EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.4.28.

COM(2023) 217 final

2023/0124(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a mosó- és tisztítószerekről és a felületaktív anyagokról, az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról és a 648/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2023) 170 final} - {SWD(2023) 113 final} - {SWD(2023) 114 final} - {SWD(2023) 115 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Tekintettel a rendelet értékelése 8 és a vegyi anyagok célravezetőségi vizsgálata 9 során feltárt hiányosságokra, és azokra, amelyekre a mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet felülvizsgálatáról szóló hatásvizsgálati jelentésben 10 részletes választ dolgozott ki, e javaslat célja a mosó- és tisztítószerekre vonatkozó szabályok aktualizálása, a végrehajtás megerősítése annak érdekében, hogy több megfelelő mosó- és tisztítószer és felületaktív anyag kerüljön be az uniós piacra, valamint a következő kérdések kezelése:

1.A mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet nem veszi figyelembe az új piaci fejleményeket: A rendelet 2004-es elfogadása óta olyan innovatív termékeket és fenntartható új gyakorlatokat fejlesztettek ki, amelyeknek a jelenlegi szabályok vagy nem felelnek meg (mikrobiális tisztítószerek), vagy nem egyértelmű, hogy azok hogyan és milyen módon felelnek meg (utántöltős értékesítés).

2.A mosó- és tisztítószerekre vonatkozó hatékony tájékoztatási követelmények hiánya: A mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet és az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló rendelet (CLP-rendelet) 11 közötti jogszabályi átfedések gyakran azt eredményezik, hogy ugyanaz az anyag kétszer vagy akár háromszor is megjelenik ugyanazon a címkén, néha teljesen eltérő nevek alatt. Az említett uniós jogszabályok közötti másik átfedés a CLP-rendelet értelmében veszélyesnek minősített mosó- és tisztítószereket illető egészségügyi vészhelyzetre való reagálásra vonatkozó információk megkettőzése (az összetevőket ismeretető adatlapjok a mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet értelmében és a toxikológiai központok tájékoztatása a CLP-rendelet alapján).

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet értékelésében megfogalmazott következtetés szerint a mosó- és tisztítószerek forgalmazására és forgalomba hozatalára vonatkozó harmonizációs szabályok hozzáadott értéke vitathatatlan. A mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet elősegítette az egyenlő versenyfeltételek megteremtését a mosó- és tisztítószerek gyártói számára, megkönnyítve a vállalatok számára a határokon átnyúló kereskedelmet, és pozitív eredményeket hozva az emberi egészség és a környezet szempontjából.

Továbbá az értékelésre irányuló konzultációs tevékenységek során az érdekelt felek körében széles körű egyetértés alakult ki abban, hogy a rendelet által megoldandó kérdések továbbra is uniós szintű fellépést igényelnek. Ennek az az oka, hogy a mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet hatálya alá tartozó szempontok – mind az emberi egészség, mind a környezet védelme tekintetében – uniós dimenzióval rendelkeznek. Ugyanez vonatkozik azokra az azonosított problémákra is, amelyek nem rendelkeznek konkrét nemzeti vagy szubnacionális jellemzőkkel, hanem uniós szintű hatást fejtenek ki (pl. az utántöltős értékesítés, a mikrobiális tisztítószerek, a fogyasztók vegyi anyagok címkéivel kapcsolatos ismereteinek hiánya). Ezért ezekkel a kérdésekkel uniós szinten kell foglalkozni az egységes piac megfelelő működésének, valamint az emberi egészség és a környezet EU-szerte egyenlő szintű védelmének biztosítása érdekében.

Az uniós szintű szabályozási fellépés olyan szabályozási környezetet biztosítana, amely lehetővé teszi az innovációt az új terméktípusok, az új marketingtechnikák és az új címkézési technológiák tekintetében az egységes piacon, miközben Unió-szerte azonos szintű védelmet biztosít az emberi egészség és a környezet számára. Naprakésszé tenné a jogszabályokat azáltal, hogy a rendelet hatálya alá vonná az innovatív termékeket és a fenntartható új gyakorlatokat, egyszerűsített és észszerűsített (tájékoztatási) követelmények révén csökkentené a mosó- és tisztítószerek gyártóira háruló szabályozási terheket, és a digitális címkézés bevezetésével hozzáigazítaná a jogszabályokat a digitális korhoz. Az ilyen jellegű szabályozási intézkedés i. elősegítené az egységes piac továbbfejlesztését, ii. jogbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket biztosítana az ipar számára, és iii. biztosítaná az emberi egészség és a környezet optimális védelmét.

•Arányosság

A megfelelőségi információkat tartalmazó termékútlevél bevezetése hatékonyan csökkenteni fogja a nem megfelelő mosó- és felületaktív anyagok mennyiségét az uniós piacon, többek között online értékesítés esetében is. A rendelet biztosítani fogja, hogy a vámhatóságnál bemutatott mosó- és tisztítószereket vagy felületaktív anyagokat csak akkor lehessen szabad forgalomba bocsátani és az uniós piacon forgalomba hozni, ha rendelkeznek a megfelelő termékútlevéllel. Ez jelentős hatékonyságnövekedést fog eredményezni mind a piacfelügyeleti hatóságok, mind a vámhatóságok számára, anélkül, hogy aránytalan költségeket róna az iparra. Ugyanazok a műszaki követelmények vonatkoznak majd rá, mint a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó javaslat keretében javasolt termékútlevélre annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az ipar digitalizációs erőfeszítéseinek megkettőzése, és biztosított legyen a más uniós jogszabályok alapján létrehozott termékútlevelekkel való interoperabilitás.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Hatásvizsgálat

A Bizottság hatásvizsgálatot végzett a mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet felülvizsgálatáról. A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2022. szeptember 16-án kedvező véleményt adott a hatásvizsgálat tervezetéről. E javaslattal együtt jelenik meg a Testület véleménye, valamint a végleges hatásvizsgálat és annak összefoglalója.

A fellépés elmaradásának alapforgatókönyve mellett ez a hatásvizsgálat két alternatívát (1a. és 1b.) határoz meg az 1. probléma kezelésére (az új piaci fejlemények figyelembevételének elmaradása), valamint két alternatívát (2a. és 2b.) a 2. probléma kezelésére (a hatékony tájékoztatási követelmények hiánya).

Az 1a. szakpolitikai alternatíva biztosítaná, hogy a fogyasztók hozzájussanak a szükséges információkhoz, amikor utántöltött mosó- és tisztítószereket vásárolnak, és hogy a a mosó- és tisztítószerek valamennyi gyártójára kiegyensúlyozott szabályok vonatkozzanak. A mikrobiális tisztítószerek a mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet hatálya alá tartoznának, és tájékoztatási minimumkövetelményeket (címkézést) írnának elő annak érdekében, hogy a végfelhasználók tájékoztatást kapjanak a termékben jelen lévő azon mikrobákról, amelyek a tisztítóképességet biztosítják.

Az 1b. szakpolitikai alternatíva az utántöltős értékesítésre vonatkozó 1a. alternatívára épül, és emellett az utántöltött mosó- és tisztítószerek digitális címkézésének bevezetését javasolja. E fenntartható gyakorlat további megkönnyítése és a benne rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében a mosó- és tisztítószerekről szóló rendeletben előírt valamennyi címkézési információ, az adagolási utasításokon kívül, digitális címkén is megadható. Ami a mikrobiális tisztítószereket illeti, az 1b. alternatíva kockázatkezelési követelmények bevezetését javasolja e termékekre vonatkozóan. Ezek közé tartoznak a mikrobák mosó- és tisztítószerekben való használatára vonatkozó általános kritériumok, a címkézési követelmények, a mikrobák használatára vonatkozó bizonyos korlátozások és egy felülvizsgálati záradék.

A 2a. szakpolitikai alternatíva mind a veszélyes, mind a nem veszélyes mosó- és tisztítószerek esetében eltörölné az összetevőket ismertető adatlapot. Az alternatíva a címkézési követelmények észszerűsítését és a digitális címkézés lehetőségének bevezetését is javasolja. Az egyszerűsítés elérhető lenne vagy a csak egyszeri címkézéssel (a szigorúbb szabályokkal összhangban, 1. részalternatíva), vagy a mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet párhuzamos rendelkezéseinek törlésével (2. részalternatíva). A digitális címkézéssel a gyártóknak lehetőségében állna az az előnyös választás, hogy bizonyos információkat csak a digitális címke révén adjanak meg. A gyártók csak akkor helyezhetnének el digitális címkéket termékeiken, ha a digitális címkézés kötelező elveit alkalmaznák.

A 2b. szakpolitikai alternatíva azt javasolja, hogy csak azt a kettős követelményt töröljék el, hogy a veszélyes mosó- és tisztítószerek összetevőit ismertető adatlapot kell benyújtani, és a mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet értelmében a nem veszélyes mosó- és tisztítószerek esetében tartsák fenn ezt a követelményt. A címkézés tekintetében a 2b. alternatíva megegyezik a fenti 2a. alternatívával.

A szakpolitikai alternatívák előnyben részesített kombinációja az 1b. szakpolitikai alternatívából (1b. szakpolitikai alternatíva) és a 2b. szakpolitikai alternatívából (2b. szakpolitikai alternatíva) áll. Ezek a szakpolitikai alternatívák több kritérium (pozitív gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi hatások, eredményesség, hatékonyság és koherencia) tekintetében összességében jobb eredményt értek el alternatíváikhoz képest. Az 1b. és a 2b. alternatíva az iparág számára a terhek csökkentése és a költségmegtakarítás, valamint a mosó- és tisztítószerek címkéinek jobb olvashatósága tekintetében jár várhatóan előnyökkel. Emellett várhatóan csökkenteni fogják a vállalatok terheit a mosó- és tisztítószerekre alkalmazandó tágabb uniós szabályozási keret szerinti kiterjedt és egymást átfedő címkézési követelmények tekintetében. Ez különösen azáltal érhető el, hogy megszüntetik a tájékoztatási követelmények közötti átfedéseket, és rugalmasságot biztosítanak a címkén szereplő bizonyos információk digitális címke révén történő megadása által. Méretgazdaságosság is érvényesülne, mivel a fizikai címke több nyelvnek kínálna teret, ami azt jelenti, hogy az értékesítés terén költségmegtakarítás érhető el, és a mosó- és tisztítószerek egységes piacán rejlő lehetőségek teljes mértékben kiaknázhatók lennének.

A fenntarthatóbb termékekre (mikrobiális tisztítószerek) és az új gyakorlatokra (utántöltős értékesítés) vonatkozó harmonizált kritériumok meghatározása és a követelmények pontosítása megkönnyíti a zöld átállást, ugyanakkor biztosítja, hogy az innováció ne ütközzön akadályokba. Mivel ezeket a piaci szegmenseket jelenleg a kkv-k uralják, ez tovább fogja növelni az értékláncokhoz és a piac egészéhez való hozzáférésüket és az e téren elért integrációjukat, ezáltal hozzájárul az ENSZ 9. fenntartható fejlődési céljának (Ipar, innováció és infrastruktúra) 24 eléréséhez.

Az 1b. és a 2b. szakpolitikai alternatíva kombinációja biztosítja az emberi egészség, a biztonság és a környezet magasabb szintű védelmét, és hozzájárul a 3. „Egészség és jóllét” és a 12. „Fenntartható fogyasztási és termelési minták kialakítása” fenntartható fejlődési cél eléréséhez. A mikrobiális tisztítószerekre vonatkozó kockázatkezelési intézkedések bevezetése biztosítani fogja, hogy a mosó- és tisztítószerekben használt mikrobák mind az emberi egészség, mind a környezet szempontjából biztonságosak legyenek, és lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, és jobban védjék magukat, ha a mikrobákkal szemben eleve érzékenyek vagy sérülékenyek. A címkén szereplő célzott és egyszerűsített használati utasítások segíteni fogják a termék felhasználóit e termékek helyes használatában, ezáltal biztosítva a környezetvédelem optimalizálását. Ezenkívül az utántöltős értékesítésre vonatkozó egyedi követelmények bevezetése biztosítani fogja, hogy a fogyasztók az utántöltő mosó- és tisztítószerek vásárlásakor minden biztonsági és használati információt megkapjanak, és olyan fenntartható gyakorlatot mozdít elő, amely jelentős környezeti előnyökkel jár a csomagolási hulladék tekintetében. Annak lehetővé tétele, hogy egyes címkézési információkat csak digitálisan adjanak meg, tovább csökkentené a fel nem használt címkekészlet ártalmatlanításából származó hulladékot.

A címkézési követelmények észszerűsítése és egyszerűsítése révén olvashatóbbá és érthetőbbé válnak majd a mosó- és tisztítószerek címkéi. Ez segít a végfelhasználóknak abban, hogy könnyebben és gyorsabban megtalálják a vonatkozó információkat, ami különösen baleset esetén alapvető fontosságú.

Előnyben kell részesíteni a 2a. szakpolitikai alternatíva 1. részalternatíváját, amely szerint az összetevőket csak egyszer, a szigorúbb alkalmazandó szabályok alapján tüntetik fel, mivel ez az emberi egészség magasabb szintű védelmét biztosítja. Ezenkívül az opcionális digitális címkézés bevezetése egyrészt tovább könnyíti a használatot és növeli a tudatosságot, mivel a fizikai címkén maradó alapvető információk egyértelműbbé válnak, másrészt pedig további előnyökkel jár a kiszolgáltatott és látássérült felhasználók számára. A digitális elvek, amelyek akkor alkalmazandók, amikor a gazdasági szereplők úgy döntenek, hogy digitális címkét használnak, még inkább biztosítani fogják az egészségvédelem magas szintjét. Végezetül a nem veszélyes mosó- és tisztítószerek összetevőit ismertető adatlapnak a rendelet szerinti fenntartása biztosítani fogja, hogy a védelem szintje továbbra is nagyon magas maradjon.

Az előnyben részesített alternatíva szerint az egységes piac működése szempontjából előnyös a mikrobiális tisztítószerekre és az utántöltős értékesítésre vonatkozó harmonizált szabályok bevezetése, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak számukra. Az előnyben részesített alternatívának nincs költségvonzata, vagy elhanyagolható költségekkel jár a vállalatok számára, és jelentős költségmegtakarítást eredményez. A legnagyobb hatás – költségmegtakarítás formájában – a veszélyes mosó- és tisztítószerek összetevőit ismertető adatlap eltörléséből ered, és a becslések szerint évente 7 millió EUR megtakarítást jelent. Az összetevőket ismertető adatlap jelenlegi formátuma megmarad annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az iparág, különösen a kkv-k szükségtelen többletköltségei és a túlzott összetettség.

A mikrobiális tisztítószerekre vonatkozó kockázatkezelési követelmények miatt a kkv-knál további, kisebb mértékű, vállalatonként évi 200 000 EUR körüli terhek jelentkezhetnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a becslési tartomány felső határa, amelyet a vizsgálatok átlagos költségei és a gyártók által bejelentett legnagyobb tételszám alapján számítottak ki. Ez a szám nagy valószínűséggel változik, több tényező (pl. a társaság vagy a portfólió mérete, a megfelelés jelenlegi szintje stb.) függvényében is, de semmi esetre sem lesz negatív hatással a gyártókra (többnyire kkv-kra), akik az interjúk során arról számoltak be, hogy ezek a költségek az elfogadható tartományon belül vannak. A jelenleg „ismert mikrobákon” dolgozó vállalatok esetében az új követelmények költsége várhatóan elhanyagolható lesz, mivel a javasolt követelmények közül sok már eleve teljesül, vagy elhanyagolható költséggel teljesíthető. Ezek a cégek ezért többletköltségek nélkül tudnak majd dolgozni és lesznek képesek bővíteni termelésüket.

Az előnyben részesített alternatíva megfelel az arányosság elvének. Nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket. A szabályozási átfedések megszüntetésével egy nagyobb összhang teremtődik meg a mosó- és tisztítószerekre alkalmazandó tágabb uniós szabályozási kerettel. Az utántöltős értékesítés megkönnyítése összhangban van a környezeti hatás csökkentését célzó átfogó uniós kezdeményezésekkel és a 12. számú („Fenntartható fogyasztási és termelési minták kialakítása”) fenntartható fejlődési céllal. A (választható) digitális címkézés bevezetése mind az utántöltött mosó- és tisztítószereket tekintve, mind pedig általában véve összhangban van a digitális korra való átállással, valamint a vegyi anyagok területét érintő digitalizációs kezdeményezésekkel, például a CLP-rendelettel és a termésnövelő termékekről szóló rendelettel. Tekintettel arra, hogy a digitális címkézéssel kapcsolatosan egyre bővülnek a tapasztalatok és növekszik a bizalom, a jövőben bővülhet a digitálisan rendelkezésre bocsátott információk köre, ami további egyszerűsítési lehetőségeket jelenthet az ipar számára.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

·A címkézési követelmények egyszerűsítése és észszerűsítése csökkenteni fogja a gazdasági szereplők szabályozási terheit, mivel könnyebbé teszi számukra a szabályoknak való megfelelést.

·A veszélyes mosó- és tisztítószerek összetevőit ismertető adatlap eltörlése évi 7 millió EUR költségmegtakarítást eredményez.

·A javaslat eltörli az engedélyezett laboratóriumok kötelező bevonását is, amelyeknek a rendelet értelmében vizsgálatokat kellett végezniük.

·A javaslat megszünteti a mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok gyártóinak az Unióban való letelepedésére vonatkozó kötelezettséget. A termékútlevél bevezetése és a mosó- és tisztítószerek piacfelügyeletére vonatkozó új rendelkezések azonban biztosítani fogják, hogy az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi mosó- és tisztítószer és felületaktív anyag megfeleljen a követelményeknek, függetlenül a gyártó székhelyétől.

·Az utántöltős értékesítés megkönnyítése a becslések szerint éves költségmegtakarítást eredményez a mosó- és tisztítószerek ágazatában, mivel kevesebb műanyaghulladékot kell ártalmatlanítaniuk. Bár ezeket a megtakarításokat nem lehetett számszerűsíteni, az alapforgatókönyv szerint becsült értékük 3,3 millió EUR. Mindent összevetve az előnyben részesített alternatíva a becslések szerint évente több mint 10 millió EUR költségmegtakarítást eredményez a mosó- és tisztítószerek ágazatában.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata 

I. fejezet – Általános rendelkezések

A javasolt rendelet hatálya az önmagukban forgalomba hozott vagy mosó- és tisztítószerekben található mosó- és tisztítószerekre és felületaktív anyagokra terjed ki. Emellett a javasolt rendelet továbbra is szigorú biológiai lebonthatósági követelményeket határoz meg a felületaktív anyagokra vonatkozóan. A 648/2004/EK rendelethez képest azonban bevezeti annak lehetőségét, hogy hatálya a jövőben a mosó- és tisztítószerekben található anyagok és keverékek biológiai lebonthatóságára is kiterjedjen. A kiterjesztett hatály alá tartozik a mosó- és tisztítószerek címkéinek digitalizálása és a mosó- és tisztítószerekben található mikroorganizmusok biztonsága is.

A javaslat számos meglévő fogalommeghatározást megőriz, de a mosó- és tisztítószerek fogalmának új meghatározását is bevezeti. Ez a fogalommeghatározás nagyrészt a 648/2004/EK rendeletben szereplő fogalommeghatározáson alapul, de egyrészt pontosításra, másrészt frissítésre került annak érdekében, hogy az olyan új termékekre is kiterjedjen, amelyekhez mikroorganizmusokat szándékosan adnak hozzá.

A javaslat a 768/2008/EK határozat 25 általános fogalommeghatározásait is alkalmazza, és a fenntartható termékekre vonatkozó európai javaslatban szereplő fogalommeghatározásokkal összhangban a termékútlevéllel kapcsolatos további fogalommeghatározásokat tartalmaz. Az utántöltés fogalommeghatározása összhangba került a csomagolásra és a csomagolási hulladékra vonatkozó javaslatban használt fogalommeghatározással.

II. fejezet – Termékkövetelmények

A 648/2004/EK rendelethez hasonlóan a felületaktív anyagoknak is meg kell felelniük a teljes biológiai lebonthatóságra vonatkozó kritériumoknak ahhoz, hogy önmagukban vagy mosó- és tisztítószerekben forgalomba lehessen őket hozni. Ez a javaslat első alkalommal vezet be olyan biztonsági követelményeket, amelyeknek a mosó- és tisztítószerekben található mikroorganizmusoknak meg kell felelniük.

A fogyasztói mosószerekben és az automata mosogatógépekhez való fogyasztói mosogatószerekben használt foszfátok és más foszforvegyületek koncentrációjára vonatkozó korlátozásokat fenntartották.

III. fejezet – A gazdasági szereplők kötelezettségei

IV. fejezet – CE-jelölés és címkézés

A megfelelőségértékelés elvégzését követően a gyártóknak a CE-jelölésre vonatkozó általános elvekkel és szabályokkal összhangban fel kell tüntetniük a CE-jelölést a mosó- és tisztítószereken és a felületaktív anyagokon.

A javaslat fenntartja a 648/2004/EK rendeletben meghatározott jelenlegi címkézési szabályok többségét, ugyanakkor bevezeti a fent leírt digitális címke lehetőségét.

