This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02009L0128-20190726
Directive 2009/128/EC of the European Parliament and of the Council of 21 October 2009 establishing a framework for Community action to achieve the sustainable use of pesticides (Text with EEA relevance)Text with EEA relevance
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
02009L0128 — HU — 26.07.2019 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/128/EK IRÁNYELVE (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309, 2009.11.24., 71. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 652/2014/EU RENDELETE (2014. május 15.) |
L 189 |
1 |
27.6.2014 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/782 IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2019. május 15.) |
L 127 |
4 |
16.5.2019 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1243 RENDELETE (2019. június 20.) |
L 198 |
241 |
25.7.2019 |
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/128/EK IRÁNYELVE
(2009. október 21.)
a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
I.
FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez az irányelv olyan keretet hoz létre, amelynek célja a peszticidek fenntartható használatának elérése a peszticidek emberi egészségre és környezetre jelentett veszélyének és kifejtett hatásának csökkentése által, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technikák, például a peszticidek nem vegyi alternatíváinak előmozdítása révén.
2. cikk
Hatály
(1) Ezt az irányelvet a 3. cikk 10. pontjának a) alpontjában meghatározott, növényvédő szereknek minősülő peszticidekre kell alkalmazni.
(2) Ezt az irányelvet minden egyéb vonatkozó közösségi jogszabály sérelme nélkül kell alkalmazni.
(3) Ezen irányelv rendelkezései nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy a peszticidek bizonyos körülmények közötti vagy bizonyos területeken való használatának korlátozása vagy betiltása során az elővigyázatosság elvét alkalmazzák.
3. cikk
Meghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
1. „hivatásos felhasználó”: valamennyi olyan személy, aki hivatásos tevékenysége során peszticideket használ, beleértve a kezelőket, technikusokat, munkaadókat és önálló vállalkozókat a mezőgazdasági és az egyéb ágazatokban egyaránt;
2. „forgalmazó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki a peszticid forgalmazását végzi, ideértve a nagykereskedőket, kiskereskedőket, eladókat és szállítókat;
3. „tanácsadó”: minden olyan személy, aki a növényvédelemre és a peszticidek biztonságos használatára vonatkozóan megfelelő ismeretekre tett szert, és – szakmai minőségben vagy kereskedelmi szolgáltatás keretében – tanácsot ad, ideértve az önfoglalkoztató magántanácsadókat és a közszférában működő tanácsadó szolgálatokat, kereskedelmi ügynököket, élelmiszergyártókat vagy adott esetben kiskereskedőket is;
4. „peszticid kijuttatásához használt berendezés”: bármely, kifejezetten a peszticidek kijuttatására szolgáló berendezés, ideértve az ilyen berendezések hatékony működéséhez elengedhetetlen tartozékokat, úgymint a szórófejeket, nyomásmérőket, szűrőket, szitákat és a tartályok tisztítására szolgáló eszközöket is;
5. „légi permetezés”: peszticidek légi járműből (repülőgépből vagy helikopterről) történő bármilyen kijuttatása;
6. „integrált növényvédelem”: az összes rendelkezésre álló növényvédelmi módszer gondos mérlegelése, majd ezt követően az olyan megfelelő intézkedések integrálása, amelyek csökkentik a károsítók populációi kifejlődésének lehetőségét, ugyanakkor a növényvédő szerek alkalmazását és más beavatkozásokat a gazdaságilag indokolt szinten tartják, valamint csökkentik vagy a lehető legalacsonyabb szinten tartják az emberi egészséget vagy a környezetet fenyegető kockázatokat. Az „integrált növényvédelem” az egészséges növény olyan fejlődésére helyezi a hangsúlyt, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen a mezőgazdasági-ökológiai rendszerek megzavarása, valamint elősegíti a növényi betegségek természetes módon történő leküzdését;
7. „kockázati mutató”: a peszticidek emberi egészségre vagy a környezetre jelentett kockázatának értékelésére használt számítási módszer eredménye;
8. „nem vegyi módszerek”: a növényvédelemre vagy kártevőkezelésre szolgáló vegyi peszticidek alternatív módszerei, amelyek például a III. melléklet 1. pontjában megnevezett mezőgazdasági technikákon alapulnak, vagy fizikai, mechanikai vagy biológiai kártevő-kezelési módszerek;
9. a „felszíni víz” és a „felszín alatti víz” jelentése megegyezik a 2000/60/EK irányelvben foglalt jelentésükkel;
10. „peszticid”:
a) az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott növényvédő szer;
b) a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 1 ) meghatározott biocid termék.
