(1)

Az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet (2) előzetes kockázatértékelés alapján megállapítja a magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növények, növényi termékek és egyéb anyagok jegyzékét.

(2)

Előzetes kockázatértékelést követően a harmadik országból származó, ültetésre szánt növények közül 34 nemzetséget és egy fajt magas kockázatú növényként átmenetileg felvettek az (EU) 2018/2019 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő jegyzékbe. A jegyzékben a Fagus L. nemzetség is szerepel.

(3)

Az (EU) 2020/1213 bizottsági végrehajtási rendelet (3) meghatározza az egyes olyan növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére történő behozatalára vonatkozó növényegészségügyi intézkedéseket, amelyeket az (EU) 2018/2019 végrehajtási rendelet mellékletéből töröltek, de amelyek vonatkozásában a növényegészségügyi kockázatokat még nem értékelték teljeskörűen. Ennek az az oka, hogy az említett növények egy vagy több károsítója még nem szerepel az uniós zárlati károsítóknak az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendeletben (4) foglalt jegyzékében, de lehetséges, hogy egy további teljeskörű kockázatértékelést követően megfelelnek a jegyzékbe vétel feltételeinek.

(4)

2022. június 16-án az Egyesült Királyság (5) kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az alábbi ültetésre szánt növények (a továbbiakban: érintett növények) Unióba történő kivitelének engedélyezése iránt:

A kérelemhez csatolták a vonatkozó technikai dokumentációt.

(5)

2023. június 27-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) tudományos szakvéleményt fogadott el az Egyesült Királyságból származó érintett növények kockázatértékeléséről (6). A Hatóság a Phytophthora ramorum (nem uniós izolátumok), a Thaumetopoea processionea, a Meloidogyne mali és a Phytophthora kernoviae károsítót az említett növények szempontjából releváns károsítóként azonosította.

(6)

A Hatóság értékelte a dokumentációban az azonosított károsítókra vonatkozóan ismertetett kockázatcsökkentő intézkedéseket. Arra a következtetésre jutott, hogy a vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása esetén az érintett növények nagy valószínűséggel mentesek az említett károsítóktól.

(7)

E szakvélemény alapján úgy tekinthető, hogy az érintett növények Unióba történő behozatalából eredő növényegészségügyi kockázat elfogadható szintre csökken, amennyiben megfelelő intézkedéseket alkalmaznak az említett növényekhez kapcsolódó károsítók jelentette kockázat kezelésére.

(8)

Az Egyesült Királyság által a technikai dokumentációban leírt intézkedések elegendőnek tekinthetők ahhoz, hogy elfogadható szintre csökkenjen az érintett növények Unió területére történő behozatalából eredő kockázat. Az említett intézkedéseket ezért növényegészségügyi behozatali követelményekként kell meghatározni annak érdekében, hogy biztosított legyen az Unió területének az érintett növények behozatala által jelentett kockázattal szembeni növényegészségügyi védelme.

(9)

A Fagus sylvatica tizenöt éves, szabadgyökerű, ültetésre szánt növényeinek az Unió területére történő behozatalából eredő növényegészségügyi kockázat az azonos korú, termesztőközegben található, ültetésre szánt Fagus sylvatica növények behozatala által jelentett kockázatnál alacsonyabbnak vagy ahhoz hasonlónak tekinthető.

(10)

Következésképpen a Fagus sylvatica legfeljebb tizenöt éves, legfeljebb 80 mm átmérőjű, ültetésre szánt növényei a továbbiakban nem tekinthetők magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növényeknek.

(11)

Az (EU) 2018/2019 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. melléklete az uniós zárlati károsítók között felsorolja a Phytophthora ramorum (nem uniós izolátumok), károsítót, III. melléklete pedig a védett zónás zárlati károsítók között felsorolja a Thaumetopoea processionea károsítót.

(13)

A Phytophthora kernoviae még nem szerepel az uniós zárlati károsítóknak az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendeletben foglalt jegyzékében. Rendelkezésre kell állnia a szóban forgó károsítóra vonatkozó frissített, teljeskörű kockázatértékelésnek annak megállapításához, hogy az említett károsító megfelel-e az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. mellékletében szereplő jegyzékbe történő felvétel feltételeinek, az Egyesült Királyságból származó érintett növények pedig megfelelnek-e az említett rendelet VII. mellékletében szereplő jegyzékbe történő felvétel feltételeinek, a vonatkozó konkrét követelményekkel együtt.

(14)

Az (EU) 2020/1213 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

A Meloidogyne mali nem szerepel az uniós zárlati károsítók jegyzékében. Az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet 2017 szeptemberében közzétette a szóban forgó károsítóra vonatkozó kockázatelemzést (7). Arra a következtetésre jutott, hogy a károsítót nem szükséges uniós zárlati károsítóként vagy uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítóként szabályozni, mivel annak ellenére, hogy egyes tagállamokban hosszú ideje jelen van anélkül, hogy hatósági ellenőrzési intézkedéseket hoztak volna, az e tagállamokban általa jelentett növényegészségügyi kockázat csekélynek tekinthető. Következésképpen e károsító tekintetében nem szükséges megállapítani behozatali követelményeket.

(16)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,