EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.5.12.

COM(2021) 400 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára








Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”

{SWD(2021) 140 final} - {SWD(2021) 141 final}

1.Bevezetés

Miközben példa nélküli világméretű erőfeszítés folyik a Covid19-világjárvány leküzdésére, a bolygónk egészségi állapotát veszélyeztető tartós fenyegetések szintén sürgős megoldást igényelnek. Az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés 1 , a biológiai sokféleség csökkenése és a természeti erőforrások nem fenntartható használata számos kockázattal járnak az emberek, az állatok és az ökoszisztémák egészségére. Ezek között szerepelnek például a fertőző és nem fertőző betegségek, az antimikrobiális rezisztencia és a vízhiány 2 . Annak érdekében, hogy mindenki számára egészséges bolygót teremthessünk, az európai zöld megállapodás 3 felhívja az EU-t, hogy egyebek mellett kísérje jobban figyelemmel a levegő, a víz, a talaj és a fogyasztási cikkek szennyezését, készítsen beszámolókat arról, valamint előzze meg és orvosolja azt. 

Sürgős intézkedésre van szükség: A környezetszennyezés rákot, iszkémiás szívbetegségeket, obstruktív légúti betegségeket, stroke-ot, mentális és neurológiai betegségeket, cukorbetegséget és számos egyéb betegséget okozhat 4 (lásd az 1. ábrát). A kézzelfogható előrelépés ellenére 2015-ben a környezetszennyezés becslések szerint még mindig 9 millió korai elhalálozáshoz vezetett világszerte (az összes halálozás 16 %-a) – ez háromszor több haláleset, mint amit az AIDS, a tuberkulózis és a malária együttesen okozott, és 15-ször több, mint amit az összes háború és az erőszak egyéb formái okoztak 5 . Az Unióban minden évben a környezetszennyezés áll minden nyolcadik haláleset mögött 6 .

1. ábra: A környezetnek tulajdonítható halálesetet okozó 10 legfőbb nem fertőző betegség (Forrás: EEA – Egészséges környezet, egészséges életek, 2018., a WHO (2016) alapján)

A környezetszennyezés elleni küzdelem egyben az igazságosságért és az egyenlőségért folytatott küzdelem is. A környezetszennyezés emberi egészségre gyakorolt legkárosabb hatásai általában a legkiszolgáltatottabb csoportokat sújtják. Ide tartoznak a gyermekek, akik súlyos, hosszú távú károsodást szenvedhetnek fejlődésük során, a betegségekben szenvedők, az idősek és a fogyatékossággal élők, valamint a rosszabb társadalmi-gazdasági körülmények között élők 7 . Világszinten az alacsony és közepes jövedelmű országok viselik leginkább a környezetszennyezéssel összefüggő betegségek jelentette terheket: a környezetszennyezéssel összefüggő halálozások közel 92 %-a náluk következik be 8 . 

A környezetszennyezés emellett a biológiai sokféleséget is veszélyezteti, és jelentősen hozzájárul a fajok folyamatos tömeges kipusztulásához. A szárazföldi és tengeri területhasználat változásával, a természeti erőforrások túlzott kiaknázásával, az éghajlatváltozással és az idegenhonos inváziós fajokkal együtt a környezetszennyezés egyike a biológiai sokféleség csökkenése öt fő előidézőjének. A környezetszennyezés ma a bolygó becsült 8 millió növény- és állatfajából több mint 1 milliónak a túlélését fenyegeti, és a helyzet várhatóan romlani fog, hacsak nem változtatunk 9 . Összességében fokozódó és egymást kölcsönösen erősítő környezeti kockázatok sora veszélyezteti a fenntartható fejlődési célok elérését.

A gazdasági fejlődés és a szennyezés csökkentése együtt járhatnak: 2000 és 2017 között az EU GDP-je 32 %-kal nőtt, míg a fő légszennyező anyagok kibocsátása 10 (ammónia, főleg a mezőgazdaságból) vagy akár 70 %-kal (főleg ipari termelésből származó kén-oxidok) is csökkent 10 . Az elmúlt öt évtizedben a globális gazdaság összesen ötszörös növekedése azonban hatalmas költségeket rótt a globális környezetre 11 . 

A szennyezés elleni fellépés mellett egyértelmű gazdasági érvek szólnak, a társadalom számára jelentkező előnyök pedig messze felülmúlják a költségeket, ahogy a tétlenség költségei is rendkívüli mértékben meghaladják a cselekvés költségeit. Például a levegőszennyezés egészségügyi és gazdasági tevékenységeket érintő becsült költsége évente 330–940 milliárd EUR az Unióban 12 , beleértve a kieső munkanapokat, az egészségügyi költségeket, a terméshozam csökkenését és az épületekben bekövetkezett károkat, míg az EU-ban a levegőminőség javítására irányuló összes intézkedés becsült összköltsége évi 70–80 milliárd EUR 13 . A kevésbé szennyező áruk és szolgáltatások iránti növekvő kereslet jelentős üzleti lehetőségeket rejt magában, és már most is az innovatív megoldások felé történő elmozdulásra ösztönzi az uniós vállalatokat. A helyreállítási erőfeszítések ezt a tendenciát támogathatják. A környezetszennyezéssel szembeni azonnali fellépés egyben generációk közötti szolidaritást is jelent.

Ugyanakkor a környezetszennyezés jobban integrált áttekintésére van szükségünk, hogy az állami és a magánszféra szereplői térben és időben is kezelni tudják az egymással összefüggő környezetszennyezési kérdéseket, és a lehető leghatékonyabban tudják kezelni szakpolitikai, beruházási és vásárlási döntéseikben a más környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontokkal való kölcsönhatásukat.

Az európaiak többsége támogatja a környezetszennyezés elleni fellépést: a környezet védelmét nagyon fontosnak ítélik, míg a környezetszennyezést az éghajlatváltozás után a legfontosabb környezeti problémaként említik 14 . Az e cselekvési tervről szóló nyílt és nyilvános konzultációban 15 részt vevők többsége azon a véleményen van, hogy az érintett társadalmi szereplők nem tesznek eleget, és az Uniónak és a nemzeti kormányoknak cselekedniük kell. A nemzetközi fellépés fokozását, a környezetszennyezéssel kapcsolatos jogszabályok jobb végrehajtását, a formális oktatás előmozdítását és a szokások megváltoztatásának befolyásolását határozták meg a leghatékonyabb megoldási lehetőségekként. 

A szennyezés nem áll meg az országhatároknál. Míg a szennyezés az óceánokon, folyókon, importált árukon keresztül vagy a széllel jut be az EU-ba, az EU saját termelési és fogyasztási szokásai, valamint hulladéka révén ugyancsak jelentős környezetszennyezést okoznak a világ más részein. Ugyanakkor az EU hatékony eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy szakpolitikái és alapjai, zöld diplomáciája, valamint az innováció ösztönzése révén tisztább termeléssel, valamint az áruk és szolgáltatások fenntarthatóbb fogyasztásával hozzájáruljon a környezetszennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítésekhez világszerte.

Minden korábbinál erősebb népegészségügyi, környezetvédelmi, erkölcsi és társadalmi-gazdasági érvek szólnak amellett, hogy az Unió a környezetszennyezéssel szembeni küzdelem élére álljon 16 . Itt az ideje, hogy ambiciózusak legyünk és teljesítsük az emberek egészségük, környezetük és megélhetésük védelmével kapcsolatos jogos elvárásait – valamint hogy békét kössünk bolygónkkal.

2.Útban a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé

2.1.A szennyezőanyag-mentességi célkitűzés

A szennyezőanyag-mentességi célkitűzés 17 átfogó célkitűzés, amely hozzájárul az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjéhez 18 , és kiegészíti a 2050-re teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzést a tiszta és körforgásos gazdaságra és a biológiai sokféleség helyreállítására irányuló célokkal szinergiában. A szennyezőanyag-mentességi célkitűzés az európai zöld megállapodás és számos más kezdeményezés 19 szerves alkotórésze, és a Bizottság továbbra is a jövőbeni politikai kezdeményezései részévé fogja tenni azt.

A cselekvési terv fő célkitűzése, hogy iránymutatásul szolgáljon a környezetszennyezés megelőzésének valamennyi vonatkozó uniós szakpolitikába történő beillesztéséhez, a szinergiák hatékony és arányos módon történő maximalizálásához, a végrehajtás fokozásához és a lehetséges hiányosságok vagy kompromisszumok azonosításához. Annak érdekében, hogy az Uniót az Egészséges bolygó mindenkinek 2050-ig történő kialakítására vonatkozó jövőkép felé irányítsa, a cselekvési terv meghatározza a 2030-ra vonatkozó fő célokat a környezetszennyezés csökkentésének felgyorsítása érdekében.

A cselekvési terv meghatározza továbbá a 2021–2024 közötti időszakra vonatkozó főbb intézkedéseket is, amelyek a zöld megállapodás egyéb kezdeményezéseinek számos vonatkozó fellépését egészítik ki, ideértve a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiát is.

Míg a koronavírus-járvány megfékezésére szolgáló korlátozó intézkedések ideiglenesen sok helyen tisztább levegőt, vizeket és csökkentett zajszintet eredményeztek, az Unió nem a gazdasági tevékenységek visszafogásával képzeli el a szennyezőanyag-mentesség elérését saját maga és a világ számára. Helyette az EU fenntarthatja a jólétet, miközben átalakítja a termelési és fogyasztási módokat, a beruházásokat pedig a szennyezőanyag-mentesség felé orientálja. A tiszta és fenntartható tervezésbe, a körforgásos gazdaság üzleti modelljeibe, a tisztább közlekedésbe és mobilitásba, az alacsony szennyezőanyag-kibocsátású technológiákba, a természetalapú megoldásokba és a fenntartható digitalizációba történő beruházások komoly lehetőségeket kínálnak az EU zöld növekedésben betöltött vezető szerepének megszilárdítására, miközben csökkentik az egyenlőtlenségeket, munkahelyeket teremtenek és fokozzák a kollektív ellenálló képességet.

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz példátlan költségvetési lehetőségeket biztosít az ilyen jellegű beruházások támogatására és az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, az erőforrások kimerülése és a környezetszennyezés elleni küzdelemre az EU-ban, illetve globálisan 21 .

Itt az ideje „megfordítani a cselekvés piramisát” és újragondolni az áruk és szolgáltatások tervezésének, előállításának, szállításának, teljesítésének és/vagy felhasználásának és ártalmatlanításának módját. Ez azt jelenti, hogy a szennyezést mindenekelőtt a forrásnál kell megakadályozni. Amennyiben (még) nem lehetséges a szennyezés teljes megakadályozása rögtön a kezdeténél, minimalizálni kell azt. Végül, amikor a szennyezés bekövetkezett, azt orvosolni kell – és meg kell téríteni a kapcsolódó károkat.

2. ábra:    A szennyezőanyag-mentességi hierarchia – a cselekvési piramis megfordítása, a szennyezés kezelését célzó megközelítések rangsorolása

2.2.Egészségünk és jóllétünk javítása 

Az EU szilárd szabályozási kerettel rendelkezik a környezeti levegőszennyezés korlátozására. A korai elhalálozások és a légszennyezésnek tulajdonítható egyéb betegségek száma azonban továbbra is magas. Ez annak tudható be, hogy egyes uniós levegőminőségi előírások még mindig kevésbé szigorúak, mint a WHO által 2005-ben ajánlott előírások, és a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek végrehajtásának módja csak részben volt eredményes 22 .

Jobb közegészségvédelemre van szükségünk, összhangban a rák elleni küzdelemre irányuló európai tervvel. Ebből a célból 2022-ben a Bizottság azt fogja javasolni, hogy az EU levegőminőségi előírásait igazítsák szorosabban a WHO hamarosan megjelenő ajánlásaihoz, és erősítsék meg a nyomon követésre, a modellezésre és a levegőminőségi tervekre vonatkozó rendelkezéseket, segítve ezáltal a helyi hatóságokat, valamint javítva a szabályozási keret általános végrehajthatóságát. Ezzel párhuzamosan a Bizottság szigorúbb követelményeket fog bevezetni például a mezőgazdaságból, az iparból, a közlekedésből, az épületekből és az energiából származó levegőszennyezésnek a forrásnál történő kezelésére vonatkozóan, többek között az európai zöld megállapodás intézkedései és stratégiák (például a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia, a korszerűsítési program és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia) révén.

