This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52014PC0005
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on the zootechnical and genealogical conditions for trade in and imports into the Union of breeding animals and their germinal products
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelmének és az Unióba történő behozatalának tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelmének és az Unióba történő behozatalának tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről
/* COM/2014/05 final - 2014/0032 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelmének és az Unióba történő behozatalának tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről /* COM/2014/05 final - 2014/0032 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE Az uniós tenyésztéstechnikai jogszabályok célja a
tenyészállatok és genetikai anyagaik szabad kereskedelmének elősegítése,
figyelembe véve a tenyésztési programok fenntarthatóságát és a genetikai
erőforrások megőrzését. Az uniós tenyésztéstechnikai jogszabályok jelenleg
négy, fajspecifikus (vertikális) alap-jogiaktusból állnak, amelyek megállapítják
az alapelveket a szarvasmarhafélék, a sertésfélék, a juhfélék, a kecskefélék és
a lófélék tenyészállatai tekintetében. Ezek a tanácsi irányelvek képezik a
jogalapot arra, hogy a Bizottság részletes intézkedéseket fogadjon el a
következők terén: –
a tenyésztő egyesületek, a tenyésztő szövetségek
és a magánvállalkozások jóváhagyása vagy elismerése és jegyzékbe vétele, –
az állatok szarvasmarha-, ill.
sertéstörzskönyvekben, juhtörzskönyvekben, méneskönyvekben, valamint hibrid tenyészsertések
esetében nyilvántartásokban történő nyilvántartása és osztályozása, –
a teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés, –
valamint az állatok és azok spermája, petesejtjei
és embriói származásigazolásainak tartalma és formátuma. Ugyanakkor a tenyészállatok tenyésztés céljából
történő jóváhagyására vonatkozó technikai követelményeket jelenleg három tanácsi
irányelv és egy bizottsági határozat szabályozza. Emellett a fajtatiszta állatok forgalmazására
vonatkozó tenyésztéstechnikai és származási követelmények megállapításáról
szóló 91/174/EGK tanácsi irányelv tekintetében nem fogadtak el végrehajtási
intézkedéseket. Egy végrehajtási intézkedésekkel kiegészített
horizontális irányelv írja elő a tenyészállatok és szaporítóanyagaik
harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó szabályokat. Végezetül egyedi tanácsi határozat írja elő a
szarvasmarhafélék tenyésztési referenciaközpontjának kijelölésére vonatkozó
szabályokat. E javaslat tizenkét fejezetből és öt
technikai jellegű mellékletből áll. A javaslat I–VIII. fejezete a 2009/157/EK tanácsi
irányelvet (szarvasmarhafélék), a 88/661/EGK tanácsi irányelvet (fajtatiszta és
hibrid tenyészsertések), a 89/361/EGK tanácsi irányelvet (juh- és kecskefélék),
a 90/427/EGK tanácsi irányelvet (lófélék), a 91/174/EGK tanácsi irányelvet
(egyéb állatok) és a 94/28/EK tanácsi irányelvet (behozatal) kombinálja, a
megfelelési táblázatban jelzetteknek megfelelően. A III. fejezet a tenyésztők és a tenyésztő
szervezetek közötti kapcsolatot bemutató rendelkezéseket, valamint a jelenleg a
92/354/EGK bizottsági határozatban foglalt eljárásokat figyelembe véve a vitarendezésre
szolgáló rendelkezéseket tartalmazza. A IV. fejezet rendelkezéseket tartalmaz a
tenyészállatok tenyésztés és mesterséges megtermékenyítés céljából történő
jóváhagyására; e rendelkezéseket jelenleg a 87/328/EGK tanácsi irányelv
(szarvasmarhafélék), a 90/118/EGK tanácsi irányelv (fajtatiszta tenyészsertések)
és a 90/119/EGK tanácsi irányelv (hibrid tenyészsertések), illetve a 90/257/EGK
bizottsági határozat tartalmazza (juh- és kecskefélék), a megfelelési
táblázatban jelzetteknek megfelelően. A teljesítményvizsgálatról szóló V. fejezet tartalmazza
a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállataira vonatkozó vizsgálati
módszerekért felelős referenciatestület kijelöléséről szóló 96/463/EK
tanácsi határozatban foglalt rendelkezéseket. A javaslat IX. és X. fejezete megállapítja az
állattenyésztés-technikai jellegű hatósági ellenőrzések, valamint az
illetékes hatóságok közötti együttműködés jogalapját, figyelembe véve az
ilyen ellenőrzésekre vonatkozó alapelveket. E rendelkezéseket az új
állat-egészségügyi jogszabályra, valamint a hatósági ellenőrzésekről
és más hatósági tevékenységekről szóló rendeletjavaslatra való tekintettel
vették fel. A jogi kezdeményezések miatt az állatok és szaporítóanyagaik Unión
belüli kereskedelmére vonatkozó ellenőrzésekről (90/425/EGK tanácsi
irányelv), a harmadik országokból származó behozatalról (91/496/EGK tanácsi
irányelv), valamint az illetékes hatóságok közötti együttműködésről
(89/608/EGK tanácsi irányelv) szóló jogszabályok a továbbiakban nem vonatkoznak
a tenyésztéstechnikai szempontokra. A javasolt szöveg szorosan követi a
hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről szóló
új rendeletjavaslatot, különösen annak II. címét a hatósági ellenőrzések,
IV. címét az igazgatási segítségnyújtás, VI. címét a bizottsági
ellenőrzések és VII. címét a jogérvényesítési intézkedések tekintetében. A XI. fejezet a Lisszaboni Szerződés
hatálybalépését tükrözi, amely szükségessé teszi az uniós tenyésztéstechnikai
jogszabályok alap-jogiaktusaiban foglalt felhatalmazó rendelkezések
összehangolását az Európai Unió működéséről szóló szerződés
(EUMSZ) 290. és 291. cikkével. Ebből a célból szükséges az alap-jogiaktus
által biztosított jogkörökre vonatkozóan elfogadandó minden egyes intézkedés
esetében meghatározni az EUMSZ 290. cikkének megfelelően a szükséges
felhatalmazáson alapuló hatásköröket vagy az EUMSZ 291. cikkének
megfelelően a szükséges végrehajtási hatásköröket. A XII. fejezet tartalmazza a záró rendelkezéseket
a hatályon kívül helyezések, valamint a hatálybalépés és az alkalmazás
időpontjai tekintetében. Az I. mellékletben (a tenyésztő szervezetek
elismerésére és a tenyésztési programok jóváhagyására vonatkozó részletes
kritériumok) foglalt egyes rendelkezések jelenleg a 84/247/EGK
(szarvasmarhafélék), a 89/501/EGK (fajtatiszta tenyészsertések) a 89/504/EGK
(hibrid tenyészsertések), a 90/257/EGK (juh- és kecskefélék) és a 92/353/EGK
(lófélék) bizottsági határozatokban szerepelnek. A II. mellékletben (a tenyészállatok törzskönyvbe
történő bejegyzésére vonatkozó részletes kritériumok) foglalt egyes
rendelkezések jelenleg a 84/419/EGK (szarvasmarhafélék), a 89/502/EGK
(fajtatiszta tenyészsertések), a 89/505/EGK (hibrid tenyészsertések) a
90/255/EGK (juh- és kecskefélék) és a 96/78/EK (lófélék) bizottsági
határozatokban szerepelnek. A III. mellékletben (a teljesítményvizsgálatra és
a tenyészértékre vonatkozó részletes kritériumok) foglalt egyes rendelkezések
jelenleg a 2006/427/EK (szarvasmarhafélék), a 89/507/EGK (fajtatiszta és hibrid
tenyészsertések) és a 90/256/EGK (juh- és kecskefélék) bizottsági
határozatokban szerepelnek. A IV. melléklet (az uniós referenciaközpontok
feladatai és kötelességei) a 96/463/EK tanácsi határozat mellékletében
foglaltakat tükrözi. Az V. melléklet (származásigazolás) az
alapvető tájékoztatási követelményeket tartalmazza, melyek jelenleg a 2005/379/EK
(szarvasmarhafélék), a 89/503/EGK (fajtatiszta tenyészsertések), a 89/506/EGK
(hibrid tenyészsertések), a 90/258/EGK (juh- és kecskefélék), a 96/79/EK (lófélék),
a 96/509/EK (a szarvasmarhafélék, sertésfélék, juh- és kecskefélék fajtatiszta tenyészállatai
spermájának behozatala) és a 96/510/EK (tenyészállatok, spermájuk, petesejtjeik
és embrióik behozatala) bizottsági határozatokban szerepelnek. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL
FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLAT Az uniós tenyésztéstechnikai jogszabályok
alapelvei és főbb szabályai megfelelőnek bizonyultak, és
kellőképpen igazodnak az állattenyésztés területén végbement technikai
fejlődéshez, ezért a javaslatban megtartandók. Ugyanakkor a jelenlegi
uniós tenyésztéstechnikai jogszabályok vertikális, fajok szerinti felépítése
miatt az egymással csaknem megegyező rendelkezéseket – a nemzeti
átültetésekből fakadó kereskedelmi akadályok megelőzése érdekében –
egyszerűsíteni kell, és rendelet formájában, pontosabban és következetesebben
kell megfogalmazni. Az elmúlt húsz év során a Bizottság az
Állattenyésztés-technikai Állandó Bizottság keretében rendszeresen találkozott
a tagállamokkal a tenyésztéstechnikai jellegű kérdések megvitatása
céljából, és közösen kidolgozták a jogszabályokat. Az engedélyezett tenyésztő
szervezetek több tagállamot érintő tevékenységei továbbra is vitatott
kérdést jelentenek, mivel egyes tagállamok rámutattak a vonatkozó irányelvek
nemzeti jogba történt átültetési közötti különbségekre. E helyzet 2012
februárjáig, a tenyésztéstechnikai munkacsoport utolsó megbeszélésének
időpontjáig nem változott; ekkor került sor a javaslat tartalmának,
szerkezetének és új elemeinek bemutatására és megvitatására. A Bizottság emellett számos, a tenyésztők, a tenyésztő
szervezetek és az illetékes hatóság által jelzett problémával foglalkozott,
melyek abból fakadtak, hogy a különböző tagállamok illetékes hatóságai
eltérően értelmezték a meglévő rendelkezéseket. A Bizottság ezért jól
ismeri a tenyésztési ágazat és a felügyeletet ellátó illetékes hatóságok
igényeit. A tenyésztéstechnikai hatósági ellenőrzésekre
vonatkozó javasolt rendelkezések a szükséges kiigazítások mellett teljes
mértékben összhangban vannak a hatósági ellenőrzésekről és más
állat-egészségügyi tevékenységekről szóló bizottsági rendeletjavaslatban
az érdekelt felekkel folytatott intenzív konzultációkat követően javasolt
rendelkezésekkel. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A javasolt rendelet egységes jogi keretet biztosít
a tenyésztő egyesületek, tenyésztő szövetségek és magánvállalkozások
elismerésére és jegyzékbe vételére, tenyésztési programjaik elismerésére, az
állatok szarvasmarha-, ill. sertéstörzskönyvekben, juhtörzskönyvekben,
méneskönyvekben történő nyilvántartására és tenyészérték szerinti osztályozására,
a hibrid tenyészsertések nyilvántartására, a teljesítményvizsgálatra és a genetikai
értékelésre, valamint az állatok és azok spermája, petesejtjei és embriói
származásigazolásainak tartalmára vonatkozó elvek számára. Ezenkívül szabályokat ír elő a tenyészállatok,
azok spermája, petesejtjei és embriói harmadik országokból történő
behozatalára, valamint állattenyésztési referenciaközpontok kijelölésére vonatkozóan. Ez a rendelet rendelkezéseket állapít meg a hatósági
ellenőrzések és az állattenyésztési ellenőrzések lefolytatása és az
abban az esetben felmerülő viták megoldása céljából, amikor az
állattenyésztési ellenőrzések a tenyésztéstechnikai előírások be nem
tartását tárják fel. A javasolt szabályok azonban tükrözik azokat,
amelyek a hatósági ellenőrzésekről szóló új rendeletre irányuló, az
Európai Parlament és a Tanács által jelenleg tárgyalt bizottsági javaslatban
szerepelnek. A két szöveg közötti következetlenségek elkerülése, valamint az
ellenőrzések harmonizált megközelítése érdekében a Bizottság figyelemmel
kíséri a két szöveggel kapcsolatos megbeszéléseket, és kellő időben
beterjeszti az annak biztosításához szükséges javaslatokat, hogy a
tenyésztéstechnikai hatósági ellenőrzésekről szóló rendelkezések
szerepeljenek a hatósági ellenőrzésekről szóló jövőbeli
rendeletben. A javasolt rendelet felhatalmazáson alapuló és
végrehajtási intézkedés elfogadásának jogalapját határozza meg az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkének
megfelelően. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK Nincsenek 5. OPCIONÁLIS ELEMEK Nincsenek 2014/0032 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión
belüli kereskedelmének és az Unióba történő behozatalának
tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, Tekintettel az Európai Közösség
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére és
43. cikke (4) bekezdésére, Tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[1], a jogalkotási aktus tervezete nemzeti
parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[2], a Régiók Bizottsága véleményének kikérése után[3], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) A háziasított szarvasmarhafélék,
sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék tenyésztése, valamint kisebb
mértékben a más állatfajok tenyésztése, fontos helyet foglal el az uniós
mezőgazdaságban, és bevételi forrást jelent a mezőgazdasági népesség számára.
A fenti fajtájú állatok tenyésztését a legjobban a nyilvántartott
kiváló genetikai minőségű fajtatiszta tenyészállatok vagy hibrid
tenyészsertések alkalmazásával lehet elősegíteni. (2) A tagállamok ezért
következetesen törekedtek arra, hogy a mezőgazdasági politikájuk részeként
elősegítsék, időnként közberuházásokkal, olyan sajátos genetikai
jellemzőkkel rendelkező állatállomány létrehozását, amely teljesíti a
meghatározott teljesítményszabványokat. A fenti szabványok
közötti eltérések technikai akadályokhoz vezethetnek a tenyészállatok és azok szaporítóanyagai
Unión belüli kereskedelme és az Unióba történő behozatala tekintetében. (3) A tenyészsertésekre
alkalmazandó állattenyésztés-technológiai előírásokról szóló, 1988.
december 19-i 88/661/EGK tanácsi irányelv[4],
a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékről szóló, 1989. május 30-i
89/361/EGK tanácsi irányelv[5],
a lófélék Közösségen belüli kereskedelmét szabályozó tenyésztéstechnikai és
származástani feltételekről szóló, 1990. június 26-i 90/427/EGK tanácsi
irányelv[6],
a fajtatiszta állatok forgalmazására vonatkozó tenyésztéstechnikai és
származási követelmények megállapításáról, valamint a 77/504/EGK és 90/425/EGK
irányelv módosításáról szóló, 1991. március 25-i 91/174/EGK tanácsi irányelv[7], a harmadik országokból
származó állatok, azok spermája, petesejtjei és embriói behozatalára
alkalmazandó tenyésztéstechnikai és származástani feltételekre vonatkozó elvek
megállapításáról és a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól szóló
77/504/EGK irányelv módosításáról szóló, 1994. június 23-i tanácsi irányelv[8], valamint a
szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól szóló, 2009. november 30-i
2009/157/EK tanácsi irányelv[9]
határozza meg a szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és
lófélék fajtatiszta tenyészállatai, valamint a hibrid tenyészsertések
tenyésztésére vonatkozó uniós jogszabályok jogi keretét. Ezen irányelvek célja az állattenyésztés fejlesztése az
Unióban, ugyanakkor a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli
kereskedelmének és az Unióba történő behozatalának a szabályozása is,
valamint ezáltal a tenyészállatok és szaporítóanyagaik uniós ágazata
versenyképességének a fenntartása. (4) A szarvasmarhafélék
fajtatiszta tenyészállatainak tenyésztés céljára történő
engedélyezéséről szóló, 1987. június 18-i 87/328/EGK tanácsi irányelvet[10], a fajtatiszta
tenyészsertések tenyésztésének jóváhagyásáról szóló, 1990. március 5-i
90/118/EGK tanácsi irányelvet[11]
és a tenyésztési célú hibrid tenyészsertésekről szóló, 1990. március 5-i
90/119/EGK tanácsi irányelvet[12]
annak megakadályozása érdekében fogadták el, hogy a szarvasmarhafélék és
sertésfélék tenyészállatai tenyésztésének jóváhagyására, valamint a spermájuk,
petesejtjeik és embrióik előállítására és felhasználására vonatkozó
nemzeti szabályok megtiltsák vagy korlátozzák az Unión belüli kereskedelmet,
vagy annak akadályát képezzék, függetlenül attól, hogy természetes
fedeztetésről, mesterséges megtermékenyítésről vagy a sperma,
petesejtek vagy embriók gyűjtéséről van szó. (5) A (3) preambulumbekezdésben említett
irányelvek alapján a Bizottság az Állattenyésztés-technikai Állandó Bizottságot
létrehozó 1977. július 25-i 77/505/EGK
tanácsi határozatnak[13] megfelelően létrehozott Állattenyésztés-technikai Állandó
Bizottság keretében a tagállamokkal folytatott konzultációt követően
számos határozatot fogadott el, amelyek fajspecifikus kritériumokat állapítanak
meg a tenyésztő egyesületek és a tenyésztő szövetségek (a
továbbiakban: tenyésztő szervezetek) jóváhagyása vagy elismerése, a
tenyészállatok szarvasmarha-, ill. sertéstörzskönyvekbe, juhtörzskönyvekbe és
méneskönyvekbe (a továbbiakban: törzskönyvek) történő bejegyzése, a
fajtatiszta juh- és kecskefélék tenyésztés és mesterséges megtermékenyítés
céljából történő engedélyezése, a szarvasmarha-, sertés-, juh- és
kecskefélék teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése, valamint a tenyészállatok
és szaporítóanyagaik kereskedelme céljára származási bizonyítvány létrehozása
tekintetében. (6) A Bizottság a harmadik
országbeli állattenyésztő szervezetek jegyzékét és a tenyészállatok és
azok spermája, petesejtjei és embriói Unióba történő behozatalához
szükséges származási bizonyítványok mintáit is létrehozta. (7) Az állattenyésztésről
szóló uniós jogszabályok is hozzájárultak az állatok genetikai
erőforrásainak a megőrzéséhez, a genetikai biológiai sokféleség
védelméhez és a háziasított állatok helyi tenyészeteinek speciális örökletes
jellemzőin alapuló tipikus minőségű regionális termékek
létrehozásához. (8) A 88/661/EGK, 89/361/EGK,
90/427/EGK, 91/174/EGK, 94/28/EK és 2009/157/EK irányelvek felépítése és
tartalma nagymértékben hasonló. A fenti irányelvek
közül többet már módosítottak. Az uniós jogszabályok egyszerűsége és
egységessége érdekében helyénvaló az általuk megállapított uniós szabályok
egyszerűsítése. (9) Az utóbbi húsz év során a
Bizottságnak a tenyésztők és a tenyésztő szervezetek számos
panaszával kellett foglalkoznia az állattenyésztésről szóló uniós
jogszabályok különböző tagállamokban folytatott nemzeti átültetése és
értelmezése kapcsán. A tenyészállatokra vonatkozó
uniós szabályok egységes alkalmazásának biztosítása és a tenyészállatok és azok
szaporítóanyagai kereskedelmének az irányelvek nemzeti átültetése
eltéréseiből eredő akadályai kiküszöbölése érdekében a tenyészállatok
és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelme és az Unióba történő
behozatala tenyésztéstechnikai és származástani feltételeire vonatkozó uniós
jogszabályokat egy rendeletbe kell foglalni. (10) Ezenkívül a tapasztalatok azt
mutatják, hogy a fenti irányelvekben meghatározott szabályok alkalmazásának az
elősegítése érdekében számos rendelkezés pontosítására és terminológiai
egységesítésére van szükség. Az uniós jogszabályok
egyértelműsége és egységessége érdekében helyénvaló további meghatározások
rögzítése is. (11) A „fajta” kifejezésnek azonban
meghatározatlan jogi fogalomnak kell maradnia, lehetővé téve a
tenyésztő szervezeteknek olyan megfelelő genetikai egységességgel
rendelkező állatcsoport leírását, amelyet az ugyanolyan fajba tartozó
állatoktól eltérőnek ítélnek meg, valamint azok ismert elődeikkel
együtt történő nyilvántartását törzskönyvekben örökölt jellemzőiknek
meghonosodott tenyésztési program keretében végrehajtott szaporítás, csere és
kiválasztás révén történő reprodukálása érdekében. (12) Ez a rendelet meghatározza a tenyészállatok
és azok szaporítóanyagai Unión belüli kereskedelmének és az Unióba történő
behozatalának szabályait az életképes tenyésztési programok elősegítése
érdekében a fajták javítása és a háziasított állatok genetikai szempontú biológiai
sokféleségének a megőrzése céljából. (13) Ennek megfelelően az
ebben a rendeletben megállapított, fajtatiszta tenyészállatokra vonatkozó
szabályok célja a fajtákkal foglalkozó tenyésztő szervezetek elismerésére
vonatkozó, kölcsönösen elfogadott elveken alapuló kereskedelem biztosítása és
az egyes tenyésztési programjaik jóváhagyása. E
rendelet a fajtatiszta tenyészállatok törzskönyvek főtörzskönyvi részének
különböző osztályaiba történő bejegyzésére vonatkozó kritériumokat, valamint
a teljesítményvizsgálatra, a genetikai értékelésre és a tenyészállatok
tenyésztési célú engedélyezésére vonatkozó szabályokat, valamint a
származásigazolás tartalmára irányadó kritériumokat is megállapítja. (14) Hasonlóképpen, az ebben a
rendeletben megállapított, a hibrid tenyészsertésekre vonatkozó szabályok célja
– a hibrid tenyészsertések különböző keresztezéseivel foglalkozó
hibridtenyésztő szervezetek elismerésére vonatkozó, kölcsönösen elfogadott
elvek, valamint tenyésztési programjaik jóváhagyása alapján – a kereskedelemhez
való hozzáférés biztosítása. E rendelet emellett megállapítja a hibrid
tenyészsertéseknek a törzskönyvek főtörzskönyvi részébe történő bejegyzésére
vonatkozó kritériumokat, valamint a teljesítményvizsgálatra, a genetikai
értékelésre és a hibrid tenyészsertések tenyésztési engedélyezésre, továbbá a
származásigazolás tartalmára vonatkozó kritériumokat. (15) Mivel e rendelet
célkitűzését, mégpedig a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli
kereskedelmének, az Unióba történő behozatalának, valamint a tenyésztő
szervezet és hibridtenyésztő szervezetek által végrehajtott tenyésztési
programok során szükségszerűen lefolytatandó hatósági ellenőrzések
harmonizált megközelítésének a biztosítását a tagállamok nem tudják
kellőképpen megvalósítani, és ezért hatásánál, összetettségénél, határokon
átnyúló és nemzetközi jellegénél fogva az uniós szinten jobban megvalósítható,
az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított
szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Mivel ennek a
rendeletnek a hatálya arra korlátozott, ami a célkitűzéseinek az
eléréséhez szükséges, a Szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében említett
arányosság elvét is tiszteletben tartja. (16) A tenyésztő szervezetek
és hibridtenyésztő szervezetek által nyújtott szolgáltatások minősége,
valamint az állatok értékelésének és besorolásának általuk használt módja
hatással van a tenyészállatok piaci értékére. Ennek
megfelelően harmonizált uniós kritériumokon alapuló szabályokat kell
megállapítani a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő
szervezetek elismerésére és azok tagállamok illetékes hatóságai által
történő felügyeletére annak biztosítása érdekében, hogy az általuk
megállapított szabályok ne eredményezzenek ellentmondást a tenyésztési
programok és a tenyésztési normák között, és ezáltal ne hozzanak létre
technikai akadályokat az Unión belüli kereskedelemben. (17) A 88/661/EGK, 89/361/EGK,
90/427/EGK, 91/174/EGK, 94/28/EK és 2009/157/EK irányelvben az elismert tenyésztő
szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek jegyzékbe vételére vonatkozóan
megállapítottakhoz hasonló eljárásokat kell meghatározni ebben a rendeletben,
beleértve a jegyzékek aktualizálását, átadását és közzétételét. (18) A meghatározott kritériumokat
teljesítő tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek
elismerésének a joga az uniós tenyésztéstechnikai jogszabályok alapelve. Egy meglévő elismert tenyésztő szervezet
gazdasági tevékenységének védelme már nem indokolja egy másik tenyésztő
szervezet illetékes hatóság általi elismerésének az elutasítását ugyanazon
fajta vonatkozásában. Ugyanez vonatkozik az olyan tenyésztési program földrajzi
kiterjesztésének jóváhagyására, melyet ugyanazon a fajtán vagy olyan
tenyészállatokkal hajtanak végre, amelyeket a meglévő tenyésztő
szervezet tenyésztési állományából be lehet szerezni. Az illetékes hatóságnak azonban
rendelkeznie kell jogalappal az elismerés vagy a jóváhagyás elutasítására,
amennyiben megalapozott kockázata van annak, hogy az ilyen elismerés vagy
jóváhagyás veszélyeztetné egy ritka fajta megőrzését vagy a genetikai
sokféleség védelmét. (19) Mivel a ritka fajták védelme
érdekében szükséges olyan tenyésztő szervezetek létrehozása és elismerése,
amelyek a törzskönyveikben korlátozott számú tenyészállattal rendelkeznek, a
törzskönyvekben nyilvántartott tenyészállatok száma általánosságban nem lehet alapvető
feltétele a tenyésztő szervezet elismerésének és a tenyésztési programja
jóváhagyásának, annál is inkább, mert az elismerés nemzeti szinten történik,
míg a megfelelő tenyészállatok törzskönyvben történő nyilvántartása
más tagállamokban vagy harmadik országokban is történhet. (20) Egy adott tagállamban elismert
tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek számára
lehetővé kell tenni a jóváhagyott tenyésztési programjaik végrehajtását
egy vagy több másik tagállamban annak biztosítása érdekében, hogy a lehető
legjobban kihasználják a kiváló genetikai értékű tenyészállatokat, amelyek
fontos termelési tényezőt jelentenek az Unión belül. Ebből a célból
egyszerűsített bejelentési eljárásnak kell biztosítania, hogy az illetékes
hatóság a másik tagállamban értesüljön a szándékozott tevékenységről. (21) A szolgáltatásokat
tenyésztők számára nyújtani szándékozó tenyésztő szervezetek és a
meglévő tenyésztő szervezetekkel versenyben lévő új
tenyésztő szervezetek elismerését elutasító hatóságok közötti jövőbeli
konfliktusok megelőzése érdekében szükséges volt különválasztani a
tenyésztő szervezetek vagy tenyésztő szervezetek formális elismerését
a tervezett tenyésztési program jóváhagyásától. (22) A különböző panaszok,
amelyekkel az utóbbi években a Bizottságnak foglalkoznia kellett, azt mutatják,
hogy ennek a rendeletnek egyértelmű szabályokat kell megállapítania a
lófélék fajtatiszta tenyészállatai adott fajtája számára kapcsolódó
méneskönyvet kiállító tenyésztő szervezet és az adott fajta eredő
méneskönyvére igényt tartó tenyésztő szervezet között kapcsolat
tekintetében. (23) A Bizottságot fel kell
hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek
módosítják az I. mellékletet a tenyésztő szervezetek és
hibridtenyésztő szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumoknak és a
tenyésztési programok jóváhagyásának a tenyésztési ágazat fejleményeihez
történő igazítása érdekében. (24) Szükséges tisztázni a
tenyésztők, a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő
szervezetek közötti viszonyt, mégpedig annak a jognak a biztosítása érdekében,
hogy tagságot kaphassanak a tenyésztő szervezetekben és a
hibridtenyésztő szervezetekben, ezáltal pedig részt vehessenek a
tenyésztési programban azon a földrajzi területen belül, ahol azt végrehajtják.
