INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A közös halászati politika[1] reformjának egyik központi célkitűzése a visszadobás gyakorlatának az Európai Unió teljes halászati tevékenysége tekintetében történő fokozatos megszüntetése a fogások kirakodására vonatkozó kötelezettség bevezetése révén. E kötelezettség kidolgozásának célja az elérhető erőforrások hatékonyabb kihasználása és annak a lakossági elvárásnak való megfelelés, hogy megszűnjön a forgalmazható halak tengerbe történő visszadobásának gyakorlata. A közös halászati politikára vonatkozó alaprendeletre irányuló javaslathoz készült hatásvizsgálat[2] szerint a nagymértékű visszadobás jelentős szerepet játszik abban, hogy a közös halászati politika környezetvédelmi szempontból nem fenntartható.

Az Európai Parlament 2013. februári plenáris szavazása alkalmával jóváhagyta a kirakodási kötelezettség 2014-től kezdődő, a nyílt tengeri halászatra, a nagy távolságra vándorló fajokra és a balti-tengeri lazacra vonatkozó fokozatos bevezetését, illetve a kötelezettségnek az azt követő években az uniós halászat egészére történő kiterjesztését. Később februárban a Tanács szintén egyértelmű jelét adta annak, hogy támogatja ezt a megközelítést, és hasonló végrehajtási menetrendet fogadott el. Ezt követően az Európai Parlament és a Tanács között az alaprendeletre vonatkozóan politikai megegyezés született, amelynek keretében a kirakodási kötelezettség végrehajtásának új kezdő időpontjaként 2015. január 1-jét határozták meg.

A kirakodási kötelezettség alkalmazhatóságának biztosítása érdekében el kell hagyni vagy módosítani kell a technikai intézkedésekről, a gazdálkodási intézkedésekről és az ellenőrzésről szóló jelenlegi rendeletek bizonyos olyan rendelkezéseit, amelyek a kirakodási kötelezettséggel ellentétesek és a halászokat a halak visszadobására kötelezik. E szándék kifejezésére a Tanács júniusi ülése alkalmával nyilatkozatot tett[3], amelyben arra ösztönözte a Bizottságot, hogy intézkedjen gyorsan, és a reform elfogadása után hajtsa végre ezeket a meglévő rendeleteket érintő változtatásokat.

A Bizottságnak szándékában áll, hogy a reform részeként kialakítsa a technikai intézkedések új keretét, amely idővel elősegítené a kirakodási kötelezettség teljes, terv szerinti végrehajtását. A keret az új regionalizált megközelítést is tartalmazná, amely többéves terveket és visszadobási terveket foglalna magában. Ez az új keret azonban szinte biztosan nem lép hatályba addigra, amikorra a kirakodási kötelezettséget a halászok első csoportja tekintetében érvényesíteni kell. Ezért a jogszabályoknak átmenetileg el kell hárítaniuk minden jogi és gyakorlati akadályt a végrehajtás elől, amíg ezen új keret kidolgozása folyamatban van.

A technikai intézkedésekről szóló rendeleteket tekintve a jelenlegi rendeletek számos rendelkezése ellentétben áll a kirakodási kötelezettséggel, és visszadobásra kötelezi a halászokat. Ilyenek a legkisebb kirakodási méretek, a fogások összetételére vonatkozó szabályok és a járulékos fogásra vonatkozó rendelkezések.

A legkisebb kirakodási méreteket a különösen a 227/2013/EU rendelettel[4] módosított, a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló 850/98/EK rendelet[5], valamint a Balti-tenger a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1434/98/EK rendelet módosításáról és a 88/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2187/2005/EK rendelet[6] tartalmazza. A legkisebb kirakodási méretek a fedélzeten tartható halak jogszerű méreteit határozzák meg. Az ezeknél kisebb méretű halakat tilos a fedélzeten tartani vagy kirakodni. A kirakodási kötelezettség értelmében a legkisebb kirakodási méretek helyébe valamennyi fogási korlátozás alá tartozó faj esetében a minimális védelmi referenciaméretek lépnek. Az e minimális védelmi referenciaméreteknél kisebb halakat a jövőben ki kell rakodni, a minimális védelmi referenciaméretek alatti fogások értékesítése azonban az emberi fogyasztáson kívüli felhasználásra fog korlátozódni. Sajátos helyzet áll fenn a Földközi-tenger esetében, amelyet a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1624/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1967/2006/EK rendelet[7] szabályoz. Az említett rendelet előírja, hogy a rendeletben meghatározott legkisebb méreteknél kisebb tengeri élőlényeket tilos kifogni, a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, szállítani, tárolni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy megvételre kínálni. Ezek a legkisebb fogási méretek 2007-ben léptek hatályba, bevezetésük pedig az érintett halászat esetében alkalmazott eszközök jellemzőire vonatkozó minimális előírásokon túlmutató méretszelekció javításának elősegítését célozza. A Földközi-tenger térségében, ahol a legkisebb fogási méretek alkalmazandóak, ezek helyébe az egységesség érdekében szintén a minimális védelmi referenciaméretek lépnek, illetve szintén érvényesülni fog az a követelmény, hogy a minimális védelmi referenciaméreteknél kisebb halakat ugyan ki kell rakodni, felhasználásuk azonban az emberi fogyasztáson kívüli célokra fog korlátozódni.

A fogás összetételére vonatkozó szabályokat a 850/98/EK rendelet, valamint a kapcsolódó rendeletek (a balti-tengeri tőkehalállományokra és ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló 1098/2007/EK rendelet[8], a közvetlen emberi fogyasztáson kívüli ipari célokra felhasznált hering kirakodásának feltételeiről szóló 1434/98/EK rendelet[9], az Ír-tenger (ICES VIIa körzet) tőkehalállományának helyreállítására vonatkozó, 2002-ben alkalmazandó intézkedések megállapításáról szóló 254/2002/EK rendelet[10], valamint a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 2347/2002/EK rendelet[11]) tartalmazzák. A balti-tengerre vonatkozó rendeletben (2187/2005/EK rendelet) a fogás összetételének hasonló százalékos arányai találhatók, a Földközi-tenger esetében viszont nem.

A fogás összetételére vonatkozó szabályok olyan határértékeket állapítanak meg, amelyeket napi szinten és egy adott halászati út végén kell teljesíteni. Ha a halászok túllépik a határértéket, kötelesek visszadobni a fogás egyes részeit, hogy a megtartott fogás összhangba kerüljön a fogás összetételére vonatkozó szabályokkal. A kirakodási kötelezettség értelmében a halászok számára többé nem engedélyezett a visszadobás, tehát a fogás összetételének továbbra is érvényes szabályozása és a halászok valamennyi fogás kirakodására vonatkozó kötelezettsége közötti ellentmondást orvosolni kell. Ez annak előírásával érhető el, hogy a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények valamennyi, a fogások összetételének engedélyezett százalékát meghaladó, nem szándékos fogását kötelező kirakodni és levonni a kvótákból. A fogás összetételére vonatkozó szabályok egyéb rendelkezésekkel (pl. a háló szembőségtartományai, a szembőségek bizonyos kombinációjának használatára vonatkozó feltételek) kapcsolódnak össze, a fogásoknak a hajó fedélzetén történő szétválogatására vonatkozó részletes szabályok pedig szintén a fogások összetételének százalékos arányain alapulnak. Ezeket a szabályokat a visszadobási kötelezettség megszüntetése érdekében szintén összhangba kell hozni vagy el kell hagyni.