A levegőminőségről szóló második helyzetképében a Bizottság arról számol be, hogy a tagállamok által a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjaikban bejelentett intézkedések nem lesznek elegendők a 2030-as célkitűzések eléréséhez szükséges ammóniakibocsátás-csökkentési szintek eléréséhez: az ammónia a finomrészecskék (PM2,5) jelentős prekurzora, és a kibocsátásának csökkentésére szolgáló legköltséghatékonyabb intézkedések mind a mezőgazdasággal, különösen a takarmányozási gyakorlatokkal, a trágyakezeléssel és a műtrágyák használatával állnak összefüggésben 23 . E tekintetben, amint azt a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában bejelentette, a Bizottság a fenntartható élelmiszerrendszer és a fenntarthatóbb állattenyésztés kiépítése érdekében tett erőfeszítései keretében megkönnyíti az alternatív takarmány-alapanyagok és az innovatív takarmány-adalékanyagok forgalomba hozatalát. A Bizottság ezenkívül azt is vizsgálja, hogy szükség van-e további jogszabályokra az ammóniakibocsátás korlátozásához. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv felülvizsgálata az intenzív állattenyésztéséből származó ammóniakibocsátás visszaszorítását célozza. Ezenkívül további intézkedésekre lehet szükség az ammóniakibocsátás csökkentéséhez, többek között a közös agrárpolitika keretében, vagy a trágyakezelés kötelezővé tételével.

A fenntartható és intelligens mobilitási stratégiának megfelelően a Bizottság foglalkozni fog a közlekedés által okozott levegő- és zajszennyezéssel, többek között a járművekre vonatkozó új Euro 7 szabványok és a műszaki vizsgálatok során végzett javított kibocsátásvizsgálatok révén, szinergiában a CO2-kibocsátási előírásokkal. A legfrissebb bizonyítékok alapján mérlegelni fogja, hogy kell-e korlátozni a hőerőgépek valamennyi típusából, valamint a hagyományos és elektromos járművek fékjeiből származó PM2,5 és nanorészecskék kibocsátását, valamint hogy szélesebb körű használati feltételek mellett és a járművek élettartama alatt kell-e csökkenteni a szennyezőanyag-kibocsátást. .

A környezeti zajról szóló irányelv 2017. évi értékelésének 24 és a kültéri zajkibocsátásról szóló irányelv 2020. évi értékelésének 25 eredményeivel összhangban a Bizottság a zajnak a forrásánál történő jobb kezelésére összpontosít, nevezetesen a megfelelő helyszíni végrehajtás biztosításával, és adott esetben a gumiabroncsokra, a közúti járművekre, a vasútra, a repülőgépekre vonatkozó, zajjal kapcsolatos uniós szabályozási keret javításával, nemzetközi szinten is. Ezenkívül a Bizottság nyomon követi a kültéri zajkibocsátásról szóló irányelv értékelését a kültéri berendezések kezelése érdekében. Az elért haladást 2022-ben fogja áttekinteni 26 , és megvizsgálja, hogy szükség van-e uniós szintű zajcsökkentési célok kitűzésére a környezeti zajkibocsátásról szóló irányelvben. Az irányelv által előírt zajjal kapcsolatos cselekvési terveket jobban be kell építeni a fenntartható városi mobilitási tervekbe, és ki kell használni a tiszta tömegközlekedés bővítését és az aktívabb mobilitást. A fenti zajcsökkentő intézkedések együttesen hozzájárulhatnak a krónikus zajszennyezés által okozott károk helyreállításához.

Az épületekből származó levegőszennyezés terén előrelépés történt a szennyező szénnel és fűtőolajjal történő fűtés fokozatos kivezetése terén, miközben a biomassza-égetésből származó szennyezés továbbra is kihívást jelent, különösen az elavult, nagy fogyasztású berendezések használata esetén. A Bizottság támogatni fogja a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés integrálását a tiszta energia és az energiahatékonyság célkitűzéseivel, például a korszerűsítési programban és az új európai Bauhaus-kezdeményezésekben, az építési hulladékok hasznosításában és újrafelhasználásában, valamint a fűtőberendezések – különösen a szilárd tüzelőanyaggal történő fűtésre szolgáló berendezések – környezetbarát tervezésére és energiahatékonysági címkézésére vonatkozó követelmények legkésőbb 2024 elejéig történő felülvizsgálatakor. Az EU továbbra is támogatja a tisztább energiára és a tisztább háztartási fűtésre való átállást a harmadik országokban, különösen a szomszédos országokban.

A beltéri levegő minőségével kapcsolatban az uniós szakpolitikák annak több meghatározó tényezőjével foglalkoztak, a környezeti levegőtől kezdve az építőanyagokon és a fogyasztási cikkeken át a fűtő- és hűtőrendszerekig, valamint a dohányzási szokásokig. A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogszabályok szintén jelentősen hozzájárultak a területen történő előrelépésekhez, és ez a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos következő stratégiai keret révén is folytatódni fog. A korszerűsítési program kezdeményezés 27 lehetővé fogja tenni az új épületek és a jelentős felújítás alatt álló épületek egészséges hőmérséklete és páratartalma problémájának kezelését, miközben foglalkozik a mérgező vegyi anyagok, köztük az azbeszt mentesítésének kérdésével is. Ugyanakkor az Unió nem rendelkezik egy átfogó, integrált megközelítéssel. A Covid19 és a szabadba történő kimozdulás annak köszönhetően korlátozott lehetőségei ismételten felhívták a figyelmet annak fontosságára, hogy a bel- és kültéri levegőnk folyamatosan tiszta legyen. Az épületek szigetelésének javulásával a beltéri levegő jó minőségének biztosítása még fontosabbá válik. Az iskolaépületek ugyancsak különös figyelmet érdemelnek. A Bizottság – az új európai Bauhaus-kezdeményezéssel szinergiában és a vonatkozó Horizont Európa projektek eredményeit figyelembe véve – elemezni fogja az ismeretbeli és szakpolitikai hiányosságokat. Ennek alapján a Bizottság értékeli a beltéri levegőminőség javítására szolgáló módokat és szakpolitikai lehetőségeket, a legfontosabb meghatározó tényezőkre és szennyező forrásokra összpontosítva, továbbá megvizsgálja a közvélemény tudatosságának növelésének és a kockázatok csökkentésének módjait.

2023 januárjától a felülvizsgált ivóvíz-irányelv a szigorúbb vízminőségi előírásoknak köszönhetően az emberi egészség magasabb szintű védelmét fogja biztosítani az aggodalomra okot adó szennyező anyagok, például az endokrin károsító anyagokat és a mikroműanyagok kezelésével, aminek köszönhetően mindenki számára még tisztább víz lesz elérhető a csapból, és csökkeni fog a műanyag palackok iránti igény. A Bizottság 2023-ig fel fogja mérni, hogy kell-e új paraméterekkel foglalkozni a fürdővíz-minőségi irányelv 28 folyamatban lévő felülvizsgálata során. A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv közelgő felülvizsgálata során elemezni fogják a szennyvízben az egészség szempontjából lényeges paraméterek folyamatos nyomon követése bevezetésének lehetőségét. Ez segíthet felkészülni az esetleges új járványveszélyekre 29 . Az egyéb vízügyi és tengerügyi jogszabályok felülvizsgálata és adott esetben korszerűsítése, különösen annak érdekében, hogy azok jobban megfeleljenek a vegyi szennyezőanyagok és a mikroműanyagok csökkentésére, szintén hozzájárul az ivóvíz és az elfogyasztott tengeri eredetű élelmiszerek minőségének megőrzéséhez. A Bizottság a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában olyan intézkedéseket határozott meg, amelyek hozzájárulnak az élelmiszerrendszerek szennyezőanyag-mentességéhez; ilyenek például az uniós akvakultúra új stratégiai iránymutatásai. A felszíni és felszín alatti vizek problematikus anyagainak jegyzékének a legfrissebb tudományos felismerések alapján történő frissítése megvédi a természetet és az emberi egészséget a legrelevánsabb anyagokkal szemben. Ezzel párhuzamosan a Bizottság továbbra is támogatni fogja a kibocsátás-ellenőrzési területek létrehozását valamennyi uniós tengeren 30 , hogy javítsa a hajókon, a kikötővárosokban és a part menti területeken belélegzett levegő, valamint azon tengerek minőségét, amelyekben fürdünk.

A jobb szellemi és fizikai jóllét érdekében a Bizottság fontolóra veszi, hogy a jogilag kötelező erejű uniós természet-helyreállítási célkitűzésekre vonatkozó küszöbönálló javaslatában, az új talajvédelmi stratégiában és minden városi zöldítési akcióban előmozdítsa a szennyezésmentesített és újra betelepített területek potenciális zöld közterületként történő használatát, a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiában bejelentetteknek megfelelően. Ennek során amennyire csak lehet, a városokban a zöld infrastruktúrához való méltányos hozzáférés terén mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek orvoslására törekszik. Ezenkívül a Bizottság 2025-ig befejezi a hulladékokra vonatkozó uniós jogszabályok többségének átfogó felülvizsgálatát, hogy azokat a tiszta és a körforgásos gazdaság elveihez igazítsa, ezáltal javul a hulladékkeletkezés megelőzése, a kiváló minőségű újrafeldolgozás tiszta másodlagos anyagciklusokat eredményez, a maradékhulladék mennyisége pedig minimálisra csökken.

A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiával a Bizottság jobb védelmet biztosít az emberi egészség és a környezet számára a veszélyes vegyi anyagokkal szemben. Mindenekelőtt intézkedéseket fog javasolni a legkárosabb vegyi anyagok – például az endokrin károsító anyagok és a perzisztens anyagok – fokozatos megszüntetésére, különösen a fogyasztási cikkekben, valamint valamennyi aggodalomra okot adó vegyi anyag helyettesítésére és lehető legkisebb szintre való csökkentésére a gazdaságban és a társadalomban 31 .

Fokozni fogják a meglevő nemzetközi együttműködést az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), az OECD-vel, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezménnyel és más kulcsfontosságú nemzetközi kezdeményezésekkel és szervezetekkel, beleértve az olyan ágazatspecifikus szervezeteket, mint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO). Ami a gyógyszerek által okozott víz- és talajszennyezést illeti, az antimikrobiális szerek értékesítésének csökkentésére vonatkozó uniós célkitűzésen felül a Bizottság ösztönzi a nemzetközi együttműködést olyan más országok környezeti kockázatainak kezelése érdekében, ahol a gyártásból és más forrásokból származó gyógyszerkibocsátás hozzájárulhat többek között az antimikrobiális rezisztencia (AMR) terjedéséhez 32 .

2.3.Bolygónk tűrőképességének határain belül élni

Annak érdekében, hogy környezetszennyezési lábnyomunk olyan határokon belül maradjon, amelyekkel bolygónk – és így az emberiség – képes megbirkózni 35 , gyorsabban és jobban kell végrehajtanunk a levegőt, az édesvizeket, a tengereket és az óceánokat védő meglévő uniós szabályozási kereteket, és haladéktalanul ki kell dolgoznunk egy az EU talajai állapotának rendszeres értékelésére szolgáló keretet, továbbá minden szinten lépéseket kell tennünk a talajszennyezés és a degradáció kezelése érdekében. 

A levegőminőség szempontjából a Bizottság a tagállamokkal közösen nyomon követi a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programokat és a csökkentési kötelezettségvállalásokat annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásokról szóló irányelv (NEC-irányelv) teljes körűen végrehajtásra került, hogy 2030-ig 25 %-kal csökkenjen azon szárazföldi és édesvízi ökoszisztémák száma, ahol a levegőszennyezéssel összefüggő eutrofizáció veszélyezteti a biológiai sokféleséget 36 .

Ami az édesvízi és tengeri szennyezést illeti, a víz-keretirányelv és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv szerinti „jó állapot” elérésével az EU közel kerülne ahhoz, hogy valamennyi vízi ökoszisztéma esetében megvalósítsa a szennyezőanyag-mentességi célkitűzést.

A 2019-es értékelés azonban arra a következtetésre jutott, hogy az édesvízi jogszabályok alkalmazása továbbra sem kielégítő 37 olyan tényezők miatt, mint a beruházások hiánya, az édesvízvédelmi célkitűzések korlátozott beépítése más szakpolitikai területekbe, az intézkedések lassú végrehajtása és a vegyi szennyezés hatékonyabb kezelésének szükségessége. Éppen ezért a szigorúbb végrehajtás lesz a fellépés középpontjában. A Bizottság különösen arra törekszik, hogy a tagállamok előmozdítsák a fenntartható és hatékony vízfogyasztást, megakadályozzák a vízszennyezést, és társadalmi szempontból igazságos vízszámlát állítsanak ki minden vízfelhasználó és szennyező számára, beleértve az ipart, a mezőgazdaságot és a háztartási fogyasztókat is, a lehető legjobban felhasználva a bevételeket fenntartható beruházások céljára 38 . Emellett támogatni fogja a felszíni és felszín alatti vizekben található legfontosabb anyagokból származó szennyezés jobb nyomon követését és csökkentését. 

