrányos hatások megelőzésének szükségessége;

g)a gépjárműipar általános költségeire és versenyképességére gyakorolt hatás.

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el a járműtípusokban lévő, fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott anyagok részarányának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan megállapítása céljából.

E végrehajtási jogi aktust az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk
A járművek egyes alkatrészeinek és alkotóelemeinek eltávolítását és cseréjét lehetővé tévő kialakítás

(1)A [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően típusjóváhagyásban részesített járműtípushoz tartozó járműveket minden esetben úgy kell megtervezni, hogy kialakításuk ne akadályozza meg az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeket abban, hogy a VII. melléklet C. részében felsorolt alkatrészeket és alkotóelemeket eltávolítsák az adott járműből a jármű hulladékfázisában.

(2)Az (EU) 2018/858 rendelet alapján [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően típusjóváhagyásban részesített járműtípushoz tartozó járműveket minden esetben úgy kell megtervezni azok illesztő-, rögzítő- és tömítőelemeit illetően, hogy az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények vagy a javítási és karbantartási szolgáltatók könnyen és roncsolásmentesen eltávolíthassák a járműből az elektromosjármű-hajtóakkumulátorokat és az elektromos meghajtású motorokat, illetve kicserélhessék azokat a jármű használati fázisa és hulladékfázisa során.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a járművekből való eltávolítást és a cserét megkönnyítő kialakítással megtervezendő alkatrészek és alkotóelemek listájának felülvizsgálata révén módosítsa a (2) bekezdést, és további, a VII. melléklet C. részében felsorolt alkatrészeket és alkotóelemeket vegyen fel az említett bekezdésben szereplő listára, figyelembe véve a műszaki és tudományos fejlődést.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a (2) bekezdésben említett alkatrészek és alkotóelemek eltávolítását és cseréjét megkönnyítő kialakítás feltételeit, amennyiben erre szükség van a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség összehangolt végrehajtásának biztosításához.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET
A GYÁRTÓK KÖTELEZETTSÉGEI

8. cikk
Általános kötelezettségek

(1)A gyártók igazolják, hogy az általuk gyártott és forgalomba hozott új járművek az (EU) 2018/858 rendelet és e rendelet követelményeivel összhangban típusjóváhagyásban részesültek.

(2)A 4., 5., 6. vagy 7. cikkben foglalt követelmények hatálya alá tartozó járművek típusjóváhagyása céljából a gyártó benyújtja az e követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentációt, és:

a)azt belefoglalja az (EU) 2018/858 rendelet 24. cikkében említett adatközlő mappába; valamint

b)benyújtja a típusjóváhagyó hatóságnak az (EU) 2018/858 rendelet 23. cikkének megfelelően.

(3)A 9. cikkben foglalt követelmény hatálya alá tartozó járművek típusjóváhagyása céljából a gyártó az (EU) 2018/858 rendelet 23. cikkében említett típusjóváhagyási kérelemmel együtt benyújtja a körforgásossági stratégiát a típusjóváhagyó hatóságnak.

(4)A 10. cikkben foglalt követelmények hatálya alá tartozó járművek típusjóváhagyása céljából a gyártó összeállítja a 10. cikk (1) bekezdésében említett információkat, és az (EU) 2018/858 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, az említett rendelet 23. cikkében említett típusjóváhagyási kérelemmel együtt benyújtja őket a típusjóváhagyó hatóságnak.

(5)A 11. cikkben foglalt követelmények hatálya alá tartozó járművek típusjóváhagyása céljából a gyártó az (EU) 2018/858 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, az említett rendelet 23. cikkében említett típusjóváhagyási kérelemmel együtt benyújtja a típusjóváhagyó hatóságnak a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelménynek való megfelelést megerősítő nyilatkozatot.

9. cikk
Körforgásossági stratégia

(1)Az (EU) 2018/858 rendelet alapján [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően típusjóváhagyásban részesített minden egyes járműtípus tekintetében a gyártó körforgásossági stratégiát dolgoz ki.

(2)A körforgásossági stratégia bemutatja, hogy a gyártók milyen intézkedéseket fognak tenni azon kötelezettségeik teljesítése érdekében, hogy a II. fejezetben megállapított, a típusjóváhagyási eljárások során ellenőrzött és az érintett járműtípusra alkalmazandó körforgásossági követelmények teljesüljenek.

(3)A körforgásossági stratégiának tartalmaznia kell a IV. melléklet A. részében meghatározott elemeket.

(4)A gyártó az adott járműtípus típusjóváhagyását követő 30 napon belül benyújtja a Bizottságnak a körforgásossági stratégia egy példányát.

(5)A gyártó nyomon követi a körforgásossági stratégiában foglalt intézkedéseket, és a IV. melléklet B. részével összhangban ötévente aktualizálja a stratégiát. Az aktualizált körforgásossági stratégiát a Bizottság, valamint azon típusjóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátani, amelyik az adott járműtípusra vonatkozóan kiadta a típusjóváhagyást.

(6)A Bizottság a bizalmas információk kivételével nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a körforgásossági stratégiákat és azok aktualizált változatait.

(7)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a IV. melléklet B. részét a körforgásossági stratégia tartalmára és aktualizált változataira vonatkozó követelményeknek a járműgyártás és a hulladékká vált gépjárművek kezelése terén elért műszaki és tudományos fejlődéshez, a gépjárműipari piaci fejleményekhez és a szabályozási változásokhoz való hozzáigazítása révén.

(8)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 83 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig, majd ezt követően hatévente a Bizottság jelentést készít és tesz közzé a gépjárműipar körforgásos jellegéről. A jelentés különösen a körforgásossági stratégiákon és azok aktualizált változatain alapul.

10. cikk
Nyilatkozat a járművekben jelen lévő újrafeldolgozott tartalomról

(1)A gyártó minden olyan járműtípusra vonatkozóan, amely [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = a rendelet hatálybalépésétől számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően az (EU) 2018/858 rendelet szerinti típusjóváhagyásban részesült, nyilatkozatot tesz a következő újrafeldolgozott tartalmak megfelelő részarányáról:

a)neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, szamárium, bór az elektromos meghajtású motorok állandó mágneseiben;

b)alumínium és ötvözetei;

c)magnézium és ötvözetei;

d)acél.

A nyilatkozat kiterjed ezen anyagoknak a járműtípusban jelen lévő újrafeldolgozott tartalmára, és anyagarányonként feltünteti, hogy az anyag újrafeldolgozása fogyasztás előtti vagy fogyasztói hulladékból történt-e.

(2)A típusjóváhagyó hatóságok ellenőrzik, hogy a gyártók benyújtották-e az előírt dokumentációt, és az tartalmazza-e az (1) bekezdésben említett információkat.

(3)Az (1) bekezdéstől eltérve, egy adott anyag tekintetében az újrafeldolgozott tartalom bejelentésére vonatkozó követelmény nem alkalmazandó, ha a 6. cikk (3) vagy (4) bekezdése alapján célértéket állapítottak meg az adott anyagra vonatkozóan.

11. cikk
A járművekben lévő alkatrészek, alkotóelemek és anyagok eltávolítására és cseréjére vonatkozó információk

(1)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a gyártók korlátlan, szabványosított és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítanak a hulladékgazdálkodási, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatók számára az V. mellékletben felsorolt információkhoz, ezáltal lehetővé teszik számukra az alábbiakhoz való hozzáférést, valamint az alábbiak biztonságos eltávolítását és cseréjét:

a)a járműbe beépített elektromosjármű-hajtóakkumulátorok;

b)a járműbe beépített elektromos meghajtású motorok;

c)a VII. melléklet B. részében felsorolt közegeket és folyadékokat tartalmazó, a járművekben található alkatrészek, alkotóelemek és anyagok;

d)a VII. melléklet C. részében felsorolt, járművekben található alkatrészek és alkotóelemek;

e)a jármű típusjóváhagyásának időpontjában az (EU) …/… rendelet [a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogi aktus] 27. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó alkatrészek és alkotóelemek;

f)a járműben található digitálisan kódolt alkatrészek és alkotóelemek, amennyiben az ilyen kódolás megakadályozza ezen alkatrészek és alkotóelemek javítását, karbantartását vagy cseréjét egy másik járműben.

(2)A gyártók az (1) bekezdésben említett információk és az V. mellékletben meghatározott információk rendelkezésre bocsátásához és naprakészen tartásához szükséges kommunikációs platformok létrehozásával biztosítják az engedéllyel rendelkező hulladékkezelési szolgáltatókkal, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatókkal való együttműködést.

A gyártók az első albekezdésben említett információkat díjmentesen bocsátják rendelkezésre. A szükséges információknak a kommunikációs platformokon keresztül történő hozzáférhetővé tételével kapcsolatos adminisztratív költségek fedezéséhez szükséges mértékben azonban díjat szedhetnek a hulladékgazdálkodási, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatóktól.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a járművek alkatrészei, alkotóelemei és anyagai jegyzékének, valamint a gyártók által szolgáltatandó információk körének felülvizsgálatával módosítsa az V. mellékletet.

12. cikk
A járművekben lévő alkatrészek, alkotóelemek és anyagok megjelölése

(1)A gyártók és beszállítóik a VI. melléklet 1–3. pontjában felsorolt alkotóelem- és anyagkódok nómenklatúráját használják a járművek alkatrészeinek, alkotóelemeinek és anyagainak megjelölésére és azonosítására.

(2)A gyártók gondoskodnak arról, hogy az állandó mágneseket tartalmazó elektromos meghajtású motorokon jól látható, jól olvasható és eltávolíthatatlan címkét helyezzenek el, amelyen feltüntetik a VI. melléklet 4. pontjában felsorolt információkat.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a VI. mellékletet hozzáigazítsa a műszaki és tudományos fejlődéshez.

13. cikk
Körforgásossági járműútlevél

(1)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = a rendelet hatálybalépésétől számított 84 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően minden forgalomba hozott járműnek körforgásossági járműútlevéllel kell rendelkeznie, amelyet össze kell hangolni az uniós jog alapján létrehozott egyéb, járművekhez kapcsolódó környezetvédelmi útlevéllel, és lehetőség szerint be kell építeni abba.

(2)A körforgásossági járműútlevélnek digitális formátumban tartalmaznia kell az e rendelet 11. cikkében említett információkat, és ingyenesen hozzáférhetőnek kell lennie.

(3)A járművet forgalomba hozó gyártó biztosítja, hogy a körforgásossági járműútlevélben szereplő információk pontosak, hiánytalanok és naprakészek legyenek.

(4)A körforgásossági járműútlevélben szereplő valamennyi információnak meg kell felelnie a Bizottság által a (6) bekezdés alapján megállapított szabályoknak, és:

a)nyílt szabványokon kell alapulnia;

b)azt interoperábilis formátumban kell fejleszteni;

c)nyílt interoperábilis adatcsere-hálózaton keresztül átruházhatónak kell lennie, vevőfogvatartás nélkül;

d)géppel olvashatónak, strukturáltnak és kereshetőnek kell lennie.

(5)A hulladékká vált gépjármű körforgásossági járműútlevele legkorábban a hulladékká vált gépjárműre vonatkozó bontási igazolás kiállításától számított 6 hónap elteltével szűnik meg.

(6)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a következőkre vonatkozó szabályokat:

a)a körforgásossági járműútlevélhez való hozzáférés módja és a hozzáféréshez használt megoldás műszaki leírása;

b)a körforgásossági járműútlevélre vonatkozó műszaki tervezési és üzemeltetési követelmények, beleértve a következőkre vonatkozó szabályokat:

i.a körforgásossági járműútlevél és az uniós jogszabályok által előírt egyéb útlevelek közötti interoperabilitás;

ii.a körforgásossági járműútlevélben szereplő információk tárolása és feldolgozása;

iii.a körforgásossági járműútlevél rendelkezésre állása azt követően, hogy a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért felelős gyártó megszűnik létezni vagy beszünteti tevékenységét az Unióban;

c)a körforgásossági járműútlevélben szereplő információknak a gyártótól eltérő harmadik személyek általi bevitele, módosítása és aktualizálása;

d)a jármű körforgásossági járműútleveléhez való hozzáférést lehetővé tevő adathordozó vagy egyéb azonosító helye.

Az első albekezdésben említett szabályok meghatározásakor a Bizottság figyelembe veszi, hogy az információk magas szintű biztonságáról és bizalmas jellegük védelméről gondoskodni kell.

Az e cikk első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET
A HULLADÉKKÁ VÁLT GÉPJÁRMŰVEK KEZELÉSE

1. SZAKASZ
Általános rendelkezések

14. cikk
Illetékes hatóság

(1)A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot, amelyek felelősek az e fejezet szerinti kötelezettségekért, különösen annak nyomon követéséért és ellenőrzéséért, hogy a gyártók és a gyártói felelősségi szervezetek teljesítik-e a 15–36. cikkben meghatározott kötelezettségeiket.

(2)Minden tagállam kijelölhet egy kapcsolattartó pontot az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok közül a Bizottsággal való kommunikáció céljára.

(3)A tagállamok meghatározzák az illetékes hatóságok felépítésére és működésére vonatkozó részleteket, beleértve a következőkre vonatkozó közigazgatási és eljárási szabályokat:

a)a gyártók 17. cikkel összhangban történő nyilvántartásba vétele;

b)a gyártók és a gyártói felelősségi szervezetek 19. cikkel összhangban történő felhatalmazása;

c)a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítésének a 16. és a 20. cikkel összhangban történő felügyelete;

d)a járművekre és a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó adatok gyűjtése a 17. cikk (12) bekezdésével és a 49. cikk (6) bekezdésével összhangban;

e)információk 49. cikkel összhangban történő rendelkezésre bocsátása.

(4)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig a tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés alapján kijelölt illetékes hatóságok nevéről és címéről. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot az illetékes hatóságok nevében vagy címében bekövetkezett bármely változásról.

15. cikk
Engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények

(1)A 2010/75/EU irányelv sérelme nélkül minden olyan létesítménynek vagy vállalkozásnak, amely hulladékká vált gépjárműveken kíván kezelési műveleteket végezni, a 2008/98/EK irányelv 23. cikkével összhangban engedélyt kell beszereznie az illetékes hatóságtól, és meg kell felelnie az említett engedélyben meghatározott feltételeknek.

(2)Az (1) bekezdésben említett engedély kiadása érdekében az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a létesítmény vagy a vállalkozás rendelkezik-e a 27. cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges műszaki, pénzügyi és szervezeti kapacitással.

(3)Az (1) bekezdésben említett engedélyekben fel kell tüntetni, hogy a hulladékkezelő létesítmények rendelkeznek a 25. cikkben említett bontási igazolás kiállítására vonatkozó hatáskörrel.

(4)Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az engedély megadásának feltételeit és eljárásait teljes mértékben összehangolják, amennyiben az engedélyezési eljárásokban egynél több illetékes hatóság vagy egynél több olyan létesítmény vagy vállalkozás vesz részt, amely hulladékká vált gépjárműveken kíván kezelési műveleteket végezni.

2. SZAKASZ
Kiterjesztett gyártói felelősség

16. cikk
Kiterjesztett gyártói felelősség

[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a gyártók kiterjesztett gyártói felelősséggel tartoznak azon járművekért, amelyeket első alkalommal forgalmaznak valamely tagállam területén. A gyártók által e felelősség gyakorlására létrehozott rendszernek összhangban kell lennie a 2008/98/EK irányelv 8. és 8a. cikkével, és meg kell felelnie e fejezet követelményeinek.

A kiterjesztett gyártói felelősség magában foglalja a gyártók azon kötelezettségét, hogy biztosítsák az alábbiakat:

a)azokat a járműveket, amelyeket első alkalommal forgalmaztak valamely tagállam területén, és amelyek hulladékká válnak

i. a 23. cikkel összhangban gyűjtsék;

ii. a 27. cikkel összhangban kezeljék;

b)az a) pontban említett, hulladékká vált gépjárműveket kezelő, hulladékgazdálkodási szolgáltatók teljesítsék a 34. cikkben meghatározott célértékeket.

17. cikk
A gyártók nyilvántartása

(1)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig a tagállamok létrehozzák a gyártók nyilvántartását, amely arra szolgál, hogy nyomon kövesse a gyártók e fejezet követelményeinek való megfelelését.