Az 1434/98/EK rendelet esetében az abban foglalt, a fogások összetételére vonatkozó szabályok és a hering felhasználását érintő kapcsolódó korlátozások már nem relevánsak. A kirakodási kötelezettség, amely 2015. január 1-jétől az uniós vizeken folytatott nyílt tengeri és ipari halászat egészére fog vonatkozni, előírja, hogy valamennyi kifogott heringet ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból, illetve hogy a minimális védelmi referenciaméretnél kisebb heringeket kizárólag emberi fogyasztáson kívüli célokra lehet felhasználni. Az említett rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

A technikai védelmi intézkedésekről szóló rendeletekben (a 850/98/EK rendeletben és a hozzá kapcsolódó rendeletekben – vagyis az atlanti-óceáni uniós vizek és bizonyos más, meghatározott területek vonatkozásában az 1098/2007/EK rendeletben és a 254/2002/EK rendeletben, a balti-tengeri uniós vizek vonatkozásában pedig a 2187/2005/EK rendeletben10) szintén több járulékos fogásra vonatkozó rendelkezés található. Ezek hasonlóak a fogás összetételére vonatkozó szabályokhoz, de bizonyos területhez vagy halászeszközhöz kötődnek. Ezek a rendelkezések jellemzően eltérések, amelyek egyes fajták esetében, behatárolt területen, bizonyos típusú eszközzel, meghatározott halászat során 5–10 %-os járulékos fogást engedélyeznek. Az ezeket a járulékos fogási határokat meghaladó fogásokat jelenleg vissza kell dobni. A fogás összetételére vonatkozó szabályokhoz hasonlóan ez is a kirakodási kötelezettséggel szembeni ellentmondáshoz vezet, mivel a jelenlegi rendelkezések azt írják elő, hogy a járulékos fogásra vonatkozó rendelkezéseket meghaladó mértékben kifogott halakat a halászoknak vissza kell dobniuk, a kirakodási kötelezettség értelmében azonban ezeket a halakat ki kell rakodni. Ezért ezeket hasonló módon kell kezelni, mint a fogás összetételére vonatkozó szabályokat, így eltörölhető a visszadobási kötelezettség.

Javasolt a 850/98/EK rendelet egy további olyan módosítása is, amely nem kapcsolódik a kirakodási kötelezettséghez, a jogbiztonság biztosításához azonban szükséges. Több tagállam jelezte, hogy a fiatal foltos tőkehalak védelme érdekében az ICES VIb körzetben végrehajtott területlezárásra vonatkozó jelenlegi rendelkezések félreértelmezésekhez vezettek, amelyek aggályossá tették a foltos tőkehal e területen való védelmét. Ezért javaslat született a 850/98/EK rendelet e cikkének módosítására annak a 43/2009/EK rendelet III. mellékletében foglalt eredeti megfogalmazására való visszaalakításával, ezzel kiküszöbölve a félreértelmezés bármilyen lehetőségét.

A közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1224/2009/EK tanácsi rendeletet[12] szintén összhangba kell hozni a kirakodási kötelezettséggel. A szükséges módosítások közé tartoznak a halászati engedélyeket érintő változtatások; az adatok minden fogás esetében történő nyilvántartása, különösen abban az esetben, ha az egyedek mérete elmarad a minimális védelmi referenciaméretektől; magasabb hibahatár az 50 kg alatti fogások becslésénél a hajónaplókban és átrakási nyilatkozatokban; az elektronikus távellenőrzésre vonatkozó szabályok megállapítása a kirakodási kötelezettség tengeren történő ellenőrzésével kapcsolatos adatok nyilvántartása tekintetében; a fogások elkülönített tárolása és a minimális védelmi referenciaméret alatti fogások értékesítésének ellenőrzése; a megfigyelő ellenőrök ellenőrzési célból történő alkalmazására vonatkozó feltételek megállapítása; a kirakodási kötelezettség megsértésének súlyos jogsértésként való meghatározása. A kirakodási kötelezettség bevezetésének és bizonyos más, évközi kvótarugalmassági intézkedéseknek a kombinációja szükségessé teszi a kvóták és az erőkifejtés csökkentésére vonatkozó jelenlegi szabályok kiigazítását. Mindezek a változások a közös halászati politika reformjában foglalt szabályokból következnek.

Mivel a halászati tevékenységek első csoportja 2015-ben a kirakodási kötelezettség hatálya alá kerül, a technikai intézkedésekről, gazdálkodási intézkedésekről és ellenőrzési intézkedésekről szóló rendeletek vonatkozó rendelkezéseit ennek a rendeletnek módosítania kell annak érdekében, hogy a kirakodási kötelezettség alkalmazása előtti jogi akadályok felszámolása időben megtörténjen.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Külön hatásvizsgálat nem készült, mivel a kirakodási kötelezettség bevezetésének hatásai a közös halászati politika reformját alátámasztó hatásvizsgálat keretében már értékelésre kerültek. E hatásvizsgálat[13] részeként már számszerűen meghatározták a visszadobás csökkentésére irányuló politikák, többek között a visszadobás betiltásának hatásait. A vizsgálatot két fázisban végezték. Az első fázisban több másodelemzés készült a visszadobás uniós gyakorlatainak nagyságrendjéről, és ismertető született arról, hogy számos területen folytatott halászatban (Izlandon, Norvégiában, Skóciába és Dániában) milyen szakpolitikai megoldásokat alkalmaznak a visszadobás visszaszorítására. Emellett besorolták az uniós halászat terén alkalmazott visszadobási gyakorlat mértékét, és végül külön kutatásokat folytattak a földközi-tengeri halászat visszadobási gyakorlatára vonatkozóan. A második elemzési fázisban értékelés készült az uniós halászat terén alkalmazható, visszadobást tiltó többféle politikai lehetőség hatásairól, többek között a halászeszköz szelektivitásának megváltoztatása és az új technikai intézkedések, például az azonnali hatályú halászati tilalmak által okozott hatásokról. Az elemzés eredménye szerint egy hatékonyabb technikai intézkedések foganatosításán és a visszadobást előidéző eredménytelen technikai intézkedések eltörlésén alapuló, visszadobást tiltó politika bevezetése rövid távon gazdasági veszteségekkel, közép- és hosszú távon azonban – különösen környezetvédelmi és gazdasági szempontból – többletnyereséggel járna.

