AZ EGSZB ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁNAK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA

(Hatályos: 2006. október 24-től)

MEGJEGYZÉSEK

PREAMBULUM

I. CÍM

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG FELÉPÍTÉSE

I. FEJEZET

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság beiktatása

1. cikk

(1)   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) négyéves ciklusokban gyakorolja tevékenységét.

(2)   Az EGSZB-t minden négyévenkénti tisztújítás után hívja össze a korelnök, lehetőség szerint legkésőbb egy hónapon belül azután, hogy az EGSZB tagjai tájékoztatást kaptak Tanács általi kinevezésükről.

2. cikk

(1)   Az EGSZB az alábbi szervekből áll: Közgyűlés, Elnökség, az elnök és a szekciók.

(2)   Az Elnökség három csoportból tevődik össze, amelyeknek felépítését és szerepét a 27. cikk szabályozza.

II. FEJEZET

Az Elnökség

3. cikk

(1)   Az Elnökség a következő személyekből áll:

(2)   Az elnök személyét váltakozva a három csoport tagjai közül választják.

(3)   Az elnök és az alelnökök kétéves megbízatásuk letelte után a következő időszakra nem választhatók újra. A mandátumának lejártát követő kétéves időszakban az elnök alelnökként, csoport- vagy szekcióelnökként nem lehet az Elnökség tagja.

(4)   Az alelnököket azon két csoport tagjai közül kell választani, amelyeknek az elnök nem tagja.

(5)   Az Elnökség tagjait a 27. cikk rendelkezései szerint megalakult csoportok közötti egyensúlyra való tekintettel kell megválasztani.

4. cikk

(1)   Az 1. cikk rendelkezéseinek megfelelően, a korelnök elnökletével megtartott első ülés során az EGSZB beiktatásának időpontjától számított két évre választja meg tagjai közül az elnököt, a két alelnököt, a szekciók elnökeit és az Elnökség többi tagját, kivéve a csoportok elnökeit.

(2)   A korelnök elnökletével semmilyen, ezektől a választásoktól eltérő témájú vitát nem lehet lefolytatni.

5. cikk

Az EGSZB Elnökségét a négyéves ciklus második kétéves periódusára megválasztó ülést a leköszönő elnök hívja össze. Ezt az ülést annak a hónapnak az elején kell megtartani, amikor az előző Elnökség mandátuma lejár. Az ülés elnökségét a leköszönő elnök látja el.

6. cikk

(1)   Az EGSZB saját tagjaiból előkészítő bizottságot hozhat létre, mely tagállamonként egy képviselőből áll, és amelynek feladata a jelöltek névsorának összeállítása, és ennek a Közgyűlés elé terjesztése a 3. cikk rendelkezéseinek megfelelően.

(2)   Az EGSZB e cikk rendelkezéseinek megfelelően határoz az elnökjelöltek és az elnökségi tagságra jelöltek listájáról vagy listáiról.

(3)   Az EGSZB – a listás szavazási eljárásnak megfelelően, adott esetben többszöri szavazással – megválasztja az Elnökség tagjait, kivéve a csoportok elnökeit.

(4)   Csak olyan teljes jelöltlistákat lehet szavazásra bocsátani, amelyek megfelelnek a 3. cikk rendelkezéseinek, és a rajtuk szereplő valamennyi jelölt elfogadó nyilatkozatot tett.

(5)   Elnökségi tagnak az azon a listán szereplő személyeket választják meg, amely a legnagyobb számú szavazatot és az érvényesen leadott szavazatoknak legalább egynegyedét szerezte meg.

(6)   Ezt követően a Közgyűlés egyszerű többséggel megválasztja az EGSZB elnökét és alelnökeit.

(7)   Az EGSZB ezután egyszerű többséggel megválasztja a szekciók elnökeit.

(8)   Végül az EGSZB általános szavazást tart az Elnökség tagjainak összességéről. Megszavazásukhoz legalább az érvényesen leadott szavazatok kétharmadára van szükség.

7. cikk

Ha az Elnökség valamely tagja nem tudja gyakorolni a mandátumát, illetve a 70. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetekben, a tag helyettesítésére az eljárási szabályzat 6. cikkében rögzített feltételek szerint új tagot állítanak a mandátum fennmaradó időtartamára. A helyettesítésről a Közgyűlés szavaz az érintett csoport javaslata alapján.

8. cikk

(1)   Az Elnökséget az elnök hívja össze hivatalból, vagy legalább 10 tag kérésére.

(2)   Az Elnökség minden ülésén jegyzőkönyv készül a tanácskozásról. Ezt a jegyzőkönyvet az Elnökség elé terjesztik jóváhagyásra.

(3)   Az Elnökség meghatározza saját működési szabályait.

(4)   Az Elnökség meghatározza az EGSZB belső felépítését és működését, és a csoportokkal való konzultációt követően rögzíti az eljárási szabályzat végrehajtási rendelkezéseit.

(5)   Az Elnökség és az elnök gyakorolják az EGSZB pénzügyi szabályzata és az eljárási szabályzat által meghatározott költségvetési és pénzügyi jogköröket.

(6)   Az Elnökség feladata a tagok és a 18. cikk rendelkezései szerint kinevezett póttagok, a 24. cikk rendelkezései szerint kinevezett küldöttek és helyetteseik, valamint a 23. cikk rendelkezései szerint kinevezett szakértők utazási és tartózkodási költségeire alkalmazandó rendelkezések meghatározása a költségvetési és pénzügyi eljárásokra vonatkozó rendelkezések tiszteletben tartásával.

(7)   Az EGSZB általános vezetéséért az Elnökség viseli a politikai felelősséget. E felelősség gyakorlása során különösen ügyel arra, hogy az EGSZB, valamint annak szervei és személyzete által végzett tevékenység megfeleljen a számára meghatározott intézményi szerepkörnek.

(8)   Az Elnökség felel azért, hogy az EGSZB a Szerződés által a számára kijelölt feladatok ellátása során az emberi, költségvetési és technikai erőforrásokat rendeltetésszerűen használja. Beleszólása van a költségvetés előkészítésébe és a titkárság szervezésébe.

(9)   Az Elnökség saját tagjaiból ad hoc csoportokat alakíthat a hatáskörébe tartozó bármilyen kérdés megvitatására. E csoportok munkájába más tagok is bevonhatók, kivéve tisztviselők kinevezésével kapcsolatos kérdések megvitatása esetén.

(10)   Az Elnökség az e célból készített jelentés alapján félévente megvizsgálja, hogy az EGSZB által készített vélemények milyen intézkedéseket vontak maguk után.