A nyilvántartás a gyártók weboldalainak más nemzeti nyilvántartásaira mutató linkeket is tartalmaz annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban megkönnyítse a gyártók vagy a kijelölt képviselők kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében történő nyilvántartásba vételét.

(2)A gyártók kötelesek bejegyeztetni magukat az (1) bekezdésben említett nyilvántartásba. Ennek érdekében nyilvántartásbavételi kérelmet nyújtanak be minden olyan tagállamban, ahol a járművet első alkalommal forgalmazzák.

A gyártók a nyilvántartásbavételi kérelmet a (8) bekezdés a) pontjában említett elektronikus adatfeldolgozó rendszeren keresztül nyújtják be.

A gyártók csak akkor forgalmazhatnak járműveket egy adott tagállam piacán, ha őket – vagy felhatalmazás esetén a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében kijelölt képviselőiket – nyilvántartásba vették az adott tagállamban.

(3)A nyilvántartásbavételi kérelemnek tartalmaznia kell a VIII. melléklettel összhangban benyújtandó információkat. A tagállamok szükség esetén további információkat vagy dokumentumokat kérhetnek a gyártók nyilvántartásának hatékony használata érdekében.

(4)A (3) bekezdéstől eltérve a VIII. melléklet 1. pontjának d) alpontjában említett információkat vagy a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásbavételi kérelemben, vagy a 19. cikk szerinti felhatalmazás iránti kérelemben kell megadni.

(5)Amennyiben a gyártó a 18. cikkel összhangban gyártói felelősségi szervezetet jelölt ki, az e cikk szerinti kötelezettségeket a szervezetnek értelemszerűen teljesítenie kell, kivéve, ha az a tagállam, amelyben a járművet első alkalommal forgalmazták, másként rendelkezik.

(6)Az e cikk szerinti kötelezettségeket a gyártó nevében teljesítheti a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében kijelölt képviselő is.

(7)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk szerinti nyilvántartásbavételi eljárás és a 19. cikk szerinti felhatalmazási eljárás egyetlen eljárásnak minősül, feltéve, hogy a felhatalmazás iránti kérelem megfelel az e cikk (3)–(6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(8)Az illetékes hatóság:

a)a honlapján elérhetővé teszi az elektronikus adatfeldolgozó rendszeren keresztül történő kérelmezési folyamatra vonatkozó információkat;

b)elvégzi a nyilvántartásba vételt, és nyilvántartási számot ad a (2) és a (3) bekezdésben előírt valamennyi információ benyújtását követő legfeljebb tizenkét héten belül.

(9)Az illetékes hatóság:

a)szabályokat állapíthat meg a nyilvántartásbavételi követelmények és eljárás tekintetében, anélkül, hogy a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakon felül további alapvető követelményeket írna elő;

b)költségalapú és arányos díjakat számíthat fel a gyártóknak a (2) bekezdésben foglalt kérelmek feldolgozásáért.

(10)Az illetékes hatóság megtagadhatja a gyártó nyilvántartásba vételét, vagy törölheti a gyártót a nyilvántartásból, ha a (3) bekezdésben említett információkat és a kapcsolódó igazoló dokumentumokat nem nyújtják be, vagy azok nem elégségesek, vagy ha a gyártó már nem felel meg a VIII. melléklet 1. pontjának d) alpontjában meghatározott követelményeknek.

Az illetékes hatóság törli a gyártót a nyilvántartásból, ha a gyártó megszűnt.

(11)A gyártó, illetve adott esetben a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében kijelölt képviselő vagy az a gyártói felelősségi szervezet, amelyet az általa képviselt gyártók nevében kijelöltek, indokolatlan késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett bármilyen változásról, valamint a nyilvántartásban szereplő járművek adott tagállam területén történő forgalmazásának végleges beszüntetéséről.

(12)A gyártó vagy adott esetben a gyártó kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében kijelölt képviselője vagy a gyártói felelősségi szervezet jelentést tesz a nyilvántartásért felelős illetékes hatóságnak a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről.

18. cikk
Gyártói felelősségi szervezet

(1)A gyártók kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeiket teljesíthetik egyénileg, vagy a 19. cikkel összhangban felhatalmazott gyártói felelősségi szervezetet is megbízhatnak azzal, hogy teljesítsék kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeiket a nevükben.

(2)A gyártói felelősségi szervezetek biztosítják a birtokukban lévő adatok bizalmas kezelését a védett információk, illetve az egyes gyártókhoz vagy a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében azok kijelölt képviselőihez közvetlenül visszavezethető információk tekintetében.

(3)A 2008/98/EK irányelv 8a. cikke (3) bekezdésének e) pontjában említett információkon túlmenően a gyártói felelősségi szervezetek legalább évente közzéteszik honlapjukon – a kereskedelmi és ipari titoktartásra is figyelemmel – az őket megbízó gyártók által végzett hulladékgépjármű-begyűjtéssel, valamint az újrafelhasználásra és újrafeldolgozásra, az újrafelhasználásra és hasznosításra, továbbá a műanyag újrafeldolgozására vonatkozó célértékek e gyártók általi elérésével kapcsolatos információkat.

(4)A gyártói felelősségi szervezetek biztosítják a gyártók és a hulladékgazdálkodási szolgáltatók méltányos képviseletét irányító testületeikben.

19. cikk
A kiterjesztett gyártói felelősség teljesítésére vonatkozó felhatalmazás

(1)A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek egyéni teljesítése esetén a gyártó, kollektív teljesítése esetén a kijelölt gyártói felelősségi szervezet felhatalmazást kér az illetékes hatóságtól.

(2)A felhatalmazás csak akkor adható meg, ha igazolják, hogy a 2008/98/EK irányelv 8a. cikke (3) bekezdésének a)–d) pontjában megállapított követelményeket teljesítették, és a gyártó vagy a gyártói felelősségi szervezet által bevezetett intézkedések elegendők az ebben a fejezetben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez a tagállam területén a gyártói felelősségi szervezet által képviselt gyártó vagy gyártók által első alkalommal forgalmazott járművek számára tekintettel.

(3)A tagállamok a 14. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett közigazgatási és eljárási szabályokat megállapító intézkedéseikben meghatározzák a felhatalmazási eljárás részleteit, amelyek eltérőek lehetnek attól függően, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek egyéni, illetve kollektív teljesítésére vonatkoznak-e, valamint a gyártók vagy gyártói felelősségi szervezetek megfelelésének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, beleértve a gyártók vagy a gyártói felelősségi szervezetek által e célból szolgáltatandó információkat is.

(4)A gyártó vagy a gyártói felelősségi szervezet indokolatlan késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot a felhatalmazásban foglalt adatokban bekövetkezett bármilyen változásról vagy bármely, a felhatalmazás feltételeit érintő változásról vagy működésének végleges beszüntetéséről.

(5)A 2008/98/EK irányelv 8a. cikke (3) bekezdésének d) pontjában előírt önellenőrzési mechanizmust rendszeresen, de legalább háromévente, valamint az illetékes hatóság kérésére el kell végezni annak ellenőrzése érdekében, hogy az említett pontban foglalt rendelkezéseket betartják-e, és a (2) bekezdésben említett felhatalmazási feltételek továbbra is teljesülnek-e. A gyártó vagy a gyártói felelősségi szervezet kérésre önellenőrzési jelentést és szükség esetén korrekciós intézkedési tervre vonatkozó tervezetet nyújt be az illetékes hatóságnak. A (6) bekezdés szerinti hatáskörök sérelme nélkül az illetékes hatóság észrevételeket tehet az önellenőrzési jelentéssel és a korrekciós intézkedési terv tervezetével kapcsolatban, és minden ilyen észrevételt közöl a gyártóval vagy a gyártói felelősségi szervezettel. A gyártó vagy a gyártói felelősségi szervezet ezen észrevételek alapján készíti el és hajtja végre a korrekciós intézkedési tervet.

(6)Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy visszavonja a felhatalmazást, ha a gyártó vagy a gyártói felelősségi szervezet már nem felel meg az életciklus végi begyűjtés és kezelés megszervezésére vonatkozó követelményeknek, elmulasztja az illetékes hatóságnak történő jelentéstételt vagy a felhatalmazás feltételeit érintő bármely változás bejelentését, vagy beszüntette a működését.

20. cikk
A gyártók pénzügyi felelőssége

(1)A gyártó által fizetett pénzügyi hozzájárulások a gyártó által forgalmazott járművekkel kapcsolatos alábbi költségeket fedezik:

a)a hulladékká vált gépjárművek 23–26. cikk követelményeinek teljesítéséhez szükséges begyűjtésének költségei, valamint a hulladékká vált gépjárművek 27–30., 34. és 35. cikkben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges kezelésének költségei, feltéve, hogy azokat nem fedezik a hulladékgazdálkodási szolgáltatóknak a használt pótalkatrészek és ‑alkotóelemek, a szennyezésmentesített, hulladékká vált gépjárművek vagy a hulladékká vált gépjárművekből újrafeldolgozott másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó bevételei;

b)a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésének javítását célzó figyelemfelkeltő kampányok lebonyolításának költségei;

c)a 25. cikkben említett bejelentési rendszer létrehozásának költségei;

d)az adatgyűjtés és az illetékes hatóságok felé történő jelentéstétel költségei.

(2)Az illetékes hatóság a gyártókkal, a gyártói felelősségi szervezetekkel és a hulladékgazdálkodási szolgáltatókkal szoros együttműködésben nyomon követi:

a)a begyűjtési, újrafeldolgozási és kezelési műveletek átlagos költségeit és a hulladékgazdálkodási szolgáltatók bevételeit;

b)a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek kollektív teljesítése esetén kijelölt gyártói felelősségi szervezetek részére a gyártók által fizetendő pénzügyi hozzájárulások szintjét annak érdekében, hogy a költségeket méltányosan osszák meg az összes érdekelt gazdasági szereplő között.

(3)A különleges rendeltetésű járműveket forgalmazó gyártók által fizetett pénzügyi hozzájárulások csak az (1) bekezdés a) pontjában említett, az ilyen járművek begyűjtésével és szennyezésmentesítésével kapcsolatos költségeket fedezik.

(4)A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek egyéni teljesítése esetén a gyártók garanciát nyújtanak azon járművek tekintetében, amelyeket első alkalommal forgalmaznak valamely tagállam területén. Az említett garancia biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett műveleteket finanszírozni fogják az említett járművekkel kapcsolatban.

A garancia összegét azok a tagállamok határozzák meg, amelyekben a járművet első alkalommal forgalmazták, figyelembe véve a 21. cikkben meghatározott kritériumokat.

A garancia formája lehet a gyártó részvétele a hulladékká vált gépjárművek kezelésére szolgáló megfelelő finanszírozási rendszerben, újrafeldolgozási biztosítás vagy zárolt bankszámla.

21. cikk
A díjak modulációja

(1)A kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségek kollektív teljesítése esetén a gyártói felelősségi szervezetek biztosítják, hogy a gyártók által nekik fizetett pénzügyi hozzájárulásokat a következők figyelembevételével modulálják:

a)a jármű tömege;

b)az erőátvitel típusa;

c)azon járműtípus újrafeldolgozhatósági és újrafelhasználhatósági aránya, amelyhez a jármű tartozik, a típusjóváhagyó hatóságnak a 4. cikkel összhangban benyújtott információk alapján;

d)a jármű engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményben történő bontásához szükséges idő, különösen azon alkatrészek és alkotóelemek tekintetében, amelyeket a 30. cikk szerint a zúzás előtt el kell távolítani;

e)a jó minőségű újrafeldolgozási folyamatot akadályozó anyagok, például ragasztók, kompozit műanyagok vagy szénszál-erősítésű anyagok aránya;

f)a járműben felhasznált, a 6. és 10. cikkben felsorolt anyagok újrafeldolgozott tartalmának százalékos aránya;

g)az 5. cikk (2) bekezdésében említett anyagok jelenléte és mennyisége.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy az (1) bekezdésben említett kritériumok alkalmazási módjának részletesebb meghatározásával kiegészítse ezt a rendeletet.

22. cikk
A más tagállamban hulladékká váló gépjárművek tekintetében létrehozott költségmegosztási mechanizmus

(1)Amennyiben a jármű egy olyan tagállamban válik hulladékká, amely nem azonos azzal a tagállammal, amelynek területén a járművet először forgalmazták, a jármű gyártója vagy adott esetben a 18. cikkel összhangban kijelölt gyártói felelősségi szervezet biztosítja, hogy azok a más tagállambeli hulladékgazdálkodási szolgáltatók, akik a 20. cikkben említett hulladékgazdálkodási műveletek költségeit viselik, nettó költségeik után térítést kapjanak.

(2)A gyártó vagy adott esetben a 18. cikkel összhangban kijelölt gyártói felelősségi szervezet:

a)írásbeli meghatalmazással kijelöli az egyes tagállamokban a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében kijelölt képviselőt;

b)határokon átnyúló együttműködési mechanizmusokat hoz létre a 20. cikkben említett hulladékgazdálkodási műveleteket végző hulladékgazdálkodási szolgáltatókkal.

(3)Az a tagállam, amelyben a jármű hulladékká vált, nyomon követi, hogy a gyártók vagy a 18. cikkel összhangban kijelölt gyártói felelősségi szervezetek megfelelnek-e az (1) és (2) bekezdésnek. A nyomon követésnek a gyártók vagy a 18. cikkel összhangban kijelölt gyártói felelősségi szervezetek által az (1) és (2) bekezdés végrehajtása, különösen az (1) bekezdésben említett hulladékká vált gépjárművek kezelésével kapcsolatos költségek kiszámítása és megosztása tekintetében az illetékes hatóságnak bejelentett és ellenőrzött információkon kell alapulnia, kellő figyelmet fordítva az üzleti titoktartásra és az egyéb versenyképességi szempontokra.

(4)Amennyiben az e cikknek való megfelelés és az egységes piac torzulásának elkerülése érdekében szükséges, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 50. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben részletes szabályokat állapít meg a gyártók, a tagállamok és a hulladékgazdálkodási szolgáltatók kötelezettségeire, valamint az (1) bekezdésben említett mechanizmusok jellemzőire vonatkozóan.

3. SZAKASZ
A hulladékká vált gépjárművek begyűjtése

23. cikk
A hulladékká vált gépjárművek begyűjtése

(1)A gyártók vagy adott esetben a 18. cikkel összhangban kijelölt gyártói felelősségi szervezetek gyűjtőrendszereket, köztük gyűjtőhelyeket hoznak létre, vagy részt vesznek azok létrehozásában, minden olyan jármű-kategóriába tartozó, hulladékká vált gépjárműre vonatkozóan, amelyet valamely tagállam területén első alkalommal forgalmaztak.

A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a gyártók vagy adott esetben a 18. cikkel összhangban kijelölt gyártói felelősségi szervezetek valamennyi hulladékká vált gépjárműre vonatkozóan gyűjtőrendszereket hozzanak létre.

(2)A gyártók vagy adott esetben a 18. cikkel összhangban kijelölték gyártói felelősségi szervezetek biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett gyűjtőrendszerek:

a)lefedjék a tagállam teljes területét;

b)gondoskodjanak az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények kellő számú rendelkezésre állásáról, tekintettel a népesség nagyságára és sűrűségére, valamint a hulladékká vált gépjárművek várható mennyiségére, és a hulladékkezelő létesítményeket nem csupán azokra a területekre korlátozzák, ahol a begyűjtés és az azt követő kezelés a legjövedelmezőbb;

c)biztosítsák a járművek javításából származó hulladék alkatrészek begyűjtését;

d)tegyék lehetővé a hulladékká vált gépjárművek begyűjtését minden márka tekintetében, függetlenül azok származásától;

e)tegyék lehetővé a hulladékká vált gépjárművek ingyenes leadását az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekben a 24. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint.

(3)A gyártók vagy adott esetben a 18. cikkel összhangban kijelölté gyártói felelősségi szervezetek oktató kampányokat folytatnak, amelyek népszerűsítik a hulladékká vált gépjárművek gyűjtőrendszerét, és felhívják a figyelmet a hulladékká vált gépjárművek helytelen begyűjtésének és kezelésének környezeti következményeire.

(4)A tagállamok az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményektől eltérő, hulladékgazdálkodási szolgáltatók számára is engedélyezhetik, hogy gyűjtőhelyeket hozzanak létre a hulladékká vált gépjárművek számára.