A tenyésztő szervezeteknek olyan szabályzattal
kell rendelkezniük, amely megakadályozza a tenyésztők eredetük szerinti
megkülönböztetését, és egy minimális szolgáltatást biztosít. (25) Az elsősorban a
90/427/EGK irányelv és kisebb mértékben a 89/361/EGK, valamint a 2009/157/EK
irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy
egyértelműen megállapított eljárási renden és a tagok meghatározott jogain
és kötelezettségein alapuló pontosabb szabályokra van szükség egyrészt a
tenyésztők, másrészt a tenyésztő szervezetek közötti viták
rendezéséhez. Ezt a legjobban úgy lehet elérni, ha a
vitákat annak a tagállamnak a jogrendszerén belül rendezik, ahol azok
felmerülnek. A Bizottságot csak olyan, különböző tagállamokban
levő szereplők között felmerülő vitába kell bevonni, amelyet nem
lehet hatékonyan rendezni azoknak a tagállamoknak a jogrendszerében, ahol azok
felmerülnek. (26) A szarvasmarhafélék,
sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék fajtatiszta tenyészállatai
törzskönyvét létrehozó és vezető tenyésztő szervezeteknek és a hibrid
tenyészsertések tenyésztési nyilvántartását létrehozó és vezető
hibridtenyésztő szervezeteknek a tenyészállatokat az állatok származása
szerinti tagállam vagy a tulajdonosaik szerinti megkülönböztetés nélkül be kell
jegyezni a törzskönyvekbe és a tenyésztési nyilvántartásokba, és az állatokat tenyészértékük
szerint kell besorolniuk a tenyésztési programba, ha ez előírás. (27) A tenyésztő
szervezeteknek azt is lehetővé kell tenni, hogy tenyésztési programjukon
belül kiegészítő osztályokat hozzanak létre azoknak az állatoknak
felvételére, amelyek nem teljesítik az adott fajta fajtatiszta tenyészállataira
vonatkozó kritériumokat. (28) A bizonyos lófélék fajtatiszta
tenyészállatainak törzskönyvét vezető tenyésztő szervezetek számára
azonban engedélyezni kell, hogy továbbra is kritériumokat állapíthassanak meg a
lófélék fajtatiszta tenyészállatai törzskönyvébe történő bejegyzésére,
mivel szabályozni kell az ilyen lófélék bejegyzését, amennyiben azokat
mesterséges szaporítási módszerekkel tenyésztik. (29) A lófélék kivételével
valamennyi, törzskönyvbe bejegyzett fajtatiszta tenyészállat azonosítása az
állat-egészségügyi azonosításról szóló uniós jogszabálynak megfelelően
történik. A fajtatiszta tenyészlovak esetében a tenyésztő szervezetek az
általuk bejegyzett vagy a törzskönyvükben nyilvántartott lovak és szamarak
azonosítását is végzik, és azonosító dokumentumokat (útleveleket) is
kiállítanak. Ezáltal nemcsak a tenyésztők, hanem a haszonállatok
azonosításáért és nyilvántartásáért felelős illetékes hatóság számára is
szolgáltatást nyújtanak. Ez a rendszer azonban ahhoz vezetett, hogy számos
útlevél-kiállító szervezet létezik, ez pedig megnehezíti az
élelmiszer-higiéniára és állatorvos-tudományra vonatkozó uniós jogszabályok betartásával
kapcsolatos hatósági ellenőrzéseket azokban az esetekben, amikor lényeges
információk nem álltak rendelkezésre az illetékes állat-egészségügyi hatóságok
számára, például központi adatbázis hiányában, az azonosító dokumentumok
minőségére vonatkozó magas szintű közös előírásokat nem
tartották be, és a hatósági felülvizsgálat hiányzott. Ezért
szükséges annak előírása, hogy a lófélék fajtatiszta tenyészállatait is
tartsák nyilván a megfelelő törzskönyvekben az állat-egészségügyi
azonosításuk során, egyidejűleg lehetővé téve az illetékes
állat-egészségügyi hatóságoknak, hogy bizonyos feltételek esetén a lófélék
fajtatiszta tenyészállatai azonosító dokumentumai hivatalos kiállításának jogát
az elismert tenyésztő szervezetekre ruházzák. (30) Annak biztosítása érdekében,
hogy a fajtatiszta tenyészállatok törzskönyvbe történő bejegyzésének és a
hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásba történő felvételének a
feltételei a tenyésztési ágazat fejleményeihez igazodjanak, a Bizottságot fel
kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II.
melléklet megfelelő módosítása érdekében. (31) A tenyészállatok tenyésztési
célokra, természetes fedeztetésre vagy asszisztált reprodukcióra történő
engedélyezését uniós szinten kell szabályozni a kereskedelmi korlátok
megelőzése érdekében, különösen, amikor az ilyen tenyészállatok az e
rendeletben, különösen a III. mellékletében megállapított szabályok szerint
végzett teljesítményvizsgálaton vagy genetikai értékelésen estek át. (32) Míg a korlátozott számú
jellemzők tekintetében vizsgált szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék
és kecskefélék fajtatiszta tenyészállatai teljesítményvizsgálatának és genetikai
értékelésének a szabályait uniós szinten állapították meg, a lófélék
fajtatiszta tenyészállatai különböző fajtáira, alkalmazására és
kiválasztására vonatkozó sokoldalú előírások eddig megakadályozták azok
harmonizációját. Ehelyett jelenleg fajta-specifikus
teljesítményvizsgálati és genetikai értékelési szabályokat állapítanak meg a
fajta eredő méneskönyvében. (33) A Bizottságot fel kell
hatalmazni, hogy a lófélék fajtatiszta tenyészállatai esetében is megállapítsa
a teljesítményvizsgálatra és genetikai értékelésre vonatkozó feltételeket, és a
III. mellékletben szereplő jelenlegi feltételeket módosítsa a vizsgálatot
befolyásoló technikai és tudományos vonatkozású fejlődésnek, illetve a jogi
környezet alakulásának a figyelembe vétele érdekében, mint például a
mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes
mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az
egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) szóló, 2007. október 22-i
1234/2007/EK tanácsi rendelet[14],
továbbá a tagállamok kérésére a lófélék fajtatiszta tenyészállatai
teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése feltételeinek a bevonása
érdekében. (34) A teljesítményvizsgálatot és a
genetikai értékelést a tenyésztő szervezet vagy a hibridtenyésztő
szervezet által kijelölt intézetek végezhetik el. Ezeknek a kijelölt
intézeteknek együtt kell működniük a Bizottság által kijelölt uniós
referenciaközpontokkal. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni, hogy végrehajtási
aktusok révén uniós referenciaközpontokat jelöljön ki, és a szükséges
hatásköröket biztosítani kell a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
elfogadására, amelyek leírják feladataikat és funkcióikat, szükség esetén a IV.
melléklet módosítása révén. Ezek a referenciaközpontok uniós támogatásra
jogosultak az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i
2009/470/EK tanácsi határozat[15]
szerint. A szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai esetében a
tenyésztő szervezet által végrehajtott teljesítményvizsgálatot és genetikai
értékelést jelenleg – a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállataira
vonatkozó vizsgálati módszerek és eredmények értékelésének egységesítéséért
felelős referenciatestület kijelöléséről szóló, 1996. július 23-i
96/463/EK tanácsi határozatnak[16]
megfelelően – az Interbull Centre segíti. (35) Mivel e rendelet csak a
szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék tenyésztése
tekintetében tartalmaz részletes rendelkezéseket, a Bizottságot fel kell
hatalmazni, hogy a tenyésztő szervezetek elismerésére, a tenyésztési
programok jóváhagyására, a tenyészállatok törzskönyvekbe történő bejegyzésére,
a teljesítményvizsgálatra, a genetikai értékelésre és a tenyésztés
engedélyezésére vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el,
valamint a más fajba tartozó tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli
kereskedelmével és az Unióba történő behozatalával kapcsolatos
származásigazolásra vonatkozó végrehajtási aktusokat fogadjon el, amennyiben ez
a kereskedelmi akadályok elhárításához szükséges. (36) A tenyészállatok és
szaporítóanyagaik behozatala alapvetően fontos az európai
mezőgazdaság számára. A tenyészállatok és szaporítóanyagaik behozatalát
ezért olyan feltételekkel kell végrehajtani, amelyek szigorúan összhangban
vannak a tagállamok közötti kereskedelemre vonatkozó szabályokkal. Azonban az
Unióban a tenyészállatok és szaporítóanyagaik csak akkor jegyezhetők be a
törzskönyv vagy a tenyésztési nyilvántartás főtörzskönyvi részébe, ha az
exportáló harmadik országokban végrehajtott hatósági ellenőrzések szintje
egyenértékűen biztosítja, hogy a leszármazási adatok, a
teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés eredményei ugyanolyan
bizonyosságúak, mint az Unióban. Emellett a harmadik országbeli
állattenyésztő szervezetek kölcsönösségi alapon elfogadják az Unióban
elismert tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet
tenyészállatait és azok szaporítóanyagait. (37) A vám- és a statisztikai
nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i
2658/87/EGK tanácsi rendelet[17]
előírja, hogy a Bizottságnak egy olyan árunómenklatúrát – mégpedig a
„Kombinált Nómenklatúrát” vagy röviden a „KN-t” –kell létrehoznia, amely
egyszerre teljesíti a Közös Vámtarifa, a Közösség külkereskedelmi statisztikái
és más uniós politikák előírásait az áruk behozatala és kivitele
tekintetében. A fent említett rendelet I. melléklete felsorolja a KN kódokat a
szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék fajtatiszta
tenyészállatai és a szarvasmarhafélék spermája tekintetében, és megállapítja,
hogy mentesülnek a hagyományos vámtételek fizetése alól. Ebben az esetben a
fenti állatoknak és szaporítóanyagaiknak a megfelelő származásigazolással
kell rendelkezniük, amely megerősíti a fajtatiszta tenyészállatoknak vagy
azok szaporítóanyagainak a besorolását. (38) Az Unióba történő
behozatalkor a tenyészállatoknak és szaporítóanyagaiknak a harmadik országokból
a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó
elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK
irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelv[18] és a harmadik
országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi
ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló,
1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelv[19]
szerinti állat-egészségügyi ellenőrzésen kell átesniük. Emellett ezeket az
árukat az e rendeletben megállapított szükséges állattenyésztés-technikai
ellenőrzéseken is megvizsgálják. (39) A Bizottság elfogadta az
élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti, a
növény-egészségügyi, a növényi szaporítóanyagokra és a növényvédő szerekre
vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági
ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a
999/2001/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, az 1/2005/EK, a 396/2005/EK, a
834/2007/EK, az 1099/2009/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az
1151/2012/EU, és a(z) […]/2013/EU rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK,
a 2007/43/EK, a 2008/119/EK, a 2008/120/EK és a 2009/128/EK irányelv
módosításáról (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) szóló
európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatot[20]. Az említett rendelet
célja a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az
állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek való megfelelés
ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági
ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet[21],
az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a
belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és
állattenyésztési ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK
tanácsi irányelv[22],
valamint a 91/496/EGK és 97/78/EK irányelv hatályon kívül helyezése és a fenti
jogi aktusokban megállapított bizonyos szabályoknak a szükséges módosításokkal
történő átemelése az új rendeletbe. Nem szándéka
ugyanakkor a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelme és az
Unióba történő behozatala tenyésztéstechnikai és származástani
feltételeinek beemelése a fenti rendelet hatályába. Ezért a tenyészállatokra és
szaporítóanyagaikra vonatkozó hatósági ellenőrzésekre és más hatósági
tevékenységekre vonatkozó szabályokat ebben a rendeletben kell megállapítani. (40) A tenyészállatokra és
szaporítóanyagaikra vonatkozó, az e rendeletben megállapított uniós szabályok
hatékony alkalmazása érdekében szükséges, hogy a tagállamok illetékes hatóságai
együttműködjenek egymással, és szükség esetén igazgatási segítséget
nyújtsanak egymásnak. Ennek megfelelően e
rendeletben meg kell állapítani az igazgatási segítség és az együttműködés
általános szabályait, amelyek – a szükséges módosításokkal – hasonlóak a
jelenleg a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. címében
megállapítottakhoz. (41) Amennyiben a tagállamokban
végrehajtott hatósági ellenőrzések vagy a tenyészállatok és
szaporítóanyagaik Unióba történő behozatalának ellenőrzései során az
e rendeletben az ilyen behozatal tenyésztéstechnikai és származástani
előírásainak a be nem tartását állapították meg, amelyek várhatóan zavart
okoznak a tenyészállatok és szaporítóanyagaik uniós kereskedelmében, e
rendeletben a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy különleges intézkedéseket
fogadjon el a követelmények be nem tartásából fakadó hatások korlátozása
érdekében. (42) A tagállamok illetékes
hatóságának szintén hatáskörrel kell rendelkeznie az e rendeletben
megállapított, tenyészállatokra vonatkozó tenyésztéstechnikai és származástani
uniós szabályok érvényre juttatása érdekében, beleértve a tenyésztési program
jóváhagyásának a felfüggesztését vagy a tenyésztő szervezet vagy
hibridtenyésztő szervezet elismerésének a visszavonását, amennyiben az e
rendeletben megállapított tenyésztéstechnikai és származástani szabályokat nem
tartják be. (43) A Bizottságnak megfelelő
ellenőrzéseket kell végezni a tagállamokban, különösen a tagállamok által
az e rendeletben megállapított tenyésztéstechnikai és származástani szabályok
valamennyi tagállamban történő alkalmazásának biztosítása érdekében
végrehajtott hatósági ellenőrzések eredményeinek a tükrében. (44) Annak érdekében, hogy a
Bizottság összeállítsa azon harmadik országok jegyzékét, ahonnan a
tenyészállatok és spermájuk, petesejtjeik és embriók Unióba történő
behozatalát engedélyezik, meghatározza az ilyen behozatal feltételeit,
információkat kapjon a kétoldalú megállapodások működéséről, és
amennyiben az e rendeletben megállapított, a fenti behozatalra vonatkozó
feltételek súlyos megsértése ezt indokolja, a Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy az Unió nevében ellenőrzéseket hajtson végre harmadik országokban,
amennyiben ez szükséges. (45) Mivel a 88/661/EGK,
89/361/EGK, 90/427/EGK, 94/28/EK és 2009/157/EK irányelvet e rendelet hatályon
kívül helyezi és a helyébe lép, a fenti irányelvek alapján elfogadott
bizottsági jogi aktusokat is hatályon kívül kell helyezni, és az e rendelet
szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal vagy végrehajtási
aktusokkal kell felváltani. Ennek megfelelően a
Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a fenti, felhatalmazáson alapuló jogi
aktusokat vagy végrehajtási aktusokat elfogadja. (46) E rendelet megfelelő
alkalmazásának és kiegészítésének vagy az I–V. melléklete módosításának a
biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat
fogadjon el a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek
elismerésére, a tenyésztési programok jóváhagyására, az állatok törzskönyvekbe
és tenyésztési nyilvántartásokba történő felvételére, tenyészállatok
tenyésztésre, természetes és asszisztált reprodukciós eljárásokra történő
engedélyezésére, teljesítményvizsgálat és genetikai értékelések elvégzésére,
tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelme és harmadik országokból való
behozatala tenyésztéstechnikai és származástani előírásainak a
meghatározására, a referenciaközpontok feladatainak és funkcióinak a leírására
alkalmazott eljárások és kritériumok, valamint az ahhoz szükséges feltételek
tekintetében. (47) A nem a szarvasmarhafélék,
sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék fajtatiszta tenyészállatainak és
szaporítóanyagaiknak az Unión belüli kereskedelmével és az Unióba történő
behozatalával kapcsolatos, a Szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusok
elfogadására vonatkozó felhatalmazást annak érdekében kell a Bizottságra
ruházni, hogy a tagállamok reagálhassanak a kereskedelemben bekövetkező
zavarokra, mindenekelőtt pedig azért, hogy felléphessenek, ha egy ritka fajtát
kihalás fenyeget, vagy a genetikai sokféleség védelme veszélybe kerül. (48) Különösen fontos, hogy a
Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat
folytasson, beleértve a szakértői szintű konzultációt is. A
Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és
megfogalmazása során biztosítania kell a megfelelő dokumentumoknak az
Európai Parlament és a Tanács számára történő egyidejű, kellő
időben és megfelelő módon történő átadását. (49) A tenyésztő szervezetek
és hibridtenyésztő szervezetek jegyzékbe vételére, a referenciaközpontok
abból a célból történő kijelölésére, hogy biztosítsák a tenyészállatokra
vonatkozó teljesítményvizsgálatok és genetikai értékelési módszerek egységes
végrehajtását, a tenyészállatokat és szaporítóanyagaikat kísérő
származásigazolások mintáira, valamint a hatósági ellenőrzések
lefolytatásának bizonyos szabályaira vonatkozóan az e rendeletben megállapított
rendelkezések végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása
érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. Ezeket a
hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó
tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek
megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és a
tanácsi rendeletnek megfelelően gyakorolja[23]. (50) A 87/328/EGK, 88/661/EGK,
89/361/EGK, 90/118/EGK, 90/119/EGK, 90/427/EGK, 91/174/EGK, 94/28/EK és
2009/157/EK tanácsi irányelvben és a 96/463/EK tanácsi határozatban
megállapított szabályok helyébe az e rendeletben megállapított szabályok és a
Bizottság által az e rendelet szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló és
végrehajtási aktusok lépnek. Ennek megfelelően a
fenti jogi aktusokat hatályon kívül kell helyezni. (51) A szarvasmarhafélék
fajtatiszta tenyészállatainak törzskönyveit vezető vagy létrehozó
tenyésztő szervezetek és szövetségek elismerésére vonatkozó szempontok megállapításáról
szóló, 1984. április 27-i 84/247/EGK bizottsági határozatot[24], a szarvasmarhák
törzskönyvezésére vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1984. július
19-i 84/419/EGK bizottsági határozatot[25],
a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai esetében használt
teljesítményvizsgálati módszerek, valamint a tenyészmarhák genetikai értékelési
módszereinek megállapításáról szóló, 2006. június 20-i 2006/427/EK bizottsági
határozatot [26],
a fajtatiszta tenyészsertések törzskönyveit alapító vagy vezető
tenyésztői szövetségek és szervezetek elismerésére és felügyeletére
vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/501/EGK
bizottsági határozatot[27],
a fajtatiszta tenyészsertések törzskönyvezésére vonatkozó követelmények
megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/502/EGK bizottsági határozatot[28], a hibrid
tenyészsertések törzskönyveit alapító vagy vezető tenyésztői
szövetségek, szervezetek, valamint magánvállalkozások elismerésére és felügyeletére
vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/504/EGK
bizottsági határozatot[29],
a hibrid tenyészsertések törzskönyvezésére vonatkozó feltételek
megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/505/EGK bizottsági határozatot[30], a fajtatiszta és
hibrid tenyészsertések teljesítményének figyelemmel kísérésére és genetikai
értékének becslésére szolgáló módszerek megállapításáról szóló, 1989. július
18-i 89/507/EGK bizottsági határozatot[31],
a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztési főkönyveit
létrehozó vagy vezető tenyésztői szervezetekre és szövetségekre
vonatkozó alkalmassági szempontok megállapításáról szóló, 1990. május 10-i
90/254/EGK bizottsági határozatot[32],
a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztési főkönyvbe
történő bejegyzésére irányadó szempontok megállapításáról szóló, 1990.
május 10-i 90/255/EGK bizottsági határozatot[33],
a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék teljesítményének folyamatos
ellenőrzésére és genetikai értékének becslésére alkalmazott módszerek
megállapításáról szóló, 1990. május 10-i 90/256/EGK bizottsági határozatot[34], a fajtatiszta
tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztésének jóváhagyására, valamint
spermájuk, petesejtjeik és embrióik felhasználására vonatkozó kritériumok
megállapításáról szóló, 1990. május 10-i 90/257/EGK bizottsági határozatot[35], a törzskönyvezett
lófélékről méneskönyvet vezető vagy kiadó tenyésztő szervezetek
és szövetségek jóváhagyására vagy elismerésére vonatkozó kritériumok
megállapításáról szóló, 1992. június 11-i 92/353/EGK bizottsági határozatot[36], a lófélék tenyésztési
célú méneskönyvi bejegyzésének és nyilvántartásának előírásairól szóló,
1996. január 10-i 96/78/EGK bizottsági határozatot[37] fogadták el a (46)
preambulumbekezdésben említett alap-jogiaktusok szerint, fajspecifikus
kritériumokkal, a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő
szervezetek jóváhagyása vagy elismerése, a tenyészállatok törzskönyvekbe
történő bejegyzése, a tenyésztés és mesterséges megtermékenyítés céljából
történő engedélyezés, a teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés
tekintetében. E rendelet olyan szabályokat állapít
meg, amelyek a fent említett bizottsági aktusokban megállapított szabályok
helyébe lépnek. (52) E rendelet a törzskönyvezett
lófélék méneskönyveit vezető vagy alapító szervezetek és szövetségek
koordinációját biztosító bizonyos szabályok megállapításáról szóló, 1992.
június 11-i 92/354/EGK bizottsági határozatban[38]
megállapítottakhoz hasonló szabályokat állapít meg. (53) A fajtatiszta tenyészsertések,
spermájuk, petesejtjeik és embrióik bizonyítványának megállapításáról szóló,
1989. július 18-i 89/503/EGK bizottsági határozatot[39], a hibrid
tenyészsertések, spermájuk, petesejtjeik és embrióik bizonyítványának
megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/506/EGK bizottsági határozatot[40], a fajtatiszta
tenyészjuhok és tenyészkecskék, azok spermája, petesejtjei és embrióik
tenyésztéstechnikai bizonyítványainak megállapításáról szóló, 1990. május 10-i
90/258/EGK bizottsági határozatot[41],
a törzskönyvezett lófélék spermája, petesejtjei és embriói tenyésztéstechnikai
bizonyítványának megállapításáról szóló, 1996. január 12-i 96/79/EGK bizottsági
határozatot[42],
a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól, azok spermájáról,
petesejtjeiről és embrióiról kiállított származási bizonyítványról és az
abban feltüntetendő adatokról szóló, 2005. május 17-i 2005/379/EK
bizottsági határozatot[43],
a 90/426/EGK és a 90/427/EGK tanácsi irányelvnek a lófélék azonosítási
módszereinek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. június 6-i
504/2008/EK bizottsági rendeletet[44],
valamint a bizonyos állatok spermájának behozatalához szükséges származási és
tenyésztéstechnikai követelmények megállapításáról szóló, 1996. július 18-i
96/509/EK bizottsági határozatot[45]
fogadták el, a (45) preambulumbekezdésben említett alap-jogiaktusok szerint. (54) Az egyértelmű jogi
helyzet biztosítása és a párhuzamosságok elkerülése érdekében a tanácsi jogi
aktusok hatályon kívül helyezése csak akkor lép hatályba, amikor az e
rendeletben foglalt, a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő
szervezetek jóváhagyása vagy elismerése, a tenyészállatok törzskönyvekbe
történő bejegyzése, a tenyésztés és mesterséges megtermékenyítés céljából
történő engedélyezés, a teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés
tekintetében fajspecifikus kritériumokat megállapító bizottsági határozatokat felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok hatályon kívül helyezték, továbbá a tenyészállatok és
szaporítóanyagaik kereskedelmére, valamint a tenyészállatok és
szaporítóanyagaik harmadik országokból az Unióba történő behozatalára
vonatkozó származásigazolások mintáit végrehajtási aktusok révén meghatározták.
Ezért biztosítani kell, hogy e rendelet a
hatálybalépésének napjától számított legalább tizennyolc hónap múlva
alkalmazásra kerüljön, ELFOGADTA EZT A
RENDELETET: I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk
Tárgy és hatály (1) Ez a rendelet az alábbiakat
határozza meg: a) a tenyészállatok és azok spermája,
petesejtjei és embriói Unión belüli kereskedelmére és az Unióba történő behozatalára
vonatkozó tenyésztéstechnikai és származástani szabályok; b) a
tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek tagsági
szabályai, valamint a vitarendezéssel kapcsolatos szabályok; c) a tenyésztő szervezetekre és
hibridtenyésztő szervezetekre, valamint az általuk a tenyészállatokon
végrehajtott tenyésztési programokra vonatkozó hatósági ellenőrzések
lefolytatásának az általános szabályai, beleértve a
sperma, petesejtek és embriók felhasználását, az a) pontban említett szabályok
betartásának ellenőrzése érdekében; valamint az egyéb hatósági
tevékenységek, az igazgatási segítségnyújtás, az együttműködés és a tagállamok
általi végrehajtás általános szabályai; d) a
Bizottság által a tagállamokban és harmadik országokban lefolytatott ellenőrzések
általános szabályai. (2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a
tenyészállatok és azok spermája, petesejtjei és embriói Unión belüli
kereskedelmére és az Unióba történő behozatalára, amennyiben azok célja
technikai vagy tudományos kísérletek végzése az illetékes hatóság
ellenőrzése mellett. (3) Az e rendeletben
meghatározott, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási intézkedések
elfogadásáig a tagállamok továbbra is alkalmazhatják a tenyészállatok és azok
spermája, petesejtjei és embriói adott tagállamon belüli kereskedelmére és
adott tagállamba való behozatalára vonatkozó nemzeti tenyésztéstechnikai és
származástani szabályokat azzal a feltétellel, hogy
azok a szabályok a behozatal tekintetében nem lehetnek kedvezőbbek, mint
az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó szabályok. 2. cikk
Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában a következő
meghatározásokat kell alkalmazni: a) „állat”:
az alábbi háziállatok: i. szarvasmarhafélék (Bos taurus és Bubalus
bubalis), sertésfélék (Sus scrofa), juhfélék (Ovis aries),
kecskefélék (Capra hircus); ii. lófélék (Equus
caballus és Equus asinus); iii. az i. és ii.
pontokban említettektől eltérő fajok, amelyek tekintetében
felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadtak el a 35. cikk (1) bekezdése
vagy a 45. cikk (1) bekezdése szerint; b) „tenyészállat”:
fajtatiszta tenyészállat vagy hibrid tenyészsertés; c) „szaporítóanyagok”:
sperma, petesejtek és embriók, amelyeket tenyészállatokból nyertek ki vagy
állítottak elő asszisztált reprodukció céljából; d) „tenyésztő szervezet”:
tenyésztő egyesület vagy tenyésztő szövetség, amelyet egy tagállam a
4. cikk (2) bekezdése szerint elismert abból a célból, hogy az általa vezetett
vagy létrehozott törzskönyv(ek)be bejegyzett fajtatiszta tenyészállatokkal
tenyésztési programot hajtson végre; e) „hibridtenyésztő szervezet”:
tenyésztő egyesület, tenyésztő szövetség vagy magánvállalkozás,
amelyet az illetékes hatóság a 4. cikk (2) bekezdése szerint elismert abból a
célból, hogy az általa vezetett vagy létrehozott tenyésztési nyilvántartásba
bejegyzett hibrid tenyészsertésekkel tenyésztési programot hajtson végre; f) „harmadik
országbeli állattenyésztő szervezet”: egy harmadik országban levő
tenyésztő egyesület, tenyésztő szövetség, magánvállalkozás,
tenyészállat-előállító szervezet vagy hivatalos szerv, amelyet egy
harmadik országban működő hivatalos szerv engedélyezett
tenyészállatoknak tenyésztés érdekében az Unióba történő behozatala
céljából a fajtatiszta szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék
vagy lófélék vagy hibrid tenyészsertések tekintetében; g) „illetékes
hatóság”: egy tagállam központi hatósága vagy más olyan hatóság, amelyre ezt a
feladatot ruházták, és amely az alábbiakért felelős: i. tenyésztő szervezetek és
hibridtenyésztő szervezetek elismerése és az általuk tenyészállatokkal
végrehajtott tenyésztési program engedélyezése; ii. tenyésztő
szervezetekkel és hibridtenyésztő szervezetekkel kapcsolatos hatósági
ellenőrzések megszervezése a 46. cikkben és az 52. cikk (1) bekezdése
szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott
szabályok szerint; iii. segítségnyújtás más
tagállamok és harmadik országok számára az 53., 54., 55. és 56. cikkben
meghatározottak szerint a követelmények be nem tartásának feltárása esetén; iv. egyéb hivatalos
tevékenységek szervezése az e rendeletben meghatározott szabályok szerint; h) „elismerés”:
az illetékes hatóság formális és hivatalos nyilatkozata arról, hogy egy
értékelés alapján a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő
szervezet teljesíti a 4. cikk (2) bekezdése előírásait; i) „fajtatiszta
tenyészállat”: az alábbi háziállatok: i. az a) pont i. alpontjában említett fajú
háziállat, amely egy, ugyanolyan fajba tartozó állatokról vezetett törzskönyv
főtörzskönyvi részébe bejegyzett szülőktől és
nagyszülőktől származik, és amelyet szintén bejegyeztek vagy
regisztráltak, és a 19. cikknek megfelelően jogosult az adott törzskönyv
főtörzskönyvi részébe történő bejegyzésre; ii. az a) pont ii. alpontjában említett fajú
háziállat, amely egy, ugyanolyan fajba tartozó állatokról vezetett törzskönyv
főtörzskönyvi részébe bejegyzett szülőktől származik, és amelyet
szintén bejegyeztek, és jogosult a bejegyezésre az adott törzskönyv
főtörzskönyvi részébe a 19. cikknek megfelelően; iii. az e pont i. és ii.