V. fejezet – Termékútlevél

Az egységes piacon az egyenlő versenyfeltételek szempontjából fontos egyrészt biztosítani az értéklánc nagyobb átláthatóságát a mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok fő jellemzői tekintetében, másrészt erősíteni a szabályok betartatását a meg nem felelés csökkentése érdekében. Ez a javaslat ahelyett, hogy a 768/2008/EK határozatban előírt EU-megfelelőségi nyilatkozatra támaszkodna, innovatív módon kívánja elérni ezt a kettős célkitűzést. Az új jogszabályi keret értékelése 26 rámutatott arra, hogy a keret esetleges jövőbeli felülvizsgálatakor fontolóra lehet venni a termékútlevél bevezetésének lehetőségét. Az értékelés szerint a termékútlevél tartalmazhatna egy elektronikus megfelelőségi nyilatkozatot és magában foglalhatná a megfelelőségértékelési eljárás leírását. Az értékelés rámutat arra, hogy a termékinformációk digitalizálása hatékonyabbá tehetné a piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok munkáját.

E rendelet időtállóvá tétele érdekében ez a javaslat a 768/2008/EK határozatban meghatározott EU-megfelelőségi nyilatkozatot felváltja a mosó- és tisztítószerekre és felületaktív anyagokra vonatkozó azon kötelezettséggel, hogy termékútlevéllel kell rendelkezniük, amely igazolja az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést. A termékútlevél adathordozón keresztül össze lesz kapcsolva egy egyedi termékazonosítóval, és ugyanazon műszaki követelményeknek kell megfelelnie, mint amelyeket a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 27 a termékútlevél tekintetében meghatároz. A termékútlevélre való hivatkozást fel kell tüntetni a Bizottság egy központi nyilvántartásában, amelyet a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelet alapján hoznak létre, és ezt az információt be kell mutatni a vámhatóságoknak.

VI. fejezet – Piacfelügyelet

A termékútlevél mellett ez a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy egyértelműbb keretet hozzon létre a szabályok jobb végrehajtása érdekében. Megerősíti, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet továbbra is alkalmazandó a mosó- és tisztítószerekre és a felületaktív anyagokra. Emellett a javaslat a 768/2008/EK határozat alapján részletesebb piacfelügyeleti rendelkezéseket határoz meg. Ezenkívül egy, a 768/2008/EK határozaton alapuló külön rendelkezés konkrét indokokat ad a követelményeknek megfelelő, de az egészségre vagy a környezetre kockázatot jelentő mosó- és tisztítószerek vagy felületaktív anyagok elleni fellépésre. A rendelkezés végső soron felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy bizonyos körülmények között intézkedéseket fogadjon el bizonyos mosó- és tisztítószerekkel vagy felületaktív anyagokkal szemben.

VII. melléklet – Felhatalmazáson alapuló hatáskörök és bizottsági eljárás

A javaslat felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a műszaki és tudományos fejlődés, az új tudományos bizonyítékok és a digitális felkészültség/műveltség szintjének figyelembevétele érdekében. A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy i. kiegészítse a digitális címkézésre vonatkozó általános követelményeket; ii. módosítsa a kizárólag digitális formátumban megadható címkézési információk jegyzékét; iii. kiigazítsa az allergén illatanyagok határértékét, ha az 1223/2009/EK rendelet alapján egyedi kockázatalapú koncentrációs határértékeket állapítanak meg allergén illatanyagokra vonatkozóan; iv. biológiai lebonthatósági követelményeket állapítson meg a mosó- és tisztítószerekben található felületaktív anyagoktól eltérő anyagokra és keverékekre (beleértve a mosó- és tisztítószerek kapszuláit is), amennyiben az új tudományos bizonyítékok ezt szükségessé teszik; v. módosítsa az útlevélben feltüntetendő konkrét információkat, valamint a bizottsági nyilvántartásban feltüntetendő információkat; vi. meghatározza a nyilvántartásban tárolt, a vámhatóságok által ellenőrizendő kiegészítő információkat; vii. e rendelethez csatoljon egy mellékletet, amely tartalmazza a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra-kódok jegyzékét, valamint a mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok termékleírását, és naprakésszé teszi a szóban forgó mellékletet; és viii. módosítsa az I–VII. mellékletet.

A javaslat felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy adott esetben végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el e rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében. A Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni különösen a mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok termékútlevelére vonatkozó részletes műszaki követelmények megállapítása céljából. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell gyakorolni.

A Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni annak megállapítására is, hogy indokolt-e egy, a személyek egészségére és biztonságára, illetve a környezetre kockázatot jelentő mosó- és tisztítószerrel vagy felületaktív anyaggal kapcsolatos valamely nemzeti intézkedés. A Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni annak meghatározása tekintetében is, hogy indokolt-e a rendelkezéseknek megfelelő mosó- és tisztítószerekre vagy felületaktív anyagokra vonatkozó adott nemzeti intézkedés, amelyekről a tagállam úgy ítéli meg, hogy kockázatot jelentenek a személyek egészségére és biztonságára, illetve a környezetre. Különleges és technikai jellegük miatt ezeket a végrehajtási jogi aktusokat nem a 182/2011/EU rendelet végrehajtási jogi aktusokra vonatkozóan meghatározott rendelkezései szerint kell elfogadni.

VIII. fejezet – Átmeneti és záró rendelkezések

Hatékonyságuk értékelése érdekében a Bizottság nyomon fogja követni ezen új rendelkezések végrehajtását és alkalmazását, valamint az azoknak való megfelelést. A Bizottság az alkalmazás kezdőnapjától számított 5 év elteltével jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a rendelet hatékonyságát. A javaslat rendelkezik továbbá a mosó- és tisztítószerekben található mikroorganizmusokra vonatkozó biztonsági követelmények felülvizsgálatáról, valamint annak lehetőségéről, hogy a mosó- és tisztítószerekben több mikroorganizmus-törzset lehessen használni.

A javasolt rendelet a hatálybalépése után két és fél évvel válik alkalmazandóvá, hogy egyrészt lehetővé tegye a Bizottság számára a termékútlevél műszaki követelményeinek végrehajtását, másrészt, hogy a gyártóknak és a tagállamoknak legyen idejük alkalmazkodni az e rendeletben meghatározott új követelményekhez. Átmeneti rendelkezések vannak előirányozva az olyan mosó- és tisztítószerekre és felületaktív anyagokra, amelyeket a 648/2004/EK rendelettel összhangban gyártottak úgy, hogy az e rendelet alkalmazásának kezdőnapján az értékesítési láncban található vagy a gyártó vagy az importőr telephelyén tárolt készlet értékesíthető. A 648/2004/EK rendelet hatályát veszti, és helyébe a javasolt rendelet lép,

2023/0124 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a mosó- és tisztítószerekről és a felületaktív anyagokról, az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról és a 648/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 28 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A mosó- és tisztítószerek, valamint a mosó- és tisztítószerekben használt felületaktív anyagok forgalomba hozatalának és forgalmazásának feltételeit a 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 29 harmonizálta.

(2)A 648/2004/EK rendelet bizottsági értékelésben 30 foglalt következtetés szerint a rendelet összességében nagymértékben elérte célkitűzéseit. Az értékelés azonban számos hiányosságot és további javításra szoruló területet is azonosított. Az elmúlt években a vegyi anyagokra vonatkozó szabályozási keret radikálisan megváltozott, ami a mosó- és tisztítószerekre vonatkozó szabályok és különösen az azokra vonatkozó tájékoztatási követelmények koherenciájának hiányát és megkettőződését eredményezte. Ezért biztosítani kell a következetességet és meg kell szüntetni a párhuzamos tájékoztatási követelményeket.

(3)Új piaci fejlemények jelentek meg, különösen a mikroorganizmusokat tartalmazó mosó- és tisztítószerek fejlesztése, valamint a mosó- és tisztítószerek utántöltő kiszerelésének értékesítése terén, amelyek részben vagy egészben nem tartoznak a 648/2004/EK rendelet hatálya alá. Másrészt a digitalizáció lehetőséget kínál az egyszerűsítésre, a terhek csökkentésére, valamint a biztonsággal és a használattal kapcsolatos információkkönnyebb használatára és érthetőbbé tételére, ami jelenleg még várat magára. Ezért figyelembe kell venni az újonnan megjelent termékeket és gyakorlatokat, és az Unió átfogó célkitűzéseivel összhangban fokozni kell a digitalizációra irányuló erőfeszítéseket, különösen a fenntarthatóság, valamint a zöld és a digitális átállás tekintetében.

(4)A vegyi anyagokra vonatkozó legrelevánsabb jogszabályok 31 (kivéve az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 32 ) célravezetőségi vizsgálata rávilágított a vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályozási keret összetettségére, és azt az egymáshoz szorosan kapcsolódó termék- és ágazatspecifikus jogszabályok nagy számának tulajdonította. Rámutatott arra is, hogy a túlzsúfolt címkéket nézve egyszerűsíteni lehetne a termékfelhasználók számára nyújtott tájékoztatást, és megállapította, hogy jelenleg nem használják ki a termékinformációk közlésére szolgáló innovatív eszközök nyújtotta előnyöket. Ezért a jelenlegi szabályokat egyszerűsíteni kell a gazdasági szereplők terheinek csökkentése, az információk fogyasztók általi jobb megértése és a piacfelügyelet megkönnyítése érdekében. A 648/2004/EK rendeletet ezért új rendelettel kell felváltani.

(5)A 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 33 közös elveket és referenciarendelkezéseket ír elő, amelyek arra irányulnak, hogy valamennyi ágazati jogszabályban alkalmazzák őket annak érdekében, hogy egységes alapot biztosítsanak e jogszabályok felülvizsgálatához. A mosó- és tisztítószerekre, valamint a felületaktív anyagokra vonatkozó új jogi keretet a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell igazítani ezekhez a közös elvekhez és referenciarendelkezésekhez.

(6)A jogbiztonság és a gazdasági szereplők számára nyújtandó egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a mosó- és tisztítószerek fogalommeghatározásának ki kell terjednie a harmonizáció hatálya alá tartozó valamennyi termékre, beleértve a szándékosan hozzáadott mikroorganizmusokat tartalmazó, újonnan kifejlesztett mosó- és tisztítószereket is. A fogalommeghatározásnak ki kell terjednie a gyümölcsök és zöldségek felületének tisztítására szolgáló termékekre is.

(7)Mivel a felületaktív anyagokat elsősorban vállalkozások közötti ügyletekben értékesítik a mosó- és tisztítószerek gyártásához való felhasználás céljából, nem kell ugyanazoknak a követelményeknek megfelelniük, mint a mosó- és tisztítószereknek. Ezért meg kell állapítani a felületaktív anyagokra vonatkozó minimumszabályokat, nevezetesen a teljes biológiai lebonthatóságra vonatkozó szabályokat, a címkézési információk minimális körét, valamint a gazdasági szereplők azon kötelezettségét, hogy műszaki dokumentációt készítsenek és termékútlevelet hozzanak létre.

(8)E rendeletnek ki kell egészítenie az egyéb jogalkotási eszközökben meghatározott meglévő szabályokat, és nem érintheti az egészség, a biztonság és a környezet védelmének az e rendelet hatálya alá nem tartozó vonatkozásaival kapcsolatos meglévő uniós jogszabályok alkalmazását. Ezt a rendeletet különösen az 1907/2006/EK rendelet, az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34 és az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 35 sérelme nélkül kell alkalmazni.

(9)A felületaktív anyagok olyan tenzidek, amelyek segítenek lebontani a víz és az olajok vagy szennyeződések közötti határfelületet. Ezek jelentik a mosó- és tisztítószerekben használt egyik fő összetevőt. A felületaktív anyagok azonban kockázatot jelenthetnek a környezetre, mivel a szennyvízrendszerekbe vagy közvetlenül a felszíni vizekbe kerülnek. A felületaktív anyagok környezetre gyakorolt káros hatásainak megelőzése érdekében olyan követelményeket kell megállapítani, amelyek biztosítják, hogy a felületaktív anyagok teljes mértékben biológiailag lebonthatók legyenek mind akkor, ha önmagukban hozzák forgalomba őket és mosó- és tisztítószerekben való felhasználásra szánják, mindpedig akkor, ha mosó- és tisztítószerekben találhatók.

(10)A foszfor a mosó- és tisztítószerekben használt kulcsfontosságú összetevő. A foszfor és vegyületei azonban károsíthatják az ökoszisztémákat és a vízi környezetet, mivel hozzájárulnak az eutrofizációhoz. A környezet magas szintű védelmének további biztosítása és a mosó- és tisztítószereknek a fent említett jelenséghez való hozzájárulásának csökkentése érdekében harmonizált határértékeket kell megállapítani a fogyasztói mosószerek és az automata mosogatógépekhez való fogyasztói mosogatószerek foszfát- és foszforvegyület-tartalmára vonatkozóan. Más mosó- és tisztítószerek esetében nincs szükség hasonló korlátozásokra, vagy azért, mert hozzájárulásuk nem jelentős, vagy mert jelenleg nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák.

(11)Az elmúlt években olyan új tisztítószereket fejlesztettek ki, amelyek hatóanyagként élő mikroorganizmusokat tartalmaznak. A mikroorganizmusoknak megvan a maguk biológiája és a környezetre adott reakciója. Proliferációs képességük miatt egyértelmű különbség van a hagyományos és a mikrobiális mosó- és tisztítószerek között. Ezért az eredendő veszélyek és a felmerülő kockázatok nem feltétlenül ugyanolyan jellegűek, mint a vegyi anyagok esetében, különösen azért, mert a mikroorganizmusok képesek különböző környezetben tartósan megmaradni és szaporodni, valamint különféle, potenciálisan toxikológiai jelentőségű metabolitokat és toxinokat előállítani.

(12)Mivel a mikroorganizmusok nem tartoznak az 1907/2006/EK rendelet vagy bármely más olyan uniós jogszabály szerinti regisztrálási kötelezettség hatálya alá, amely előírja a gyártók számára annak bizonyítását, hogy a rendeltetésszerű felhasználás biztonságos, a mikroorganizmusokat csak abban az esetben helyénvaló mosó- és tisztítószerekben alkalmazni, ha az adott mikroorganizmusokat egyértelműen azonosították, és ha adatokkal alátámasztva megállapításra került, hogy azok felhasználása biztonságos, és a biztonságosságukra vonatkozó különleges követelmények vonatkoznak rájuk. Ezért meg kell határozni a mosó- és tisztítószerekben található mikroorganizmusok biztonságára vonatkozó harmonizált szabályokat, valamint a gazdasági szereplők számára az e szabályoknak való megfelelés igazolására szolgáló vizsgálati módszereket. Korlátozásokra van szükség arra vonatkozóan, hogy milyen formátumban hozzák forgalomba a mikroorganizmusokat tartalmazó mosó- és tisztítószereket, ha az összetételük szenzibilizáló összetevőket tartalmaz. Annak érdekében, hogy még a szenzibilizált személyek esetében is biztosítani lehessen az emberi egészség magas szintű védelmét, a mikroorganizmusokat tartalmazó és permet formában forgalomba hozott mosó- és tisztítószereket biztonságosnak kell tekinteni ebben a formátumban.

(13)A közérdek szempontjainak magas szintű védelme, valamint a belső piacon a tisztességes verseny garantálása érdekében a gazdasági szereplőknek az ellátási láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell viselniük a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok e rendeletnek való megfelelőségéért. Adott esetben a gyártóknak és az importőröknek a fogyasztók egészségének és biztonságának, továbbá a környezetnek a védelme érdekében el kell végezniük az általuk forgalmazott mosó- és tisztítószerekből, valamint felületaktív anyagokból vett minták vizsgálatát.

(14)Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan mosó- és tisztítószereket, valamint felületaktív anyagokat forgalmazzanak az uniós piacon, amelyek megfelelnek ennek a rendeletnek. Az egyes gazdasági szereplők között egyértelműen és arányosan, az ellátási és az értékesítési láncban betöltött szerepüknek megfelelően kell felosztani a kötelezettségeket.

(15)Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni, az illetékes hatóságok pedig ellenőrizni tudják, hogy a piacon forgalmazott mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok megfelelnek e rendelet követelményeinek, megfelelőségértékelési eljárásról kell rendelkezni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárásokra különböző modulokat határoz meg, amelyek – az adott kockázat és a szükséges biztonsági szint arányától függően – a leginkább megengedőtől a legszigorúbbig terjednek. Az ágazatok közötti koherencia biztosítása és az eseti változatok létrejöttének elkerülése érdekében a 768/2008/EK határozat előírja, hogy a megfelelőségértékelési eljárások körét e modulokra kell korlátozni.

(16)Tekintettel arra, hogy a gyártó részletes ismeretekkel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, helyzetéből adódóan ő tudja leginkább biztosítani a mosó- és tisztítószerek vagy felületaktív anyagok e rendelet követelményeinek való megfelelését. Ezért a gyártóknak kizárólagos felelősséget kell vállalniuk a mosó- és tisztítószerekre, valamint a felületaktív anyagokra vonatkozó megfelelőségértékelési eljárás elvégzéséért. Az A. modult kell alkalmazni a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok megfelelőségértékelésére. A gyártóknak műszaki dokumentációt is össze kell állítaniuk, amely igazolja, hogy a mosó- és tisztítószerek vagy felületaktív anyagok megfelelnek a vonatkozó szabályoknak és vizsgálati módszereknek.

(17)Annak érdekében, hogy a gyártók könnyebben eleget tudjanak tenni az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek, az Unióban letelepedett gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy meghatalmazott képviselőt jelöljenek ki, aki a nevükben meghatározott feladatokat lát el. Ezen túlmenően a gyártó és a meghatalmazott képviselő közötti egyértelmű és arányos felelősségmegosztás biztosítása érdekében meg kell határozni azon feladatok jegyzékét, amelyekkel a gyártók megbízhatják a meghatalmazott képviselőt. Továbbá a piacfelügyeleti követelmények végrehajthatóságának és hatékonyságának biztosítása, valamint annak garantálása érdekében, hogy az uniós piacon csak a követelményeknek megfelelő mosó- és tisztítószereket, valamint felületaktív anyagokat lehessen forgalomba hozni, kötelezővé kell tenni a meghatalmazott képviselő kijelölését, ha a gyártó székhelye az Unión kívül található.

(18)A gazdasági szereplők, a piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a gazdasági szereplőknek a kapcsolattartási adataik között a postai címük mellett a weboldaluk címét is meg kell adniuk.

(19)A belső piac működésének védelme, valamint az egészség és a környezet magas szintű védelmére irányuló célkitűzés elérésének biztosítása érdekében elő kell írni, hogy a harmadik országokból az uniós piacra belépő mosó- és tisztítószereknek, valamint felületaktív anyagoknak is meg kell felelniük e rendeletnek. Különösen azt kell biztosítani, hogy a gyártók e termékek tekintetében lefolytassák a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat. Szabályokat kell megállapítani továbbá az importőrök számára annak biztosítása érdekében, hogy az általuk forgalomba hozott mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok megfeleljenek az említett követelményeknek, és hogy a gyártók által készített dokumentáció és adott esetben a CE-jelölés az illetékes nemzeti hatóságok számára ellenőrzés céljából rendelkezésre álljon. Rendelkezni kell arról is, hogy az importőrök biztosítsák, hogy ezekhez a termékekhez termékútlevél álljon rendelkezésre.

(20)Mivel az importőrök kulcsszerepet játszanak az importált mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok megfelelőségének biztosításában az uniós piacon, a mosó- és tisztítószerek vagy felületaktív anyagok forgalomba hozatalakor az importőröknek a terméken fel kell tüntetniük nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint postai címüket, valamint – amennyiben van ilyen – azt az elektronikus kommunikációs eszközt, amelyen keresztül kapcsolatba lehet velük lépni.

(21)Mivel a forgalmazó a mosó- és tisztítószereket vagy felületaktív anyagot azután teszi elérhetővé a piacon, hogy azt a gyártó vagy az importőr forgalomba hozta, kellő körültekintéssel kell eljárnia az irányadó követelményekkel kapcsolatban. A forgalmazónak biztosítania kell továbbá, hogy a mosó- és tisztítószerek vagy felületaktív anyagok általa történő kezelése ne befolyásolja hátrányosan az e rendelet követelményeinek való megfelelését.

(22)A forgalmazóknak és az importőröknek – mivel a piachoz közel állnak és fontos a szerepük a termék megfelelőségének biztosításában – szerepet kell vállalniuk az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokból, és felkészültnek kell lenniük az azokban történő aktív részvételre, továbbá az említett hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk az adott mosó- és tisztítószerre vagy felületaktív anyagra vonatkozó összes szükséges információt.

(23)A gazdasági szereplők, amelyek saját nevük vagy védjegyük alatt hoznak forgalomba egy mosó- és tisztítószert vagy felületaktív anyagot, illetve úgy módosítanak egy mosó- és tisztítószert vagy felületaktív anyagot, hogy azzal befolyásolhatják az e rendeletnek való megfelelést, gyártóknak kell tekinteni, és e szereplőknek vállalniuk kell a gyártót terhelő kötelezettségeket. Egyéb esetekben azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek csak csomagolják vagy újracsomagolják a más gazdasági szereplők által már forgalomba hozott mosó- és tisztítószereket vagy felületaktív anyagot, képesnek kell lenniük annak bizonyítására, hogy az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelés továbbra is változatlanul fennáll, mégpedig azáltal, hogy feltüntetik magukat a csomagoláson és megőrzik az eredeti címkén feltüntetett információk másolatát.

