EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.3.7.

COM(2023) 114 final

2023/0061(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról szóló (EU) 2023/194 rendelet (2023. január 30.) módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javasolt intézkedések összhangban vannak a közös halászati politika célkitűzéseivel.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javasolt intézkedések összhangban állnak más uniós szakpolitikákkal és különösen a környezetvédelmi politikákkal.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (3) bekezdése.

•Szubszidiaritás

A javaslat az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említettek szerint az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. A szubszidiaritás elve ezért nem alkalmazandó.

•Arányosság

A javasolt jogi aktus halászati lehetőségek tagállamok számára történő kiosztásáról rendelkezik a közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 célkitűzéseivel összhangban. Az 1380/2013/EU rendelet 16. és 17. cikke értelmében a tagállamoknak kell eldönteniük a halászati lehetőségek elosztására vonatkozó bizonyos kritériumok alapján, hogy a rendelkezésükre álló halászati lehetőségeket hogyan osztják el a lobogójuk alatt közlekedő hajók között. Ezért a tagállamok a teljes kifogható mennyiségek (a továbbiakban: TAC-ok) elosztása során rendelkeznek a szükséges mérlegelési jogkörrel ahhoz, hogy a részükre kiosztott TAC-ot a választásuk szerinti társadalmi/gazdasági modellnek megfelelően aknázzák ki.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Rendelet.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

„Az uniós halászat fenntarthatóbbá tétele: az aktuális helyzet és a 2023-ra vonatkozó iránymutatások” című éves közleményét (COM(2022) 253 final) alapul véve a Bizottság egyeztetetést folytatott az érdekelt felekkel – különösen a tanácsadó testületek közreműködésével – és a tagállamokkal a halászati lehetőségekkel kapcsolatos különféle javaslataiban alkalmazott szemléletéről.

Az érdekelt felek a fent említett éves közleményre adott válaszaikban kifejtették véleményüket az erőforrások állapotát ismertető bizottsági értékelésről és a megfelelő állománygazdálkodási válaszlépésekről. A Bizottság e javaslat megfogalmazásakor figyelembe vette a válaszokat.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság konzultált a Nemzetközi Tengerkutatási Tanáccsal (ICES) az alkalmazandó módszertanról. Az ICES tudományos szakvéleményei az ICES szakértői csoportjai és döntéshozatali testületei által kidolgozott keretrendszeren alapulnak, és azokat az ICES és a Bizottság között létrejött partnerségi keretmegállapodásnak megfelelően bocsátják ki.

•Hatásvizsgálat

E javaslat hatályát az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése határozza meg.

E javaslat a rövid távú megközelítés helyett a hosszú távú fenntarthatóságot tartja szem előtt. Ezért figyelembe veszi az érdekelt felek és a tanácsadó testületek kezdeményezéseit, amennyiben azokat az ICES és/vagy a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) kedvezően értékelte. A KHP reformjára irányuló bizottsági javaslat egy hatásvizsgálaton (SEC(2011) 891) alapult, amely úgy ítélte meg, hogy a maximális fenntartható hozamra vonatkozó célkitűzés elérése a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság előfeltétele.

Ami a nem uniós országokkal folytatott közös gazdálkodás tárgyát képező állományokkal kapcsolatos halászati lehetőségeket, valamint a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által szabályozott halászati lehetőségeket illeti, ez a javaslat lényegében a nemzetközileg elfogadott intézkedéseket hajtja végre. A halászati lehetőségek lehetséges hatásainak értékelése szempontjából releváns tényezők megvitatása azon nemzetközi tárgyalások előkészítése és lebonyolítása keretében történik, amelyek során a nem uniós országokkal megállapodás jön létre az uniós halászati lehetőségekről.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Tárgytalan.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javasolt intézkedéseknek nem lesznek költségvetési vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

•    A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat értelmében az (EU) 2023/194 rendelet az alábbiak szerint módosul.