alpontjában említett fajba tartozó állattól eltérő fajú háziállat, amely
tekintetében az adott tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli
kereskedelmére és az Unióba történő behozatalára vonatkozó egyedi
tenyésztéstechnikai és származástani szabályokat határoztak meg a 35. cikk (1)
bekezdése, illetve a 45. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson
alapuló jogi aktusokban; j) „hibrid
tenyészsertés: egy tenyésztési nyilvántartásba bejegyzett sertésféle, amelyet
az alábbi állatok közötti tervezett keresztezéssel hoztak létre: i. különböző fajtájú vagy fajtavonalú
fajtatiszta tenyészsertések; ii. olyan
tenyészsertések, amelyek maguk is különböző fajták vagy fajtavonalak
közötti keresztezésből jöttek létre (hibrid); iii. az i. vagy ii.
alpontban említett kategóriák egyikéhez vagy másikához tartozó tenyészsertések; k) „törzskönyv”: egy tenyésztő
szervezet által vezetett szarvasmarha-, ill. sertéstörzskönyv, juhtörzskönyv,
méneskönyv, fájl vagy adathordozó, amelybe a fajtatiszta tenyészállatokat tenyésztési
programban történő részvétel érdekében bejegyzik vagy bejegyzés céljából
regisztrálják az elődeik adataival és adott esetben a tenyészértékükkel; l) „jóváhagyás”:
az illetékes hatóság által a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő
szervezet számára adott engedély a tenyésztési programjának a 8. cikk (1)
bekezdése szerinti végrehajtására; m) „főtörzskönyvi
rész”: egy törzskönyv része, amelybe a fajtatiszta tenyészállatokat bejegyzik,
vagy bejegyzés céljából regisztrálják; n) „osztály”: a
főtörzskönyvi rész horizontális alegysége, amelybe a tenyészállatokat a tenyészértékük
szerint bejegyzik; o) „tenyészérték”:
egy tenyészállat számszerűsíthető örökölhető jellemzője; k) „tenyésztési
nyilvántartás”: egy hibridtenyésztő szervezet által vezetett fájl vagy
adathordozó, amelybe tenyésztési programban történő részvétel érdekében a
hibrid tenyészsertéseket az elődeik adataival együtt bejegyzik; q) „hatósági
ellenőrzés”: az illetékes hatóság vagy a Bizottság által az e rendeletben
meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának
igazolása érdekében lefolytatott ellenőrzés; r) „egyéb hatósági
tevékenységek”: a hatósági ellenőrzésen kívüli olyan tevékenység, amelyet
az illetékes hatóságok hajtanak végre a rendeletnek megfelelően az e
rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok
alkalmazásának biztosítása érdekében; s) „származásigazolás”:
hivatalos tenyésztési tanúsítványok, hivatalos igazolások vagy tanúsított
kereskedelmi dokumentumok, amelyek tájékoztatást nyújtanak a tenyészállatok
vagy azok szaporítóanyagi származásáról és azonosításáról, valamint adott
esetben a tenyészállatok vagy azok szaporítóanyagi genetikai értékeléséről,
és amelyet csatolni kell a tenyészállatok vagy azok szaporítóanyagi szállítmányaihoz
az egyik tagállamból egy másik tagállamba történő szállítás vagy az Unióba
történő behozatal esetében; t) „egyedi
életszám”: egyedi 15-jegyű alfanumerikus kód, amely információkat
tartalmaz egy adott lóra, valamint az adatbázisra és az országra vonatkozóan,
ahol ezt az információt először rögzítették az egész élettartamra szóló
egyedi szám (UELN)[46]
kódrendszer szerint, és amely az alábbiakból áll: i. egy hatjegyű UELN-kompatibilis
azonosító kód az adatbázisra vonatkozóan, amelyet az útlevelet kibocsátó
testület vezet, amely az uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak
megfelelően az azonosító dokumentumot kiadta; ezt követi ii. a lóhoz rendelt
kilencjegyű azonosító szám; u) „behozatal”:
tenyészállatok és szaporítóanyagaik behozatala a VI. mellékletben felsorolt
területek egyikére; v) „állattenyésztési
ellenőrzés”: az Unióba behozott tenyészállatok és szaporítóanyagaik
okmányellenőrzése és azonosítása a 42. cikkben meghatározott
tenyésztéstechnikai feltételek és a 45. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott,
felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított tenyésztéstechnikai és
származástani szabályok betartásának ellenőrzése érdekében; w) „okmányellenőrzés”:
azon hivatalos bizonyítványok, hivatalos tanúsítványok és egyéb dokumentum(ok),
köztük kereskedelmi dokumentumok vizsgálata, amelyeknek előírás szerint az
alábbi szállítmányokat kell kísérniük: i. az Unióba a 39. cikkben meghatározottak
szerint behozott tenyészállatok és szaporítóanyagaik; ii. fajtatiszta
tenyészállatok és szaporítóanyagaik, amennyiben azok Unióba történő
behozatala a 45. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló
jogi aktusban meghatározottak szerint történt; x) „azonosítás”:
szemrevételezés annak igazolása érdekében, hogy a szállítmány tartalma és jelölése,
beleértve az állatokon, a plombákon és a szállítóeszközökön lévő jelöléseket,
megfelelnek a származásigazolásokban, hivatalos tanúsítványokban és az egyéb
kísérő dokumentumokban szereplő információknak; y) „a
követelmények be nem tartása”: az e rendeletben megállapított
tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának az elmulasztása. 3. cikk
Tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelmének és az Unióba
történő behozatalának általános tenyésztéstechnikai és származástani
szabályai Tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión
belüli kereskedelme és az Unióba történő behozatala nem tiltható meg, nem
korlátozható vagy nem akadályozható meg tenyésztéstechnikai és származástani
okokból, kivéve az e rendeletben meghatározott okokat. A tenyészállatok és
szaporítóanyagaik, azok tulajdonosai vagy tenyésztői, a tenyésztő
szervezetek, a hibridtenyésztő szervezetek vagy harmadik országbeli állattenyésztő
szervezetek származási ország szerinti megkülönböztetése tilos. II. FEJEZET
Tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő
szervezetek elismerése
a tagállamokban és tenyésztési
programjaik jóváhagyása 1. szakasz
Tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő
szervezetek elismerése 4. cikk
Tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerése (1) A tenyésztő szervezetek és
hibridtenyésztő szervezetek az illetékes hatóságtól a (2) bekezdésnek
megfelelően kérelmezhetik elismerésüket. (2) Az illetékes
hatóság minden, az általa történő elismerést kérelmező tenyésztő
szervezetet és hibridtenyésztő szervezetet elismer, amennyiben az
teljesíti az alábbi előírásokat: a) székhelye ugyanannak a tagállamnak a
területén található, mint ahol az illetékes hatóság működik; b) kérelmében bemutatja, hogy teljesíti az
I. melléklet 1. részében meghatározott követelményeket; c) kérelmében megadja az alábbiakat: i. tenyésztési programjának jellege, amelynek az alábbiakat kell
megcéloznia: –
a fajta megőrzése vagy –
a fajta vagy a keresztezés javítása; ii. tenyésztési
programjának az alkalmazási köre és az általa az I. melléklet 2. részében,
illetve fajtatiszta lófélék esetében a 3. részében meghatározott
előírásoknak megfelelően létrehozott szabályok; iii. a
földrajzi terület, ahol tenyésztési programját végre szándékozik hajtani. (3) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek
megfelelően a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő
szervezetek elismerése tekintetében az I. melléklet 1. részében, fajtatiszta
tenyészlovak esetében pedig a 3. részében megállapított követelmények
módosítása tekintetében, az általuk érintett tenyésztő szervezetek és
hibridtenyésztő szervezetek különbözőségeinek a figyelembe vétele
érdekében. 5. cikk
Eltérés a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjától a tenyésztő szervezetek elismerése
tekintetében (1) A 4. cikk (2) bekezdésének b)
pontjától eltérve, az illetékes hatóság megtagadhatja egy olyan tenyésztő
szervezet elismerését, amely megfelel az I. melléklet 1. részében meghatározott
előírásoknak, amennyiben az adott tenyésztő szervezet tenyésztési
programja veszélyeztetné az arra a fajtára vonatkozóan egy olyan tenyésztő
szervezet által létrehozott törzskönyvbe bejegyzett vagy bejegyzésre
regisztrált és jogosult tenyészállatok megőrzését vagy genetikai
sokszínűségét, amelyet az adott tagállamban már elismertek. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az
illetékes hatóságnak megfelelően figyelembe kell vennie az alábbi
kritériumokat: a) az adott fajta tekintetében már elismert
tenyésztő szervezetek száma abban az országban, ahol a kérelmező
tenyésztő szervezet működik; b) az adott fajta fajtatiszta tenyészállatainak
száma az adott tagállamban; c) az adott fajta tekintetében más
tagállamokban vagy harmadik országokban elismert tenyésztő szervezetek
lehetséges genetikai hozzájárulása. 6. cikk
Tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerésének
megtagadása (1) Amennyiben a 4. cikkben említett
illetékes hatóság megtagadni szándékozik egy tenyésztő szervezet vagy
hibridtenyésztő szervezet elismerését, indokolnia kell a tervezett
elutasítást, és ugyanakkor biztosítania kell a tenyésztő szervezet vagy
hibridtenyésztő szervezet számára, hogy a tervezett elutasítás ellen az
indoklás kézhezvételétől számított 30 napon belül fellebbezhessen. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben
említett fellebbezés tükrében az illetékes hatóság fenntartja döntését, a tenyésztő
szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet számára a fellebbezés
kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell indokolnia az elismerés
elutasítására vonatkozó döntését, ugyanakkor pedig tájékoztatnia kell a
Bizottságot az elismerés elutasítására vonatkozó döntéséről és annak
okairól. 7. cikk
Elismert tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek jegyzéke (1) A tagállamok jegyzéket állítanak fel
és tartanak naprakészen azokról a tenyésztő szervezetekről és
hibridtenyésztő szervezetekről, amelyeket illetékes hatóságuk a 4.
cikk (2) bekezdésének megfelelően elismert, és e jegyzéket közzéteszik. (2) Az (1) bekezdésben említett jegyzék
az alábbi információkat tartalmazza: a) a tenyésztő szervezet vagy
hibridtenyésztő szervezet neve, elérhetősége és honlapja; b) a fajta vagy keresztezés, amelyre a
tenyésztési programját jóváhagyták; c) lófélék
fajtatiszta tenyészállatai esetében a tenyésztő szervezet neve és
elérhetősége, amely a fajta eredetére vonatkozó törzskönyvet vezeti. (3) A tagállamok az (1) bekezdésben előírt
jegyzékben jelzik a tenyésztési program jóváhagyásának a 61. cikk (2) bekezdése
f) pontjának megfelelően elrendelt felfüggesztését. (4) A tagállamok
haladéktalanul törlik az (1) bekezdésben meghatározott jegyzékből azt a tenyésztő szervezetet vagy hibridtenyésztő
szervezetet, amelynek az elismerését a 61. cikk (2) bekezdése g) pontjának
megfelelően visszavonták. (5) A Bizottság
végrehajtási aktusok révén megállapíthatja azon formanyomtatványok mintáit,
amelyekkel a tagállamok az elismert tenyésztő szervezeteknek és
hibridtenyésztő szervezeteknek az (1) bekezdésben meghatározott jegyzéke vonatkozásában a nyilvánosság
számára információt bocsátanak rendelkezésre. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell elfogadni. 2. szakasz
tenyésztési programok jóváhagyása 8. cikk
Tenyésztő szervezetek és
hibridtenyésztő szervezetek által végrehajtott tenyésztési programok
jóváhagyása (1) Az illetékes hatóságnak jóvá kell
hagynia az általa a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismert
tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet tenyésztési
programját, amennyiben a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő
szervezet tenyésztési programjának elismerésére vonatkozó kérelmet nyújt be,
amelyben bizonyítja a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában előírt és az
I. melléklet 2. részében, illetve fajtatiszta lófélék esetében a 3. részében
rögzített előírások betartását. (2) A 4. cikkben említett illetékes
hatóság engedélyezheti a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő
szervezetek számára törzskönyvük vagy tenyésztési nyilvántartásuk vezetésének
és tenyésztési programjuk más egyedi vonatkozásának a kiszervezését egy
harmadik félhez, amennyiben: a) a tenyésztő szervezetek és
hibridtenyésztő szervezetek maradnak felelősek az illetékes hatóság
felé a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott előírások
betartásának biztosításáért; b) nincs összeférhetetlenség
a harmadik fél és a tenyésztési programban részt vevő tenyésztők
gazdasági tevékenysége között. (3) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek
megfelelően az I. melléklet 2. részében, illetve fajtatiszta lófélék
esetében a 3. részében a tenyésztési programok jóváhagyására vonatkozó
előírások módosítása tekintetében, a tenyésztő szervezetek és
hibridtenyésztő szervezetek által végrehajtott tenyésztési programok
különbözőségeinek a figyelembe vétele érdekében. 9. cikk
Olyan tenyésztési programok
bejelentése és jóváhagyása, amelyeket nem abban a tagállamban hajtanak végre,
ahol a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet elismerése
történt (1) Amennyiben egy tenyésztési program
alkalmazási köre vagy a földrajzi terület, ahol azt végre fogják hajtani, azt
mutatja, hogy a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet
egy másik tagállamban rezidens tenyészállatokkal akarja azt végrehajtani, a 8.
cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság: a) az adott másik tagállam illetékes
hatóságát legalább 90 naptári nappal a tenyésztési program tervezett kezdési
napja előtt értesíti; b) az a) pontban említett illetékes
hatóságnak a bejelentéssel együtt másolatot küld a tenyésztési programnak a 8.
cikk (1) bekezdése szerinti jóváhagyása iránti kérelemről. (2) Az
e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett illetékes hatóság az abban a
bekezdésben említett bejelentés kézhezvételétől számított 90 napon belül
megtagadhatja a jóváhagyást arra vonatkozóan, hogy a tenyésztési programot a 8.
cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság által elismert tenyésztő
szervezet a területén hajtsa végre, amennyiben: a) az érintett tagállamban ugyanazon fajta
fajtatiszta tenyészállataival már egy jóváhagyott tenyésztési program
végrehajtása van folyamatban; b) egy
további tenyésztési program jóváhagyása olyan mértékben széttagolná az abban a
tagállamban rendelkezésre álló fajtatiszta tenyészállatok állományát, ami
veszélyeztetné az adott fajta genetikai sokszínűségének a megőrzését. (3) Amennyiben
az (1) bekezdés a) pontjában említett illetékes hatóság nem válaszol
90 napon belül az abban a bekezdésben meghatározott bejelentésre, akkor az
jóváhagyottnak tekintendő. (4) Annak a tagállamnak az illetékes
hatósága, ahol a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet
elismeréssel rendelkezik, vagy ahol a 4. cikk szerinti elismerés iránti
kérelmet nyújtott be, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a
tenyésztő szervezetet vagy hibridtenyésztő szervezetet az (1)
bekezdés a) pontjában meghatározott bejelentés eredményéről. (5) Amennyiben az
(1) bekezdés a) pontjában említett illetékes hatóság a (2) bekezdésnek
megfelelően meg akarja tagadni a jóváhagyást, tájékoztatnia kell a
Bizottságot a jóváhagyás megtagadására irányuló szándékáról, és azt meg kell
indokolnia. III. FEJEZET
Tenyésztők, tenyésztő
szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek
jogai és kötelezettségei 10. cikk
A 8. cikk (1) bekezdése vagy a
9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programban
részt vevő tenyésztők jogai (1) Amennyiben egy tenyésztő
szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet szabályzata tagságról
rendelkezik, a tenyésztők kérelmezhetik: a) az adott tenyésztő szervezetekben
vagy hibridtenyésztő szervezetekben a tagságot; b) a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk
szerint jóváhagyott tevékenység alkalmazási körén és földrajzi területén belüli
tenyésztési programban a részvételt. (2) Amennyiben egy tenyésztő
szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet szabályzata nem rendelkezik a
tagságról, a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott
tenyésztési programban részt vevő tenyésztők kérelmezhetik, hogy: a) jegyezzék be a
fajtatiszta tenyészállataikat a tenyésztő szervezet által a 17. cikk (1)
bekezdése szerint arra a fajtára létrehozott törzskönyv főtörzskönyvi
részébe; b) tartsák nyilván
az állataikat a tenyésztő szervezet által a 17. cikk (3) bekezdése szerint
arra a fajtára létrehozott törzskönyv kiegészítő részében; c) tartsák nyilván
hibrid tenyészsertéseiket az arra a keresztezésre egy hibridtenyésztő
szervezet által a 24. cikk szerint létrehozott tenyésztési nyilvántartásban; d) vehessenek
részt a 27. cikk szerinti teljesítményvizsgálatban és genetikai értékelésben; e) kapjanak származásigazolást
a 33. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően. (3) A tenyésztőknek jogukban áll
kiválasztani a törzskönyvet vagy tenyésztési nyilvántartást, amelyben a 19. és
24. cikk szerint a tenyészállataikat bejegyeztetni vagy nyilvántartatni
szeretnék. 11. cikk
Tenyésztők jogai egy tenyésztő szervezet által hozott döntés
vitatására (1) A tenyésztők igénybe vehetik a
13. cikkben meghatározott intézkedéseket, amennyiben állításuk szerint egy
tenyésztő szervezet az alábbiak valamelyikét indokolatlanul megtagadta/elutasította: a) a 10. cikk (1) bekezdése szerinti
kérelem; b) egy fajtatiszta
tenyészállatnak törzskönyv főtörzskönyvi részébe történő bejegyzése
iránti kérelem a 19. cikkben meghatározottak szerint; c) egy állatnak
törzskönyv kiegészítő részében történő nyilvántartása iránti kérelem
a 20. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint; d) egy fajtatiszta
tenyészállat alábbiak céljára történő engedélyezése: i. a 21. cikkben meghatározott tenyésztés;
vagy ii. a 23. cikk (1) bekezdésében
meghatározott mesterséges megtermékenyítés; e) egy fajtatiszta
tenyészállat vagy spermája hivatalos teljesítményvizsgálatának és genetikai
értékelésének a jóváhagyása a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározottak
szerint; f) a 27. cikk
szerinti végrehajtott teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés eredményeinek
elfogadása. (2) A tenyésztők igénybe vehetik a
13. cikkben meghatározott intézkedéseket, amennyiben állításuk szerint egy
tenyésztő szervezet nem hajtotta végre a 27. cikk szerinti
teljesítményvizsgálatot vagy genetikai értékelést. 12. cikk
Egy hibridtenyésztő szervezet által hozott döntést vitató tenyésztők
jogai (1) A tenyésztők igénybe vehetik a
13. cikkben meghatározott intézkedéseket, amennyiben állításuk szerint egy
hibridtenyésztő szervezet az alábbiak valamelyikét indokolatlanul
megtagadta: a) egy hibrid tenyészsertésnek tenyésztési
nyilvántartásban történő nyilvántartása iránti kérelem a 24. cikkben
meghatározottak szerint; b) egy hibrid
tenyészsertésnek a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott mesterséges
megtermékenyítés céljára történő engedélyezése; c) egy hibrid
tenyészsertésnek vagy spermájának a 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott
teljesítményvizsgálat céljára történő jóváhagyása; d) a 27. cikk szerinti végrehajtott
teljesítményvizsgálat eredményeinek elfogadása. (2) A
tenyésztők a 13. cikkben meghatározott intézkedéseket kérelmezhetik,
amennyiben állításuk szerint egy hibridtenyésztő szervezet nem hajtotta
végre a 27. cikk szerinti teljesítményvizsgálatot vagy genetikai értékelést. 13. cikk
Tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet által hozott
döntést vitatása esetén a tenyésztők számára rendelkezésre álló intézkedések
(1) A 11. és 12. cikkben említett
esetekben a tenyésztők: a) kérhetik független szakértő
véleményét; b) a tenyésztő szervezet vagy
hibridtenyésztő szervezet elutasítása vagy eredményei kézhezvételétől
számított 30 napon belül fellebbezhetnek a 11. cikk (1) bekezdésében és a 12.
cikk (1) bekezdésében említett elutasítás vagy a 11. cikk (2) bekezdésében és a
12. cikk (2) bekezdésében említett teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés
eredménye ellen. (2) Az (1)
bekezdés b) pontjában említett fellebbezésben a tenyésztő leírja a
tényeket és az okokat, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – az (1)
bekezdés a) pontjában említett független szakértői véleményt, amelyek
alapján úgy véli, hogy: a) a tenyésztő szervezet vagy
hibridtenyésztő szervezet általi elutasítás nem felel meg a 19., 21., 23.,
27., 28., 30. vagy 32. cikknek; vagy b) a
teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés eredményeit nem a 27. cikknek
megfelelően érték el. 14. cikk
Vitarendezés (1) Amennyiben egy tenyésztő
szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet elutasítja egy tenyésztő 13.
cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti fellebbezését, a fellebbezés
elutasítására vonatkozó döntésének időpontját követő 30 napon belül
értesítenie kell a tenyésztőt és az illetékes hatóságot, amely a tenyésztő
szervezetet vagy hibridtenyésztő szervezetet a 4. cikk (2) bekezdésének
megfelelően elismerte. (2) A 8. cikk (1) bekezdésében vagy a 9.
cikkben említett illetékes hatóság felülbírálhatja a tenyésztő szervezet
vagy hibridtenyésztő szervezet döntését, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a
döntés nem felel meg a 19., 21., 23., 27., 28., 30. vagy 32. cikknek. (3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell a
fellebbezési eljárást, valamint a fellebbezési döntések indokolt
időtartamon belüli meghozatalát. Ennek érdekében az illetékes hatóság dönthet úgy,
hogy külön bíróságot hoz létre, amely jogosult a tenyésztő szervezet vagy
hibridtenyésztő szervezet által hozott döntések felülbírálására,
amennyiben a bíróság úgy véli, hogy egy tenyésztő által benyújtott
fellebbezés tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet általi
elutasítása indokolatlan volt. 15. cikk
Tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek jogai (1) A tenyésztő szervezetek és
hibridtenyésztő szervezetek az alábbi jogokkal rendelkeznek a 8. cikk (1)
bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programjaik
tekintetében: a) a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjában
meghatározott tevékenység alkalmazási körén és földrajzi területén belüli
tenyésztési programjaik végrehajtása; b) tenyésztési
programjaik önálló meghatározása és végrehajtása a 4. cikk (2) bekezdése
betartásának illetékes hatóság általi felügyelete mellett. (2) A tagságról rendelkező
tenyésztő szervezeteknek és hibridtenyésztő szervezeteknek jogában
áll a) elutasítani a tagság iránti kérelmet,
amennyiben a tenyészállatok nem tartoznak a tenyésztési programnak a 4. cikk
(2) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontjában említett alkalmazási körébe
vagy földrajzi területére; b) kizárni tenyésztőket a tagságból,
amennyiben a tenyésztők nem teljesítik az I. melléklet 1. részének 3.e)
pontja szerinti eljárásrendben meghatározott feladataikat. 16. cikk
Tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek kötelezettségei (1) A tagságról rendelkező
tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek az I. melléklet
1. része 3.e) pontjának megfelelően meghatározzák eljárásrendjükben
tagjaik jogait és kötelezettségeit. (2) A 8. cikk (1)
bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programjuk alkalmazási
körén belül a tenyésztő szervezetek vagy hibridtenyésztő szervezetek
csak olyan fajtatiszta tenyészállatokat jegyeznek be a törzskönyveikbe, illetve
olyan hibrid tenyészsertéseket tartanak nyilván a tenyésztési
nyilvántartásaikban, amelyeket a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának
megfelelően a tevékenység földrajzi területén belül elhelyezkedő
gazdaságokban tartanak. (3) A tenyésztő
szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elsődleges feladata
megakadályozni és szükség esetén rendezni azokat a vitákat, amelyek a 8. cikk
(1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programok
végrehajtása során a tenyésztők és a tenyésztő szervezet vagy
hibridtenyésztő szervezet között felmerülhetnek, a 14. cikk (3) bekezdése
szerint azon tagállam által létrehozott szabályok szerint, ahol a vita
felmerül, valamint az I. melléklet 1. része 3. pontjának megfelelően. IV. FEJEZET
Tenyészállatok bejegyzése
törzskönyvekbe és tenyésztési nyilvántartásokba, valamint tenyésztés,
mesterséges megtermékenyítés és vizsgálat céljából történő engedélyezése 1. szakasz
Fajtatiszta tenyészállatok bejegyzése tenyésztő
szervezetek által vezetett törzskönyvekbe, valamint tenyésztés, mesterséges
megtermékenyítés és vizsgálat céljából történő engedélyezése 17. cikk
A törzskönyvek felépítése (1) A törzskönyvek tartalmaznak egy
főtörzskönyvi részt, ahova a II. melléklet 1. része I. és II. fejezetében
meghatározott előírásokat teljesítő fajtatiszta tenyészállatok bejegyezhetők,
illetve bejegyzésre regisztrálhatók. (2) A tenyésztő szervezetek
osztályokra bonthatják a főtörzskönyvi részt, amelyekben a tenyésztő
szervezetek eltérő kritériumokat vagy eljárásokat hoznak létre a
fajtatiszta tenyészállatok tenyészértékük szerint, különböző osztályokba
történő bejegyzésére. Ezek a kritériumok és eljárások megkövetelhetik a
fajtatiszta tenyészállatoknak a 27. cikkben előírtaknak megfelelő vagy
a 28. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi
aktusban meghatározottak szerinti teljesítményvizsgálatát és genetikai
értékelését vagy a főtörzskönyvi rész konkrét osztályába történő
bejegyzés előtt a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott
tenyésztési programban leírt bármely egyéb értékelést. A tenyésztő szervezetek nem és kor szerint feloszthatják
az osztályokat. (3) A tenyésztő szervezetek az e
cikk (1) bekezdésében meghatározott főtörzskönyvi rész mellett egy vagy
több kiegészítő részt is létrehozhatnak a törzskönyvben ugyanolyan fajtájú
állatok számára, amelyek nem jogosultak a főtörzskönyvi részbe
történő bejegyzésre, amennyiben ezek az állatok teljesítik a 20. cikk (1)
bekezdésének előírásait, és a tenyésztő szervezet szabályai
lehetővé teszik az ilyen állatok ivadékainak bejegyzését a
főtörzskönyvi részbe, az alábbiakban meghatározott szabályoknak
megfelelően: a) nőivarú szarvasmarhafélék,
sertésfélék, juhfélék és kecskefélék esetében a II. melléklet 1. része III.