A gyűjtőhelyet üzemeltető, hulladékgazdálkodási szolgáltató:

a)biztosítja, hogy a gyűjtőhely megfeleljen a hulladékká vált gépjárművek tárolására vonatkozóan a VII. melléklet A. részében meghatározott feltételeknek;

b)engedéllyel rendelkezik a 14. cikkben említett illetékes hatóságoktól hulladékká vált gépjárművek gyűjtésére, és szerepel a vonatkozó nyilvántartásban;

c)garantálja, hogy a hulladékká vált gépjármű átvételétől számított egy éven belül minden begyűjtött, hulladékká vált gépjárművet átszállítsanak egy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe; valamint

d)megfelel a nemzeti jogban a hulladék tárolására vonatkozóan megállapított minden egyéb alkalmazandó feltételnek.

(5)A hulladékgazdálkodási szolgáltatók – beleértve az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeket is – elektronikus formátumú dokumentumot állítanak ki a jármű tulajdonosának, amely igazolja a hulladékká vált gépjármű átvételét, és e dokumentumot a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott elektronikus bejelentési eljárás útján eljuttatják a tagállam megfelelő hatóságainak, beleértve a 14. cikk szerint kijelölt illetékes hatóságokat is.

24. cikk
Hulladékká vált gépjárművek leadása engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekben

(1)A hulladékká vált gépjárműveket engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekben kell leadni kezelés céljára.

(2)A hulladékká vált gépjármű engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe történő leadása a jármű utolsó tulajdonosa számára ingyenes, kivéve, ha a hulladékká vált gépjárműben már nincsenek meg a jármű alapvető alkatrészei vagy alkotóelemei, az elektromosjármű-hajtóakkumulátor kivételével, vagy ha a hulladékká vált gépjármű hozzáadott hulladékot tartalmaz.

25. cikk
Bontási igazolás

(1)Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények minden kezelt, hulladékká vált gépjárműre vonatkozóan bontási igazolást állítanak ki a hulladékká vált gépjármű utolsó tulajdonosának. A bontási igazolásnak a IX. mellékletben felsorolt információkat kell tartalmaznia.

(2)A bontási igazolást elektronikus formátumban kell kiállítani, és elektronikus bejelentési eljárás útján kell benyújtani a tagállam megfelelő hatóságainak, beleértve a 14. cikk szerint kijelölt illetékes hatóságokat is.

(3)Ha a hulladékká vált gépjárművet, amelyre egy tagállamban bontási igazolást állítottak ki, egy másik tagállamban vették nyilvántartásba, annak a tagállamnak a járműnyilvántartó hatóságai, ahol a bontási igazolást kiadták, tájékoztatják a jármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam illetékes járműnyilvántartó hatóságait arról, hogy a szóban forgó járműre vonatkozóan bontási igazolást állítottak ki.

(4)A tagállam megfelelő hatóságai csak azt követően törölhetik a hulladékká vált gépjármű forgalomban való részvételi jogát, hogy megkapták az adott jármű bontási igazolását.

(5)A valamely tagállamban kiadott bontási igazolásokat az összes többi tagállamban el kell ismerni.

26. cikk
A járműtulajdonos kötelezettségei

A hulladékká vált gépjármű tulajdonosa:

a)a hulladékká vált gépjárművet indokolatlan késedelem nélkül leadja egy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményben vagy – a 23. cikk (4) bekezdésében említett esetekben – egy gyűjtőhelyen, miután tájékoztatást kapott arról, hogy a jármű teljesíti az I. melléklet A. részének 1. és 2. pontjában a műszaki javíthatatlanságra vonatkozóan meghatározott kritériumok valamelyikét;

b)bontási igazolást mutat be az illetékes járműnyilvántartó hatóságnak.

4. SZAKASZ
A hulladékká vált gépjárművek kezelése

27. cikk
Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények kötelezettségei

(1)Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények biztosítják, hogy a hulladékká vált gépjárműveket, azok alkatrészeit, alkotóelemeit és anyagait, valamint a járművek javításából származó hulladék alkatrészeket az engedélyeikben meghatározott feltételeknek megfelelően, valamint e rendelettel összhangban veszik át és kezelik.

(2)Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények biztosítják, hogy a hulladékká vált gépjárművek mindennemű kezelése megfeleljen legalább e rendelet 28., 29., 30., 31., 34. és 35. cikkének, valamint VII. mellékletének, és a létesítmények a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 10. pontjában meghatározott elérhető legjobb technikákat alkalmazzák.

(3)Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények:

a)minden hulladékká vált gépjárművet, valamint azok alkatrészeit, alkotóelemeit és anyagait a VII. melléklet A. részében meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően tárolnak, még ha ideiglenesen is;

b)minden hulladékká vált gépjárművet szennyezésmentesítésnek vetnek alá a 29. cikknek és a VII. melléklet B. részében meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően;

c)eltávolítják a VII. melléklet C. részében felsorolt alkatrészeket és alkotóelemeket a hulladékká vált gépjárműből a zúzás vagy a tömörítés előtt, kézi bontás vagy (félig) automatizált szétszerelés útján, az újrafelhasználható, az újragyártható vagy a felújítható alkatrészek esetében roncsolásmentes módon;

d)a hulladékká vált gépjárműveket, valamint azok alkatrészeit, alkotóelemeit és anyagait a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchiával és általános követelményekkel, valamint e rendelet 32., 34., 35. és 36. cikkével összhangban kezelik.

A 2008/98/EK irányelv 35. cikkében meghatározott követelményeken túlmenően az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények 3 évig elektronikusan tárolják a hulladékká vált gépjárműveken végzett kezelési műveletek jegyzőkönyvét, és a megfelelő nemzeti hatóságok kérésére be kell tudniuk mutatni ezeket az információkat.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. melléklet módosítására, hogy a hulladékká vált gépjárművek kezelési minimumkövetelményeit a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítsa.

(5)A tagállamok arra ösztönzik az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeket, hogy az 1221/2009/EK rendelettel összhangban vezessenek be tanúsított környezetvédelmi vezetési rendszereket.

28. cikk
A zúzásra vonatkozó általános követelmények

(1)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények és más, hulladékgazdálkodási szolgáltatók megkövetelik, hogy a zúzásra számukra leadott, hulladékká vált gépjárműveket a következők kísérjék:

a)az érintett hulladékká vált gépjárműre vonatkozó jármű-azonosító számot (VIN) tartalmazó dokumentáció;

b)az érintett hulladékká vált gépjárműre kiadott bontási igazolás másolata.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek meg nem felelő, hulladékká vált gépjárműveket átvevő, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények és hulladékgazdálkodási szolgáltatók:

a)jelentést tesznek az illetékes hatóságnak a meg nem felelésről;

b)nem használják fel az ilyen hulladékká vált gépjárműveket zúzási műveleteikben, kivéve, ha az illetékes hatóság engedélyezi az ilyen műveleteket.

(3)A hulladékká vált gépjárművek zúzását végző hulladékgazdálkodási szolgáltatók nem keverhetik össze a hulladékká vált gépjárműveket, azok alkatrészeit, alkotóelemeit és anyagait a csomagolási hulladékkal, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival.

29. cikk
A hulladékká vált gépjárművek szennyezésmentesítése

(1)A hulladékká vált gépjármű engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményben történő leadását követően a létesítmény a VII. melléklet B. részében meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően a további kezelés előtt a lehető leghamarabb mentesíti e járműveket a szennyezéstől.

(2)A VII. melléklet B. részében felsorolt közegeket és folyadékokat elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni a VII. melléklet A. részében meghatározott követelményeknek megfelelően. A hulladékolajokat a többi közegtől és folyadéktól elkülönítve kell gyűjteni és tárolni, és a 2008/98/EK irányelv 21. cikkével összhangban kell kezelni.

(3)Az 5. cikk (2) bekezdésében említett anyagokat tartalmazó alkatrészeket, alkotóelemeket és anyagokat el kell távolítani a hulladékká vált gépjárművekből, és a 2008/98/EK irányelv 17. cikkével összhangban kell kezelni.

(4)Az akkumulátorokat külön kell eltávolítani a hulladékká vált gépjárművekből, és egy további kezelés céljára kijelölt helyen kell tárolni az (EU) 2023/[Kiadóhivatal: az elemekről szóló rendelet] 70. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(5)A szennyezésmentesített alkatrészeket, alkotóelemeket és anyagokat a 2008/98/EK irányelv 18. és 19. cikkének megfelelően kell kezelni és megjelölni.

(6)Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény a VII. melléklet B. részének 3. pontjában felsorolt információk rögzítésével dokumentálja a hulladékká vált gépjárművek szennyezésmentesítését.

30. cikk
Az alkatrészek és alkotóelemek zúzás előtti, újrafelhasználás és újrafeldolgozás céljából történő kötelező eltávolítása

(1)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények biztosítják, hogy a VII. melléklet C. részében felsorolt alkatrészeket és alkotóelemeket zúzás előtt eltávolítsák a hulladékká vált gépjárműből, miután a 29. cikkben említett szennyezésmentesítési műveleteket elvégezték.

(2)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény bizonyítja, hogy a zúzalékkezelési technológiák ugyanolyan hatékonyan különítik el az anyagokat a VII. melléklet C. részének 13–19. bejegyzésében felsorolt alkatrészektől és alkotóelemektől, mint a kézi bontási eljárások vagy a félig automatizált szétszerelési eljárások.

Az első albekezdés alkalmazásában az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény megadja a VII. melléklet G. részében felsorolt információkat.

(3)A 2008/98/EK irányelv 35. cikkében meghatározott kötelezettségeken túlmenően az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények nyilvántartást vezetnek azokról a hulladékká vált gépjárművekről, amelyeket a (2) bekezdés szerint az alkatrészek, alkotóelemek és anyagok előzetes eltávolítása nélkül dolgoznak fel, beleértve a hulladékkezelő létesítmény nevét és címét, valamint a hulladékká vált érintett gépjárművek jármű-azonosító számát (VIN).

Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények az első albekezdésben említett nyilvántartásokban szereplő információkat a 49. cikk (6) bekezdésével összhangban az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják.

31. cikk
Az eltávolított alkatrészekre és alkotóelemekre vonatkozó követelmények

(1)A hulladékká vált gépjárműből a 30. cikk (1) bekezdésének megfelelően eltávolított valamennyi alkatrészt és alkotóelemet értékelni kell annak megállapítása érdekében, hogy alkalmasak-e:

a)újrafelhasználásra a VII. melléklet D. része 1. pontjának a) alpontjával összhangban;

b)újragyártásra vagy felújításra a VII. melléklet D. része 1. pontjának b) alpontjával összhangban;

c)újrafeldolgozásra; vagy

d)egyéb kezelési műveletekre, figyelembe véve a VII. melléklet F. részében foglalt különös kezelési követelményeket.

Az újrafelhasználásra, újragyártásra vagy felújításra alkalmas alkatrészek nem minősülnek hulladéknak.

Az értékelést különösen az első albekezdésben említett eljárások elvégzésének műszaki megvalósíthatósága és a járműbiztonsági követelmények figyelembevételével kell elvégezni.

Az elvégzett értékelést igazoló dokumentációt kérésre a megfelelő nemzeti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani, beleértve azt az esetet is, amikor az alkatrészeket és alkotóelemeket újrafelhasználás, újragyártás vagy felújítás céljából elszállítják.

(2)Az újrafelhasználásra, újragyártásra vagy felújításra alkalmas eltávolított alkatrészeket:

a)a VII. melléklet D. részének 2. pontjával összhangban kell megjelölni;

b)jótállásnak kell kísérnie, ha az alkatrészeket és alkotóelemeket más személynek adják át, vagy más személy használja őket.

(3)A VII. melléklet E. részében felsorolt alkatrészek és alkotóelemek nem használhatók újra fel.

32. cikk
Használt, újragyártott vagy felújított alkatrészek és alkotóelemek kereskedelme

[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a használt, újragyártott vagy felújított pótalkatrészekkel és -alkotóelemekkel kereskedő személy az értékesítési helyen:

a)biztosítja, hogy az alkatrészeket és alkotóelemeket a VII. melléklet D. része 2. pontjának megfelelően megjelöljék;

b)jótáll a használt, újragyártott vagy felújított alkatrészekért és alkotóelemekért.

33. cikk
Alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználása, újragyártása és felújítása

(1)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a tagállamok ösztönzőket alkalmaznak annak érdekében, hogy előmozdítsák az alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználását, újragyártását és felújítását függetlenül attól, hogy ezek eltávolítására a jármű használati vagy életciklus végi szakaszában került-e sor.

Az első albekezdésben említett ösztönzők kiterjedhetnek az alábbiakra:

a)annak előírása, hogy a karbantartási és javítási szolgáltatók ajánlják fel az ügyfeleknek, hogy a járművet használt, újragyártott vagy felújított pótalkatrészekkel és -alkotóelemekkel javítják meg, amellett, hogy felkínálják a jármű új alkatrészekkel és alkotóelemekkel történő javítását, feltéve, hogy ezt a követelményt úgy alakítják ki, hogy ne járjon túlzott költségekkel vagy adminisztratív terhekkel a mikro- és kisvállalkozások számára;

b)gazdasági ösztönzők alkalmazása, beleértve a használt, újragyártott vagy felújított pótalkatrészekre és -alkotóelemekre vonatkozó kedvezményes hozzáadottértékadó-mérték bevezetését.

A Bizottság elősegíti az ilyen ösztönzőkkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét.

(2)A Bizottság figyelemmel kíséri a tagállamok által nyújtott ösztönzők hatékonyságát.

34. cikk
Újrafelhasználási, újrafeldolgozási és hasznosítási célértékek

(1)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = a rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő naptári év első napja]-tól/-től a tagállamok biztosítják, hogy a hulladékgazdálkodási szolgáltatók teljesítsék a következő célértékeket:

a)az újrafelhasználásnak és a hasznosításnak együttesen az akkumulátorok nélkül számított átlagos járműtömeg legalább 95 %-ának kell lennie évente;

b)az újrafelhasználásnak és az újrafeldolgozásnak együttesen az akkumulátorok nélkül számított átlagos járműtömeg legalább 85 %-ának kell lennie évente.

(2)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = a rendelet hatálybalépésének napjától számított 60 hónapot követő naptári év első napja]-tól/-től a tagállamok biztosítják, hogy a hulladékgazdálkodási szolgáltatók a részükre leadott járművekben található műanyagok teljes tömegének legalább 30 %-át kitevő éves célértéket érjenek el a műanyagok újrafeldolgozására vonatkozóan.

35. cikk
A nem inert hulladék lerakásának tilalma

[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a hulladékká vált, nem inert hulladékot tartalmazó zúzott járművek azon maradékai, amelyeket nem zúzalékkezelési technológiával dolgoznak fel, nem vehetők át hulladéklerakóban.

36. cikk
A hulladékká vált gépjárművek szállítása

(1)A hulladékká vált gépjárművek kezelése az Unión kívül is elvégezhető, feltéve, hogy a hulladékká vált gépjárművek szállítása az 1013/2006/EK rendeletnek megfelelően történik.

(2)A hulladékká vált gépjárműveknek az (1) bekezdéssel összhangban az Unióból harmadik országba történő szállítása csak akkor számít bele a 34. cikkben meghatározott kötelezettségek és célértékek teljesítésébe, ha a hulladékká vált gépjárművek exportőre a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság által jóváhagyott igazoló okmányt nyújt be, amely bizonyítja, hogy a kezelést az e rendeletben meghatározott követelményekkel, valamint az emberi egészség és a környezet védelmére vonatkozóan más uniós jogszabályokban meghatározott követelményekkel körülbelül egyenértékű feltételek mellett végezték.

V. FEJEZET
HASZNÁLT JÁRMŰVEK ÉS KIVITELÜK

1. SZAKASZ
A használt járművek státusza

37. cikk
A használt és a hulladékká vált gépjárművek közötti különbségtétel

A használt jármű tulajdonjogának átruházása céljából a jármű tulajdonosának képesnek kell lennie annak igazolására az érintett jármű tulajdonjogának megszerzésében érdekelt bármely természetes vagy jogi személy vagy az illetékes hatóságok felé, hogy a jármű nem hulladékká vált gépjármű. A használt jármű státuszának értékelésekor a jármű tulajdonosa, az egyéb gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy teljesülnek-e az I. mellékletben meghatározott kritériumok, annak megállapítása során, hogy a jármű nem hulladékká vált gépjármű-e.