(11)   Az Elnökség bármely tagja vagy a főtitkár kérésére pontosítja az eljárási szabályzatnak és végrehajtási rendelkezéseinek értelmezését. Megállapításai kötelező érvényűek, ugyanakkor lehetőség van a Közgyűléshez fellebbezni, amely végső fokon dönt.

(12)   A négyévenkénti tisztújításkor az új EGSZB első üléséig a leköszönő Elnökség intézkedik a folyamatban lévő ügyekben. Rendkívüli esetben az Elnökség megbízhat egy bizottsági tagot egyes, pontosan körülhatárolt, illetve konkrét határidőhöz kötött, különleges szaktudást igénylő feladatok ellátásával.

9. cikk

Az Elnökség az intézmények közötti együttműködés keretében megbízhatja az elnököt, hogy az Európai Unió intézményeivel és egyéb szerveivel együttműködési megállapodásokat kössön.

10. cikk

(1)   „Költségvetési csoport” jön létre annak érdekében, hogy segítse az Elnökséget pénzügyi és költségvetési hatáskörének gyakorlásában.

(2)   A költségvetési csoport elnöki tisztét a két alelnök egyike látja el az elnök felügyelete alatt. Kilenc tagból áll, akiket a csoportok javaslata alapján az Elnökség nevez ki.

(3)   Meghatározott kérdésekben az Elnökség átruházhatja döntési jogkörét a költségvetési csoportra.

(4)   A költségvetési csoport által egyhangúlag elfogadott javaslatok vita nélkül kerülnek az Elnökség elé jóváhagyásra.

(5)   A költségvetési csoport részt vesz a költségvetés kidolgozásában, és biztosítja annak megfelelő végrehajtását.

(6)   A költségvetési csoport elnöke vezeti a költségvetési szervekkel folytatott tárgyalások lefolytatásával megbízott küldöttséget, és a tárgyalásokról beszámol az Elnökségnek.

(7)   A költségvetési csoport feladatai közé tartozik az elnök, az Elnökség és az EGSZB részére nyújtott tanácsadás, valamint az egyes szolgálatok ellenőrzése.

10a. cikk

(1)   „Kommunikációs csoport” jön létre, amelynek feladata az EGSZB kommunikációs stratégiájának kialakításához szükséges kezdeményezések megtétele és e stratégia figyelemmel kísérése. A kommunikációs csoport minden évben jelentést készít az EGSZB számára e stratégia végrehajtásáról, valamint kidolgozza a következő évi programot.

(2)   A kommunikációs csoport elnöki tisztét a két alelnök egyike látja el az elnök felügyelete alatt. Kilenc tagból áll, akiket a csoportok javaslata alapján az Elnökség nevez ki.

(3)   A kommunikációs csoport koordinálja a kommunikációért felelős szervezeti egységek tevékenységét, a sajtóval és a médiával való kapcsolatokat, biztosítva, hogy e tevékenységek összhangban legyenek a jóváhagyott stratégiával, illetve programokkal.

III. FEJEZET

Az Elnöki Testület és az elnök

11. cikk

(1)   Az Elnöki Testület az elnökből és a két alelnökből áll.

(2)   Az EGSZB Elnöki Testülete a csoportok elnökeivel közös értekezleten készíti elő az Elnökség és a Közgyűlés munkáját. Ezekre az értekezletekre meghívhatják a szakosított szekciók elnökeit is.

(3)   Az EGSZB munkaprogramjának meghatározása és az elvégzett munka értékelése érdekében az Elnöki Testület évente legalább kétszer összeül a csoportok és a szekciók elnökeivel.

12. cikk

(1)   Az elnök a Szerződéseknek és ennek a szabályzatnak megfelelően irányítja az EGSZB munkáját.

(2)   Az elnök az alelnököket állandó jelleggel bevonja tevékenységébe, és meghatározott, akár saját hatáskörébe tartozó feladatokat vagy saját hatáskörébe tartozó felelősséget is átruházhat rájuk.

(3)   Az elnök korlátozott időtartamra a főtitkárt is megbízhatja meghatározott feladatokkal.

(4)   A külkapcsolatok terén az elnök jogosult az EGSZB képviseletére. Bizonyos esetekben ezt a jogot átruházhatja valamelyik alelnökre vagy az EGSZB valamely tagjára.

(5)   Az elnök beszámol az EGSZB-nek arról, hogy milyen lépéseket és intézkedéseket tett a nevében a plenáris ülések közötti időszakban. Ezeket a beszámolókat nem követi vita.

(6)   Megválasztása után az elnök a plenáris ülés keretében ismerteti a megbízatásának időtartamára vonatkozó munkaprogramját. Megbízatásának lejártakor hasonlóképpen összegzést készít az elvégzett munkáról.

A Közgyűlésnek lehetősége van a két beszámoló megvitatására.

13. cikk

Az egyik alelnök a költségvetési, a másik a kommunikációs csoport elnöke. Feladatukat mindketten az elnök felügyelete alatt látják el.

IV. FEJEZET

A szakosított szekciók

14. cikk

(1)   Az EGSZB hat szakosított szekcióból áll. Ugyanakkor a teljes Közgyűlés az Elnökség javaslatára további szakosított szekciókat is létrehozhat a Szerződések által érintett tárgykörökben.

(2)   Az EGSZB a szekciókat minden négyévenkénti tisztújításakor az alakuló ülésen hozza létre.

(3)   A szekciók listáját és hatásköreit minden négyévenkénti tisztújításkor felül lehet vizsgálni.

15. cikk

(1)   A szekciók tagjainak számát az EGSZB határozza meg az Elnökség javaslatára.

(2)   Az elnök kivételével az EGSZB minden tagjának legalább egy szekció tagjának kell lennie.

(3)   Egy tag sem tartozhat kettőnél több szakosított szekcióhoz, kivéve ha kilenc vagy annál kevesebb taggal rendelkező tagállamot képvisel. Senki nem tartozhat azonban háromnál több szekcióhoz.

(4)   A szekciók tagjait az EGSZB nevezi ki. A megbízatás két évre szól és megújítható.

(5)   Ha a szekciók valamely tagja helyett új tagot kell állítani, ez ugyanolyan szabályok szerint történik, mint a kinevezés.

16. cikk

(1)   Az egyes szekciók – két évre megválasztott – elnöksége tizenkét tagot számlál az elnökkel és a három – csoportonként egy-egy – alelnökkel együtt.

(2)   A szekciók elnökeit, valamint elnökségük többi tagját az EGSZB választja meg.

(3)   A szekcióelnökök és a szekciók elnökségének többi tagja újraválasztható.