fejezetének 3. pontja; vagy b) hímivarú és nőivarú lófélék esetében
a II. melléklet 1. része III. fejezetének 4. pontja,. (4) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek
megfelelően a II. melléklet 1. része III. fejezetének 3. és 4. pontja
szerint meghatározott szabályok módosítása tekintetében, amelyek szerint a
kiegészítő részben nyilvántartott állatok ivadéka bejegyezhető a
főtörzskönyvi részbe. 18. cikk
A törzskönyv külön része (1) Az
illetékes hatóság jóváhagyhat egy olyan tenyésztési programot, amely a 17. cikk
(2) bekezdésétől eltérve előírja bizonyos sertésfélék, juhfélék és
kecskefélék fajtatiszta tenyészállatainak a törzskönyv egy meghatározott részbe
történő bejegyzését, a) amelyeket egy tenyésztő szervezet
által egy másik tagállamban vagy egy harmadik országban az adott fajtáról
vezetett törzskönyv főtörzskönyvi részébe bejegyeztek; b) amely olyan egyedi jellemzőkkel bír,
amelyek megkülönböztetik őket az ugyanazon fajta állományától abban a
tagállamban, ahol a tenyésztési programot jóváhagyták. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
eltérést alkalmazni szándékozó tagállamok erről előzetesen értesítik
a Bizottságot és a többi tagállamot, és megindokolják azt. 19. cikk
Fajtatiszta tenyészállatok bejegyzése a főtörzskönyvi részbe (1) A tenyésztő szervezetek a
tenyésztők kérésére a II. melléklet 1. részében meghatározott
előírásokat teljesítő tenyésztési programjaikban szereplő
fajtatiszta tenyészállatokat bejegyzik, vagy bejegyzésre regisztrálják a
főtörzskönyvi részben. (2) A tenyésztő szervezetek nem
utasíthatják el egy fajtatiszta tenyészállat bejegyzését a törzskönyvük
főtörzskönyvi részébe azon az alapon, hogy az már bejegyzésre került
ugyanazon fajta, illetve kereszttenyésztési program esetében egy eltérő
fajta törzskönyvének főtörzskönyvi részébe, amelyet egy, a 4. cikk (2)
bekezdésének megfelelően elismert tenyésztő szervezet hozott létre
egy másik tagállamban vagy egy harmadik országbeli állattenyésztő
szervezet hozott létre a 36. cikk (1) bekezdésének megfelelően egy
harmadik országban. (3) Amennyiben a főtörzskönyvi rész
osztályokat tartalmaz, a főtörzskönyvi részbe történő bejegyzésre
vonatkozó kritériumokat teljesítő fajtatiszta tenyészállatokat a
tenyésztő szervezetnek be kell jegyeznie abba az osztályba, amely megfelel
az adott fajtatiszta tenyészállatok tenyészértékeinek anélkül, hogy
megkülönböztetést tenne azon az alapon, hogy egy másik tagállamból vagy egy
harmadik országból származnak. (4) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek
megfelelően a fajtatiszta tenyészállatoknak a II. melléklet 1. része I. és
II. fejezetében meghatározott törzskönyvek főtörzskönyvi részébe
történő bejegyzésre vonatkozó előírások módosítása tekintetében. 20. cikk
Állatok bejegyzése a kiegészítő részbe (1) A tenyésztő szervezetek a
tenyésztők kérésére nyilvántartják a 17. cikk (3) bekezdésében
meghatározott megfelelő kiegészítő részben a tenyésztési
programjukban szereplő azon fajtájú állatokat, amelyek nem jogosultak a
főtörzskönyvi részbe történő bejegyzésre, amennyiben azok az állatok
teljesítik a II. melléklet I. része III. fejezetének 1. és 2. pontjában
meghatározott feltételeket. (2) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően
az állatoknak a II. melléklet 1. rész III. fejezetében meghatározott
törzskönyvek kiegészítő részében történő nyilvántartásra vonatkozó
feltételek módosítása tekintetében. 21. cikk
Fajtatiszta tenyészállatok tenyésztés céljából történő engedélyezése (1) A tenyésztő szervezetek nem
zárhatják ki tenyésztéstechnikai vagy származástani okokból – a 19. cikk
alkalmazásából eredő okokat kivéve – a törzskönyvük főtörzskönyvi
részébe bejegyzett fajtatiszta tenyészállatok felhasználását az alábbi szaporítási
technikák használatával történő tenyésztés céljára: a) természetes
fedeztetés; b) petesejtek és embriók tenyésztési célú gyűjtése
és felhasználása; c) sperma
gyűjtése olyan tenyészállatokból, amelyeknek adott esetben elvégezték a
teljesítményvizsgálatát és genetikai értékelését a 27. cikknek vagy a 28. cikk
(1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban
meghatározottaknak megfelelően; d) a c) pontban említett sperma felhasználásával
történő mesterséges megtermékenyítés; e) a
b) pontban említett petesejtek és a c) pontban említett sperma felhasználásával
előállított embriók testen kívüli előállítása és tenyésztési célú
felhasználása. (2) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek
megfelelően az alábbiakra vonatkozó kritériumok tekintetében: a) fajtatiszta tenyészállatok tenyésztő
szervezetek általi, tenyésztés céljából történő engedélyezése; b) fajtatiszta tenyészállatok
szaporítóanyagainak tenyésztés céljából történő gyűjtése és
felhasználása. 22. cikk
Azonosságellenőrzési módszerek (1) A tenyésztő szervezeteknek elő
kell írniuk a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai és a tejelő
juhfélék és kecskefélék fajtatiszta hímivarú tenyészállatai azonosítását
vércsoportjuk elemzése alapján vagy más megfelelő és legalább ugyanolyan
fokú bizonyosságot nyújtó módszer alapján, ha azok a következő célra
kerülnek felhasználásra: a) sperma gyűjtése mesterséges
megtermékenyítés céljából; b) petesejtek és embriók gyűjtése. (2) Egy tagállam
vagy az érintett fajtájú fajtatiszta állatok tenyésztő szervezeteinek
valamely európai szövetsége kérésére a Bizottság végrehajtási aktusok révén
jóváhagyja a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai és a tejelő
juhfélék és kecskefélék fajtatiszta hímivarú tenyészállatai azonosításának
módszereit, amelyek legalább ugyanolyan fokú bizonyosságot nyújtanak, mint a
fenti fajtatiszta tenyészállatok vércsoport-elemzése, figyelembe véve a
technikai fejlődést és a 31. cikkben említett európai referenciaközpontok
ajánlásait. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. 23. cikk
Sperma engedélyezése petesejtek mesterséges megtermékenyítése és testen kívüli
megtermékenyítése céljából, valamint fajtatiszta tenyészállatok és
szaporítóanyagaik vizsgálat céljából történő engedélyezése (1) A tenyésztő szervezetek nem
tilthatják meg a sperma fajtatiszta nőivarú tenyészállatok mesterséges
megtermékenyítése vagy fajtatiszta nőivarú tenyészállatokból gyűjtött
petesejtek testen kívüli megtermékenyítése céljából történő
felhasználását, amennyiben a spermát az alábbi fajtatiszta donor
tenyészállatokból gyűjtötték be: a) szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék
és kecskefélék, amelyeket valamely tagállamban a spermájuk mesterséges
megtermékenyítés céljából vagy petesejtek testen kívüli megtermékenyítése
céljából történő felhasználására engedélyeztek a 27. cikk és a III.
melléklet szerint végrehajtott teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés
alapján; b) lófélék, amelyeket valamely tagállamban a
spermájuk mesterséges megtermékenyítés céljából vagy petesejtek testen kívüli
megtermékenyítése céljából történő felhasználására engedélyeztek a 8. cikk
(1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program alapján. (2) A valamely tagállamban elismert
tenyésztő szervezet által létrehozott törzskönyv főtörzskönyvi
részébe bejegyzett fajtatiszta tenyészállatokat és szaporítóanyagaik
felhasználását az ugyanazon fajtával egy másik tagállamban tenyésztési
programot végrehajtó tenyésztő szervezetnek ugyanolyan feltételekkel és
mennyiségi korlátozásokkal kell engedélyeznie teljesítményvizsgálat céljából és
adott esetben genetikai értékelés céljából, mint amilyeneket az abban a
tagállamban elismert tenyésztő szervezet által létrehozott törzskönyvben
bejegyzett fajtatiszta tenyészállatokra és szaporítóanyagaikra alkalmaznak,
ahol a teljesítményvizsgálatot és a genetikai értékelést a 27. cikknek
megfelelően kell elvégezni. (3) Az (1) és (2)
bekezdés alkalmazásában az ezekben a bekezdésekben említett fajtatiszta
tenyészállatok szaporítóanyagait olyan spermagyűjtő vagy -tároló
központban vagy embriógyűjtő és -előállító csoport által kell
gyűjteni, kezelni és tárolni, amelyet hivatalosan engedélyeztek a fenti
anyagok Unión belüli kereskedelme céljából az uniós állat-egészségügyi
jogszabályoknak megfelelően. (4) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek
megfelelően az alábbiak engedélyezési feltételeinek tekintetében: a) bizonyos fajta lófélék fajtatiszta
tenyészállatai mesterséges megtermékenyítés vagy petesejtek testen kívüli
megtermékenyítése céljából; b) bizonyos fajta lófélék fajtatiszta
tenyészállatai és szaporítóanyagaik teljesítményvizsgálat és genetikai
értékelés céljából. 2. szakasz
Hibrid tenyészsertések nyilvántartása hibridtenyésztő
szervezetek által vezetett tenyésztési nyilvántartásokban és engedélyezése
tenyésztés, mesterséges megtermékenyítés és vizsgálat céljából
24. cikk
Hibrid tenyészsertések
nyilvántartása tenyésztési nyilvántartásokban (1) Amennyiben a tagjaik kérelme esetén
ez szükséges, a hibridtenyésztő szervezeteknek a II. melléklet 2. részében
meghatározott előírásokat teljesítő, ugyanolyan keresztezésű
hibrid tenyészsertéseket a tenyésztési nyilvántartásukban nyilvántartásba kell
venniük. (2) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek
megfelelően az állatoknak a II. melléklet 2. részében meghatározott
tenyésztési nyilvántartásban történő nyilvántartásra vonatkozó feltételek
módosítása tekintetében. 25. cikk
Hibrid tenyészsertések tenyésztés céljából történő engedélyezése (1) A
hibridtenyésztő szervezetek nem zárhatják ki tenyésztéstechnikai vagy
származástani okokból – a 27. cikk alkalmazásából eredő okokat kivéve – a
tenyésztési nyilvántartásukban nyilvántartásba vett hibrid tenyészsertések
felhasználását az alábbi szaporítási technikák használatával történő
tenyésztés céljára: a) természetes fedeztetés; b) petesejtek és embriók
gyűjtése és tenyésztés céljából történő felhasználása; c) olyan
tenyészállatokból származó említett sperma gyűjtése és felhasználása,
amelyeknél teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést végeztek a 27. cikknek
megfelelően vagy a 28. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson
alapuló jogi aktus szerint; d) a c) pontban említett
spermával történő mesterséges megtermékenyítés; e) a b) pontban említett
petesejtekből előállított és a c) pontban említett sperma
felhasználásával megfogant embriók testen kívüli előállítása és tenyésztés
céljából történő felhasználása. (2) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek
megfelelően az alábbiakra vonatkozó kritériumok tekintetében: a) hibrid tenyészsertések hibridtenyésztő
szervezetek általi tenyésztés céljából történő engedélyezése; b) hibrid tenyészsertések spermájának,
petesejtjeinek és embrióinak tenyésztés céljából történő gyűjtése és
felhasználása. 26. cikk
Hibrid tenyészsertések mesterséges megtermékenyítés és vizsgálat céljából
történő engedélyezése (1) A hibridtenyésztő szervezetek
nem tilthatják meg nőivarú hibrid tenyészsertésektől gyűjtött
petesejtek hibrid tenyészsertések spermájával történő mesterséges
megtermékenyítése vagy testen kívüli megtermékenyítése céljából történő felhasználását, amennyiben a spermát olyan donor
hibrid tenyészsertéstől gyűjtötték be, amelynek fajtavonalát a 27.
cikk és a III. melléklet szerinti teljesítményvizsgálatnak és genetikai értékelésnek
vetették alá. (2) Egy adott tagállamban elismert,
hibridtenyésztő szervezet által létrehozott tenyésztési nyilvántartásban
nyilvántartott hímivarú hibrid tenyészsertéseket és spermájukat egy másik
tagállamban elismert, ugyanazon keresztezéssel tenyészprogramot végrehajtó
hibridtenyésztő szervezetnek ugyanolyan feltételekkel és mennyiségi
korlátozásokkal kell engedélyeznie teljesítményvizsgálat céljából és adott
esetben genetikai értékelés céljából, mint amilyeneket az abban a tagállamban
elismert, hibridtenyésztő szervezet által az érintett keresztezésre létrehozott
tenyésztési nyilvántartásban nyilvántartott hímivarú hibrid tenyészsertésekre
és spermájukra alkalmaznak, ahol a teljesítményvizsgálatot és a genetikai
értékelést a 27. cikknek megfelelően el kell végezni. (3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában
az ezekben a bekezdésekben említett spermát olyan spermagyűjtő vagy
-tároló központban kell gyűjteni, kezelni és tárolni, amelyet hivatalosan
engedélyeztek a fenti anyagok Unión belüli kereskedelme céljából az uniós
állat-egészségügyi jogszabályoknak megfelelően. (4) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek
megfelelően a hibrid tenyészsertések mesterséges megtermékenyítés és
vizsgálat céljából történő engedélyezése feltételeinek tekintetében. V. FEJEZET
Teljesítményvizsgálat, genetikai értékelés és
származásigazolások
27. cikk
A teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés módszerei (1) Amennyiben egy, a 8. cikk (1)
bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program
teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést ír elő a fajtatiszta
tenyészmarhák, tenyészsertések, tenyészjuhok és tenyészkecskék törzskönyvben
történő osztályba sorolásához és a fenti fajokba tartozó hímivarú
tenyészállatok és spermájuk tenyésztés céljából történő engedélyezéséhez,
a tenyésztő szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy ezt a
teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést a III. mellékletben
meghatározott alábbi szabályok szerint hajtsák végre: a) szarvasmarhafélék fajtatiszta
tenyészállatai esetében az 1. részben; b) sertésfélék fajtatiszta
tenyészállatai esetében a 2. rész I. fejezetében és a 2. rész II. fejezetének
1. pontjában; c) juhfélék és kecskefélék fajtatiszta
tenyészállatai esetében a 3. részben meghatározott szabályok. (2) Amennyiben egy, a 8. cikk (1)
bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program
teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést ír elő a fajtatiszta
tenyészlovak törzskönyvben történő osztályba sorolásához és a fenti fajta
hímivarú tenyészlovak és spermájuk tenyésztés céljából történő engedélyezéséhez,
a tenyésztő szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy ezt a
teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést az I. mellékletben
meghatározott alábbi szabályok szerint hajtsák végre: a) a 2. rész 1.e) pontjában; b) a 3. rész 1.a)
pontjának i. alpontjában és 2.b) pontjának i. alpontjában meghatározott
szabályok. (3) Amennyiben egy, a 8. cikk (1)
bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program genetikai
értékelést ír elő a hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásban
történő osztályba sorolásához és a hímivarú hibrid tenyészsertések és
spermájuk tenyésztés céljából történő engedélyezéséhez, a
hibridtenyésztő szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy ezt a genetikai
értékelést a III. melléklet 2. része II. fejezetének 2. pontjában meghatározott
szabályok szerint hajtsák végre. 28. cikk
Hatáskör-átruházás és végrehajtási hatáskörök a teljesítményvizsgálat és a genetikai
értékelés követelményei tekintetében
(1) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek
megfelelően a teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés szabályai
tekintetében és szükség esetén a III. melléklet módosítása érdekében az
alábbiak figyelembe vételével: a) tudományos fejlődés; b) műszaki fejlődés; c) a belső piac működése; vagy d) az értékes genetikai erőforrások
védelmének szükségessége. (2) A 13. cikk (1) bekezdésének a)
pontjában említett független szakértői vélemény tükrében a Bizottság
végrehajtási aktusok révén egységes szabályokat állapíthat meg a teljesítményvizsgálat
és a genetikai értékelés, valamint azok eredményei tekintetében. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. 29. cikk
A teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés kijelölt intézményei (1) Amennyiben a 8. cikk (1) bekezdése
vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programjuk végrehajtásához ez
szükséges, a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek
kijelölik azt az intézetet, amely elvégzi a tenyészállatok 27. cikkben
meghatározott teljesítményvizsgálatát és genetikai értékelését. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
intézmények a) működhetnek szakosodott egységekként
egy tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet
felelőssége mellett; vagy b) a tenyésztési
programot illetékes hatóság engedélyezheti őket. (3) A tenyésztő szervezetek és
hibridtenyésztő szervezetek az általuk kijelölt intézmények naprakész jegyzékét
az (1) bekezdésnek megfelelően vezetik, és ezt az információt nyilvánosan hozzáférhetővé
teszik. 30. cikk
A 29. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt intézmények kötelezettségei (1) A tenyésztő szervezetek vagy
hibridtenyésztő szervezetek által a 29. cikk (1) bekezdése szerint
kijelölt intézmények az illetékes hatóság kérésére az alábbi információkat
bocsátják rendelkezésre: a) az elvégzett teljesítményvizsgálatok
valamennyi adatát tartalmazó nyilvántartások; b) a kijelölő
tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet és a 29. cikk (2)
bekezdése b) pontjában említett illetékes hatóság megnevezése; c) a tulajdonságok nyilvántartási
módszereinek adatai; d) a
teljesítményvizsgálat eredményeinek elemzésére használt teljesítményleírás
modelljének adatai; e) az egyes értékelt
tulajdonságok esetében a teljesítményvizsgálat eredményeinek elemzésére
használt statisztikai módszer adatai; f) az egyes értékelt tulajdonságok esetében alkalmazott
genetikai paraméterek adatai. (2) A tenyésztő szervezetek vagy
hibridtenyésztő szervezetek által a 29. cikk (1) bekezdése szerint
kijelölt intézmények nyilvánosságra hozzák és naprakészen tartják azon
tenyészállatok genetikai értékelésének az eredményeit, amelyek spermáját
mesterséges megtermékenyítésre használják. 31. cikk
Uniós referenciaközpontok kijelölése (1) A Bizottság végrehajtási aktusok
révén kijelöli az uniós referenciaközpontot, amelyik együttműködik a
tenyésztő szervezetekkel a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai teljesítményvizsgálata
és genetikai értékelési módszereinek egységesítésében. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. (2) A Bizottság végrehajtási aktusok
révén kijelölheti az uniós referenciaközpontokat, amelyek feladata a nem
szarvasmarhaféle fajtatiszta tenyészállatok teljesítményvizsgálatára és genetikai
értékelésére vonatkozó módszerek harmonizálása. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. 32. cikk
Az uniós referenciaközpontok kötelezettségei, feladatai és funkciói (1) A 31. cikk szerint kijelölt uniós
referenciaközpontok: a) betartják a IV. melléklet 1. pontjában
meghatározott követelményeket; b) elvégzik a IV. melléklet 2. pontjában
meghatározott feladatokat és funkciókat; c) együttműködnek a tenyésztő
szervezetekkel és a 29. cikk (1) bekezdése szerint a tenyésztő szervezetek
által kijelölt intézményekkel a fajtatiszta tenyészállatokra vonatkozó, a 27.
cikkben megállapított teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés egységes
alkalmazásának elősegítésében. (2) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek
megfelelően az alábbiak módosítása tekintetében: a) a IV. melléklet 1. pontjában az uniós
referenciaközpontok tekintetében meghatározott követelmények; b) a IV. melléklet 2.
pontjában az uniós referenciaközpontok tekintetében meghatározott feladatok és
funkciók. A (2) bekezdésben meghatározott, felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok megfelelően figyelembe veszik a fajtatiszta
tenyészállatok fajtáit, amelyek esetében a teljesítményvizsgálat és a genetikai
értékelés módszereit egységesíteni kell, valamint a genetikai értékelés
területén elért technikai fejlődést. (3) A Bizottság ellenőrizheti a 31.
cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint kijelölt uniós referenciaközpontokat a
következők megállapítása érdekében: a) betartják-e a IV. melléklet 1. pontjában
meghatározott előírásokat; b) elvégzik-e a IV. melléklet 2. pontjában
meghatározott feladatokat és funkciókat. Ha ezek az ellenőrzések azt állapítják meg,
hogy az uniós referenciaközpont nem végzi el a IV. melléklet 2. pontjában
meghatározott feladatokat és funkciókat, a Bizottság csökkentheti a 2009/470/EK
tanácsi határozat 31. cikke szerinti uniós pénzügyi hozzájárulást, vagy a 72.
cikk (2) bekezdésében említett eljárással visszavonhatja a kijelölést. 33. cikk
A tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelméhez szükséges
származásigazolások kibocsátása, tartalma és formátuma
(1) A tenyészállatok és
szaporítóanyagaik törzskönyvekbe történő bejegyzése vagy tenyésztési
nyilvántartásokban történő nyilvántartása céljából a tenyésztő
szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek származásigazolásokat
bocsátanak ki, amelyek a) tartalmazzák az V. mellékletben
meghatározott információkat; b) megfelelnek a (4) bekezdés szerint
elfogadott végrehajtási aktusokban meghatározott, a vonatkozó származásigazolás-mintáknak. (2) A 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9.
cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programjuk szerinti
teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést végző tenyésztő
szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek megadják a tenyészállat vagy
szaporítóanyagai számára kibocsátott származásigazolásban az alábbiakat: a) a teljesítményvizsgálatok valamennyi
rendelkezésre álló eredménye; b) a genetikai értékelés aktuális
eredményei; c) az adott állatot, a szüleit és
nagyszüleit érintő valamennyi genetikai sajátosság és genetikai hiba, a
jóváhagyott tenyésztési programban előírtak szerint. (3) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek
megfelelően az (1) bekezdés a) pontjában előírt információk, valamint
szükség esetén az V. mellékletben meghatározott származásigazolások tartalmának
módosítása tekintetében. (4) A Bizottság végrehajtási aktusok
révén létrehozza a tenyészállatok és spermájuk, petesejtjeik és embrióik
származásigazolásainak mintáit. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. 34. cikk
Eltérés a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelméhez
szükséges származásigazolások kibocsátása, tartalma és formátuma
előírásaitól
(1) A 33. cikk (1) bekezdésétől
eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy: a) olyan spermagyűjtő központok és
embriógyűjtő vagy -előállító csoportok bocsássanak ki származásigazolásokat,
amelyek az uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak megfelelően
rendelkeznek a szaporítóanyagainak kereskedelmére vonatkozó engedéllyel ; b) a
származásigazolásban feltüntetendő információkat a szarvasmarhafélék,
sertésfélék, juhfélék vagy kecskefélék fajtatiszta tenyészállatait és a hibrid
tenyészsertéseket kísérő más dokumentumok tartalmazzák, amennyiben a
törzskönyvet vagy tenyésztési nyilvántartást vezető tenyésztő szervezet
vagy hibridtenyésztő szervezet az V. melléklet 1. része 2. pontjának
megfelelően hitelesíti az egyéb dokumentumok tartalmát. c) a
származásigazolásban feltüntetendő információkat a tenyésztő
szervezet által az uniós állat-egészségügyi jogszabályok szerint a lófélék azonosítására
vonatkozóan kibocsátott azonosító dokumentum tartalmazza. (2) A 33. cikk (2)
bekezdése b) pontjától eltérve, ha a genetikai értékelés eredményei az
interneten közzétételre kerültek, a tenyésztő szervezetek vagy
hibridtenyésztő szervezetek a származásigazolásban hivatkozhatnak a
honlapra, ahol azok az eredmények elérhetők. VI. FEJEZET
Más fajba tartozó fajtatiszta tenyészállatok
kereskedelmének tenyésztéstechnikai és származástani szabályai 35. cikk
Hatáskör-átruházás és végrehajtási hatáskörök a 2. cikk i) pontjának iii.
alpontjában említett fajtatiszta tenyészállatok és szaporítóanyagaik
kereskedelmének tenyésztéstechnikai és származástani szabályai tekintetében (1) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően
a 2. cikk i) pontjának iii. alpontjában említett fajtatiszta tenyészállatok és
szaporítóanyagaik kereskedelmének tenyésztéstechnikai és származástani
szabályai tekintetében, amennyiben ez a belső piac működése vagy az
értékes genetikai erőforrások védelme érdekében szükséges, az alábbiak
vonatkozásában: a) tenyésztő szervezetek elismerése; b) tenyésztési programok
jóváhagyása; c) a fenti fajtatiszta
tenyészállatok törzskönyvekbe történő bejegyzésének feltételei; d) a fenti fajtatiszta
tenyészállatoknak tenyésztés, mesterséges megtermékenyítés, valamint
szaporítóanyagaik gyűjtése és felhasználása céljából történő, tenyésztő
szervezetek általi engedélyezése; e) a fenti fajtatiszta
tenyészállatok teljesítményvizsgálatának és genetikai értékelésének módszerei; f) a fenti fajtatiszta
tenyészállatokat előírás szerint kísérő származásigazolásokban feltüntetendő
információk. (2) Amennyiben a Bizottság elfogadta az
(1) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, végrehajtási
aktusok révén megállapítja az e cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett
származásigazolások mintáit a 2. cikk i) pontjának iii. alpontjában említett
fajtatiszta tenyészállatok és spermájuk, petesejtjeik és embrióik tekintetében. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás révén kell elfogadni. VII. FEJEZET
Harmadik országoktól történő behozatal 36. cikk
Harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek (1) A tenyésztő kérelmére a
tenyésztő szervezetek vagy hibridtenyésztő szervezetek bejegyzik vagy
nyilvántartják törzskönyveikben vagy tenyésztési nyilvántartásaikban az Unióba
behozott tenyészállatokat és azoknak az Unióba behozott szaporítóanyagból
létrejött szaporulatait, amennyiben a tenyészállatokat vagy a szaporítóanyagok
donorállatait egy harmadik országbeli állattenyésztő szervezet
törzskönyvbe bejegyezte vagy tenyésztési nyilvántartásban nyilvántartásba vette
egy olyan harmadik országban, amely: a) teljesíti a harmadik országbeli
állattenyésztő szervezetek jegyzékbe vételére vonatkozóan a 37. cikkben
meghatározott kritériumokat; b) szerepel
a Bizottságnak a tenyészállatok vagy szaporítóanyagaik származása szerinti
harmadik ország által bejelentett harmadik országbeli állattenyésztő
szervezetek jegyzékében. (2) A Bizottság vezeti, aktualizálja és
közzéteszi a harmadik országbeli állattenyésztő szervezeteknek az (1)
bekezdés b) pontjában említett jegyzékét. 37. cikk
Harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek jegyzékbe vételének kritériumai
(1) A Bizottság a 36. cikk (2)
bekezdésében meghatározott jegyzékébe kizárólag azokat a harmadik országbeli
állattenyésztő szervezetet veszi fel, amelyek tekintetében a harmadik
ország hivatalos szerv azt bizonyító dokumentációt kapott, hogy a harmadik
ország által a jegyzékbe vételre kért harmadik országbeli állattenyésztő
szervezetek teljesítik az alábbi követelményeket: a) az ugyanazon fajtával vagy keresztezéssel
tenyésztő szervezetek vagy hibridtenyésztő szervezetek által
végrehajtott tenyésztési programokkal az alábbiak tekintetében egyenértékű
tenyésztési programokat hajtanak végre: i. a tenyészállatok és szaporítóanyagaik
törzskönyvekbe történő bejegyzésére vagy tenyésztési nyilvántartásba
vételére vonatkozó szabályok; ii. tenyészállatok
tenyésztés céljából történő engedélyezésére vonatkozó szabályok; iii. tenyészállatok
szaporítóanyagai vizsgálat és tenyésztés céljából történő felhasználására
vonatkozó szabályok; iv. teljesítményvizsgálatra
és genetikai értékelésre alkalmazott módszerek; b) felügyeletét és ellenőrzését a
harmadik ország olyan hivatalos szerve végzi, amely rendelkezik a szükséges
hatáskörrel az e rendeletben meghatározott, az alábbiakra vonatkozó
szabályokkal egyenértékű szabályok érvényesítéséhez: i. tenyésztő szervezetek és
hibridtenyésztő szervezetek elismerése; ii. a tenyésztési programjaik jóváhagyása; iii. fajtatiszta tenyészállatok törzskönyvekbe
történő bejegyzése és hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásba
vétele; iv. teljesítményvizsgálatuk és genetikai
értékelésük módszerei. (2) A Bizottság a 36. cikk (2)
bekezdésében meghatározott jegyzékbe kizárólag azokat a harmadik országbeli állattenyésztő
szervezetet veszi fel, amelyek tekintetében a harmadik országnak az (1) bekezdésben
említett hivatalos szervétől bizonyító dokumentációt kapott arra nézve,
hogy a harmadik ország által a jegyzékbe vételre kért harmadik országbeli
állattenyésztő szervezetek rendelkeznek olyan eljárásrenddel, amely
biztosítja a következőket: a) a tenyésztő szervezetek által a
törzskönyvbe bejegyzett fajtatiszta tenyészállatokat bejegyezték vagy
jogosultak megkülönböztetésmentes bejegyzésre az adott harmadik országban
harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek által létrehozott,
ugyanazon fajtára vonatkozó törzskönyvekbe; b) a hibrid tenyésztő szervezetek által
a tenyésztési nyilvántartásba vett hibrid tenyészsertéseket nyilvántartásba
vették vagy jogosultak megkülönböztetésmentes nyilvántartásba vételre az adott
harmadik országban harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek által
létrehozott, ugyanazon keresztezésre vonatkozó tenyésztési nyilvántartásokban. 38. cikk
Egyenértékűségi megállapodások (1) A Bizottság végrehajtási aktusok
révén elismerheti, hogy egy harmadik ország által alkalmazott intézkedések az
alábbiak tekintetében egyenértékűek az uniós tenyésztéstechnikai
jogszabályokban előírtakkal: a) a 4. cikkben vagy a 35. cikk (1)
bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban
meghatározott tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerése
és felügyelete; b) a tenyésztő szervezeteknek és a
hibridtenyésztő szervezeteknek 8. cikk (1) bekezdésében vagy a 35. cikk
(1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban
meghatározott tenyésztési programjaik jóváhagyása; c) a tenyészállatoknak a 19. és a 24.
cikkben, illetve a 35. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson
alapuló jogi aktusban meghatározott törzskönyvekbe vagy tenyésztési
nyilvántartásokba történő bejegyzése; d) tenyészállatok
tenyésztés céljából történő engedélyezése a 21. és 25. cikkben vagy a 35.
cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban
meghatározottak szerint; e) szaporítóanyagok
tenyésztés céljából történő felhasználása a 23. cikk (1) bekezdésében vagy
a 35. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi
aktusban meghatározottak szerint; f) sperma vizsgálat
céljából történő felhasználása a 23. cikk (2) bekezdésében vagy a 35. cikk
(1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban
meghatározottak szerint; g) a 27. cikkben vagy a
35. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi
aktusban meghatározott teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. (2) Az
(1) bekezdésben említett végrehajtási aktusokat az alábbiak alapján kell
elfogadni: a) az
érintett harmadik ország által a 37. cikk (1) bekezdésének megfelelően
szolgáltatott információk és adatok alapos vizsgálata; b) adott esetben a 67. cikknek
megfelelően elvégzett ellenőrzés kielégítő eredménye. (3) Az (1) bekezdésben említett
végrehajtási aktusok határozhatják meg a tenyészállatoknak és
szaporítóanyagaiknak az érintett harmadik országból az Unióba történő
behozatalára vonatkozó feltételeket és tartalmazhatják: a) a tenyészállatokat vagy szaporítóanyagaikat
kísérő származásigazolások vagy dokumentumok jellegét és tartalmát az V.
mellékletben meghatározott előírásoknak megfelelően; b) a tenyészállatok vagy
szaporítóanyagaik Unióba történő belépésére és az Unióba történő
belépéskor elvégzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egyedi
előírásokat; c) szükség esetén azon
érintett harmadik országban működő, harmadik országbeli
állattenyésztő szervezetek jegyzékének létrehozására és módosítására vonatkozó eljárásokat,
ahonnan a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő belépése
engedélyezett. (4) A Bizottság végrehajtási aktusok révén haladéktalanul hatályon kívül
helyezi az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusokat, amennyiben az
elfogadásukkor a garanciák egyenértékűségének elismerése tekintetében megállapított
valamely feltétel már nem teljesül. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. 39. cikk
Tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő behozatalának tenyésztéstechnikai
feltételei
(1) A tenyésztők a 36. cikk (2)
bekezdésének vagy – amennyiben az egyenértékűséget a 38. cikk (1)
bekezdésének megfelelően biztosították, a 7. cikknek megfelelően
létrehozott jegyzékben szereplő harmadik országbeli állattenyésztő szervezet
törzskönyvébe bejegyzett vagy tenyésztési nyilvántartásába vett
tenyészállatokat és szaporítóanyagaikat származásigazolással ellátva
importálhatják az Unióba a 40. cikkben meghatározottak szerint, amennyiben
teljesítik az alábbi további feltételeket: a) a tenyészállatokat kísérő okmányok
tanúsítják, hogy azokat be fogják jegyezni egy tenyésztő szervezet
törzskönyvébe, vagy egy hibridtenyésztő szervezet tenyésztési
nyilvántartásába fogják venni; b) a spermát: i. olyan tenyészállatoktól
gyűjtötték, amelyeken teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést
végeztek a III. mellékletnek megfelelően, amennyiben ezeket a
vizsgálatokat és értékbecslést a 27. cikk (1) bekezdése előírja; vagy ii. azt a 23. cikk (2)
bekezdésében meghatározott teljesítményvizsgálathoz és genetikai értékeléshez
szükséges mennyiségben importálták; c) a petesejteket és embriókat olyan
tenyészállatokból gyűjtötték vagy állították elő, amelyeken
teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést végeztek a III. mellékletnek
megfelelően, amennyiben ezeket a vizsgálatokat és értékelést a 27. cikk
(1) bekezdése előírja. (2) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el 71. cikknek
megfelelően a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő behozatalára
vonatkozó tenyésztéstechnikai és származástani szabályok tekintetében a
tenyészállatok származási országára jellemző speciális tenyésztéstechnikai
helyzet figyelembe vétele érdekében. 40. cikk
Tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő behozatalára szolgáló
származásigazolások kibocsátása, tartalma és formátuma
(1) A tenyészállatok és
szaporítóanyagaik törzskönyvekbe történő bejegyzése vagy tenyésztési
nyilvántartásba vétele céljából a 39. cikk (1) bekezdésében említett
származásigazolások a) kibocsátását a 36. cikk (2) bekezdésének
megfelelően felsorolt harmadik országbeli állattenyésztő szervezet
bocsátja ki; b) tartalmazzák
az V. mellékletben meghatározott információkat; c) megfelelnek a (2)
bekezdés szerint elfogadott végrehajtási aktusokban meghatározott
származásigazolás-mintának. (2) A Bizottság
végrehajtási aktusok révén létrehozza a tenyészállatok és spermájuk,
petesejtjeik és embrióik Unióba történő behozatalára szolgáló
származásigazolások mintáit. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. 41. cikk
Eltérés a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő behozatalára
szolgáló származásigazolások kibocsátási, tartalmi és formátumra vonatkozó szabályaitól
(1) A 40. cikk (1) bekezdésének a)
pontjától eltérve a szaporítóanyagokat kísérheti a 40. cikk (1) bekezdésének a)
pontjában említett harmadik országbeli állattenyésztő szervezet nevében
egy olyan spermagyűjtő központ és állomás vagy embriógyűjtő
vagy -előállító munkacsoport által kibocsátott származásigazolás, amely az
uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak megfelelően engedéllyel
rendelkezik a fenti szaporítóanyagok Unióba történő behozatalára. (2) A 40. cikk
(1) bekezdésének b) pontjától eltérve a származásigazolásban feltüntetendő
információkat a) tartalmazhatja
a tenyészállatokat és szaporítóanyagaikat kísérő más dokumentum,
amennyiben a törzskönyvet vagy tenyésztési nyilvántartást vezető harmadik
országbeli állattenyésztő szervezet az V. melléklet 1. része 2. pontjának
megfelelően hitelesíti e dokumentumok tartalmát; b) amennyiben a genetikai értékelés
eredményeit az interneten közzétették, megadhatják arra a honlapra történő
hivatkozással, ahol az eredmények elérhetők. 42. cikk
Az Unióba behozott tenyészállatok és szaporítóanyagaik állattenyésztési
ellenőrzése
(1) A tagállamok az állat-egészségügyi
határállomáson állattenyésztési ellenőrzést végeznek a harmadik
országokból az Unióba behozott tenyészállatok és szaporítóanyagaik szállítmányain,
amelynek során okmányellenőrzést, azonosítást és fizikai ellenőrzést
végeznek a […]/EU rendelet [COM/2013/0265 final – 2013/0140 (COD)]
42. cikkének megfelelően. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a
tenyészállatok és szaporítóanyagaik importőre bemutatja az (1) bekezdésben
említett okmányellenőrzést, azonosítást és fizikai ellenőrzést
végző tisztviselőnek a származásigazolást, amelynek a 39. cikk (1)
bekezdésének megfelelően kísérnie kell a szállítmányt. 43. cikk
Az Unióba behozott fajtatiszta tenyészállatok törzskönyvbe történő
bejegyzésének feltételei (1) A tenyésztő szervezetek az
alábbi fajtatiszta tenyészállatokat bejegyzik a törzskönyvük főtörzskönyvi
részébe: a) amelyeket a 39. cikk (1) bekezdése a)
pontjának megfelelően hoztak be az Unióba; b) amelyek valamely tagállamban születtek az
alábbiak felhasználásával végzett asszisztált reprodukció eredményeképpen: i. a 39. cikk (1) bekezdése b) pontjának
megfelelően behozott sperma; ii. a 39. cikk (1)
bekezdése c) pontjának megfelelően behozott petesejt vagy embrió. (2) A tenyésztő szervezetek
bejegyzik a törzskönyvük főtörzskönyvi részébe azokat az Unióba behozott
fajtatiszta tenyészállatokat, amelyek teljesítik a 8. cikk (1) bekezdésének
vagy a 9. cikknek megfelelően jóváhagyott tenyésztési programban részt vevő
fajtára vonatkozóan meghatározott előírásokat, amennyiben a) a harmadik országbeli állattenyésztő
szervezet teljesíti a harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek jegyzékbe
vételére vonatkozóan a 37. cikkben meghatározott kritériumokat; b) a fenti fajtatiszta
tenyészállatoknak törzskönyv főtörzskönyvi részébe történő bejegyzése
szerepel a jóváhagyott tenyésztési programban; c) a fajtatiszta
tenyészállatokat származásigazolás kíséri, i. amelyet egy, az a) pontban említett
harmadik országbeli állattenyésztő szervezet bocsátott ki; ii. amely tartalmazza az V. mellékletben
meghatározott információkat. 44. cikk
Az Unióba behozott hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásba vételének
feltételei (1) A hibridtenyésztő szervezetek
tenyésztési nyilvántartásukba veszik azokat a hibrid tenyészsertéseket, a) amelyeket a 39. cikk (1) bekezdése a)
pontjának megfelelően hoztak be az Unióba; b) amelyek
egy tagállamban születtek az alábbiak felhasználásával végzett asszisztált
reprodukció eredményeképpen: i. a 39. cikk (1) bekezdése b) pontjának
megfelelően behozott sperma; ii. a 39. cikk (1)
bekezdése c) pontjának megfelelően behozott petesejt vagy embrió. (2) A hibridtenyésztő szervezetek bejegyezhetik
a tenyésztési nyilvántartásaikba azokat az Unióba behozott hibrid
tenyészsertéseket, amelyek teljesítik a 8. cikk (1) bekezdésének vagy a 9.
cikknek megfelelően jóváhagyott tenyésztési programban részt vevő
keresztezésre vonatkozóan meghatározott előírásokat, amennyiben a) a harmadik országban létesített harmadik
országbeli állattenyésztő szervezet teljesíti a 37. cikk követelményeit; b) a fenti hibrid
tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásba vétele szerepel a jóváhagyott
tenyésztési programban. VIII. FEJEZET
Más fajba tartozó fajtatiszta tenyészállatok
Unióba történő behozatalának tenyésztéstechnikai és származástani
feltételei 45. cikk
Hatáskörök átruházása és végrehajtási hatáskörök a 2. cikk i) pontjának iii.
alpontjában említett fajtatiszta tenyészállatok Unióba történő
behozatalának tenyésztéstechnikai és származástani szabályai tekintetében
(1) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek
megfelelően a 2. cikk i) pontjának iii. alpontjában említett fajtatiszta
tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő behozatalára vonatkozó
egyedi szabályok tekintetében, amennyiben ez a belső piac működése
vagy az értékes genetikai erőforrások védelme érdekében szükséges, az
alábbiak vonatkozásában: a) a harmadik országbeli állattenyésztő
szervezetek nyilvántartása; c) a fenti
fajtatiszta tenyészállatok tenyésztő szervezetek által létrehozott
törzskönyvekbe történő bejegyzésének a feltételei; c) a fenti
fajtatiszta tenyészállatoknak tenyésztés, mesterséges megtermékenyítés,
valamint szaporítóanyagaik gyűjtése és felhasználása céljából
történő, tenyésztő szervezetek általi engedélyezése; d) a fenti fajtatiszta
tenyészállatok teljesítményvizsgálatának és genetikai értékelésének a
módszerei; e) a fenti
fajtatiszta tenyészállatokat és szaporítóanyagaikat előírás szerint
kísérő származásigazolásokban feltüntetendő főbb információk. (2) Amennyiben a Bizottság elfogadta az
(1) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, végrehajtási
aktusok révén megállapítja az (1) bekezdés f) pontjában említett
származásigazolások mintáit a 2. cikk i) pontja iii. alpontjában említett
fajtatiszta tenyészállatok és spermájuk, petesejtjeik és embrióik tekintetében. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. IX. FEJEZET
A tagállamok által végzett hatósági ellenőrzések és
egyéb hivatalos tevékenységek, igazgatási segítségnyújtás, együttműködés
és jogérvényesítés 46. cikk
A hatósági ellenőrzések általános szabályai (1) Az illetékes hatóság megfelelő
gyakorisággal elvégzi a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő
szervezetek kockázati alapú, rendszeres hatósági ellenőrzéseit, az
alábbiak figyelembe vételével: a) az alábbiakkal kapcsolatos meg nem
felelés észlelt esetei: i. tenyészállatok és szaporítóanyagaik; ii. tenyésztő
szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek ellenőrzése alatt álló
tevékenységek; iii. a tenyésztők,
tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek tevékenységeinek
a helyszíne; b) a tenyésztő szervezeteknél és
hibridtenyésztő szervezeteknél elvégzett hatósági ellenőrzések eddigi
eredményeiről és az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és
származástani szabályok általuk történő betartásáról készült korábbi nyilvántartás; c) a tenyésztő
szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek által vagy kérésükre harmadik
felek által elvégzett saját ellenőrzések megbízhatósága és eredményei, melyeket
az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok
betartásának ellenőrzése érdekében végeztek; d) bármely információ,
amely a követelményeknek való meg nem felelésre utal. (2) Az illetékes hatóság megfelelő
gyakorisággal rendszeres hatósági ellenőrzéseket végez az e rendeletben
meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok szándékos
megsértésének megállapítása érdekében, figyelembe véve az (1) bekezdésben
említett kritériumok mellett a lehetséges szándékos szabálysértésre vonatkozóan
az 53. cikkben meghatározott igazgatási segítségnyújtási mechanizmusok révén
megosztott információkat és más olyan információkat, amelyek az ilyen
szabálysértés lehetőségére utalnak. (3) Bizonyos tenyészállatok és
szaporítóanyagaik kereskedelmi forgalomba hozatala előtt az e rendeletben
a tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelmi forgalomba hozatalának
feltételeként meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok
által előírt hatósági tanúsítványok és hatósági igazolások kibocsátása
érdekében elvégzett hatósági ellenőrzéseket az alábbiaknak
megfelelően kell elvégezni: a) az e rendeletben meghatározott
tenyésztéstechnikai és származástani szabályok; b) a Bizottság által a
35. és 45. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi
aktusok. (4) A hatósági ellenőrzéseket a
tenyésztő, a tenyésztő szervezet vagy a szervezet előzetes
értesítését követően kell elvégezni, amennyiben nincs komoly oka az
ellenőrzések bejelentés nélküli elvégzésének. (5) A hatósági
ellenőrzéseket lehetőleg olyan módon kell elvégezni, amely a
legkevesebb terhet jelenti a tenyésztő, a tenyésztő szervezet vagy a hibridtenyésztő
szervezet számára. (6) Az illetékes
hatóság a hatósági ellenőrzéseket egyforma gondossággal végzi el,
függetlenül attól, hogy a tenyészállatok vagy szaporítóanyagaik: a) az uniós piacon rendelkezésre állnak-e,
akár abból a tagállamból származóan, ahol a hatósági ellenőrzéseket
végzik, akár más tagállamból származóan; vagy b) harmadik országokból
kerültek be az Unióba. 47. cikk
A hatósági ellenőrzések átláthatósága (1) Az illetékes hatóság a hatósági
ellenőrzéseket nagy átláthatósággal végzi, a hatósági ellenőrzések
megszervezésére és elvégzésére vonatkozó információkat pedig nyilvánosan
elérhetővé teszi. Biztosítja az általa végzett hatósági
ellenőrzésekre vonatkozó információk rendszeres és időben
történő közzétételét, és legalább az alábbi információkat közzéteszi: a) az általa elvégzett hatósági
ellenőrzések típusa, száma és eredménye; b) a követelményeknek
való meg nem felelés általa feltárt eseteinek típusa és száma; c) azok az esetek,
amikor a 61. cikknek megfelelően intézkedéseket hozott; d) azok az esetek,
amikor a 62. cikknek megfelelően szankciókat rendelt el. (2) A Bizottság végrehajtási aktusok
révén megállapítja és szükség esetén aktualizálja az (1) bekezdésben
meghatározott információk közzétételének formátumát. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. (3) Az illetékes hatóság az értékelési
kritériumoknak való megfelelés értékelése és a hatósági ellenőrzések
eredményei alapján közzéteheti vagy más módon nyilvánosan elérhetővé
teheti az egyes tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek
értékelésére vonatkozó információkat, amennyiben az alábbi feltételek
teljesülnek: a) az értékelési kritériumok objektívak,
átláthatók és nyilvánosan elérhetőek; b) megfelelő
intézkedéseket hoztak az értékelési folyamat következetességének és
átláthatóságának biztosítása érdekében. 48. cikk
Dokumentált ellenőrzési eljárások és az ellenőrzések igazolására
irányuló, dokumentált eljárások (1) Az illetékes hatóság a hatósági
ellenőrzéseket dokumentált eljárások szerint végzi, amelyek részletes
utasításokat tartalmaznak a hatósági ellenőrzéseket végző személyzet
számára. (2) Az illetékes hatóság belső
eljárásokat alkalmaz az általa végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági
tevékenységek következetességének és hatékonyságának ellenőrzése érdekében. (3) Az illetékes
hatóság: a) korrekciós intézkedéseket hoz minden
olyan esetben, amikor a (2) bekezdésben meghatározott belső eljárások
hiányosságokat állapítanak meg a hatósági ellenőrzések és más hivatalos
tevékenységek következetessége és hatékonysága tekintetében; b) megfelelően
aktualizálja az (1) bekezdésben meghatározott dokumentált eljárásokat. 49. cikk
A hatósági ellenőrzésekre vonatkozó jelentések (1) Az illetékes hatóság az általa
elvégzett hatósági ellenőrzésekről jelentéseket készít, amelyek az
alábbiakat tartalmazzák: a) a hatósági ellenőrzések céljának
leírása; b) az alkalmazott
ellenőrzési módszerek; c) a hatósági
ellenőrzések eredménye; d) az intézkedés, amelyet
adott esetben a hatósági ellenőrzések eredményeképpen az illetékes hatóság
a tenyésztő, tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő
szervezetek számára előír. (2) Az illetékes hatóság a hatósági
ellenőrzés alá tartozó tenyésztő, tenyésztő szervezet vagy
hibridtenyésztő szervezet számára elküldi az (1) bekezdésben meghatározott
jelentés másolatát. 50. cikk
A hatósági ellenőrzések elvégzésének módszerei és technikái (1) Az illetékes hatóság a hatósági
ellenőrzéseket olyan ellenőrzési módszerek és technikák
alkalmazásával végzi, amelyek adott esetben felülvizsgálatot, vizsgálatot és ellenőrzést
is tartalmaznak. (2) A
tenyésztők, tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek
illetékes hatóság által végzett hatósági ellenőrzése adott esetben az
alábbiakat tartalmazza: a) a tenyésztő szervezetek és
hibridtenyésztő szervezetek által alkalmazott ellenőrzési rendszerek
és az ilyen ellenőrzési rendszerek által nyújtott eredmények vizsgálata; b) az alábbiak
vizsgálata: i. a tenyésztők, a tenyésztő
szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek telephelyei, irodái és
berendezései; ii. a tenyésztők tenyészállatai és
azok szaporítóanyagai; iii. a tenyésztők, a tenyésztő
szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek jelölése, bemutatása és
reklámozása; c) az e rendeletben meghatározott
tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának értékelésére
vonatkozó dokumentumok és más nyilvántartások; d) a tenyésztő
szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek tagjaival és személyzetével
folytatott beszélgetések; e) a meg nem felelés
eseteinek megállapításához szükséges egyéb tevékenységek. 51. cikk
A tenyésztők, a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő
szervezetek kötelezettségei (1) A tenyésztők, a tenyésztő
szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek biztosítják az illetékes
hatóság tisztviselői számára a szükséges hozzáférést az alábbiakhoz,
amennyiben az a hatósági ellenőrzések vagy más hivatalos tevékenységek
elvégzéséhez szükséges: a) telephelyek, irodák és berendezések; b) számítógépes információkezelési
rendszerek; c) tenyészállatok és szaporítóanyagaik; d) dokumentumok és más vonatkozó
információk. (2) A hatósági ellenőrzések vagy
más hivatalos tevékenységek során a tenyésztők, a tenyésztő
szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek segítséget nyújtanak az
illetékes hatóság tisztviselőinek feladatuk elvégzéséhez. (3) A Bizottság
végrehajtási aktusok révén szabályokat állapíthat meg az alábbiak megállapítása
érdekében: a) eljárások az illetékes hatóság
tisztségviselői számára az (1) bekezdés b) pontjában említett számítógépes
információkezelési rendszerekhez történő hozzáférés biztosítására; b) a (2) bekezdésben meghatározott, a
tenyésztők, a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő
szervezetek által az illetékes hatóság számára nyújtott segítség egységes
szabályai. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. 52. cikk
Hatáskörök átruházása a hatósági ellenőrzések és az illetékes hatóság
által a tenyészállatokkal és szaporítóanyagaikkal kapcsolatban hozandó
intézkedésekre vonatkozó egyedi szabályok tekintetében (1) A Bizottságot fel kell hatalmazni,
hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek
megfelelően az alábbiakra vonatkozó szabályok tekintetében: a) a tenyészállatok és szaporítóanyagaik hatósági
ellenőrzéseinek végrehajtása az e rendeletben meghatározott
tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának ellenőrzése
érdekében; b) az
illetékes hatóság által a hatósági ellenőrzések elvégzése révén kapott
eredmények tükrében hozandó intézkedések. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott,
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok az alábbiakat határozzák meg: a) az illetékes hatóság konkrét
felelősségei és feladatai a 46–50. cikkben meghatározottakon
túlmenően; b) azok az esetek,
amikor az illetékes hatóságnak meg nem felelés esetében a 66. cikk (1)
bekezdése szerint elfogadott végrehajtási aktusban meghatározott egy vagy több
intézkedést vagy az abban a cikkben meghatározottakon túlmenően további
intézkedéseket kell hoznia. 53. cikk
Az igazgatási nyújtás és együttműködés általános szabályai (1) Amennyiben az e rendeletben
meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok be nem tartása
több tagállamból ered, több tagállamra terjed ki, vagy hatása több tagállamot
érint, a tagállamok illetékes hatóságai a szabályok helyes alkalmazásának
biztosítása érdekében igazgatási segítséget nyújtanak egymás számára. (2) Az (1)
bekezdésben meghatározott igazgatási segítségnyújtás adott esetben magában
foglalja a tagállam illetékes hatóságának a részvételét egy másik tagállam
illetékes hatósága által végzett helyszíni hatósági ellenőrzésekben. (3) E cikk
rendelkezései azon nemzeti szabályok sérelme nélkül érvényesek, amelyek a) jogi eljárások tárgyát képező vagy
azokkal kapcsolatos dokumentumok kibocsátására vonatkoznak; b) célja természetes vagy jogi személyek
kereskedelmi érdekeinek a védelme. (4) Az illetékes hatóságok között az
54., 55. és 56. cikknek megfelelően folytatott minden kommunikáció írásban
történik. 54. cikk
Segítségnyújtás kérésre (1) Amennyiben az illetékes hatóság (a
továbbiakban: kérelmező illetékes hatóság) megítélése szerint egy másik
tagállam illetékes hatóságától (a továbbiakban: megkeresett illetékes hatóság) származó
információkra van szüksége hatósági ellenőrzések elvégzéséhez vagy
hatékony nyomon követéséhez, indokolt kérést nyújt be az adott illetékes
hatóságnak. A megkeresett illetékes hatóság indokolatlan
késedelem nélkül: a) visszaigazolja az indokolt kérés
kézhezvételét, és tájékoztatást ad a kért információk szolgáltatásához
szükséges időről; b) elvégzi az
alábbiakhoz szükséges hatósági ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat: i. valamennyi szükséges információ és az
eredeti dokumentumok vagy azok hiteles másolatának a megadása a kérelmező
illetékes hatóságnak; ii. az e rendeletben meghatározott
tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának ellenőrzése,
szükség esetén a helyszínen, a saját illetékességükön belül. (2) A kérelmező és a megkeresett illetékes
hatóság megállapodhat, hogy az előbbi tisztviselői részt vesznek az
(1) bekezdés második pontjának b)i. alpontjában említett hatósági
ellenőrzéseken. Ilyen esetekben a kérelmező illetékes hatóság
tisztviselői: a) bármikor be tudják mutatni írásos
meghatalmazásukat, amely meghatározza személyazonosságukat és hivatalos
minőségüket; b) kizárólag a folyamatban levő hatósági
ellenőrzések céljából hozzáférhetnek ugyanazon telephelyekhez és
dokumentumokhoz, mint a megkeresett illetékes hatóság jelenlevő
tisztviselője; c) saját hatáskörben nem
gyakorolhatják a hatósági ellenőrzések végrehajtásának a megkeresett illetékes
hatóság tisztviselőire ruházott hatáskörét. 55. cikk
Segítségnyújtás kérés nélkül (1) Ha az illetékes hatóság tudomást
szerez a szabályok be nem tartásáról, és az adott eset hatással lehet egy másik
tagállamra, erről saját határkörében haladéktalanul értesíti az adott
másik tagállam illetékes hatóságát. (2) Az értesített
illetékes hatóság az (1) bekezdésnek megfelelően: a) haladéktalanul visszaigazolja az
értesítés kézhezvételét; b) az értesítés kézhezvételétől
számított tíz napon belül megadja az alábbiakat: i. az (1) bekezdésben említett meg nem
felelésre vonatkozóan általa elvégezni tervezett vizsgálatokat; vagy ii. azokat az okokat,
amelyek alapján véleménye szerint nem szükségesek vizsgálatok. (3) Amennyiben az (1) bekezdésnek
megfelelően értesített illetékes hatóság a (2) bekezdés szerinti
vizsgálatok elvégzése mellett dönt, haladéktalanul tájékoztatja az
értesítő illetékes hatóságot a vizsgálatok eredményeiről és adott
esetben az annak eredményeképpen hozott intézkedésekről. 56. cikk
Segítségnyújtás szabályok be nem tartása esetében (1) Amennyiben a másik tagállamból
származó tenyészállatok és szaporítóanyagaik tekintetében végzett hatósági
ellenőrzések során az illetékes hatóság megállapítja, hogy a
tenyészállatok vagy szaporítóanyagaik nem tartják be az e rendeletben
meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályokat, és ez az adott
szabályok súlyos megsértésének minősül, a megfelelő vizsgálatok
elvégzésének biztosítása érdekében haladéktalanul értesíti a küldő
tagállam és az érintett többi tagállam illetékes hatóságát. (2) Az (1) bekezdésnek megfelelően
értesített illetékes hatóságok haladéktalanul: a) visszaigazolják a bejelentés megérkeztét,
és megadják, hogy milyen vizsgálatokat terveznek végrehajtani az (1)
bekezdésben említett meg nem felelésre vonatkozóan; b) kivizsgálják az
ügyet, meghoznak minden szükséges intézkedést, és tájékoztatják a
bejelentő illetékes hatóságot az általuk végzett hatósági ellenőrzések
jellegéről, a hozott döntésekről és az ilyen döntések okairól. (3) Ha az (1) bekezdésben említett
bejelentő illetékes hatóság megalapozottan feltételezi, hogy a (2)
bekezdésnek megfelelően az értesített illetékes hatóságok által végzett
vizsgálatok vagy hozott intézkedések nem megfelelően kezelik a meg nem
felelés megállapított előfordulását, az értesített illetékes hatóságokat
további hatósági ellenőrzések vagy intézkedések végrehajtására kérik fel. Ilyen esetekben: a) a két tagállam illetékes hatóságai
megpróbálnak megállapodásra jutni az alkalmazandó megközelítés tekintetében
annak érdekében, hogy megfelelően kezeljék az e cikk (1) bekezdésében
említett meg nem felelést, beleértve hatósági ellenőrzések közös,
helyszíni végrehajtását az 53. cikk (2) bekezdésének és az 54. cikk (2)
bekezdésének megfelelően; b) haladéktalanul
tájékoztatják a Bizottságot, amennyiben nem tudnak megállapodásra jutni a
megfelelő intézkedések tekintetében. (4) Ha egy másik tagállamból származó
tenyészállatok és szaporítóanyagaik tekintetében végzett hatósági
ellenőrzések az (1) bekezdésben említett szabályok ismételt be nem
tartását mutatják, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága
haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállam illetékes
hatóságait. 57. cikk
Harmadik országoktól a szabályok be nem tartására vonatkozóan kapott
információk (1) Ha egy illetékes hatóságot egy
harmadik ország olyan esetről tájékoztat, amely során az e rendeletben
meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályokat nem tartják be,
erről indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell: a) a Bizottságot, ha ez uniós szintű
jelentőséggel bír vagy bírhat; b) a többi