(24)A tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye a mosó- és tisztítószerek e rendeletnek való megfelelőségét igazoló CE-jelölés. A 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 36 megállapítja a CE-jelölésre vonatkozó általános elveket. Az említett rendeletnek alkalmazandónak kell lennie az e rendelet hatálya alá tartozó mosó- és tisztítószerekre annak biztosítása érdekében, hogy azon termékek esetében, amelyek az Unión belül szabadon mozoghatnak, teljesüljenek azok a követelmények, amelyek a közérdek – úgymint az egészség és a környezet – magas szintű védelmét biztosítják. A 765/2008/EK rendelettel összhangban a CE-jelölésnek kell az egyetlen megfelelőségi jelölésnek lennie, amely jelzi, hogy a mosó- és tisztítószerek megfelelnek az uniós harmonizációs jogszabályoknak.

(25)Az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében a gyártók számára elő kell írni, hogy bocsássanak rendelkezésre egy, a nem veszélyes mosó- és tisztítószerek összetevőit ismertető adatlapot. A vonatkozó követelmények hatékonyságának optimalizálása érdekében, valamint tekintettel az 1272/2008/EK rendelet alapján már létrehozott, az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálásra vonatkozó rendszerre, a gyártóknak ezeket az információkat kérésre a toxikológiai központok rendelkezésére kell bocsátaniuk.

(26)A címkék fontos használati és biztonsági információkat közölnek a felhasználókkal, például azt, hogy bőr- vagy légzőszervi szenzibilizálók (pl. allergén illatanyagok, tartósítószerek vagy enzimek) vannak jelen adott mosó- és tisztítószerekben, valamint felületaktív anyagokban. Azáltal, hogy a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok címkéjén feltüntetik ezen anyagok jelenlétét, az allergiás vagy allergiás hajlamokkal rendelkező felhasználók megalapozott döntéseket tudnak hozni, és így csökkennek a mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok használatával kapcsolatos lehetséges reakciók. Ezért a mosó- és tisztítószerekre, valamint a felületaktív anyagokra vonatkozóan címkézési követelményeket kell megállapítani.

(27)Mivel a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok címkézése több uniós jogszabály hatálya alá is tartozhat, a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok címkéin szereplő információkat egyszerűsíteni kell annak érdekében, hogy amennyiben a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok címkéjén különböző uniós jogszabályokból adódóan hasonló információkat kell feltüntetni, ezeket az információkat csak egyszer, a szigorúbb szabályok szerint adják meg. Ez egyrészt javítja a mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok címkéinek olvashatóságát és érthetőségét a végfelhasználók számára, másrészt csökkenti a mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok gyártóinak szabályozási terheit.

(28)Az illatanyagok jellegzetes, általában kellemes illatú szerves vegyületek, amelyeket széles körben használnak mosó- és tisztítószerekben, de számos más termékben, például illatszerekben és más illatosított kozmetikai termékekben is. Ezek az anyagok allergiás reakciót válthatnak ki, különösen a szenzibilizált személyek esetében, még akkor is, ha alacsony koncentrációban vannak jelen. Ezért fontos tájékoztatást nyújtani az egyes allergén illatanyagok mosó- és tisztítószerekben való jelenlétéről annak érdekében, hogy a szenzibilizált személyek elkerülhessék az olyan anyaggal való érintkezést, amelyre allergiásak. Ezért szigorú követelményeket kell megállapítani az allergén illatanyagok címkézésére vonatkozóan. Ezek az anyagok azonban az 1272/2008/EK rendelet szerinti címkézési követelményt is maguk után vonhatnak. Ezért egyedi címkézési követelményeket kell megállapítani, amelyek csak akkor lennének alkalmazandók, ha az 1272/2008/EK rendelet szerinti címkézési küszöbértékek nem teljesülnek. Ez nemcsak azt fogja megelőzni, hogy a gazdasági szereplőkre szükségtelen terhek háruljanak, hanem azt is biztosítja, hogy a végfelhasználók egyértelmű módon kapják meg ezeket az információkat, biztosítva ezáltal az emberi egészség magas szintű védelmét, a szenzibilizált személyek számára is.

(29)Bizonyos anyagok, például a tartósítószerek esetében további címkézési követelményekre van szükség az egészségvédelem magas szintjének biztosítása érdekében. A tartósítószerekre vonatkozó címkézési követelményeknek ezért nemcsak a gyártó által a mosó- vagy tisztítószerhez szándékosan hozzáadott tartósítószerekre kell vonatkozniuk, hanem azokra is, amelyek az azokat alkotó keverékekből származnak, és amelyeket gyakran „átviteli tartósítószernek” neveznek.

(30)A fogyasztói mosószerek és az automata mosogatógépekhez való fogyasztói mosogatószerek címkéjén fel kell tüntetni az arra vonatkozó információkat, hogy a fogyasztóknak milyen mennyiségű mosószert kell használniuk a takarítási tevékenységek során, nevezetesen az adagolásra vonatkozó információkat, hogy elkerülhető legyen a mosó- és tisztítószerek esetleges túlzott mértékű használata, és ennek révén csökkenjen a környezetbe kerülő mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok teljes mennyisége.

(31)A digitális címkézés javíthatja a címkén feltüntetendő információkkal kapcsolatos tájékoztatást, egyrészt azzal, hogy segít elkerülni a túl sok információt tartalmazó fizikai címkéket, másrészt pedig azzal, hogy a felhasználók a szöveg olvasásához különféle, kizárólag a digitális formátumok esetében adott lehetőségeket is igénybe vehetnek, például megválaszthatják a szöveg betűméretét, automatikus keresést végezhetnek, hangos felolvasást vagy más nyelvekre történő fordítást vehetnek igénybe. A digitális címkézés azt is eredményezheti, hogy a gazdasági szereplők hatékonyabban kezelik a rájuk háruló címkézési kötelezettségeket, mivel megkönnyíti a címkén feltüntetendő információk frissítését, csökkenti a címkézési költségeket, és a felhasználók célzottabb tájékoztatását teszi lehetővé. Ezért a gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos címkézési információkat csak a digitális címkén keresztül adjanak meg, bizonyos feltételek mellett, a mosó- és tisztítószerek felhasználóinak magas szintű védelme érdekében.

(32)A gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése érdekében, és mivel a legtöbb esetben a digitális címke csak kiegészíti a fizikai címkét, a gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy digitális címkéket használjanak-e, vagy kizárólag fizikai címkén adják meg az összes információt. Annak eldöntése, hogy digitális címkét alkalmazzanak-e, a gyártók és az importőrök kezében kell maradjon, mert ők felelősek a pontos címkézési információk biztosításáért.

(33)A digitális címkézés új kihívásokat is teremthet a lakosság digitális készségekkel nem, vagy csak csekély mértékben felvértezett, kiszolgáltatott csoportjai körében, és ezáltal tovább mélyítheti a digitális szakadékot. Ezért a kizárólag digitális címkén rendelkezésre bocsátandó információk körénél figyelembe kell vennie a társadalom jelenlegi digitalizációs szintjét és a mosó- és tisztítószerek felhasználóinak sajátos helyzetét. Emellett az egészség és a környezet védelmével kapcsolatos valamennyi címkézési információt, valamint a mosó- és tisztítószerekre vonatkozó minimális használati utasítást továbbra is a fizikai címkén kell feltüntetni annak érdekében, hogy minden végfelhasználó megalapozott döntést hozhasson a mosószer megvásárlása előtt, és garantálva legyen annak biztonságos kezelése.

(34)Mindazonáltal kivételt kell tenni a végfelhasználóknak utántöltős formában értékesített mosó- és tisztítószerek tekintetében. Annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni nemcsak a digitalizáció által kínált előnyöket, hanem az utántöltős értékesítésében rejlő, a csomagolás és a kapcsolódó csomagolási hulladék csökkentésében álló jelentős környezeti előnyöket is, lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztói mosószerekre vonatkozó adagolási utasítások kivételével minden címkézési információt digitálisan bocsássanak rendelkezésre.

(35)A mosó- és tisztítószereket forgalmazó gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a végfelhasználók védelme érdekében meg kell állapítani a digitális címkézésre vonatkozó általános követelményeket. A gazdasági szereplőknek például biztosítaniuk kell a digitális címkékhez való ingyenes és könnyű hozzáférést, valamint azt, hogy az e rendeletben előírt kötelező címkézési információk elkülönüljenek az egyéb információktól.

(36)Tekintettel a digitális készségek jelenlegi fejlettségére, a gazdasági szereplőknek alternatív módon is biztosítaniuk kell a címkézési információkat a végfelhasználók számára, ha azok nem férnek hozzá a digitális címkéhez. Ezt a kötelezettséget biztonsági intézkedésként kell előírni a címkézési információk rendelkezésre állásának hiányából eredő esetleges kockázatok csökkentése érdekében, különös tekintettel az utántöltött mosó- és tisztítószerekre, amelyek esetében valamennyi információ megadható digitális címkén.

(37)Mivel a mosó- és tisztítószerek használata és az e szerekkel járó kockázatok nem változnak, bármilyen formátumban forgalmazzák is őket, a mosó- és tisztítószereket utántöltős formában forgalmazó gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy az ilyen mosó- és tisztítószerek megfeleljenek ugyanazon követelményeknek, amelyek az előrecsomagolt mosó- és tisztítószerekre vonatkoznak. Ezenkívül a fogyasztóknak az utántöltött mosó- és tisztítószerek választásakor is meg kell kapniuk az előírt címkézési információkat. Ezért az egészség és a környezet magas szintű védelmének, valamint a gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltétek biztosítása érdekében e rendeletnek kifejezetten ki kell terjednie a mosó- és tisztítószerek utántöltött kiszerelésben való értékesítésére.

(38)A mosó- és tisztítószerek vagy felületaktív anyagok teljes ellátási láncban való nyomonkövethetőségének biztosításával egyszerűbbé és hatékonyabbá tehető a piacfelügyelet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő mosó- és tisztítószerek vagy felületaktív anyagok értékesítéséért felelős gazdasági szereplők nyomon követésében.

(39)A gyártóknak termékútlevelet kell létrehozniuk, amely tájékoztatást nyújt arról, hogy a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok megfelelnek ennek a rendeletnek, valamint minden más olyan jogszabálynak, amelynek a mosó- és tisztítószereknek vagy felületaktív anyagoknak meg kell felelniük. A mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok ellenőrzésének megkönnyítésére, továbbá annak érdekében, hogy az ellátási lánc szereplői és a végfelhasználók hozzáférjenek a szükséges információkhoz, például az összetevőkre vonatkozó és a használati utasításokhoz, a termékútlevélben szereplő információkat digitálisan és közvetlenül hozzáférhető módon, a mosó- és tisztítószerek vagy felületaktív anyagok címkéjén, csomagolásán vagy a kísérő dokumentációján elhelyezett adathordozó révén kell megadni. A piacfelügyeleti hatóságoknak, a gazdasági szereplőknek és a végfelhasználóknak ezért az adathordozó révén azonnal hozzá kell férniük a mosó- és tisztítószerekre vagy felületaktív anyagokra vonatkozó megfelelési vagy egyéb információkhoz.

(40)Annak elkerülése érdekében, hogy az összes érintett szereplő, köztük a gyártók, a piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok párhuzamos beruházásokat hajtsanak végre a digitalizációba, az e rendeletben meghatározott termékútlevélnek teljes mértékben interoperábilisnak kell lennie az egyéb uniós jogszabályok által előírt termékútlevéllel.

(41)[A fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról és a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló] (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet meghatározza továbbá a digitális termékútlevélre vonatkozó követelményeket és műszaki leírásokat, az útlevéladatok tárolására szolgáló bizottsági központi nyilvántartás létrehozását, valamint e nyilvántartásnak a vámügyi informatikai rendszerekkel való összekapcsolását. Az említett rendelet középtávon a mosó- és tisztítószerekre, valamint a felületaktív anyagokra is kiterjedhet, így előírva számukra a digitális termékútlevél rendelkezésre állását.

(42)Az e rendelet alapján létrehozott, mosó- és tisztítószerekre, valamint felületaktív anyagokra vonatkozó termékútlevélnek ezért ugyanazoknak a követelményeknek és műszaki elemeknek kell megfelelnie, mint amelyeket a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményekről szóló (EU) …/… rendelet határoz meg, beleértve a végpontok közötti kommunikáció és az adattovábbítás műszaki, szemantikai és szervezési vonatkozásait is. 

(43)Amennyiben a mosó- és tisztítószerekre vagy felületaktív anyagokra alkalmazandó egyéb uniós jogszabályok termékútlevelet írnak elő, a mosó- és tisztítószerekre, valamint a felületaktív anyagokra vonatkozóan egyetlen termékútlevélnek kell rendelkezésre állnia, amely tartalmazza az e rendeletben és az egyéb uniós jogszabályokban előírt információkat.

(44)Alapvető fontosságú világossá tenni a gyártók és a felhasználók számára, hogy a mosó- és tisztítószerekre vagy felületaktív anyagokra vonatkozó termékútlevél létrehozásával és adott esetben a CE-jelölés elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy az adott mosó- és tisztítószer, vagy felületaktív anyag megfelel az összes alkalmazandó követelménynek, és ezért a gyártó teljes felelősséget vállal.

(45)Amennyiben bizonyos információkat csak digitálisan adnak meg, egyértelművé kell tenni, hogy ezeket az információkat külön kell megadni, egyértelműen megkülönböztetve egymástól, de egyetlen adathordozó révén. Ez megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok munkáját, egyben egyértelművé teszi a végfelhasználók számára a digitális formátumban rendelkezésükre álló különböző információkat.

(46)Az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megállapító (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37 VII. fejezete alkalmazandó a mosó- és tisztítószerekre, valamint a felületaktív anyagokra. Az ezen ellenőrzésekért felelős hatóságoknak – amelyek szinte minden tagállamban a vámhatóságok – az ellenőrzéseket a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38 46. és 47. cikkében, a rendelet végrehajtási jogszabályában és a vonatkozó iránymutatásokban említett kockázatelemzés alapján kell elvégezniük. Ez a rendelet ezért semmilyen módon nem módosíthatja az (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezetét, valamint az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságok szervezeti rendjét és működésük módját.

(47)Az (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezete által létrehozott ellenőrzési kereten túlmenően a vámhatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy automatikusan ellenőrizzék az e rendelet hatálya alá tartozó importált mosó- és tisztítószerekre, valamint felületaktív anyagokra vonatkozó termékútlevél meglétét az Unió külső határain végzett ellenőrzések megerősítése, valamint a nem megfelelő mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok uniós piacra való belépésének megakadályozása érdekében.

(48)A harmadik országokból származó mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok szabad forgalomba bocsátás céljából történő bemutatásakor a vámhatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági szereplő a vámhatóságok rendelkezésére bocsássa a termékútlevélre való hivatkozást, és hogy ez a hivatkozás megfeleljen a Bizottság által [a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló (EU) …/… rendelet 12. cikke] alapján létrehozott termékútlevél-nyilvántartásban tárolt egyedi termékazonosítónak. E nyilvántartás és a vámügyi informatikai rendszer [a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményekről szóló (EU) …/… rendelet 13. cikkében] előírt összekapcsolásának lehetővé kell tennie a vám elé állított adott mosó- és tisztítószer vagy felületaktív anyag termékútlevelének automatikus ellenőrzését annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok kerüljenek szabad forgalomba, amelyek a nyilvántartásban szereplő egyedi termékazonosítóra történő érvényes hivatkozással rendelkeznek. 

(49)Amennyiben [a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló (EU) …/… rendelet 12. cikke] alapján létrehozott termékútlevél-nyilvántartásban az egyedi termékazonosítón és az egyedi gazdaságiszereplő-azonosítón kívül más információkat is tárolnak, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban rendelkezzen arról, hogy a vámhatóságok ellenőrizhessék e kiegészítő információk és a gazdasági szereplő által a vámhatóság rendelkezésére bocsátott információk közötti összhangot annak érdekében, hogy javuljon a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámeljárás alá vont mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok e rendeletnek való megfelelése.

(50)A termékútlevélben szereplő információk révén a vámhatóságok esetlegesen javíthatnak vagy könnyíthetnek a kockázatkezelésen, valamint célzottabb ellenőrzéseket végezhetnek az Unió külső határain. Ezért a vámhatóságok számára lehetővé kell tenni a termékútlevélben és a kapcsolódó nyilvántartásban szereplő információk lekérését és felhasználását feladataiknak az uniós jogszabályokkal összhangban történő elvégzéséhez, ideértve a 952/2013/EU rendelet szerinti kockázatkezelést is.

(51)Az információkhoz való nyilvános hozzáférés megkönnyítése érdekében helyénvaló előírni egy értesítés közzétételét az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben feltüntetik azt az időpontot, amelytől kezdőden a nyilvántartás és [a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló (EU) …/… rendelet 13. cikkében] említett, európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer közötti összekapcsolás él.

(52)Az uniós piacra belépő mosó- és tisztítószerekre, valamint felületaktív anyagokra vonatkozó termékútlevél-hivatkozásnak a vámhatóságok általi automatikus ellenőrzése nem helyettesítheti vagy módosíthatja a piacfelügyeleti hatóságok felelősségi körét, hanem csak kiegészíti az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésének általános keretét. A piacfelügyeleti hatóságoknak az (EU) 2019/1020 rendelettel összhangban ellenőrizniük kell a termékútlevélben szereplő információkat, ellenőrizniük kell a piacon lévő termékeket, és amennyiben az Unió külső határain történő ellenőrzésre kijelölt hatóságok felfüggesztik a szabad forgalomba bocsátást, meg kell állapítaniuk a termékek megfelelőségét és az azoknak tulajdonítható súlyos kockázatokat, az (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezete szerint.

(53)A piacfelügyelet egy alapvető eszköz az uniós jogszabályok megfelelő és egységes alkalmazásának biztosítására. Az (EU) 2019/1020 rendelet meghatározza az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek piacfelügyeletének keretét. A tagállamok ezért az említett rendelettel összhangban megszervezik és végrehajtják a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok piacfelügyeletét.

(54)Az (EU) 2019/1020 rendelet már alkalmazandó a mosó- és tisztítószerekre, valamint a felületaktív anyagokra, mivel a 648/2004/EK rendelet szerepel annak I. mellékletében. A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az (EU) 2019/1020 rendeletben előírt, a belső piacfelügyeletre és a belső piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályok az e rendelet hatálya alá tartozó mosó- és tisztítószerekre, valamint felületaktív anyagokra is alkalmazandók. Ez a rendelet nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy eldöntsék, melyik illetékes hatóságot bízzák meg ezen feladatok ellátásával. Az (EU) 2019/1020 rendeletet ezért módosítani kell az e rendeletre való hivatkozás beillesztése érdekében.

(55)A 648/2004/EK rendelet rendelkezett egy védintézkedési eljárásról, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megvizsgálja azon intézkedések megalapozottságát, amelyeket valamely tagállam az általa kockázatosnak ítélt mosó- és tisztítószerekkel, valamint felületaktív anyagokkal szemben hozott. Az átláthatóság javítása és az eljárási idő csökkentése érdekében javítani kell a korábbi védintézkedési eljáráson, hogy az hatékonyabbá váljon, és hasznosuljon a tagállamokban rendelkezésre álló szakértelem. A korábbi rendszert olyan eljárással kell felváltani, amely lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy tájékozódjanak az olyan mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok tekintetében tervezett intézkedésekről, amelyek veszélyt jelentenek az egészségre vagy a környezetre. Lehetővé kell tenni, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve az ilyen mosó- és tisztítószereket, valamint felületaktív anyagokat illetően már korai szakaszban fel tudjanak lépni. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén, és – tekintetbe véve különleges és technikai tulajdonságaikat – a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül eljárva meghatározza, hogy indokoltak-e a kockázatot jelentő mosó- és tisztítószerek vagy felületaktív anyagok tekintetében hozott nemzeti intézkedések.

(56)A 648/2004/EK rendelettel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az alkalmazandó követelményeknek megfelelő mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok bizonyos esetekben kockázatot jelentenek az egészségre vagy a környezetre. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a piacfelügyeleti hatóságok intézkedéseket hozzanak az egészségre vagy a környezetre kockázatot jelentő mosó- és tisztítószerekkel vagy felületaktív anyagokkal szemben, még akkor is, ha azok megfelelnek a jogi követelményeknek. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén, és – tekintetbe véve különleges és technikai tulajdonságaikat – a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül eljárva meghatározza, hogy indokoltak-e a jogszabályoknak megfelelő olyan mosó- és tisztítószerek vagy felületaktív anyagok tekintetében hozott nemzeti intézkedések, amelyekről a tagállam megállapítja, hogy kockázatot jelentenek a személyek egészségére, illetve nem biztonságosak számukra vagy a környezet szempontjából.