2. SZAKASZ
A használt járművek kivitele

38. cikk
A használt járművek kivitelére vonatkozó ellenőrzések és követelmények

(1)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a kivitelre szánt használt járműveket az e szakaszban előírt ellenőrzések és követelmények alá kell vonni.

(2)E szakasz nem érinti e rendelet egyéb rendelkezéseit, sem pedig az áruk kivitelre bocsátására irányadó egyéb uniós jogszabályokat, különösen a 952/2013/EU rendeletet és annak 46., 47., 267. és 269. cikkét.

(3)Használt járművek csak akkor exportálhatók, ha:

a)nem minősülnek hulladékká vált gépjárműnek az I. mellékletben felsorolt kritériumok alapján;

b)a 2014/45/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjával, valamint 8. cikkével összhangban közlekedésre alkalmas műszaki állapotban lévőnek minősülnek abban a tagállamban, ahol a járműveket utoljára nyilvántartásba vették.

(4)A következő információkat kell megadni vagy a vámhatóságok rendelkezésére bocsátani minden egyes kivitelre szánt használt járműre vonatkozóan:

a)a használt jármű jármű-azonosító száma (VIN) és annak a tagállamnak az azonosítása, ahol a járművet utoljára nyilvántartásba vették;

b)nyilatkozat arról, hogy a használt jármű megfelel a bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(5)A használt jármű kivitelre bocsátásának engedélyezéséről szóló e szakasznak való megfelelés ellenőrzése érdekében:

a)a 45. cikk (4) bekezdésében említett összekapcsolás működésbe lépéséig a vámhatóságok a 44. cikkel összhangban információt cserélnek és együttműködnek az illetékes hatóságokkal, és szükség esetén figyelembe veszik az ilyen információcserét és együttműködést annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a használt jármű kivitelre bocsátását;

b)amint a 45. cikk (4) bekezdésében említett összekapcsolás működésbe lép, a 39. cikket, a 40. cikk (2) és (3) bekezdését és a 42. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni, és a 41–43. cikk szerinti értesítéseket és egyéb információcseréket az említett elektronikus rendszereken keresztül kell végrehajtani.

(6)A kivitelre szánt használt járművet nem megengedett:

a)a 952/2013/EU rendelet 166. cikke szerinti egyszerűsített árunyilatkozaton alapuló vámeljárás alá vonni;

b)a 952/2013/EU rendelet 182. cikke szerint a nyilatkozattevő nyilvántartásába bejegyezni;

c)a 952/2013/EU rendelet 185. cikke értelmében vett önértékelés tárgyává tenni.

(7)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 50. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy módosítsa az I. mellékletben felsorolt, annak megállapítására szolgáló kritériumokat, hogy egy használt jármű hulladékká vált gépjárműnek minősül-e.

39. cikk
A jármű státuszára vonatkozó információk automatizált ellenőrzése

(1)A használt járművek kivitelre bocsátása előtt a vámhatóságok a 45. cikkben említett elektronikus rendszereken keresztül elektronikusan és automatikusan ellenőrzik, hogy a jármű-azonosító szám és az utolsó nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamra vonatkozó információk alapján a jármű a 38. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban közlekedésre alkalmas műszaki állapotban lévőnek tekinthető-e.

(2)Amennyiben a vámhatóságnak átadott vagy a vámhatóság rendelkezésére bocsátott információk nem felelnek meg a nemzeti gépjármű-nyilvántartásokban és a közlekedésre alkalmas műszaki állapotra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti nemzeti elektronikus rendszerekben szereplő információknak, a vámhatóságok nem bocsáthatják a szóban forgó járművet kivitelre, és erről e rendszereken keresztül tájékoztatják az érintett gazdasági szereplőt.

40. cikk
Kockázatkezelés és vámellenőrzés

(1)A 38. cikkben megállapított rendelkezések végrehajtása céljából a vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 46. és 47. cikkével összhangban ellenőrzik a kivitelre szánt használt járműveket. A 39. cikk sérelme nélkül az ilyen ellenőrzéseknek elsősorban a 952/2013/EU rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázatelemzésen kell alapulniuk.

(2)Az (1) bekezdésben említett kockázatkezelésen túlmenően, amint a 45. cikkben említett összekapcsolás működésbe lép, a vámhatóságok ezeket a 45. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus rendszereket használják annak megállapítására, hogy a kivitelre szánt használt jármű megfelel-e a környezetvédelemmel vagy a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos, e cikk (3) bekezdése szerinti különös feltételeknek.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a (2) bekezdésben említett megfelelési feltételek meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet, e feltételek közé értve a használt járműveknek az importáló harmadik ország általi behozatalára a környezetvédelemmel és a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben alkalmazandó különös feltételeket is, amennyiben az adott harmadik ország értesítette a Bizottságot ezekről a feltételekről. E feltételeknek ellenőrizhetőnek kell lenniük a 45. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus rendszerekben rendelkezésre álló információk alapján.

41. cikk
Felfüggesztés

(1)Ha alapos okkal feltételezhető, hogy a kivitelre szánt használt jármű nem felel meg e szakasz követelményeinek, a vámhatóságok felfüggesztik a használt jármű kivitelre bocsátását. Emellett haladéktalanul értesítik az illetékes hatóságokat a felfüggesztésről, és minden olyan lényeges információt továbbítanak, amely szükséges annak megállapításához, hogy a használt jármű megfelel-e e rendelet követelményeinek, és kivitelre bocsátható-e.

(2)Annak megállapítása céljából, hogy az (1) bekezdésben említett felfüggesztés tárgyát képező használt jármű megfelel-e e rendeletnek, az illetékes hatóságok a használt jármű kivitelében részt vevő bármely személytől további információkat kérhetnek, beleértve a jármű eladására vagy tulajdonjogának átruházására vonatkozó információkat, például a számla vagy szerződés másolatát, valamint igazoló dokumentumot arról, hogy a használt járművet további használatra szánják.

42. cikk
Kivitelre bocsátás

(1)Ha egy használt jármű kivitelre bocsátása a 41. cikknek megfelelően felfüggesztésre került, a használt járművet akkor bocsátják kivitelre, ha a kivitelre bocsátással kapcsolatos minden más előírás és alakszerűség mellett a következő feltételek valamelyike teljesül:

a)az illetékes hatóságok a felfüggesztés kezdetétől számított négy munkanapon belül nem kérték a vámhatóságokat a felfüggesztés fenntartására, vagy

b)az illetékes hatóságok arról tájékoztatták a vámhatóságokat, hogy e szakasz szerint jóváhagyják a kivitelre bocsátást.

(2)A kivitelre bocsátás nem tekinthető az uniós jognak és különösen e rendeletnek vagy a 952/2013/EU rendeletnek való megfelelés bizonyítékának.

(3)Minden egyes használt járműkivitelre bocsátása után a vámhatóságok értesítik az adott kivitelre bocsátásról annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelynek a nyilvántartásában a szóban forgó jármű a kivitel időpontjában szerepelt.

43. cikk
A kivitelre bocsátás megtagadása

(1)Ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy az a használt jármű, amelynek tekintetében a 41. cikknek megfelelően értesítést küldtek a felfüggesztésről, nem felel meg ennek a szakasznak, haladéktalanul felszólítja a vámhatóságokat, hogy a járművet ne bocsássák kivitelre, és erről értesíti őket.

(2)Az illetékes hatóság (1) bekezdés szerinti értesítését követően a vámhatóságok nem bocsáthatják a használt járművet kivitelre.

44. cikk
Együttműködés a hatóságok között és információcsere

(1)A tagállamok kétoldalú információcsere révén kölcsönösen segítik egymást e szakasz végrehajtásában, különösen a jármű státuszának ellenőrzése céljából, beleértve a jármű nyilvántartási státuszának ellenőrzését abban a tagállamban, amelyben azt korábban nyilvántartásba vették.

(2)Adott esetben a tagállamok illetékes hatóságai harmadik országok közigazgatási hatóságaival is együttműködnek. Ez magában foglalhatja a vonatkozó információk megosztását, közös ellenőrzések lefolytatását és a kölcsönös segítségnyújtás egyéb formáit, a használt járművek kivitelére vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosításához szükséges mértékben.

(3)A tagállami vámhatóságok és illetékes hatóságok a 952/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésével összhangban együttműködnek egymással, és – többek között elektronikus úton – megosztják egymással az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat. A 952/2013/EU rendelet 12. cikkének (1) bekezdésével és 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban a vámhatóságok a feladataik elvégzése során szerzett – vagy a részükre bizalmas alapon nyújtott – bizalmas információkat közölhetik a piaci szereplő vagy a kereskedő letelepedésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságával.

(4)Amennyiben az illetékes hatóságok e cikk (1)–(3) bekezdésével összhangban jutottak információhoz, az említett információkat más tagállamok illetékes hatóságaival is közölhetik.

(5)A kockázattal kapcsolatos információcserét az alábbiak szerint kell folytatni:

a)a vámhatóságok között a 952/2013/EU rendelet 46. cikkének (5) bekezdésével összhangban;

b)a vámhatóságok és a Bizottság között a 952/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

c)a vámhatóságok és az illetékes hatóságok – más tagállamok illetékes hatóságait is beleértve – között a 952/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

45. cikk
Elektronikus rendszerek

(1)A jármű-azonosító számok, valamint a járművek nyilvántartására és közlekedésre alkalmas műszaki állapotára vonatkozó információk cseréjére a Bizottság által kifejlesztett MOVE-HUB elektronikus rendszert kell használni a nemzeti gépjármű-nyilvántartások és a járművek közlekedésre alkalmas műszaki állapotára vonatkozó tagállami elektronikus rendszerek között, valamint ezt a rendszert kell használni arra is, hogy ezeket az adatokat az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel összekapcsolják, amennyiben az az e szakaszban meghatározott ellenőrzésekhez és követelményekhez szükséges.

(2)Az (1) bekezdésben említett MOVE-HUB elektronikus rendszernek legalább a következő funkciókat kell biztosítania:

a)valós idejű adatcsere a nemzeti gépjármű-nyilvántartásokkal, valamint a rendszerrel összekapcsolt, a járművek közlekedésre alkalmas műszaki állapotára vonatkozó tagállami nemzeti elektronikus rendszerekkel;

b)a műszaki vizsgálati bizonyítvány 2014/45/EU irányelv II. mellékletében említett adatainak, a jármű első nyilvántartásba vétele időpontjának, valamint azon tagállam automatizált elektronikus ellenőrzésének lehetővé tétele, amelyben a járművet az 1999/37/EK irányelvnek megfelelően utoljára nyilvántartásba vették, annak megállapítása érdekében, hogy a kivitelre szánt használt jármű megfelel-e a 38. cikkben, a 39. cikk (1) bekezdésében és a 40. cikkben meghatározott követelményeknek;

c)az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való összekapcsolás az (EU) 2022/2399 rendelettel összhangban az adatcsere és a 39. cikk (1) bekezdésében és a 40. cikk (2) bekezdésében említett információcsere, valamint a 41–43. cikkben említett értesítések támogatása céljából;

d)a harmadik országokkal a 44. cikk (2) bekezdése alapján folytatott együttműködés céljából az elektronikus információcsere lehetővé tétele azon harmadik országok illetékes hatóságaival, amelyek a 40. cikk (2) bekezdése szerint értesítették a Bizottságot a használt járművek behozatalára vonatkozó különös feltételekről.

(3)A tagállamok összekapcsolják nemzeti gépjármű-nyilvántartásaikat és a járművek közlekedésre alkalmas műszaki állapotra vonatkozó nemzeti elektronikus rendszereiket az (1) bekezdésben említett MOVE-HUB elektronikus rendszerrel. Ennek az összekapcsolásnak az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított két éven belül működésbe kell lépnie.

(4)A Bizottság összekapcsolja az (1) bekezdésben említett MOVE-HUB rendszert az (EU) 2022/2399 rendelet 4. cikkével létrehozott egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszerrel annak érdekében, hogy a 39. cikkben és a 40. cikk (2) bekezdésében említett automatizált ellenőrzéseket, valamint a 41., 42. és 43. cikkben említett értesítéseket el lehessen végezni. Ennek az összekapcsolásnak az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított négy éven belül működésbe kell lépnie.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a MOVE-HUB (2) bekezdésben említett funkcióinak megvalósításához szükséges intézkedéseket, beleértve a nemzeti elektronikus rendszereknek a MOVE-HUB elektronikus rendszerrel való összekapcsolásához szükséges műszaki szempontokat, a MOVE-HUB elektronikus rendszerhez való kapcsolódás feltételeit, a nemzeti rendszerek által továbbítandó adatokat és ezen adatok összekapcsolt nemzeti rendszereken keresztül történő továbbításának formátumát.

A végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

VI. fejezet
VÉGREHAJTÁS

46. cikk
Ellenőrzések

(1)A tagállamok e rendelet végrehajtása céljából ellenőrzést tartanak a következőknél:

a)engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények;

b)javítási és karbantartási szolgáltatók;

c)egyéb létesítmények és gazdasági szereplők, amelyek hulladékká vált gépjárműveket kezelhetnek.

(2)Az ellenőrzéseknek minden naptári évben az (1) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt gazdasági szereplők legalább 10 %-ára ki kell terjedniük.

(3)A tagállamok a használt járművek kivitelével kapcsolatban is ellenőrzéseket végeznek, hogy meggyőződjenek a 38. cikknek való megfelelésről.

47. cikk
Végrehajtási együttműködés nemzeti szinten és a tagállamok között

(1)A tagállamok az e rendelet végrehajtásában részt vevő valamennyi érintett illetékes hatóság tekintetében hatékony mechanizmusokat hoznak létre, hogy lehetővé tegyék e hatóságok számára a belföldi együttműködést és koordinációt a járművek nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vétel felfüggesztésének és a forgalomban való részvételi jog törlésének nyomon követésével, valamint a hulladékká vált gépjárművek illegális kezelésének megelőzésével kapcsolatos végrehajtási politikák és tevékenységek kidolgozása és végrehajtása terén.

(2)A tagállamok két- vagy többoldalú együttműködést folytatnak egymással a hulladékká vált gépjárművek illegális kezelése megelőzésének és felderítésének megkönnyítése érdekében. A 45. cikkben említett elektronikus információcsere-rendszeren keresztül megosztják egymással a járművek nyilvántartásba vételére, a nyilvántartásból való törlésre, valamint a nyilvántartásba vétel felfüggesztésére és a forgalomban való részvételi jog törlésére vonatkozó releváns információkat. Emellett megosztják egymással az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekre, a javítással és karbantartással foglalkozó, de engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményként nem engedélyezett szolgáltatókra, valamint más olyan létesítményekre és gazdasági szereplőkre vonatkozó releváns információkat, amelyek a hulladékká vált gépjárművek kezelésével kapcsolatos műveleteket végezhetnek. A meglévő struktúrákon belül megosztják egymással a végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalataikat és ismereteiket.

A gépjármű-nyilvántartási adatok cseréje magában foglalja a teljesítményre, valamint az elvégzett ellenőrzések jellegére és eredményeire vonatkozó adatokhoz való hozzáférést és azok cseréjét más tagállamok illetékes hatóságaival e rendelet végrehajtásának megkönnyítése érdekében.

(3)A tagállamok értesítik a Bizottságot állandó személyzetük azon tagjairól, akik az e cikk (2) bekezdésében és a 44. cikkben említett együttműködésért felelősek.

48. cikk
Büntetések

[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-ig a tagállamok megállapítják az e rendelet 15. cikke (1) bekezdésének, 16. cikkének, 19. cikke (1) bekezdésének, 22. cikke (1) és (2) bekezdésének, 23. és 24. cikkének, 25. cikke (1) és (2) bekezdésének, 26–32. cikkének, valamint 34., 35., 37. és 38. cikkének megsértése esetén alkalmazandó büntetésekre vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtása érdekében. Az előírt büntetéseknek hatékonynak, arányosnak, visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentik az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokat.