érintett tagállam illetékes hatóságát. (2) Az e rendeletnek megfelelően
végzett hatósági ellenőrzések és vizsgálatok révén kapott információk
közölhetők az (1) bekezdésben említett harmadik országgal, amennyiben: a) az információkat szolgáltató illetékes
hatóságok hozzájárulnak az ilyen közléshez; b) a harmadik ország vállalta az uniós
szabályok be nem tartását jelentő vagy arra utaló gyakorlatokra vonatkozó
bizonyíték megszerzéséhez szükséges segítség nyújtását; c) a személyes adatok harmadik országok
számára történő közlésére vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat
betartják. 58. cikk
A Bizottság általi összehangolt segítségnyújtás és nyomon követés (1) A Bizottság haladéktalanul
összehangolja az illetékes hatóság által az e fejezet szerint hozott
intézkedéseket, amennyiben: a) a Bizottság számára rendelkezésre álló
információk arra utalnak, hogy bizonyos szabályok be nem tartását jelentő
vagy arra utaló tevékenységek: i. hatása több tagállamban jelentkezik
vagy jelentkezhet; vagy ii. több tagállamban
folyhatnak; b) az érintett tagállamok illetékes
hatóságai nem tudnak megállapodásra jutni az adott szabályok be nem tartásának
megfelelő kezeléséhez szükséges fellépésről. (2) Az (1) bekezdésben említett
esetekben a Bizottság: a) az érintett tagállammal
együttműködésben vizsgáló bizottságot küld helyszíni hatósági
ellenőrzés elvégzésére; b) felkéri a küldő
tagállam illetékes hatóságát és adott esetben a többi érintett tagállamot, hogy
megfelelően erősítsék hatósági ellenőrzéseiket, és készítsenek
jelentést az általuk hozott intézkedésekről; c) a
fenti esetekre vonatkozó információkat benyújtja a 72. cikk (1) bekezdésében
említett Bizottságnak az (1) bekezdés a) pontjában említett meg nem felelés
eseteinek orvoslását célzó intézkedésekre vonatkozó javaslatokkal együtt. 59. cikk
Hatósági ellenőrzések finanszírozásának általános elve (1) A tagállamok biztosítják, hogy
megfelelő pénzügyi források álljanak rendelkezésre a személyzet
biztosításához és további erőforrások nyújtásához, amelyek az illetékes
hatóság számára szükségesek a hatósági ellenőrzések és egyéb hivatalos
tevékenységek végzéséhez. (2) A tagállamok
díjakat szedhetnek be az általuk végzett hatósági ellenőrzések során
felmerült költségek fedezésére. 60. cikk
Az illetékes hatóságok jogérvényesítési intézkedésekre vonatkozó általános
kötelezettségei (1) Az e fejezet szerinti fellépés során
az illetékes hatóságok elsőbbséget biztosítanak a szabályok be nem
tartásának megszüntetését vagy a tenyészállatok és szaporítóanyagaik
kereskedelmére gyakorolt hatásának minimalizálását célzó intézkedéseknek. (2) A szabályok be
nem tartásának gyanúja esetében az illetékes hatóságok vizsgálatot folytatnak a
gyanú megerősítése vagy megcáfolása érdekében. (3) Amennyiben a célok érdekében ez
szükséges, a (2) bekezdésben említett vizsgálat részét képezi a tenyészállatok
és szaporítóanyagaik, valamint a tenyésztők, a tenyésztő szervezetek
és a hibridtenyésztő szervezetek hatósági ellenőrzéseinek megfelelő
időtartamon keresztül történő megerősítése. 61. cikk
Vizsgálatok és intézkedések szabályok be nem tartásának megállapítása esetében (1) Amennyiben szabályok be nem tartását
állapították meg, az illetékes hatóságok: a) elvégzik a szabályok be nem tartása
eredetének és kiterjedésének meghatározásához és a tenyésztők, a tenyésztő
szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek felelősségének
megállapításához szükséges további vizsgálatokat; b) megfelelő
intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy a tenyésztők,
tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek orvosolják a
szabályok be nem tartását, és megakadályozzák a további előfordulását. Az illetékes hatóságok a szükséges intézkedésekre
vonatkozó döntéshozatal során figyelembe veszik a szabályok be nem tartásának jellegét,
valamint a tenyésztő, a tenyésztő szervezet vagy a hibridtenyésztő
szervezet tekintetében a szabályok betartásával kapcsolatos tapasztalatokat. (2) Az értesített illetékes hatóságok az
(1) bekezdésnek megfelelő fellépés során adott esetben: a) elhalasztják a fajtatiszta tenyészállatok
törzskönyvekbe történő bejegyzését és hibrid tenyészsertések tenyésztési
nyilvántartásba vételét; b) elrendelik az e rendelet szerint
tenyésztésre szánt állatok vagy szaporítóanyagaik státuszának a módosítását
vagy korrekciós tájékoztatás nyújtását a tenyésztők számára; c) korlátozzák vagy
megtiltják a 2. cikk szerint tenyészállatként vagy szaporítóanyagként
meghatározott állatok és szaporítóanyagaik kereskedelmét, az Unióba
történő behozatalát, harmadik országokba történő kivitelét, megtiltják
vagy elrendelik visszavitelüket a küldő tagállamba; d) elrendelik, hogy a
tenyésztő, tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet
növelje saját ellenőrzéseinek gyakoriságát; e) elrendelik a
tenyésztő, tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet
bizonyos érintett tevékenységei gyakoribb vagy rendszeres hatósági
ellenőrzését; f) elrendelik az érintett
tenyésztő, tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet
tevékenységei egészének vagy egy részének és adott esetben az általa
működtetett vagy használt internetes oldalak megfelelő időszakra
történő beszüntetését és felfüggeszti a tenyésztő szervezet vagy
hibridtenyésztő szervezet által végrehajtott tenyésztési program
jóváhagyását, amennyiben a tenyésztő szervezet vagy a hibridtenyésztő
szervezet ismételten, folyamatosan vagy általában nem tartja be a 8. cikk (1)
bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program
előírásait; g) elrendelik a tenyésztő szervezet
vagy a hibridtenyésztő szervezet számára a 4. cikk (2) bekezdése szerint
megadott elismerés visszavonását, ha az adott tenyésztő szervezet vagy
hibridtenyésztő szervezet igazgatási gyakorlata a 4. cikk (2) bekezdése c)
pontja előírásainak az ismételt, folyamatos vagy általános be nem tartását
mutatja; h) az e rendeletben meghatározott
tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának biztosítása
érdekében meghozzák az illetékes hatóságok által megfelelőnek ítélt
további intézkedéseket. (3) Az illetékes hatóságok megadják az
alábbiakat az érintett tenyésztő, tenyésztő szervezet vagy
hibridtenyésztő szervezet vagy képviselője számára: a) írásos értesítés az (1) és (2) bekezdésnek
megfelelően hozandó intézkedésre vagy fellépésre vonatkozó
döntésükről a döntés indoklásával együtt; és b) tájékoztatás a fenti
döntések elleni fellebbezésre vonatkozó jogokról és az alkalmazandó eljárásról
és határidőkről. (4) Az e cikk szerint felmerülő
minden költséget a felelős tenyésztő, tenyésztő szervezet vagy
hibridtenyésztő szervezet visel. 62. cikk
Szankciók A tagállamok meghatározzák az e rendelet
rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és meghozzák a
végrehajtásuk biztosításához szükséges valamennyi intézkedést. A meghatározott
szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell
lenniük. A tagállamok
legkésőbb a 74. cikk második bekezdésében meghatározott határidőig
tájékoztatják a Bizottságot ezekről a rendelkezésekről, és
haladéktalanul értesítik az őket érintő későbbi módosításokról. X. FEJEZET
A Bizottság általi ellenőrzések 1. szakasz
Bizottsági ellenőrzések a tagállamokban 63. cikk
Bizottsági ellenőrzések a tagállamokban (1) A Bizottság szakértői
ellenőrzéseket végeznek az egyes tagállamokban az alábbiak érdekében: a) az e rendeletben meghatározott
tenyésztéstechnikai és származástani szabályok általános alkalmazásának
ellenőrzése; b) a 46. cikkben
említett nemzeti ellenőrzési rendszerek működésének és az azokat
működtető illetékes hatóságoknak az ellenőrzése; c) az alábbiak
vizsgálata és azokra vonatkozó információk gyűjtése: i. hatósági ellenőrzések és jogérvényesítési
gyakorlatok; ii. az e rendeletben meghatározott
tenyésztéstechnikai és származástani szabályok alkalmazása vagy végrehajtása
során fellépő jelentős vagy rendszeres problémák; iii. felmerülő
problémák vagy új fejlemények a tagállamokban. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
bizottsági ellenőrzéseket a tagállamok illetékes hatóságaival
együttműködésben kell megszervezni és tartalmazhatnak a hatósági
ellenőrzéseket végrehajtó illetékes hatóságok személyzetével
együttműködésben lefolytatott helyszíni ellenőrzéseket. (3) A tagállamok
szakértői segítséget nyújthatnak a Bizottság szakértőinek. A Bizottság szakértőit kísérő nemzeti
szakértők ugyanolyan hozzáférési jogokkal rendelkeznek mint a Bizottság
szakértői. 64. cikk
Jelentések a Bizottság tagállamokban lefolytatott ellenőrzéseiről (1) A Bizottság: a) elkészíti a Bizottság által végzett fenti
ellenőrzések megállapításaira vonatkozó jelentés tervezetének másolatát, és
véleményezésre elküldi annak a tagállamnak, ahol a Bizottság a 63. cikk (1)
bekezdésének megfelelően ellenőrzéseket végzett; b) elkészíti a Bizottság
által végzett fenti ellenőrzések megállapításaira vonatkozó végleges
jelentést, figyelembe véve a tagállamnak az a) pontban említett észrevételeit; c) közzéteszi az a) és
b) pontban meghatározott végleges jelentést és a tagállam észrevételeit. (2) Adott esetben a Bizottság a tagállamok
által meghozandó korrekciós és megelőző intézkedéseket javasolhat az
(1) bekezdés b) pontjában meghatározott végleges jelentésében, amelyek célja a
Bizottság 63. cikk (1) bekezdésének megfelelően végzett ellenőrzései
során azonosított konkrét vagy rendszeres hiányosságok kezelése. 65. cikk
A tagállamok kötelezettségei a Bizottság ellenőrzései tekintetében (1) A Bizottságnak a 63. cikk (1)
bekezdésében meghatározott ellenőrzéseinek lefolytatása során a Bizottság
támogatása érdekében a tagállamok: a) megadják a szükséges segítséget,
dokumentációt és egyéb technikai támogatást, amelyet a Bizottság szakértői
kérnek annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen el tudják végezni a
Bizottság ellenőrzéseit; b) biztosítják, hogy a
Bizottság szakértői bejuthassanak valamennyi helyszínre vagy azok részeire,
és hozzáférhessenek a Bizottság ellenőrzéseinek lefolytatásához szükséges
információkhoz, beleértve a számítógépes rendszereket. (2) A tagállamok megfelelő nyomon
követési intézkedéseket hoznak a 64. cikk (1) bekezdésének b) pontjában
meghatározott végleges jelentésben megállapított ajánlások tükrében az e
rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok
betartásának biztosítása érdekében. 66. cikk
A tagállami ellenőrzési rendszer súlyos hibája (1) Ha a Bizottság valamely tagállami
ellenőrzési rendszer súlyos hibájára vonatkozó bizonyítékkal rendelkezik,
és ez a hiba az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és
származástani szabályok széles körű megsértését eredményezheti,
végrehajtási aktusok révén elfogad egy vagy több intézkedést az alábbi
intézkedések közül, amelyek a hiba megszüntetéséig alkalmazandóak: a) a hatósági ellenőrzési rendszer
hibája által érintett tenyészállatok vagy szaporítóanyagaik kereskedelmének a megtiltása; b) a II. fejezetben
meghatározottakon túlmenő különös feltételek a tenyésztő szervezetek
és hibridtenyésztő szervezetek elismerése, a tenyésztési programok
jóváhagyása vagy a tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelme tekintetében; c) egyéb megfelelő
ideiglenes intézkedések. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
intézkedéseket csak azután kell elfogadni, hogy az érintett tagállam kérésre
nem orvosolta a helyzetet a Bizottság által megadott határidőn belül. 2. szakasz
Bizottsági ellenőrzések harmadik országokban 67. cikk
Bizottsági ellenőrzések harmadik országokban (1) A Bizottság szakértői
bizottsági ellenőrzéseket végezhetnek harmadik országokban az alábbiak
érdekében: a) annak ellenőrzése, hogy a
tenyészállatok és szaporítóanyagaik tekintetében a harmadik ország
jogszabályaiban meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok
ugyanolyan garanciákat nyújtanak, mint az e rendeletben az Unió vonatkozásában
meghatározott szabályok; b) annak
ellenőrzése, hogy az érintett harmadik országban alkalmazott
ellenőrzési rendszer biztosítani tudja, hogy a tenyészállatok és
szaporítóanyagaik Unióba exportált szállítmányai megfelelnek az e rendelet VII.
fejezetében megállapított, vonatkozó előírásoknak; c) információk
gyűjtése azon ismétlődő esetek okainak tisztázása érdekében,
amikor az Unióba behozott tenyészállatok és szaporítóanyagaik nem felelnek meg az
Unióba történő behozatalhoz előírt tenyésztéstechnikai és
származástani feltételeknek, amelyek tekintetében a megfelelést indokolatlanul
igazolták. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
bizottsági ellenőrzések különösen az alábbiakra vannak tekintettel: a) a tenyészállatok és szaporítóanyagaik
tekintetében a harmadik ország tenyésztéstechnikai és származástani
jogszabályai; b) a harmadik ország
illetékes hatóságának szervezeti felépítése, hatásköre és függetlensége, az azt
ellenőrző felügyelet, valamint az a) pontban meghatározott
jogszabályok hatékony érvényesítéséhez rendelkezésére álló jogkör; c) a hatósági
ellenőrzések végrehajtásában részt vevő személyzet képzése; d) a harmadik országban
az illetékes hatóság rendelkezésére álló erőforrások; e) dokumentált
ellenőrzési eljárások és prioritásokon alapuló ellenőrzési rendszerek
megléte és működése; f) más harmadik
országokból érkező tenyészállatok és szaporítóanyagaik hatósági
ellenőrzésének mértéke és működése; g) a biztosítékok,
amelyeket a harmadik ország nyújt az e rendeletben meghatározott
tenyésztéstechnikai és származástani szabályokban megállapított követelmények betartása
vagy az azokkal egyenértékű követelmények tekintetében. 68. cikk
A harmadik országokban végzett bizottsági ellenőrzések gyakorisága és
megszervezése (1) A harmadik országokban végzett bizottsági
ellenőrzések gyakoriságát az alábbiak alapján kell meghatározni: a) az e rendeletben meghatározott
tenyésztéstechnikai és származástani szabályok; b) a harmadik
országból az Unióba behozott tenyészállatok és szaporítóanyagaik mennyisége és jellege; c) a Bizottság által már
elvégzett hatósági ellenőrzések eredménye; d) a harmadik országból
az Unióba behozott tenyészállatok és szaporítóanyagaik hatósági ellenőrzéseinek
és a tagállamok illetékes hatóságai által elvégzett további hatósági
ellenőrzéseknek az eredményei. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
bizottsági ellenőrzések hatékonyságának és eredményességének
elősegítése érdekében a Bizottság azok elvégzése előtt kérheti a
harmadik országtól az alábbiak biztosítását: a) a 37. cikk (1) bekezdésének b) pontjában
említett információk; b) adott esetben az
adott harmadik országban lefolytatott hatósági ellenőrzések írásos
jegyzőkönyvei. (3) A Bizottság a tagállamokból származó
szakértőket jelölhet ki saját szakértői támogatására az (1)
bekezdésben meghatározott ellenőrzések során. 69. cikk
A Bizottság jelentése a szakértői által harmadik országokban végzett ellenőrzésekről (1) Ha a 67. cikk (1) bekezdésének
megfelelően bizottsági ellenőrzést folytattak le, a Bizottság: a) elkészíti és véleményezésre elküldi annak
a harmadik országnak, ahol azokat lefolytatták, a bizottsági ellenőrzések
megállapításaira vonatkozó jelentés tervezetének másolatát; b) elkészíti a
szakértői által végzett bizottsági ellenőrzések megállapításaira
vonatkozó végleges jelentést, figyelembe véve azon harmadik ország észrevételeit,
ahol azokat lefolytatták; c) közzéteszi a végleges
jelentést és azon harmadik ország észrevételeit, ahol azokat lefolytatták. (2) Adott esetben a Bizottság a harmadik
ország által meghozandó korrekciós és megelőző intézkedéseket
javasolhat az (1) bekezdésben meghatározott végleges jelentésében, amelyek
célja a 67. cikk (1) bekezdésének megfelelően lefolytatott bizottsági
ellenőrzések során a szakértői által azonosított konkrét vagy
rendszeres hiányosságok kezelése. 70. cikk
Különös intézkedések meghatározása tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba
történő behozatala tekintetében
(1) Ha bizonyíték van arra, hogy az e
rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok széles
körű, súlyos megsértése állhat fenn, a Bizottság végrehajtási aktusok
révén a szabályok megsértésének megszüntetéséhez szükséges különös
intézkedéseket fogad el. A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
különös intézkedések a Kombinált Nómenklatúrában szereplő kódokra
történő hivatkozás révén meghatározzák a tenyészállatokat és
szaporítóanyagaikat, és az alábbiakat foglalhatják magukban: a) az (1) bekezdésben említett szabályokat
be nem tartó érintett harmadik országokból származó vagy onnan küldött
tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő behozatalának
megtiltása tenyésztéstechnikai okokból; b) annak előírása,
hogy az (1) bekezdésben említett szabályokat be nem tartó érintett harmadik
országokból származó vagy onnan küldött tenyészállatok és szaporítóanyagaik i. konkrét ellenőrzését elvégezzék az
Unióba történő küldésük vagy behozataluk előtt; ii. hivatalos bizonyítvánnyal
vagy más bizonyítékkal rendelkezzenek, amely tanúsítja, hogy a tenyészállatok
vagy szaporítóanyagaik teljesítik az e rendelet VII. fejezetében vagy a 45.
cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban
meghatározott előírásokat; c) annak
előírása, hogy a b) pont ii. alpontjában említett bizonyítékot
meghatározott formátumban biztosítsák; d) az (1) bekezdésben
említett szabályok be nem tartásának orvoslásához szükséges további
intézkedések. (3) A (2) bekezdésben meghatározott
különös intézkedések elfogadásakor figyelembe kell venni a következőket: a) a 67. cikk (2) bekezdésének
megfelelően gyűjtött információk; b) az (1) bekezdésben
említett szabályokat be nem tartó, érintett harmadik országok által biztosított
tovább információk; c) szükség esetén a 67.
cikk (1) bekezdésében meghatározott bizottsági ellenőrzések eredményei. (4) A Bizottság figyelemmel kíséri a
helyzetet, és a helyzet alakulásától függően a 72. cikk (2) bekezdésében
megállapított eljárásnak megfelelően módosítja vagy hatályon kívül helyezi
az elfogadott intézkedéseket. XI. FEJEZET
Felhatalmazás és végrehajtás 71. cikk
A felhatalmazás gyakorlása (1) 1. A Bizottság az e cikkben
meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló
jogi aktusok elfogadására. (2) A Bizottság az e rendelet
hatálybalépését követő naptól kezdődően, határozatlan időre
felhatalmazást kap a 4. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében, a 17.
cikk (4) bekezdésében, a 19. cikk (4) bekezdésében, a 20. cikk (2)
bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 23. cikk (4) bekezdésében, a 24.
cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk (1) bekezdésében, a 32. cikk (2)
bekezdésében, a 33. cikk (3) bekezdésében, 35. cikk (1) bekezdésében, a 39.
cikk (2) bekezdésében, a 45. cikk (1) bekezdésében és az 52. cikk (1)
bekezdésében említettek szerint jogi aktusok elfogadására. (3) Az Európai Parlament vagy a Tanács a
4. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (4)
bekezdésében, a 19. cikk (4) bekezdésében, a 20. cikk (2) bekezdésében, a 21.
cikk (2) bekezdésében, a 23. cikk (4) bekezdésében, a 24. cikk (2)
bekezdésében, a 28. cikk (1) bekezdésében, a 32. cikk (2) bekezdésében, a 33.
cikk (3) bekezdésében, a 35. cikk (1) bekezdésében, a 39. cikk (2) bekezdésében,
a 45. cikk (1) bekezdésében és az 52. cikk (1) bekezdésében említett
felhatalmazást bármikor visszavonhatja. A
visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott
felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt
kihirdetését követő napon, illetve az ott megjelölt későbbi napon lép
hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A Bizottság a
felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és
egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) A 4. cikk (3)
bekezdésének, a 8. cikk (3) bekezdésének, a 17. cikk (4) bekezdésének, a 19.
cikk (4) bekezdésének, a 20. cikk (2) bekezdésének, a 21. cikk (2) bekezdésének,
a 23. cikk (4) bekezdésének, a 24. cikk (2) bekezdésének, a 28. cikk (1)
bekezdésének, a 32. cikk (2) bekezdésének, a 33. cikk (3) bekezdésének, a 35.
cikk (1) bekezdésének, a 39. cikk (2) bekezdésének, a 45. cikk (1) bekezdésének
és az 52. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson
alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha sem az Európai Parlament, sem a
Tanács nem emel kifogást a jogi aktus ellen a Parlamentnek és a Tanácsnak
küldött értesítéstől számított két hónapon belül, vagy ha ezen
időszak lejárta előtt mind az Európai Parlament, mind a Tanács
értesítette a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament
vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal
meghosszabbodik. 72. cikk
Vizsgálóbizottsági eljárás (1) A Bizottságot a 77/505/EGK tanácsi határozat szerint létrehozott
Állattenyésztés-technikai Állandó Bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU
rendelet szerinti bizottság. (2) E bekezdésre történő hivatkozás
esetében a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó. Amennyiben a bizottság véleményét írásos eljárás
révén kérik ki, az eljárást eredmény nélkül meg kell szüntetni, ha a vélemény
megadására adott határidőn belül a bizottság elnöke úgy dönt, vagy a
bizottság tagjai egyszerű szavazattöbbséggel azt kérik. (3) Az e bekezdésre történő
hivatkozás esetében a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével összefüggésben
értelmezett 8. cikke alkalmazandó. XII. FEJEZET
Záró rendelkezések 73. cikk
Hatályon kívül helyezés (1) A 87/328/EGK, 88/661/EGK,
89/361/EGK, 90/118/EGK, 90/119/EGK, 90/427/EGK, 91/174/EGK, 94/28/EK és
2009/157/EK tanácsi irányelv és a 96/463/EK tanácsi határozat hatályát veszti. (2) A hatályon kívül helyezett
irányelvekre és a hatályon kívül helyezett 96/463/EK határozatra történő
hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a
VII. mellékletben szereplő korrelációs táblázatnak megfelelően kell
értelmezni. 74. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet [éééé//hh/n]-tól
alkalmazandó [date to be inserted: please insert the first day of the
eighteen month following the date referred to in the first paragraph.] Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, -án/-én. az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök I. MELLÉKLET A II. fejezetben említett
törzskönyveket vagy tenyésztési nyilvántartásokat létrehozó vagy vezető
tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek 1. rész
A 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott tenyésztő szervezetek és
hibridtenyésztő szervezetek elismerésére vonatkozó általános
előírások A 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően
történő elismeréshez egy törzskönyvet létrehozó vagy vezető
tenyésztő szervezetnek vagy egy tenyésztési nyilvántartást létrehozó vagy
vezető hibridtenyésztő szervezetnek a következőket kell
teljesítenie: 1. jogi személyiséggel rendelkezik
annak a tagállamnak a jogszabályai szerint, ahol az elismerés iránti kérelmet
benyújtották; 2. jogilag és
pénzügyileg független az illetékes hatóságtól; 3. benyújtja
az illetékes hatóság számára az alábbiakat igazoló dokumentumokat: a) rendelkezik
elégséges szakképzett személyzettel, megfelelő eszközökkel és berendezésekkel
a 8. cikk (1) bekezdése és adott esetben a 9. cikk szerint jóváhagyandó
tenyésztési programja hatékony végrehajtásához; b) el tudja
végezni vagy elvégzi a 8. cikk (1) bekezdése és adott esetben a 9. cikk szerint
jóváhagyandó tenyésztési programjában szereplő tenyészállatok
származásának nyilvántartásához szükséges ellenőrzéseket; c) rendelkezhet vagy
rendelkezik tenyészállatok elegendően nagy állományával és elégséges számú
tenyésztővel a tevékenység földrajzi területén, ahol a 8. cikk (1) bekezdése
és adott esetben a 9. cikk szerint jóváhagyandó tenyésztési programját
végrehajtják a fajta vagy a keresztezés javítása vagy a fajta megőrzése
érdekében; d) létrehozhat és
felhasználhat állatállomány teljesítményére vonatkozó adatokat,, amelyek a 8. cikk
(1) bekezdése és adott esetben a 9. cikk szerint jóváhagyandó tenyésztési
programjának végrehajtásához szükségesek; e) amennyiben a
tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet a tenyésztők
tagságát írja elő, az alábbiakról rendelkező eljárásrendet fogadott
el: i. egyenlő elbánás a tagsággal
rendelkező vagy azt kérelmező tenyésztőkkel szemben, akik a
tenyészállataikat az azon a földrajzi területen belül elhelyezkedő
gazdaságban tartják, ahol a jóváhagyott tenyésztési programot végrehajtják; ii. azon, tagsággal
rendelkező tenyésztők kérésére nyújtott bizonyos szolgáltatások, akik
a tenyészállataikat elviszik az azon a földrajzi területen kívül levő gazdaságba,
ahol a jóváhagyott tenyésztési programot végrehajtják; f) eljárásrendet fogadott el a tenyésztőkkel
fennálló viták rendezésére, amelyek a tenyészállatok teljesítményvizsgálatából
és genetikai értékeléséből, a tenyészértékek szerinti osztályokba
sorolásból és a tenyészállatok szaporítóanyagai tenyésztés céljából
történő engedélyezéséből, gyűjtéséből és felhasználásából
erednek. 2. rész
A 8. cikk (1) bekezdésében és a 9. cikkben meghatározott tenyésztő
szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek által végrehajtott tenyésztési
programok jóváhagyására vonatkozó általános követelmények 1. Tenyésztési programja jóváhagyásának
a megszerzéséhez a tenyésztő szervezetnek vagy hibridtenyésztő
szervezetnek az alábbi információkat kell benyújtania az illetékes hatóságnak a
8. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk szerint: a) a törzskönyvben
vagy tenyésztési nyilvántartásban szereplő fajta vagy – hibrid
tenyészsertések esetében – a keresztezés neve és részletes jellemzői a
többi törzskönyvben vagy tenyésztési nyilvántartásban bejegyzett vagy
nyilvántartott hasonló tenyészállatokkal való összetévesztés megelőzése
érdekében; b) az egyes
tenyészállatok azonosítására szolgáló rendszer, amely biztosítja, hogy a
tenyészállatokat csak akkor jegyzik be egy törzskönyvbe vagy tenyésztési
nyilvántartásba, ha azokat legalább az érintett állatfajták azonosítására és
regisztrációjára vonatkozó uniós állat-egészségügyi jogszabályok szerint
azonosították; c) a törzskönyvekbe
bejegyzett vagy regisztrált és bejegyzésre jogosult fajtatiszta tenyészállatok
vagy tenyésztési nyilvántartásba vett hibrid tenyészsertések származásának
nyilvántartására szolgáló rendszer; d) a tenyésztési program
célkitűzései és a tenyészállatok kiválasztására vonatkozó részletes
értékelési kritériumok, amelyeknek egy új fajtára vonatkozó törzskönyv
létrehozása esetében tartalmazniuk kell az új fajta létrehozását igazoló
részletes körülményeket; e) a
teljesítményvizsgálat eredményeinek létrehozása, nyilvántartása, közlése és
felhasználása, valamint – amennyiben a 27. cikknek megfelelően ez
szükséges – genetikai értékelés elvégzése céljából annak érdekében használt
rendszerek, hogy felbecsüljék a tenyészállatok genetikai értékét a fajta
javítása, kiválasztása vagy megőrzése vagy a keresztezés javítása
céljából; f) a törzskönyv
főtörzskönyvi része osztályokra bontásának részletes szabályai, amennyiben
különböző kritériumok vagy eljárások léteznek a törzskönyvbe bejegyzett
fajtatiszta tenyészállatok tenyészérték szerinti osztályokba sorolására; g) amennyiben
szükséges, a más törzskönyvbe már felvett leszármazás törzskönyvekbe
történő felvételére szolgáló rendszerek. 2. A
tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek átlátható módon,
időben tájékoztatják az illetékes hatóságot, a tagjaikat, valamint a 10.