Az „Egészséges óceánok, tengerek, parti tengervizek és szárazföldi vizek” tervezett küldetés célja az innováció és az uniós politikák és jogszabályok végrehajtásának támogatása, az egészséges, szennyezésmentes óceán, tengerek és vizek megvalósítása érdekében. A Bizottság emellett elfogadja a „2021–2027-es belvízi hajózási cselekvési tervet” (NAIADES III), hogy támogassa a fokozatos modális elmozdulást a zéró kibocsátású belvízi szállítás felé 39 .

A Bizottság 2023-ig felülvizsgálja a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvet, figyelembe véve a legfontosabb szennyező forrásokkal foglalkozó uniós jogszabályok végrehajtásának alakulását, valamint a műanyag és más hulladék, a víz alatti zaj és a szennyező anyagok csökkentésének szükségességét. A nemrégiben elfogadott, a tengerparti hulladékra vonatkozó uniós küszöbérték 40 sikerére építve a Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal a tengeri közlekedésből, építésből, kotrásból és egyéb tengeri tevékenységekből származó víz alatti zaj maximális szintjének uniós küszöbértékei kapcsán.

A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv közelgő felülvizsgálata 41 a szennyvíziszapról szóló irányelv értékelésével 42 szinergiában segíti a szennyvíz tápanyagoktól történő megtisztításával és a kezelt víz és szennyvíziszap újrafelhasználásra alkalmassá tételével kapcsolatos ambiciószint növelését, hozzájárulva a körforgásos, kevésbé szennyező gazdálkodáshoz. A felülvizsgálat foglalkozik az új szennyező anyagokkal, például a mikroműanyagokkal és a mikroszennyezőkkel, beleértve a gyógyszereket is. Lépéseket tesznek az energiahatékonyság és a karbonsemlegesség, valamint a „szennyezők fizet” elvének jobb alkalmazása irányába. A felülvizsgálat az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, a higiéniás létesítmények mindenki számára történő rendelkezésre állása és az információkhoz való hozzáférés javításával is foglalkozik. Támogatni fogja emellett a jövőbeni integrált tápanyag-gazdálkodási cselekvési terv konkrét megvalósítását is, amely holisztikusan foglalkozik egy régóta fennálló környezeti kihívással, maximalizálja a szakpolitikák közötti szinergiákat, és a lehető legjobban használja fel az új közös agrárpolitika zöldítési struktúráját, különös tekintettel a feltételrendszerre és az ökorendszerre. Hasonlóképpen, ahogyan az a „termelőtől a fogyasztóig” és a biodiverzitás stratégiákban is szerepel, csökkenteni kell a levegőben, a vízben és a talajban található peszticidekből származó szennyezést azáltal, hogy 2030-ig 50 %-kal csökkentjük azok általános felhasználását és kockázatát, beleértve a legveszélyesebbeket is. Ezt az integrált növényvédelem nagyobb mértékű elterjedésével, a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv felülvizsgálatával, az agroökológiai gyakorlatok – ideértve az ökológiai gazdálkodást is – előmozdításával és a kémiai peszticidek érzékeny területeken történő használatának mellőzésével lehet elérni. Az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztető kockázatok kezelése mellett ez csökkenti az ivóvíz kezelésének költségeit is. Az innovatív technikák, beleértve a biotechnológiát, szintén hozzájárulhatnak a peszticidektől való függőség csökkentéséhez 43 .

Továbbá a „talaj egészségével és az élelmiszerekkel kapcsolatos” tervezett küldetés, valamint a mezőgazdasági európai innovációs partnerség (EIP AGRI) az innovációk és az ismeretek cseréjének előmozdításával elősegíti a peszticidek és tápanyagok csökkentésére vonatkozó gyakorlatok széleskörű elterjedését. Célja annak biztosítása, hogy 2030-ig a talaj 75 %-a egészséges legyen, többek között a talajszennyezés csökkentésére és a helyreállítás fokozására irányuló egyedi célkitűzésnek köszönhetően.

A jövőbeni uniós talajvédelmi stratégia részeként a Bizottság intézkedéseket fog kidolgozni a szennyezett területek azonosítására, kivizsgálására, felmérésére és helyreállítására irányuló erőfeszítések jelentős fokozása érdekében, hogy 2050-re a talajszennyezés már ne jelentsen egészségügyi vagy környezeti kockázatot. Az új talajszennyeződéseket amennyire csak lehetséges, meg kell akadályozni, de amennyiben a megelőző és egyéb intézkedések ellenére mégis bekövetkezik, azonnal kezelni kell a kockázatokat. Becslések szerint 2,8 millió potenciálisan szennyezett terület található az EU-ban, amelyek közül várhatóan 390 000 szorul helyreállításra. 2018-ig csupán mintegy 65 500 terület helyreállításáról számoltak be 44 . Alapvető fontosságú, hogy valamennyi tagállam rendelkezzen nyilvántartással a (potenciálisan) szennyezett területekről, fokozza az ilyen területek helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, és egyértelmű kritériumokat dolgozzon ki a mentesítés prioritási sorrendjének meghatározása érdekében. A jogilag kötelező erejű uniós természet-helyreállítási célokról szóló küszöbönálló javaslat mérlegelni fogja a leromlott talajú ökoszisztémák helyreállításának kérdését. A Bizottság emellett kidolgozza a talajszennyeződések uniós prioritási figyelőlistáját, valamint iránymutatást, pl. útlevél a kitermelt föld biztonságos, fenntartható és körforgásos felhasználására a tagállamok tapasztalatai alapján, amennyiben vannak ilyenek. Az EU-ban előforduló diffúz talajszennyezés kérdésének jobb megértése érdekében a Bizottság egy szennyezőanyag-mentességi modulnak a jövőbeni földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírásba 45 történő beépítésén fog munkálkodni. Elősegíti és megkönnyíti a szennyezett talajok azonosításához, vizsgálatához és helyreállításához szükséges állami és magánfinanszírozási lehetőségek rendelkezésre állását és ismertségét.

Nemzetközi szinten az EU támogatja a határokon átnyúló vízügyi globális és regionális együttműködést 46 , és kétoldalúan együttműködik a főbb partnerekkel. Továbbra is támogatni fogja az érintett regionális fórumok közötti együttműködést, például az európai vízgyűjtőkön (Rajna, Duna), és továbbra is törekszik a határokon átterjedő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló ENSZ EGB-egyezmény globális alkalmazására és végrehajtására. Folytatja a nemzetközi óceánpolitikai irányítás megerősítését és támogatja a partnerországokat az óceánokkal való tiszta, egészséges és fenntartható módon történő gazdálkodás biztosítása érdekében 47 . Az EU emellett támogatja a regionális tengeri medencék koordinálását a különböző szennyezéstípusok közös mérése, felmérése és kezelése érdekében. Számos regionális vízgyűjtőt és tengeri medencét sújtanak korábbi szennyezések, részben még mindig a II. világháborúhoz kapcsolódóan 48 , amelyek felhalmozódtak az üledékekben, amelyek jelentős kockázatot jelentenek a vízi ökoszisztémákra, de a halak és kagylók révén az emberi egészségre is. Az Unió fokozni fogja a harmadik országokkal folytatott együttműködését a tengeri hulladék kezelésében. Ezenkívül a mediterrán térségben folytatott szorosabb együttműködés, különösen a Barcelonai Egyezmény és annak jegyzőkönyvei, valamint az Unió a Mediterrán Térségért továbbra is prioritást élveznek. Az EU irányítja az IMO fejleményeit is annak érdekében, hogy szabályozza a füstgáztisztító rendszerekkel felszerelt hajók tengerbe történő szennyezőanyag-kibocsátását 49 . Emellett továbbra is támogatja a globális talajügyi partnerséget a szennyezés további megelőzése és a talajban előforduló korábbi szennyezésből eredő kockázatok minimalizálása érdekében.  

2.4.A termelésből és a fogyasztásból származó szennyezőanyag-mentesség felé

Az EU-nak a szennyezőanyag-mentesség felé történő elmozdításához – a körforgásos gazdaság cselekvési tervével szoros szinergiában – fenntarthatóbb ipari rendszerek 51 , tisztább technológiák, kevésbé szennyező üzleti modellek és fogyasztási szokások, a szennyező fizet elv gyorsabb végrehajtása és a kiterjesztett gyártói felelősség további alkalmazása szükségesek.  

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 52 az EU több mint 52 000 legnagyobb ipari létesítménye levegő-, víz- és talajszennyező-kibocsátása szabályozásának fő eszköze. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv az ipari létesítmények engedélyeinek kiadását attól teszi függővé, hogy a létesítmény megfelel-e az elérhető legjobb technikáknak. Ez arra késztette ezeket az iparágakat, hogy fokozatosan csökkentsék a kibocsátásokat, és hozzájárult az egyenlő versenyfeltételek létrejöttéhez. A nagy tüzelőberendezések például hétszer kevesebb légszennyező anyagot bocsátanak ki, mint 20 évvel ezelőtt. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó légköri kibocsátás azonban még mindig közel évi 100 milliárd EUR kárt okoz 53 . Ez további erőfeszítéseket tesz szükségessé a fennmaradó kibocsátások csökkentése érdekében, ideértve a vízbe és a talajba történő kibocsátásokat is, valamint annak biztosítását, hogy a nagy ipari létesítmények és a különösen veszélyes létesítmények érintett üzemeltetői megszüntessék az ipari tevékenységükből vagy a súlyos ipari balesetek származó szennyeződéseket.

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv alapján nemrégiben készült értékelést 54 követően a Bizottság felülvizsgálja az ipari kibocsátásokra vonatkozó uniós szabályokat 55 , felismerve, hogy az új technológiák vagy termelési folyamatok gyakran lehetővé teszik mind a szennyező anyagok, mind az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, a jelenleg nem az irányelv hatálya alá tartozó ágazatokban is. A felülvizsgálat célja a szennyezőanyag-mentes innováció elterjedésének felgyorsítása, az egyenlő versenyfeltételek megteremtése más igen szennyező ágazatok számára is, az információkhoz való nyilvános hozzáférés, a döntéshozatalban való részvétel és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása, valamint a tagállamok az ipari kibocsátások kezelése terén nyújtott teljesítménye összehasonlításának megkönnyítése. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv szerinti új Innovációs Megfigyelőközpont kulcsfontosságú szerepet fog játszani az innovációk nyomon követésében és az új technikák azonosításának felgyorsításában. A digitalizálás, az adatfeldolgozás és az új innovatív megközelítések, például a távérzékelés, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás felhasználhatók az ipari kibocsátások szabályozók és ipar általi kezelésének felgyorsítására és kezelési módjának átalakítására. Ezenkívül a „majdnem nulla hulladéklerakás és szennyvíz-kibocsátás” 2050-re történő megvalósításához a Horizont Európa alá tartozó „Processes4Planet partnerség”, valamint az „európai partnerség a körforgásos és bioalapú európai gazdaságért” és a „Tiszta acél partnerség” feltárja az olyan áttörést hozó technológiák és a szisztematikus megoldások előmozdításának módjait, mint például az ipari szimbiózis és körforgásos ellátási láncok, amelyek révén egy ágazat vagy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hulladékai vagy melléktermékei egy másik ágazat alapanyagává válnak. Az „Új EKT” szerinti körforgásos iparágakra vonatkozó ipari technológiai ütemterv bizonyítékokkal szolgál és javaslatot tesz a beruházási ütemezésre 56

A szennyezőanyag-mentességi célkitűzés alkalmazása a termelésben és a fogyasztásban egyben azt is jelenti, hogy a vegyi anyagoknak, anyagoknak és termékeknek a tervezésük és az életciklusuk során 57 a lehető legbiztonságosabbnak és legfenntarthatóbbnak kell lenniük, ami toxikus anyagoktól mentes anyagciklusokat eredményez. A Bizottság már elfogadta a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervet és a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiát, és számos más kezdeményezést jelentett be a szennyezéssel kapcsolatos kihívások kezelésére. A fenntartható termékpolitikai kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy az uniós piacokon forgalomba hozott termékek egyre inkább fenntarthatóvá váljanak, és kiállják a körforgás jelleg próbáját, környezetbarátabbá téve mind a termelést, mind a fogyasztást, és minimálisra csökkentve a hulladékot és a szennyezést. A termék környezeti lábnyomának (PEF) és a szervezet környezeti lábnyomának (OEF) meghatározására szolgáló módszerek 58 támogatják az EU piaca termékeinek és szervezeteinek átlátható, megbízható, szisztematikus és integrált összehasonlítását az EU piacán. A gyógyszerészeti termékek jelentette, azonosított környezeti kihívásoknak az európai gyógyszerstratégia és a környezetbe kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos uniós stratégiai megközelítés 59 végrehajtása révén történő kezelésére szolgáló számos intézkedésen túlmenően külön intézkedéseket is terveznek a mikroműanyag-szennyezés 60 , a hulladékban található, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP-ok) 61 , valamint a termékekben található olyan káros és perzisztens anyagok kezelésére, mint például a per- és polifluor-alkil-anyagok (PFAS) valamennyi nem alapvető felhasználás esetén 62 . A Bizottság emellett felkéri az állami és a magánszféra szereplőit, hogy tegyenek a „szennyezőanyag-mentességgel kapcsolatos vállalásokat” 63 , hogy a fogyasztókat kevésbé szennyező termékek és szolgáltatások választására ösztönözzék, például az uniós ökocímke révén. Ezek a vállalások a hagyományos üzlethelyiségekre és az online piacterekre egyaránt vonatkoznak, és ellenőrizhető és átlátható állításokon alapulnak, amelyekhez a jövőbeni környezetbarát állítások kezdeményezés is hozzájárul.