49. cikk
Jelentéstétel a Bizottságnak

(1)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a tagállamok minden naptári évre vonatkozóan összesített formában és a Bizottság által az (5) bekezdés szerint meghatározott formátumban nyilvánosságra hozzák a következő adatokat, amelyek a gyártóktól, a gyártói felelősségi szervezetektől és a hulladékgazdálkodási szolgáltatóktól kapott információkon és adatokon alapulnak:

a)a tagállamban nyilvántartott járművek száma;

b)a tagállam területén első alkalommal forgalmazott járművek száma;

c)a tagállamban gyűjtött és szennyezésmentesített, hulladékká vált gépjárművek száma és tömege;

d)a tagállam területén újrafeldolgozott, hulladékká vált gépjárművek száma és tömege;

e)a más tagállamba vagy harmadik országba exportált vagy további kezelés céljából szállított, hulladékká vált gépjárművek száma és tömege;

f)a kiadott bontási igazolások száma;

g)a hulladékká vált gépjárművekből a következő célokból eltávolított alkatrészek, alkotóelemek és anyagok teljes mennyisége és tömege;

i.újrafelhasználás;

ii.újragyártás vagy felújítás;

iii.újrafeldolgozás;

iv.hasznosítás, például energetikai hasznosítás;

v.ártalmatlanítás;

h)a d) pontban említettől eltérő módon kezelt, hulladékká vált gépjárművek mennyisége és tömege;

i)a feltöltésre használt, hulladékká vált gépjárművek mennyisége és tömege;

j)a 34. cikkben meghatározott célértékeknek a tagállamban működő valamennyi hulladékgazdálkodási szolgáltató által elért aránya;

k)a 30. cikk (2) bekezdésében meghatározott mentesség alkalmazása és a jelentéstevő tagállam általi nyomon követésének módja;

l) a gyártói felelősségi szervezetekre vonatkozó adatok, beleértve az általuk képviselt jogi személyek nevét;

m)a 21. cikk végrehajtásáról szóló adatok.

Az (1) bekezdésben említett adatokat a tagállamok azon jelentéstételi időszak végét követő 18 hónapon belül rendelkezésre bocsátják, amelyre vonatkozóan az adatokat gyűjtötték. Ezeknek az adatoknak géppel olvasható, rendezhető és kereshető formátumban kell rendelkezésre állniuk, és alkalmasaknak kell lenniük a harmadik felek általi felhasználást lehetővé tevő nyílt szabványokkal való használatra. A tagállamok értesítik a Bizottságot az első albekezdésben említett adatok rendelkezésre bocsátásáról.

Az első jelentéstételi időszak az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követő első naptári év.

(2)Az (1) bekezdéssel összhangban a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz minőség-ellenőrzési jelentést kell mellékelni. Az említett információt a Bizottság által az (5) bekezdéssel összhangban meghatározott formátumban kell benyújtani.

(3)A tagállamok ötévente jelentést készítenek, amelyben összefoglalják:

a)a 33. cikkel összhangban az alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználásának, újragyártásának és felújításának előmozdítása érdekében bevezetett ösztönzőket;

b)az e rendelet megsértése esetén a 48. cikkel összhangban elfogadott, nemzeti jogukban előirányzott büntetések és egyéb szankciók alkalmazását, beleértve a bejelentett jogsértések típusainak és a meghozott intézkedések típusainak a felsorolását;

c)a 46. cikkel összhangban végzett ellenőrzések eredményeit;

d)a „hulladékká vált gépjármű” és a „használt jármű” fogalommeghatározásának alkalmazási módját, beleértve az ezzel összefüggésben felmerülő gyakorlati nehézségeket is.

A tagállamok a jelentést az ötéves jelentéstételi időszak végétől számított hat hónapon belül benyújtják a Bizottságnak. Az első jelentést [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított hat évet követő hónap első napja]-ig kell benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felülvizsgálja a tagállamok által benyújtott jelentéseket, és adott esetben jelentéseket készít a kapott információkról annak érdekében, hogy megkönnyítse a tagállamokban alkalmazott bevált gyakorlatokra vonatkozó információk cseréjét.

(4)E rendelet végrehajtásának nyomon követése céljából a Bizottság összegyűjti és felülvizsgálja az e cikkel összhangban rendelkezésre bocsátott információkat.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a következőket:

a)az adatok (1) bekezdés szerinti kiszámításának, ellenőrzésének és jelentésének módszertana és szabályai, beleértve a következőket:

i.az (1) bekezdés g), h) és i) pontjában említett célokból eltávolított alkatrészek, alkotóelemek és anyagok mennyiségének és tömegének meghatározására szolgáló módszertan;

ii.az újrafeldolgozott hulladék tömegének meghatározására szolgáló módszertan, beleértve a számítási pontok és mérési pontok meghatározását, valamint szükség esetén átlagos veszteségráták alkalmazásának lehetőségét;

iii.a 34. cikkben említett újrafelhasználási, újrafeldolgozási és hasznosítási célértékek elérésének kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan;

b)az (1) bekezdésben említett, a Bizottság felé történő jelentéstétel, valamint a minőség-ellenőrzési jelentés formátuma.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)A gyártók, a gyártói felelősségi szervezetek, a hulladékgazdálkodási szolgáltatók és más érintett gazdasági szereplők pontos és megbízható adatokat szolgáltatnak az illetékes hatóságoknak, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára az e cikk szerinti jelentéstételi kötelezettségeik teljesítését.

VII. FEJEZET
FELHATALMAZÁS ÉS A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

50. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

(2)A Bizottság az 5. cikk (4) bekezdése, a 6. cikk (3) és (4) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 9. cikk (7) bekezdése, a 11. cikk (3) bekezdése, a 12. cikk (3) bekezdése, a 21. cikk (2) bekezdése, a 22. cikk (4) bekezdése, a 27. cikk (4) bekezdése, a 38. cikk (7) bekezdése és a 40. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = e rendelet hatálybalépésének napja]-i kezdettel öt évre kap felhatalmazást. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az ötéves időtartam vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 7. cikk (3) bekezdésében, a 9. cikk (7) bekezdésében, a 11. cikk (3) bekezdésében, a 12. cikk (3) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 22. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (4) bekezdésében, a 38. cikk (7) bekezdésében és a 40. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti a benne meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)Az 5. cikk (4) bekezdése, a 6. cikk (3) és (4) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 9. cikk (7) bekezdése, a 11. cikk (3) bekezdése, a 12. cikk (3) bekezdése, a 21. cikk (2) bekezdése, a 22. cikk (4) bekezdése, a 27. cikk (4) bekezdése, a 38. cikk (7) bekezdése és a 40. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

51. cikk
A bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot a 2008/98/EK irányelv 39. cikkével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

VIII. FEJEZET
MÓDOSÍTÁSOK

53. cikk
Az (EU) 2019/1020 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/1020 rendelet II. mellékletének 10. és 11. pontját el kell hagyni.

54. cikk
Az (EU) 2018/858 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/858 rendelet II. melléklete e rendelet X. mellékletének megfelelően módosul.

IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. cikk
Felülvizsgálat

(1)203*. december 31-ig [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 95 hónapot követő év utolsó napja] a Bizottság felülvizsgálja e rendelet alkalmazását, valamint a környezetre, az emberi egészségre és az egységes piac működésére gyakorolt hatását, és jelentést készít arról, amelyet benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)Figyelembe véve a műszaki fejlődést és a tagállamokban összegyűlt gyakorlati tapasztalatokat, valamint az 1907/2006/EK rendelet felülvizsgálatát, ebben a jelentésében a Bizottság a következő szempontok alapján értékeli ezt a rendeletet:

a)a rendelet hatálya kiterjesztésének szükségessége, különösen a II. és a III. fejezetnek, valamint a IV. fejezet II. szakaszának rendelkezéseit a 168/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c)–g) pontjában meghatározott L3e, L4e, L5e, L6e és L7e kategóriájú járművekre, valamint az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművekre;

b)a járművekben jelen lévő, aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó intézkedések, valamint esetleges további rendelkezések bevezetésének szükségessége olyan, aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatban, amelyek hatással lehetnek a járművek életciklusuk végén történő jó minőségű újrafeldolgozására;

c)a hulladékká vált gépjárművek kezelésére vonatkozóan a IV. fejezetben meghatározott intézkedések, beleértve a 34. cikkben meghatározott célértékek szintjét és azok felülvizsgálatának szükségességét;

d)a jogsértések, valamint a 48. cikkben meghatározott büntetések hatékonysága, arányossága és visszatartó ereje;

e)e rendelet 5. cikke módosításának szükségessége.

56. cikk
Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)A 2000/53/EK irányelv [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 12 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től hatályát veszti.

A 2000/53/EK irányelv alábbi rendelkezései azonban továbbra is alkalmazandók:

a)a 4. cikk (2) bekezdése [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 71 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig;

b)az 5. cikk (4) bekezdésének második albekezdése, a 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, a 8. cikk (3) és (4) bekezdése [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig;

c)a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja, 20**. december 31-ig [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az évet = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 35 hónapot követő év utolsó napja]-ig;

d)a 9. cikk (1a) bekezdésének első és harmadik albekezdése, (1b) és (1d) bekezdése [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig;

e)a 9. cikk (1a) bekezdésének második albekezdése [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 59 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig.

(2)A 2005/64/EK irányelv [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 71 hónapot követő hónap utolsó napja]-tól/-től hatályát veszti.

A 6. cikkének (3) bekezdése ugyanakkor már [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-án/-én hatályát veszíti.

(3)A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a XI. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

57. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)Ezt a rendeletet [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 12 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kell alkalmazni.

Az 54. cikket azonban [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a járművek tervezésére vonatkozó körforgásossági követelményekről és a hulladékká vált gépjárművek kezeléséről, valamint az (EU) 2018/858 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról és a 2000/53/EK és a 2005/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Szakpolitikai területek: 03 Belső piac

09 Környezet

Tevékenységek: 09 02 02 Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) – Körforgásos gazdaság és életminőség

03 02 01 01 – Az áruk és szolgáltatások belső piacának működése és fejlesztése

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

 új intézkedés

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 71

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

Az uniós belső piac működésének javítása a járművek tervezésével, gyártásával, üzemi élettartamával és életciklusuk végén történő kezelésével kapcsolatos negatív környezeti hatások csökkentése, valamint a gépjárműipar és az újrafeldolgozási ágazat fenntarthatóságához való hozzájárulás révén.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

Tervezés és gyártás

– A járművekben lévő anyagok, alkatrészek és alkotóelemek eltávolításának, újrafelhasználásának, újragyártásának és újrafeldolgozásának megkönnyítése és fokozása.

– Újrafeldolgozott anyagok használatának növelése a járművek gyártása során, ami ösztönözi az újrafeldolgozást, csökkenti a nyersanyagoktól való stratégiai függőséget, és támogatja a gépjárműipar dekarbonizációját.

– A körforgásos jelleg növelése a jelenleg a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó és a 3R típusjóváhagyásról szóló jogszabályok alkalmazási körébe nem tartozó tehergépkocsik, buszok, pótkocsik és egyes L kategóriájú járművek esetében.

Életciklus végi kezelés

– A hulladékká vált gépjárművek kezelésének javítása az újrafelhasznált, újragyártott és újrafeldolgozott anyagok mennyiségének növelésével és minőségének javításával, ezáltal csökkentve az életciklus végéhez kapcsolódó környezeti lábnyomot.

– A hulladékká vált gépjárművek begyűjtésének fokozása az EU-ban, és az EU-ból exportált használt járművek közlekedésre alkalmas műszaki állapotának biztosítása annak érdekében, hogy csökkenjen a „hiányzó járművek” száma és környezeti lábnyoma.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

– A járművek gyártási és hulladékfázisainak jobb összehangolása.

– Az újrafeldolgozás ösztönzése, a nyersanyagoktól és az energiától való stratégiai függőség csökkentése.

– A gépjárműipar dekarbonizációjának támogatása.

– A járművek újrafeldolgozásához kapcsolódó környezeti lábnyom csökkentése.

– Az EU külső szennyezési lábnyomának és a közlekedésre nem alkalmas műszaki állapotban lévő használt járművek kivitelével kapcsolatos közúti közlekedésbiztonsági kockázatoknak a csökkentése.

– A körforgásos jelleg növelése és a jelenleg az alkalmazási körön kívül eső járművek megfelelő kezelésének biztosítása.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

– A járművek jobb újrafeldolgozhatósága és újrafelhasználhatósága.

– Egyszerűsített bontási információk a hulladékkezelési szolgáltatók számára.

– Alacsonyabb javítási költségek a használt pótalkatrészeknek köszönhetően.

– A járművek hatékonyabb begyűjtése, a rossz minőségű használt járművek és a hulladékká vált gépjárművek kivitelének csökkenése.

– A jogellenesen és nem hivatalosan kezelt járművek számának csökkenése.

– Az újrafelhasznált és újrafeldolgozott alkatrészek és alkotóelemek mennyiségének növekedése.

– Az újrafeldolgozott, jobb minőségben újrafeldolgozott anyagok mennyiségének növekedése, valamint több újrafeldolgozott kritikus és stratégiai fontosságú anyag, ami csökkenti a függőséget.

– Az energiafüggőség csökkentése a fém- és a műanyaggyártásban.

– Alacsonyabb mennyiségű hulladéklerakás.

– A műanyagok és esetleg más anyagok újrafeldolgozott tartalmának magasabb felhasználási aránya az új járművekben.

– Az üvegházhatású gázok jelentős megtakarítása a jobb erőforrás-hatékonyság révén.

– A levegőszennyezés és a közúti balesetek csökkenése az importáló országokban a jobb minőségű és közlekedésre alkalmas műszaki állapotú járművek révén.

– Alacsonyabb javítási költségek a járműtulajdonosoknál.

– A jobb begyűjtésből és kezelésből származó bevételek növekedése.

– A másodlagos nyersanyagok, különösen a műanyagok piacának javulása.

– A műanyagok fokozott újrafeldolgozása miatt a levegőszennyezés csökkenése.

– A foglalkoztatás jelentős növekedése.

– A rosszul kezelt hulladék környezeti externáliáinak csökkenése.

– Legitimebb jövedelmek és megnövekedett adóbevételek.

– A jelenleg az alkalmazási körön kívül eső járművek jobb újrafelhasználása és újrafeldolgozása.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A részletes követelményeket végrehajtási/felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni 1–8 éves időkereten belül. E javasolt rendelet alapján egy sor intézkedésre kerül sor megbízatások, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási határozatok és hatásvizsgálati jelentések keretében.

Az intézkedések következetes meghatározásra és jobb ellenőrzésre terjednek ki az újrafeldolgozhatóságra, az újrafelhasználhatóságra, az eltávolíthatóságra és a körforgásos jellegre vonatkozó tájékoztatási követelményekkel és az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó nyilatkozatokkal. A begyűjtést és a kezelést illetően különböző rendelkezések további előírások megállapítását követelik meg a begyűjtésre és kezelésre vonatkozóan, beleértve az újrafelhasználási és újrafeldolgozási célértékekre vonatkozó számítási szabályokat, valamint a tagállamok közötti elektronikus információcserét az interoperábilis nyilvántartások és az egyszerűsített vámellenőrzések lehetővé tétele érdekében. A további harmonizációs elemek a kiterjesztett gyártói felelősség díjmodulációjára és a határokon átnyúló kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó egységes kritériumok megállapításához kapcsolódnak.