Újabb hatásvizsgálat elvégzése nem nyújtana többletet a korábban elvégzett vizsgálat alapján már rendelkezésre álló információkon felül. A meglévő rendeletek szükséges változtatásai elengedhetetlenek az új közös halászati politika megfelelő működéséhez.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat összefoglalása

A fő intézkedés a közös halászati politika reformjának keretében előirányzott kirakodási kötelezettség végrehajtásának elősegítése a kirakodási kötelezettséggel ellentétes valamennyi meglévő rendelkezés uniós technikai intézkedésekből és ellenőrzési rendeletekből történő elhagyása révén.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése.

A szubszidiaritás elve

A javaslat az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az arányosság elve

Ez a javaslat már meglévő intézkedések módosítására irányul, ezért nem merül fel az arányosság elvével kapcsolatos aggály.

A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt: rendelet csak rendelettel módosítható.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ennek az intézkedésnek nincsenek az uniós költségvetés kiadásait növelő vonzatai.

2013/0436 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a 850/98/EK, a 2187/2005/EK, az 1967/2006/EK, az 1098/2007/EK, a 254/2002/EK, a 2347/2002/EK és az 1224/2009/EK rendeletnek a fogások kirakodására vonatkozó kötelezettség tekintetében történő módosításáról, valamint az 1434/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[14],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A(z) [xxxx]/EU rendelet központi célkitűzése a visszadobás gyakorlatának az Európai Unió teljes halászati tevékenysége tekintetében történő fokozatos megszüntetése a fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások és a Földközi-tenger esetében a legkisebb fogási méretre vonatkozó előírások hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetése révén. E kirakodási kötelezettség alkalmazhatóságának érdekében el kell hagyni vagy módosítani kell a jelenlegi technikai intézkedések és ellenőrzési rendeletek bizonyos olyan rendelkezéseit, amelyek ellentétesek a kirakodási kötelezettséggel, és a halászokat a halak visszadobására kötelezik.

(2)       A közös halászati politika reformjának befejeződéséig a technikai intézkedések új kerete még várat magára. Mivel ez az új keret 2015 elejéig, a kirakodási kötelezettség első bevezetéséig valószínűleg nem lép hatályba, indokolt a jelenlegi technikai intézkedésekről szóló rendeletek bizonyos elemeit módosítani vagy elhagyni azért, hogy megszűnjön az e rendeletek és a kirakodási kötelezettség közötti összeegyeztethetetlenség.

(3)       A kirakodási kötelezettség végrehajtásának biztosítása érdekében a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló 850/98/EK tanácsi rendeletet a következők szerint kell módosítani: elő kell írni, hogy a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények valamennyi, a fogások összetételére vonatkozó szabályok korlátozásait meghaladó, nem szándékos fogását ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból; a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlényekre vonatkozó legkisebb kirakodási méreteket a minimális védelmi referenciaméretekkel kell helyettesíteni; valamint elő kell írni, hogy a járulékos fogásokra vonatkozó rendelkezésekben rögzített mennyiségeket meghaladó mértékben, meghatározott területen, meghatározott időben, meghatározott típusú eszközzel kifogott tengeri élőlények valamennyi nem szándékos fogását ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

(4)       Ezenfelül a jogbiztonság biztosítása céljából módosítani kell az ICES VIb körzetben a fiatal foltos tőkehalak védelme érdekében végrehajtott területlezárást érintő rendelkezéseket.

(5)       A kirakodási kötelezettség végrehajtásának biztosítása érdekében a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1434/98/EK rendelet módosításáról és a 88/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2187/2005/EK tanácsi rendeletet a következők szerint kell módosítani: elő kell írni, hogy a Balti-tengeren a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények valamennyi, a fogások összetételére vonatkozó szabályok előírásait meghaladó, nem szándékos fogását ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból; a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlényekre vonatkozó legkisebb kirakodási méreteket a minimális védelmi referenciaméretekkel kell helyettesíteni; valamint meghatározott időszakokban és területeken meg kell tiltani a lazac és a tengeri pisztráng kifogását, kivéve, ha az csapdahálóval történik.

(6)       A kirakodási kötelezettség végrehajtásának biztosítása érdekében a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1624/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendeletet úgy kell módosítani, hogy a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlényekre vonatkozó legkisebb kirakodási méreteket a minimális védelmi referenciaméretekkel kell helyettesíteni a meglévő legkisebb fogási méretek fogalmának és végrehajtásának veszélyeztetése nélkül, valamint el kell hagyni a szardíniaivadékok halászatára vonatkozó szabályokat, amelyek a kirakodási kötelezettség végrehajtásával már nem relevánsak, mivel lehetőség szerint valamennyi ilyen fogást el kell kerülni, nem szándékos kifogás esetén pedig a fogást ki kell rakodni, emberi fogyasztásra azonban nem lehet felhasználni.

(7)       A kirakodási kötelezettség végrehajtásának biztosítása érdekében a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló 1098/2007/EK tanácsi rendeletet annak előírásával kell módosítani, hogy meghatározott területeken és meghatározott időszakokban sodortatott horogsorral, illetve kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval végzett halászat esetén valamennyi nem szándékos tőkehalfogást ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

(8)       A kirakodási kötelezettség végrehajtásának biztosítása érdekében az Ír-tenger (ICES VIIa körzet) tőkehalállományának helyreállítására vonatkozó, 2002-ben alkalmazandó intézkedések megállapításáról szóló 254/2002/EK tanácsi rendeletet annak előírásával kell módosítani, hogy a csíkos fésűkagyló vonóhálóval folytatott halászata esetében a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények valamennyi, az engedélyezett járulékos fogási százalékokat meghaladó, nem szándékos fogását ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

(9)       A kirakodási kötelezettség végrehajtásának biztosítása érdekében a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 2347/2002/EK tanácsi rendeletet annak előírásával kell módosítani, hogy a mélytengeri fajok valamennyi fogását ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

(10)     A kirakodási kötelezettség végrehajtásának biztosítása érdekében a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1224/2009/EK tanácsi rendeletet módosítani kell a kirakodási kötelezettség ellenőrzésének biztosítása céljából. Ennek érdekében halászati engedélyeket kell alkalmazni a fogások kirakodására vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozó halászati tevékenységekre; valamennyi faj fogásának adatait nyilván kell tartani, függetlenül a súlyra vonatkozó küszöbtől; a minimális védelmi referenciaméretek alatti fogások adatairól külön nyilvántartást kell vezetni; tekintve, hogy nehéz meghatározni a halászhajók fedélzetén lévő kis fogások pontos mennyiségét, magasabb hibahatárt kell alkalmazni a kis fogások becslésénél a hajónaplókban és az átrakási nyilatkozatokban; az elektronikus távellenőrzésre vonatkozóan szabályokat kell megállapítani a kirakodási kötelezettség tengeren történő ellenőrzésével kapcsolatos adatok nyilvántartása tekintetében; a fogások elkülönített tárolására és a minimális védelmi referenciaméret alatti fogások értékesítésének ellenőrzésére vonatkozóan szabályokat kell megállapítani; meg kell határozni a megfigyelő ellenőrök ellenőrzési célból történő alkalmazásának feltételeit.