A megfelelő ár hozzárendelése a szennyezéshez és az alternatívák használata ösztönzőinek megteremtése a szennyező fizet elvének megfelelően a tisztább termelés és fogyasztás ösztönzésének fő motorját jelentik 64 . Ma a számos felhívás ellenére a szennyezést továbbra is elsősorban a szabályozáson keresztül kezelik, és annak külső költségei nem teljesen internalizáltak. Lehetséges az árképzési eszközök további használatának előmozdítása 65 . A folyamat a támogatása érdekében a Bizottság ajánlásokat fogad el a releváns eszközök és ösztönzők további előmozdításának módjáról „a szennyező fizet” elv jobb végrehajtása és az „ingyenes szennyezés” felszámolásának befejezése érdekében, az Európai Számvevőszék küszöbönálló jelentése alapján. Eközben mérlegeli, hogy az energiaadó-irányelv felülvizsgálata hogyan segíthet annak biztosításában, hogy a felhasználókat arra ösztönözzék, hogy kevésbé szennyező energiaforrásokat válasszanak.

A Minamata egyezmény értelmében tett globális erőfeszítések mellett 2022-ben a Bizottság felülvizsgálja a higanyról szóló rendeletet 66 a fogászati amalgám használatának fokozatos megszüntetése, valamint számos hozzáadott higanyt tartalmazó termék, köztük bizonyos lámpák gyártása és kereskedelme tilalmának érdekében. Erre a vonatkozó uniós eszközökkel, többek között a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelvvel szinergiában fog sor kerülni 67 .

A Seveso III-irányelv 68 célja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek kezelése, és ezért kulcsszerepet játszik az iparilag fejlett EU-nak az ipari balesetekből származó szennyezőanyag-mentesség felé történő elmozdításában. Az elmúlt 10 évben az irányelv hatálya alá tartozó mintegy 12 000 unióbeli veszélyes létesítmény esetében évente kevesebb mint 30 súlyos baleset történt az EU-ban, egyre kisebb hatásokkal. A Bizottság még jobban megerősíti a tagoknak pl. a létesítmények kockázatainak és a balesetek következményeinek értékeléséhez nyújtott támogatását. Ez emellett kiegészíti az uniós polgári védelmi mechanizmust is 69 .

Nemzetközi szinten az EU továbbra is támogatja az elérhető legjobb technikák (BAT) kidolgozását a többoldalú környezetvédelmi megállapodások keretében, mint amilyen a Stockholmi és a Minamata egyezmény, valamint az OECD BAT-projektjén keresztül. Aktívan hozzájárul a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló kijevi jegyzőkönyv (PRTR) felülvizsgálatához is, hogy ismereteket gyűjtsön az ipari kibocsátások szintjéről és trendjeiről. Az EU külső környezetszennyezési lábnyomának további kezelése érdekében a Bizottság javaslatot tesz a hulladékszállításról szóló rendelet átfogó felülvizsgálatára a hulladékexport jobb nyomon követése, fenntartható kezelésük biztosítása, valamint a harmadik országokban káros környezeti és egészségügyi hatással járó hulladékok exportjának korlátozása érdekében. Például a veszélyes hulladéknak minősülő és OECD-n kívüli országokba nem exportálható elhasználódott járműveket gyakran használt gépkocsiknak címkézik és illegálisan exportálják 70 . Ez komoly szennyezési veszélyekhez vezet, amelyeket nem megfelelő kezelésük okoz 71 . Az EU emellett további partnerségeket fog kötni a kulcsfontosságú országokkal az illegális hulladékkereskedelem elleni küzdelem, valamint a régiókon belüli és a régiók közötti együttműködés előmozdítása céljából.

3.A szennyezőanyag-mentes átalakítás közös megvalósítása

3.1.A szigorúbb végrehajtás és betartatás biztosítása

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának második felülvizsgálata 73 szerint az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának jelenlegi hiányosságai évente összesen mintegy 55 milliárd EUR összegbe kerülnek a társadalomnak; a költségek 69 %-át a levegő-, zaj-, víz- és ipari kibocsátásokra/balesetekre vonatkozó jogszabályok elégtelen végrehajtása okozza 74 .  

A Bizottság végrehajtási és betartatási erőfeszítéseit egyre inkább annak biztosítására összpontosítja, hogy valamennyi uniós szennyezésmegelőzési jogszabályt ténylegesen betartsanak, és érvényre jussanak azok tervezett környezeti és egészségügyi előnyei. Ez magában foglalja a tagállamokkal folytatott előzetes munkát a gyors és pontos átültetés biztosítása érdekében, valamint az összes rendelkezésre álló eszköz népszerűsítését.

Annak érdekében, hogy javítsa az érintett nemzeti hatóságok megfelelését a szennyezés megelőzését célzó uniós jogszabályoknak, a Bizottság:

·előmozdítja a nemzeti hatóságok és a környezetvédelmi ügynökségek, ellenőrök, auditorok, rendőrök, ügyészek és bírák európai hálózata közötti jobb együttműködést a környezetvédelmi megfelelési és irányítási fórum keretében 75 , annak érdekében, hogy új közös fellépéseket dolgozzanak ki a megfelelőségi lánc mentén;

·összefogja a környezetvédelmi és más végrehajtó hatóságokat (pl. az EU közlekedési, energetikai, mezőgazdasági, halászati, tengerfelügyeleti vagy fogyasztóvédelmi jogszabályokért felelős hatóságait) a bevált módszerek cseréje és az ágazatokon átnyúló megfelelőségi intézkedések nemzeti és határokon átnyúló szinten történő kidolgozása érdekében a szennyezéssel szembeni zéró tolerancia felé történő elmozdulás céljából;  

·javítja a horizontális jogi keretet a környezeti bűnözésről szóló irányelv megerősítése révén 76 ;

·2023-ig értékeli a környezeti felelősségről szóló irányelv adott célra való alkalmasságát 77 , beleértve annak szennyezéssel kapcsolatos szempontjait, és szükség esetén felülvizsgálja azt;

·mérlegeli az új jogalkotási javaslatok megfelelőségének biztosítására vonatkozó szabványosított rendelkezések kidolgozását, és nyomon követi a hatályos szankcionálási rendelkezések arányos és visszatartó erejű alkalmazását;

·ösztönzi a meglévő vizsgálatok és egyéb megfelelőség-ellenőrzések és szankcionálási rendelkezések alkalmazását a tagállamokban, és adott esetben értékeli azok javításának lehetőségeit;

·előmozdítja a csúcstechnológiák alkalmazását a nyomon követésre és a megfelelőség ellenőrzésére irányuló nemzeti kapacitások növelése érdekében.

A civil társadalom fontos szerepet játszik a megfelelés felügyeletében. A Bizottság értékeli és szükség esetén megerősíti a társadalmi részvételre és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó rendelkezéseket, összhangban a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló közleményével 78 . Ezenfelül a visszaélést bejelentő személyek is védelmet élveznek, amikor a szennyezéssel kapcsolatos uniós jogszabályok megsértéséről számolnak be 79 .

A Bizottság figyelmet fog fordítani a nemzeti rendszerekre is, hogy azok lehetővé tegyék a bírák számára, hogy garantálják az egyének és a nem kormányzati szervezetek az uniós jog által biztosított hatékony jogorvoslathoz való jogát, a felülvizsgált aarhusi rendelettel összhangban 80 .

3.2.A változások előmozdítása a társadalom egészében a szennyezőanyag-mentesség érdekében

A szennyezőanyag-mentességi célkitűzés együttes fellépést és együttes változást igényel, mivel a szennyezés a legtöbb gazdasági ágazatban többféle tevékenységből ered, nemzetközi, uniós, nemzeti, regionális és helyi hatóságok szabályozza, és végső soron világszerte minden embert és a környezetet is érinti. Mindenkinek megvan a maga szerepe. 

A vállalkozások és a kormányok számára a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés fontos lehetőséget kínál az innovációra a tiszta technológiákba, termékekbe és szolgáltatásokba történő beruházás révén. A magánberuházások kulcsfontosságúak. 2019-ben 51 %-kal több zöldkötvényt bocsátottak ki világszerte 2018-hoz képest (összesen 257,7 milliárd USD értékben), elsősorban az EU-n belüli megnövekedett vásárlásnak köszönhetően 81 . A környezetvédelmi kritériumok (vízvédelem, környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, körforgásos gazdaság és biológiai sokféleség) végrehajtása a taxonómia rendelet 82 alapján fontos lehetőség lesz e biztató tendencia támogatására. Annak érdekében, hogy segítsen a vállalatok és a kormányok számára üzleti modelljeik és projektjeik gazdasági teljesítményének a természet valódi értékét tükröző felmérésében, a Bizottság továbbra is támogatja a természeti tőkére vonatkozó szabványosított számviteli eljárásokat és a szigorúbb környezetvédelmi jelentéstételt, például a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvre irányuló javaslatban 83 , és adott esetben támogatja a szennyezés megelőzését az InvestEU által támogatott nagy projektek fenntarthatósági vizsgálatának részeként. Ez várhatóan hozzájárul annak biztosításához, hogy a levegővel, a vízzel és a talajjal kapcsolatos szempontok megfelelően megjelenjenek az üzleti életet, a projekteket, a termékeket és a kormányzatot érintő szabványosított gyakorlatok kidolgozásában, és hogy figyelembe vegyék azokat a köz- és magánszféra közötti partnerségekben 84 .

Az EU nemzetközi szinten továbbra is előmozdítja a zöld pénzügyi menetrendet a magántőke környezeti szempontból fenntartható befektetések számára történő mozgósítása érdekében, amelyek támogatják a szennyezőanyag-mentességi célkitűzéseket, többek között a fenntartható finanszírozással foglalkozó nemzetközi platform révén. Párbeszédet fog folytatni tagállamokkal, az Európai Beruházási Bankkal és más érintett nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, hogy a szennyezés megelőzését szolgáló beruházások továbbfejlesztése és növelése érdekében olyan eszközöket mozgósítsanak, mint az Európai Fenntartható Fejlődés Alap+ 85 . 2022-től kezdődően a Bizottság biztosítani fogja, hogy a vállalkozók jutalmazásakor (például az Európai Vállalkozások Környezetvédelmi Díjával) kellő elismerésben részesítsék szennyezőanyag-mentességi erőfeszítéseiket és széles nyilvánosságot biztosítsanak azoknak. Ez segíteni fog az ilyen úttörő vállalatok számára piaci helyzetük megszilárdításában, miközben kiemeli szennyezési teljesítményüket jövőbeli ügyfeleik számára.

Állami finanszírozásra, valamint magánberuházásokra szintén szükség lesz, tekintettel arra, hogy az elfogadott környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához 2030-ig évente további 100–150 milliárd EUR beruházásra lesz szükség az egész EU-ban, amelynek jelentős részét a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére irányuló beruházások emésztik fel 86 . A gazdasági kormányzási keret küszöbönálló felülvizsgálata a közberuházások minőségének kontextusában kitér majd a zöld közberuházásokra is. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz szintén fog pénzügyi támogatást nyújtani a szennyezés csökkentésére és ellenőrzésére a kohéziós politika, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében létrehozott nemzeti tervek és más vonatkozó nemzeti stratégiák, például a közös agrárpolitika keretébe tartozó nemzeti stratégiai tervek révén, amelyek elősegíthetik az előnyös mezőgazdasági gyakorlatok megvalósítását. A Bizottság továbbra is együttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy továbbfejlessze és javítsa a mezőgazdasági termelők számára nyújtott nemzeti tanácsadási szolgáltatásokat a kevésbé szennyező gyakorlatokra irányuló kapacitások kiépítése, nevezetesen az ammónia- és nitrát-kibocsátások csökkentése érdekében. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek a kihívások kezelésére és a zöld és digitális átmenetek nyújtotta előnyök kiaknázására szolgálnak, amelyek magukban foglalhatják a – különösen az országspecifikus ajánlásokban meghatározott – szennyezések megelőzését és csökkentését. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendelettel összhangban a Bizottság értékeli a terveket, többek között a digitális és zöld átmenetpár céljai alapján. A kohéziós politika keretében történő finanszírozás jelentősen hozzájárul a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés eléréséhez többek között az energiahatékonyság, a megújuló energia, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a levegőminőségi intézkedések, a fenntartható városi közlekedés és a zöld infrastruktúra beruházásain keresztül. Ez a nemzeti, regionális és helyi szintű fellépéseket egyaránt támogatni fogja. A Bizottság készen áll arra is, hogy a technikai támogatási eszköz révén támogassa a tagállamokat az uniós tagállamok szennyezéssel kapcsolatos reformjai technikai támogatásának biztosítása során, amely nemzeti eszközökkel vagy uniós forrásokból is finanszírozható. A Bizottság továbbá a vidéki térségekre irányuló hosszú távú jövőképet is kidolgoz, amelynek célja, hogy konkrét intézkedésekkel járuljon hozzá a kibocsátások csökkentéséhez is.