cikk (2) bekezdésében említett tenyésztőket az 1. pontban említett
információk változásairól. 3. rész
Lófélék fajtatiszta tenyészállatai törzskönyvét létrehozó vagy vezető
tenyésztő szervezetekre vonatkozó egyedi követelmények
1. A lófélék fajtatiszta
tenyészállataira a 2. rész 1. pontjában meghatározottak mellett az alábbi
egyedi követelmények vonatkoznak: a) Egy tenyésztő szervezet bejelentheti
az illetékes hatóságnak, hogy az általa létrehozott törzskönyv a tenyésztési
programjában szereplő fajta eredetét nyilvántartó törzskönyv, amennyiben a
tenyésztő szervezet: i. múltbeli nyilvántartással rendelkezik
arról, hogy a 2. rész 1. pontjában meghatározott szabályokat létrehozta és
közzétette; ii. bizonyítja, hogy a
4. cikk (1) bekezdésében említett kérelem idején egyetlen más ismert,
ugyanabban a tagállamban, egy másik tagállamban vagy egy harmadik országban
elismert tenyésztő szervezet sem, amely ugyanazon fajta vonatkozásában
törzskönyvet hozott létre, és amely a 2. rész 1. pontjában meghatározott
szabályokat megállapította és közzétette; iii. szorosan együttműködik a b)
pontban említett tenyésztő szervezetekkel, különösen a 2. rész 2.
pontjában meghatározott általános követelmények céljából; iv. szükség esetén
létrehozott a magatartási kódexét érintő megkülönböztetésmentességi
szabályokat az azonos fajtára vonatkozóan olyan tenyésztő szervezetek által
létrehozott törzskönyvek tekintetében, amelyeket nem tartanak nyilván a 37.
cikk (2) bekezdésének megfelelően. b) Egy tenyésztő szervezet bejelentheti
az illetékes hatóságnak, hogy az általa létrehozott törzskönyv a tenyésztési
programjában szereplő fajta kapcsolódó méneskönyve, amennyiben: i. a tenyésztési programjában szerepelnek
az a) pontban említett, ugyanannak a fajtának az eredetére vonatkozó
törzskönyvet vezető tenyésztő szervezet által létrehozott szabályok; ii. az i. pontban
említett szabályok alkalmazására vonatkozó információkat és azok forrását
közzétette; iii. megfelelő mechanizmusokat
alkalmaz, és vállalja, hogy időben módosítja a 8. cikk (1) bekezdése vagy
a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programjára vonatkozó szabályokat az
a) pontban említett, a fajta eredetére vonatkozó törzskönyvet vezető
tenyésztő szervezet által létrehozott szabályok módosításainak
megfelelően. 2. Az alábbi
eltérések alkalmazandók a lófélék fajtatiszta tenyészállataira: a) Az 1. rész 3.e) pontjának i. alpontjától
eltérve, amennyiben egy, a VI. mellékletben leírt, az Unió területén lévő
fajta tekintetében több tenyésztő szervezet létezik, amelyek az adott
fajtára vonatkozó törzskönyveket vezetnek, és a 8. cikk (1) bekezdésének
megfelelően jóváhagyott tenyésztési programjuk lefedi az érintett terület
egészét, a fenti tenyésztő szervezetek által létrehozott, a fenti rész 3.e)
pontjának i. alpontjában említett szabályok: i. rendelkezhetnek arról, hogy az adott
fajta esetében a lófélék fajtatiszta tenyészállatainak az Unió területének
meghatározott részén kell születniük ahhoz, hogy az adott fajta törzskönyvébe a
születés bejelentése céljából bejegyzésre kerüljenek; ii. biztosítaniuk kell,
hogy az i. alpontban meghatározott korlátozás ne kerüljön alkalmazásra az adott
fajta törzskönyvbe történő bejegyzésére, ha az szaporítási célokból
történik. b) Az e rész 1.a) pontjától eltérve,
amennyiben a 2. rész 1.d) pontjában említett szabályokat kizárólag egy globális
szinten működő nemzetközi szervezet hozza létre, és nincs olyan
tenyésztő szervezet egy tagállamban vagy harmadik országbeli
állattenyésztő szervezet egy harmadik országban, amely az adott fajta
származására vonatkozó törzskönyvet vezeti, valamely tagállam illetékes
hatósága elismeri az adott fajta eredetét nyilvántartó méneskönyvet vezető
tenyésztő szervezeteket, amennyiben a 2. rész 1.d) pontjában említett, az
adott szervezet által létrehozott szabályokat: i. az adott tenyésztő szervezet a 4.
cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóságnak ellenőrzési célokra rendelkezésre
bocsátja; ii. tartalmazza a 8. cikk (1) bekezdésének
megfelelően jóváhagyott tenyésztési program, amelyet az adott
tenyésztő szervezet végrehajtott. c) Az e rész 1.b) pontjától eltérve, kapcsolódó
méneskönyvet vezető tenyésztő szervezet létrehozhat további,
tenyészérték szerinti osztályokat, amennyiben az adott fajta eredetét
nyilvántartó törzskönyv főtörzskönyvi részének osztályaiba bejegyzett
lófélék fajtatiszta tenyészállatai bejegyezhetők a kapcsolódó méneskönyv
főtörzskönyvi részének megfelelő osztályaiba. II. MELLÉKLET törzskönyvekbe történő bejegyzés és
tenyésztési nyilvántartásokba vétel A IV. fejezetnek megfelelően 1. rész
Fajtatiszta tenyészállatok bejegyzése a törzskönyvbe I. fejezet
Főtörzskönyvi rész 1. A tenyésztő kérésére a
tenyésztő szervezet a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejegyzi
vagy bejegyzésre regisztrálja a törzskönyv főtörzskönyvi részébe azt a
fajtatiszta tenyészállatot, amely teljesíti az alábbi feltételeket: a) teljesíti az alábbi pontokban
meghatározott származási kritériumokat: i. a 2. cikk i) pontja i. alpontjában a
szarvasmarhafélék (Bos taurus és Bubalus bubalis), sertésfélék (Sus
scrofa), juhfélék (Ovis aries) és kecskefélék (Capra hircus)
fajtatiszta tenyészállatai esetében; ii. a 2. cikk i) pontja
ii. alpontjában a lófélék (Equus caballus és Equus asinus)
fajtatiszta tenyészállatai esetében; ii. a 35. cikk (1)
bekezdése és a 45. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson
alapuló jogi aktusokban a 2. cikk i) pontjának iii. alpontjában említett, más
fajba tartozó fajtatiszta tenyészállatok esetében; b) a származását a 8. cikk (1) bekezdése
vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programnak megfelelően a
törzskönyvben meghatározott szabályok szerint megállapították; c) születése után azonosították az érintett
fajtára vonatkozó uniós állat-egészségügyi jogszabályok és a 8. cikk (1)
bekezdése vagy a 9. cikk szerinti jóváhagyott tenyésztési programban
meghatározott szabályok szerint, amelyek előírják a lófélék fajtatiszta
tenyészállatai esetében a szopós csikóként történő azonosítást és legalább
egy fedezési igazolást. d) ahol ez szükséges, a 33. cikk (1)
bekezdésének megfelelően kiállított származásigazolás kíséri. 2. Az 1.a) pont ii. alpontjától
eltérve, a lófélék fajtatiszta tenyészállataival keresztezést végző
tenyésztő szervezet bejegyezhet a törzskönyve főtörzskönyvi részébe
egy fajtatiszta tenyészlovat, amelyet bejegyeztek egy eltérő fajta
törzskönyvének főtörzskönyvi részébe, amennyiben az adott másik fajta és
az ilyen fajtatiszta tenyészállatok engedélyezésének a kritériumai említésre
kerültek a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési
programban. 3. A tenyésztő szervezetnek, amely
törzskönyvébe olyan fajtatiszta tenyészlovat jegyez be, amelyet egy másik
tagállamban egy tenyésztő szervezet által létrehozott törzskönyvbe már
bejegyeztek, az adott fajtatiszta tenyészállatot az életszáma alapján és –
amennyiben a két érintett tenyésztő szervezet nem állapodott meg
eltérésről – ugyanazon névvel kell bejegyeznie, az érintett fajtára
vonatkozó nemzetközi megállapodások szerinti utalással a születési ország kódjára. II. fejezet
Fajtatiszta tenyészállatok újonnan létrehozott törzskönyveire vonatkozó
eltérések 1. Amikor egy tenyésztő
szervezetet a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismernek egy olyan
fajtára vonatkozó törzskönyv létrehozása tekintetében, amelynek egy tagállamban
még nincs törzskönyve, az illetékes hatóság az I. fejezet 1.a) pontjától eltérve
engedélyezheti fajtatiszta tenyészállatok vagy különböző fajtájú
fajtatiszta tenyészállatok utódai közvetlen bejegyzését az adott, újonnan
létrehozott törzskönyv főtörzskönyvi részébe, amennyiben: a) a 8. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk
szerint jóváhagyandó tenyésztési program az új törzskönyv tekintetében meghatároz
egy létrehozási időtávot, amely megfelel az érintett fajta generációs
intervallumának; b) hivatkozás történik azokra a meglevő
törzskönyvekre, amelyekbe a fajtatiszta tenyészállatokat vagy szüleiket születésük
után először bejegyezték, az adott törzskönyv eredeti regisztrációs
számával együtt; c) a tenyészállatokat bejegyzik
a főtörzskönyvi részbe és adott esetben a megfelelő osztályba a 8.
cikk (1) bekezdése és a 9. cikk szerint jóváhagyandó tenyésztési programban
meghatározott szabályok szerint. 2. Az 1.a) pontban említett létrehozási
időtáv végéig az illetékes hatóság végrehajtja az 50. cikkben
meghatározott hatósági ellenőrzéseket. III. fejezet
Kiegészítő részek 1. Egy törzskönyvet vezető
tenyésztő szervezet dönthet úgy, hogy egy szarvasmarha, sertés, juh,
kecske vagy ló, amely nem teljesíti az I. fejezet 1. pontjában meghatározott
feltételeket, bejegyezhető az adott törzskönyv kiegészítő részébe,
amelyet a 20. cikk (1) bekezdésének megfelelően hoztak létre, amennyiben
az állat teljesíti az alábbi feltételeket: a) az érintett fajtára vonatkozó uniós
állat-egészségügyi jogszabályoknak és a tenyésztő szervezet által az adott
törzskönyvre vonatkozóan létrehozott szabályoknak megfelelően
azonosították; b) a tenyésztő szervezet megítélése
szerint megfelel az adott fajtára vonatkozó, az I. melléklet 2. része 1.a)
pontjában említett jellemzőknek; c) legalább olyan
teljesítményt nyújt, amelyet a tenyésztő szervezet által az adott
törzskönyvre vonatkozóan létrehozott szabályok meghatároznak a tulajdonságok
teljesítése tekintetében, amelyekre vonatkozóan a főtörzskönyvi részbe
bejegyzett adott fajtájú tenyészállatokat a III. mellékletnek megfelelően
vizsgálják. 2. A tenyésztő szervezet
alkalmazhat eltérő előírásokat az 1.b) pontban említett
fajtajellemzőknek való megfelelés vagy az 1.c) pontban említett
teljesítmény tekintetében attól függően, hogy az állat: a) a fajtához tartozik-e, habár nem ismert
az eredete; vagy b) a tenyésztő szervezet által
jóváhagyott keresztezési program révén jött létre. 3. A tenyésztő szervezetek nem tagadhatják
meg egy olyan nőivarú szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske I. fejezetben
meghatározott feltételek szerinti bejegyzését az általuk létrehozott törzskönyv
főtörzskönyvi részébe, amely fajtatisztának tekinthető az alábbi
feltételekkel: a) az anyját és anyai nagyanyját bejegyezték
ugyanazon fajta törzskönyvének kiegészítő részébe az 1. pontban
meghatározottak szerint; b) az apját és két
nagyapját bejegyezték ugyanazon fajta törzskönyvének főtörzskönyvi
részébe. 4. A lófélék
fajtatiszta tenyészállatai számára törzskönyvet létrehozott tenyésztő
szervezetek a 8. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk szerint jóváhagyott
tenyésztési programjukban meghatározzák a kiegészítő részben
nyilvántartott hímivarú és nőivarú tenyészállatok főtörzskönyvi
részbe történő bejegyzésének feltételeit. Nőivarú fajtatiszta lófélék esetében ezek a
feltételek nem lehetnek szigorúbbak, mint az e fejezet 3.a) és b) pontjában
meghatározott feltételek. 2. rész
Hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásokba vétele 1. Egy tenyésztő kérésére a 4.
cikk (2) bekezdése szerint elismert hibridtenyésztő szervezet a
tenyésztési nyilvántartásába felveszi az ugyanazon keresztezésbe tartozó hibrid
tenyészsertést, amelynek: a) születés utáni azonosítása az érintett
fajtára vonatkozó uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak és az adott
tenyésztési nyilvántartás szabályainak megfelelően történt; b) származását annak a
tenyésztési nyilvántartásnak szabályai szerint állapították meg, amelyben az
állatot nyilván fogják tartani. c) ahol
ez szükséges, a 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiállított
származásigazolás kíséri. 2. A hibridtenyésztő szervezetek
nem tagadhatják meg olyan hibrid tenyészsertések felvételét a tenyésztési
nyilvántartásaikba, amelyeket az 1. pontnak megfelelően felvett egy ugyanazon
keresztezésre vonatkozó tenyésztési nyilvántartásba egy, a 4. cikk (2)
bekezdése szerint ugyanabban vagy egy másik tagállamban elismert
hibridtenyésztő szervezet. III. MELLÉKLET Teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés
AZ V. FEJEZET szerint 1. rész
Szarvasmarhafélék I. fejezet
Teljesítményvizsgálat A tenyésztő szervezetek
teljesítményvizsgálatot végzenek a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai
genetikai értékének megállapítása érdekében az ebben a fejezetben meghatározott
módszerek egyikének vagy több módszer együttesének alkalmazásával. A
teljesítményvizsgálatot a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott
megfelelő uniós referenciaközpont által meghatározott szabályok és előírások
szerint kell elvégezni a Nemzetközi Állatnyilvántartási Bizottsággal (ICAR)
együttműködésben. 1.
szakasz
Hústermelési tulajdonság 1. Egy tenyészállat vagy ivadéka (a
továbbiakban: a vizsgált állatok) vizsgálóállomáson történő
sajátteljesítmény-vizsgálatakor az alábbi információkat kell megadni: a) a vizsgálati módszer és a vizsgált
állatok száma; b) a vizsgálati
jegyzőkönyv az alábbi adatokat tartalmazza: i. a vizsgált állatok vizsgálóállomásra
való befogadásának a feltételei; ii. a
vizsgált állatokon végzett vizsgálatok korábbi eredményei, adott esetben
ideértve a vizsgált állatok üzemi teljesítményét; iii. a
vizsgált állatok tulajdonosának személyazonossága; iv. a vizsgálóállomásra bekerülő
vizsgált állatok legmagasabb életkora és az állomáson ezzel egyidejűleg
jelen lévő állatok életkortartománya; v. az
állomáson az alkalmazkodási idő hossza és a vizsgálati időtartamok; vi. a
vizsgálat során alkalmazott étrend típusa és takarmányozási rendszer; c) a vizsgálat során rögzítendő
tulajdonságok: súlygyarapodás és izmoltság (húsforma) valamint esetlegesen más
olyan tulajdonságok, mint a takarmányértékesítés és vágóérték. 2. Helyszíni vizsgálat (gazdaságban) A vizsgálati módszert és a vizsgálati eredmények
validálásának módszerét a 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott kijelölt
intézet határozza meg. A vizsgálat során rögzítendő
tulajdonságok: élősúly és életkor, valamint esetlegesen más olyan
tulajdonságok, mint a húsforma. 3. Vizsgálat gazdaságban, értékesítési
pontokon és vágáskor keletkezett felmérési adatok alapján A tenyésztő szervezet nyilvántartja,
amennyiben rendelkezésre áll, az élősúlyt, a vágósúlyt, az értékesítési
árakat, a húsossági osztályt, figyelembe véve az 1234/2007/EK tanácsi rendelet
42. cikkében megállapított, a hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási
rendszereket, a hús minőségét és más hústermelési tulajdonságokat. 2.
szakasz
Tejtermelési tulajdonságok A tenyésztő szervezetek a tejtermelési
adatokat a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő uniós
referenciaközpont által az ICAR-ral együttműködésben létrehozott szabályok
és normák szerint nyilvántartják. 3.
szakasz
Nem termeléssel kapcsolatos tulajdonságok 1. Amennyiben a tenyésztő
szervezetek a genetikai értékelés során termékenységet, borjazási alkalmasságot
és élettartamot is vizsgálnak, ezeket a tulajdonságokat a vissza nem ivarzók aránya
vagy más megtermékenyítési adatok, a borjazási pontszám, a szaporodási
élettartam hossza és a kiselejtezési kor alapján kell értékelni. 2. A genetikai értékelés során a
temperamentumot, a morfológiai minősítési adatokat és a betegségekkel
szembeni rezisztenciát csak akkor kell figyelembe venni, ha az adatokat a 29.
cikk (1) bekezdésében meghatározott kijelölt intézet által jóváhagyott
nyilvántartási rendszer alapján állították elő. II. fejezet
Genetikai értékelés 1. A tenyészállatok genetikai értékelését
a 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott kijelölt intézet végzi, és a 8. cikk
(1) bekezdése és a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programban
meghatározott kiválasztási célkitűzéseknek megfelelően az alábbi
teljesítményjellemzőket tartalmazza. a) tejhasznú tenyészállatok tejtermelési
jellemzői; b) húshasznú
tenyészállatok hústermelési tulajdonságai; c) kettős céllal
tartott fajták tejtermelési és hústermelési tulajdonságai. 2. A genetikai értékelés tartalmazza az
1. fejezet 3. szakaszában említett, nem termeléssel kapcsolatos tulajdonságokat
azon fajták esetében, amelyeknél ezeket a jellemzőket a tenyésztő
szervezetek a 8. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk szerint jóváhagyott
tenyésztési programjuknak megfelelően nyilvántartják. Egy adott tenyészállat tenyészértékét az adott
állat saját és/vagy oldalági rokonai teljesítményvizsgálati eredményei alapján
számítják ki, és a tenyészérték megbízhatósága javítható genomra vonatkozó
információk használatával vagy a 31. cikk (1) bekezdésében említett uniós referenciaközpont
által validált más módszer alapján. 3. A genetikai értékelés során
alkalmazott statisztikai módszereknek meg kell felelniük a 31. cikk (1)
bekezdésében meghatározott megfelelő uniós referenciaközpont által az
ICAR-ral együttműködésben létrehozott szabályoknak és előírásoknak,
és biztosítaniuk kell a fő környezeti tényezők és adatstruktúra
hatásaitól mentes genetikai értékelést. A genetikai értékelés megbízhatóságát
determinációs együtthatóként kell mérni a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott
megfelelő uniós referenciaközpont által az ICAR-ral együttműködésben
létrehozott szabályok és előírások szerint. Az
értékelés eredményeinek nyilvánosságra hozatalakor fel kell tüntetni a
megbízhatóságot, valamint az értékelés dátumát. 4. A tenyészállat tenyésztő
szervezet által meghatározott genetikai sajátosságait és genetikai hibáit
nyilvánosságra kell hozni. 5. A mesterséges megtermékenyítésnél
alkalmazott bikákat – a kihalással fenyegetett fajták kivételével – a 6. vagy
7. pontban leírt kötelező jellemzőkre kiterjedő genetikai
értékelésnek kell alávetni. Ezeket a tenyészértékeket a tenyésztő
szervezetnek nyilvánosságra kell hoznia. A tenyésztő szervezetnek a mesterséges
megtermékenyítésnél alkalmazott bikák más rendelkezésre álló tenyészértékeit is
nyilvánosságra kell hoznia. 6. A mesterséges megtermékenyítésnél
alkalmazott bikák tejtermelési jellemzőkre vonatkozó genetikai értékelésének
az alábbiakat kell tartalmaznia: a) tejhozam, valamint a tejzsír- és a
proteintartalom; b) egyéb rendelkezésre álló lényeges
termelési és nem termelési tulajdonságok. A tejhasznú fajták mesterséges megtermékenyítésre
használt bikáin végrehajtott genetikai értékelés minimális megbízhatóságának a
tejhozamra, valamint a tejzsírra és a proteintartalomra vonatkozó jellemzők
tekintetében legalább 0,5-nek kell lennie a 31. cikk (1) bekezdésében
meghatározott megfelelő uniós referenciaközpont által az ICAR-ral
együttműködésben létrehozott, fő termelési jellemzők
értékelésére vonatkozó szabályok és előírások szerint, figyelembe véve az
ivadékokról és oldalági rokonokról rendelkezésre álló információkat. A genomikusan értékelt fiatal
bikákat, ivadékokra vonatkozó teljesítményadatok hiányában mesterséges
megtermékenyítésre alkalmasnak kell tekinteni, ha genomikus értékelésüket a 31.
cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő uniós referenciaközpont
által az ICAR-ral együttműködésben létrehozott szabályok és előírások
szerint validálták. 7. A mesterséges megtermékenyítésnél
alkalmazott bikák hústermelési tulajdonságokra vonatkozó genetikai értékelését
az alábbi vizsgálati módszerek egyikével kell elvégezni: a) központi sajátteljesítmény-vizsgálat; b) központi vagy speciális egységben végzett
ivadék- és/vagy oldalágirokon-vizsgálat; c) ivadékok vagy oldalági rokonok üzemi
teljesítményvizsgálata olyan módon, hogy az utódokat elosztják a regisztrált
állományok között a bikák érvényes összehasonlításának lehetővé tétele
érdekében; d) ivadékok vagy
oldalági rokonok üzemi teljesítményvizsgálata gazdaságokban, aukciós vásárokon
vagy vágóhidakon gyűjtött adatok alapján olyan módon, hogy lehetséges
legyen a bikák érvényes összehasonlítása; e) genomikus értékelés
vagy más módszer, ideértve e módszerek kombinált alkalmazását, amelyet a 31.
cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő uniós referenciaközpont
által az ICAR-ral együttműködésben létrehozott szabályok és előírások
szerint validáltak. Ha a hasított testsúlyt és adott esetben a
húsminőségi, hízékonysági és borjazási képességi jellemzőket
nyilvántartják, e jellemzőket minden más lényeges jellemzővel
szerepeltetni kell a bika genetikai értékelésében. A 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott
megfelelő uniós referenciaközpont által az ICAR-ral együttműködésben
létrehozott, fő termelési jellemzők értékelésére vonatkozó szabályok
és előírások szerint a húshasznú fajták mesterséges megtermékenyítésre
használt bikáin végrehajtott genetikai értékelés minimális megbízhatóságának a súlygyarapodási
és az izmoltsági (húsforma) jellemzőkre legalább 0,5-nek kell lennie. A genomikus tenyészértékek számításakor ezeket az
értékeket a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő uniós
referenciaközpont által az ICAR-ral együttműködésben létrehozott szabályok
és előírások szerint kell validálni. Ezeket az értékeket rendszeres időközönként,
valamint abban az esetben, ha jelentős változás történt a genomikus
értékelésben, a hagyományos értékelésben vagy a referencia állományban, újra
validálni kell,. 2.