(11)     Mivel a halak tengerbe való visszadobása nem más, mint az erőforrások nagymértékű elpocsékolása, amely kedvezőtlenül hat a tengeri biológiai rendszerek és tengeri ökoszisztémák fenntartható kiaknázására, és mivel a kirakodási kötelezettség sikeréhez elengedhetetlen, hogy annak a piaci szereplők általánosan eleget tegyenek, a kirakodási kötelezettség megszegését súlyos jogsértésként kell meghatározni. A kirakodási kötelezettség bevezetésének és bizonyos új, évközi kvótarugalmassági szabályoknak a kombinációja szükségessé teszi a kvóták és az erőkifejtés csökkentésére vonatkozó szabályok kiigazítását.

(12)     A 850/98/EK, a 2187/2005/EK, az 1967/2006/EK, az 1098/2007/EK, a 254/2002/EK, a 2347/2002/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)     A közvetlen emberi fogyasztáson kívüli ipari célokra felhasznált hering kirakodásának feltételeiről szóló 1434/98/EK tanácsi rendeletet hatályon kívül kell helyezni, mivel az e rendeletben megállapított, a fogás összetételére vonatkozó szabályok és a hering felhasználására vonatkozó kapcsolódó korlátozások a kirakodási kötelezettség hatálya alatt már nem relevánsak, ugyanis valamennyi kifogott heringet ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból, illetve minden, a minimális védelmi referenciaméretnél kisebb heringet emberi fogyasztáson kívüli célra kell felhasználni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

Technikai intézkedések

1. cikk

A 850/98/EK rendelet módosításai

A 850/98/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.           A 3. cikk a következő i) ponttal egészül ki:

„i)        a nem szándékos fogás olyan tengeri élőlények véletlenszerűen ejtett fogása, amelyek halászata az adott körülmények között tilos.”

2.           A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)         az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Tilos az I–V. mellékletben felsorolt fajokat a mellékletekben az említett fajra nézve meghatározottaktól eltérő szembőség használatával halászni.”;

b)         a (4) bekezdés a) pontja a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve a kirakodás nem tilos abban az esetben, ha a X. mellékletben megállapított feltételeknek nem lehet eleget tenni a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények nem szándékos fogásai miatt. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”;

c)         a (4) bekezdés b) pontja a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve a kirakodás nem tilos abban az esetben, ha az I–V. mellékletben megállapított feltételeknek a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények nem szándékos fogásai miatt nem lehet eleget tenni. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”;

d)         az (5) bekezdés a) pontja a következő albekezdéssel egészül ki:

„A(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények esetében az első albekezdésben említett, fedélzeten tartott vagy átrakodott mennyiségek valamennyi kifogott tengeri élőlényt magukban foglalnak.”

3.           Az 5. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények esetében az első albekezdésben említett, a fedélzeten válogatás után vagy partraszálláskor tárolt mennyiségek valamennyi kifogott tengeri élőlényt magukban foglalnak.”

4.           A 7. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a Pandalus fajhoz tartozó rákfélék a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt állnak. E rákfélék halászatát azonban tilos az első albekezdésben említett olyan hálókkal végezni, amelyek nincsenek az említett albekezdésnek megfelelően felszerelve. Az ilyen hálókkal ejtett nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

5.           A 10. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés b) pontjától eltérve a fedélzeten tartás és kirakodás nem tilos abban az esetben, ha a kéthéjú kagyló minimális százalékos aránya nem érhető el a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények nem szándékos fogásai miatt. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

6.           A 11. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a) pontja a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés a) pontjától eltérve a fenékrögzítéses eresztő-, állító- és tükörhálók használata vagy fedélzeten tartása nem tilos abban az esetben, ha az említett a) pontban megállapított feltételeknek nem lehet eleget tenni a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények nem szándékos fogásai miatt. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

7.           A 12. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények esetében az első albekezdésben említett, válogatás után a vagy partra emeléskor a fedélzeten lévő tengeri élőlények valamennyi kifogott tengeri élőlényt magukban foglalnak.”

8.           A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

(1)        A 20. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésének b) pontjában, a 27. cikk (2) bekezdésében, a 29d. cikk (5) bekezdésének d) pontjában, a 29d. cikk (6) bekezdésének d) pontjában, a 29d. cikk (7) bekezdésének c) pontjában, a 29g. cikk (2) bekezdésében, a 34b. cikk (3) bekezdésének c) pontjában és a 34b. cikk (11) bekezdésében, valamint az I–VII., a X. és a XI. mellékletben meghatározott, engedélyezett százalékos arányokon túl kifogott tengeri élőlényeket, amelyek nem tartoznak a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá, tilos kirakodni, azokat az egyes kirakodások előtt vissza kell engedni a tengerbe.

(2)        A 20. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésének b) pontjában, a 27. cikk (2) bekezdésében, a 29d. cikk (5) bekezdésének d) pontjában, a 29d. cikk (6) bekezdésének d) pontjában, a 29d. cikk (7) bekezdésének c) pontjában, a 29g. cikk (2) bekezdésében, a 34b. cikk (3) bekezdésének c) pontjában és a 34b. cikk (11) bekezdésében, valamint az I–VII., a X. és a XI. mellékletben meghatározott, engedélyezett százalékos arányokon túl kifogott tengeri élőlényeket, amelyek a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartoznak, ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

(3)        Mielőtt egy adott halászati úton, bármely gazdálkodási területen halászni kezdenének, a halászhajók parancsnokai gondoskodnak arról, hogy a fogási korlátozások alatt álló állományok tekintetében hajójuk rendelkezzen annyi kvótával, amennyi elegendő ahhoz, hogy az adott úton fedezze a fogások valószínű összetételét és az engedélyezett százalékos arányokat.”

9.           A 17. cikk a következőképpen módosul:

„Valamely tengeri élőlény akkor méreten aluli, ha méretei kisebbek a XII. mellékletben az érintett faj és az érintett földrajzi térség tekintetében meghatározott minimális védelmi referenciaméretnél.”

10.         A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

(1)        Az olyan, méreten aluli tengeri élőlényeket, amelyek a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt nem álló fajhoz tartoznak, tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, szállítani, raktározni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni, azokat haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

(2)        Az olyan, méreten aluli tengeri élőlényeket, amelyek a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt álló fajhoz tartoznak, a fedélzeten kell tartani, ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból. Ezeket tilos értékesíteni, illetve emberi fogyasztás céljából eladásra kiállítani vagy felkínálni.”