(4)   A csoportok kétévente váltják egymást három szekció elnöki tisztének betöltésében. Ugyanaz a csoport négy egymást követő éven túl nem adhatja egy adott szekció elnökét.

17. cikk

(1)   A szekciók feladata, hogy véleményeket vagy tájékoztató jelentéseket fogadjanak el azokban a témakörökben, amelyekre nézve az eljárási szabályzat 32. cikke alapján felkérést kapnak.

(2)   A szekciók az általuk kidolgozandó témakörök megvitatására tagjaikból tanulmányozó-, illetve szerkesztői csoportot alakíthatnak, vagy önálló előadót jelölhetnek ki.

(3)   Az előadók és adott esetben a társelőadók kinevezését, valamint a tanulmányozó- és a szerkesztői csoportok összetételét a csoportok javaslatai alapján határozzák meg.

(4)   Miután a plenáris ülés elfogadta a véleményt, az előadó feladata, hogy – szükség esetén szakértője bevonásával – az azzal kapcsolatos további intézkedéseket nyomon kövesse. E feladatának ellátásában az érintett szekció titkársága segíti. A szekció erről a nyomon követésről tájékoztatást kap.

(5)   A tanulmányozócsoportok nem válhatnak állandó szervekké, kivéve bizonyos rendkívüli eseteket. Ilyenkor az Elnökség előzetes engedélye szükséges ugyanarra a kétéves periódusra nézve.

18. cikk

(1)   Ha az EGSZB valamely tagja akadályoztatás miatt nem tud részt venni az előkészítő munkálatokban, beleértve a szekcióülésen folytatott vitát is, képviseletét a mellé kinevezett póttag is elláthatja. A póttag a szekcióülésen nem rendelkezik szavazati joggal.

(2)   A póttag nevét és hatáskörét az EGSZB Elnökségével annak jóváhagyása végett közölni kell.

(3)   A póttag ugyanazokat a feladatokat látja el az előkészítő munkálatok során, mint az a tag, akit helyettesít. Az utazási és tartózkodási költségek tekintetében is az általa helyettesített taggal azonos szabályok vonatkoznak rá.

V. FEJEZET

Albizottságok, főelőadó és önálló előadó

19. cikk

(1)   Az EGSZB – az Elnökség kezdeményezésére – kivételes esetekben albizottságokat alakíthat saját tagjaiból azzal a feladattal, hogy szigorúan horizontális és általános jellegű kérdésekről véleménytervezetet vagy tájékoztató jelentést készítsenek, melyet aztán először az Elnökség, majd az EGSZB elé terjesztenek.

(2)   A plenáris ülések közötti időszakban az Elnökség is létrehozhat albizottságokat, amelyeket az EGSZB-nek utólag jóvá kell hagynia. Egy albizottság csak egy kérdéssel foglalkozhat, és működése megszűnik, mihelyt az általa kidolgozott véleménytervezetet vagy tájékoztató jelentést az EGSZB megszavazta.

(3)   Ha egy kérdés több szekció hatáskörébe is tartozik, az albizottságot az érdekelt szekciók tagjai alkotják.

(4)   A szekciókra vonatkozó szabályokat – a szükséges változtatásokkal – az albizottságokra is alkalmazni kell.

20. cikk

Az EGSZB főelőadót vagy önálló előadót jelölhet ki, különösen olyan, a szerződés értelmében kötelező felkérés esetén, ahol csak formális, illetve tömör vélemény megfogalmazása szükséges.

VI. FEJEZET

Megfigyelőközpontok, meghallgatások, szakértők

21. cikk

(1)   Az EGSZB megfigyelőközpontokat állíthat fel, ha a felmerülő téma jellege, terjedelme és komplexitása az alkalmazandó munkamódszerek, eljárások és eszközök különleges rugalmasságát kívánja meg.

(2)   A megfigyelőközpontok létrehozása közgyűlési határozattal történik, amely az Elnökség korábbi – valamely szakosított szekció vagy csoport javaslatán alapuló – határozatát erősíti meg.

(3)   A megfigyelőközpont létrehozására vonatkozó határozatnak meg kell határoznia a megfigyelőközpont tárgyát, felépítését, összetételét és időtartamát.

22. cikk

Ha egy meghatározott témakörben valamely kérdés fontossága indokolja, az EGSZB különböző szervei és egységei külső személyek meghallgatásához is folyamodhatnak. Amennyiben a külső személyek megjelenése többletköltségekkel jár, az érintett testületnek előzetes engedélyezési kérelmet és igazoló programot kell az EGSZB Elnökségéhez benyújtania, melyben megindokolja a külső résztvevők bevonásának szükségességét a témakör bizonyos pontjai vonatkozásában.

23. cikk

Amennyiben az a munkavégzés során szükségesnek bizonyul, az elnök saját kezdeményezésére vagy a csoportok, a szakosított szekciók, az előadók, illetve a társelőadók javaslatára az Elnökség által meghatározott módon, a 8. cikk (6) bekezdésével összhangban szakértőket nevezhet ki. A szakértők az utazási és tartózkodási költségtérítések tekintetében a tagokkal azonos feltételek mellett vesznek részt az előkészítő munkában.

VII. FEJEZET

Konzultatív bizottságok

24. cikk

(1)   Az EGSZB konzultatív bizottságokat hozhat létre. Ezeket az EGSZB tagjai és a szervezett civil társadalom azon területeinek küldöttei alkotják, amelyeket EGSZB munkájába be kíván vonni.

(2)   E bizottságok létrehozásáról a Közgyűlés – az Elnökség döntését jóváhagyva – határoz. A bizottságot létrehozó határozatnak rögzítenie kell annak célját, felépítését, összetételét, időtartamát és szabályait.

(3)   E cikk (1) és (2) bekezdése alapján hozható létre az „Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága” (CCMI), amelyet az EGSZB tagjai, valamint a gazdasági és szociális szféra, illetve a civil társadalom különböző, az ipari szerkezetváltás által érintett területeit képviselő szervezetek küldöttei alkotnak. E bizottság elnöke tagja az EGSZB Elnökségének, amelynek kétévente jelentést készít a CCMI tevékenységéről. Az elnököt az eljárási szabályzat 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett elnökségi tagok közül kell kiválasztani. Az előkészítő munkában részt vevő küldöttek és helyetteseik a rendes tagokkal azonos feltételek mellett jogosultak utazási és tartózkodási költségtérítésre.

VIII. FEJEZET

Párbeszéd uniós és harmadik országok gazdasági és szociális szervezeteivel

25. cikk

(1)   Az EGSZB az Elnökség kezdeményezésére strukturált kapcsolatokat tarthat fenn az Európai Unió és harmadik országok gazdasági és szociális tanácsaival vagy hasonló intézményeivel, valamint gazdasági és szociális jellegű civil szervezeteivel.