(57)A műszaki és tudományos fejlődés vagy az új tudományos bizonyítékok, valamint a digitális felkészültség szintjének figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, hogy kiegészítse a digitális címkézésre vonatkozó általános követelményeket, módosítsa a kizárólag digitális formátumban megadható címkézési információkat, kiigazítsa az allergén illatanyagok határértékét, ha az 1223/2009/EK rendelet alapján egyedi kockázatalapú koncentrációs határértékeket állapítanak meg az allergén illatanyagokra vonatkozóan, új biológiai lebonthatósági követelmények megállapítása érdekében módosítsa a mosó- és tisztítószerekben található felületaktív anyagoktól eltérő anyagokra és keverékekre (beleértve a mosó- és tisztítószerek kapszuláit is) megállapított meglévő biológiai lebonthatósági követelményeket, amennyiben az új tudományos bizonyítékok ezt szükségessé teszik, és módosítsa az I–VII. mellékletet. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy módosítsa a termékútlevélben feltüntetendő konkrét információkat, valamint a bizottsági nyilvántartásban feltüntetendő információkat. Ezenkívül a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy meghatározza a nyilvántartásban tárolt, vámhatóságok által ellenőrizendő kiegészítő információkat. Ezenkívül a vámhatóságok mosó- és tisztítószerekkel, valamint felületaktív anyagokkal kapcsolatos munkájának, valamint az e rendeletben meghatározott követelményeknek a megkönnyítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendelethez mellékletet csatoljon, amely tartalmazza a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra-kódok jegyzékét, valamint a mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok termékleírását, és naprakésszé tegye a szóban forgó mellékletet.

(58)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok e rendelet szerinti elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 39 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(59)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni különösen a mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok termékútlevelére vonatkozó részletes műszaki követelmények megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 40 megfelelően kell gyakorolni.

(60)Tekintettel arra, hogy biztosítani kell az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, valamint figyelembe kell venni a tudományos tényeken alapuló új fejleményeket, a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A Bizottságnak a jelentésében értékelnie kell többek között, hogy e rendelet eléri-e célkitűzéseit, ideértve a kis-és középvállalkozásokra gyakorolt hatásokat is.

(61)Az egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása, az innováció előmozdítása és a versenyképesség fokozása érdekében a Bizottságnak értékelnie kell a mikroorganizmusokat tartalmazó mosó- és tisztítószerekre vonatkozó biztonsági követelményeket, valamint az új mikroorganizmusok vagy mikroorganizmus-törzsek mosó- és tisztítószerekben való felhasználásának lehetőségét.

(62)Ez a rendelet bevezeti annak lehetőségét, hogy a kötelező címkézési követelmények egészét vagy egy részét bizonyos helyzetekben kizárólag digitális címkéken tüntessék fel, és előírja a mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok digitális termékútlevelének létrehozását. Ezért elegendő időt kell biztosítani a gazdasági szereplők számára ahhoz, hogy eleget tehessenek az e rendeletből fakadó kötelezettségeiknek, a tagállamok számára ahhoz, hogy létrehozhassák az e rendelet alkalmazásához szükséges közigazgatási infrastruktúrt, a Bizottság számára pedig a célból, hogy előkészíthesse a termékútlevél műszaki követelményeinek végrehajtását. Következésképpen e rendelet alkalmazását egy olyan időpontra kell halasztani, ameddig ezek az előkészületek észszerűen befejezhetők.

(63)A jogbiztonság garatálása és a hulladékkeletkezés megelőzése érdekében a gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet alkalmazásának kezdőnapján már az értékesítési láncban lévő vagy már készleten tárolt készleteket értékesítsék. Ezért átmeneti intézkedéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik azoknak a mosó- és tisztítószereknek, valamint felületaktív anyagoknak a forgalmazását, amelyeket a 648/2004/EK rendelettel összhangban e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt hoztak forgalomba anélkül, hogy ezeknek a termékeknek meg kellene felelniük az e rendeletben meghatározott termékkövetelményeknek. A forgalmazók számára tehát lehetővé kell tenni, hogy rendelkezésre bocsássák az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt forgalomba hozott mosó- és tisztítószereket, valamint felületaktív anyagokat, nevezetesen azt a készletet, amely már az értékesítési láncban található.

(64)Olyan átmeneti intézkedéseket is meg kell hozni, amelyek lehetővé teszik azon mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok forgalomba hozatalát, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapján még nem voltak az értékesítési láncban anélkül, hogy ezeknek a termékeknek meg kellene felelniük az e rendeletben meghatározott követelményeknek, feltéve, hogy forgalomba hozataluk időpontjában még mindig megfeleltek a 648/2004/EK rendeletnek. A gyártók és importőrök számára tehát lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja után is forgalomba hozzanak mosó- és tisztítószereket, valamint felületaktív anyagokat, nevezetesen olyan készletet, amely még nincs az értékesítési láncban.

(65)Mivel ezen rendelet célját – nevezetesen annak biztosítását, hogy a forgalomban lévő mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok eleget tegyenek az egészség és a környezet magas szintű védelméhez szükséges követelményeknek, a belső piac működésének garantálása mellett – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és mivel e célok nagyságrendje és hatásai okán az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)Ez a rendelet a mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok belső piacon történő szabad mozgására vonatkozó szabályokat állapít meg, biztosítva egyúttal az egészség és a környezet magas fokú védelmét.

(2)E rendelet nem érinti az alábbi jogi aktusok alkalmazását:

a)az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 41 ;

b)az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 ;

c)az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 43 ;

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„mosó- vagy tisztítószer”: az alábbiak bármelyike:

–textíliák, edények vagy felületek tisztítására szolgáló anyag, keverék vagy mikroorganizmus, vagy két vagy több ilyen anyag kombinációja;

–textíliák vagy edények áztatására (előmosására), öblítésére vagy fehérítésére szolgáló keverék;

–a textíliák mosását kiegészítő folyamatok során a textília tapintásának megváltoztatására szolgáló keverék;

2.„fogyasztói mosószer”: nem szakemberek számára forgalomba hozott mosószer, beleértve az önkiszolgáló mosodák számára forgalomba hozott mosószert is;

3.„automata mosogatógépekhez való fogyasztói mosogatószer”: nem szakemberek által használt automata mosogatógépekhez forgalomba hozott mosogatószer;

4.„mikroorganizmusokat tartalmazó mosó- vagy tisztítószer”: olyan mosó- vagy tisztítószer, amelyhez szándékosan egy vagy több mikroorganizmust adtak hozzá, akár önmagában, akár a mosó- vagy tisztítószer valamelyik összetevőjén keresztül;

5.„szakemberek által használt mosó- vagy tisztítószer”: a háztartási területen kívül, szakképzett személyzet által specifikus termékekkel végzett tisztításhoz használt mosó- vagy tisztítószer;

6.„tisztítás”: az a folyamat, amely a nemkívánatos lerakódást eltávolítja a tisztítandó felületről vagy rétegből, és oldattá vagy diszperzióvá alakítja;

7.„anyag”: az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 1. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti anyag;

8.„keverék”: az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti keverék;

9.„mikroorganizmus”: az 528/2012/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti mikroorganizmus;

10.„géntechnológiával módosított mikroorganizmusok”: olyan mikroorganizmusok, amelyek genetikai anyagát gén- vagy sejttechnológiával vagy más, a természetben párosodás vagy természetes rekombináció útján elő nem forduló módon változtatták meg;

11.„felületaktív anyag”: mosó- és tisztítószerekben használt bármely, felületaktív tulajdonságokkal rendelkező szerves anyag vagy keverék, amely egy vagy több hidrofil és egy vagy több hidrofób csoportból áll, amelyek jellegüknél és méretüknél fogva alkalmassá teszik a következők mindegyikére:

–a víz felületi feszültségének 45 mN/m alá csökkentése;

–a víz-levegő határfelületen található szétterülő vagy adszorpciós monomolekuláris rétegek kialakítása;

–emulziók és/vagy mikroemulziók és/vagy micellák képzése;

–adszorpció a víz–szilárdanyag határfelületeken;

12.„teljes aerob biológiai lebonthatóság”: az anyagnak vagy keveréknek a mikroorganizmusok által oxigén jelenlétében történő teljes felhasználásakor elért biológiai lebonthatóság szintje, amelynek eredményeként az szén-dioxidra, vízre és bármely jelen levő elem ásványi sóira bomlik le az I. mellékletben felsorolt vizsgálati módszerekkel végzett mérések szerint, valamint új mikrobiális sejtösszetevőkre;

13.„forgalmazás”: az uniós piacon gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátás értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében;

14.„forgalomba hozatal”: az első alkalommal történő forgalmazás az uniós piacon;

15.„gyártó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot gyárt vagy terveztet vagy gyártat, és ezt a mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot saját neve vagy védjegye alatt forgalomba hozza;

16.„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy gyártótól írásbeli meghatalmazást kap arra, hogy meghatározott feladatok ellátása céljából a nevében eljárjon;

17.„importőr”: az Unióban letelepedett bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot hoz forgalomba az uniós piacon;

18.„forgalmazó”: a gyártótól vagy importőrtől különböző bármely olyan természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot forgalmaz;

19.„gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr vagy a forgalmazó;

20.„piacfelügyelet”: a piacfelügyeleti hatóságok által annak biztosítására végzett tevékenységek és meghozott intézkedések, hogy a termékek megfeleljenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek;

21.„piacfelügyeleti hatóság”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 4. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti piacfelügyeleti hatóság;

22.„visszahívás”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 22. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti visszahívás;

23.„forgalomból történő kivonás”: a 2019/1020/EU rendelet 3. cikkének 23. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti forgalomból történő kivonás;

24.„CE-jelölés”: olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy a mosó- vagy tisztítószer megfelel a jelölés feltüntetéséről rendelkező uniós harmonizációs jogszabályokban rögzített alkalmazandó követelményeknek;

25.„korrekciós intézkedés”: a 2019/1020/EU rendelet 3. cikkének 16. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti korrekciós intézkedés;

26.„szabad forgalomba bocsátás”: a 952/2013/EU rendelet 201. cikkében meghatározott eljárás;

27.„adathordozó”: eszközzel olvasható lineáris vonalkódszimbólum, kétdimenziós szimbólum vagy egyéb automatikus azonosítóadat-rögzítő adathordozó;

28.„egyedi termékazonosító”: a termék azonosítását lehetővé tevő egyedi karaktersorozat, amely a termékútlevélre mutató internetes hivatkozás elhelyezésére is lehetőséget biztosít;

29.„egyedi gazdaságiszereplő-azonosító”: a termékek értékláncában részt vevő gazdasági szereplők azonosítására szolgáló egyedi karaktersorozat;

30.„vámhatóságok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti vámhatóságok;

31.„európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer”: az (EU) 2022/2399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 4. cikkében említett rendszer;

32.„egyedi csomagolás”: az a csomagolás, amelyben a mosó- vagy tisztítószert vagy a felületaktív anyagot forgalmazzák, és arra szolgál, hogy a tartalmát a felhasználási helyig kísérje;

33.„újratöltés”: az a művelet, amelynek során a mosó- vagy tisztítószert az üzletben egy nagy méretű tartályból a végfelhasználó birtokában lévő csomagolásba töltik akár kézzel, akár automata vagy félautomata berendezéssel;

34.„tétel”: a késztermék meghatározott mennyisége, amely megfelel a következő feltételeknek:

–ugyanazon gyártási ciklus egyetlen gyártási folyamata vagy folyamatsorai útján állították elő;

–ugyanazon vizsgálati módszerek szerint vizsgálva rendre egységes összetételt mutat; valamint

–típusszám, tételszám vagy az azonosítását lehetővé tevő egyéb elem révén egyértelműen meg van határozva;

35.„végfelhasználó”: az Unióban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely számára kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységi körön kívül fogyasztóként, vagy ipari vagy szakmai tevékenysége körében szakmai végfelhasználóként mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot forgalmaztak.

II. FEJEZET

TERMÉKKÖVETELMÉNYEK

3. cikk

Szabad mozgás

(1)Kizárólag az e rendeletnek megfelelő mosó- és tisztítószerek, valamint felületaktív anyagok hozhatók forgalomba.

(2)A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják vagy akadályozhatják az e rendeletnek megfelelő mosó- és tisztítószerek vagy felületaktív anyagok forgalomba hozatalát.

4. cikk

Biológiai lebonthatóság

(1)A mosó- és tisztítószereknek és a felületaktív anyagoknak meg kell felelniük az I. mellékletben megállapított biológiai lebonthatósági követelményeknek.

(2)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

a)azok a felületaktív anyagok, amelyek az 528/2012/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett hatóanyagok, és amelyeket fertőtlenítőszerként használnak, feltéve, hogy megfelelnek az alábbi feltételek bármelyikének:

i.a felületaktív anyagok szerepelnek az engedélyezett hatóanyagok 528/2012/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében megállapított uniós jegyzékében;

ii.a felületaktív anyagok szerepelnek az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 45 meghatározott felülvizsgálati programban;

b)olyan felületaktív anyagok, amelyek az 528/2012/EU rendeletnek megfelelően engedélyezett biocid termékek összetevői;

c)olyan felületaktív anyagok, amelyek biocid termékek összetevői, és amelyek az 528/2012/EU rendelet 89. cikke (2) bekezdésének megfelelően forgalmazhatók vagy felhasználhatók.

5. cikk 
Mikroorganizmusokat tartalmazó mosó- és tisztítószerek

A mikroorganizmusokat tartalmazó mosó- és tisztítószereknek meg kell felelniük a II. mellékletben megállapított követelményeknek.

6. cikk

A foszfát- és más foszforvegyület-tartalomra vonatkozó korlátozások

A III. mellékletben felsorolt mosó- és tisztítószereknek meg kell felelniük az említett mellékletben a foszfát- és más foszforvegyület-tartalomra vonatkozóan meghatározott korlátozásoknak.

III. FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

7. cikk
A gyártók kötelezettségei

(1)A mosó- vagy tisztítószerek vagy felületaktív anyagok forgalomba hozatalakor a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a mosó- és tisztítószerek vagy felületaktív anyagok tervezése és gyártása e rendelettel összhangban történjen.

(2)A gyártóknak el kell készíteniük a IV. mellékletben említett műszaki dokumentációt, és el kell végezniük a szóban forgó mellékletben említett megfelelőségértékelési eljárást.

Amennyiben az első albekezdésben említett eljárás során bizonyítást nyer, hogy a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártók:

a)termékútlevelet állítanak ki a 18. cikkel összhangban;

b)biztosítják, hogy az adathordozó a 18. cikk (3) bekezdésével összhangban jól láthatóan és olvashatóan, nyomtatva vagy egyéb módon rögzítve megjelenjen a mosó- vagy tisztítószer vagy a felületaktív anyag címkéjén vagy csomagolásán;

c)adott esetben a 14. cikknek megfelelően elhelyezik a CE-jelölést;

d)a mosó- vagy tisztítószerek vagy felületaktív anyagok forgalomba hozatala előtt feltüntetik a termékútlevélre vonatkozó hivatkozást a 20. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásban.

(3)A gyártóknak a műszaki dokumentációt és a termékútlevelet az adott dokumentáció vagy termékútlevél tárgyát képező mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag forgalomba hozatalát követően 10 évig meg kell őrizniük.

(4)A gyártóknak gondoskodniuk kell olyan eljárásokról, amelyek sorozatgyártás esetén is biztosítják a megfelelőség fenntartását. Megfelelően figyelembe kell venni a termék kialakításának és jellemzőinek változásait, valamint azon vizsgálati módszerek változásait, amelyek alapján a termék megfelelőségét megállapították.

Amennyiben azt valamely mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag teljesítményére vagy az általa jelentett kockázatokra tekintettel helyénvalónak ítélik, a gyártók elvégzik az ilyen mosó- vagy tisztítószerek vagy felületaktív anyagok mintájának vizsgálatát, kivizsgálják a nem megfelelő mosó- és tisztítószerekkel vagy felületaktív anyagokkal kapcsolatos panaszokat, és szükség esetén nyilvántartást vezetnek e panaszokról, valamint e mosó- és tisztítószerek vagy felületaktív anyagok visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.

(5)A mosó- vagy tisztítószereket vagy felületaktív anyagokat forgalomba hozó gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy azok megfeleljenek a 15., a 16. és a 17. cikkben meghatározott címkézési követelményeknek.

(6)A veszélyesként történő besorolás 1272/2008/EK rendelet szerinti kritériumait nem teljesítő mosó- és tisztítószereket forgalomba hozó gyártók a szóban forgó rendelet 45. cikkében említett kijelölt tagállami szervek rendelkezésére bocsátják a IV. melléklet 2.2. e) pontjában említett, összetevőket ismertető adatlapot.

A gyártók a következő esetekben bocsátják az első albekezdésben említett kijelölt tagállami szervek rendelkezésére az összetevőket ismertető adatlapot:

a) a kijelölt tagállami szervek kérésére;

b) ha a mosó- vagy tisztítószer, amelyre vonatkozóan már kértek adatlapot, már nem felel meg az adatlapon szereplő információknak.

Az első albekezdésben említett kijelölt szerv és az adatlapon szereplő információkat átvevő egészségügyi személyzet az információkat bizalmasan kezeli és kizárólag orvosi célokra használja fel.

(7)Ha a gyártók úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag nem felel meg e rendelet előírásainak, haladéktalanul meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket e mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében. Ezenfelül, amennyiben a gyártók úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy valamely általuk forgalomba hozott mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag kockázatot jelent az egészségre vagy a környezetre nézve, erről haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben az adott mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag forgalomban van, részletes tájékoztatást adva mindenekelőtt a meg nem felelésről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

(8)A gyártóknak valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére annak rendelkezésére kell bocsátaniuk a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag e rendeletnek való megfelelősége igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, nyomtatott vagy elektronikus formában, az említett hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság kérésére együtt kell működiük a hatósággal az általuk forgalomba hozott mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett bármely intézkedésben.

8. cikk

Meghatalmazott képviselő

(1)A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

(2)Amennyiben a gyártó nem telepedett le az Unióban, a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag kizárólag akkor hozható forgalomba az uniós piacon, ha a gyártó írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt jelöl ki.

(3)A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A meghatalmazott képviselőnek a megbízás egy példányát kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

A meghatalmazott képviselő megbízása legalább az alábbiakra terjed ki:

a)annak ellenőrzése, hogy a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban kiállították-e a termékútlevelet, elkészítették-e a műszaki dokumentációt, továbbá a gyártó a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően lefolytatta-e a megfelelőségértékelési eljárást;

b)a termékútlevélnek és a műszaki dokumentációnak a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag forgalomba hozatalát követő 10 évig történő megőrzése és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára történő elérhetővé tétele;

c)valamely illetékes nemzeti hatóságtól kapott, indokolással ellátott kérésre minden olyan információnak és dokumentációnak a hatóság rendelkezésére bocsátása, amely annak igazolásához szükséges, hogy a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek;

d)az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködés a hatóságokkal a meghatalmazott képviselő megbízása körébe tartozó mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben;

e)a megbízás megszüntetése, ha a gyártó nem tesz eleget az e rendelet szerinti gyártói kötelezettségeknek.

(4)A 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a 7. cikk (2) bekezdésében említett műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó kötelezettség nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízásának részét.

9. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)Az importőrök kizárólag a jogszabályoknak megfelelő mosó- vagy tisztítószereket vagy felületaktív anyagokat hozhatnak forgalomba.

(2)A mosó- vagy tisztítószerek vagy felületaktív anyagok forgalomba hozatala előtt az importőröknek meg kell bizonyosodniuk a következőkről:

a)a gyártó lefolytatta a megfelelőségértékelési eljárást, és elkészítette a 7. cikk (2) bekezdésében említett műszaki dokumentációt;

b)a mosó- vagy tisztítószeren feltüntették a 14. cikkben említett CE-jelölést;

c)a gyártó kiállította a 7. cikk (2) bekezdésében említett termékútlevelet;

d)a termékútlevélre vonatkozó releváns információkat bejegyezték a 20. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásba.

(3)Ha az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag nem felel meg e rendelet előírásainak, az importőr addig nem hozhatja forgalomba a mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezenfelül, amennyiben a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag kockázatot jelent az egészségre vagy a környezetre nézve, az importőrnek erről tájékoztatnia kell a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat.

(4)A mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag címkéjén az importőrök feltüntetik a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint azt a postai és e-mail-címet, amelyen kapcsolatba lehet velük lépni. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

(5)Az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy az általuk forgalomba hozott mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok megfeleljenek a 15., a 16. és a 17. cikkben rögzített címkézési követelményeknek.

(6)Az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy mindaddig, amíg a mosó- vagy tisztítószerért vagy felületaktív anyagért felelnek, annak tárolási és szállítási körülményei ne veszélyeztessék az e rendeletnek való megfelelését.

(7)Amennyiben azt valamely mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag teljesítményére vagy az általa jelentett kockázatokra tekintettel helyénvalónak ítélik, az importőrök elvégzik az ilyen mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok mintájának vizsgálatát, kivizsgálják a nem megfelelő mosó- és tisztítószerekkel vagy felületaktív anyagokkal kapcsolatos panaszokat, és szükség esetén nyilvántartást vezetnek e panaszokról, valamint e mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.