11.         A 20. cikk az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a hering a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt áll, az e cikk (1) bekezdésében megállapított, fedélzeten tartást tiltó rendelkezés nem alkalmazandó. E faj halászata azonban tilos az említett bekezdésben meghatározott földrajzi térségekben és időszakokban. A nem szándékos heringfogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

12.         A 20a. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a hering a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt áll, az e cikk első albekezdésében megállapított, kirakodást vagy a fedélzeten tárolást tiltó rendelkezés nem alkalmazandó. E faj halászata azonban tilos az első albekezdésben meghatározott földrajzi térségben és időszakokban. A nem szándékos heringfogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

13.         A 21. cikk az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben a spratt a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt áll, az e cikk (1) bekezdésében megállapított, fedélzeten tartást tiltó rendelkezés nem alkalmazandó. E faj halászata azonban tilos az említett bekezdésben meghatározott földrajzi térségekben és időszakokban. A nem szándékos sprattfogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

14.         A 22. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a makréla a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt áll, az e bekezdés első albekezdésében megállapított, fedélzeten tartást tiltó rendelkezés nem alkalmazandó. E faj halászata azonban tilos az említett albekezdésben meghatározott földrajzi térségben. A nem szándékos makrélafogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

15.         A 23. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a szardella a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt áll, az e bekezdés első albekezdésében megállapított, fedélzeten tartást tiltó rendelkezés nem alkalmazandó. E faj halászata azonban tilos az említett albekezdésben meghatározott halászeszközzel és földrajzi térségekben. A nem szándékos szardellafogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

16.         A 27. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben a norvég tőkehal a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt áll, az e cikk (1) bekezdésében megállapított, fedélzeten tartást tiltó rendelkezés nem alkalmazandó. E faj halászata azonban tilos az említett bekezdésben meghatározott halászeszközzel és földrajzi térségben. A nem szándékos norvégtőkehal-fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

17.         A 29a. cikk (1) bekezdése az alábbi albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a homoki angolna a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt áll, az e bekezdés első albekezdésében megállapított, kirakodást vagy a hajón való tárolást tiltó rendelkezés nem alkalmazandó. E faj halászata azonban tilos az említett albekezdésben meghatározott földrajzi térségben. A nem szándékos homokiangolna-fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

18.         A 29c. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„29c. cikk

A rockalli foltos tőkehal védett területe az ICES VI alterületen

(1)        A horogsorok kivételével tilos bármiféle halászatot folytatni a WGS84 rendszerben megadott alábbi koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területeken belül:

– é. sz. 57° 00’, ny. h. 15° 00’

– é. sz. 57° 00’, ny. h. 14° 00’

– é. sz. 56° 30’, ny. h. 14° 00’

– é. sz. 56° 30’, ny. h. 15° 00’

– é. sz. 57° 00’, ny. h. 15° 00’.”

19.         A 29d. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az első albekezdés b) pontjában említett halak vagy kagylók a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt állnak, az említett b) pontban meghatározott feltétel helyébe az a feltétel lép, hogy ilyen halakra vagy kagylókra nem irányulhat halászat. E halak vagy kagylók nem szándékos fogásait ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”;

b) a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az első albekezdés b) pontjában említett halak a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt állnak, az említett b) pontban meghatározott feltétel helyébe az a feltétel lép, hogy ilyen halakra nem irányulhat halászat. E halak nem szándékos fogásait ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

20.         A 29e. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az első albekezdés b) pontjában említett halak a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt állnak, az említett b) pontban meghatározott feltétel helyébe az a feltétel lép, hogy ilyen halakra nem irányulhat halászat. E halak nem szándékos fogásait ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

21.         A 29f. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Amennyiben a kék menyhal a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt áll, az e cikk (1) bekezdésében megállapított, fedélzeten tartást tiltó rendelkezés nem alkalmazandó. E faj halászata azonban tilos az említett bekezdésben meghatározott időszakban és térségekben. A nem szándékos kékmenyhal-fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

22.         A 32. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott a kirakodási kötelezettség hatálya alatt álló tengeri élőlények esetében az e cikk első albekezdése b) pontjának i. alpontjában említett, a fedélzeten jogszerűen tartott zsákmány valamennyi kifogott tengeri élőlényt magában foglal.”

23.         A 35. cikket el kell hagyni.

24.         A mellékletek az e rendelet I. mellékletében foglaltak szerint módosulnak.

2. cikk

A 2187/2005/EK rendelet módosításai

A 2187/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.           A 2. cikk a következő p) ponttal egészül ki:

„o)       »nem szándékos fogás«: olyan tengeri élőlények véletlenszerűen ejtett fogása, amelyek halászata az adott körülmények között tilos.”

2.           A 3. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Tilos az I–V. mellékletben felsorolt fajokat a mellékletekben az említett fajra nézve meghatározottaktól eltérő szembőség használatával halászni.”;

b) a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve a fedélzeten tartás és kirakodás nem tilos abban az esetben, ha az említett albekezdésben megállapított feltételeknek nem lehet eleget tenni a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények nem szándékos fogásai miatt. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”;

c) a (6) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve a kirakodás nem tilos abban az esetben, ha az említett albekezdésben megállapított feltételeknek nem lehet eleget tenni a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények nem szándékos fogásai miatt. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

3.           A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények esetében az első albekezdésben említettek szerint szétválogatás után a fedélzeten megtartott vagy kirakodott mennyiségek valamennyi kifogott tengeri élőlényt magukban foglalnak.”;

b) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében említett kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények esetében az első albekezdésben említettek szerint a fedélzeten megtartott mennyiségek valamennyi kifogott tengeri élőlényt magukban foglalnak.”

4.           A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk Az előírt fogási arányok elérése

(1)        A II. és III. mellékletben megállapított, engedélyezett százalékos arányokon túl kifogott tengeri élőlények nem szándékos fogásait, amelyek a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartoznak, ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

(2)        Mielőtt egy adott halászati úton, bármely gazdálkodási területen halászni kezdenének, a halászhajók parancsnokai gondoskodnak arról, hogy a fogási korlátozások alatt álló állományok tekintetében hajójuk rendelkezzen annyi kvótával, amennyi elegendő ahhoz, hogy fedezze a fogások valószínű összetételét és a II. és III. mellékletben feltüntetett százalékos arányokat.

(3)        A II. és III. melléklet értelmében engedélyezett százalékos arányokon túl kifogott tengeri élőlények azon mennyiségeit, amelyek nem tartoznak a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá, tilos kirakodni, azokat az egyes kirakodások előtt vissza kell engedni a tengerbe.”