A Horizont Európa prioritásként támogatja a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés szempontjából releváns célzott kutatást és innovációt. A legfontosabb stratégiai kezdeményezések a küldetések 87 és a partnerségek 88 , mint például az „Egészséges óceánok, tengerek, parti tengervizek és szárazföldi vizek” 89 és a „talaj egészségével és az élelmiszerekkel kapcsolatos”’ 90 tervezett küldetés, valamint az „klímasemleges és intelligens városok” küldetés, továbbá a vegyi anyagok jelentette kockázatok értékelésére irányuló partnerség (PARC), az európai feldolgozóipar átalakítása („Processes4Planet”), a bolygó vízbiztonsága („Water4All”), a „kibocsátásmentes vízi közlekedés” (ZEWT) vagy a „kibocsátásmentes közúti közlekedés felé” (2ZERO) partnerség. Ezenkívül a Horizont Európa továbbra is támogatja a szennyező anyagokkal és az olyan új szennyezéstípusokkal kapcsolatos kutatásokat, mint például a fényszennyezés és annak a biológiai sokféleségre gyakorolt hatása, vagy a nanorészecskékkel történő szennyezés.

A szennyezés csökkentésére szolgáló digitális megoldások egyre jelentősebb innovatív potenciált jelentenek, amelyek előnyeiből gyakran a zöld megállapodás egyéb célkitűzései is részesülnek 91 . Felgyorsíthatják a szennyezőanyag-mentesség felé történő átmenetet, de időben meghozott döntéseket követelnek meg a lehetőségek lehető legjobb kihasználása és a kockázatok csökkentése érdekében. Például olyan célzott digitális eszközök kifejlesztése, amelyek az uniós jogszabályok alapján könnyen felidézhető követelmények révén segítik a mezőgazdasági termelőket a környezeti lábnyom csökkentésében, jelentősen csökkenthetik egyes tevékenységeik szennyező hatásait. Még általánosabban véve, az állami és a magánszektorból származó adatok rendelkezésre állásának javítása és a vállalkozások, a döntéshozók, a kutatók és az állampolgárok a szennyezés jobb megértésében és vizualizálásában való segítése érdekében a zöldmegállapodás-adattér 92 részeként nyíltan megosztják a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés szempontjából releváns adatokat 93 . A Kopernikusz program az EU Irány a Föld kezdeményezésének egyik legfontosabb alappillére lesz, amely nagy mennyiségű Föld-megfigyelési és nyomonkövetési adatot és információt szolgáltat. A Bizottság bejelentett a „GreenData4All” kezdeményezést 94 is, amely a zöld megállapodás célkitűzéseinek támogatása érdekében korszerűsíti, aktívan terjeszti és megosztja a nyilvános és a magántulajdonban levő adatokat, az INSPIRE irányelv 95 alapján elért haladásra építve, ideértve a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló irányelvet is 96 . A Bizottság továbbá – a Digitális Európa program alá tartozó intelligens városok és közösségek révén – beruház a szennyezőanyag-mentességet célzó digitális megoldások tesztelésébe és bevezetésébe, valamint helyi digitális ikermodellek – a városok virtuális modelljeinek – fejlesztésébe, amelyek segítséget nyújtanak a városok számára az összetett környezeti és tervezési kihívások kezeléséhez 97 .

Az európai éghajlati paktum keretében tett erőfeszítések kiegészítéseként 98 a Bizottság új lehetőségeket kínál az embereknek a szennyezéssel kapcsolatos ismeretek szerzésére és a cselekvésre. Erre a célra szolgáló információs anyagokat és alkalmazásokat fejlesztenek ki, mint a levegőminőségi indexet mutató alkalmazás (Air Quality Index App) 99 , amely megkönnyíti a hozzáférést rendelkezésre álló valós idejű, összehasonlítható uniós szintű adatokhoz, valamint a fogyasztói lábnyom kalkulátor 100 , amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy felbecsüljék saját fogyasztói lábnyomukat. A partnerszervezetekkel folytatott, a „szennyezőanyag-mentességgel” kapcsolatos célzott kommunikációs tevékenységek magukban foglalják az oktatási csomagokat, valamint a szennyezőanyag-mentességi tevékenységek támogatását a lakosság, a hallgatók és a veszélyeztetett csoportok számára.

Természetesen a szennyezésmentes átalakuláshoz nemcsak finanszírozásra és technológiákra van szükség, hanem képzett emberekre is, hogy az előző kettőt a lehető legjobban kihasználhassák. És ez nem csak a digitális készségekre érvényes. A Bizottság készségfejlesztési programot 101 hajt végre, többek között azáltal, hogy támogatja egy alapvető zöld készségkészlet kidolgozását a munkaerőpiac számára, amely a gazdaság egészében iránymutatásul szolgálhat a képzéshez az éghajlat-, környezet- és egészségtudatos szakemberek és zöld gazdasági szereplők generációjának létrehozása céljából. Ezenkívül a Bizottság biztosítja az egészségügyi és egyéb szociális ellátási ágazatban dolgozók testreszabott uniós képzési moduljainak széleskörű alkalmazását a környezeti kockázatok kezelésére való képességük javítása érdekében, biztosítva eközben a rendszeresen frissített bevált módszerek széles körű uniós alkalmazását annak érdekében, hogy kézzelfogható haladást érjünk el a veszélyeztetett csoportok környezeti kockázatoknak való kitettségének azonosítása és csökkentése terén.

Annak elősegítése érdekében, hogy a zöld átállás és a fenntarthatóság a tanterv részévé váljon, a Bizottság 2021 végén javaslatot fog tenni a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó oktatásról szóló tanácsi ajánlásra, valamint az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés európai kompetenciakeretére. A 2020 decemberében elindított „Oktatás az éghajlatért” koalíció a tanárokat és a hallgatókat érintő innovatív megoldásokat fog támogatni, többek között a zöld készségek fejlesztésével kapcsolatban. Az Erasmus+ program megerősíti az oktatás és a képzés zöld dimenzióját, valamint növeli a mobilitási lehetőségek számát az előremutató zöld tudományterületeken, például a várostervezés, a fenntarthatóság és az innováció vagy a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) területén.

A városok és régiók élen járnak a szennyezéssel kapcsolatos jogszabályok, szakpolitikák és programok végrehajtásában. Sok város már most fokozottabban lép fel, az éllovasok pedig bekapcsolódtak az Európa Zöld Fővárosa és a Zöld Lomb hálózatokba. Ennek ellenére számos város számára továbbra is nehézséget okoz a szennyezés megfelelő kezelése. Például továbbra is több mint 100 város nem tesz eleget az EU levegőminőségi normáinak. A Bizottság továbbra is ösztönzi és motiválja a városokat, illetve együttműködik velük, mindenekelőtt a közelmúltbeli Zöld város megállapodás alapján, hogy vállalják, hogy fokozzák helyi fellépésüket a levegő, a zaj, a víz, a természet és a biológiai sokféleség, a körforgásos gazdaság és a hulladék területén 102 . A Horizont Európa javasolt Városok küldetése a szennyezőanyag-mentességi célkitűzéshez igazodó, keresletorientált és ágazatokon átívelő megközelítés révén 100 várost támogat abban, hogy 2030-ra elérjék a klímasemlegességet, hogy arra ösztönözzenek más európai városokat, hogy 2050-re szintén klímasemlegessé váljanak és jelentősen hozzájáruljanak a városi szennyezés csökkentéséhez.

3.3.A változás elősegítése világszerte a szennyezőanyag-mentesség érdekében

A környezetszennyezés nem áll meg az országhatároknál. Az EU ezért külső tevékenységeiben – beleértve a zöld megállapodás keretében végzett diplomáciai tevékenységeit és beruházásokat – a toxikus anyagoktól mentes környezet megteremtését mozdítja elő, szakértelmet és pénzügyi forrásokat biztosítva a harmadik országokkal kötött nemzetközi partnerségek és harmadik országokban végzett fellépések bővítéséhez.

Az Unió – összhangban legújabb politikai és regionális stratégiákkal 106 – a szennyezéssel kapcsolatos kihívások terén szorosan együttműködik a bővítési partnerekkel és a legközelebbi déli és keleti szomszédainkkal, valamint az Egyesült Királysággal és az EFTA partnereivel, nem utolsósorban a szennyeződésről szóló, vonatkozó többoldalú megállapodások ratifikálása és hatékony végrehajtása érdekében. Ugyancsak fontos lesz a nem uniós skandináv országokkal, az Egyesült Államokkal, Kanadával és Oroszországgal folytatott együttműködés, ideértve a megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott együttműködést is az Északi-sarkvidék sérülékeny környezetének a szennyezéssel okozott károkkal szembeni jobb védelme érdekében. Az EU különösen az elemiszén 107 -politikákkal kapcsolatos nemzetközi együttműködést mozdítja elő az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése és a levegő minőségének javítása érdekében.

Az EU emellett együttműködik a főbb nemzetközi partnereivel is, különösen a G20-ak között és a kétoldalú kereskedelmi megállapodások kiterjedt hálózatában található partnerekkel, a globális szennyezőanyag-mentességi menetrend előmozdítása érdekében, külön hangsúlyt helyezve az egészségre és a szennyezés megelőzésére, továbbá a zöld technológiák, áruk, szolgáltatások és beruházások piaci lehetőségeinek megteremtésén dolgozik. Fejlesztési és beruházási szakpolitikái révén előmozdítja a szennyezőanyag-mentességi célkitűzést is, értékeli a kereskedelempolitikai kezdeményezések és a szabadkereskedelmi megállapodások szennyezéssel összefüggő hatásait, és megerősíti a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtását és érvényesítését.

Multilaterális szinten az EU:

·továbbra is támogatja a szennyezőanyag-mentességre irányuló nemzetközi fellépést és a „szennyező fizet” elv végrehajtásának támogatását 108 , összhangban a fenntartható fejlesztési célokkal és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Közgyűlése állásfoglalásaira 109 reagálva, nevezetesen a „Szennyezés nélküli bolygó felé” végrehajtási tervet 110 és az Innovációs küldetést 111 ;

·továbbra is vezető szerepet vállal a vegyi anyagok és hulladékok felelős kezelésének 2020 utáni ambiciózus nemzetközi keretrendszerének kidolgozásában;

·fokozza az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira, a veszélyes vegyi anyagokra, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra és higanyra vonatkozó Bázeli, Rotterdami, Stockholmi és Minamata egyezmények szerinti intézkedéseket;

·előmozdítja a műanyagokkal kapcsolatos globális megállapodást 112 .

Az EU továbbá törekedni fog arra, hogy a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni globális keret részeként hatékonyan kezeljék a szennyezést a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 15. konferenciáján.

A Bizottság arra ösztönzi a partnerországokat, hogy javítsák szakpolitikai és szabályozási kereteiket, és megfelelő ösztönzőket vezessenek be a szennyezés csökkentésére, különösen a környezetbarát költségvetés-tervezés és a környezeti adók alkalmazásával 113 . Ezenkívül a fenntartható vállalatirányításra irányuló, hamarosan induló kezdeményezés átvilágítási kötelezettségeket vezet be a gazdasági értékláncok mentén, ideértve az üzleti tevékenységhez kapcsolódó környezeti hatások átvilágítását is. .

A Bizottság jobban be fogja építeni a szennyezőanyag-mentességi célkitűzést az alacsony kibocsátású és a körforgásos gazdaságokra való átállást, a fenntartható városfejlesztést, a tiszta energiát és a tiszta főzési megoldásokat, a vízellátást és a szennyvízelvezetést, az éghajlati és környezeti intézkedéseket, az egészségügyet, a fenntartható mobilitást és mezőgazdaságot támogató külső uniós cselekvési programokba. A Bizottság emellett fokozni fogja együttműködését a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy biztosítsa a fogyasztók számára az EU online és offline piacaira exportált termékek biztonságát.