Részletesebben (a feladatok befejezésének ütemezése a hatálybalépést követő hónapokban kifejezve):

– az újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányok meghatározására szolgáló módszertan javítása (36 hónap),

– a veszélyes anyagokra vonatkozó fennmaradó mentességek kockázatértékelésének javítása az ECHA támogatásával (24 hónap), az akkumulátorokkal kapcsolatos, anyagokra vonatkozó korlátozások alóli mentességek áthelyezése az elemekről szóló rendeletbe, általános felülvizsgálat és a REACH-rendelettel/salátarendelettel való összehangolás (96 hónap),

– az újrafeldolgozottműanyag-tartalomra vonatkozó számítási és ellenőrzési szabályok (24 hónap), megvalósíthatósági tanulmány az újrafeldolgozott tartalom acélra (36 hónap) és más anyagokra (36 hónap) vonatkozó célértékeinek meghatározásához, nyilatkozatformátumok az egyéb anyagokra vonatkozóan, beleértve a kritikus fontosságú nyersanyagokat is (60 hónap),

– az elektromos járművek hajtóakkumulátoraira és elektromos meghajtású motorjaira vonatkozó eltávolíthatósági követelmények meghatározása, valamint az egyéb releváns alkotóelemek eltávolítására vonatkozó általános információk, beleértve a VII. melléklet szerinti szelektív kezelés módosítását (36 hónap), a tájékoztatási követelmények aktualizálását (72 hónap),

– a körforgásossági stratégia követelményeinek és a harmonizált jelentéstételnek a meghatározása (36 hónap),

– a műanyag alkatrészekre (72 hónap után aktualizálva), az elektromosjármű-hajtóakkumulátorokra és az elektromos meghajtású motorokra vonatkozó jelölési követelmények, összhangban az elemekről szóló rendelet és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály követelményeivel (36 hónap),

– a kiviteli jelentéstételi kötelezettségek és a kezelési teljesítményre vonatkozó számítási szabályok módosítása (24 hónap),

– a jelenleg (az ESTAT által végrehajtott) 2005/293 bizottsági határozaton alapuló, a kezelési teljesítményre vonatkozó meglévő jelentéstétel és formátumok aktualizálása, különösen az eltávolított akkumulátorok és elektromos meghajtású motorok tekintetében (36 hónap),

– a típusjóváhagyó hatóságok rendelkezésére bocsátandó típusjóváhagyási formátumok és adatközlő mappa aktualizálása (24 és 48 hónap között a meglévő felhatalmazás alapján),

– a körforgásossági járműútlevélre vonatkozó kritériumok kidolgozása (84 hónap),

– harmonizált kiterjesztett gyártói felelősségi díj (60 hónap) és határokon átnyúló kiterjesztett gyártói felelősségi együttműködési kritériumok (36 hónap),

– a használt járművek exportjára, a közlekedésre alkalmas műszaki állapotra vonatkozó követelményre és a gépjármű-nyilvántartási információk átjárhatóságára vonatkozó kritériumok (48 hónap),

– az „egyablakos” rendszer fejlesztése és az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság támogatása a vámhatóságok részére történő információtovábbításhoz a MOVE-HUB keretében (84 hónap) – A pótalkatrészek piaca működésének értékelése (96 hónap, felülvizsgálati záradék),

– fokozatosan bevezetett megközelítés az alkalmazási kör jármű-kategóriák vonatkozásában történő kiterjesztéséhez és a felülvizsgálat előkészítéséhez (96 hónap).

Az európai szintű fellépés indokai (előzetes):

Az elhasználódott járművekről szóló, több mint 20 évvel ezelőtt elfogadott jelenlegi irányelvet korszerűsíteni kell annak biztosítása érdekében, hogy a gyártók, az importőrök és a gazdasági szereplők ösztönzést kapjanak a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához, és képesek legyenek hozzájárulni a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervhez.

Ezen irányelvek értékelései rámutattak, hogy jelentős javításokra van szükség a gépjárműipar körforgásos gazdaságra való átállásának fellendítéséhez, amely által csökkenteni lehet a járművek gyártásához és életciklus végi kezeléséhez kötődő környezeti lábnyomot, valamint meg lehet erősíteni az európai gépjárműipar és újrafeldolgozó ipar fenntarthatóságát.

Minthogy a gépjárműipar jelentős átalakuláson megy át az elektromos járművekre való átállással, ez azt jelenti, hogy a járművek környezeti lábnyomának legnagyobb része a felhasználási szakaszról a gyártási és újrafeldolgozási szakaszra helyeződik át, és a kritikus fontosságú nyersanyagokból jelentős készletekre lesz szükség.

Várható uniós hozzáadott érték (utólagos):

Ez a fellépés csökkenti az uniós ipar ellátási láncainak bekövetkező fokozott sebezhetőségét, különösen az EU stratégiai autonómiája szempontjából nélkülözhetetlen, kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében. Ugyanakkor a begyűjtés és a kezelés minőségének javítása elősegíti az újrafeldolgozott anyagok jobb elterjedését, ami 2040-ig évente akár 14 millió tonna CO2-egyenértékkel is támogatja a szén-dioxid-semleges gazdaságra való átállást.

Az egységes rendelet formájában megvalósuló uniós megközelítés hozzáadott értéke abban rejlik, hogy biztosítja a következetességet a típusjóváhagyási keret hatálya alá tartozó járművek tervezésére és gyártására vonatkozó követelmények, valamint a begyűjtési és hulladékgazdálkodási szakaszokra vonatkozó követelmények között. Jobb szinkronizálásra van szükség az újrafelhasználásból, újragyártásból és újrafeldolgozásból származó alkatrészek, alkotóelemek és anyagok gazdasági és környezeti minőségének megőrzése érdekében.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Ez a rendelet az elemekről szóló rendelet példáját követi, amely átfogó keretet biztosít az akkumulátorok körforgásos jellegének javításához. Számos rendelkezés egészíti ki az elemekről szóló rendelet szerinti legnagyobb jövőbeli alágazatot alkotó elektromosjármű-hajtóakkumulátorokra vonatkozó fenntarthatósági követelményeket. A hulladékokkal kapcsolatos ezen ágazati jogszabályokban – amelyeket teljes mértékben be kell építeni a típusjóváhagyási keretbe – tovább pontosítják a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló, nemrégiben elfogadott jogi aktusban tárgyalt, kritikus és stratégiai fontosságú nyersanyagok tervezésének, gyártásának és hasznosításának javítása iránti részletes igényeket, különösen a járművek elektromos meghajtású motorjaiban található állandó mágneses anyagok tekintetében.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

Az Európai Bizottság nagyszabású helyreállítási tervet javasol, amely a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó hosszú távú, megerősített költségvetésen és egy új helyreállítási eszközön, az Európai Uniós Helyreállítási Eszközön (Next Generation EU) alapul.

Az EU helyreállítási stratégiájának alapját az európai zöld megállapodás képezi. A zöld megállapodás célul tűzi ki a tisztább közlekedést és logisztikát, beleértve az e-mobilitást is, amelyek az akkumulátorok, az elektromos meghajtású motorok és számos más kritikus fontosságú és stratégiai nyersanyag (beleértve az összevont termelésienergia-felhasználásukat is) iránti kereslet exponenciális növekedésének fő mozgatórugói.

E rendelet célkitűzéseit támogatja a többéves pénzügyi keret és a Next Generation EU, amelyek jelentős hangsúlyt fektetnek az európai gazdaság klímasemleges és körforgásos modellekre való átállását támogató finanszírozásra és beruházásokra. Ide tartoznak a hulladékgazdálkodás korszerűsítésére, a konkrét hulladékáramok újrafeldolgozási kapacitásának növelésére, valamint a jó minőségű újrafeldolgozás és innováció előmozdítására irányuló beruházások.

A körforgásos gazdaság a Horizont Európa kutatási mátrixában, nevezetesen a körforgásos gazdaságra vonatkozó partnerségben is szerepel, és a 2021–2027-es környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) egyik pillére. Ezek fontosak lesznek Európa fenntartható versenyképességének biztosításához ezen a területen, valamint a gazdaság, a növekedés és a jóllét fellendítéséhez. Az EU a következő többéves pénzügyi keret időszakában várhatóan továbbra is támogatja az ezen a területen és a kapcsolódó területeken végzett kutatást.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

Az anyagokra vonatkozó korlátozások értékelésének észszerűsítése és következetességének javítása érdekében az ECHA (anyagok kockázatértékelése) és a JRC (módszerek és eljárások kidolgozása) szakértelme lenne a legmegfelelőbb a javasolt megközelítés következetes végrehajtásának biztosítására olyan kapcsolódó témák tekintetében, mint a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet, az elemekre és a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó, szintén az említett intézmények szakértelmére támaszkodó jogszabályok.

Ami a JRC-t illeti, a munka építhetne a JRC korábbi kutatásaira, amelyek az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó célértékek és az akkumulátorok újrafeldolgozási arányára vonatkozó ellenőrzési szabályok hatásvizsgálatával foglalkoznak, valamint a JRC által a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel kapcsolatban jelenleg folytatott tevékenységekre, továbbá a JRC által a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (DG GROW) számára a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó jövőbeli szakpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban végzett tevékenységekre (0,837 millió EUR). A JRC mérlegelni fogja, hogy a Környezetvédelmi Főigazgatósággal (DG ENV) és a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósággal együttműködésben hogyan lehetne a legjobban összehangolni és támogatni a munkát.

Az informatikai rendszer és adatcsere vámellenőrzésekkel kapcsolatos fejlesztése tekintetében az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság (DG TAXUD) és a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) személyzeti és erőforrásigényei a gépjármű-nyilvántartási információk MOVE-HUB elektronikus rendszeren keresztül történő digitalizációjához kapcsolódnak, és tükrözik azt a törekvést, hogy korlátozzák a rossz minőségű, közlekedésre nem alkalmas műszaki állapotú járművek harmadik országokba irányuló kivitelét a járművek ismeretlen hollétével kapcsolatos állandó probléma kezelése érdekében. Hosszú távon ez az informatikai fejlesztés támogatja a gépjármű-nyilvántartási információk további digitalizálását, amely jelenleg megfontolás alatt áll a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság e tárgyra vonatkozó irányelveinek folyamatban lévő, 2023-ban később elfogadásra kerülő felülvizsgálata során.

A körforgásossági stratégia, a körforgásossági járműútlevélre vonatkozó kritériumok, valamint a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos követelmények tekintetében a külső vállalkozók vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy biztosítsák a szükséges technikai támogatást (a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságtól 0,500 millió EUR). Ugyanez vonatkozik a kezelési követelményekkel, a pótalkatrészek piacának működésével, az anyagokra vonatkozó korlátozás alóli mentességek felülvizsgálatának előkészítésével (0,075 millió EUR) és az alkalmazási kör kiterjesztésének tervezett fokozatos bevezetésével (a Környezetvédelmi Főigazgatóság által 2024–2027-re megállapított 0,575 millió EUR) kapcsolatos támogató tanulmányokra is.

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

– időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–végrehajtás 2025-től 2028-ig tartó beindítási időszakkal,

–azt követően: rendes ütem és a teljes körű végrehajtás 2032 körül.

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i) 72

 Bizottság általi közvetlen irányítás

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

– végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az EBB és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A Környezetvédelmi Főigazgatóság, a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság, a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság, az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság általi közvetlen irányítás, valamint a Közös Kutatóközponttal kötött igazgatási megállapodások.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A kezdeményezés magában foglalja a közbeszerzést, az igazgatási megállapodást a JRC-vel és a Bizottság főképviselőjére gyakorolt hatást.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

N/A

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

N/A

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

N/A

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	Diff./Nem diff. 73	EFTA-országoktól 74	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 75	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
1.	03.02.01.01. – Az áruk és szolgáltatások belső piacának működése és fejlesztése	Diff.	IGEN	NEM	NEM	NEM
3.	09.02.02. – Körforgásos gazdaság és életminőség	Diff.	IGEN	NEM	NEM	NEM
7.	20.02.01.01. Szerződéses alkalmazottak	Nem diff.	NEM	NEM	NEM	NEM
7.	20.02.01.03. Átmenetileg az intézményhez kirendelt nemzeti köztisztviselők	Nem diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	Diff./Nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	N/A

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

Főigazgatóság: Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság	03.02.01.01.		2024 N − 1	2025 N	2026 N + 1	2027 N + 2	ÖSSZESEN 2024–2027
Operatív kiadás, támogató tanulmányok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	–	0,250	–	0,250	0,500
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	–	0,250	–	0,250	0,500
Előirányzatok ÖSSZESEN a DG GROW tekintetében	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= 1a + 1b + 3	–	0,250	–	0,250	0,500
	Kifizetési előirányzatok	= 2a + 2b + 3	–	0,250	–	0,250	0,500

A Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság becslései szerint az újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányokra vonatkozó aktualizált módszertan kidolgozásához, az akkumulátorokra és az elektromos meghajtású motorokra vonatkozó eltávolíthatósági kritériumokhoz, valamint a javasolt körforgásossági járműútlevéllel összefüggő elektronikus információcseréhez 0,250, illetve 0,250 millió EUR-ra van szükség.

A 2028 és 2033 közötti időszakban további erőforrásokra lesz szükség az alábbiak terén a jelenlegi több éves pénzügyi keret 2027-es végét követően végzett munka előrehaladása érdekében: a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság esetében a 2028-tól a körülbelül 2032-es teljes megvalósításig tartó időszakra összesen mintegy 0,150 millió EUR-t irányoztak elő műszaki tanulmányokra.

A fent említett összegre a Környezetvédelmi Főigazgatóság/a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság és a JRC között megvitatandó igazgatási megállapodások megfelelő hányadának finanszírozásához, valamint a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság rendelkezéseivel (az újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányok aktualizált módszertana, az akkumulátorokra és az elektromos meghajtású motorokra vonatkozó eltávolíthatósági kritériumok, valamint a javasolt körforgásossági járműútlevél elektronikus cseréje) kapcsolatos tanulmányok és adatok beszerzéséhez is szükség lenne. Figyelembe vennék a JRC által a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályhoz nyújtott, folyamatban lévő szakpolitikai támogatással fennálló jelentős szinergiákat.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Természeti erőforrások és környezet

Főigazgatóság: Környezetvédelmi Főigazgatóság	09.02.02		2024 N − 1	2025 N	2026 N + 1	2027 N + 2	ÖSSZESEN 2024–2027
A Környezetvédelmi Főigazgatóság operatív kiadásai, támogató tanulmányok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	0,025	0,200	0,050	0,300	0,575
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	0,025	0,200	0,050	0,300	0,575
Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságra átruházott felhatalmazás, az egyablakos vámügyintézési rendszer fejlesztése	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)	–	0,030	0,260	0,260	0,550
	Kifizetési előirányzatok	(2b)	–	0,030	0,260	0,260	0,550
A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságra átruházott felhatalmazás, informatikai támogatás	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	0,225	0,080	0,080	0,080	0,465
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	0,225	0,080	0,080	0,080	0,465
A Közös Kutatóközponttal kötött adminisztratív megállapodás	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	–	0,209	0,293	0,335	0,837
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	–	0,209	0,293	0,335	0,837
Előirányzatok ÖSSZESEN a DG ENV tekintetében	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= 1a + 1b + 3	0,250	0,519	0,683	0,975	2,427
	Kifizetési előirányzatok	= 2a + 2b + 3	0,250	0,519	0,683	0,975	2,427

A Környezetvédelmi Főigazgatóság becslést készített arról, hogy szükség van-e műszaki támogató tanulmányokra (2024 és 2031 között) az újrafeldolgozottműanyag-tartalomra és a kémiai újrafeldolgozási kilátásokra vonatkozóan (0,100 millió EUR), becslést készített az újrafeldolgozottacél-tartalomra vonatkozó célértékek meghatározására szolgáló tanulmányról (0,100 millió EUR), a kritikus fontosságú nyersanyagok, az alumínium és a magnézium újrafeldolgozott tartalmára vonatkozó szélesebb körű megvalósíthatósági tanulmányról (0,100 millió EUR 2027-ben), a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos díjmodulációra vonatkozó kritériumokról (0,050 millió EUR), a zúzalékkezelési technológiákra (PTS) vonatkozó minőségi követelményekről (0,050 millió EUR), a határokon átnyúló kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos együttműködési mechanizmusról (0,100 millió EUR), az anyagkorlátozási mentességek felülvizsgálatára való felkészülésről (0,075 millió EUR), valamint a 2024 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, az újrafeldolgozási teljesítmény kiszámítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokról (0,575 millió EUR).

A JRC valószínűleg fontos szerepet fog játszani abban, hogy támogatja a Bizottságot az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó előírások kidolgozásához, az akkumulátorok és a kritikus fontosságú nyersanyagokban gazdag elektromos meghajtású motorok eltávolíthatóságához, valamint a kezeléssel kapcsolatos számítási és ellenőrzési szabályokhoz szükséges, fent említett technikai munka egy részét érintően. Egy lehetséges igazgatási megállapodás fedezheti a becsült igényeket (0,837 millió EUR 2024–2027-ben), miközben maximalizálja a szinergiákat a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályra, a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre, az egyszer használatos műanyagokra és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendeletre irányuló javaslatok szerinti kapcsolódó feladatokkal.