5.           A 14. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

„(1)      Valamely tengeri élőlény akkor tekintendő méreten alulinak, ha méretei kisebbek a IV. mellékletben az adott faj és az adott földrajzi terület tekintetében meghatározott minimális védelmi referenciaméretnél.”

6.           A 15. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)      Az olyan, méreten aluli tengeri élőlényeket, amelyek a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt nem álló fajhoz tartoznak, tilos a fedélzeten megtartani, átrakodni, kirakodni, szállítani, tárolni, árusítani, kitenni vagy értékesítésre kínálni, azokat haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.”;

b) a szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)      Az olyan, méreten aluli tengeri élőlényeket, amelyek a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt álló fajhoz tartoznak, a fedélzeten kell tartani, ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból. Ezeket tilos értékesíteni, illetve emberi fogyasztás céljából eladásra kiállítani vagy felkínálni.”

7.           A 17. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a lazac (Salmo salar) vagy a tengeri pisztráng (Salmo trutta) a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt áll, az e cikk első albekezdésében megállapított, az említett fajok fedélzeten tartását tiltó rendelkezés nem alkalmazandó. E fajok halászata azonban tilos az említett albekezdésben meghatározott földrajzi térségekben és időszakokban. A lazac (Salmo salar) és a tengeri pisztráng (Salmo trutta) nem szándékos fogásait ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”;

b) a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„(3)      Az (1) és (3) bekezdéstől eltérve megengedett a lazac (Salmo salar) és tengeri pisztráng (Salmo trutta) csapdahálóval való halászata és a fedélzeten való tartása.”

8.           A mellékletek e rendelet II. mellékletének megfelelően módosulnak.

3. cikk

Az 1967/2006/EK rendelet módosításai

Az 1967/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.           A 2. cikk a következő 18. ponttal egészül ki:

„18.     »nem szándékos fogás«: olyan tengeri élőlények véletlenszerűen ejtett fogása, amelyek halászata az adott körülmények között tilos.”

2.           A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)         az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)      Tilos a III. mellékletben felsorolt fajokhoz tartozó, az ugyanebben a mellékletben az adott fajra meghatározott minimális védelmi referenciaméretnél kisebb tengeri élőlény (a továbbiakban: méreten aluli tengeri élőlény) halászata.

A(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó, méreten aluli tengeri élőlények nem szándékos fogásait a fedélzeten kell tartani és ki kell rakodni. Ezeket tilos értékesíteni, illetve emberi fogyasztás céljából kiállítani vagy megvételre kínálni.

A(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá nem tartozó, méreten aluli tengeri élőlények nem szándékos fogásait tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, szállítani, tárolni, értékesíteni, kiállítani vagy megvételre kínálni.”;

b) a (3) bekezdést el kell hagyni.

3.           A 16. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 15. cikk (1) bekezdésétől eltérve lehetőség van a méreten aluli tengeri élőlényeknek az állomány közvetlen helyreállítása vagy áttelepítése céljából, a tevékenység helyéül szolgáló tagállam engedélyével és joghatósága alatt történő halászatára, élő állapotban való fedélzeten tartására, átrakodására, kirakodására, szállítására, tárolására, értékesítésére, kiállítására vagy megvételre kínálására.”

4.           A mellékletek e rendelet III. mellékletének megfelelően módosulnak.

4. cikk

Az 1098/2007/EK rendelet módosításai

Az 1098/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.           A 3. cikk a következő g) ponttal egészül ki:

„g)       »nem szándékos fogás«: olyan tengeri élőlények véletlenszerűen ejtett fogása, amelyek halászata az adott körülmények között tilos.”

2.           A 8. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a tőkehal a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt áll, az első albekezdésében megállapított, a tőkehal fedélzeten tartását tiltó rendelkezés nem alkalmazandó. Az említett faj sodortatott horogsorral történő halászata azonban tilos az (1) bekezdésben meghatározott földrajzi térségekben és időszakokban. A nem szándékos tőkehalfogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

3.           A 9. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a tőkehal a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alatt áll, az első albekezdésében megállapított, a tőkehal fedélzeten tartását tiltó rendelkezés nem alkalmazandó. Az említett fajnak a (2) bekezdésben említett halászeszközökkel történő halászata azonban tilos az (1) bekezdésben meghatározott földrajzi térségekben és időszakban. A nem szándékos tőkehalfogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

5. cikk

A 254/2002/EK rendelet módosításai

A 254/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.           A 3. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve a kirakodás nem tilos abban az esetben, ha az említett albekezdésben megállapított feltételeknek nem lehet eleget tenni a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények nem szándékos fogásai miatt. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

2.           A 4. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve a kirakodás nem tilos abban az esetben, ha az említett albekezdésben megállapított feltételeknek nem lehet eleget tenni a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó tengeri élőlények nem szándékos fogásai miatt. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

6. cikk

A 2347/2002/EK rendelet módosításai

A 2347/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.           A 2. cikk a következő f) ponttal egészül ki:

„f)        »nem szándékos fogás«: olyan tengeri élőlények véletlenszerűen ejtett fogása, amelyek halászata az adott körülmények között tilos.”

2.           A 3. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A mélytengeri halászati engedéllyel nem rendelkező halászhajók számára tilos a mélytengeri fajok hajóutanként 100 kg-ot meghaladó mértékű halászata. Az ilyen hajók által 100 kg-ot meghaladó mértékben kifogott mélytengeri fajokat tilos a fedélzeten tartani, átrakodni vagy kirakodni.

A második albekezdéstől eltérve a fedélzeten tartás, átrakodás és kirakodás nem tilos abban az esetben, ha az említett albekezdésben megállapított 100 kg-os határérték túllépésére a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó mélytengeri fajok nem szándékos fogásai miatt kerül sor. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.”

2. FEJEZET

Ellenőrző intézkedések

7. cikk

Az 1224/2009/EK rendelet módosításai

Az 1224/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.           A 7. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)         az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)       a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében említett, a halászat egy részét vagy egészét érintő kirakodási kötelezettség;”;

b)         a szöveg a következő f) ponttal egészül ki:

„f)        az uniós jogszabályokban megállapított egyéb esetek.”

2.           A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)         az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)      A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, a legalább 10 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnokai a műveletekről halászati naplót vezetnek, amelyben fajonként külön feltüntetnek minden kifogott és fedélzeten tartott mennyiséget.”;

b)         az (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„f)        valamennyi faj becsült mennyisége élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek száma, ezen belül külön bejegyzésként az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti mennyiségek vagy egyedek;”;

c)         a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A fedélzeten tartott hal halászati naplóban rögzített, kilogrammban megadott becsült mennyiségének megengedett hibahatára valamennyi faj esetében 10 %. Amennyiben egy vagy több faj esetében a fogás fajonkénti össztömege 50 kilogramm alatti, a megengedett hibahatár 20 %.”;

d)         a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)      Az uniós halászhajók parancsnokai valamennyi faj esetében a visszadobás becsült mennyiségét is rögzítik a halászati naplóban.”