(2)   Hasonlóképpen az EGSZB intézkedéseket tesz gazdasági és szociális tanácsok vagy hasonló intézmények létrehozásának támogatására azokban az országokban, amelyekben ezek még nem léteznek.

26. cikk

(1)   Az EGSZB az Elnökség javaslatára küldöttségeket jelölhet ki az Európai Unión kívüli államok vagy államszövetségek szervezett civil társadalmának különféle gazdasági és szociális alkotóelemeivel való kapcsolattartás céljából.

(2)   Az EGSZB és a tagjelölt országok szervezett civil társadalmát képviselő partnerek közötti együttműködés konzultatív vegyes bizottságok formájában valósul meg, amennyiben a társulási tanácsok létrehoztak ilyeneket. Ennek hiányában az együttműködés kapcsolattartó csoportokban történik.

(3)   A konzultatív vegyes bizottságok és a kapcsolattartó csoportok közös jelentéseket és nyilatkozatokat dolgoznak ki, amelyeket az EGSZB eljuttathat az illetékes intézményekhez és az érintett szereplőkhöz.

IX. FEJEZET

Csoportok és kategóriák

27. cikk

(1)   Az EGSZB a tagok három csoportjából áll, amelyek a munkaadókat, a munkavállalókat és a szervezett civil társadalom egyéb gazdasági és társadalmi alkotóelemeit képviselik.

(2)   A csoportok megválasztják elnöküket és alelnökeiket. A csoportok részt vesznek az EGSZB és szervei munkájának előkészítésében, megszervezésében és koordinálásában, és hozzájárulnak azok tájékoztatásához. Mindegyik csoport rendelkezik titkársággal.

(2a)   A csoportok a 6. cikk (6) bekezdésének értelmében és a nemek közötti egyenlőség uniós intézmények által meghatározott elvével összhangban javaslatot tesznek a Közgyűlésnek az elnök és az alelnökök megválasztására.

(3)   A 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően a csoportok elnökei az Elnökség tagjai.

(4)   A csoportok elnökei segítik az EGSZB Elnöki Testületét a fő irányvonalak kialakításában és adott esetben a pénzügyi kiadások felügyeletében.

(5)   A csoportok elnökei hozzájárulnak az Elnöki Testületnek az Elnökség és a Közgyűlés munkájának előkészítésére irányuló munkájához.

(6)   A csoportok javaslatot tesznek a Közgyűlésnek a szakosított szekciók elnökeinek megválasztására a 6. cikk (7) bekezdése alapján, valamint a szakosított szekciók elnökségeinek megválasztására a 16. cikkben foglaltaknak megfelelően.

(7)   A csoportok javaslatot tesznek az Elnökség által a 10. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott költségvetési csoport összetételére.

(8)   A csoportok javaslatot tesznek a Közgyűlés által a 21., illetve 24. cikk alapján létrehozott megfigyelőközpontok, illetve konzultatív bizottságok tagságára vonatkozóan.

(9)   A csoportok javaslatot tesznek a 26. cikk (1) bekezdése alapján összeállított küldöttségek és a 26. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott konzultatív vegyes bizottságok összetételére.

(10)   A csoportok javaslatot tesznek az előadókra és a szakosított szekciók által a 17. cikk (3) bekezdése alapján kijelölt vagy létrehozott tanulmányozó- és szerkesztői csoportok összetételére.

(11)   E cikk (6)–(10) bekezdésének alkalmazásakor a csoportok figyelembe veszik a tagállamok EGSZB-n belüli képviseletét, a gazdasági és társadalmi élet különféle alkotóelemeit, a hatásköröket és az okszerű gazdálkodás szempontjait.

(12)   A tagok önkéntes alapon csatlakozhatnak valamelyik csoporthoz azzal a feltétellel, hogy annak tagjai csatlakozásukat jóváhagyják. Egy tag egyidejűleg csak egyetlen csoporthoz tartozhat.

(13)   Azoknak a tagoknak, akik egyetlen csoporthoz sem csatlakoznak, a főtitkárság biztosítja a megbízatásuk gyakorlásához szükséges anyagi és technikai támogatást. A tanulmányozócsoportokban és egyéb belső egységekben való részvételükről az EGSZB elnöke dönt a csoportokkal folytatott tanácskozás után.

28. cikk

(1)   Az EGSZB tagjai önkéntes alapon olyan kategóriákba szerveződhetnek, amelyek az Európai Unió szervezett civil társadalmának különféle gazdasági és társadalmi érdekeit képviselik.

(2)   Egy-egy kategória az EGSZB három csoportjának tagjaiból állhat. Egy tag egyidejűleg csak egyetlen kategóriához tartozhat.

(3)   A kategóriák létrehozását az Elnökségnek kell jóváhagynia, és erről a Közgyűlést tájékoztatnia.

II. CÍM

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

I. FEJEZET

Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal

29. cikk

(1)   Az elnök összehívja az EGSZB-t, hogy az a Tanács, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament felkérése alapján véleményt fogadjon el.

(2)   Az elnök az Elnökség javaslatára és a tagok többségének egyetértésével összehívja az EGSZB-t, hogy saját kezdeményezésre véleményt dolgozzon ki bármely, az Európai Unióval, annak politikáival és azok lehetséges továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésben.

30. cikk

A 29. cikk (1) bekezdésében említett véleménykérést az EGSZB elnökéhez intézik. Az elnök – az Elnökséggel együttműködve – lehetőség szerint a véleményalkotásra vonatkozó felkérésben szereplő határidők figyelembevételével szervezi az EGSZB munkáját.

31. cikk

Az EGSZB az Elnökség javaslatára dönthet úgy, hogy az Európai Unió politikáival és azok lehetséges továbbfejlesztésével kapcsolatos bármely kérdés tanulmányozására tájékoztató jelentést dolgoz ki.

31a. cikk

Az EGSZB valamely szakosított szekciójának, csoportjának vagy tagjai egyharmadának javaslatára állásfoglalásokat adhat ki aktuális témákról. Az állásfoglalásokat a Közgyűlés fogadja el az 56. cikk (2) bekezdésének megfelelően. A Közgyűlés napirendjében az állásfoglalás-tervezetek elsőbbséget élveznek.

II. FEJEZET

Az EGSZB-n belüli munka szervezése

A.   A szakosított szekciók munkája

32. cikk

(1)   Vélemény vagy tájékoztató jelentés kidolgozásakor az Elnökség a 8. cikk (4) bekezdése értelmében kijelöli az adott munka előkészítéséért felelős szakosított szekciót. Amennyiben a téma nem egyértelműen tartozik egy adott szakosított szekció hatáskörébe, úgy annak kijelölése az elnökre hárul, aki tájékoztatja erről az Elnökséget.