4. cikk
Nemzeti cselekvési tervek
(1) A tagállamok nemzeti cselekvési terveket fogadnak el, amelyekben mennyiségi célokat, intézkedéseket és ütemterveket állapítanak meg a peszticidek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére annak érdekében, hogy csökkenjen a peszticidektől való függőség. E célok különböző aggályos területeket érinthetnek, például a dolgozók védelmét, a környezetvédelmet, a szermaradékokat, bizonyos technikák alkalmazását vagy bizonyos növényeken való használatot.
A nemzeti cselekvési terveknek tartalmazniuk kell a különösen aggályos hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek használatának nyomon követésére szolgáló mutatókat, különösen ha vannak alternatív megoldások. A tagállamok különös figyelmet fordítanak azokra a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvvel ( 2 ) összhangban jóváhagyott hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerekre, amelyekre ha az 1107/2009/EK rendelet a jóváhagyás megújítását írja elő, nem felelnek meg a rendelet II. melléklete 3.6–3.8. pontjában meghatározott jóváhagyási kritériumoknak.
E mutatók alapján és megfelelő esetben a már ezen irányelv alkalmazását megelőzően megvalósult kockázat- vagy használatcsökkentési célok figyelembevételével ütemterveket és célokat is ki kell dolgozni a használat csökkentésére, különösen ha a használat csökkentése megfelelő eszköz a 15. cikk (2) bekezdés c) pontjában meghatározott prioritást élvező elemek tekintetében való kockázatcsökkentés elérésére. E célok lehetnek átmenetiek vagy véglegesek. A tagállamok e célok elérésére minden szükséges eszközt felhasználnak.
A nemzeti cselekvési tervek kidolgozása és felülvizsgálata során a tagállamok megfelelő figyelmet fordítanak a tervezett intézkedések egészségügyi, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásaira, az adott nemzeti, regionális és helyi feltételekre, valamint az érintett érdekelt felek valamennyi csoportjára. A tagállamok nemzeti cselekvési terveikben leírást adnak arról, hogy miként hajtják végre az 5–15. cikk szerinti intézkedéseket az e bekezdés első albekezdésében említett célok végrehajtása érdekében.
A nemzeti cselekvési tervek figyelembe veszik a peszticidek alkalmazásáról szóló más közösségi jogszabályok alapján készült terveket, például a 2000/60/EK irányelv szerint tervezett intézkedéseket.
►C1 (2) A tagállamok 2012. november 26-ig tájékoztatják ◄ a Bizottságot és a többi tagállamot nemzeti cselekvési terveikről.
A nemzeti cselekvési terveket legalább ötévente felül kell vizsgálni, és az azokon végzett minden lényegi változtatást indokolatlan késedelem nélkül jelenteni kell a Bizottságnak.
►C1 (3) A Bizottság legkésőbb 2014. november 26-ig ◄ jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tagállamok által a nemzeti cselekvési tervekről benyújtott információkról. A jelentés tartalmazza az alkalmazott módszereket és a peszticidek kockázatainak és használatának csökkentésére irányuló célok különböző típusai meghatározásának vonzatait.
►C1 A Bizottság legkésőbb 2018. november 26-ig ◄ jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tagállamok által az (1) bekezdéssel összhangban ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében meghatározott nemzeti célok végrehajtása során szerzett tapasztalatokról. Ehhez szükség esetén megfelelő jogalkotási javaslatok is kapcsolódhatnak.
(4) A Bizottság a (2) bekezdéssel összhangban közölt információt egy honlapon a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja.
(5) A nemzeti cselekvési tervek előkészítésére és módosítására 2003/35/EK irányelv 2. cikkében meghatározott, a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
II.
FEJEZET
KÉPZÉS, PESZTICIDEK ÉRTÉKESÍTÉSE, TÁJÉKOZTATÁS ÉS TUDATOSÍTÁS
5. cikk
Képzés
(1) A tagállamok biztosítják, hogy minden hivatásos felhasználó, forgalmazó és tanácsadó hozzájuthasson a hatáskörrel rendelkező hatóságok által kijelölt szervek által nyújtott megfelelő képzéshez. Ez az alapképzést és a továbbképzést egyaránt magában foglalja a tudás szükség szerinti megszerzése és naprakésszé tétele érdekében.