(8)Ha az importőrök úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag nem felel meg e rendelet előírásainak, haladéktalanul meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket e mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében. Ezenfelül, amennyiben az importőrök úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy valamely általuk forgalomba hozott mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag kockázatot jelent az egészségre vagy a környezetre nézve, erről haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben az adott mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag forgalomban van, részletes tájékoztatást adva mindenekelőtt a meg nem felelésről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

(9)Az importőröknek a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag forgalomba hozatalát követő 10 évig meg kell őrizniük és a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk az egyedi termékazonosítóra való hivatkozást, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a műszaki dokumentációt kérésre e hatóságok rendelkezésére tudják bocsátani.

(10)Az importőröknek valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére annak rendelkezésére kell bocsátaniuk a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag e rendeletnek való megfelelősége igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, nyomtatott vagy elektronikus formában, az említett hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság kérésére együtt kell működiük a hatósággal az általuk forgalomba hozott mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett bármely intézkedésben.

10. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)Mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag forgalmazásakor a forgalmazóknak az e rendeletben előírt követelményekkel kapcsolatban kellő gondossággal kell eljárniuk.

(2)A mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag forgalmazását megelőzően a forgalmazóknak ellenőrizniük kell a következő feltételek teljesülését:

a)a mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot a szükséges dokumentumok, valamint a 15., a 16. és a 17. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő címke kíséri;

b)a mosó- vagy tisztítószeren feltüntették a 14. cikkben említett CE-jelölést;

c)a gyártó eleget tett a 7. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy adott esetben az importőr eleget tett a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3)Ha a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag nem felel meg e rendelet előírásainak, addig nem forgalmazhatja a mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag kockázatot jelent az egészségre vagy a környezetre nézve, a forgalmazó erről tájékoztatja a gyártót és adott esetben a meghatalmazott képviselőt vagy az importőrt, továbbá a piacfelügyeleti hatóságokat.

(4)A forgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy mindaddig, amíg a mosó- vagy tisztítószerért vagy felületaktív anyagért felelnek, annak tárolási és szállítási körülményei ne veszélyeztessék az e rendeletnek való megfelelését.

(5)Ha a forgalmazók úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy az általuk forgalmazott mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag nem felel meg e rendelet előírásainak, gondoskodniuk kell a szükséges korrekciós intézkedések meghozataláról a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében. Ezenfelül, amennyiben a forgalmazók úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy valamely általuk forgalmazott mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag kockázatot jelent az egészségre vagy a környezetre nézve, erről haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben az adott mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag forgalomban van, részletes tájékoztatást adva mindenekelőtt a meg nem felelésről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

(6)A forgalmazóknak valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére annak rendelkezésére kell bocsátaniuk a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag e rendeletnek való megfelelősége igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt nyomtatott vagy elektronikus formában. Az említett hatóság kérésére együtt kell működiük a hatósággal az általuk forgalmazott mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett bármely intézkedésben.

11. cikk

Esetek, amelyekben az importőrökre és a forgalmazókra a gyártók kötelezettségei vonatkoznak

Azt az importőrt vagy forgalmazót, aki vagy amely a saját nevében vagy a védjegye alatt hoz forgalomba mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot, illetve olyan módon módosít egy már forgalomba hozott mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot, hogy a módosítás befolyásolhatja az anyag e rendeletnek való megfelelését, e rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és a gyártó 7. cikk szerinti kötelezettségei terhelik.

12. cikk

Importőrök és forgalmazók általi csomagolás és újracsomagolás

Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó, akire vagy amelyre nem vonatkoznak a 11. cikk szerinti gyártói kötelezettségek, mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot csomagol vagy csomagol újra, az importőrt vagy adott esetben forgalmazót a következő kötelezettségek terhelik:

a)gondoskodnia kell arról, hogy a csomagoláson a „csomagolta:” vagy „újracsomagolta:” kifejezés után szerepeljen a neve, a bejegyzett kereskedelmi neve vagy a bejegyzett védjegye, valamint a postai címe;

b)biztosítania kell a 14–17. cikknek való megfelelést;

c)a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag forgalmazását követő 10 évig meg kell őriznie és a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátania az egyedi termékazonosítóra való hivatkozást.

13. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

(1)Kérésre a gazdasági szereplőknek a piacfelügyeleti hatóságok felé azonosítaniuk kell:

a)minden olyan gazdasági szereplőt, amely mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot szállított számukra;

b)minden olyan gazdasági szereplőt, amelynek mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot szállítottak.

(2)A gazdasági szereplőknek az (1) bekezdésben említett információkat a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag hozzájuk történő szállítását, illetve általuk történő szállítását követően 10 évig be kell tudniuk mutatni.

IV. FEJEZET

CE-JELÖLÉS ÉS CÍMKÉZÉS

14. cikk

A CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1)A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

(2)A CE-jelölést a mosó- vagy tisztítószer forgalomba hozatala előtt kell elhelyezni jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul.

A CE-jelölést a mosó- vagy tisztítószer címkéjén vagy csomagolásán, vagy – ömlesztve szállított mosó- vagy tisztítószer esetében – a mosó- vagy tisztítószert kísérő dokumentumon kell elhelyezni.

Amennyiben a gazdasági szereplők a 16. cikk (2) bekezdésével összhangban csak digitális címkét bocsátanak rendelkezésre, a CE-jelölést a digitális címkén kell feltüntetni.

(3)A tagállamok a meglévő mechanizmusokra támaszkodva biztosítják a CE-jelölést szabályozó rendszer helyes végrehajtását, és e jelölés helytelen használata esetén megfelelő lépéseket tesznek.

15. cikk

Általános címkézési követelmények

(1)Az egyedi csomagolásban vagy utántöltős formában forgalmazott mosó- és tisztítószereket és felületaktív anyagokat címkével kell ellátni.

(2)A mosó- vagy tisztítószert közvetlenül a végfelhasználó számára utántöltős formában forgalmazó gazdasági szereplőnek a végfelhasználó rendelkezésére kell bocsátania a fizikai címkét vagy azt az adathordozót, amelyen keresztül a digitális címke hozzáférhető.

(3)A mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok címkéjének a következő információkat kell tartalmaznia:

a)típusszám, tételszám vagy a termékazonosítást lehetővé tevő egyéb elem;

b)a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, valamint az a postai és e-mail-cím, amelyen kapcsolatba lehet vele lépni. Postai címként a gyártó egyedi kapcsolattartási címét kell megadni;

c)a termék neve és kereskedelmi neve;

d)a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag összetétele az V. melléklet A. részével összhangban;

e)használati utasítás és különleges óvintézkedések, amennyiben szükséges és releváns.

Az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett információkat az ömlesztve szállított mosó- és tisztítószereket és felületaktív anyagokat kísérő dokumentumok mindegyikén fel kell tüntetni.

(4)A (3) bekezdésben említett információkon kívül a fogyasztói mosószerek és az automata mosogatógépekhez való fogyasztói mosogatószerek címkéjének az V. melléklet B. részével összhangban az adagolásra vonatkozó információkat is tartalmaznia kell.

(5)A (3)–(4) bekezdésben említett információkat az érintett tagállam által meghatározott, a végfelhasználók számára könnyen érthető nyelven kell feltüntetni, és az említett információknak egyértelműnek, érthetőnek és könnyen értelmezhetőnek kell lenniük. A mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok forgalmazásakor a címkének rendelkezésre kell állnia ellenőrzés céljából.

16. cikk

A címkézés formátumai

(1)Mosó- vagy tisztítószerek vagy felületaktív anyagok forgalmazása esetén azokat a 15. cikk (3) bekezdésében és adott esetben a 15. cikk (4) bekezdésében meghatározott címkézési elemeknek kell kísérniük a következő formában:

a)fizikai címkén;

b)digitális címkén és fizikai címkén is.

Az első albekezdés b) pontjától eltérve az V. melléklet C. részében meghatározott címkézési elemeket nem kell fizikai címkén is feltüntetni. Ezenkívül amennyiben a fogyasztói mosószerek digitális címkéjén feltüntetik az V. melléklet B. részének 1. és 2. pontja szerinti adagolási információkat, a fizikai címkén az V. melléklet D. részében meghatározott egyszerűsített adagolási táblázatot is elég feltüntetni.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve amennyiben a mosó- és tisztítószereket utántöltős formában forgalmazzák közvetlenül a végfelhasználó számára, a 15. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott címkézési elemek feltüntethetők csak a digitális címkén, kivéve a fogyasztói mosószerekre vonatkozó, az V. melléklet B. részének 1. és 2. pontjában meghatározott adagolási információkat, amelyeket fizikai címkén is fel kell tüntetni.

17. cikk

A digitális címkézésre vonatkozó követelmények

(1)Amennyiben a mosó- és tisztítószereket és felületaktív anyagokat a 16. cikknek megfelelően digitális címkével látják el, az említett címkére a következő szabályok vonatkoznak:

a)a 15. cikk (3) bekezdésében és adott esetben a 15. cikk (4) bekezdésében említett valamennyi címkézési elemet egy helyen kell feltüntetni, és el kell különíteni a többi információtól;

b)a digitális címkén szereplő információknak kereshetőnek kell lenniük;

c)a digitális címkén szereplő információknak valamennyi uniós felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lenniük;

d)a digitális címkét díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni anélkül, hogy ahhoz előzetes regisztráció, alkalmazások letöltése vagy telepítése, illetve jelszó megadása lenne szükséges;

e)a digitális címkén szereplő információknak a veszélyeztetett csoportok igényeinek is megfelelő módon kell megjelenniük, és adott esetben lehetőséget kell biztosítaniuk az említett csoportok információkhoz való hozzáférésének megkönnyítéséhez szükséges kiigazítások elvégzésére;

f)a digitális címkének széles körben használt digitális technológiákon keresztül hozzáférhetőnek és valamennyi főbb operációs rendszerrel és böngészővel kompatibilisnek kell lennie;

g)ha a digitális címke több nyelven is elérhető, a nyelvválasztás nem függhet a végfelhasználó földrajzi helyétől;

h)a digitális címkének – még az azt létrehozó gazdasági szereplő fizetésképtelensége, felszámolása vagy az Unión belüli tevékenységének megszűnése esetén is – a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag forgalomba hozatalától számított 10 évig vagy a benne foglalt információkra vonatkozó egyéb uniós jogszabályok által előírt hosszabb ideig elérhetőnek kell maradnia;

i)a digitális címkén szereplő információknak az adathordozón keresztül hozzáférhetőnek kell lenniük.

(2)Az adathordozót a mosó- vagy tisztítószeren vagy felületaktív anyagon, annak csomagolásán vagy a kísérő dokumentáción kell fizikailag elhelyezni.

Az első albekezdésben foglalt követelményen túlmenően, amennyiben a mosó- és tisztítószereket és a felületaktív anyagokat utántöltős formában forgalmazzák, az adathordozót az utántöltő állomáson elérhetővé kell tenni.

Az adathordozónak jól láthatónak kell lennie vásárlás előtt a végfelhasználó, továbbá a piacfelügyeleti hatóságok számára, beleértve adott esetben a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag távértékesítésének esetét is.

(3)Amennyiben a gazdasági szereplők digitális címkét bocsátanak rendelkezésre, az adathordozót a következő vagy egy ahhoz hasonló kijelentésnek kell kísérnie: „A termékre vonatkozó részletesebb információk online érhetők el”.

(4)A digitális címkét rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplők nem követhetik nyomon, nem elemezhetik és nem használhatják fel a használattal kapcsolatos információkat a digitális címkén szereplő információk online rendelkezésre bocsátásához feltétlenül szükséges céloktól eltérő célokra.

(5)A digitális címkét rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplőknek a digitális címkén szereplő információkat rendelkezésre kell bocsátaniuk egyéb módon a következő esetekben:

a)a végfelhasználó szóbeli vagy írásbeli kérésére;

b)ha a digitális címke átmenetileg nem érhető el, akár a vásárlás időpontjában is.

A gazdasági szereplőknek az első albekezdésben említett információkat a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag megvásárlásától függetlenül és díjmentesen kell rendelkezésre bocsátaniuk.

V. FEJEZET

TERMÉKÚTLEVÉL

18. cikk

Termékútlevél

(1)Mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag forgalomba hozatala előtt a gyártóknak termékútlevelet kell kiállítaniuk e termékekhez. A termékútlevélnek meg kell felelnie az e cikkben és a 19. cikkben meghatározott követelményeknek.

(2)A termékútlevélnek meg kell felelnie a következő követelményeknek:

a)a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag egy adott tételéhez kell tartoznia;

b)tartalmaznia kell, hogy a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag bizonyítottan megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek, és adott esetben meg kell adnia az alkalmazott vizsgálati módszereket;

c)tartalmaznia kell legalább a VI. mellékletben szereplő információkat;

d)naprakésznek kell lennie;

e)rendelkezésre kell állnia annak a tagállamnak a nyelvén vagy nyelvein, amelyben a mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot forgalomba hozzák vagy forgalmazzák;

f)hozzáférhetőnek kell lennie a végfelhasználók, a piacfelügyeleti hatóságok, a vámhatóságok, a Bizottság és más gazdasági szereplők számára;

g)a mosó- vagy tisztítószer vagy a felületaktív anyag forgalomba hozatalától számított 10 évig elérhetőnek kell maradnia, még a termékútlevelet kiállító gazdasági szereplő fizetésképtelensége, felszámolása vagy az Unión belüli tevékenységének megszűnése esetén is;

h)adathordozón keresztül hozzáférhetőnek kell lennie;

i)meg kell felelnie a (8) bekezdés alapján megállapított egyedi és műszaki követelményeknek.

(3)Az adathordozót a mosó- vagy tisztítószeren vagy felületaktív anyagon, annak csomagolásán vagy kísérő dokumentációján kell fizikailag elhelyezni a (8) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusnak megfelelően.

Az első albekezdésben foglalt követelményen túlmenően, amennyiben a mosó- és tisztítószereket és a felületaktív anyagokat utántöltős formában forgalmazzák, az adathordozót az utántöltő állomáson is el kell helyezni.

Az adathordozónak jól láthatónak kell lennie vásárlás előtt a végfelhasználó, továbbá a piacfelügyeleti hatóságok számára, beleértve adott esetben a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag távértékesítésének esetét is.

(4)Amennyiben a gazdasági szereplők digitális címkét bocsátanak rendelkezésre, a termékútlevélnek és a digitális címkének egyetlen adathordozón keresztül kell elérhetőnek lennie.

(5)Amennyiben egyéb uniós jogszabályok előírják, hogy a mosó- vagy tisztítószerre vagy felületaktív anyagra vonatkozó információknak adathordozón keresztül elérhetőnek kell lenniük, az e rendeletben és az egyéb uniós jogszabályokban előírt információkat egyetlen adathordozón keresztül kell rendelkezésre bocsátani.

(6)Amennyiben a mosó- és tisztítószerekre és a felületaktív anyagokra vonatkozó egyéb uniós jogszabályok termékútlevelet írnak elő, a mosó- és tisztítószerekre és a felületaktív anyagokra vonatkozóan egyetlen termékútlevelet kell kiállítani, amely tartalmazza mind a (2) bekezdésben meghatározott információkat, mind az említett egyéb uniós jogszabályokban a termékútlevél tekintetében előírt bármely egyéb információt.

(7)A gazdasági szereplők az (5) és a (6) bekezdésben említett információkon kívül más információkat is hozzáférhetővé tehetnek a (6) bekezdésben említett adathordozón keresztül. Ebben az esetben az említett információkat egyértelműen el kell különíteni az e rendeletben és adott esetben az egyéb uniós jogszabályokban előírt információktól.

(8)A termékútlevél kiállításával a gyártó vállalja a felelősséget a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag e rendeletnek való megfeleléséért.

(9)A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok termékútlevelével kapcsolatos egyedi és műszaki követelményeket. E követelményeknek legalább a következőket kell meghatározniuk:

a)a használandó adathordozó típusai;

b)az adathordozó megjelenítésének formátuma és az adathordozó elhelyezése;

c)a digitális útlevél azon technikai elemei, amelyekre meghatározott európai vagy nemzetközi szabványokat kell alkalmazni;

d)azok a szereplők, amelyek információkat vezethetnek be a termékútlevélbe, illetve frissíthetik az abban szereplő információkat, beleértve szükség esetén az új termékútlevél kiállítását is, ideértve a gyártókat, az illetékes nemzeti hatóságokat és a Bizottságot, vagy a nevükben eljáró bármely szervezetet, valamint az általuk bevezethető vagy frissíthető információk típusai.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

19. cikk

A termékútlevél műszaki kialakítása és működése

A termékútlevél műszaki kialakításának és működésének meg kell felelnie a következő követelményeknek:

a)az e rendelet alapján kiállított termékútleveleknek a végponttól végpontig történő kommunikáció és az adattovábbítás műszaki, szemantikai és szervezési szempontjai tekintetében teljes mértékben interoperábilisnak kell lenniük a más uniós jogszabályok által előírt termékútlevelekkel;

b)a termékútlevélben szereplő összes információnak interoperábilis formátumban kidolgozott nyílt szabványokon kell alapulnia, és géppel olvashatónak, strukturáltnak és kereshetőnek kell lennie;

c)a termékútlevélnek díjmentesen hozzáférhetőnek kell lennie a végfelhasználók, a gazdasági szereplők és más érintett szereplők számára;

d)a termékútlevélben szereplő adatokat az annak létrehozásáért felelős gazdasági szereplőnek vagy a képviseletében eljárni jogosult gazdasági szereplőnek tárolnia kell;

e)amennyiben a termékútlevélben szereplő adatokat a mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot forgalomba hozó gazdasági szereplők nevében eljárni jogosult gazdasági szereplők tárolják vagy más módon kezelik, e gazdasági szereplők sem részben, sem egészében nem értékesíthetik, használhatják fel vagy kezelhetik a szóban forgó adatokat a vonatkozó tárolási vagy kezelési szolgáltatások nyújtásához szükséges mértéken túlmenően;

f)a gazdasági szereplők nem követhetik nyomon, nem elemezhetik és nem használhatják fel a használattal kapcsolatos információkat a termékútlevélben szereplő információk online rendelkezésre bocsátásához feltétlenül szükséges céloktól eltérő célokra.

20. cikk

Termékútlevél-nyilvántartás

(1)Mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag forgalomba hozatala előtt a gazdasági szereplőknek fel kell tölteniük a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag egyedi termékazonosítóját és egyedi gazdaságiszereplő-azonosítóját a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló (EU) …/… rendelet 12. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott nyilvántartásba.

(2)A Bizottság, a piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok az e rendelet szerinti feladataik ellátása céljából hozzáféréssel rendelkeznek az (1) bekezdésben említett nyilvántartáshoz.

21. cikk.

A termékútlevéllel kapcsolatos vámellenőrzések

(1)Az uniós piacra beléptetett mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok tekintetében végre kell hajtani az e cikkben meghatározott ellenőrzéseket és egyéb intézkedéseket.

(2)A 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 15. pontjában szereplő meghatározás szerinti nyilatkozattevőknek a mosó- vagy tisztítószerek vagy felületaktív anyagok szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vám-árunyilatkozatban fel kell tüntetniük az egyedi termékazonosítót.

(3)A vámhatóságok ellenőrzik, hogy a nyilatkozattevő által e cikk (2) bekezdésével összhangban feltüntetett egyedi termékazonosító egyezik-e a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban a nyilvántartásba bevitt egyedi termékazonosítóval.

(4)A (3) bekezdésben említett ellenőrzésen túlmenően a vámhatóságok ellenőrzik, hogy a nyilatkozattevők által a vámhatóságok rendelkezésére bocsátott információk összhangban vannak-e a 26. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban felsorolt, a 20. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásban tárolt egyéb információkkal.

(5)A (3) és a (4) bekezdésben említett ellenőrzéseket a szabad forgalomba bocsátás előtt kell elvégezni elektronikus úton és automatikusan.

(6)A (3)–(5) bekezdés alkalmazásában a 20. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartás és [a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló (EU) …/… rendelet 13. cikkében] említett európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer közötti kapcsolatot kell használni.

(7)A (3), a (4) és az (5) bekezdés a nyilvántartás és a [fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló (EU) …/… rendelet 13. cikkében] említett európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer közötti kapcsolat működésbe lépésének napjától alkalmazandó.

A Bizottság erre vonatkozó értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben feltünteti a kapcsolat működésbe lépésének időpontját.

(8)A vámhatóságok lekérhetik és felhasználhatják a termékútlevélben és a 20. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásban szereplő információkat az uniós jogszabályok szerinti feladataik elvégzéséhez, beleértve a 952/2013/EU rendelet 46. és 47. cikke szerinti kockázatkezelést is.

(9)Az e cikkben meghatározott ellenőrzéseket és egyéb intézkedéseket a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében szereplő, a mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok osztályozására szolgáló Kombinált Nómenklatúra-kódok jegyzéke, valamint a szóban forgó mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok termékleírásai alapján kell elvégezni.