A Vizcayai-öbölben halászott szardella

Az (EU) 2023/194 rendelet a 2023. január 1-jétől június 30-ig terjedő időszakra alkalmazandó ideiglenes TAC-ot állapít meg az ICES 8 alterületen (Vizcayai-öböl) halászott szardellát (Engraulis encrasicolus) illetően, az ICES szóban forgó állományra vonatkozó 2023. évi tudományos szakvéleményének közzétételéig.

Az (EU) 2023/194 rendelet az ICES 4 alterület (Északi-tenger) egyesült királysági és uniós vizein, az ICES 2a körzet egyesült királysági vizein, valamint a 3a körzet (Skagerrak és Kattegat) uniós vizein halászott homoki angolnák és a kapcsolódó járulékos fogások (Ammodytes spp.) tekintetében az ICES szóban forgó állományra vonatkozó 2023. évi tudományos szakvéleményének kiadásáig terjedő időszakra ideiglenesen nullában állapítja meg a 2023. évi TAC-ot.

Az ICES várhatóan 2023. február 28-án teszi közzé a 2023. évre vonatkozó tudományos szakvéleményét az ICES 4 alterületen, valamint az ICES 2a és 3a körzetben halászott homoki angolnák tekintetében. Az említett szakvélemény közzétételét követően az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás 4 498. cikkének (2), (4) és (6) bekezdése alapján kétoldalú konzultációkra fog sor kerülni az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a szóban forgó kereskedelmi és együttműködési megállapodás 35. mellékletében szereplő állományra vonatkozó, 2023. évi TAC mértékének meghatározására. A szóban forgó kétoldalú konzultációk hivatalos eredményének ismertté válásáig az ICES 4 alterületen, valamint az ICES 2a és 3a körzetben halászott homoki angolnákat illetően a 2023. évre vonatkozóan megállapított TAC ebben a javaslatban „p.m.” (azaz „pro memoria”) formában van feltüntetve. Amint ismertté válnak az említett kétoldalú konzultációk hivatalos eredménye, a Bizottság szolgálatai kiegészítő informális dokumentum útján aktualizálják e javaslatot a vonatkozó, 2023. évi TAC tekintetében.

2023/0061 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról szóló (EU) 2023/194 rendelet (2023. január 30.) módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az (EU) 2023/194 tanácsi rendelet 6 a 2023. évre meghatározza bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket. A tudományos szakvélemények közzétételének, valamint a harmadik országokkal folytatott konzultációk és a regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel folytatott megbeszélések eredményeinek figyelembevétele érdekében módosítani kell az (EU) 2023/194 rendeletben megállapított teljes kifogható mennyiségeket (a továbbiakban: TAC-ok) és a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó intézkedéseket.

(2)Az (EU) 2023/194 rendelet a 2023. január 1-jétől 2023. június 30-ig terjedő időszakra ideiglenes TAC-ot állapít meg az ICES 8 alterületen halászott szardellára (Engraulis encrasicolus) vonatkozóan, amíg ismertté nem válik a szóban forgó állományra vonatkozó 2023. évi tudományos szakvélemény. A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) 2022. december 16-án közzétette a szóban forgó állományra vonatkozó 2023. évi tudományos szakvéleményét 7 . Ezért az említett állományra vonatkozó 2023. évi végleges TAC-ot az említett szakvéleménynek megfelelően módosítani kell.

(3)Az (EU) 2023/194 rendeletben az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein, az ICES 2a körzet egyesült királysági vizein, valamint a 3a körzet uniós vizein halászott homoki angolnák és a kapcsolódó járulékos fogások (Ammodytes spp.) tekintetében a TAC ideiglenesen nullában került megállapításra az ICES szóban forgó állományra vonatkozó 2023. évi tudományos szakvéleményének közzétételéig. Az említett állományra vonatkozó végleges 2023. évi TAC-ot a tudományos szakvélemény közzététele után, valamint az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás 8 498. cikkének (2), (4) és (6) bekezdése alapján az Unió és az Egyesült Királyság közötta szóban forgó állományra vonatkozó TAC mértékéről folytatott későbbi kétoldalú konzultációk hivatalos eredményeivel összhangban kell meghatározni.