(2)   Amennyiben egy vélemény elkészítésében az illetékesként kijelölt szekció meg kívánja hallgatni az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságát (CCMI), vagy amennyiben ez utóbbi ismertetni kívánja álláspontját a szekció által képviselt véleményről, úgy az Elnökség engedélyezheti, hogy a CCMI kiegészítő véleményt dolgozzon ki a véleménykérés tárgyát képező pontok némelyikével kapcsolatban. Az Elnökség saját kezdeményezésére is dönthet a fentiekről. Az Elnökség oly módon szervezi meg az EGSZB munkáját, hogy a CCMI kellő időben elkészíthesse a véleményét annak érdekében, hogy a szakosított szekció azt figyelembe vehesse.

Egyedül a szakosított szekciónak van jelentési kötelezettsége az EGSZB előtt. Véleményéhez azonban csatolnia kell az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága által kidolgozott kiegészítő véleményt is.

(3)   Az EGSZB elnöke értesíti az érintett szakosított szekció elnökét a döntésről, valamint a határidőről, amelyen belül a szekciónak be kell fejeznie munkáját.

(4)   Az EGSZB elnöke tájékoztatja a tagokat a szekció kijelöléséről, valamint arról, hogy a téma mikor szerepel a plenáris ülés napirendjén.

33. cikk

(törölve)

34. cikk

Az EGSZB elnöke az Elnökséggel egyetértésben engedélyezheti egy szekció számára, hogy az Európai Parlament egy bizottságával vagy a Régiók Bizottsága valamely szakbizottságával közösen tartson ülést.

35. cikk

Az ebben a szabályzatban meghatározott feltételek szerint felkért szakosított szekciókat azok elnöke hívja össze.

36. cikk

(1)   A szekciók üléseit azok elnökei készítik elő együttműködésben a szekció elnökségével.

(2)   Az üléseken a szekció elnöke, illetve távollétében egyik alelnöke elnököl.

37. cikk

(1)   A szekcióülés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint a fele jelen van, vagy képviselteti magát.

(2)   Határozatképesség hiányában az elnök berekeszti az ülést, és a belátása szerinti időpontra, illetve az általa meghatározott módon, de ugyanarra a napra új ülést hív össze, mely a jelen lévő vagy a képviselt tagok számától függetlenül határozatképes.

38. cikk

Az előadó, illetve a társelőadó által ismertetett véleménytervezetek alapján a szekció véleményt fogad el.

39. cikk

(1)   A szekció véleménye kizárólag az e szabályzat 56. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott szövegeket tartalmazhat.

(2)   Az elutasított módosító indítványok szövege mellékletként csatolandó a véleményhez a rájuk leadott szavazatok számának megjelölésével, amennyiben az indítványt támogató szavazatok száma eléri az összes leadott szavazatok számának legalább egynegyedét.

40. cikk

A szekció véleményét a 39. cikk rendelkezései szerint csatolt dokumentumokkal együtt a szekció elnöke átadja az EGSZB elnökének, és az EGSZB Elnöksége a lehető leghamarabb az EGSZB elé terjeszti azt. Ezeket a dokumentumokat megfelelő időben hozzáférhetővé kell tenni az EGSZB tagjai számára.

41. cikk

A szekcióüléseken folytatott vitákról rövid jegyzőkönyv készül. Ezt a jegyzőkönyvet jóváhagyásra a szakosított szekció elé terjesztik.

42. cikk

Az elnök az Elnökséggel vagy adott esetben a Közgyűléssel egyetértésben új vizsgálatot kérhet a szekciótól, amennyiben úgy véli, hogy ennek a szabályzatnak a vélemény kidolgozására vonatkozó előírásait nem tartották be, vagy úgy ítéli meg, hogy a kérdés vizsgálatát ki kell egészíteni.

43. cikk

(1)   A 17. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a szekciók előkészítő munkája elvileg valamely tanulmányozócsoport keretén belül zajlik.

(2)   Az előadó, akit az általa felkért szakértő és adott esetben egy vagy több társelőadó is segít munkájában, megvizsgálja az adott kérdést, figyelembe veszi a kifejtett álláspontokat, és ezek alapján megírja a véleménytervezetet, amelyet továbbít a szekcióelnöknek.

(3)   A tanulmányozócsoportok ülésein nem történik szavazás.

B.   A plenáris ülés tevékenysége

44. cikk

Az EGSZB tagjainak összességéből álló Közgyűlés plenáris ülések keretében ül össze.

45. cikk

(1)   Az üléseket az Elnökséggel együtt az elnök készíti elő. A munka megszervezése érdekében az Elnökség minden plenáris ülés előtt és esetleg az ülések alatt is összeül.

(2)   A plenáris ülésen az Elnökség minden vélemény esetében meghatározhatja az általános vita időtartamát.

46. cikk

(1)   Az EGSZB Elnöki Testületének és a csoportok elnökeinek közös javaslata alapján az Elnökség által meghatározott napirendtervezetet az EGSZB elnöke az ülések kezdete előtt legalább tizenöt nappal eljuttatja az EGSZB minden tagjának, valamint a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek.

(2)   A napirendtervezetet minden plenáris ülésszak megnyitásakor a Közgyűlés elé terjesztik jóváhagyásra. Miután a napirendet elfogadták, az egyes napirendi pontokat azon az ülésen kell megvitatni, amelyikre azokat előirányozták. Az EGSZB tanácskozásaihoz szükséges dokumentumokat a 40. cikk rendelkezéseinek megfelelően bocsátják a tagok rendelkezésére.

47. cikk

(1)   Az EGSZB plenáris ülése akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van, vagy képviselteti magát.

(2)   Határozatképesség hiányában az elnök berekeszti az ülést, és a belátása szerinti időpontra, de ugyanazon az ülésszakon belül új ülést hív össze, amely a jelen lévő, illetve képviselt tagok számától függetlenül határozatképes.

48. cikk

A napirend jóváhagyása során az elnök adott esetben valamely aktuális téma megvitatását is bejelentheti.

49. cikk

Az EGSZB módosíthatja a napirendtervezetet olyan állásfoglalás-tervezetek megvitatása érdekében, amelyeket a 31a. cikkben meghatározott eljárással összhangban nyújtottak be.

50. cikk

(1)   Az elnök megnyitja az ülést, vezeti a vitát és ügyel a szabályzat betartására. Az elnököt munkájában az alelnökök segítik.