A Környezetvédelmi Főigazgatóságtól az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságra és a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságra felhatalmazást ruháztak át a gépjármű-nyilvántartási információk oly módon történő digitalizálása céljából, hogy kiterjesztik az informatikai rendszereket a gépjármű-nyilvántartások digitalizálásának interoperabilitása érdekében, és második lépésként valós idejű exportellenőrzéseket alakítanak ki a 2024 és 2027 közötti időszakra vonatkozó egyablakos vámügyintézési rendszerhez való kapcsolódás révén.

c)A Környezetvédelmi Főigazgatóság esetében a 2028-tól a körülbelül 2032-es teljes megvalósításig tartó időszakra összesen mintegy 0,550 millió EUR-t irányoztak elő műszaki tanulmányokra.

d)Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság esetében a 2028-tól a körülbelül 2032-es teljes megvalósításig tartó időszakra összesen mintegy 0,500 millió EUR-t irányoztak elő IT-fejlesztésre.

e)Források a JRC számára esetleges további igazgatási megállapodások formájában, összesen 0,335 millió EUR összegben 2028 és 2032 között.

A többéves pénzügyi keret 1–6. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= 4 + 6	0,250	0,769	0,683	1,225	2,927
	Kifizetési előirányzatok	= 5 + 6	0,250	0,769	0,683	1,225	2,927

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Igazgatási kiadások

Környezetvédelmi Főigazgatóság, Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság			2024 N − 1	2025 N	2026 N + 1	2027 N + 2	ÖSSZESEN 2024–2027
Humán erőforrás – Környezetvédelmi Főigazgatóság	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	0,139	0,275	0,321	0,321	1,055
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	0,139	0,275	0,321	0,321	1,055
Humán erőforrás – Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	–	0,091	0,137	0,137	0,364
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	–	0,091	0,137	0,137	0,364


A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN a DG GROW, DG TAXUD tekintetében	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= 1a + 1b + 3	0,139	0,366	0,457	0,457	1,419
	Kifizetési előirányzatok	= 2a + 2b + 3	0,139	0,366	0,457	0,457	1,419

A személyzeti igények indoklását a 3.2.3. szakasz tartalmazza.

2024
N − 1

2025
N

2026
N + 1

2027
N + 2

ÖSSZESEN

2024–2027

A többéves pénzügyi keret
1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

0,389

1,135

1,140

1,682

4,346

Kifizetési előirányzatok

0,389

1,135

1,140

1,682

4,346

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket



Év:
N

Év:
N + 1

Év:
N + 2

Év:
N + 3

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 76

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 77 …

– Kimenet

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

– Kimenet

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Az igazgatási előirányzatokra vonatkozó becsült igények a Bizottságnál

– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2024 N − 1	2025 N	2026 N + 1	2027 N + 2	ÖSSZESEN 2024–2027
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) DG GROW: TA
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) DG ENV: TA
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
DG ENV – 20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)		1,5	3	3,5	3,5	11,5
DG TAXUD – 20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)		0,0	1,0	1,5	1,5	4,0
	– a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		1,5	4,0	5,0	5,0	15,5

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Az általános irányításhoz nincs szükség további technikai segítségnyújtási álláshelyekre. Az összes tárgyalási feladat 2024-ben várható felügyeletét, valamint a másodlagos jogszabályok javasolt határidők szerinti előkészítését, kidolgozását és elfogadását a meglévő technikai segítségnyújtási személyzet fogja ellátni.

Külső munkatársak

A Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság által vezetett további technikai feladatokat a meglévő személyzet fogja ellátni, kiegészítve a Környezetvédelmi Főigazgatóság támogatásával és a JRC technikai szakértelmével (amennyiben megállapodás született):

– az újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányok meghatározására szolgáló módszertan javítása,

– a veszélyes anyagokra vonatkozó fennmaradó mentességek kockázatértékelésének javítása az ECHA támogatásával, az akkumulátorokkal kapcsolatos, anyagokra vonatkozó korlátozások alóli mentességek áthelyezése az elemekről szóló rendeletbe, általános felülvizsgálat és a REACH-rendelettel/salátarendelettel való összehangolás,

– az elektromos járművek hajtóakkumulátoraira és elektromos meghajtású motorjaira vonatkozó eltávolíthatósági követelmények meghatározása, valamint az egyéb releváns alkotóelemek eltávolítására vonatkozó általános információk, beleértve a IV. melléklet szerinti szelektív kezelés módosítását a tájékoztatási követelmények aktualizálását (JRC támogatás),

– a körforgásossági stratégia követelményeinek meghatározása,

– a típusjóváhagyó hatóságok rendelkezésére bocsátandó típusjóváhagyási formátumok és adatközlő mappa aktualizálása,

– a körforgásossági járműútlevélre vonatkozó kritériumok kidolgozása.

A Környezetvédelmi Főigazgatóság esetében a további feladatokat további CA és END álláshelyeknek kell ellátniuk. A Környezetvédelmi Főigazgatóság esetében ez 2024-től kezdődően 1,0 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő END lenne, amelyet 2024-ben 0,5 teljes munkaidős egyenértéknek, 2025-ben 2,0 teljes munkaidős egyenértéknek, 2026-ban és 2027-ben pedig 2,5 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő CA álláshely egészít ki a technikai munka elvégzése érdekében, a JRC támogatásával, amennyiben erről megállapodás született, beleértve a következőket:

-az újrafeldolgozottműanyag-tartalomra vonatkozó számítási és ellenőrzési szabályok, megvalósíthatósági tanulmány az újrafeldolgozottacél-tartalomra vonatkozó célértékek meghatározásához, szélesebb körű műszaki és gazdasági megvalósíthatósági tanulmány a kritikus fontosságú nyersanyagokra és más anyagokra vonatkozóan, nyilatkozatformátumok más anyagokhoz, beleértve a kritikus fontosságú nyersanyagokat (a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság és a JRC támogatása),

-a kiviteli jelentéstételi kötelezettségek és a kezelési teljesítményre vonatkozó számítási szabályok módosítása (JRC támogatás),

-a hulladékkezelési szolgáltatókra és a zúzalékkezelési technológiára vonatkozó minőségi követelmények,

-harmonizált kiterjesztett gyártói felelősségi díj és határokon átnyúló kiterjesztett gyártói felelősségi együttműködési kritériumok,

-használt járművek kivitelére vonatkozó kritériumok,

-a pótalkatrészek piaca működésének értékelése (96 hónap, felülvizsgálati záradék),

-fokozatosan bevezetett megközelítés az alkalmazási kör jármű-kategóriák vonatkozásában történő kiterjesztéséhez és a felülvizsgálat előkészítéséhez (96 hónap).

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság számára 2025-re 1,0 teljes munkaidős egyenértéknek, 2026-ra és 2027-re pedig 1,5 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő CA álláshelyet irányoznak elő, a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság feladatait pedig a meglévő személyzet fogja ellátni, a Környezetvédelmi Főigazgatóság technikai támogatásával (amelyet a Környezetvédelmi Főigazgatóság fent felsorolt munkatársai fedeznek):

-a közlekedésre alkalmas műszaki állapotra vonatkozó követelmény végrehajtása és a gépjármű-nyilvántartási információk interoperabilitása,

-– az „egyablakos” rendszer informatikai fejlesztése és az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság általi támogatás a MOVE-HUB keretében a vámhatóságok részére történő információtovábbításhoz.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés:

– teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belül.

– a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

– a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés:

– nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	Év: N 78	Év: N + 1	Év: N + 2	Év: N + 3	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása
		Év: N	Év: N + 1	Év: N + 2	Év: N + 3	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1) https://environment.ec.europa.eu/strategy/circular-economy-action-plan_en

(2) https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal/industry-and-green-deal_hu

(3) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1623311742827&uri=CELEX%3A52021DC0400

(4) https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-13852-2020-INIT/hu/pdf

(5) https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2021-0040_HU.html

(6) COM(2023) 165 final.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/64/EK irányelve (2005. október 26.) a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról.

(9) Lásd: az (EU) 2018/849 irányelv 10a. cikke (HL L 150., 2018.5.30., 93. o.).

(10) (EU) 2018/858 rendelet a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

(12) A gyártó az EU egyik tagállamában megszerezheti a tanúsítványt egy adott járműtípusra, amelyet aztán EU-szerte értékesíthet anélkül, hogy további vizsgálatokat kellene elvégeztetnie. A tanúsítványt nemzeti típusjóváhagyó hatóság adja ki, a vizsgálatokat pedig a kijelölt műszaki szolgálatok végzik el: https://single-market-economy.ec.europa.eu/sectors/automotive-industry/technical-harmonisation/technical-harmonisation-eu_en

(13) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az elemekről és a hulladékelemekről, a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, 2020/0353(COD).

(14) Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslat, COM(2022) 144.

(15) https://environment.ec.europa.eu/strategy/textiles-strategy_en

(16) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról és a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, COM(2022) 142 final, 2022/0095 (COD).

(17) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a hulladékszállításról, valamint az 1257/2013/EU és az (EU) 2020/1056 rendelet módosításáról, COM(2021) 709 final, 2021/0367(COD).

(18) https://climate.ec.europa.eu/eu-action/european-green-deal/european-climate-law_en

(19) A csomaggal kapcsolatban további információkért lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_21_3541

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/851 rendelete (2023. április 19.) az (EU) 2019/631 rendeletnek az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásoknak az Unió fokozott éghajlatvédelmi törekvéseivel összhangban való megerősítése tekintetében történő módosításáról (HL L 110., 2023.4.25., 5. o.).

(21) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a gépjárművek és motorok, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek a kibocsátásuk és az akkumulátor tartóssága tekintetében történő típusjóváhagyásáról (Euro 7).

(22) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13132-Jarmubiztonsag-az-unios-muszaki-alkalmassagi-jogszabalycsomag-felulvizsgalata_hu

(23) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátását biztosító keret létrehozásáról, valamint a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, COM(2023) 160 final, 2023/0079 (COD).

(24) Meg kell jegyezni, hogy ez a javaslat követi a Bizottság által a közelmúltban előterjesztett jogalkotási javaslatok egyéb példáit, amelyek célja, hogy egyetlen jogszabály hatálya alá vonják a termékek teljes életciklusára vonatkozó, fenntarthatósági/körforgásossági követelményeket, és amelyek jogalapja a 114. cikk. Példaként említhetők a következők: az elemekről és a hulladékelemekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, valamint a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat.

(25) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/1912-End-of-life-vehicles-evaluating-the-EU-rules_hu

(26) Lásd a hatásvizsgálat 11. mellékletét.

(27) https://cor.europa.eu/en/our-work/Pages/Fit-for-Future-opinion-on-End-of-life-vehicles-and-3R-type-approval.aspx

(28) Az irányelv értékelése során nyilvános konzultációra került sor( https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/1912-Hulladekka-valt-gepjarmuvek-az-unios-szabalyok-ertekelese_hu ). 2020. október 15-én bevezető hatásvizsgálatot tettek közzé véleménynyilvánítás céljából, majd a hatásvizsgálat során 14 hetes nyilvános konzultációra került sor 2021. július 20. és 2021. október 26. között ( https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12633-End-of-life-vehicles-revision-of-EU-rules/public-consultation_hu ).

(29) Baron, Y.; Kosińska-Terrade, I.; Loew, C.; Köhler, A.; Moch, K.; Sutter, J.; Graulich, K.; Adjei, F.; Mehlhart, G.: Study to support the impact assessment for the review of Directive 2000/53/EC on End-of-Life Vehicles (Tanulmány az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv felülvizsgálatához kapcsolódó hatásvizsgálat alátámasztásához), Oeko-Institut, 2023. június.

(30) SWD(2021) 60 final.

(31) Maury, T., Tazi, N., Torres De Matos, C., Nessi, S., Antonopoulos, I., Pierri, E., Baldassarre, B., Garbarino, E., Gaudillat, P. and Mathieux, F., Towards recycled plastic content targets in new passenger cars (Úton az új személygépkocsik újrafeldolgozottműanyag-tartalmára vonatkozó célértékek eléréséhez), EUR 31047 EN, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2022., ISBN 978-92-76-51784-9 (online), doi: 10.2838/834615 (online), JRC129008.

(32) N. Tazi, M. Orefice, C. Marmy, Y. Baron, M. Ljunggren, P. Wäger, F. Mathieux, Initial analysis of selected measures to improve the circularity of Critical Raw Materials and other materials in passenger cars (A személygépkocsikban lévő kritikus fontosságú nyersanyagok és egyéb anyagok körforgásos jellegének a javítását célzó kiválasztott intézkedések kezdeti elemzése), EUR 31468 EN, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2023., ISBN 978-92-68-01625-1, doi: 10.2760/207541, JRC132821.

(33) https://cor.europa.eu/en/our-work/Pages/Fit-for-Future-opinion-on-End-of-life-vehicles-and-3R-type-approval.aspx

(34) A jövőállósági platform javaslataival kapcsolatban további információkért lásd a hatásvizsgálatról szóló jelentés 1. és 5. mellékletét.

(35) HL C ., ., . o.

(36) HL C ., ., . o.

(37) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final.

(38) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv, COM(2020) 98 final, 2020. március 11.

(39) A Tanács 2020. december 17-i következtetései: Helyreállítás a körforgásos és zöld gazdaság jegyében.

(40) Az Európai Parlament 2021. február 10-i állásfoglalása a körforgásos gazdaságról szóló új cselekvési tervről.

(41) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., 34. o.).

(42) Az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK irányelv értékelése, SWD(2021) 61 final.

(43) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/64/EK irányelve (2005. október 26.) a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 310., 2005.11.25., 10. o.).

(44) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

(45) https://www.unep.org/resources/report/global-trade-used-vehicles-report

(46) A hulladékká vált gépjárművek szállításáról szóló, kapcsolattartók számára kidolgozott 9. sz. iránymutatás, https://ec.europa.eu/environment/pdf/waste/shipments/correspondents_guidelines9_en.pdf

(47) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért, COM(2020) 667 final, 2020. november 14.

(48) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(49) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1021 rendelete (2019. június 20.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 169., 2019.6.25., 45. o.).

(50) Az Európai Parlament és a Tanács rendelete (2023. [dátum]) az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L […]).

(51) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátását biztosító keret létrehozásáról, valamint a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, COM(2023) 160 final.

(52) A Bizottság (EU) 2020/683 végrehajtási rendelete (2020. április 15.) az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszerei, alkotóelemei és önálló műszaki egységei jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 163., 2020.5.26., 1. o.).

(53) A Bizottság 2003/138/EK határozata (2003. február 27.) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti alkatrész- és anyagkódolási szabványok létrehozásáról (HL L 53., 2003.2.28., 58. o.).

(54) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról és a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(55) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a gépjárművek és motorok, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek a kibocsátásuk és az akkumulátor tartóssága tekintetében történő típusjóváhagyásáról (Euro 7), továbbá a 715/2007/EK rendelet és az 595/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(56) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(57) A Bizottság 2002/151/EK határozata (2002. február 19.) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (3) bekezdése szerint kiadott bontási igazolások minimumkövetelményeiről (HL L 50., 2002.2.21., 94. o.).

(58) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(59) COM(2021) 400.

(60) https://www.unep.org/resources/report/global-trade-used-vehicles-report

(61) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/45/EU irányelve (2014. április 3.) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 51. o.).

(62) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2399 rendelete (2022. november 23.) az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 317., 2022.12.9., 1. o.).

(63) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(64) A Bizottság 2005/293/EK határozata (2005. április 1.) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott, az újrahasználat/hasznosítás és újrahasználat/visszanyerés céljainak ellenőrzését szolgáló részletes szabályok megállapításáról (HL L 94., 2005.4.13., 30. o.).

(65) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(66) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(67) A Tanács 1999/37/EK irányelve (1999. április 29.) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.).

(68) Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.).

(69) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).

(70) A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).

(71) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(72) Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(73) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(74) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(75) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(76) A kimenetek a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkoznak (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(77) Az 1.4.2. pontban („Konkrét célkitűzés[ek]…”) feltüntetett célkitűzés.