A Bizottság megvizsgálja, hogyan lehetne egy határozottabb egészségügyi és szennyezési menetrendet beépíteni nemzetközi szinten, többek között a nem fertőző betegségek környezeti tényezőinek az EU által finanszírozott egészségügyi programokban való fokozottabb figyelembevételével. Ezenkívül a Bizottság együtt fog működni a Tripartite Plus szervezeteivel (WHO, FAO, OIE, UNEP), hogy megújult globális és hatékony Egy az Egészség konszenzust érjen el a környezetszennyezéssel kapcsolatban.

A Bizottság támogatni fogja az elhasználódott járművek és a használt járművek kivitelével kapcsolatos globális intézkedéseket, és a leginkább szennyező használt járművek behozatalára vonatkozóan szigorúbb szabályok elfogadását fogja ösztönözni, különösen Afrikában. Az EU nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban új szabályokat fog javasolni az elhasználódott járművek kivitelére is, különös tekintettel a használt autók és az elhasználódott járművek jobb megkülönböztetésére, és megvizsgálja a használt járművek exportjának az uniós követelményeknek – pl. a forgalombiztossági és károsanyag-kibocsátási követelményeknek – történő megfeleléssel való összekapcsolásának lehetőségét.

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai és a hulladékelemek a leggyorsabban növekvő hulladékáramok közé tartoznak, különösen a fejlődő országokban. A Bizottság – különösen a Bázeli Egyezmény révén – támogatni fogja a nemzetközi kereskedelem ilyen hulladékáramok tekintetében történő jobb nyomon követését és azok kezelésének javítását célzó kezdeményezéseket. Az autók, a napenergia és az IKT-technológia fokozott használata különösen nagy mértékben megnövelte a savas ólomelemek használatát a fejlődő országokban. Ezek gyakran nem szabályszerű újrahasznosítása káros ólomszennyezésnek teszi ki az embereket, amely komoly hatással van a gyermekekre és fejlődésükre. A Bizottság megvizsgálja egy a nemzetközi partnerekkel folytatott globális kezdeményezés lehetőségét a használt savas ólomelemek nem szabályszerű újrafeldolgozásának megszüntetése érdekében.

3.4.Az előrelépés nyomon követése, a trendek előrejelzése és a szennyezőanyag-mentesség általános érvényesítése

A szennyezés különféle típusai figyelemmel kísérésének egységesítése és azok egészségügyi, környezeti, gazdasági és társadalmi hatásainak felmérése érdekében a Bizottság az érintett uniós ügynökségekkel 114 együttműködve a szélesebb 8. környezetvédelmi cselekvési program nyomon követésének részeként kidolgoz egy a szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kísérésére és jövőbeli alakulására vonatkozó integrált keretet 115 . A hosszú távú adatgyűjtéshez és a kilátásokkal kapcsolatos erőfeszítésekhez jobban figyelembe kell venni a például a humán biomonitoringgal 116 , az exposzómával 117 , a talaj egészségével 118 vagy a beporzókkal 119 kapcsolatos vonatkozó innovatív kutatások eredményeit. A szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kísérésének és jövőbeli alakulásának kiegészítésére, az egészségre gyakorolt hatásokra összpontosítva, az EEA ki fog dolgozni egy „Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Atlaszt”, amely később az „Európai Éghajlat- és Egészségvédelmi Megfigyelőközpontba” 120 is beépülhet.

A figyelemmel kísérésre és a jövőbeli kilátásokra építve a Bizottság a Régiók Bizottságával együttműködésben létrehozza az érdekelt felek szennyezőanyag-mentességgel foglalkozó új platformját, hogy összefogja a különböző szakpolitikai területek (pl. az egészségügy, a mezőgazdaság, a kutatás és innováció, a közlekedés, a digitalizálás és a környezetvédelem) érdekelt feleit és szakértőit a szennyezőanyag-mentességi menetrend hatékony és általános érvényesítése érdekében, elősegíti a közös felelősségviselést és az együttműködést, valamint olyan integrált megoldásokat és intézkedéseket mozdít elő, amelyek maximalizálják a széntelenítéssel és a Covid19-világjárvány utáni helyreállítási erőfeszítésekkel való szinergiákat.

A Bizottság bevált módszereket dolgoz ki és oszt meg olyan több területet átfogó témákban, mint a szennyezőanyag-mentes innováció és munkahelyek finanszírozása, a fenntartható termelés és fogyasztás fellendítése, valamint olyan tematikus központok létrehozása, mint a Green Digital Solutions Hub (digitális zöld megoldások központja), a Clean Air Tech Hub (tiszta levegő technológiai központ) és a Soil Pollution Hub (talajszennyezési központ). Az érdekelt felek szennyezőanyag-mentességgel foglalkozó platformja szinergiákat fog kialakítani olyan más kapcsolódó kezdeményezésekkel is, mint amilyen az európai éghajlati paktum. Ez a tagállamokkal, vállalkozásokkal, nem kormányzati szervezetekkel, egyetemekkel és más érdekelt felekkel folytatott rendszeres és interaktív párbeszéd és együttműködés segíteni fog a szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kíséréséről és jövőbeli alakulásáról szóló második jelentés 2024-ig történő elkészítésében is.

4.Következtetések

Ez a cselekvési terv akkor készül el, amikor az EU célul tűzte ki, hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet, és új elszántsággal tette magáévá a helyreállított és egészséges természetes ökoszisztémákon alapuló tiszta és körforgásos gazdasági modell felé való elmozdulás, a biológiai sokféleség további csökkenésének megfékezése, valamint a polgárok számára egészséges, toxikus anyagoktól mentes környezet létrehozásának szükségességét. A terv felvázolja a szennyezőanyag-mentes világ jövőképét, és az összes jelenlegi és tervezett erőfeszítést egyetlen integrált stratégiában ötvözi, amely a szennyezés megelőzését helyezi előtérbe. Mivel a munka számos területen még folyamatban van, vagy csak most kezd eredményeket hozni, a Bizottság a szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kíséréséről és jövőbeli alakulásáról szóló második jelentésre építve 2025-ig fogja számba venni e cselekvési terv megvalósításának fokát. Meg fogja határozni, hogy szükség van-e további intézkedésekre a felmerülő aggályok kezelése érdekében, és felül fogja vizsgálni az addig meghatározott célokat, kiemelt kezdeményezéseket és intézkedéseket, hogy ez az évtized az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek kulcsfontosságú elemét jelentő szennyezőanyag-mentesség útjára állítsa az EU-t.

(1) 2010/75/EU irányelv, 3. cikk (2) bekezdés: „»környezetszennyezés«: az emberi tevékenység eredményeképpen anyag, rezgés, hő vagy zaj közvetlen vagy közvetett kibocsátása a levegőbe, talajba vagy a vízbe, amely veszélyt jelenthet az emberi egészségre vagy a környezet minőségére, kárt okozhat az anyagi javakban, illetve akadályozza vagy zavarja a környezet élvezetét vagy annak más jogszerű használatát”.

(2) Lásd UNEP (2021): Békét kötni a természettel.

(3) COM(2019) 640.

(4)   IEEP (2020) : „Mentális egészség és a környezet”.

(5) A Lancet-bizottság egészséggel és környezetszennyezéssel foglalkozó tanulmánya (2017. október).

(6) Az EEA 21/2019 sz. jelentése: Egészséges környezet, egészséges életek.

(7) Az EEA 22/2018 sz. jelentése: Egyenlőtlen kitettség és egyenlőtlen hatások.

(8) UNEP/EA.4/3 (2018): „A szennyezés nélküli bolygó” című végrehajtási terv.

(9) IPBES (2019) vezetői összefoglaló , 17–19. o., B.10-B.14; Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2019): Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2020-ban  

(10) SWD(2019) 427.

(11)

UNEP-jelentés (2021): Békét kötni a természettel.

(12) SWD(2013) 531.

(13) IIASA (2017): „Az EU tiszta levegő stratégiájának költségei, előnyei és gazdasági hatásai, valamint az innovációra és a versenyképességre gyakorolt hatásuk”.

(14) lásd az 501. sz. Eurobarométer tematikus felmérést (2020. március): „Attitudes of European citizens towards the environment (Az európai polgárok környezettel kapcsolatos álláspontja)”.

(15) Ecorys (2021): „Consultations on the EU Action Plan towards a zero pollution ambition for air, water and soil” (Az útban a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé című uniós cselekvési tervvel kapcsolatos konzultációk), összegző jelentés (lásd az »Ossza meg velünk véleményét« portált ”).

(16) A Lancet-bizottság egészséggel és környezetszennyezéssel foglalkozó tanulmánya (2018).

(17) A jelen cselekvési tervben és a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiában foglaltak szerint (COM(2020) 667).

(18) Lásd például a 3., 6., 11., 12., 14. és 15. fenntartható fejlesztési célokat.

(19) Ilyenek például a 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvés, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégia, az éghajlati paktum, a tiszta energiával kapcsolatos kezdeményezések, az európai épületkorszerűsítési program, a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, a biológiai sokféleségre vonatkozó és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiák, az új európai iparstratégia és az európai gyógyszerstratégia, az európai rákellenes terv és az új fogyasztóügyi stratégia, valamint a 21. századi multilateralizmusról szóló és a kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló közlemény.

(20) E célok eredetét, alapértékeit, módszertanait és hátterét lásd a 2. mellékletben.

(21) A helyreállítási és rezilienciaépítési alap VI. melléklete érzékletesen illusztrálja ezeket a szinergiákat.

(22) SWD(2019) 427, WHO (2006). A világ levegőminőségére vonatkozó 2005. évi frissített útmutató. A következő változat 2021-ben várható; EEA: Air quality in Europe – 2020 report (Levegőminőség Európában – 2020. évi jelentés) (13–14. o.).

(23)   COM(2021) 3 .

(24) A Bizottság közleménye a környezeti zajról szóló irányelv végrehajtásáról (COM(2017) 151).

(25)   COM(2020) 715 .

(26) A tagállami zajszennyezésből eredő zajszennyezési tendenciák alapján.

(27) COM(2020) 662; a 2010/31/EU irányelv; lásd még az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet.

(28)

Lásd az  „Ossza meg velünk véleményét” portált .

(29) A Bizottság EU(C(2021) 1925 ajánlása.

(30)

https://www.iiasa.ac.at/web/home/research/researchPrograms/air/Shipping_emissions_reductions_main.pdf

(31) COM(2020) 667.

(32) COM(2020) 761; COM(2019) 128.

(33)

2022-re tervezik, az együttdöntési eljárás időtartamától függően.

(34) https://ec.europa.eu/info/horizon-europe/missions-horizon-europe/assessment-criteria_en

(35) Az EEA 1/2020 sz. jelentése: Is Europe living within the limits of our planet ? (Vajon Európa bolygónk határain belül él-e?).

(36)

(EU) 2016/2284 irányelv. A levegőszennyezés hozzájárul az eutrofizációhoz, amelynek során a tápanyagnitrogén-többlet lerakódik a talajban és a vizekben.

(37) SWD(2019) 439 és SWD(2020) 259.

(38) 2000/60/EK irányelv, 9. cikk.

(39) Lásd az „Ossza meg velünk véleményét” portált .

(40) Kevesebb mint 20 hulladéktétel 100 méteres partszakaszonként – lásd még: https://ec.europa.eu/jrc/en/news/eu-member-states-agree-threshold-value-keep-europe-s-beaches-clean

(41) Lásd az „Ossza meg velünk véleményét” portált .

(42) Lásd az „Ossza meg velünk véleményét” portált .

(43) https://ec.europa.eu/food/plant/gmo/modern_biotech/new-genomic-techniques_en

(44) Közös Kutatóközpont (JRC) (2018). Status of local soil contamination in Europe (A helyi talajszennyezés állapota Európában).

(45)   Földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás .

(46) szintén felhasználva a regionális együttműködési eszközöket, pl. az uniós makroregionális stratégiákat, Interreg programokat.

(47) JOIN(2016) 49.

(48) A víz alatti, fel nem robbant lőszerekkel kapcsolatos jelenleg készülő tanulmány további releváns adatokkal és alappal szolgálhat az érintett tagállamokat segítő esetleges további uniós fellépéshez.

(49) Ilyen, gázmosó berendezéseknek is nevezett rendszereket használnak a légszennyezés-kibocsátások csökkentésére, de ezek kibocsátása károsíthatja a tengeri környezetet.

(50) Meglévő platformokra, pl. „az életminőség megítélése az európai városokban” című 2020. évi felmérésre vagy a területi politikákkal foglalkozó tudásközpontra építve.

(51) Szinergiában az új európai iparstratégiával.

(52) A 2010/75/EU irányelv.

(53) SWD(2020) 181.

(54) Wood (2021): Wider environmental impacts of industry decarbonisation (Az ipari dekarbonizáció szélesebb körű környezeti hatásai), végleges vizsgálati jelentés .