(4)Az (EU) 2023/194 rendelet az EU és Norvégia közötti kétoldalú konzultációk lezárultáig a 2023. január 1-jétől 2023 március 31-ig terjedő időszakra ideiglenes TAC-ot határoz meg az ICES 3a körzetben halászott norvég garnéla (Pandalus borealis) és vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) tekintetében. A szóban forgó állományok vonatkozásában a végleges TAC-ot az ideiglenes TAC 2023. március 31-i lejárta előtt kell megállapítani. A TAC-okat az EU és Norvégia közötti kétoldalú konzultációk hivatalos eredményeivel összhangban kell meghatározni.

(5)Az (EU) 2023/194 rendelet a 2023. január 1-től 2023. március 31-ig terjedő időszakra ideiglenes uniós kvótákat határoz meg az ICES 1 és 2 alterület nemzetközi vizein halászott grönlandi laposhal (Reinhardtius hippoglossoides), valamint a Svalbard vizein és az ICES 1 alterület és az ICES 2b körzet nemzetközi vizein halászott közönséges tőkehal (Gadus morhua) tekintetében. A szóban forgó állományok tekintetében a 2023. évi uniós kvótákat az ideiglenes uniós kvóták 2023. március 31-i lejárta előtt kell meghatározni. Az említett állományokra vonatkozó 2023. évi uniós kvótákat az EU és Norvégia közötti politikai megállapodásnak az ICES 1 és 2 alterületen folytatott halászattal kapcsolatos végrehajtásáról szóló kétoldalú megbeszélések eredményeivel összhangban kell megállapítani. A Svalbard vizein, valamint az ICES 1 alterület vagy az ICES 2b körzet nemzetközi vizein halászott közönséges tőkehal uniós kvótáját a 87/277/EGK tanácsi határozat 9 szerint kell a tagállamok között elosztani, figyelemmel az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépése miatt szükséges kiigazításokra 10 .

(6)Az (EU) 2023/194 rendelet az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó TAC-okat „megállapítandó”-ként jelöli meg, a TAC-hoz funkcionálisan kapcsolódó jelenlegi intézkedéseket pedig ideiglenesen fenntartja, amíg nem válnak ismertté az SPRFMO 2023. február 6. és 15. között megrendezett 2023-as éves ülésének eredményei. A TAC-ok meghatározását és a TAC-hoz funkcionálisan kapcsolódó intézkedések módosítását az SPRFMO 2023-as éves ülésének eredményei szerint kell végrehajtani.

(7)Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kékúszójú tonhalra (Thunnus thynnus) halászó uniós hajók halászati erőkifejtésére vonatkozó korlátok, valamint az említett területen kékúszójú tonhalat tenyésztő uniós gazdaságok telepíthető egyedeinek maximális száma és az e fajra vonatkozó maximális tenyésztési kapacitás a tagállamok kékúszójú tonhalra vonatkozó éves halászati terveiben, éves kapacitásgazdálkodási terveiben és éves tenyésztésszervezési terveiben szereplő információkon alapulnak. A tagállamok az (EU) 2016/1627 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden év január 31-ig eljuttatják e terveket a Bizottság részére. A Bizottság ezt követően jelentést tesz az ICCAT titkárságának a halászati erőkifejtési korlátokról, valamint a telepíthető egyedek maximális számáról és a maximális tenyésztési kapacitásról, mégpedig az EU halászati és kapacitásgazdálkodási terve útján, amelyet az ICCAT az (EU) 2016/1627 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvitat és jóváhagy. Az uniós halászati erőkifejtési korlátok, az EU-ban telepíthető egyedek maximális száma és a maximális uniós tenyésztési kapacitás 2023. évi meghatározásakor tekintettel kell lenni az ICCAT által jóváhagyott uniós tervre.