(2)   Távolléte esetén az elnököt az alelnökök helyettesítik. Az alelnökök távollétében a helyettesítés az Elnökség legidősebb tagjának a feladata.

(3)   Az EGSZB az adott kérdésben a Közgyűléssel szemben jelentéstevő hatáskörrel rendelkező szekció munkájára alapozza tanácskozását.

(4)   Abban az esetben, ha egy szekció az adott szöveget ellenszavazat nélkül fogadta el, az Elnökség javasolhatja a Közgyűlésnek, hogy a szövegről vita nélkül szavazzanak. Ez az eljárás nem alkalmazható, ha legalább 25 tag ellenvéleménnyel él.

(5)   Ha a szöveg nem nyeri el a Közgyűlés szavazatainak többségét, az EGSZB elnöke – a Közgyűlés egyetértésével – a vélemény szövegét további vizsgálat céljából visszaküldheti az illetékes szekciónak, illetve kijelölhet egy főelőadót, aki még ugyanezen vagy egy későbbi ülésszak alkalmával újabb véleménytervezetet terjeszt elő.

51. cikk

(1)   A módosító indítványokat írásban, az indítványozó személyek aláírásával ellátva a titkárságra kell eljuttatni a plenáris ülés megnyitása előtt.

(2)   A Közgyűlés munkájának megfelelő megszervezése érdekében az Elnökség állapítja meg a módosító indítványok benyújtásának szabályait.

(3)   Az EGSZB azonban a szöveget megvitató ülés megnyitásáig még elfogadja a legalább huszonöt tag aláírásával ellátott módosító indítványokat is.

(4)   A módosító indítványban szerepelnie kell a hivatkozott szöveghely megjelölésének, valamint rövid indokolásnak is. A tartalmi és formai szempontból egymást ismétlő módosító indítványok megtárgyalását összevonják.

(5)   Módosító indítvány esetén a Közgyűlés általában csak az indítvány előterjesztőjét, egy ellene szólót és az előadót hallgatja meg.

(6)   A módosító indítvány megvitatása során az előadó – a szóban forgó módosítás indítványozójának egyetértésével – szóbeli javaslatot tehet kompromisszumos megoldásra. Ilyen esetben a Közgyűlés csak a kompromisszumos javaslatról szavaz.

(7)   Olyan módosító indítvány vagy módosító indítványok esetén, amelyek a szekció véleményétől alapvetően eltérő álláspontot fogalmaznak meg, az Elnökség feladata annak eldöntése, hogy azt/azokat ellenvéleményként kezelje-e, illetve – a szekció elnökével és az előadóval együttműködve – annak mérlegelése, hogy helyénvaló-e a szekció elé történő visszaküldés további vizsgálat céljából.

(8)   Adott esetben az EGSZB elnöke – az illetékes szekció elnökével és előadójával együttműködésben – javasolhatja az EGSZB-nek, hogy a módosító indítványokat úgy dolgozzák fel, hogy a végleges szöveg egységessége megmaradjon.

52. cikk

(1)   Az elnök – akár saját kezdeményezése, vagy valamely tag kérése alapján – felszólíthatja a Közgyűlést, hogy határozzon a felszólalások időtartamának és a felszólalók számának korlátozásáról, az ülés elnapolásáról, illetve a vita lezárásáról. A vita lezárása után a szólás joga már csak a szavazás után, szavazatindoklás céljából és az elnök által megszabott időtartamra adható meg.

(2)   A vita során bármely tag bármikor szót kérhet és kaphat a többiek előtt ügyrendi javaslat benyújtása céljából.

53. cikk

(1)   Az egyes plenáris ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet az EGSZB elé terjesztenek jóváhagyásra.

(2)   A jegyzőkönyv végleges változatát az EGSZB elnöke és főtitkára írja alá.

54. cikk

(1)   Az EGSZB véleménye a jogi hivatkozások megjelölése mellett indokolást, valamint az EGSZB-nek a kérdés egészéről alkotott véleményét is tartalmazza.

(2)   A vélemény teljes szövegére leadott szavazatok eredménye szerepel a vélemény szövegének preambulumában. Név szerinti szavazás esetén a szavazók nevét is fel kell tüntetni.

(3)   A plenáris ülésen elutasított módosító indítványok szövegét és indokolását a leadott szavazatok számának megjelölésével mellékletként kell csatolni a véleményhez, ha az indítványt támogató szavazatok száma eléri az összes leadott szavazat legalább egynegyedét. Ez a feltétel az ellenvéleményekre is vonatkozik.

(4)   Az EGSZB véleményéhez a szakosított szekció által készített véleménynek azokat a szövegrészeit is csatolni kell mellékletként – a leadott szavazatok számának megjelölésével –, amelyeket a Közgyűlés által elfogadott módosító indítványok következtében végül elutasítottak, amennyiben a leadott szavazatok legalább egynegyede a szekció által javasolt szöveg megtartását támogatta.

(5)   Ha az EGSZB-nek a 27. cikk alapján létrehozott egyik csoportja vagy a 28. cikk alapján létrehozott valamely gazdasági és társadalmi tevékenységi kategóriája a Közgyűlés elé terjesztett kérdésben eltérő, de egységes álláspontot képvisel, a témában folytatott vitát lezáró név szerinti szavazást követően ezt az álláspontot rövid nyilatkozatban megfogalmazhatják, melyet mellékletként a véleményhez kell csatolni.

55. cikk

(1)   Az EGSZB által elfogadott véleményeket és a plenáris ülés jegyzőkönyvét átadják az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak.

(2)   Az EGSZB által elfogadott véleményeket továbbítani lehet bármely más érintett intézménynek vagy szervezetnek.

III. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

A szavazás részletes szabályai

56. cikk

(1)   Az érvényesen leadott szavazatok a következők: „igen”, „nem” vagy „tartózkodom”.

(2)   Ha ez a szabályzat másként nem rendelkezik, az EGSZB és szervei szövegeinek és határozatainak elfogadása a leadott „igen” és „nem” szavazatok többsége alapján történik.

(3)   A szavazatok leadása nyílt szavazással, név szerinti szavazással vagy titkos szavazással történik.

(4)   Az EGSZB jelen lévő vagy más által képviselt tagjai egynegyedének kérésére a módosító indítványról vagy a vélemény egészéről név szerint történik a szavazás.

(5)   Az EGSZB jelen lévő vagy más által képviselt tagjai többségének kérésére titkos szavazást kell tartani.

(6)   Ha a szavazáson az „igen” és a „nem” szavazatok száma egyenlő, az ülést vezető elnök szavazata dönt.