A képzést úgy kell felépíteni, hogy a felhasználók, forgalmazók és tanácsadók a különböző szerepek és feladatok figyelembevételével elegendő ismeretet sajátítsanak el az I. mellékletben felsorolt témákra vonatkozóan.
►C1 (2) A tagállamok 2013. november 26-ig ◄ tanúsítási rendszereket hoznak létre, és kijelölik a végrehajtásukért felelős, hatáskörrel rendelkező hatóságokat. E tanúsítványoknak bizonyítékot kell szolgáltatniuk legalább arról, hogy a hivatásos felhasználók, forgalmazók és tanácsadók – képzésen való részvétel során vagy más módon – az I. mellékletben felsorolt témák vonatkozásában elegendő ismeretet sajátítottak el.
A tanúsítási rendszerek tartalmazzák a tanúsítványok odaítélésére, megújítására és visszavonására vonatkozó követelményeket és eljárásokat.
(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosítsa az I. mellékletet.
6. cikk
A peszticidek értékesítési követelményei
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a forgalmazóknak az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvánnyal rendelkező, megfelelő számú alkalmazott álljon az alkalmazásában. Ezeknek a személyeknek az értékesítés időpontjában kell rendelkezésre állniuk annak érdekében, hogy a fogyasztóknak a peszticidhasználatra, valamint a szóban forgó termékekkel járó kockázatok kezelése érdekében az emberi egészségügyi és a környezeti kockázatokra és a biztonsági előírásokra vonatkozó megfelelő tájékoztatást nyújtsanak. A kizárólag nem hivatásos felhasználásra szánt termékeket értékesítő mikroforgalmazók felmentést kaphatnak ez alól, ha a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) szerint mérgezőként vagy nagyon mérgezőként besorolt peszticidkészítményeket nem értékesítenek.
(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a hivatásos felhasználók számára engedélyezett peszticidek értékesítése kizárólag az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvánnyal rendelkező személyek számára történhessen meg.
(3) A tagállamok megkövetelik, hogy a nem hivatásos felhasználóknak peszticideket árusító forgalmazók adják meg a peszticidhasználat egészségügyi és környezeti kockázataival kapcsolatos általános információkat, különösen azokat, amelyek a veszélyekre, az expozícióra, a megfelelő tárolásra, a kezelésre és a kijuttatásra, valamint a biztonságos ártalmatlanításra vonatkoznak, a hulladékgazdálkodásról, valamint az alacsony kockázatú alternatívákról szóló közösségi jogszabályoknak megfelelően. A tagállamok megkövetelhetik a peszticidgyártóktól, hogy adják meg ezeket az információkat.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben előírt intézkedéseket 2015. november 26-ig meg kell hozni.
7. cikk
Tájékoztatás és tudatosítás
(1) A tagállamok intézkedéseket hoznak a nyilvánosság tájékoztatása, valamint a peszticidekre vonatkozó tájékoztató és tudatosságnövelő programok és a pontos és kiegyensúlyozott információk elérhetőségének támogatása és előmozdítása érdekében, különös tekintettel a használatukból eredő, az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre vonatkozó kockázatokra és lehetséges akut és krónikus hatásokra, valamint a nem vegyi alternatívák használatára.
(2) A tagállamok rendszereket hoznak létre a peszticidek által okozott akut mérgezésekre vonatkozó információk gyűjtésére, valamint lehetőség szerint a krónikus mérgezések alakulására a peszticideknek rendszeresen kitett csoportok, így például a peszticideket használó személyek, a mezőgazdasági dolgozók és a peszticidek használati területéhez közel élő személyek körében.
(3) Az információk összehasonlíthatóságának javítása érdekében ►C1 a Bizottság a tagállamokkal együttműködve 2012. november 26-ig ◄ stratégiai iránymutató dokumentumot készít a peszticidhasználat emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásainak nyomon követéséről és felméréséről.
III.
FEJEZET
PESZTICID KIJUTTATÁSÁHOZ HASZNÁLT BERENDEZÉSEK
8. cikk
A használatban lévő berendezések vizsgálata
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a hivatásos felhasználásban alkalmazott, a peszticid kijuttatásához használt berendezéseket és tartozékokat rendszeres időközönként megvizsgálják. A vizsgálatok közötti időköz nem haladhatja meg az öt évet 2020-ig, majd azt követően a három évet.