(8)Ezért az (EU) 2023/194 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(9)Az (EU) 2023/194 rendeletben meghatározott halászati lehetőségek 2023. január 1-jétől alkalmazandók. Az e rendelet által a halászati lehetőségekre vonatkozóan bevezetett rendelkezéseknek ezért szintén 2023. január 1-jétől kell alkalmazandónak lenniük. Az ilyen visszamenőleges alkalmazás nem sérti a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, mivel az érintett halászati lehetőségeket megnövelték. Tekintettel annak fontosságára, hogy a halászati tevékenységek ne szakadjanak meg, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Az (EU) 2023/194 rendelet módosítása

Az (EU) 2023/194 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 7. cikket el kell hagyni.

2.Az IA., az IB., az IH. és a VI. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A Tanács (EU) 2023/194 rendelete (2023. január 30.) bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról (HL L 28., 2023.1.31., 1. o.)

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(3)     https://doi.org/10.17895/ices.advice.19772356  

(4)    Kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között (HL L 149., 2021.4.30., 10. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 1. o.).

(6)    A Tanács (EU) 2023/194 rendelete (2023. január 30.) bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról (HL L 28., 2023.1.31., 1. o.)

(7)     https://doi.org/10.17895/ices.advice.19772356

(8)    Kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között (HL L 149., 2021.4.30., 10. o.).

(9)    A Tanács 87/277/EGK határozata (1987. május 18.) a Spitzbergák és a Medve-sziget térségében, továbbá a NAFO Egyezmény szerinti 3M körzetben a tőkehalfogási lehetőségek megosztásáról (HL L 135., 1987.5.23., 29. o.).

(10)    A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 36. mellékletének E. pontja.

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 1. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.3.7.

COM(2023) 114 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról szóló (EU) 2023/194 rendelet (2023. január 30.) módosításáról

MELLÉKLET

Az (EU) 2023/194 rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

1.Az IA. melléklet A. részében a vonatkozó táblázat helyébe a következő táblázat lép:

2.Az IA. melléklet B. részében a vonatkozó táblázatok helyébe a következő táblázatok lépnek:

3.Az IB. mellékletben a vonatkozó táblázatok helyébe a következő táblázatok lépnek:

4.Az IH. melléklet helyébe a következők lépnek:

IH. MELLÉKLET

AZ SPRFMO-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

5.A VI. mellékletben:

a)A 4. pont helyébe a következők lépnek:

4.Azon halászhajók maximális száma az egyes tagállamokban, amelyek számára engedélyezhető a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren történő halászata, fedélzeten való tartása, átrakodása, szállítása vagy kirakodása

A. táblázat

b)A 6. pont helyébe a következők lépnek:

6.Az egyes tagállamok maximális kékúszójútonhal-tenyésztési és -hizlalási kapacitása, valamint a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális száma, amelyet az egyes tagállamok kioszthatnak halgazdaságaik között az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren:

A. táblázat

B. táblázat

(1)    Az e táblázatban foglalt értékek tovább növelhetők, amennyiben teljesülnek az Unió által vállalt nemzetközi kötelezettségek.

(2)    Egy darab közepes méretű erszényes kerítőhálós hajót legfeljebb 10 darab horogsoros hajóval, illetve egy darab kis méretű erszényes kerítőhálós hajóval és három egyéb kisüzemi hajóval helyettesítettek.

(3)    Egy darab közepes méretű erszényes kerítőhálós hajót legfeljebb 10 darab horogsoros hajóval, vagy egy darab kis méretű erszényes kerítőhálós hajóval és legfeljebb három horogsoros hajóval lehet helyettesíteni.

(4)    Egy darab közepes méretű erszényes kerítőhálós hajót legfeljebb 10 darab horogsoros hajóval lehet helyettesíteni.

(5)    Az erszényes kerítőhálós hajókra vonatkozóan az e táblázatában feltüntetett számadatok a tagállamok közötti átadások eredményét tükrözik és a jövőre nézve nem keletkeztetnek korábbról fennálló jogokat.

(6)    Az Azori-szigetek és Madeira legkülső régióinak etetőhajói.

(7)    Az Atlanti-óceánon tevékenységet folytató horogsoros hajók.

(8)    Többfunkciós, többféle halászeszközt (horogsort, kézi horogsort, pergetett horogsort) használó hajók.