(10)Az e cikkben meghatározott ellenőrzések és intézkedések nem érintik a termékek szabad forgalomba bocsátását szabályozó egyéb uniós jogi aktusok alkalmazását, ideértve a 952/2013/EU rendelet 46., 47. és 134. cikkét, valamint az (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezetében említett ellenőrzéseket.

VI. FEJEZET

PIACFELÜGYELET

22. cikk
A kockázatot jelentő mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárás

(1)Ha valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy egy mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag kockázatot jelent az egészségre vagy a környezetre, akkor el kell végezniük az érintett mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag értékelését, amelynek ki kell terjednie az e rendeletben előírt összes vonatkozó követelményre. Az érintett gazdasági szereplőknek e célból a szükséges módon együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal.

(2)Ha valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az I. vagy a II. mellékletben felsorolt módszerek szerint elvégzett vizsgálat hamis eredményt adott, az I., a II. és a VII. mellékletben meghatározott referencia-módszereknek megfelelően ellenőrizniük kell, hogy a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag megfelel-e e rendeletnek. A gazdasági szereplők nem kötelezhetők a megismételt vagy kiegészítő vizsgálatok megfizetésére, feltéve, hogy az eredeti vizsgálat a mosó- vagy tisztítószerek vagy felületaktív anyagok e rendeletnek való megfelelését támasztotta alá.

(3)Ha az (1) vagy a (2) bekezdésben említett ellenőrzések során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag nem felel meg az ebben a rendeletben meghatározott követelményeknek, haladéktalanul felszólítják a gazdasági szereplőket arra, hogy tegyék meg az összes megfelelő korrekciós intézkedést annak érdekében, hogy a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag megfeleljen az adott követelményeknek, vonják ki a terméket a forgalomból vagy hívják vissza azt az (1) bekezdésben említett kockázat jellegével arányos időszakon belül.

(4)Ha a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik országuk területére, tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállam piacfelügyeleti hatóságait az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára a gazdasági szereplőt felszólították.

(5)A gazdasági szereplőnek biztosítania kell az összes megfelelő korrekciós intézkedés megtételét az általa az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag tekintetében.

(6)Ha az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a (3) bekezdésben említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságoknak minden megfelelő ideiglenes intézkedést meg kell hozniuk a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag nemzeti piacon történő forgalmazásának megtiltása vagy korlátozása, illetve a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag visszahívása vagy forgalomból való kivonása érdekében.

A piacfelügyeleti hatóságoknak ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállam piacfelügyeleti hatóságait.

A második albekezdésben említett tájékoztatás keretében meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag azonosításához szükséges adatokat, a szóban forgó mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag származási helyét, a feltételezett meg nem felelésnek és a felmerülő kockázatnak a jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket.

(7)Az eljárást e cikk értelmében kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok piacfelügyeleti hatóságai haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállam piacfelügyeleti hatóságait az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag meg nem feleléséről a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet az elfogadott nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(8)Ha a (6) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egy piacfelügyeleti hatóság és a Bizottság sem emelt kifogást az egyik tagállam által hozott átmeneti intézkedéssel szemben, az intézkedést megalapozottnak kell tekinteni.

(9)A piacfelügyeleti hatóságok biztosítják, hogy az érintett mosó- vagy tisztítószerrel vagy felületaktív anyaggal kapcsolatban haladéktalanul sor kerüljön a megfelelő korlátozó intézkedések meghozatalára, például a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag forgalomból történő kivonására.

(10)Amennyiben a (4), a (6), a (7) és a (8) bekezdés alkalmazásában információkat közölnek a Bizottsággal vagy más piacfelügyeleti hatóságokkal, ezeket az információkat az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkének (1) bekezdésében említett információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell közölni.

23. cikk
Uniós védintézkedési eljárás

(1)Amennyiben a 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy piacfelügyeleti hatóság valamely intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a piacfelügyeleti hatóságokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Ezen értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság a határozatát – amelynek az összes tagállam a címzettje – haladéktalanul közli a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

(2)Amennyiben a nemzeti intézkedés indokoltnak minősül, valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot a piacán kivonja a forgalomból, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

(3)Ha a nemzeti intézkedés indokolatlannak minősül, az érintett tagállam visszavonja azt.

24. cikk
A követelményeknek megfelelő azon mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok, amelyek kockázatot jelentenek az egészségre vagy a környezetre nézve

(1)Amennyiben egy piacfelügyeleti hatóság a 22. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag megfelel ennek a rendeletnek, azonban mégis veszélyt jelent az egészségre vagy a környezetre, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy a veszély mértékének megfelelő észszerű időn belül tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az érintett mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen veszélyt, vagy vonja ki a forgalomból a mosó- vagy tisztítószert vagy felületaktív anyagot, illetve hívja vissza azt.

(2)A gazdasági szereplőnek biztosítania kell a korrekciós intézkedés megtételét az általa az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag tekintetében.

(3)A piacfelügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállam piacfelügyeleti hatóságait. A tájékoztatás az összes részletet tartalmazza, ideértve különösen az érintett mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag azonosításához szükséges adatokat, a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag eredetét és értékesítési láncát, a kapcsolódó kockázatok jellegét, valamint a megtett nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4)A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a piacfelügyeleti hatóságokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Ezen értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

A Bizottság a határozatát – amelynek az összes tagállam a címzettje – haladéktalanul közli a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

25. cikk
Formai meg nem felelés

(1)A 22. cikk sérelme nélkül, ha egy piacfelügyeleti hatóság a következő megállapítások egyikére jut, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy szüntesse meg a szóban forgó meg nem felelést:

a)a CE-jelölést a 14. cikket megsértő módon vagy egyáltalán nem helyezték el;

b)a termékútlevelet nem a 18. és a 19. cikknek megfelelően készítették el;

c)a 7. cikk (2) bekezdésében említett műszaki dokumentáció vagy nem áll rendelkezésre, vagy hiányos;

d)az adathordozó, amelyen keresztül a termékútlevél és adott esetben a digitális címke hozzáférhető, nincs jelen a mosó- vagy tisztítószeren vagy felületaktív anyagon, annak csomagolásán, az azt kísérő dokumentáción vagy adott esetben az utántöltő állomáson;

e)a címkét nem bocsátották rendelkezésre, vagy a 15. cikkben és az V. mellékletben említett címkézési információk valótlanok vagy hiányosak.

(2)Ha az (1) bekezdésben említett meg nem felelés továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag forgalmazásának korlátozására vagy betiltására, vagy biztosítja annak visszahívását vagy forgalomból történő kivonását.

VII. FEJEZET

FELHATALMAZÁS ÉS BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

26. cikk
Felhatalmazás

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. mellékletnek – a műszaki és tudományos fejlődéshez, valamint a piacfelügyeleti hatóságok és a végfelhasználók digitális felkészültségének szintjéhez való hozzáigazítás céljából – a termékútlevélben feltüntetendő információk tekintetében történő módosítása érdekében.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 20. cikk (1) bekezdésének oly módon történő módosítása céljából, hogy az a VI. mellékletben felsorolt információk közül további információknak a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben történő tárolását írja elő.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az első albekezdés szerinti elfogadásakor a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:

a)összhang más vonatkozó uniós jogi aktusokkal, amennyiben vannak ilyenek;

b)annak szükségessége, hogy a termékútlevél hitelessége ellenőrizhető legyen;

c)az információk relevanciája a mosó- és tisztítószerekre és a felületaktív anyagokra vonatkozó piacfelügyeleti ellenőrzések és vámellenőrzések hatékonyságának és eredményességének javítása szempontjából;

d)a gazdasági szereplőkre nehezedő aránytalan adminisztratív terhek elkerülésének szükségessége.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletet kiegészítésére, és azokban további, a 20. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásban tárolt, a vámhatóságok által ellenőrizendő információkat határozzon meg.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra-kódok jegyzékét, valamint a mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok árumegnevezéseit tartalmazó melléklet beillesztésével módosítsa ezt a rendeletet, és az említett mellékletet naprakésszé tegye.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosítsa az I–VII. mellékletet.

(6)Amennyiben új tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a mosó- és tisztítószerekben használt felületaktív anyagoktól eltérő anyagokra és keverékekre, többek között a mosó- és tisztítószerek kapszuláira vonatkozóan biológiai lebonthatósági követelményeket kell bevezetni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletnek az említett anyagokra és keverékekre vonatkozó biológiai lebonthatósági kritériumok, valamint az ezeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló vizsgálati módszerek meghatározása céljából történő módosítása érdekében.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok első albekezdés szerinti elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a jelenlegi gyártási gyakorlatokat, a műszaki és gazdasági szempontból megvalósítható alternatívák rendelkezésre állását, valamint a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásokat.

(7)Amennyiben az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 46 az illatanyagokban levő, allergiát okozó anyagokra vonatkozó, kockázaton alapuló egyedi koncentrációhatárokat állapít meg, a Bizottság a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az V. mellékletnek az említett rendelet III. mellékletében felsorolt allergén illatanyagokra vonatkozó határérték ennek megfelelően történő kiigazítása érdekében történő módosítása céljából.

(8)A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az e rendelet hatálybalépésének időpontját 30 hónappal követő hónap első napja]-ig a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy az meghatározza a mosó- és tisztítószerek digitális címkézésére vonatkozó egyedi követelményeket. Az említett követelményeknek rögzíteniük kell legalább azokat az informatikai megoldásokat, amelyeket a gazdasági szereplők alkalmazhatnak, valamint a 17. cikkben említett digitális címkén feltüntetendő információk rendelkezésre bocsátásának alternatív módjait.

A első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:

a)összhang más vonatkozó uniós jogi aktusokkal, amennyiben vannak ilyenek;

b)az innováció ösztönzésének szükségessége;

c)technológiasemlegesség, amelyet a technológia- vagy eszközválasztást akadályozó korlátozások vagy előírások hiánya jellemez, a kompatibilitás és az interferencia-elkerülés határain belül;

d)annak szükségessége, hogy a digitális címkézés ne veszélyeztesse a végfelhasználók biztonságát és a környezetet;

e)a digitális felkészültség szintje az Unió lakosságának valamennyi csoportja körében.

(9)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. mellékletnek azon címkézési információk tekintetében történő módosítása érdekében, amelyeket a gazdasági szereplők a 16. cikknek megfelelően csak digitális formában is rendelkezésre bocsáthatnak, hogy azt hozzáigazítsa a műszaki és tudományos fejlődéshez, valamint a mosó- és tisztítószerek végfelhasználóinak digitális felkészültségi szintjéhez. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az egészség és a környezet magas szintű védelmének szükségességét.

27. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 26. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 26. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 26. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

28. cikk
Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját a mosó- és tisztítószerekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk
Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot ezekről az intézkedésekről, valamint az ezeket érintő minden későbbi módosításról.

30. cikk

Az (EU) 2019/1020 rendelet módosítása

Az (EU) 2019/1020 rendelet I. mellékletének 15. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„15. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete (…) a mosó- és tisztítószerek és a felületaktív anyagok forgalmazásáról (HL L …).”

31. cikk
Jelentés

A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját 5 évvel követő dátumot]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A jelentésnek tartalmaznia kell annak értékelését, hogy e rendelet célkitűzései mennyiben valósulnak meg, beleértve a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatás értékelését is.

32. cikk

Mikroorganizmusokkal kapcsolatos felülvizsgálat

A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját 3 évvel követő dátumot]-ig értékeli e rendelet mikroorganizmusokat tartalmazó mosó- és tisztítószerekre vonatkozó követelményeinek hatékonyságát és relevanciáját, valamint annak lehetőségét, hogy a II. mellékletet mosó- és tisztítószerekben engedélyezett új mikroorganizmusokkal vagy mikroorganizmus-törzsekkel egészítsék ki.

33. cikk
A 648/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezése

A 648/2004/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként és a VIII. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

34. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok nem akadályozhatják az olyan mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok forgalmazását, amelyeket [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének időpontját 30 hónappal követő dátumot] előtt hoztak forgalomba a 648/2004/EK rendelet … [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének időpontját 30 hónappal követő napot egy nappal megelőző dátumot]-án/-én alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően. Azok a mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok, amelyeket [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének időpontját 30 hónappal követő napot egy nappal megelőző dátumot] előtt hoztak forgalomba, és amelyek forgalomba hozataluk időpontjában megfelelnek a 648/2004/EK rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének időpontját 30 hónappal követő napot egy nappal megelőző dátumot]-án/-én alkalmazandó rendelkezéseinek, [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének időpontját 36 hónappal követő dátumot]-ig forgalmazhatók.

35. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének időpontját 30 hónappal követő dátumot]-tól/től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 104., 2004.4.8., 1. o.

(2)    A felületaktív anyagok olyan tenzidek, amelyek segítenek lebontani a víz és az olajok és/vagy szennyeződések közötti határfelületet. Ezek jelentik a mosó- és tisztítószerekben használt egyik fő összetevőt.

(3)    A mosó- és tisztítószerekről szóló, 2004. március 31-i 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értékelése (SWD(2019)298) .

(4)    A vegyi anyagokra vonatkozó legrelevánsabb jogszabályok célravezetőségi vizsgálata (a REACH kivételével) SWD(2019)199

(5)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021) 350 final.

(6)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra; 168 final.

(7)    https://ec.europa.eu/info/publications/2022-commission-work-programme-key-documents_en

(8)    A mosó- és tisztítószerekről szóló, 2004. március 31-i 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értékelése (SWD(2019)298).

(9)    A vegyi anyagokra vonatkozó legrelevánsabb jogszabályok célravezetőségi vizsgálata (a REACH kivételével) SWD(2019)199

(10)    Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Hatásvizsgálati jelentés, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mosó- és tisztítószerekről és a felületaktív anyagokról, az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról és a 648/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról.

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(13)    SWD(2022) 364.

(14)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról és a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, COM(2022) 142 final, 2022. március 30.

(15)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, az (EU) 2019/1020 rendelet és az (EU) 2019/904 irányelv módosításáról, valamint a 94/62/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, COM(2022)677.

(16)     https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/library/european-declaration-digital-rights-and-principles  

(17)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021) 350 final.

(18)    A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora https://commission.europa.eu/document/41514677-9598-4d89-a572-abe21cb037f4_hu

(19)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért, COM(2020) 667 final.

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről.

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1009 rendelete (2019. június 5.) az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(22)    A leginkább előnyben részesített alternatíva az 1a. alternatíva szerinti címkézési követelmények bevezetése volt.

(23)    Ez általában a követelmények bevezetését érinti, azaz mind az 1a., mind az 1b. alternatíva esetében.

(24)     https://sdgs.un.org/goals

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről; ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2008/768(1)/oj .

(26)    SWD(2022) 364.

(27)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról és a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, COM(2022) 142 final, 2022. március 30.

(28)    HL C […]., […]., […]. o.

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács 648/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a mosó- és tisztítószerekről (HL L 104., 2004.4.8., 1. o.).

(30)    A mosó- és tisztítószerekről szóló, 2004. március 31-i 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értékelése ( SWD(2019)298 ).

(31)    A vegyi anyagokra vonatkozó legrelevánsabb jogszabályok célravezetőségi vizsgálata (a REACH kivételével) SWD(2019)199

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(39)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.    

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2399 rendelete (2022. november 23.) az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 317., 2022.12.9., 1. o.).

(45)    A Bizottság 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. augusztus 4.) a biocid termékekben található valamennyi létező hatóanyag szisztematikus vizsgálatára irányuló, az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett munkaprogramról (HL L 294., 2014.10.10., 1. o.).

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.4.28.

COM(2023) 217 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

az Európai Parlament és a Tanács rendelete

a mosó- és tisztítószerekről és a felületaktív anyagokról, az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról és a 648/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2023) 170 final} - {SWD(2023) 113 final} - {SWD(2023) 114 final} - {SWD(2023) 115 final}

I. MELLÉKLET

A 4. CIKKBEN EMLÍTETT BIOLÓGIAI LEBONTHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK

A FELÜLETAKTÍV ANYAGOK, VALAMINT A MOSÓ- ÉS TISZTÍTÓSZEREKBEN TALÁLHATÓ FELÜLETAKTÍV ANYAGOK TELJES BIOLÓGIAI LEBONTHATÓSÁGÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

1.Az e rendeletben szereplő, a felületaktív anyagok teljes biológiai lebonthatóságára vonatkozó laboratóriumi vizsgálatok referenciamódszere az EN ISO 14593:1999 szabványon (a gőztér CO2-tartalmának vizsgálatán) alapul.

2.A felületaktív anyagoknak, valamint a mosó- és tisztítószerekben található felületaktív anyagoknak a 3. pontban meghatározott kritériumokkal összhangban megállapítottak szerint biológiailag teljesen lebonthatónak kell lenniük.

3.A felületaktív anyagokat, valamint a mosó- és tisztítószerekben található felületaktív anyagokat biológiailag teljesen lebonthatónak kell tekinteni, ha megfelelnek az alábbi kritériumok egyikének:

a)a biológiai lebonthatóság (mineralizáció) szintje a következő vizsgálati módszerek valamelyike alapján mérve 28 napon belül legalább 60 %:

i.EN ISO 14593:1999 szabvány: Vízminőség. Szerves vegyületek teljes aerob biológiai lebonthatóságának kiértékelése vizes közegben. A lezárt edényzet szervetlen széntartalmának meghatározásán alapuló módszer (a gőztér CO2-tartalmának vizsgálata);

ii.a 440/2008/EK bizottsági rendelet 1 melléklete C. részének IV. részében leírt C.4-C. módszer: szén-dioxid-fejlődés-vizsgálat (CO2) (módosított Sturm-féle vizsgálat);

iii.a 440/2008/EK rendelet melléklete C. részének V. részében leírt C.4-D módszer: manometrikus respirometriás mérés;

iv.a 440/2008/EK rendelet melléklete C. részének VI. részében leírt C.4-E módszer: zártpalack-módszer;

v.a 440/2008/EK rendelet melléklete C. részének VII. részében leírt C.4-F módszer: MITI-vizsgálat (Ministry of International Trade and Industry – Japán);

vi.ISO 10708:1997: Vízminőség. Szerves vegyületek „teljes” aerob biológiai lebonthatóságának meghatározása vizes közegben. Meghatározás a biokémiai oxigénigény megállapítása alapján (zárt palackos teszt);

b)a biológiai lebonthatóság (mineralizáció) szintje a következő vizsgálati módszerek valamelyike alapján mérve 28 napon belül legalább 70 %:

i.a 440/2008/EK rendelet melléklete C. részének II. részében leírt C.4-E módszer: DOC (oldott szerves szén) csökkenésének vizsgálata;

ii.a 440/2008/EK rendelet melléklete C. részének III. részében leírt C.4-B módszer: módosított OECD-vizsgálat.

Az a) és a b) pontban említett vizsgálati módszerek egyike esetében sem alkalmazható előzetes adaptáció és a 10 napos ablak elve.

4.A 3. pontban említett vizsgálatokat az alábbi feltételek bármelyikének megfelelő laboratóriumokban kell elvégezni:

a)a helyes laboratóriumi gyakorlat 2004/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 2 meghatározott alapelveinek vagy azokkal egyenértékűként elismert nemzetközi szabványoknak megfelelő laboratóriumok;

b)a 765/2008/EK rendeletben említett, laboratóriumokra vonatkozó szabványnak megfelelően akkreditált laboratóriumok.

II. MELLÉKLET

AZ 5. CIKKBEN EMLÍTETT, MIKROORGANIZMUSOKAT TARTALMAZÓ MOSÓ- ÉS TISZTÍTÓSZEREKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1.A mosó- és tisztítószerekhez szándékosan hozzáadott mikroorganizmusoknak meg kell felelniük a következő feltételeknek:

a)rendelkezniük kell ATCC- (amerikai típustörzsanyag-gyűjteményi) számmal, nemzetközi lerakatként működő tenyészetgyűjteménybe kell tartozniuk, vagy a DNS-üket (a 16S riboszomális DNS-szekvenálással vagy azzal egyenértékű módszerrel) törzsazonosítási protokollnak megfelelően kellett azonosítani;

b)a következőkbe kell tartozniuk:

i.a 2000/54/EK irányelv meghatározása szerinti I. kockázati csoport – a munka során biológiai anyagoknak való kitettség;

ii.az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által közzétett, „vélelmezetten biztonságos” minősítésű anyagok jegyzéke.

Ez a pont nem vonatkozik a kutatási és fejlesztési célból forgalomba hozott mosó- és tisztítószerekhez szándékosan hozzáadott mikroorganizmusokra.

2.A készterméket a megadott vizsgálati módszerekkel vagy azokkal egyenértékű vizsgálati módszerekkel ellenőrizve a következő kórokozó mikroorganizmusok nem lehetnek a késztermékhez hozzáadott törzsek között:

a)E. coli, az ISO 16649-3:2005 szabvány szerinti vizsgálati módszer;

b)Streptococcus (Enterococcus), az ISO 21528-1:2004 szabvány szerinti vizsgálati módszer;

c)Staphylococcus aureus, az ISO 6888-1 szabvány szerinti vizsgálati módszer;

d)Bacillus cereus, az ISO 7932:2004 vagy az ISO 21871 szabvány szerinti vizsgálati módszer;

e)Salmonella, az ISO 6579:2002 vagy az ISO 19250 szabvány szerinti vizsgálati módszer.