3.           A 17. cikk (1) bekezdése e) és f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„e)       az egyes fajok halászati naplóban rögzített mennyisége, ezen belül külön adatként az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti mennyiségek;

f)         a kirakodásra vagy átrakásra váró valamennyi faj mennyisége, ezen belül külön adatként az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti mennyiségek.”

4.           A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)         az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, a legalább 10 méter teljes hosszúságú, átrakási műveletben részt vevő uniós hajók parancsnokai átrakási nyilatkozatot töltenek ki, amelyben fajonként külön feltüntetnek minden átrakott vagy átvett mennyiséget.”;

b)         a (2) bekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c)       valamennyi faj kilogrammban kifejezett terméktömegben meghatározott becsült mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban vagy adott esetben az egyedek száma, ezen belül külön bejegyzésként az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti mennyiségek vagy egyedek;”;

c)         a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A fedélzetre átrakott hal átrakási nyilatkozatban rögzített, kilogrammban megadott becsült mennyiségének megengedett hibahatára valamennyi faj esetében 10 %. Amennyiben egy vagy több faj esetében a fogás fajonkénti össztömege 50 kilogramm alatti, a megengedett hibahatár 20 %.”

5.           A 23. cikk (2) bekezdése c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c)       valamennyi faj kilogrammban kifejezett terméktömegben meghatározott mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban vagy adott esetben az egyedek száma, ezen belül külön bejegyzésként az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti mennyiségek vagy egyedek;”

6.           A szöveg a 25. cikk után a következő 25a. cikkel egészül ki:

„25a. cikk

Elektronikus távellenőrzés

(1) Azoknak a halászhajóknak, amelyek számára az uniós jogszabályoknak vagy valamely tagállam határozatának megfelelően kötelező az elektronikus távellenőrzés használata a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében megállapított kirakodási kötelezettség ellenőrzése érdekében, az elektronikus távellenőrzési rendszer működéséhez szükséges, felszerelt berendezésekkel kell rendelkezniük. Ez a rendszer biztosítja a halászati tevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, többek között a fogás feldolgozására vonatkozó adatok folyamatos, kamerákkal történő rögzítését.

(2) Az (1) bekezdésben említett halászhajókat a következőkkel is fel kell szerelni:

a)      a halászati tevékenységekről készített összes felvételt mindenkor rögzítő, az illetékes hatóságok által jóváhagyott cserélhető adattároló eszköz; valamint

b)      a halászeszközt működtető rendszerhez, illetve a csörlőhöz vagy a hálótartó dobhoz csatlakoztatott érzékelők, amelyek a halászeszköz kihelyezésével és behúzásával összefüggésben végzett összes művelet adatait rögzítik.

(3)        A halászhajóra felszerelt elektronikus távellenőrzési rendszereknek teljesen automatikusan kell működniük, és nem tehetik lehetővé hamis helymeghatározási adatok bevitelét vagy küldését, illetve manuális felülírását.

(4)        A tagállamok biztosítják, hogy legyen technikai kapacitásuk az elektronikus távellenőrzési rendszer által szolgáltatott információk elemzésére és hatékony felhasználására.

(5)        A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 119a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)      az elektronikus távellenőrzési rendszerek által rögzítendő és feldolgozandó adatok;

b)      a parancsnokok elektronikus távellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos kötelezettségei;

c)      az elektronikus távellenőrzési rendszerek műszaki meghibásodása vagy üzemképtelensége esetén meghozandó intézkedések;

d)      a tagállamok elektronikus távellenőrzési rendszerek használatára vonatkozó jelentéstételi kötelezettségei.

(6)        A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat határoz meg a következők vonatkozásában:

a)      az elektronikus távellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos követelmények;

b)      az elektronikus távellenőrzési rendszerekre vonatkozó előírások;

c)      a lobogó szerinti tagállam ellenőrző intézkedései;

d)      a Bizottságnak az elektronikus távellenőrzési rendszerek adataihoz való hozzáférése.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 119. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”

7.           A 33. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a) az előző hónap során kirakodott, teljes kifogható mennyiség vagy kvóta hatálya alá eső állomány vagy állománycsoport mennyiségére, ezen belül külön adatként az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti mennyiségekre vonatkozóan; valamint”;

b) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)      A tudományos kutatás keretében ejtett, majd forgalomba hozott és értékesített fogásokat, ideértve adott esetben az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti fogásokat, le kell vonni a lobogó szerinti tagállam kvótájából, amennyiben azok meghaladják a szóban forgó kvóták 2 %-át. A halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról szóló, 2008. február 25-i 199/2008/EK tanácsi rendelet[15] 12. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazandó azon tudományos kutatási célú halászati utakra, amelyek során ilyen fogásokat ejtenek.”

8.           A szöveg a következő 49a., 49b. és 49c. cikkel egészül ki:

„49a. cikk

A minimális védelmi referenciaméretek alatti fogások elkülönített tárolása

(1)        Az uniós halászhajók fedélzetén tartott valamennyi, az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti fogást oly módon kell állományonként külön ládákba, rekeszekbe vagy tartályokba helyezni, hogy azok megkülönböztethetőek legyenek a többi ládától, rekesztől vagy tartálytól.

(2)        Tilos az uniós halászhajók fedélzetén az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti fogásokból bármilyen mennyiséget ládákban, rekeszekben vagy tartályokban más halászati termékkel együtt tárolni.

(3)        A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó:

– amennyiben a fogások 80 %-ot meghaladó arányban nem emberi fogyasztásra szánt norvég tőkehalat és homoki angolnát, illetve a következő fajok közül egyet vagy többet tartalmaznak:

– makréla,

– hering,

– fattyúmakréla,

– kék puhatőkehal,

– disznófejű hal,

– szardella,

– ezüstlazac,

– szardínia,

– spratt.

– 12 méter teljes hosszúságnál kisebb halászhajók esetében, ha a minimális védelmi referenciaméret alatti fogások szétválogatása, mérése és hajónaplóban való rögzítése megtörtént.

(4)        A (3) bekezdésben említett esetek tekintetében a tagállamok mintavétellel ellenőrzik a fogás összetételét.”

„49b. cikk

A de minimis szabály

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a(z) [xxxx]/EU rendelet [15. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti de minimis mentesség alá tartozó fogások mennyisége ne haladja meg a de minimis mentességnek a vonatkozó uniós intézkedésben meghatározott százalékos arányát.”

„49c. cikk

A minimális védelmi referenciaméretek alatti fogások kirakodása

Amennyiben az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti fogások kirakodására kerül sor, az illetékes hatóságok biztosítják, hogy e fogások tárolása olyan módon történjen, hogy azok megkülönböztethetőek legyenek az emberi fogyasztásra szánt halászati termékektől.”