(7)   Az a tény, hogy az előadó elfogad egy módosító indítványt, nem indok arra, hogy az adott módosító indítványt ne bocsássák szavazásra.

II. FEJEZET

Sürgősségi eljárás

57. cikk

(1)   Amennyiben a sürgősséget a Tanács, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság által az EGSZB számára a vélemény kiadására szabott határidő indokolja, a sürgősségi eljárás akkor alkalmazható, ha az Elnök megállapítja, hogy az a vélemény kellő időben történő elfogadása szempontjából szükséges.

(2)   Amennyiben a sürgősség az EGSZB szintjén merült fel, az elnök az Elnökséggel való előzetes konzultáció nélkül, azonnal meghozhat minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsa az EGSZB munkájának elvégzését. Az elnök a megtett intézkedésekről tájékoztatja az Elnökség tagjait.

(3)   A sürgősségi eljárás során az elnök által hozott intézkedések a következő plenáris ülésen az EGSZB elé kerülnek jóváhagyásra.

58. cikk

(törölve)

59. cikk

(1)   Ha a sürgősség oka egy adott szekció számára szabott határidő, annak elnöke az EGSZB elnökének egyetértésével és a szekció elnökségével együttműködésben a szekció munkájának szervezésekor eltérhet e szabályzat rendelkezéseitől.

(2)   A szekcióelnök által hozott intézkedések a következő ülésen a szekció elé kerülnek jóváhagyásra.

III. FEJEZET

Távollét és képviselet

60. cikk

(1)   Az EGSZB minden tagjának, akit megfelelő módon meghívtak egy ülésre, és azon nem tud részt venni, előzetesen tájékoztatnia kell távollétéről az ülés elnökét.

(2)   Ha az EGSZB valamely tagja több mint három, egymást követő plenáris ülésről távol marad anélkül, hogy képviseltetné magát, és elfogadható magyarázatot adna, az elnök az Elnökséggel való tanácskozást követően, miután az érdekeltet felkérte távolmaradásának megindokolására, kérheti a Tanácstól a tag mandátumának megszüntetését.

(3)   Ha valamelyik szakosított szekció tagja több mint három, egymást követő szekcióülésről marad távol anélkül, hogy képviseltetné magát, és elfogadható magyarázatot adna, a szekció elnöke, miután az érdekeltet felkérte távolmaradásának megindokolására, kérheti, hogy intézkedjen a helyettesítéséről. A szekcióelnök erről értesíti az Elnökséget.

61. cikk

(1)   Az EGSZB minden tagja, aki valamely plenáris vagy szekcióülésen nem tud részt venni, miután erről az adott ülés elnökét tájékoztatta, szavazati jogát írásban átruházhatja az EGSZB vagy a szekció egy másik tagjára.

(2)   Egy tag sem rendelkezhet egynél több ráruházott szavazattal a plenáris ülésen vagy a szekcióülésen.

62. cikk

(1)   Bármely tag, aki nem tud részt venni egy ülésen, amelyre megfelelő módon meghívták, az adott ülés elnökének – közvetlen, vagy csoportja titkárságának közvetítésével történő – írásbeli tájékoztatása után az EGSZB egy másik tagjával képviseltetheti magát az adott ülésen. Ez a lehetőség nem áll fenn az elnökségi ülések és a költségvetési csoport ülései esetén.

(2)   A képviseleti megbízás kizárólag arra az ülésre érvényes, amelyre vonatkozóan kiállították.

(3)   Egyébiránt a tanulmányozócsoportok létrehozásakor a csoport bármely tagja kérheti, hogy az EGSZB egy másik tagja helyettesítse. A helyettesítés egy adott témakörre, a szakosított szekció e témakörben végzett tevékenységének teljes időtartamára érvényes, és nem vonható vissza.

IV. FEJEZET

Nyilvánosság és a dokumentumok terjesztése

63. cikk

(1)   Az EGSZB véleményeit az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé. A közzététel szabályait a Tanács és az Európai Bizottság állapítja meg az EGSZB Elnökségével folytatott konzultációt követően.

(2)   Az EGSZB, annak Elnöksége és szakosított szekciói tagnévsorát, valamint minden, a tagságra vonatkozó módosítást közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EGSZB honlapján.

64. cikk

(1)   Az EGSZB az EK-Szerződés 1. cikkének rendelkezéseivel összhangban biztosítja döntéseinek átláthatóságát.

(2)   A főtitkár hozza meg azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják a nyilvánosság részére a megfelelő dokumentumokhoz való hozzáférési jogot.

(3)   Az EK-Szerződés 21. cikkének (3) bekezdése értelmében az Európai Unió bármely állampolgára az EU valamelyik hivatalos nyelvén írásban fordulhat az EGSZB-hez, és ugyanazon a nyelven megfogalmazott választ kell kapnia.

65. cikk

(1)   Az EGSZB plenáris ülései és a szakosított szekciók ülései nyilvánosak.

(2)   Az EGSZB döntése alapján az érintett intézmény vagy szerv kérésére, illetve az Elnökség javaslatára bizonyos, a tanácsadói munkát nem érintő vitákat bizalmasnak lehet nyilvánítani.

(3)   A többi ülés nem nyilvános. Indokolt esetben azonban a levezető elnök mérlegelése alapján megfigyelőként mások is részt vehetnek ezeken az üléseken.

66. cikk

(1)   Az európai intézmények tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az EGSZB és szerveinek ülésein.

(2)   Más szervek tagjait, valamint ezen szervek és az intézmények megfelelően felhatalmazott tisztviselőit fel lehet kérni arra, hogy az üléseken részt vegyenek az ülés elnökének irányítása alatt, ott felszólaljanak vagy kérdésekre válaszoljanak.

V. FEJEZET

A bizottsági tagok címei, kiváltságai, mentességei és szabályzata; a quaestorok

67. cikk

(1)   Az EGSZB tagjainak megnevezése: „az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja”.

(2)   Az EK-Szerződéshez csatolt, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 11. cikkének (IV. fejezet) rendelkezései az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaira is vonatkoznak.

68. cikk

(1)   A tagokra vonatkozó szabályzat az EGSZB tagjainak jogait és kötelezettségeit, valamint a tevékenységüket, illetve az intézménnyel és annak szervezeti egységeivel való kapcsolatukat meghatározó szabályokat tartalmazza.

(2)   Meghatározza továbbá az eljárási szabályzat és a tagokra vonatkozó szabályzat be nem tartása esetén meghozandó intézkedéseket.