3.A szándékosan hozzáadott mikroorganizmusok nem lehetnek géntechnológiával módosított mikroorganizmusok.

4.A szándékosan hozzáadott mikroorganizmusoknak – a természetes ellenállásukat leszámítva – az Antibiotikum-érzékenységi Vizsgálatok Európai Bizottsága (EUCAST) korongdiffúziós módszerével vagy egy azzal egyenértékű módszerrel igazoltan érzékenynek kell lenniük mindegyik nagy antibiotikum-osztályra, nevezetesen az aminoglikozidokra, a makrolidokra, a béta-laktámokra, a tetraciklinekre és a fluorkinolonokra.

5.A forgalomba hozott, mikroorganizmusokat tartalmazó mosó- és tisztítószerek normál csíraszáma milliliterenként legalább 1 × 105 telepképző egység (CFU) kell, hogy legyen, az ISO 4833-1:2014 szabványnak megfelelően.

6.A mikroorganizmusokat tartalmazó mosó- és tisztítószerek minimális eltarthatósági ideje nem lehet kevesebb, mint 24 hónap, és a mikrobaszám 12 hónaponta nem csökkenhet 10 %-ot meghaladó mértékben, az ISO 4833-1:2014 szabványnak megfelelően.

7.A szórófejes kiszerelésben forgalomba hozott mosó- és tisztítószerekben található mikroorganizmusoknak meg kell felelniük a 440/2008/EK rendelet mellékletének B. részében leírt B.2. vizsgálati módszer szerint végzett akut inhalációs toxicitási vizsgálaton.

8.Mikroorganizmusokat tartalmazó mosó- és tisztítószerek újratöltős formában nem hozhatók forgalomba.

9.A gyártónak a termékben jelen lévő mikroorganizmusok hatására vonatkozóan tett valamennyi állítását harmadik fél által végzett vizsgálattal alá kell támasztani.

10.Tilos a címkén vagy bármely egyéb tájékoztató anyagban azt állítani vagy sugallni, hogy a mosó- vagy tisztítószer antimikrobiális vagy fertőtlenítő hatású, kivéve, ha a mosó- vagy tisztítószer megfelel az 528/2012/EU rendeletnek.

11.A 2., az 5., a 6., a 7. és a 9. pontban említett vizsgálatokat az alábbi feltételek bármelyikének megfelelő laboratóriumokban kell elvégezni:

a)a helyes laboratóriumi gyakorlat 2004/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 3 meghatározott alapelveinek vagy azokkal egyenértékűként elismert nemzetközi szabványoknak megfelelő laboratóriumok;

b)a 765/2008/EK rendeletben említett, laboratóriumokra vonatkozó szabványnak megfelelően akkreditált laboratóriumok.

III. MELLÉKLET

A 6. CIKKBEN EMLÍTETT, FOSZFÁT- ÉS EGYÉB FOSZFORVEGYÜLET-TARTALOMRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK

IV. MELLÉKLET

A 7. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁS

A. modul – Belső gyártásellenőrzés

1.A modul leírása

A belső gyártásellenőrzés az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., a 3. és a 4. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag megfelel e rendelet rá alkalmazandó követelményeinek.

2.Műszaki dokumentáció

2.1.A gyártó kidolgozza a műszaki dokumentációt. A dokumentáció lehetővé teszi annak értékelését, hogy a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag megfelel-e a vonatkozó követelményeknek, és tartalmazza a kockázatok megfelelő elemzését és értékelését.

2.2.A műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket, és – amennyire ez az értékelés szempontjából szükséges – ismerteti a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag tervezését, gyártását és rendeltetésszerű felhasználását. A műszaki dokumentáció – adott esetben – legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)a mosó- vagy tisztítószernek vagy felületaktív anyagnak és rendeltetésszerű felhasználásának általános leírása;

b)az I. mellékletnek, valamint adott esetben a II. és a III. mellékletnek való megfelelést igazoló vizsgálati jegyzőkönyvek;

c)az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés igazolására használt vizsgálati módszerek felsorolása;

d)az elvégzett számítások és vizsgálatok eredményei;

e)az összetevőket ismertető adatlap, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.fel kell sorolnia az V. melléklet A. részében említett valamennyi szándékosan hozzáadott anyagot és tartósítószert;

ii.minden összetevő esetében tartalmaznia kell a közhasználatú kémiai elnevezést vagy IUPAC-nevet, továbbá – ha van – az INCI-nevet, a CAS-számot, valamint az Európai Gyógyszerkönyvben szereplő nevet;

iii. minden anyagot a tömegük szerinti csökkenő sorrendben kell felsorolnia, a felsorolást a következő tömegszázalék-tartományokra bontva:

(1)10 % vagy ennél több;

(2)1 % vagy ennél több, de 10 %-nál kevesebb;

(3)0,1 % vagy ennél több, de 1 %-nál kevesebb;

(4)0,1 %-nál kevesebb.

Az e) pont alkalmazásában az illatszer, az illóolaj, illetve a színezőanyag egyetlen összetevőnek tekintendő.

3.Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak figyelemmel kísérése biztosítsa azt, hogy az előállított mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag megfeleljen a 2. pontban említett műszaki dokumentációnak és e rendelet rá vonatkozó követelményeinek.

V. MELLÉKLET

CÍMKÉZÉSI KÖVETELMÉNYEK

A. RÉSZ – A TARTALOMRA VONATKOZÓ CÍMKÉZÉS

A forgalmazott mosó- és tisztítószerek és felületaktív anyagok címkéjén feltüntetendő információk

1.Az alább felsorolt összetevők részarányát az „5 %-nál kevesebb”, az „5 % vagy ennél több, de 15 %-nál kevesebb”, a „15 % vagy ennél több, de 30 %-nál kevesebb” és a „30 % vagy ennél több” tömegszázalék-tartományok szerint kell feltüntetni, amennyiben azok 0,2 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban vannak jelen:

a)foszfátok;

b)foszfonátok;

c)anionos felületaktív anyagok;

d)kationos felületaktív anyagok;

e)amfoter felületaktív anyagok;

f)nem ionos felületaktív anyagok;

g)oxigénalapú fehérítőszerek;

h)klóralapú fehérítőszerek;

i)EDTA és annak sói;

j)NTA (nitrilotriecetsav) és annak sói,

k)fenolok és halogénezett fenolok;

l)paradiklórbenzol;

m)aromás szénhidrogének;

n)alifás szénhidrogének;

o)halogénezett szénhidrogének;

p)szappan;

q)zeolitok;

r)polikarboxilátok.

2.Koncentrációjuktól függetlenül fel kell sorolni az alábbi osztályokba tartozó összetevőket, ha azokat felhasználják a termékben:

a)enzimek;

b)mikroorganizmusok;

c)optikai fehérítők;

d)illatszerek.

3.A tartósítószereket koncentrációjuktól függetlenül fel kell sorolni, lehetőség szerint az 1223/2009/EK rendelet 33. cikkében említett rendszert használva, feltéve, hogy megfelelnek a következő feltételeknek:

a)hozzájárulnak ahhoz, hogy mosó- vagy tisztítószer az 528/2012/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének l) pontja értelmében kezelt árucikknek minősüljön;

b)a mosó- vagy tisztítószer valamely összetevőjén címkézve vannak.

Az első albekezdés b) pontjában szereplő feltételnek nem kell teljesülnie, ha a tartósítószerek nem haladják meg az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 3.4.3.3. pontjában, illetve 3.4.6. táblázatában említett kiváltási határértékeket, vagy a végtermékben már nincs tartósító szerepük, még más tartósítószerekkel együtt hatva sem.

4.Amennyiben a termékben 0,01 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban használnak fel az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletének 45., 67–92. és [X]–[X]. bejegyzésében felsorolt allergén illatanyagokat, azokat az említett rendelet 33. cikkében említett rendszer használatával kell feltüntetni a címkén. Az első mondat nem alkalmazandó az 1272/2008/EK rendelet szerinti címkézési küszöbértékeknek megfelelő allergén illatanyagokra.

5.Az 1–4. pontban említett követelmények nem vonatkoznak a szakemberek által használt mosó- és tisztítószerekre és felületaktív anyagokra, feltéve, hogy az 1907/2006/EK rendelet 31. cikkével összhangban összeállított biztonsági adatlap 15. szakasza az említett pontokban előírtakkal egyenértékű információkat tartalmaz.

6.Az 1–5. pontban felsorolt információkon túlmenően a mikroorganizmusokat tartalmazó mosó- és tisztítószerek címkéjén fel kell tüntetni a következő információkat:

a)jelzés vagy óvintézkedésre vonatkozó mondat azzal kapcsolatban, hogy a termék nem használható élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő felületeken;

b)a termék eltarthatósági ideje;

c)adott esetben használati utasítás vagy különleges óvintézkedések.

B. RÉSZ – AZ ADAGOLÁSI INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ CÍMKÉZÉS

A fogyasztói mosószerek és az automata mosogatógépekhez való fogyasztói mosogatószerek címkéjén feltüntetendő információk

1.A fogyasztói mosószerek címkéjének a következő információkat kell tartalmaznia:

a)normál mosógéptöltethez megfelelő, milliliterben vagy grammban kifejezett ajánlott mennyiségek és/vagy adagolási utasítások, lágy, közepes és kemény vízkeménységi szintekhez, és egy- vagy kétciklusos mosási folyamatokra vonatkozó előírásokkal,

b)általános mosószerek esetében azoknak a „normál mértékben szennyezett” textíliából álló normál mosógéptölteteknek a száma, a finom textíliákhoz használandó mosószerek esetében pedig azoknak az „enyhén szennyezett” textíliából álló normál mosógéptölteteknek a száma, amelyeket a csomag tartalmával 2,5 millimol CaCO3/l értéknek megfelelő, közepes keménységű víz használatával ki lehet mosni,

c)amennyiben a mosószerhez tartozik mérőpohár, annak befogadóképességét milliliterben vagy grammban meg kell adni, és a poharat jelölésekkel kell ellátni a normál mosógéptöltethez adandó, lágy, közepes és kemény vízkeménységi osztályok szerinti megfelelő mosószeradagok feltüntetése érdekében.

2.Az 1. pont alkalmazásában a normál mosógéptöltet 4,5 kg száraz textília az általános mosószerek és 2,5 kg száraz textília a finom mosószerek esetében. A mosószert általános mosószernek kell tekinteni, kivéve akkor, ha a gyártó kifejezetten utal a textíliák kíméletes kezelésére, nevezetesen az alacsony hőmérsékleten történő mosásra, érzékeny szálakra és kényes színekre.

3.Az automata mosogatógépekhez való fogyasztói mosogatószerek címkéjén fel kell tüntetni a normál adagolást grammban, milliliterben vagy a tabletták számában megadva, teljesen megtöltött 12 terítékes mosogatógépben, normál mértékben szennyezett edényekhez szánt fő mosási ciklusra vonatkozóan, a normál adagolást adott esetben a lágy, közepes és kemény vízkeménységi szintnek megfelelően kiigazítva.

C. RÉSZ – DIGITÁLIS CÍMKÉZÉS

Az A. részben említett tartalmi információk közül a következőket a 16. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban, az abban a részben meghatározott módon elegendő kizárólag digitális címkén feltüntetni:

a)anionos felületaktív anyagok;

b)kationos felületaktív anyagok;

c)amfoter felületaktív anyagok;

d)nem ionos felületaktív anyagok;

e)foszfátok;

f)foszfonátok;

g)szappan.

D. RÉSZ – A FOGYASZTÓI MOSÓSZEREKRE VONATKOZÓ EGYSZERŰSÍTETT ADAGOLÁSI INFORMÁCIÓK

Az egyszerűsített adagolási táblázat a következő információkat tartalmazza:

a)adott esetben alapvető használati utasítások;

b)a közepes/átlagos vízkeménység és a textil szennyezettségének különböző fokai alapján ajánlott mennyiségek; valamint

c)a mosógéptöltet.

VI. MELLÉKLET

DIGITÁLIS TERMÉKÚTLEVÉL

A digitális termékútlevélnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag egyedi termékazonosítója;

b)a gyártónak vagy a gyártó meghatalmazott képviselőjének a neve, címe, valamint a gyártó egyedi gazdaságiszereplő-azonosítója;

c)a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag nyomonkövethetőséget lehetővé tevő azonosító adatai, beleértve egy, a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag azonosítását lehetővé tevő, kellően egyértelmű, színes képet;

d)a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag 2658/87/EGK tanácsi rendeletben 4 meghatározottak szerinti vámtarifaszáma a digitális termékútlevél kiállításának időpontjában;

e)hivatkozás azokra az uniós jogi aktusokra, amelyeknek a mosó- vagy tisztítószer vagy felületaktív anyag megfelel;

f)a mosó- vagy tisztítószerhez vagy felületaktív anyaghoz szándékosan hozzáadott anyagok és az V. melléklet A. része 3. pontja első albekezdésének b) pontjával összhangban a címkén feltüntetett tartósítószerek teljes listája a kozmetikai összetevők nemzetközi nevezéktana szerinti, vagy amennyiben az nem áll rendelkezésre, az Európai Gyógyszerkönyv szerinti elnevezést, vagy amennyiben ez utóbbi sem áll rendelkezésre, a közhasználatú kémiai elnevezést vagy a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség szerinti elnevezést használva.

Az f) pontban említett kötelezettség nem vonatkozik a szakemberek által használt olyan mosó- vagy tisztítószerekre, illetve szakemberek által használt mosó- vagy tisztítószerekben használt olyan felületaktív anyagokra, amelyek esetében rendelkezésre áll az 1907/2006/EK rendelet 31. cikkében említett biztonsági adatlap.

VII. MELLÉKLET

A 22. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

1.Referencia-módszer (megerősítő vizsgálat)

1.1.Meghatározás

Ez a módszer az eleveniszap és másodlagos ülepítő laboratóriumi modelljét írja le, amelynek célja a települési szennyvíz kezelésének szimulálása. Az EN ISO 11733 szabványban leírtak szerint e vizsgálati módszerre a technika állásának jobban megfelelő működési feltételek is alkalmazhatók.

1.2.A méréshez szükséges berendezés

A mérési módszer egy eleveniszapos berendezést alkalmaz, amely az 1. ábrán, nagyobb részletességgel pedig a 2. ábrán látható. A berendezés a mesterségesen készített szennyvizet tárolótartályból (A), adagolószivattyúból (B), levegőztetőtartályból (C), ülepítőtartályból (D), az eleveniszap visszavezetésére szolgáló mamutszivattyúból (E) és a kifolyó kezelt szennyvizet felfogó tartályból (F) áll.

Az A és F tartálynak üvegből vagy megfelelő műanyagból kell készülnie, és legalább 24 literes űrtartalmúnak kell lennie. A B szivattyúnak biztosítania kell a mesterségesen készített szennyvíz egyenletes átfolyását a levegőztetőtartályba; normál működtetésénél ez a tartály 3 liter kevert folyadékot tartalmaz. A C tartályban a kúp csúcsánál egy G levegőztetőfrittet kell beépíteni. A fritten bevezetett befújt levegő mennyiségét a H áramlásmérő készülékkel mérni kell.

1.3.A mesterségesen készített szennyvíz

A vizsgálathoz mesterségesen készített szennyvizet kell használni. Ehhez a csapvízben literenként az alábbiakat kell feloldani:

–160 mg pepton,

–110 mg húskivonat,

–30 mg karbamid, CO(NH2)2,

–7 mg nátrium-klorid, NaCl,

–4 mg kalcium-klorid, CaCl2.2H2O,

–2 mg magnézium-szulfát, MgSO4.7H2O,

–28 mg dikálium-hidrogén-foszfát, K2HPO4,

–és 10 ± 1 mg felületaktív anyag.

A mesterségesen készített szennyvizet naponta frissen kell elkészíteni.

1.4.A minták előkészítése

A tiszta felületaktív anyagokat eredeti állapotukban kell vizsgálni. A mesterséges szennyvíz (1.3. pont) készítéséhez meg kell határozni a felületaktívanyag-minták aktívhatóanyag-tartalmát.

1.5.A vizsgálóberendezés működtetése

Először töltsük fel a C levegőztetőtartályt és a D ülepítőtartályt mesterségesen készített szennyvízzel. A D ülepítőtartály magasságát úgy kell rögzíteni, hogy a C levegőztetőtartályban a folyadék mennyisége 3 liter legyen. A beoltás egy túlnyomórészt háztartási szennyvizet kezelő szennyvíztisztító telepről származó szennyvízből frissen vett 3 milliliternyi, jó minőségű másodlagos szennyvízzel történjék. A szennyvizet a mintavétel és a felhasználás közötti időszakban aerob körülmények között kell tárolni. Ezután be kell kapcsolni a G levegőztetőt, az E szivattyút és a B adagolóberendezést. A mesterséges szennyvíz a C levegőztetőtartályon 1 liter/óra sebességgel haladjon át; ez átlagosan 3 órás tartózkodási időnek felel meg.

A levegőztetés sebességét úgy kell beállítani, hogy a C tartály tartalma állandóan szuszpendált állapotban legyen, és az oldott oxigén koncentrációja legalább 2 mg/liter legyen. A habképződést megfelelő eszközökkel meg kell akadályozni. Nem szabad olyan habzásgátló anyagokat használni, amelyek gátló hatást fejtenek ki az eleveniszapra, vagy felületaktív anyagokat tartalmaznak. Az E mamutszivattyút úgy kell beállítani, hogy az eleveniszap az ülepítőtartályból folyamatosan és egyenletesen visszaáramoljon a C levegőztetőtartályba. A C levegőztetőtartály felső része körül, a D ülepítőtartály alján vagy a keringetőben lerakódott iszapot legalább naponta egyszer ecset segítségével vagy más megfelelő módon újra körforgásba kell hozni. Ha az iszap nem ülepedik, ülepíthetőségét 2 ml 5 %-os vas(III)klorid-oldat hozzáadásával növelni lehet, ami szükség szerint ismételhető.

A D ülepítőtartályból kifolyó szennyvizet 24 órán át az F gyűjtőtartályban kell felfogni, ezt követően alapos keverés után kell mintát venni. Az F tartályt ezután gondosan ki kell tisztítani.

1.6.A mérőberendezés ellenőrzése

A mesterségesen készített szennyvíz felületaktívanyag-tartalmát (mg/literben) közvetlenül a felhasználás előtt kell meghatározni.

Az F gyűjtőtartályban 24 óra alatt felfogott szennyvíz felületaktívanyag-tartalmát (mg/literben) közvetlenül a mintavétel után ugyanezzel a módszerrel kell analitikailag meghatározni; eltérő esetben a mintákat – lehetőleg fagyasztással – konzerválni kell. A felületaktív anyagok koncentrációit 0,1 mg/l pontossággal kell meghatározni.

A folyamat hatékonyságának ellenőrzése érdekében legalább hetente kétszer meg kell mérni az F tartályban összegyűlt, üveggyapoton átszűrt szennyvíz és az A tartályban lévő szűrt mesterségesen készített szennyvíz kémiai oxigénigényét (KOI), illetve oldottszervesszén-tartalmát (DOC).

A KOI, illetve a DOC csökkenése időben állandósulni fog, miután a 3. ábrán szereplő beállási időszak leteltével a felületaktív anyag napi biológiai lebomlása közel állandó értéket ér el.

A levegőztetőtartályban levő eleveniszap szárazanyag-tartalmát, hetenként kétszer kell meghatározni, g/l-ben kifejezve. Ha ez 2,5 g/l-nél több, az eleveniszap-fölösleget el kell távolítani.

A lebonthatósági vizsgálatot szobahőmérsékleten kell végezni; ennek állandó értéken: 19–24 °C között kell lennie.

1.7.A biológiai lebonthatóság számítása

A felületaktív anyag százalékos biológiai lebomlását naponta ki kell számítani, a mesterségesen készített szennyvíz és az F gyűjtőtartályban összegyűjtött víz felületaktívanyag-tartalmának mg/l-ben kifejezett értéke alapján.

Az így nyert lebomlási értékeket a 3. ábrán látható módon, grafikusan kell ábrázolni.

A felületaktív anyag biológiai lebonthatóságát a százalékosan kifejezett lebontási értékeknek a számtani közepe alapján kell kiszámítani, amelyeket a beállási és akklimatizációs időszak utáni 21 egymást követő napon, változatlanul maradó lebomlás és zavartalan üzemelés mellett határoztak meg. A beállási időszak hossza semmiképpen sem haladhatja meg a 6 hetet.

A napi lebomlási értékeket 0,1 % pontossággal kell kiszámítani, a végeredményt azonban egész számra kerekítve kell megadni.

Egyes esetekben a mintavétel gyakoriságának csökkentése megengedhető, de legalább 14, a beállási időszakot követő 21 nap során mért eredményt kell a középérték kiszámításához használni.