(55) A 2010/75/EU irányelv és a 166/2006/EU rendelet.

(56) COM(2020) 628.

(57)   EEA-tájékoztató (2021) : „Safe and sustainable by design” (Biztonságos és fenntartható tervezés); Mapping study for the development of sustainable-by-design criteria (Feltérképezési tanulmány a fenntartható tervezés kritériumainak kidolgozásához) (2021. április 21.) – https://op.europa.eu/s/o9e2  

(58) https://ec.europa.eu/environment/eussd/smgp/

(59) COM(2020) 761, COM(2019) 128.

(60) Lásd az „Ossza meg velünk véleményét” portált .  

(61) Lásd az „Ossza meg velünk véleményét” portált .

(62) COM(2020) 667.

(63) Ezek a vállalások kiegészítik a környezettudatos fogyasztásra vonatkozó vállalás kezdeményezést és az európai éghajlati paktum szerinti vállalásokat, és szinergiákat kell keresni mindkettő kapcsán.

(64) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése.

(65) 2019-ben a környezetvédelmi adók részaránya az összes adóbevételen belül az EU-27-ben 6 % alatt volt, ami kevesebb, mint a GDP 2,5 %-a. A környezeti adók 78 %-a az energiaadózáson, 19 %-a a közlekedési adón alapul, csupán 3 %-a alapul a környezetszennyezésen és az erőforrásokon. Ezek a számok az elmúlt két évtizedben jórészt változatlanok voltak.

(66) Az (EU) 2017/852 rendelet.

(67) A 2011/65/EU irányelv

(68) A 2012/18/EU irányelv.

(69) Az (EU) 2013/1313 határozat. „Az Európai Uniót a jövőben potenciálisan érő természeti és ember okozta katasztrófakockázatok áttekintése” SWD(2020) 330. Az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében működő vészhelyzet-elhárító szolgálatok együttműködnek az ipari és tengeri balesetek, valamint egyéb természeti vagy ember okozta katasztrófákból származó szennyezések megelőzése, elhárítása és felszámolása érdekében.

(70) Az EU világviszonylatban a használt járművek legnagyobb exportőre, elsősorban Nyugat-Afrikába és Kelet-Európába, a Kaukázusba és Közép-Ázsiába exportál. Lásd:  https://www.unenvironment.org/news-and-stories/press-release/new-un-report-details-environmental-impacts-export-used-vehicles  

(71) Beleértve az olaj és a savas ólomelemek nem biztonságos kezelését, valamint a műanyagok/gumi tiltott elégetését.

(72) Adott esetben az európai éghajlati paktummal és más releváns kezdeményezésekkel szinergiában.

(73) COM(2019) 149.

(74) COWI/EUNOMIA (2019): „ Az uniós környezetvédelmi jogszabályok be nem tartásának költségei ”, végleges vizsgálati jelentés.

(75) COM(2018) 10.

(76) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12779-Improving-environmental-protection-through-criminal-law

(77) A 2004/35/EK irányelv.

(78) COM(2020) 643.

(79) (EU) 2019/1937 irányelv.

(80) COM(2020) 642.

(81) A bevételek felhasználása ez idáig döntően az energiát, az építést és a közlekedést szolgálta (több mint 80 %); a víz részesedése 9 %, a hulladék és a földhasználat együttesen körülbelül 6 %-ot tesznek ki. Forrás: Környezetvédelmi Főigazgatóság, belső elemzés, utoljára 2020 júliusában frissítve , a következő alapján: Klímakötvény-kezdeményezés: 2019. évi zöldkötvény-piaci összefoglaló .

(82) Az (EU) 2020/852 rendelet.

(83) COM(2021) 189.

(84) Az intézkedéseket az európai zöld megállapodásban meghirdetett természeti tőkére vonatkozó számviteli intézkedésekkel fogják kombinálni.

(85) Főként a Szomszédsági Beruházási Platform, a nyugat-balkáni beruházási keret, a Mediterrán Hotspot Beruházási Program, az északi dimenzióra vonatkozó környezeti partnerség vagy a tiszta óceánok kezdeményezés keretében elért sikeres tapasztalatokra építve.

(86)   COM(2020) 21, SWD(2020) 98.

(87)   https://ec.europa.eu/info/horizon-europe/missions-horizon-europe_en

(88)   https://ec.europa.eu/info/horizon-europe/european-partnerships-horizon-europe_en

(89) Ez az óceánokat érintő küldetés például a műanyag hulladékokkal, a mikroműanyagokkal, a vegyi anyagokkal, a tápanyagokkal és a víz alatti zajokkal foglalkozik.

(90) Ez a küldetés például a vidéki és városi területek talajszennyezésével és a szennyezett területek helyreállításával foglalkozik, továbbá elősegíti a peszticidek és a tápanyagok csökkentésére irányuló gyakorlatok széleskörű elterjedését.

(91) SWD(2021) 141; megjegyzendő, hogy pl. A Kopernikusz-szolgáltatások már most is szolgáltatnak adatokat és információkat a levegő minőségéről, az édesvizekről, a tengerekről és a talajról.

(92) COM(2020) 66.

(93) Olyan, már meglévő platformokra és kezdeményezésekre építve, mint az európai tengeri megfigyelési és adathálózat (EMODnet), a vegyi anyagok megfigyelésére szolgáló információs platform (IPCheM), valamint a Copernicus In eSitu Dashboard és a Tengerfelügyeleti Szolgálat.

(94) Az európai adatstratégiában meghatározottak szerint, lásd az „Ossza meg velünk véleményét” portált.

(95) A 2007/2/EK irányelv.

(96) A 2003/4/EK irányelv.

(97) Lásd: SWD(2021) 141.

(98) COM(2020) 788, pl. „az online interaktív civil párbeszédek keretében [...] a résztvevők megoszthatják [...], hogy a kibocsátásmentes és szennyezőanyag-mentes Európa mit jelent saját közösségükben és mindennapi életükben.”

(99) hivatalosan bejelentett „naprakész” levegőminőségi adatok felhasználásával, szükség esetén kiegészítve a Kopernikusz Atmosphere légkörmonitoring szolgáltatás (CAMS) által modellezett levegőminőségi adatokkal.

(100) Az eszköz a tervek szerint 2021 második negyedévében lesz elérhető a következő címen: https://eplca.jrc.ec.europa.eu/ConsumerFootprint.html

(101) COM(2020) 274.

(102) https://ec.europa.eu/environment/topics/urban-environment/green-city-accord_en

(103) Az uniós (pl. az élő laboratóriumok európai hálózata ), illetve a tagállami szintű (pl. a német digitális szakpolitikai menetrend a környezetért ) tapasztalatokra építve; Az élő laboratóriumok célja, hogy a kutatási és innovációs folyamatokat valódi közösségekbe és környezetekbe integrálja. Az élő laboratóriumok olyan kezdeményezések, amelyek a polgárok, a kutatóhelyek, a vállalkozások, a városok és a régiók közötti közvetítőként működnek, az együttes értékteremtés, a prototípusok gyors kifejlesztése, valamint az innováció és a vállalkozások ösztönzése érdekében.

(104) Lásd a Környezetvédelmi Tanács 2020. évi következtetéseit: „ A környezet javát szolgáló digitalizáció ”.

(105) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/companies-take-action-support-green-and-digital-transformation-eu

(106) Lásd: COM(2020) 641, SWD(2020) 223, JOIN(2020) 7, JOIN(2021) 2.

(107) Az elemi szén – közismertebb nevén korom – egy apró részecske, amely a fosszilis tüzelőanyagok, a kevert és szintetikus tüzelőanyagok, valamint a biomassza tökéletlen égésekor keletkezik.

(108) COM(2020) 313.

(109) Pl. a következőkkel kapcsolatos állásfoglalások: levegő-, víz- és talajszennyezés; vegyi anyagok és hulladék; tengeri hulladék; egyszer használatos műanyagok.

(110)   https://www.unenvironment.org/ietc/resources/publication/towards-pollution-free-planet  

(111) http://mission-innovation.net/

(112) vö. COM(2020) 98.

(113) Számos fejlődő országban a szennyezés megadóztatásából befolyó bevételek növelése csökkentheti az állam segélyektől és hitelfinanszírozástól való függőségét, és hozzájárulhat a hazai forrásoknak a közszolgáltatások számára történő mozgósításához. Mivel a környezetvédelmi adókat nehezebb elkerülni, mint például a társasági adókat vagy a személyi jövedelemadókat, az állam elszámoltathatóságának megerősítésére, az adómorál javulására és költségvetési irányítás javításra is lehetőséget kínálnak, lásd https://www.oecd.org/environment/tools-evaluation/environmentaltaxation.htm

(114) Nevezetesen az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel (EEA), az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA).

(115) SWD(2021) 140.

(116)   https://www.hbm4eu.eu/

(117)   https://www.humanexposome.eu/

(118) Földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás .

(119) EU Pollinator Information Hive, Uniós kezdeményezés a beporzókról, COM(2018) 395.

(120) https://climate-adapt.eea.europa.eu/observatory

(121) Szoros együttműködésben az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA), az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) és más illetékes ügynökségekkel.

(122) Szoros együttműködésben a Bizottság más szervezeti egységeivel, különösen az Eurostattal.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.5.12.

COM(2021) 400 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára





Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”

{SWD(2021) 140 final} - {SWD(2021) 141 final}

1. MELLÉKLET – AZ INTÉZKEDÉSEK FELSOROLÁSA

Ezen intézkedések mellett az európai zöld megállapodás keretében már tervezet számos „szennyezőanyag-mentességi” intézkedés és más kezdeményezések szintén elengedhetetlenek lesznek a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés eléréséhez 1 .

2. MELLÉKLET

A szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervben megállapított célkitűzések magyarázatai

1. célkitűzés: Az EU-nak 2030-ig a légszennyezés egészségügyi hatásait (korai elhalálozások) több mint 55 %-kal kell csökkentenie

Alap: A nemzeti kibocsátás-csökkentési kötelezettségekről szóló (EU) 2016/2284 irányelv

Leírás: Az előrejelzések szerint a csökkentést a finomrészecske-kibocsátások (PM2,5) csökkentésével lehet elérni, amennyiben valamennyi tagállam végrehajtja az első nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjában (az (EU) 2016/2284 irányelv 6. cikke) bejelentett valamennyi intézkedést az irányelv célkitűzéseinek érdekében, feltéve, hogy az egyéb vonatkozó jogszabályok teljes körűen végrehajtásra kerülnek (ideértve különösen az energia- és éghajlat-politikát). A PM2,5-től eltérő (de szintén a nemzeti kibocsátás-csökkentési kötelezettségekről szóló irányelv hatálya alá tartozó) légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése további pozitív egészségügyi hatásokkal fog járni.

Referenciaév: 2005

Tudományos alap: A levegőminőségről szóló második helyzetkép 2 és az azt alátámasztó tanulmány 3

Ellenőrzés: A levegőminőségről szóló helyzetkép és a szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kísérésére és jövőbeli alakulására vonatkozó keret aktualizálása 4

2. célkitűzés: Az EU-nak 2030-ig a közlekedés által okozott zaj miatti káros hatásoknak kitett személyek arányát 30 %-kal kell csökkentenie

Alap: A környezeti zajról szóló 2002/49/EK irányelv

Leírás: A célkitűzés egy 2021-es bizottsági tanulmányon alapul, amely a zajterhelésre vonatkozó tagállami hivatalos adatokat (a környezeti zajról szóló irányelv 7. cikke), a 2018–2024 közötti időszakra vonatkozó, a zajjal kapcsolatos nemzeti cselekvési terveket (a környezeti zajról szóló irányelv 8. cikke) és az EEA által készített, az európai környezeti zaj 2020. évi helyzetképét rögzítő tanulmányt elemzi 5 . A tanulmány számszerűsítette a zajjal összefüggő egészségügyi problémák csökkenését, amely a költséghatékony intézkedések – beleértve a piacon már elérhető megoldásokat – megvalósításából eredhet. Ezek egy része az uniós jogszabályok által kötelezően előírt egyedi zajhatárértékekből származik (pl. a gumiabroncsok 6 , a közúti járművek 7 , csendes tehervagonok 8 zajkibocsátása), míg mások (pl. csendesebb útfelületek, sima és halkabb sínek, a repülési időszakok és eljárások) a környezeti zajról szóló irányelv alapján nemzeti/helyi szinten, más vonatkozó uniós jogszabályokkal kölcsönhatásban hozott intézkedéseket tesznek szükségessé 9 : utóbbiak átfogó koordinációja és vállalási szintje az érintett nemzeti/helyi hatóságok mérlegelésére van bízva. Összességében a közutakat, a vasutakat és a repülőtereket érintő intézkedéseket integráló különböző forgatókönyvek értékelése azt mutatta, hogy 2017-hez viszonyítva a zajjal összefüggő egészségügyi problémák várható csökkenése 2030-ig 15 % és 45 % között fog mozogni, és a legszerényebb csökkenés az EU-jogszabályok által kötelezően előírt egyedi zajhatárértékekhez kapcsolódó néhány intézkedés végrehajtásából, a legmagasabb csökkenés pedig az első forgatókönyv és a helyi szinten végrehajtott hathatósabb intézkedések kombinációjából ered. Így reális célkitűzésként 2030-ig 30 %-os csökkentés javasolt, amely elsősorban a vonatkozó uniós jogszabályok jobb végrehajtásával és a zajjal kapcsolatos városi és regionális szennyezőanyag-mentességi intézkedések teljes körű támogatásával érhető el.