(78) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

Homogén anyagok, alkatrészek és alkotóelemek	A mentesség alkalmazási köre és lejárta	Az 5. cikk (4) bekezdésének d) pontja értelmében címkét vagy más azonosító jelzést kell használni
Ólom mint ötvözőelem
1. a) Acél megmunkálási célokra és tűzihorganyzott acél alkatrészek készletben, legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal
1. b) Folyamatosan horganyzott acéllemez legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal	A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
2. a) Alumínium megmunkálási célokra, legfeljebb 2 tömegszázalék ólomtartalommal	A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
2. b) Alumínium legfeljebb 1,5 tömegszázalék ólomtartalommal	A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
2. c) i. Alumíniumötvözetek megmunkálási célokra, legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal	A 2028. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
2. c) ii. A 2. pont c) alpontjának i. alpontjában nem szereplő alumíniumötvözetek legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal(2)	(1)
3. Rézötvözetek legfeljebb 4 tömegszázalék ólomtartalommal	(3)
4. a) Csapágycsészék és -perselyek	A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
4. b) A motorokban, sebességváltókban és a légkondicionáló kompresszorokban található csapágycsészék és -perselyek	A 2011. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
Ólom és ólomvegyületek alkatrészekben
5. a) Ólom olyan nagyfeszültségű rendszerekhez használt akkumulátorokban(4), amelyeket kizárólag M1 és N1 kategóriájú járművek meghajtására használnak	A 2019. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X
5. b) i. Ólom akkumulátorokban: 1. 12 V-os alkalmazásokhoz; 2. 24 V-os alkalmazásokhoz az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkében meghatározott különleges rendeltetésű járművekben	(3)	X
5. b) ii. Ólom az 5. pont a) alpontjában vagy az 5. pont b) alpontjának i. alpontjában nem szereplő alkalmazásokhoz használt akkumulátorokban	A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X
6. Lengéscsillapítók	A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X
7. a) Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, üzemanyag- és légszállító tömlőkben, elasztomer/fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben	A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
7. b) Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, üzemanyag- és légszállító tömlőkben, elasztomer/fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal	A 2006. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
7. c) Elasztomerek kötőanyagai az erőátviteli alkalmazásokban, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal	A 2009. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
8. a) Elektromos és elektronikus alkatrészek áramköri kártyára való rögzítésére szolgáló ólomtartalmú forraszanyagok, illetve az alumínium elektrolitkondenzátor kivételével a csatlakozótűkön vagy áramköri kártyán lévő egyéb alkatrészek érintkezőinek ólomtartalmú bevonata	A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X(5)
8. b) Ólomtartalmú forraszanyag nem elektromos áramköri panelekre vagy üvegfelületre való forrasztáshoz	A 2011. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X(5)
8. c) Ólomtartalmú bevonat alumínium elektrolitkondenzátorok érintkezőin	A 2013. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X(5)
8. d) Ólomtartalmú forraszanyag üvegre való forrasztáshoz légtömegmérő érzékelőiben	A 2015. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X(5)
8. e) Magas olvadáspontú forrasztóanyagokban (azaz ólmot legalább 85 tömegszázalékban tartalmazó ólomötvözetekben) lévő ólom	(1)	X(5)
8. f) i. Ólomtartalmú, rugalmas tűs csatlakozórendszerek	A 2017. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X(5)
8. f) ii. Ólomtartalmú, rugalmas tűs csatlakozórendszerek, a járműkábelköteg csatlakozóinak érintkező felülete kivételével	A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X(5)
8. g) i. Tokozott flip chip integrált áramkörökben a félvezető chip és a hordozó között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő ólomtartalmú forraszanyag	A 2022. október 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X(5)
8. g) ii. Tokozott flip chip integrált áramkörökben a félvezető chip és a hordozó között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő ólomtartalmú forraszanyag, amennyiben ez az elektronikus kapcsolat az alábbiak bármelyikére épül: 1. 90 nm-es vagy annál nagyobb félvezető technológiai csomópont; 2. 300 mm₂-es vagy annál nagyobb egyedülálló chip bármely félvezető technológiájú csomópontban; 3. 300 mm₂-es vagy annál nagyobb chipek, vagy 300 mm₂-es vagy annál nagyobb szilícium távtartó rétegek több, egymásra helyezett chipet tartalmazó tokozásokban.	(1) A 2022. október 1. után típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X(5)
8. h) Ólomtartalmú forraszanyag hővezetőknek a hűtőbordához való rögzítéséhez olyan teljesítmény félvezető-egységekben, amelyek lapkamérete a projekciós területnek legalább 1 cm²-e, illetve névleges áramsűrűsége a szilíciumlapka-területet tekintve legalább 1 A/mm2	A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X(5)
8. i) Ólomtartalmú forraszanyag elektromos üvegfelület-kezeléshez a rétegelt üvegfelületre való forrasztás kivételével	A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X(5)
8. j) Ólomtartalmú forraszanyag rétegelt üvegfelületre való forrasztáshoz	A 2020. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X(5)
8. k) Fűtési alkalmazások – forrasztási pontonként 0,5 A-es vagy annál nagyobb hőárammal történő – forrasztása rétegelt üvegek legfeljebb 2,1 mm-es vastagságú tábláihoz. Ez a mentesség nem terjed ki a köztes polimerbe ágyazott csatlakozók forrasztására.	A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X(5)
9. Szelepülések	A 2003. július 1. előtt kifejlesztett motortípusok pótalkatrészeiként
10. a) Olyan elektromos és elektronikus alkatrészek, amelyek üvegben vagy kerámiában, üveg vagy kerámia beágyazó-anyagösszetételekben, üvegkerámia anyagban vagy üvegkerámia beágyazó-anyagösszetételekben ólmot tartalmaznak. Ez a mentesség nem terjed ki a következőkben történő ólomfelhasználásra: I.izzók üvege és gyújtógyertyák zománcbevonata; II.a 10. pont b), c) és d) alpontjában felsorolt alkatrészekben lévő dielektromos kerámiaanyagok		X(6) (a motorok piezoelektromos alkatrészeinek kivételével)
10. b) Integrált áramkörök vagy diszkrét félvezetők részét képező kondenzátorokban található ólom-cirkanát-titanát alapú, ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok
10. c) 125 V alatti névleges váltakozó feszültségű, illetve 250 V alatti névleges egyenfeszültségű kondenzátorokban található ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok	A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
10. d) Ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok az ultrahangos lokátorberendezések érzékelőinek a hőmérséklet miatti mérési hibáját ellensúlyozó kondenzátorokban	A 2017. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
11. Pirotechnikai indítópatronok	A 2006. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
12. A CO2-kibocsátását a kipufogóhő visszanyerésével csökkentő elektromos rendszerek ólomtartalmú hőelektromos anyagai	A 2019. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X
Hat vegyértékű króm
13. a) Korrózióvédő bevonatok	A 2007. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
13. b) Az alváz elemeiben felhasznált csavarokkal és anyacsavarokkal kapcsolatos korrózióvédő bevonatok	A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
14. Abszorpciós hűtőgépek szénacél hűtőrendszerében korróziógátló szerként használt, a hűtőközeg legfeljebb 0,75 tömegszázalékát kitevő hat vegyértékű króm: a)ha a hűtőgép teljesen vagy részben elektromos fűtőberendezéssel működik, és állandó üzemi feltételek mellett felvett elektromos teljesítménye nem éri el a 75 W-ot; b)ha a hűtőgép teljesen vagy részben elektromos fűtőberendezéssel működik, és állandó üzemi feltételek mellett felvett elektromos teljesítménye legalább 75 W; c)ha a hűtőgép teljes mértékben nem elektromos fűtőberendezéssel működik.	Az a) pont esetében: A 2020. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek A b) pont esetében: A 2026. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X
Higany
15. a) A fényszórókban használt kisülőlámpák	A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X
15. b) Műszerfal kijelzőiben használt fénycsövek	A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X
Kadmium
16. Elektromos meghajtású járművek akkumulátorai	A 2008. december 31. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

2000/53/EK irányelv	Ez a rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk, 1. pont	3. cikk, (1) bekezdés, 1. pont
2. cikk, 2. pont	3. cikk, (1) bekezdés, 2. pont
2. cikk, 3. pont	3. cikk, (1) bekezdés, 22. pont
2. cikk, 4. pont	3. cikk, (2) bekezdés, a) pont
2. cikk, 5. pont	3. cikk, (1) bekezdés, 16. pont
2. cikk, 6. pont	3. cikk, (1) bekezdés, 5. pont
2. cikk, 7. pont	3. cikk, (2) bekezdés, a) pont
2. cikk, 8. pont	3. cikk, (2) bekezdés, a) pont
2. cikk, 9. pont	3. cikk, (2) bekezdés, a) pont
2. cikk, 10. pont	3. cikk, (1) bekezdés, 35. pont
2. cikk, 11. pont	–
2. cikk, 11. pont, a) alpont	–
2. cikk, 11. pont, b) alpont	–
2. cikk, 11. pont, c) alpont	–
2. cikk, 11. pont, d) alpont	–
2. cikk, 12. pont	–
2. cikk, 13. pont	–
3. cikk, (1) bekezdés	2. cikk, 1. pont, a) alpont
3. cikk, (2) bekezdés	–
3. cikk, (3) bekezdés	–
3. cikk, (4) bekezdés	2. cikk, (2) bekezdés, a) pont és (5) bekezdés
3. cikk, (5) bekezdés	2. cikk, (1) bekezdés, c) pont és (5) és (6) bekezdés
4. cikk, (1) bekezdés, a) pont	5. cikk, (1) bekezdés
4. cikk, (1) bekezdés, b) pont	7. cikk, (1) bekezdés
4. cikk, (1) bekezdés, c) pont	6. cikk
4. cikk, (2) bekezdés, a) pont	5. cikk, (2) és (3) bekezdés
4. cikk, (2) bekezdés, b) pont, i. alpont	5. cikk, (4) bekezdés, a) alpont
4. cikk, (2) bekezdés, b) pont, ii. alpont	5. cikk, (4) bekezdés, b) pont
4. cikk, (2) bekezdés, b) pont, iii. alpont	5. cikk, (4) bekezdés, c) pont
4. cikk, (2) bekezdés, b) pont, iv. alpont	5. cikk, (4) bekezdés, d) pont
4. cikk, (2) bekezdés, c) pont	–
5. cikk, (1) bekezdés, első franciabekezdés	23. cikk, (1) bekezdés és (2) bekezdés, c) pont
5. cikk, (1) bekezdés, második franciabekezdés	23. cikk, (2) bekezdés, b) pont
5. cikk, (2) bekezdés	23. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés és második albekezdés, c) pont
5. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés	25. cikk
5. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés	–
5. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés	–
5. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés	24. cikk, (2) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés	16. cikk és 20. cikk, (1) bekezdés, a) pont
5. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés	24. cikk, (2) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés, negyedik albekezdés	–
5. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés	25. cikk, (1) bekezdés és IX. melléklet
5. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés	25. cikk, 5. pont
6. cikk, (1) bekezdés	27. cikk, (1) és (3) bekezdés
6. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés	15. cikk, (1) bekezdés
6. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés	–
6. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés	30. cikk, (1) bekezdés és VII. melléklet, C. rész
6. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés	29. cikk, (1) bekezdés
6. cikk, (4) bekezdés	15. cikk, (2) bekezdés
6. cikk, 5. pont	27. cikk, 5. pont
6. cikk, (6) bekezdés	27. cikk, (4) bekezdés
7. cikk, (1) bekezdés	33. cikk, (1) bekezdés
7. cikk, (2) bekezdés, a) pont	–
7. cikk, (2) bekezdés, b) pont	34. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont
7. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés	–
7. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés	49. cikk, 5. pont
7. cikk, (3) bekezdés	–
7. cikk, (4) bekezdés	–
7. cikk, 5. pont	–
8. cikk, (1) bekezdés	12. cikk, (1) bekezdés
8. cikk, (2) bekezdés	12. cikk, (3) bekezdés
8. cikk, (3) bekezdés	11. cikk, (1) bekezdés
8. cikk, (4) bekezdés	11. cikk, (1) és (2) bekezdés
9. cikk, (1a) bekezdés, első albekezdés	49. cikk, (1) bekezdés, j) pont
9. cikk, (1a) bekezdés, második albekezdés	49. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
9. cikk, (1a) bekezdés, harmadik albekezdés	49. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés
9. cikk, (1b) bekezdés	49. cikk, (2) bekezdés
9. cikk, (1c) bekezdés	–
9. cikk, (1d) bekezdés	49. cikk, 5. pont
9. cikk, (2) bekezdés	9. cikk
9a. cikk, (1) bekezdés	50. cikk, (1) bekezdés
9a. cikk, (2) bekezdés	50. cikk, (2) bekezdés
9a. cikk, (3) bekezdés	50. cikk, (3) bekezdés
9a. cikk, (4) bekezdés	50. cikk, (4) bekezdés
9a. cikk, (5) bekezdés	50. cikk, 5. pont
9a. cikk, (6) bekezdés	50. cikk, (6) bekezdés
10. cikk, (1) bekezdés	–
10. cikk, (2) bekezdés	–
10. cikk, (3) bekezdés	–
10a. cikk	55. cikk
11. cikk, (1) bekezdés	51. cikk, (1) bekezdés
11. cikk, (2) bekezdés	51. cikk, (2) bekezdés
12. cikk, (1) bekezdés	57. cikk, (1) bekezdés
12. cikk, (2) bekezdés	57. cikk, (2) bekezdés
12. cikk, (3) bekezdés	–
13. cikk	–
I. melléklet	VII. melléklet
II. melléklet	III. melléklet

2005/64/EK irányelv	Ez a rendelet
1. cikk, első albekezdés	1. cikk
1. cikk, második albekezdés	–
2. cikk	2. cikk, 1. pont, a) alpont
3. cikk a) pont	2. cikk, (2) bekezdés, a) pont
3. cikk, b) pont	2. cikk, (2) bekezdés, b) pont
3. cikk, c) pont	2. cikk, 2. pont, c) alpont
4. cikk, 1. pont	3. cikk, (1) bekezdés, 1. pont
4. cikk, (2) bekezdés	3. cikk, (2) bekezdés, b) pont
4. cikk, (3) bekezdés	3. cikk, (1) bekezdés, 3. pont
4. cikk, 4. pont	3. cikk, (1) bekezdés, 2. pont
4. cikk, 5. pont	II. melléklet
4. cikk, 6. pont	3. cikk, (2) bekezdés, b) pont, összefüggésben a 3. cikk (1) bekezdésének 1. pontjával
4. cikk, 7. pont	3. cikk, (2) bekezdés, b) pont
4. cikk, (8) bekezdés	3. cikk, (2) bekezdés, b) pont
4. cikk, (9) bekezdés	3. cikk, (1) bekezdés, 5. pont
4. cikk, 10. pont	3. cikk, (2) bekezdés, a) pont
4. cikk, (11) bekezdés	–
4. cikk, (12) bekezdés	3. cikk, (2) bekezdés, a) pont
4. cikk, (13) bekezdés	3. cikk, (1) bekezdés, 4. pont
4. cikk, 14. pont	3. cikk, (1) bekezdés, 6. pont
4. cikk, 15. pont	3. cikk, (1) bekezdés, 7. pont
4. cikk, 16. pont	–
4. cikk, (17) bekezdés	–
4. cikk, (18) bekezdés	9. cikk
4. cikk, (19) bekezdés	–
4. cikk, (20) bekezdés	–
5. cikk, (1) bekezdés	–
5. cikk, (2) bekezdés	8. cikk, (1) bekezdés második mondat
5. cikk, (3) bekezdés	8. cikk, (4) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés	24. cikk
6. cikk, (1) bekezdés	4. cikk, (2) bekezdés
6. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés	5. cikk, (8) bekezdés
6. cikk, (3) bekezdés	11. cikk
6. cikk, (4) bekezdés	–
6. cikk, 5. pont	–
6. cikk, (6) bekezdés	–
6. cikk, (7) bekezdés	–
6. cikk, (8) bekezdés	–
7. cikk, a) pont	VII. melléklet, E. rész
7. cikk, b) pont	VII. melléklet, E. rész
8. cikk	–
9. cikk	–
10. cikk, (1) bekezdés	–
10. cikk, (2) bekezdés	–
10. cikk, (3) bekezdés	–
10. cikk, (3) bekezdés	–
10. cikk, (4) bekezdés	–
11. cikk, (1) bekezdés	–
11. cikk, (2) bekezdés	–
12. cikk	–
13. cikk	–
I. melléklet	4. cikk, (1) bekezdés
II. melléklet	–
III. melléklet	–
VII. melléklet	–
V. melléklet	VII. melléklet, E. rész
VI. melléklet	–

Choose the experimental features you want to try