rész
Sertésfélék I. fejezet
Teljesítményvizsgálat 1. Teljesítményvizsgálat
vizsgálóállomáson Egy tenyészállat vagy ivadéka (a továbbiakban: a
vizsgált állatok) vizsgálóállomáson történő teljesítményvizsgálatakor az
alábbi információkat kell megadni: a) a tenyésztő szervezet, a
hibridtenyésztő szervezet vagy a vizsgálóállomásért felelős illetékes
hatóság neve; b) a vizsgálati módszer és a vizsgált
állatok száma; c) a vizsgálati jegyzőkönyv, amely az
alábbi adatokat tartalmazza: i. a vizsgált állatok vizsgálóállomásra
való befogadásának feltételei; ii. a vizsgálóállomásra bekerülő
vizsgált állatok legmagasabb életkora és az állomáson ezzel egyidejűleg
jelen lévő állatok életkortartománya; iii. a vizsgálati
idő hossza a vizsgálóállomáson; iv. a vizsgálat során alkalmazott étrend
típusa és takarmányozási rendszer; v. sajátteljesítmény-vizsgálat esetében a
vizsgált állatok tulajdonosának a személyazonossága; d) a nyilvántartott tulajdonságok, amelyek
tartalmazzák a testtömeget, a takarmányértékesítést és a testfelépítés
értékelését, valamint esetlegesen további lényeges adatokat; e) a genetikai tenyészértékek
értékelésére alkalmazott módszer, amelyet tenyészértékként vagy az egyes
jellemzők tekintetében egykorú állatok összehasonlításával kell megadni, és
amelynek az általánosan alkalmazott tenyésztéstechnikai elvek szerint
tudományosan elfogadhatónak kell lennie. 2. Teljesítményvizsgálat gazdaságban Ha a teljesítményvizsgálatot egy gazdaságban
végzik el, a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet
biztosítja, hogy a vizsgálat végén a tenyészértéket az általánosan alkalmazott
tenyésztéstechnikai elvek alapján ki lehessen számítani, figyelembe véve az
1234/2007/EK tanácsi rendelet 42. cikkében megállapított, a hasított testekre
vonatkozó uniós osztályozási rendszereket. II. fejezet
Genetikai értékelés 1. Ivadék vagy oldalági rokonok
vizsgálata a) a tenyészállat genetikai tenyészértékét megfelelő
számú ivadéka vagy oldalági rokonai minőségi jellemzőinek értékelése
útján kell kiszámítani a termelési jellemzők tekintetében: i. a vizsgálati módszer részletes leírását
meg kell adni, vagy hivatkozni kell rá; ii. az ivadék vagy oldalági rokonok nem
kezelhetők szelektíven; iii. három típusú ivadék-
vagy oldalágirokon-vizsgálatot kell elismerni: –
ivadék vagy oldalági rokonok központi vizsgálata
vizsgálóállomáson; –
ivadék vagy oldalági rokon tervezett vizsgálata
gazdaságban, amennyiben az ivadékot vagy oldalági rokonokat úgy osztották el az
állományok között, hogy az a tenyészállatok érvényes összehasonlítását
lehetővé tette; –
azonosított ivadékra vagy oldalági rokon esetében a
hasított testre vonatkozóan gyűjtött adatok; b) az ivadékot vagy oldalági rokonokat
elfogulatlanul kell kiválasztani. Minden lényeges
adatot fel kell használni a tenyészállatok tenyészértékbecslésére. A
tenyészérték meghatározása során megfelelő eljárásokkal ki kell
szűrni a genetikai tenyészértékeken kívüli hatásokat; c) meg kell adni a
nyilvántartott jellemzőket, mint a súlygyarapodás, a takarmányértékesítés,
a hasított test minősége, a szaporodási jellemzők, a termékenység, a szaporaság,
az ivadék vagy az oldalági rokonok életképessége vagy más lényeges adatok; d) a genetikai tenyészérték
értékelésére alkalmazott módszernek az általánosan alkalmazott
tenyésztéstechnikai elvek szerint tudományosan elfogadhatónak kell lennie. 2. Egykorú állatok vizsgálata hibrid
tenyészsertések esetében Ha a hibrid tenyészsertéseket vagy
szaporítóanyagaikat kísérő származásigazoláson teljesítményre vonatkozó
adatok vagy genetikai értékek szerepelnek, az 1. pont a), b), c) és d)
alpontjaiban meghatározott ivadékra vagy oldalági rokonokra vonatkozó
feltételek megfelelő módosításokkal érvényesek a hibrid tenyészsertések
hibrid fajtavonalán lévő egykorú állatokra is. 3. rész
Juhfélék és kecskefélék I. fejezet
Teljesítményvizsgálat 1. Teljesítményvizsgálat állomáson a) A genetikai tenyészérték értékelésére
alkalmazott módszernek az általánosan alkalmazott tenyésztéstechnikai elvek
szerint tudományosan elfogadhatónak kell lennie. A vizsgált tenyészállatok
genetikai tenyészértékét tenyészértékként vagy az egyes jellemzők
tekintetében egykorú állatok összehasonlításával kell megadni. b) Az alábbi adatokat
kell egyértelműen megadni: i. az állomásra való befogadás feltételei; ii. a fiatal
tenyészállatok legmagasabb életkora vagy maximális súlya a vizsgálat kezdetekor
és az állatok száma; iii. az állomáson
töltött vizsgálati idő hossza vagy a végső súly; iv. a vizsgálat során
alkalmazott étrend típusa és takarmányozási rendszer. 2. Teljesítményvizsgálat gazdaságban Ha a teljesítményvizsgálatot gazdaságban végzik
el, a tenyésztő szervezet biztosítja, hogy a vizsgálat végén a tenyészértéket
az általánosan alkalmazott tenyésztéstechnikai elvek alapján ki lehessen
számítani, figyelembe véve az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 42. cikkében
megállapított, a hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszereket. 3. Nőivarú állatok tejnyilvántartását
és a tejtermelési tulajdonságokkal kapcsolatos genetikai tenyészértékének értékelését
a következőképpen kell végezni: a) meg kell adni az ICAR által jóváhagyott
elveknek megfelelően nyilvántartott tulajdonságokat, így a tejtermelést,
tejösszetételt vagy más lényeges adatokat; b) a nőivarú
állatok genetikai tenyészértéke meghatározására alkalmazott tejnyilvántartások:
i. olyan időszakra vonatkoznak, amely
megfelel az ICAR által a tejtermelő állatok termelékenységének a
nyilvántartása céljára meghatározott előírásoknak; ii. a lényeges környezeti hatásoknak
megfelelően módosítandók. II. fejezet
Genetikai értékelés A tenyészállat genetikai tenyészértékét a
megfelelő számú ivadéka és adott esetben oldalági rokonai minőségi
jellemzőinek az értékelése révén kell kiszámítani az alábbiak szerint: a) a hústermelési tulajdonságokkal kapcsolatban i. a vizsgálati módszer részletes leírását
meg kell adni vagy hivatkozni kell rá; ii. az ivadékot vagy oldalági rokonokat
egyenlő módon kell kezelni; iii. három típusú ivadék-
vagy oldalágirokon-vizsgálatot kell elismerni: –
ivadék vagy oldalági rokonok központi vizsgálata
vizsgálóállomáson; –
ivadék vagy oldalági rokon tervezett vizsgálata
gazdaságban, amennyiben az ivadékot vagy oldalági rokonokat úgy osztották el az
állományok között, hogy az a tenyészállatok érvényes összehasonlítását
lehetővé tette; –
azonosított ivadék vagy oldalági rokon esetében a
hasított testről gyűjtött adatok; b) a tejtermelési tulajdonságokkal kapcsolatban i. a vizsgálat felépítését meg kell adni; ii. a nőivarú
állatok nem kezelhetők szelektíven; iii. a tejtermelést és
tejösszetételt figyelembe kell venni a genetikai tenyészérték kiszámításánál; c) az ivadékot vagy oldalági rokonokat
elfogulatlanul kell kiválasztani. Minden lényeges adatot fel kell használni a
tenyészállatok genetikai jellemzőinek az értékelésére. A tenyészérték
meghatározása során megfelelő eljárásokkal ki kell szűrni a genetikai
tenyészértékeken kívüli hatásokat; d) meg kell adni a nyilvántartott
tulajdonságokat, mint a súlygyarapodás, takarmányértékesítés, a hasított test
minősége, figyelembe véve az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 42. cikkében
megállapított, a hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszereket, a
tejtermelés, a tejösszetétel, a gyapjútermelés minősége, a szaporodási
jellemzők, a termékenység, a szaporaság, az ivadék vagy az oldalági
rokonok életképessége vagy más lényeges adatok; e) a genetikai tenyészérték értékelésére
alkalmazott módszernek az általánosan alkalmazott tenyésztéstechnikai elvek
szerint tudományosan elfogadhatónak kell lennie. IV. MELLÉKLET Uniós referenciaközpontok (1) A 31. cikk (1) bekezdése szerint
kijelölt uniós referenciaközpontoknak rendelkezniük kell a következőkkel: a) a fajtatiszta tenyészállatok
teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése területén megfelelő
képesítést szerzett és megfelelően képzett személyzet; b) megfelelő
igazgatási infrastruktúra; c) bizonyos témák,
eredmények vagy közlemények bizalmas jellegének tiszteletben tartására
kioktatott személyzet; d) nemzeti, uniós és
nemzetközi szintű kutatási tevékenységekről a szükséges szintű
tudással rendelkezős személyzet; e) a (2) pontban
említett feladatok és funkciók ellátásához szükséges berendezések és eszközök. (2) A 31. cikk (1) bekezdése szerint
kijelölt uniós referenciaközpontok feladatai és funkciói az alábbiak: a) a fajtatiszta tenyészállatok
teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése módszereiről tájékoztatni a
tagállamokat az alábbiak alapján: i. a tenyésztő szervezetek által
elvégzett teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés eredményeinek és az azok
alapjául szolgáló adatoknak a rendszeres fogadása és áttekintése; ii. a
fajtatiszta tenyészállatok teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése
különböző módszereinek az összehasonlítása; b) a Bizottság vagy egy tagállam kérésére
segítségnyújtás: ii. a fajtatiszta tenyészállatok
teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése különböző módszereinek a
harmonizációjára tekintettel, különösen az alkalmazandó számítási módszerek
ajánlása érdekében; ii. egy platform
létrehozása a fajtatiszta tenyészállatok teljesítményvizsgálata és genetikai
értékelése módszerei eredményeinek az összehasonlítására a tagállamokban,
különösen az alábbiak révén: –
a fajtatiszta tenyészállatok tagállamokban
végrehajtott teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése ellenőrzési
protokolljainak a kialakítása az eredmények összehasonlíthatóságának és a
tenyésztési programok hatékonyságának a javítása érdekében; –
a fajtatiszta tenyészállatok tagállamokban
végrehajtott teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése egyesített
eredményei alapján az állatállomány nemzetközi értékelésének a végrehajtása; –
a nemzetközi értékelések egyedi eredményeinek a
terjesztése; –
a konverziós képletek és valamennyi kapcsolódó
genetikai munka közzététele; iii. a fajtatiszta tenyészállatok genetikai
értékelésére vonatkozó adatok biztosítása és oktatás nyújtása a 29. cikk (1)
bekezdésében meghatározott, a genetikai értékelések eredményeinek nemzetközi
összehasonlításában résztvevő kijelölt intézet támogatása érdekében; iv. a fajtatiszta
tenyészállatok genetikai értékelésével kapcsolatban a tagállamokban
felmerülő problémák megoldásának elősegítése; v. a Bizottság kérésére
műszaki szakértelem biztosítása az Állattenyésztés-technikai Állandó
Bizottságban. V. MELLÉKLET A VI. ÉS VII. FEJEZETBEN EMLÍTETT
származásigazolásokban szerepeltetendő információk 1. rész
Általános előírások 1. Ha egy tenyészállat genetikai
értékelésének eredményei az interneten közzétételre kerültek, elegendő a
2. és 3. részben említett származásigazolásokban hivatkozni a honlapra, ahol
azok az eredmények elérhetők. 2. Ha az e
melléklet 2. részének I. és II. fejezete vagy 3. részének I. és II. fejezete szerint
a származásigazolásban megadandó információkat tartalmazza a tenyészállatot
vagy szaporítóanyagait kísérő más dokumentum, a tenyésztő szervezet
vagy hibridtenyésztő szervezet: a) hitelesíti annak a dokumentumnak a
tartalmát egy nyilatkozattal, amely szerint a dokumentum tartalmazza a 33. cikk
(4) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási aktusban előírt
információkat; b) a vonatkozó
függelékek teljes körű listáját csatolja a nyilatkozathoz. 3. A származásigazolás címe: a) hivatkozik a származásigazolásban
szereplő élő tenyészállatok, azok spermája, petesejtjei vagy embriói
esetében hivatkozik a taxonómiai fajra; b) megadja, hogy a szállítmányt unión belüli
kereskedelemre vagy az Unióba történő behozatalra szánták-e. 2. rész
Fajtatiszta tenyészállatokra, spermájukra, petesejtjeikre és embrióikra
vonatkozó származásigazolások
I.
fejezet
Fajtatiszta tenyészállatokra vonatkozó származásigazolások 1. A fajtatiszta tenyészállatokra
vonatkozó származásigazolások az alábbi információkat tartalmazzák: a) a kibocsátó tenyésztő szervezet vagy
az Unióba irányuló behozatal esetén a harmadik országbeli állattenyésztő
szervezet neve; b) a törzskönyv neve; c) a fajta; d) az állat neme; e) a törzskönyvben
szereplő törzsszám (törzskönyvi szám); f) a fajtatiszta
tenyészállat azonosítási rendszere; g) a fajtatiszta
tenyészállathoz a származásigazolásban szereplő állatfajták azonosítására
vonatkozó uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak, illetve az Unióba
történő behozatal esetében a nemzeti jogszabályoknak megfelelően
hozzárendelt azonosító szám; h) a fajtatiszta
tenyészállat születési ideje; i) a tenyésztő neve,
lakcíme és e-mail címe; j) a tulajdonos neve és
címe; k) a származás: apaállat || hímivarú nagyszülő || nőivarú nagyszülő törzskönyvi szám || törzskönyvi szám || törzskönyvi szám anyaállat || hímivarú nagyszülő || nőivarú nagyszülő törzskönyvi szám || törzskönyvi szám || törzskönyvi szám l) a
teljesítményvizsgálat valamennyi rendelkezésre álló eredménye és a genetikai
értékelés legutóbbi eredményei, ideértve a tenyészállat saját, szülői és
nagyszülői genetikai sajátosságait és genetikai hibáit, a 8. cikk (1)
bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programban az adott
kategóriára és fajtatiszta tenyészállatra előírtak szerint; m) vemhes nőivarú
állatok esetében a megtermékenyítés vagy párzás ideje és a megtermékenyítő
hímivarú állat meghatározása; n) az aláíró neve és
beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye és a kibocsátó
tenyésztő szervezet vagy az Unióba történő behozatal esetében a
harmadik országbeli állattenyésztő szervezet által meghatalmazott személy
aláírása. 2. E fejezet 1. pontjától eltérve a
lófélék fajtatiszta tenyészállatai kereskedelmére vonatkozó származásigazolás
lehet az uniós állat-egészségügyi jogszabályok által előírt azonosító
dokumentum, amennyiben: a) az tartalmazza az uniós
állat-egészségügyi és közegészségügyi jogszabályok által előírtakon
túlmenően legalább az 1. pont a)–k) és n) alpontja szerinti információkat; b) egy olyan
tenyésztő szervezet bocsátotta ki, az illetékes hatóság ráruházta az
azonosító dokumentum kibocsátásának a feladatát; c) a lófélék fajtatiszta tenyészállatai
azonosítására és az azonosító dokumentumok kibocsátására vonatkozó információk
az illetékes állat-egészségügyi hatóságok rendelkezésre állnak egy az uniós
állat-egészségügyi jogszabályok szerint létrehozott központi adatbázisban. II. fejezet
Fajtatiszta tenyészállatok spermájára vonatkozó származásigazolások A spermára vonatkozó származásigazolások az
alábbi információkat tartalmazzák: a) a spermát adó fajtatiszta
tenyészállatra vonatkozóan az e melléklet I. fejezetében említett valamennyi adat,
valamint a vércsoportja vagy a vizsgálati eredményei, amelyek egyenértékű
tudományos garanciát nyújtanak az azonosítása és a származása tekintetében a
22. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási aktusoknak
megfelelően; b) a sperma azonosítását lehetővé
tevő információk, a gyűjtésének az ideje és a spermagyűjtő
vagy spermatároló központ és a bizományos neve és címe; c) a fajtatiszta
tenyészállatok hivatalos vizsgálatára szánt sperma esetében a tenyésztő
szervezet vagy a 29. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt intézet neve és címe,
amelynek a feladata a 27. cikk szerinti teljesítményvizsgálat elvégzése; d) az aláíró neve
és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye és a kibocsátó tenyésztő
szervezet – illetve az Unióba való behozatal esetén a harmadik országbeli
állattenyésztő szervezet – által meghatalmazott személy aláírása. III.
fejezet
Fajtatiszta tenyészállatok petesejtjeire vonatkozó származásigazolások A fajtatiszta tenyészállatok petesejtjeire
vonatkozó származásigazolások az alábbi információkat tartalmazzák: a) a petesejteket adó nőivarú
állatra vonatkozóan az e melléklet I. fejezetében említett információk,
valamint a vércsoportja vagy a vizsgálati eredményei, amelyek egyenértékű
tudományos garanciát nyújtanak az azonosítása és a származása tekintetében; b) a petesejtek
azonosítását lehetővé tevő információk, a gyűjtésük ideje és az
embrióelőállító és -gyűjtő munkacsoport és a bizományos neve és
címe; c) ha több petesejt
van egy műszalmában, az egyazon fajtatiszta tenyészállattól gyűjtött
petesejtek számának egyértelmű megadása; d) az aláíró neve
és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye és a kibocsátó
tenyésztő szervezet – illetve az Unióba való behozatal esetén a harmadik
országbeli állattenyésztő szervezet – által meghatalmazott személy
aláírása. IV.
fejezet
Fajtatiszta tenyészállatok embrióira vonatkozó származásigazolások Az embriókra vonatkozó származásigazolások az
alábbi információkat tartalmazzák: a) a donor nőivarú állatra és a
megtermékenyítő hímivarú állatra vonatkozóan az e melléklet I. fejezetében
említett valamennyi információ, valamint a vércsoportjuk vagy a vizsgálati
eredményeik, amelyek egyenértékű tudományos garanciát nyújtanak az
azonosításuk és a származásuk tekintetében; b) az embrió azonosítását lehetővé
tevő információk, a gyűjtésük vagy előállításuk ideje és az
embriógyűjtő vagy -előállító munkacsoport és a bizományos neve
és címe; c) ha több embrió
van egy műszalmában, az egyazon állattól származó embriók számának
egyértelmű megadása; d) az aláíró neve
és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye és a kibocsátó
tenyésztő szervezet – illetve az Unióba való behozatal esetén a harmadik
országbeli állattenyésztő szervezet – által meghatalmazott személy aláírása. 3.
rész
Hibrid tenyészsertésekre, spermájukra, petesejtjeikre és embrióikra vonatkozó
származásigazolások I.
fejezet
Hibrid tenyészsertésekre vonatkozó származásigazolások A hibrid tenyészsertésekre vonatkozó
származásigazolások az alábbi információkat tartalmazzák: a) a kibocsátó hibridtenyésztő
szervezet neve vagy az Unióba történő behozatal esetében a harmadik
országbeli állattenyésztő szervezet neve; b) a tenyésztési
nyilvántartás neve; c) a genetikai
típus vagy fajtavonal; d) az állat neme; e) a tenyésztési
nyilvántartásban szereplő nyilvántartási szám; f) az állat
azonosítási rendszere; g) a hibrid
tenyészsertéshez a sertésfélék azonosítására vonatkozó uniós állat-egészségügyi
jogszabályoknak, illetve az Unióba történő behozatal esetében a nemzeti
jogszabályoknak megfelelően hozzárendelt azonosító szám; h) az állat
születési ideje; i) a
tenyésztő neve és címe; j) a tulajdonos
neve és címe; k) az aláíró neve
és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye és a kibocsátó
tenyésztő szervezet – illetve az Unióba való behozatal esetén a harmadik
országbeli állattenyésztő szervezet – által meghatalmazott személy
aláírása. II.
fejezet
Hibrid tenyészsertések spermájára vonatkozó származásigazolások A hibrid tenyészsertések spermájára vonatkozó
származásigazolások az alábbi információkat tartalmazzák: a) a spermát adó hibrid tenyészsertésre
vonatkozóan az e melléklet I. fejezetében említett valamennyi információ; b) a sperma
azonosítását lehetővé tevő információk, a gyűjtésének az ideje
és a spermagyűjtő központ és a bizományos neve és címe; c) az aláíró neve
és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye, és a kibocsátó
hibridtenyésztő szervezet vagy az Unióba történő behozatal esetében a
harmadik országbeli állattenyésztő szervezet által meghatalmazott személy
aláírása. III. fejezet
Hibrid tenyészsertések petesejtjeire vonatkozó származásigazolások A hibrid tenyészsertések petesejtjeire
vonatkozó származásigazolások az alábbi információkat tartalmazzák: a) a petesejteket adó hibrid
tenyészsertésre vonatkozóan az e melléklet I. fejezetében említett valamennyi
információ; b) a petesejtek
azonosítását lehetővé tevő információk, a gyűjtésük ideje és az
embriógyűjtő vagy -előállító munkacsoport és a bizományos neve
és címe; c) az aláíró neve
és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye és a kibocsátó
hibridtenyésztő szervezet vagy az Unióba történő behozatal esetében a
harmadik országbeli állattenyésztő szervezet által meghatalmazott személy
aláírása. IV.
fejezet
Hibrid tenyészsertések embrióira vonatkozó származásigazolások A hibrid tenyészsertések embrióira vonatkozó
származásigazolások az alábbi információkat tartalmazzák: a) a donor nőivarú állatra és a
megtermékenyítő hímivarú állatra vonatkozóan az e melléklet I. fejezetében
említett valamennyi információ; b) az embrió vagy a
petesejt gyűjtésének időpontja és az embriógyűjtő vagy
-előállító munkacsoport és a bizományos neve és címe; a mesterséges
megtermékenyítés vagy a petesejtek megtermékenyítése céljára felhasznált sperma
azonosítása; c) ha több embrió
van egy műszalmában, az egyazon állattól származó embriók számának
egyértelmű megadása; d) az aláíró neve
és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye és a kibocsátó
hibridtenyésztő szervezet vagy az Unióba történő behozatal esetében a
harmadik országbeli állattenyésztő szervezet által meghatalmazott személy
aláírása. VI. MELLÉKLET A 2.
CIKK u) PONTJÁBAN EMLÍTETT TERÜLETEK 1. A Belga Királyság területe 2. A Bolgár
Köztársaság területe 3. A Cseh
Köztársaság területe 4. A Dán Királyság
területe a Feröer szigetek és Grönland kivételével 5. A Németországi
Szövetségi Köztársaság területe 6. Az Észt
Köztársaság területe 7. Írország
területe 8. A Görög
Köztársaság területe 9. A Spanyol
Királyság területe Ceuta és Melilla kivételével 10. A Francia
Köztársaság területe 11. A Horvát
Köztársaság területe 12. Az Olasz
Köztársaság területe 13. A Ciprusi
Köztársaság területe 14. A Lett
Köztársaság területe 15. A Litván
Köztársaság területe 16. A Luxemburgi Nagyhercegség
területe 17. Magyarország
területe 18. A Máltai
Köztársaság területe 19. A Holland
Királyság európai területe 20. Az Osztrák
Köztársaság területe 21. A Lengyel
Köztársaság területe 22. A Portugál
Köztársaság területe 23. Románia területe 24. A Szlovén
Köztársaság területe 25. A Szlovák
Köztársaság területe 26. A Finn
Köztársaság területe 27. A Svéd Királyság
területe 28. Nagy-Britannia és
Észak-Írország Egyesült Királyságának területe VII. MELLÉKLET Megfelelési
táblázat Jogi aktus || Rendelkezések || E rendelet megfelelő rendelkezései 2009/157/EK tanácsi irányelv (korábbi 77/504/EGK) (Szarvasmarhafélék) || 1. cikk || 2. cikk 2. cikk a), b), e) pontja || 3. cikk első bekezdése 2. cikk c) pont || 8. cikk (1) bekezdése 2. cikk d) pontja || 4. cikk (2) bekezdése 3. cikk || 19. cikk (1) bekezdése 4. cikk (1) bekezdése || 7. cikk (1) bekezdése 4. cikk (2) bekezdése || 7. cikk (5) bekezdése 5. cikk || 33. cikk (1) bekezdése és II. melléklet, 1. rész, 1. fejezet, 1.d) pont 6. cikk || 28. cikk (1) bekezdése, 4. cikk (3) bekezdése, 8. cikk (3) bekezdése, 17. cikk (4) bekezdése, 19. cikk (4) bekezdése, 20. (2) bekezdése és 24. cikk (2) bekezdése 7. cikk (1) bekezdése || 72. cikk (1) bekezdése 7. cikk (2) bekezdése || 72. cikk (2) bekezdése 8. cikk || – 9. cikk || – 10. cikk || – 11. cikk || – 87/328/EGK tanácsi irányelv (Tenyésztés céljára történő engedélyezés) || 1. cikk || 21. cikk 2. cikk (1) bekezdése || 23. cikk (1) és (2) bekezdése 2. cikk (2) bekezdése || 12. és 13. cikk és 28. cikk (2) bekezdése 2. cikk (3) bekezdése || - 3. cikk || 22. cikk 4. cikk || 23. cikk (3) bekezdése 5. cikk || 31. cikk (1) bekezdése 6. cikk || – 7. cikk || – 96/463/EK tanácsi határozat (Interbull) || 1. cikk (2) bekezdése || 32. cikk (1) bekezdése 2. cikk || – I. melléklet || IV. melléklet 88/661/EGK tanácsi irányelv (Sertésfélék) || 1. cikk || 2. cikk 2. cikk (1) bekezdése || 3. cikk első bekezdése, 4. cikk (2) bekezdése és 8. cikk (1) bekezdése 2. cikk (2) bekezdése || 1. cikk (3) bekezdése 3. cikk || 21. cikk (2) bekezdése 4. cikk (1) bekezdése || 19. cikk (1) bekezdése 4. cikk (2) bekezdése || 18. cikk (1) bekezdése 4a. cikk első bekezdése || 7. cikk (1) bekezdése 4a. cikk második bekezdése || 7. cikk (5) bekezdése 5. cikk || 33. cikk (1) bekezdése és II. melléklet, 1. rész, 1. fejezet, 1.d) pont 6. cikk (1) bekezdése || 28. cikk (1) bekezdése, 8. cikk (3) bekezdése, 17. cikk (4) bekezdése, 19. cikk (4) bekezdése, 4. cikk (3) bekezdése és 33. cikk (3) bekezdése 6. cikk (2) bekezdése || – 7. cikk (1) bekezdése || 3. cikk, 8. cikk (1) bekezdése és 4. cikk (2) bekezdése 7. cikk (2) bekezdése || 1. cikk (3) bekezdése 7a. cikk || 7. cikk (1) bekezdése 8. cikk || 25. cikk (2) bekezdése 9. cikk || 33. cikk (1) bekezdése és II. melléklet, 2. rész, 1.c) pont 10. cikk (1) bekezdése || 28. cikk (1) bekezdése, 8. cikk (3) bekezdése, 17. cikk (4) bekezdése, 19. cikk (4) bekezdése, 4. cikk (3) bekezdése és 33. cikk (3) bekezdése 10. cikk (2) bekezdése || – 11. cikk (1) bekezdése || 72. cikk (1) bekezdése 11. cikk (2) bekezdése || 72. cikk (2) bekezdése 11. cikk (3) bekezdése || 72. cikk (2) bekezdése 12. cikk || 1. cikk (3) bekezdése 13. cikk || – 14. cikk || – 90/118/EGK tanácsi irányelv (Tenyésztés céljára történő engedélyezés – fajtatiszta) || 1. cikk || 21. cikk (1) bekezdése 2. cikk (1) bekezdése || 23. cikk (1) és (2) bekezdése 2. cikk (2) bekezdése || 12. és 13. cikk és 28. cikk (2) bekezdése 2. cikk (3) bekezdése || 14. cikk és 28. cikk (2) bekezdése 3. cikk || 23. cikk (3) bekezdése 4. cikk || 72. cikk (1) bekezdése 5. cikk || – 6. cikk || – 90/119/EGK tanácsi irányelv (Tenyésztés céljára történő engedélyezés – hibrid) || 1. cikk || 25. cikk (1) bekezdése, 26. cikk (1) és (2) bekezdése 2. cikk || 23. cikk (3) bekezdése 3. cikk || – 4. cikk || – 89/361/EGK tanácsi irányelv (Juhfélék és kecskefélék) || 1. cikk (1) bekezdése || 1. cikk (1) bekezdése 1. cikk (2) bekezdése || 1. cikk (3) bekezdése 2. cikk || 2. cikk 3. cikk (1) bekezdése || 3. cikk első bekezdése és 4. cikk (2) bekezdése 3. cikk (2) bekezdése || 1. cikk (3) bekezdése 4. cikk || 4. cikk (3) bekezdése, 19. cikk (4) bekezdése, 28. cikk (1) bekezdése és 21. cikk (2) bekezdése 5. cikk || 7. cikk (1) bekezdése 6. cikk || 33. cikk (1) bekezdése és II. melléklet, 1. rész, 1. fejezet, 1.d) pont 7. cikk || 1. cikk (3) bekezdése 8. cikk || 72. cikk (1) bekezdése 9. cikk || – 10. cikk || –. 90/427/EGK tanácsi irányelv (Lófélék) || 1. cikk || 1. cikk (1) bekezdése 2. cikk || 2. cikk 3. cikk első bekezdése || 3. cikk első bekezdése 3. cikk második bekezdése || 1. cikk (3) bekezdése 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja || 1. rész és I. melléklet 3. részének 1.a) pontja 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja || I. fejezet 1.c) pontja és II. melléklet 1. része 4. cikk (2) bekezdése || 4. cikk (3) bekezdése, 19. cikk (4) bekezdése, 33. cikk, 34. cikk (1) bekezdésének c) pontja, 14. cikk és II. melléklet 1. része I. fejezetének 1.c) pontja 5. cikk || 7. cikk (1) bekezdése 6. cikk || II. melléklet 1. része I. fejezetének 3. pontja 7. cikk || 28. cikk (1) bekezdése, 21. cikk (2) bekezdése 8. cikk (1) bekezdése || I. fejezet 1.c) pontja és II. melléklet 1. része 8. cikk (2) bekezdése || 33. cikk (1) bekezdése 9. cikk || 1. cikk (3) bekezdése 10. cikk || 72. cikk (1) bekezdése 11. cikk || – 12. cikk || – Melléklet || – 91/177/EGK tanácsi irányelv (valamennyi) || 1. cikk || 2. cikk 2. cikk || 3. cikk, 35. cikk (1) bekezdése és 45. cikk (1) bekezdése 3. cikk || – 4. cikk || – 5. cikk || – 6. cikk || –. 7. cikk || – 8. cikk || – 94/28/EK tanácsi irányelv Behozatal || 1. cikk || 1. cikk 2. cikk || 2. cikk 3. cikk || 37. cikk 4. cikk || 39. cikk (1) bekezdésének a) pontja és 40. cikk (1) bekezdése 5. cikk || 39. cikk (1) bekezdésének b) pontja és 40. cikk (1) bekezdése 6. cikk || 39. cikk (1) bekezdésének c) pontja és 40. cikk (1) bekezdése 7. cikk || 39. cikk (1) bekezdésének c) pontja és 40. cikk (1) bekezdése 8. cikk || 39. cikk (2) bekezdése 9. cikk (1) és (2) bekezdése || 42. cikk 9. cikk (3) bekezdése || – 10. cikk || 67. és 70. cikk 11. cikk || – 12. cikk || 72. cikk (1) bekezdése 13. cikk || – 14. cikk || – 15. cikk || – [1] HL C […], [éééé/hh/nn], […]. o. [2] HL C […], [éééé/hh/nn], […]. o. [3] HL C […], [éééé/hh/nn], […]. o. [4] HL L 382., 1988.12.31., 36. o. [5] HL L 153., 1989.6.6. 30. o. [6] HL L 224., 1990.8.18., 55. o. [7] HL L 85., 1991.4.5., 37. o. [8] HL L 178., 1994.7.12., 66. o. [9] HL L 323., 2009.12.10., 1. o. [10] HL L 167., 1987.6.26., 54. o. [11] HL L 71., 1990.3.17, 34. o. [12] HL L 71., 1990.3.17, 36. o. [13] HL L 206., 1977.8.12., 11. o. [14] HL L 299., 2007.11.16., 1. o. [15] HL L 155., 2009.6.18., 30. o. [16] HL L 192., 1996.8.2. 19. o. [17] HL L 256., 1987.9.7., 1. o. [18] HL L 268., 1991.9.24., 56. o. [19] HL L 24., 1998.1.30., 9. o. [20] COM/2013/0265 final - 2013/0140 (COD). [21] HL L 165., 2004.4.30., 1. o. [22] HL L 224., 1990.8.18., 29. o. [23] HL L 55., 2011.2.28., 13. o. [24] HL L 125., 1984.5.12., 58. o. [25] HL L 237., 1984.9.5. 11. o. [26] HL L 169., 2006.6.22., 56. o. [27] HL L 247., 1989.8.23., 19. o. [28] HL L 247., 1989.8.23., 21. o. [29] HL L 247., 1989.8.23., 31. o. [30] HL L 247., 1989.8.23., 33. o. [31] HL L 247., 1989.8.23., 43. o. [32] HL L 145., 1990.6.8. 30. o. [33] HL L 145., 1990.6.8. 32. o. [34] HL L 145., 1990.6.8. 35. o. [35] HL L 145., 1990.6.8. 38. o. [36] HL L 192., 1992.7.11., 63. o. [37] HL L 19., 1996.1.25., 39. o. [38] HL L 192., 1992.7.11., 66. o. [39] HL L 247., 1989.8.23., 22. o. [40] HL L 247., 1989.8.23., 34. o. [41] HL L 145., 1990.6.8. 39. o. [42] HL L 19., 1996.1.25., 41. o. [43] HL L 125., 2005.5.18., 15. o. [44] HL L 149., 2008.6.7., 3. o. [45] HL L 210., 1996.8.20., 47. o. [46] http://www.ueln.net/