Referenciaév: 2017

Tudományos alap: „Assessment of potential health benefits of noise abatement measures in the EU” (A zajcsökkentő intézkedések potenciális egészségügyi előnyeinek értékelése az EU-ban) című uniós tanulmány (2021) 10  

Ellenőrzés: Az EEA rendszeres értékelésének aktualizálását (a legutóbbi, 22/2019 sz. EEA-jelentés 11 ) szerepeltetni kell a szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kísérésére és jövőbeli alakulására vonatkozó keretben 12

3. célkitűzés: AZ EU-nak 2030-ig 25 %-kal kell csökkentenie azon uniós ökoszisztémák arányát, amelyek esetében a levegőszennyezés veszélyezteti a biológiai sokféleséget

Alap: A nemzeti kibocsátás-csökkentési kötelezettségekről szóló (EU) 2016/2284 irányelv

Leírás: A levegőminőségről szóló második helyzetkép és az azt alátámasztó tanulmány kiszámította, hogy a tagállamok által az első nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjaikban (az (EU) 2016/2284 irányelv 6. cikke) bejelentett valamennyi intézkedés teljes körű végrehajtása alapján a 2005-ös szinthez viszonyítva 20 %-os csökkentés érhető el 2030-ig az olyan ökoszisztéma-területek számában, amelyek esetében a nitrogénlerakódás mért szintje meghaladja a „kritikus terheléseket”.

Ezek a becslések nem veszik figyelembe a tápanyagveszteség mind a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia, mind a biodiverzitás stratégia által meghatározott 50 %-os csökkentésének, valamint a 2030-as biodiverzitási stratégiában meghatározott természet-helyreállítási célok eléréséhez szükséges kiegészítő intézkedéseket. Így a 2005-höz szinthez képest 25 %-os csökkentés javasolt reális célkitűzésként, amely a tagállamok által az első nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjaikban már bejelentett intézkedések, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és a biodiverzitás stratégiában kitűzött célok megvalósításhoz szükséges kiegészítő intézkedések együttes végrehajtásával elérhető.

Referenciaév: 2005

Tudományos alap: A levegőminőségről szóló második helyzetkép 13 és az azt alátámasztó tanulmány (különös tekintettel a 3.12. táblázatra) 14

Ellenőrzés: A levegőminőségről szóló helyzetkép és a szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kísérésére és jövőbeli alakulására vonatkozó keret aktualizálása 15

4. célkitűzés: Az EU-nak 2030-ig a tápanyagveszteséget, a kémiai peszticidek használatát és kockázatát, a veszélyesebb peszticidek használatát, valamint a haszonállatok kezelésére szolgáló és az akvakultúrában használt antimikrobiális szerek értékesítését 50 %-kal kell csökkentenie

Alap: A biodiverzitási stratégia 16 és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia 17 a következő célokat tűzte ki:

·„A tápanyagveszteség 50 %-os csökkentése 2030-ig. A célkitűzés biztosítja, hogy a talaj termőképessége nem romlik, és a műtrágyák felhasználásának 20 %-os csökkenését fogja eredményezni.”

·„A kémiai peszticidek általános felhasználásának és kockázatának 50 %-os, valamint a veszélyes peszticidek használatának 50 %-os csökkentése 2030-ig.”

·„A haszonállatoknak szánt és az akvakultúrában használt antimikrobiális szerek értékesítésének 50 %-os csökkentése 2030-ig.”

Leírás: 

Tápanyagok: Ezt a célkitűzést a vonatkozó környezetvédelmi és éghajlati jogszabályok teljes körű végrehajtásával és betartatásával, az e célok eléréséhez szükséges tápanyagterhelés-csökkentések tagállamokkal közös meghatározásával, a kiegyensúlyozott műtrágyázás és a fenntartható tápanyag-gazdálkodás alkalmazásával, a visszanyert tápanyagok piacának ösztönzésével és a nitrogén és a foszfor életciklusuk során történő jobb kezelésével lehet elérni.

Peszticidek: Ezt a célkitűzést több lépésben lehet elérni, nevezetesen: a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv felülvizsgálata, az integrált növényvédelemre vonatkozó szigorúbb rendelkezésekre irányuló javaslatok, valamint a termések kártevők és növénybetegségek elleni védelmére szolgáló biztonságos alternatív módok szélesebb körű alkalmazásának előmozdítása. A célkitűzés magában foglalja három aspektus 50 %-os csökkentését, ezek: a kémiai peszticidek használata, a legveszélyesebb peszticidek használata és a használat által okozott kockázat.

Antimikrobiális szerek: Az állatgyógyászati készítményekről és a gyógyszeres takarmányokról szóló új rendeletek számos intézkedést írnak elő e cél elérése és az egységes egészségügy előmozdítása érdekében.

Referenciaév: A 2012–2015 közötti időszakhoz (tápanyagok), a 2011–2017 közötti időszakhoz (peszticidek), illetve 2018-hoz (antimikrobiális szerek) viszonyítva

Tudományos alap: A biodiverzitási és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia, a tagállamok számára a közös agrárpolitikára vonatkozó stratégiai tervüket illetően tett ajánlások 18 I. melléklete

Ellenőrzés: A zöld megállapodás számszerűsített célkitűzéseihez 19 tartozó mutatókat szerepeltetni kell a szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kísérésére és jövőbeli alakulására vonatkozó keretben 20

5. célkitűzés: Az EU-nak 2030-ig a tenger műanyagszennyezését 50 %-kal, illetve a környezetbe kibocsátott mikroműanyagokat 30 %-kal kell csökkentenie

Alap: Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló (EU) 2019/904 irányelv („az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv”) és a tengervédelmi stratégiáról szóló 2008/56/EK keretirányelv, a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabály (REACH)

Leírás: 

A tenger műanyagszennyezése: Az 50 %-os csökkentés 2030-ig történő elérése magában foglalja a meglévő (elsősorban a hulladék-keretirányelv) és az új (elsősorban az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv) uniós jogszabályok megfelelő végrehajtása által a fogyasztásban kiváltott változásokat. A tengerparti hulladék mennyiségének a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv által előírt nyomon követése fog közvetett mutatóként szolgálnia haladás nyomon követéséhez. Ezért ezt a célkitűzést a műanyagok felhasználásának és hulladékának csökkentésére, valamint a tisztább és körforgásos gazdaság előmozdítására tervezett intézkedések együttes végrehajtásával fogják elérni.

Mikroműanyagok: Egy 2018-as bizottsági tanulmány 21 szerint megvalósítható a felszíni vizekbe kerülő mikroműanyag-kibocsátás 2035-ig történő 30 %-os csökkentése, feltéve, hogy a pelletekből, gumiabroncsokból és textíliákból származó mikroműanyagok kezelésére irányuló intézkedések együttesen kerülnek végrehajtásra. Az Európai Vegyianyag-ügynökség ( ECHA ) elemzése szerint továbbá, amennyiben alkalmazzák a REACH-rendelet szerinti megfelelő megelőző intézkedéseket a termékekben (pl. kozmetikumok, mosószerek) szándékosan elhelyezett mikroműanyagok használatára, a mikroműanyag-kibocsátás 60 %-kal csökkenthető a következő 20 év során. Így reális célkitűzésként 2030-ig 30 %-os csökkentés javasolt, amely elsősorban körforgásos gazdaságra vonatkozó 2020. évi uniós cselekvési terv megfelelő végrehajtásával érhető el.

Referenciaév: 2016

Tudományos alap: Az (jelenlegi) (EU) 2019/904 irányelvre vonatkozó javaslatot alátámasztó hatásvizsgálat (műanyaghulladék) 22 és az Európai Vegyianyag-ügynökség jelentéseire (mikroműanyagok) 23 , valamint az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv hatásvizsgálatának alapjául szolgáló tanulmányok 24 .

Ellenőrzés: A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv előírja, hogy a tagállamok rendszeresen ellenőrizzék a tengerparti hulladék mennyiségét. Ennek alapján dolgozták ki az „tengeri hulladék uniós alapállapotokat” 25 . A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv szerinti (az EMODNET 26 által támogatott) nyomon követés szerepelni fog a szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kísérésére és jövőbeli alakulására vonatkozó keretben 27 .

6. célkitűzés: Az EU-nak 2030-ig a teljes hulladékkeletkezést jelentős mértékben, valamint a települési maradványhulladékot 50 %-kal kell csökkentenie

Alap: A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 28 és a hulladék-keretirányelv (2008/98/EK)

Leírás: Az Unión belül 2014 óta folyamatosan növekvő egy főre jutó teljes hulladéktermeléssel és települési maradványhulladék-termeléssel kapcsolatban törekvésként megfogalmazott cél. A Bizottság meg kívánja erősíteni a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchiát, amely a hulladékkeletkezés megelőzésének elsőbbségét írja elő, azáltal, hogy hulladékcsökkentési célokat és egyéb hulladékmegelőzési intézkedéseket javasol a 2008/98/EK irányelv 2023-ra tervezett felülvizsgálata keretében.

Referenciaév: Meghatározandó

Tudományos alap: Az Eurostat hulladék-adatbázisa 29 , az EEA jelentése a hulladékmegelőzési programokról 30 , valamint az újrafelhasználásról a tagállamok által a hulladék-keretirányelv 37. cikkének (3) bekezdésével összhangban szolgáltatott adatok

Ellenőrzés: Az Eurostat hulladék-adatbázisa 31 és a körforgásos gazdaság nyomonkövetési kerete 32 szerinti mutatókat szerepeltetni kell a szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kísérésére és jövőbeli alakulására vonatkozó keretben 33  

(1)

 Lásd különösen a következő kezdeményezések mellékleteiben szereplő tevékenységek listáját (nem teljes felsorolás): COM(2020) 98, COM(2020) 102, COM(2020) 299, COM(2020) 301, COM(2020) 380, COM(2020) 381, COM(2020) 562, COM(2020) 662, COM(2020) 663, COM(2020) 667, COM(2020) 696, COM(2020) 741, COM(2020) 761, COM(2020) 788, COM(2020) 789, COM(2021) 44, COM(2021) 66, COM(2021) 82 és JOIN(2021) 3.

(2)

  COM(2021) 3 .

(3)

  https://ec.europa.eu/environment/air/pdf/CAO2-MAIN-final-21Dec20.pdf

(4)

SWD(2021) 141.

(5)

https://www.eea.europa.eu/publications/environmental-noise-in-europe

(6)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32009R0661

(7)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32014R0540

(8)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32019R0774

(9)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32014R0598

(10)

 ISBN 978-92-76-30696-2, DOI: 10.2779/24566.

(11)

  https://www.eea.europa.eu/publications/environmental-noise-in-europe

(12)

SWD(2021) 141.

(13)

  COM(2021) 3 .

(14)

  https://ec.europa.eu/environment/air/pdf/CAO2-MAIN-final-21Dec20.pdf

(15)

SWD(2021) 141.

(16)

COM(2020) 380.

(17)

COM(2020) 381.

(18)

COM(2020) 846, 1. melléklet.

(19)

COM(2020) 846, 1. melléklet.

(20)

SWD(2021) 141.

(21)

https://ec.europa.eu/environment/marine/good-environmental-status/descriptor-10/pdf/microplastics_final_report_v5_full.pdf

(22)

SWD(2018) 254.

(23)

  https://echa.europa.eu/hot-topics/microplastics

(24)

https://ec.europa.eu/environment/pdf/waste/Study_sups.pdf ;   https://ec.europa.eu/environment/marine/good-environmental-status/descriptor-10/pdf/microplastics_final_report_v5_full.pdf

(25)

  https://mcc.jrc.ec.europa.eu/main/dev.py?N=41&O=452

(26)

Az európai tengeri megfigyelési és adathálózat, további részletekért lásd: SWD(2021) 141.

(27)

SWD(2021) 141.

(28)

COM(2020) 98.

(29)

https://ec.europa.eu/eurostat/web/waste/data/database

(30)

https://www.eea.europa.eu/themes/waste/waste-prevention

(31)

https://ec.europa.eu/eurostat/web/waste/data/database

(32)

SWD(2018) 29.

(33)

SWD(2021) 141.