9.           Az 56. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)      Minden tagállam felelősséggel tartozik azért, hogy a területén a halászati és akvakultúra-termékek forgalmazásának minden szakaszában ellenőrizze a közös halászati politika szabályainak alkalmazását – a szállítást is beleértve –, az első értékesítéstől a kiskereskedelmi értékesítésig. A tagállamok különösen azt biztosítják, hogy a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében említett kirakodási kötelezettség hatálya alatt álló, az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti halászati termékek felhasználása a közvetlen emberi fogyasztáson kívüli célokra korlátozódjon.”

10.         Az 58. cikk (5) bekezdése e) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„e)       valamennyi faj kilogrammban kifejezett tiszta tömegben meghatározott mennyisége vagy adott esetben az egyedek száma, ezen belül külön adatként az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti mennyiségek vagy egyedek;”

11.         A 64. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)         az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)        valamennyi faj kilogrammban kifejezett terméktömegében meghatározott mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban vagy adott esetben az egyedek száma, ezen belül külön bejegyzésként az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti mennyiségek vagy egyedek;”;

b)         a cikk a következő új ha) ponttal egészül ki:

„ha)     adott esetben azon alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti halászati termékek rendeltetése, amelyek felhasználása a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkével összhangban közvetlen emberi fogyasztáson kívüli célokra korlátozódik.”

12.         A 66. cikk (3) bekezdése e) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„e)       valamennyi faj kilogrammban kifejezett terméktömegben meghatározott mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban vagy adott esetben az egyedek száma, ezen belül külön bejegyzésként az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti mennyiségek vagy egyedek;”

13.         A 68. cikk (5) bekezdése d) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„d)       valamennyi szállított faj kilogrammban kifejezett terméktömegben meghatározott mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban vagy adott esetben az egyedek száma, ezen belül külön bejegyzésként az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti mennyiségek vagy egyedek;”

14.         A szöveg a következő 73a. cikkel egészül ki:

„73a. cikk

A kirakodási kötelezettség ellenőrzését végző megfigyelő ellenőrök

A 73. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajókon megfigyelő ellenőröket alkalmazhatnak a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó halászati tevékenységek nyomon követésére. A megfigyelő ellenőrökre a 73. cikk (2)–(9) bekezdését kell alkalmazni.”

15.         A 90. cikk (1) bekezdése c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c)       a kvóta vagy a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében említett kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó bármely faj fedélzetre vételének, fedélzeten tartásának és kirakodásának elmulasztása, kivéve, ha a fedélzetre vétel, fedélzeten tartás és kirakodás ellentétes lenne a közös halászati politika szabályaiban meghatározott kötelezettségekkel az e szabályok hatálya alá tartozó halászatban vagy halászati övezetben.”

16.         A 92. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)      A tagállamok az 1005/2008/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett súlyos jogsértések tekintetében, illetve a kvóta vagy a(z) [xxxx]/EU rendelet 15. cikkében említett kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó bármely faj fogásainak a halászhajó fedélzetére vételére, fedélzetén tartására és kirakodására vonatkozó kötelezettség megsértése tekintetében pontrendszert alkalmaznak, amelynek alapján a közös halászati politika szabályainak megsértése esetén a halászati jogosítvány jogosultja megfelelő számú pontot kap.”

17.         A 105. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„

A túlhalászás mértéke az engedélyezett kirakodásokhoz képest || Szorzótényező

Legfeljebb 10 %. || Túlhalászás * 1,0

10 %-nál nagyobb, de legfeljebb 20 % || Túlhalászás * 1,2

20 %-nál nagyobb, de legfeljebb 40 % || Túlhalászás * 1,4

40 %-nál nagyobb, de legfeljebb 50 % || Túlhalászás * 1,8

50 % feletti túlhalászás || Túlhalászás * 2,0

”

b)         a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)      A (2) bekezdésben említett szorzótényezők mellett, és feltéve, hogy a túlhalászás engedélyezett kirakodásokhoz viszonyított mértéke meghaladja a 10 %-ot, 1,5-es szorzótényezőt kell alkalmazni, ha:

(1) valamely tagállam az előző két évben az állományra vagy állománycsoportra vonatkozó kvótáját, halászati lehetőségeit vagy fogásrészét túlhalászással ismételten kimerítette, és ezekre a túlhalászásokra alkalmazták a (2) bekezdésben említett csökkentést;

(2) a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények és különösen a HTMBG által készített jelentések megállapítják, hogy a túlhalászás súlyosan veszélyezteti az érintett halállomány védelmét; vagy

(3) a halállomány gazdálkodási terv hatálya alá tartozik.”;

c)         a (3a) bekezdést el kell hagyni.

18.         A 106. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„

A rendelkezésre álló halászati erőkifejtés túllépésének mértéke || Szorzótényező

Legfeljebb 10 %. || Túllépés * 1,0

10 %-nál nagyobb, de legfeljebb 20 % || Túllépés * 1,2

20 %-nál nagyobb, de legfeljebb 40 % || Túllépés * 1,4

40 %-nál nagyobb, de legfeljebb 50 % || Túllépés * 1,8

50 % feletti túllépés || Túllépés * 2,0

”

19.         A szöveg a következő 119a. cikkel egészül ki:

„119a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)        A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)        A 25a. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazás határozatlan időre szól.

(3)        Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 25a. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)        Amint a Bizottság elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust, erről egyidejűleg tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)        A 25a. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezt az időtartamot az Európai Parlament vagy a Tanács saját kezdeményezésére két hónappal meghosszabbíthatja.”

3. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1434/98/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [xxx] napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet […]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               COM(2011) 425 végleges. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös halászati politikáról.

[2]               http://ec.europa.eu/fisheries/reform/sec_2011_891_en.pdf.

[3]               „A Tanács megelégedéssel nyugtázza, hogy a Bizottság a kirakodási kötelezettségek hatályba lépése előtt kellő időben felül kívánja vizsgálni a kapcsolódó ellenőrzési és technikai intézkedéseket, és adott esetben azok megszüntetését fogja javasolni.”

[4]               HL L 78., 2013.3.20., 1. o.

[5]               HL L 125., 1998.4.27., 1. o.

[6]               HL L 349., 2005.12.31., 1. o.

[7]               HL L 409., 2006.12.30., 11. o.

[8]               HL L 248., 2007.9.22., 1. o.

[9]               HL L 191., 1998.7.7., 10. o.

[10]             HL L 41., 2002.2.13., 1. o.

[11]             HL L 351., 2002.12.28., 6. o.

[12]             HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

[13]             SEC(2011) 891.

[14]             HL C […]., […]., […]. o.

[15]             HL L 60., 2008.3.5., 1. o.