69. cikk

A Közgyűlés az Elnökség javaslatára minden kétéves időszakra megválaszt három olyan tagot, akiknek az EGSZB szervezetén belül más állandó megbízatása nincs. Ők alkotják a quaestorok testületét, és az alábbi feladatokat látják el:

VI. FEJEZET

A tagok mandátumának megszűnése, összeférhetetlenség

70. cikk

(1)   Az EGSZB tagjainak mandátuma akkor jár le, amikor az EGSZB tisztújításakor a Tanács által rögzített négyéves időszak véget ér.

(2)   Az EGSZB egyes tagjainak mandátuma lemondás, felmentés, elhalálozás, vis maior vagy összeférhetetlenség esetén szűnik meg.

(3)   Az EGSZB-tagság összeférhetetlen a kormánytagsággal, a parlamenti tagsággal, a Közösségek valamely intézményének tagságával, a Régiók Bizottsága tagságával, az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsának tagságával és a Közösségekben végzett tisztviselői vagy egyéb alkalmazotti munkával.

(4)   A lemondást az EGSZB elnökének címezve írásban kell benyújtani.

(5)   A felmentés feltételeit e szabályzat 60. cikkének (2) bekezdése tartalmazza. Amennyiben a Tanács a mandátum megszüntetéséről dönt, eljárást kezdeményez új tag állítására.

(6)   Lemondás, elhalálozás, vis maior vagy összeférhetetlenség esetén az EGSZB elnöke jelzi azt a Tanácsnak, amely megállapítja az üresedést, és elindítja az új tag állítására irányuló eljárást. Ugyanakkor lemondás esetén a mandátumáról lemondó tag mindaddig hivatalában marad, amíg a helyébe lépő tag kinevezése hatályba nem lép, kivéve ha a mandátumáról lemondó tag ezt másképpen nem jelzi.

(7)   Az e cikk (2) bekezdésében meghatározott minden esetben az új tagot a mandátum fennmaradó időtartamára nevezik ki.

VII. FEJEZET

Az európai gazdasági és szociális bizottság igazgatása

71. cikk

(1)   Az EGSZB-t munkájában a titkárság segíti a főtitkár irányításával, aki az Elnökséget képviselő elnök felügyelete alatt gyakorolja tevékenységét.

(2)   A főtitkár tanácsadói minőségben részt vesz az Elnökség ülésein, és vezeti azok jegyzőkönyvét.

(3)   A főtitkár az Elnökség előtt ünnepélyes esküt tesz, hogy feladatát teljes pártatlansággal és lelkiismeretesen fogja ellátni.

(4)   A főtitkár felelős a Közgyűlés, az Elnökség és az elnök által hozott döntéseknek az e szabályzatban foglaltak szerint történő végrehajtásáért, továbbá háromhavonta írásos jelentést készít az elnök számára az igazgatási, szervezési, valamint személyzeti kérdéseket érintő, meghozott vagy tervezett végrehajtási rendelkezésekről és kritériumokról.

(5)   A főtitkár – az elnök által meghatározott korlátozásokkal – átruházhatja a hatáskörét.

(6)   Az EGSZB a főtitkár javaslatára a főtitkárság szervezeti tervét úgy határozza meg, hogy az képes legyen biztosítani az EGSZB és szervei működését, és segíteni annak tagjait hivatali megbízatásuk gyakorlásában, különösen az ülések lebonyolításában és a vélemények kidolgozásában.

72. cikk

(1)   A Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata által biztosított kinevezési jogkörrel rendelkeznek:

(2)   A Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (EAAF) által biztosított munkaszerződés-kötési jogkörrel rendelkeznek:

(3)   Az elnök gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket a személyzeti szabályzat 110. cikke biztosít az intézmény számára a személyzeti szabályzatot és az intézmények közös megegyezéssel elfogadott szabályozásait megvalósító általános rendelkezések végrehajtása tekintetében.

(4)   Az Elnökség, az elnök és a főtitkár az ebben a cikkben meghatározott hatásköreit átruházhatja.

(5)   A 72. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott átruházási határozatokban szerepelnie kell az átruházott hatáskör hatályának, korlátainak és időtartamának, valamint annak, hogy az így átruházott hatáskör átruházható-e további személyekre.

73. cikk

(1)   Az elnöknek külön titkársága van.

(2)   Az elnöki titkárság munkatársait a költségvetés keretein belül ideiglenes alkalmazottként veszik fel. A munkaszerződések aláírására jogosító hatáskört az elnök gyakorolja.

74. cikk

(1)   A főtitkár minden év június 1-je előtt az Elnökség elé terjeszti az EGSZB következő költségvetési évre vonatkozó kiadási és bevételi előirányzatainak tervezetét. A költségvetési csoport az elnökségi vita előtt megvizsgálja a tervezetet, és szükség esetén megjegyzéseket tesz, illetve módosításokat javasol. Az Elnökség elkészíti az EGSZB kiadási és bevételi előirányzatainak kimutatását. Ezt a kimutatást az Európai Közösség pénzügyi szabályzatában meghatározott eljárási módot és határidőket betartva köteles benyújtani.

(2)   Az EGSZB elnöke a pénzügyi szabályzat előírásainak keretei között hajtja vagy hajtatja végre a kiadási és bevételi kimutatásban foglaltakat.

75. cikk

Az EGSZB-nek szánt leveleket az elnöknek vagy a főtitkárnak kell címezni.

VIII. FEJEZET

Általános rendelkezések

76. cikk

Ebben az eljárási szabályzatban a tisztségekre és megbízatásokra vonatkozó kifejezések nőkre és férfiakra egyaránt értendők.

77. cikk

(1)   E szabályzat felülvizsgálatához az EGSZB abszolút többséggel hozott határozata szükséges.

(2)   Az eljárási szabályzat felülvizsgálatához az EGSZB úgynevezett eljárási szabályzati bizottságot állít fel. Az EGSZB főelőadót nevez ki, akinek feladata az új szabályzat tervezetének elkészítése.

(2a)   Az eljárási szabályzat abszolút többséggel történt elfogadása után a Közgyűlés legfeljebb hatvan napra meghosszabbítja az eljárási szabályzati bizottság mandátumát, hogy az szükség esetén javaslatot tegyen az Elnökségnek a végrehajtási rendelkezések módosításáról. Az Elnökség a csoportok véleményének meghallgatása után dönt.

(3)   Az új eljárási szabályzat és a módosított végrehajtási rendelkezések hatálybalépésének időpontját az EGSZB a szabályzat elfogadásakor határozza meg.

78. cikk

Ez az eljárási szabályzat 2006. október 24-én lép hatályba.

(1)  Ez az eljárási szabályzat a későbbiekben, 2003. február 27-én, 2004. március 31-én és 2006. július 5-én módosításra került.