2.Anionos felületaktív anyagok meghatározása a biológiai lebonthatóság vizsgálatokban

2.1.Elv

Az eljárás azon a tényen alapszik, hogy a kationos metilénkék színezék anionos felületaktív anyagokkal (MBAS) kék színű sókat képez, melyek kloroformmal extrahálhatók. A zavaró hatások elkerülése érdekében az extrakciót először lúgos oldatból végezzük, majd az extraktumot savas metilénkék oldattal is kirázzuk. Az elválasztott szerves fázis abszorbanciáját az abszorpció maximumán, 650 nm-es hullámhosszon, fotometriásan kell mérni.

2.2.Reagensek és eszközök

2.2.1.10-es pH-jú pufferoldat

24 g nátrium-hidrogén-karbonátot (NaHCO3) p.a. és 27 g vízmentes nátrium-karbonátot (Na2CO3) p.a. ionmentes vízben feloldunk és 1000 ml-re hígítunk.

2.2.2.Semleges metilénkék oldat

0,35 g metilénkéket p.a. ionmentes vízben feloldunk és 1000 ml-re hígítunk. Az oldatot felhasználása előtt legalább 24 órával kell elkészíteni. A vakpróbánál a kloroformos fázisnak a tiszta kloroformmal szembeni abszorbanciája 650 nm-en nem lépheti túl a 0,015-ös értéket 1 cm rétegvastagság esetében.

2.2.3.Savas metilénkék oldat

0,35 g metilénkéket p.a. 500 ml ionmentes vízben feloldunk és 6,5 ml H2SO4-et (ρ = 1,84 g/ml) elkeverünk. Ionmentes vízzel 1000 ml-re hígítjuk. Az oldatot felhasználása előtt legalább 24 órával kell elkészíteni. A vakpróbánál a kloroformos fázisnak a tiszta kloroformmal szembeni abszorbanciája 650 nm-en nem lépheti túl a 0,015-ös értéket 1 cm rétegvastagság esetében.

2.2.4.Kloroform (triklórmetán) p.a. frissen desztillálva

2.2.5.Dodecil-benzol-szulfonsav-metil-észter

2.2.6.Etanolos kálium-hidroxid-oldat, KOH 0,1 M

2.2.7.Tiszta etanol, C2H5OH

2.2.8.Kénsav, H2SO4 0,5 M

2.2.9.Fenolftalein-oldat

1 g fenolftaleint 50 ml etanolban feloldunk, és állandó keverés közben 50 ml ionmentes vizet hozzáadunk. Az esetlegesen keletkező csapadékot leszűrjük.

2.2.10.Metanolos sósav: 250 ml sósav p.a. és 750 ml metanol

2.2.11.250 ml-es választótölcsér

2.2.12.50 ml-es mérőlombik

2.2.13.500 ml-es mérőlombik

2.2.14.1000 ml-es mérőlombik

2.2.15.250 ml-es csiszolatos gömblombik visszafolyós hűtővel; forrkövek

2.2.16.pH-mérő

2.2.17.Fotométer 650 nm-en végzett mérésekhez, 1–5 cm-es küvettákkal

2.2.18.Szűrőpapír

2.3.Eljárás

Az elemzésre szánt mintákat nem szabad habrétegen keresztül venni.

Vízzel végzett alapos tisztítás után az elemzéshez használt eszközöket alkalmazásuk előtt metanolos sósavval (2.2.10. pont), majd ionmentes vízzel gondosan át kell öblíteni.

Az eleveniszapos berendezés vizsgálandó be- és kifolyó oldatmintáit a mintavétel után azonnal szűrjük. A szűrlet első 100 milliliterét elöntjük.

A minta bizonyos kimért mennyiségét, amennyiben szükséges semlegesítés után, 250 ml-es választótölcsérbe (2.2.11. pont) visszük. A minta 20 és 150 μg közötti MBAS-t tartalmazzon. Alacsonyabb MBAS-tartalom esetén legfeljebb 100 ml-nyi minta használható. Ha 100 ml-nél kevesebb mintát használunk, azt ionmentes vízzel 100 ml-re fel kell hígítani. A mintához 10 ml pufferoldatot (2.2.1. pont), 5 ml semleges metilénkék oldatot (2.2.2. pont) és 15 ml kloroformot (2.2.4. pont) adunk. Egy percig egyenletesen és ne túl erősen rázzuk össze. A fázisok szétválása után a kloroformos fázist egy másik választótölcsérbe visszük, amely 110 ml ionmentes vizet és 5 ml savas metilénkék oldatot (2.2.3. pont) tartalmaz. Ezt egy percig rázzuk. A kloroformos fázist egy előzőleg kloroformmal kimosott és nedvesített vattaszűrőn keresztül egy mérőlombikba öntjük (2.2.12. pont).

A lúgos és savas oldatokat háromszor extraháljuk, a második és a harmadik extrahálás során 10-10 ml kloroformot használva. A kombinált kloroformos extraktumokat ugyanazzal a vattaszűrővel szűrjük meg, és azokat az 50 ml-es mérőlombikban (2.2.12. pont) a vatta utómosásához használt kloroformmal a jelig feltöltjük. A kloroformos oldat abszorbanciáját fotométerrel 650 nm-en, 1–5 cm-es küvettában tiszta kloroformmal szemben mérjük. A teljes eljárást vakmintával is elvégezzük.

2.4.Kalibrációs görbe

A dodecilbenzol-szulfonsav-metil-észter standard anyagból (tetrapropilén-típus, molekulatömeg 340) a káliumsóvá történő elszappanosítás után hitelesítő oldatot készítünk. Az MBAS-t nátrium-dodecil-benzol-szulfonátként (molekulatömeg 348) számítjuk ki.

Bemérünk 400–450 mg dodecil-benzol-szulfonsav-metil-észtert (2.2.5. pont) 0,1 mg pontossággal egy gömblombikba, és 50 ml etanolos kálium-hidroxid-oldatot (2.2.6. pont), valamint néhány forrkövet adunk hozzá. Visszafolyós hűtőt szerelünk a lombikra, majd egy órán át forraljuk. Lehűlés után a hűtőt és a csiszolatot körülbelül 30 ml etanollal mossuk, és az ehhez használt folyadékot a lombik tartalmához adjuk. Az oldatot kénsavval a fenolftalein elszíntelenedéséig titráljuk. Az oldatot 1000 ml-es mérőlombikba (2.2.14. pont) átöntjük, majd a jelig ionmentes vízzel felöntjük és megkeverjük.

A fenti, felületaktív anyagot tartalmazó törzsoldat egy részét tovább hígítjuk. 25 millilitert kiveszünk belőle, és 500 ml-es mérőlombikban (2.2.13. pont) ionmentes vízzel a jelig felöntjük és összekeverjük.

Ez a standard oldat a következőt tartalmazza:

ahol E a minta tömege mg-ban.

A kalibrációs görbe felvételéhez a standard oldatból 1, 2, 4, 6, 8 ml-es részleteket kell kivenni, és ionmentes vízzel mindegyiket 100 ml-re kell hígítani. Ezután a 2.3. pontnak megfelelően kell eljárni, a vakpróbát is beleértve.

2.5.Az eredmények számítása

Az anionos felületaktív anyag (MBAS) mintában található mennyiségét a kalibrációs görbéről (2.4. pont) leolvassuk. A minta MBAS-tartalmát a következő képlettel határozzuk meg:

ahol: V = a felhasznált minta térfogata ml-ben.

Az eredményeket nátrium-dodecil-benzol-szulfonátként (molekulatömeg: 348) adjuk meg.

2.6.Az eredmények megadása

Az eredményeket 0,1-es pontossággal mg/l MBAS-ben kell megadni.

3.Nem ionos felületaktív anyagok meghatározása a biológiai lebonthatóság vizsgálatához használt oldatokban

3.1.Elv

A felületaktív anyagokat sztrippeléssel töményítjük és választjuk el. A felhasznált mintában a nem ionos felületaktív anyag mennyiségének a 250 és 800 μg közötti tartományban kell lennie.

A sztrippelt felületaktív anyagot etil-acetátban oldjuk fel.

A fázisok szétválasztása és az oldószer elpárologtatása után a nem ionos felületaktív anyagokat vizes oldatban, módosított Dragendorff-reagenssel (KBiI4 + BaCl2 + jégecet) csapatjuk ki.

A csapadékot szűrjük, jégecettel mossuk, és ammónium-tartarát-oldatban feloldjuk. Az oldatban található bizmutot 4-5-ös pH-n pirrolidin-ditiokarbamát-oldattal, fényes platina indikátorelektród és kalomel vagy ezüst/ezüstklorid referenciaelektród alkalmazásával potenciometriásan titráljuk. Ez a módszer 6-30 alkilén-oxid-csoportot tartalmazó nem ionos felületaktív anyagoknál alkalmazható.

A titrálás eredményét 54-es empirikus tényezővel szorozzuk meg a 10 mol etilén-oxiddal kondenzált nonilfenol (NP 10) referenciaanyagra való átszámítás érdekében.

3.2.Reagensek és eszközök

A reagenseket ionmentes vízzel kell készíteni.

3.2.1.    Tiszta etil-acetát, frissen desztillálva

3.2.2.    Nátrium-hidrogén-karbonát, NaHCO3 p.a.

3.2.3.    Hígított sósav [20 ml tömény sav (HCl) p.a., vízzel 1000 ml-re hígítva]

3.2.4.    Metanol p.a., frissen desztillálva, üvegpalackban tárolva

3.2.5.    Brómkrezol-bíbor, 0,1 g 100 ml metanolban

3.2.6.    Kicsapató reagens: A kicsapató reagens két térfogatrész A-oldat és egy térfogatrész B-oldat elegye. Az elegyet barna üvegben kell tárolni, és az összekeverést követően egy hétig használható fel.

3.2.6.1.    A-oldat

Oldjunk fel 1,7 g bizmut-nitrátot p.a. (BiONO3.H2O) 20 ml jégecetben, és vízzel 100 ml-re töltsük fel. Ezután oldjunk fel 65 g kálium-jodidot p.a. 200 ml vízben. A két oldatot egy 1000 ml-es mérőlombikban keverjük össze, adjunk hozzá 200 ml jégecetet (3.2.7. pont), és vízzel 1000 ml-re töltsük fel.

3.2.6.2.    B-oldat

290 g bárium-kloridot (BaCl2.2 H2O) p.a. 1000 ml vízben oldjunk fel.

3.2.7.    Jégecet, 99–100 %-os (kisebb koncentrációjú nem felel meg)

3.2.8.    Ammónium-tartarát-oldat: 12,4 g borkősavat p.a. és 12,4 ml ammóniaoldatot p.a. (ρ = 0,910 g/ml) keverjünk össze, és vízzel 1000 ml-re töltsük fel (vagy használható azonos mennyiségű ammónium-tartarát, p.a.).

3.2.9.    Hígított ammóniaoldat: 40 ml ammóniaoldat p.a. (ρ = 0,910 g/ml) vízzel hígítva 1000 ml-ig.

3.2.10.    Standard acetátpuffer: 40 g szilárd nátrium-hidroxidot p.a. egy főzőpohárban 500 ml vízben feloldunk, és hagyjuk lehűlni. 120 ml jégecetet (3.2.7. pont) adunk hozzá. Alaposan keverjük össze, hűtsük le, és töltsük 1000 ml-es mérőlombikba. Jelig töltsük fel vízzel.

3.2.11.    Pirrolidin-ditiokarbamát-oldat (más néven „karbátoldat”): 103 mg nátrium-pirrolidin-ditiokarbamátot (C5H8NNaS2.2H2O) feloldunk mintegy 500 ml vízben, hozzáadunk 10 ml n-amilalkoholt p.a. és 0,5 g nátrium-hidrogén-karbonátot p.a. (NaHCO3), és vízzel feltöltjük 1000 ml-re.

3.2.12.    Réz-szulfát-oldat (a 3.2.11. pont szerinti oldat faktorozásához)

TÖRZSOLDAT

1,249 g réz-szulfátot p.a. (CuSO4.5H2O AR) összekeverünk 50 ml 0,5 M kénsavval, és vízzel 1000 ml-re töltjük fel.

STANDARD OLDAT

50 ml törzsoldatot összekeverünk 10 ml 0,5 M kénsavval (H2SO4), és vízzel 1000 ml-re töltjük fel.

3.2.13.    Nátrium-klorid p.a.

3.2.14.    Sztrippelőkészülék (lásd az 5. ábrát). Az üvegfritt átmérőjének és a henger belső átmérőjének azonosnak kell lennie.

3.2.15.    250 ml-es választótölcsér.

3.2.16.    Mágneses keverőkészülék 25-30 mm-es mágneses keverő babával.

3.2.17.    Gooch-tégely, a perforált fenék átmérője 25 mm, G4 típus.

3.2.18.    Kerek szűrő üvegrostpapírból, átmérő 27 mm, rostátmérő 0,3–1,5 μm.

3.2.19.    Két szívópalack, gumikónusszal, 250 illetve 500 ml.

3.2.20.    Regisztráló potenciométer fényes platina indikátorelektróddal és kalomel vagy ezüst/ezüstklorid referenciaelektróddal, mérési tartomány 250 mV, 20-25 ml térfogatú automata bürettával vagy megfelelő kézi berendezéssel.

3.3.A módszer

3.3.1.A felületaktív anyag dúsítása és elválasztása

A vizes mintát szűrőpapíron átszűrjük. A szűrlet első 100 ml-jét elöntjük.

Az előzőleg etil-acetáttal átöblített sztrippelőkészülékbe mért mennyiségű mintát teszünk, amely 250–800 μg nem ionos felületaktív anyagot tartalmaz.

A hatékonyabb elválasztás érdekében 100 g nátrium-kloridot és 5 g nátrium-hidrogén-karbonátot adunk hozzá.

Ha a minta térfogata meghaladja az 500 ml-t, akkor ezeket a sókat szilárd alakban tesszük a sztrippelőkészülékbe, és nitrogéngáz vagy levegő átvezetésével oldjuk fel őket.

Ha kisebb térfogatú mintát használunk, akkor a sókat 400 ml vízben oldjuk fel, és így visszük a sztrippelőkészülékbe.

Feltöltjük vízzel a felső leeresztőcsap szintjéig.

A vizes fázisra óvatosan 100 ml etil-acetátot öntünk.

A (nitrogén vagy levegő) gázbevezető vezetékbe iktatott gázmosópalackot kétharmadáig etil-acetáttal töltjük fel.

30–60 liter/óra átfolyási sebességgel gázáramot vezetünk át a készüléken; áramlásmérő használata ajánlott. Az átáramló gáz mennyiségét eleinte fokozatosan növeljük. A gáz mennyiségét úgy kell beállítani, hogy a fázisok észrevehetően elkülönülve maradjanak, és a fázisok keveredése, valamint az etil-acetát vízben való oldódása lehetőleg ne következzék be. Öt perc elteltével a gázáramot leállítjuk.

Ha a szerves fázis térfogata a vízben való oldódás következtében 20 %-nál nagyobb mértékben csökkent, az elválasztást meg kell ismételni, különös figyelmet fordítva a gázáram mértékére.

A szerves fázist választótölcsérbe engedjük le. A választótölcsérbe került vizes fázist – ez csak néhány ml lehet – visszaöntjük a sztrippelőkészülékbe. Az etil-acetát fázist száraz szűrőpapírral 250 ml-es főzőpohárba szűrjük.

A sztrippelőkészülékbe ismét 100 ml etil-acetátot öntünk, és további öt percen át nitrogént vagy levegőt vezetünk át rajta. A szerves fázist a már az első elválasztásnál használt választótölcsérbe engedjük le, a vizes fázist elöntjük, a szerves fázist pedig ugyanazon a szűrőn engedjük át, melyet az első adag etil-acetátnál használtunk. A választótölcsért és a szűrőt 20 ml etil-acetáttal leöblítjük.

Az etil-acetát extraktumot vízfürdőn (elszívófülke alatt) szárazra pároljuk. A pároltatás meggyorsítása érdekében az oldat felszínére enyhe légáramot vezetünk.

3.3.2.Kicsapatás és szűrés

A 3.3.1. művelet után kapott száraz maradékot 5 ml metanolban feloldjuk, majd hozzáadunk 40 ml vizet és 0,5 ml hígított sósavat (3.2.3. pont), és az oldatot mágneses keverőkészülékkel keverjük.

Ehhez az oldathoz mérőhengerből 30 ml kicsapató reagenst (3.2.6. pont) adunk. A csapadék ismételt keverés után képződik. 10 perces keverés után az anyagot legalább 5 percig állni hagyjuk.

Ezután egy Gooch-tégelyen átszűrjük, amelynek alját üvegrost-szűrőpapír borítja. A szűrőt előzőleg kb. 2 ml jégecettel megnedvesítjük és leszívatjuk. A főzőpoharat, a mágnesrudat és a tégelyt jégecettel alaposan kimossuk, ehhez mintegy 40–50 ml jégecet szükséges. A főzőpohárra tapadó szilárd csapadékot nem kell kvantitatívan a szűrőre vinni, mert a titráláshoz a csapadék oldata ismét a kicsapató főzőpohárba kerül, és a csapadékmaradék feloldódik.

3.3.3.A csapadék feloldása

A szűrőtégelyben levő csapadékot forró ammónium-tartarát-oldat (kb. 80 °C) (3.2.8. pont) hozzáadásával három, egyenként 10 ml-es részletben oldjuk fel. Minden részletet néhány percig állni hagyunk a szűrőben, mielőtt leszívatnánk azt a palackba.

A szívópalack tartalmát a kicsapatásra használt főzőpohárba öntjük. Ezután további 20 ml tartarátoldatot csurgatunk le a főzőpohár üvegfalán az összes maradék csapadék feloldása céljából.

A szűrőtégelyt, a gumikónuszt és a szívópalackot 150–200 ml vízzel alaposan lemossuk, és ezt a vizet is a kicsapató főzőpohárba öntjük vissza.

3.3.4.A titrálás

Az oldatot a mágneses keverőkészülékkel (3.2.16. pont) kevertetjük, hozzáadunk néhány csepp brómkrezol-bíbort (3.2.5. pont) és hígított ammóniaoldatot (3.2.9. pont), amíg színe ibolyába csap át (az oldat az utánmosáshoz használt ecetsav maradékai miatt kezdetben enyhén savas).

Ezután hozzáadunk 10 ml standard acetátpuffert (3.2.10. pont), az elektródokat az oldatba helyezzük, és a büretta csúcsát az oldatba merítve, potenciometriásan standard karbátoldattal titráljuk (3.2.11. pont).

A titrálás sebessége ne haladja meg a 2 ml/perc értéket.

A végpontot a potenciálgörbe két ágára húzott érintők metszéspontja jelenti.

Esetenként a potenciálgörbe inflexiójának ellaposodása figyelhető meg; ez a platinaelektród (csiszolópapír segítségével történő) óvatos megtisztításával kiküszöbölhető.

3.3.5.Vakpróbák

A mérések elvégzésével egyidőben a teljes eljárást vakmintával is el kell végezni; ezeknél 5 ml metanolt és 40 ml vizet használunk, és a 3.3.2. pont útmutatásai szerint járunk el. A vakminták mérésekor a fogyásnak 1 ml alatt kell lennie, ellenkező esetben kétségbe vonható a reagensek (3.2.3., 3.2.7., 3.2.8., 3.2.9., 3.2.10. pont) tisztasága, különösen nehézfémtartalmuk miatt, és új reagenseket kell alkalmazni. A vakpróbákat az eredmények számításnál figyelembe kell venni.

3.3.6.A karbátoldat faktorának ellenőrzése

A karbátoldat faktorát a felhasználás napján kell meghatározni. Ehhez 10 ml réz-szulfát-oldatot (3.2.12. pont) 100 ml víz és 10 ml standard acetát-pufferoldat (3.2.10. pont) hozzáadása után karbátoldattal titrálunk. Ha a fogyás „a” ml, az „f” tényező az alábbiak szerint számítható:

és a titrálás valamennyi eredményét ezzel a faktorral kell megszorozni.

3.4.Az eredmények számítása

Minden nem ionos felületaktív anyagnak saját szorzótényezője van, mely az összetételétől, különösen pedig alkén-oxid-láncának hosszúságától függ. A nem ionos felületaktív anyagok koncentrációját egy referenciaanyaghoz viszonyítva fejezik ki – amely egy 10 etilénoxid-egységet tartalmazó nonilfenol (NP 10) –, melyre vonatkozóan az átszámítási tényező 0,054.

A mintában lévő felületaktív anyagok mennyisége e tényező segítségével az alábbiak szerint számítható ki, mg NP 10 egyenértékben kifejezve:

(b – c) x f x 0,054 = mg nem ionos felületaktív anyag NP 10-ben kifejezve

ahol:

3.5.Az eredmények megadása

Az eredményeket mg/l-ben, NP 10-ben kifejezve, 0,1-es pontossággal kell megadni.

1. ábra – Eleveniszapos berendezés: áttekintés

2. ábra – Eleveniszapos berendezés: részletek (minden méret mm-ben)

3. ábra – A biológiai lebonthatóság számítása – Igazoló vizsgálat

VIII. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

(1)    A Bizottság 440/2008/EK rendelete (2008. május 30.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról (HL L 142., 2008.5.31., 1. o.).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/10/EK irányelve (2004. február 11.) a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 50., 2004.2.20., 44. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/10/EK irányelve (2004. február 11.) a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 50., 2004.2.20., 44. o.).

(4)    A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).