►C1 (2) A tagállamok 2016. november 26-ig biztosítják ◄ , hogy a peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálata legalább egyszer megtörtént. Ezen időpontot követően kizárólag azok a peszticid kijuttatásához használt berendezések használhatók hivatásosan, amelyek sikeresen teljesítették a vizsgálatot.
Az új berendezéseket a beszerzésüket követő öt éves időszak során legalább egyszer meg kell vizsgáltatni.
(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, az emberi egészségre és a környezetre vonatkozó, a berendezés használata arányának értékelését is magában foglaló kockázatelemzés elvégzését követően a tagállamok:
a) különböző ütemterveket és vizsgálati időközöket alkalmazhatnak a peszticid kijuttatásához – de nem permetezésre – használt berendezések, a peszticid kijuttatásához használt kézi berendezések vagy háti permetezők tekintetében, valamint a peszticid kijuttatásához használt olyan kiegészítő berendezések tekintetében, amelyek használata nagyon csekély arányú, és ezeket a 4. cikkben előírt nemzeti cselekvési tervekbe bele kell foglalni.
A következő, peszticid kijuttatásához használt kiegészítő berendezéseket soha nem lehet olyannak tekinteni, mint amelyek használata nagyon csekély arányú:
i. vonatra vagy repülőgépre felszerelt permetező berendezések;
ii. 3 méternél nagyobb szórókeretek, beleértve a vetési berendezésre felszerelt szórókereteket;
b) mentesíthetik a vizsgálat alól a peszticid kijuttatásához használt kézi berendezéseket vagy háti permetezőket. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetőket tájékoztassák a tartozékok rendszeres cseréjének szükségességéről és az e berendezések által okozott kockázatokról, továbbá hogy az üzemeltetők az 5. cikkel összhangban képzésben részesüljenek a kijuttatáshoz használt berendezések megfelelő használatáról.
(4) A vizsgálatok során ellenőrzik, hogy a peszticid kijuttatásához használt berendezés kielégíti-e a II. mellékletben felsorolt vonatkozó követelményeket, az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének elérése érdekében.
A 20. cikk (1) bekezdésével összhangban kidolgozott harmonizált szabványoknak megfelelő, peszticid kijuttatásához használt berendezéseket az alapvető egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőknek kell tekinteni.
(5) A hivatásos felhasználók az 5. cikkben előírtak szerint kapott megfelelő képzés alapján rendszeresen kalibrálják és műszaki ellenőrzésnek vetik alá a peszticid kijuttatásához használt berendezéseket.
(6) A tagállamok a vizsgálatok elvégzéséért felelős szerveket jelölnek ki, és ezekről tájékoztatják a Bizottságot.
A tagállamok a vizsgálatok ellenőrzését lehetővé tevő tanúsítási rendszereket hoznak létre, és elismerik a valamely más tagállamban a (4) bekezdésben említett követelményeknek megfelelően odaítélt tanúsítványokat, ha a más tagállamban elvégzett legutóbbi vizsgálat óta eltelt időszak megegyezik a saját területén alkalmazandó vizsgálati időközzel vagy rövidebb annál.
A tagállamok törekszenek a más tagállamokban kibocsátott tanúsítványok elismerésére, feltéve, hogy az (1) bekezdésben említett vizsgálati időszakokat betartják.
(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosítsa a II. mellékletet.
IV.
FEJEZET
KÜLÖNLEGES ALKALMAZÁSOK ÉS FELHASZNÁLÁSOK
9. cikk
Légi permetezés
(1) A tagállamok gondoskodnak a légi permetezés tilalmáról.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a légi permetezés csak különleges esetekben engedélyezhető, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:
a) más alternatívának nincs létjogosultsága, vagy a peszticidek talajon történő alkalmazásával összehasonlítva egyértelmű előnyöket jelent az egészségre és a környezetre gyakorolt kisebb hatás miatt;
b) a használt peszticidet a légi permetezésből eredő kockázatok pontos felmérését követően a tagállamnak kifejezetten légi permetezés céljára jóvá kell hagynia;
c) a légi permetezést végző kezelőnek rendelkeznie kell az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvánnyal. Azon átmeneti időszak során, amíg a tanúsítási rendszerek még nem készültek el, a tagállamok elfogadhatnak az elegendő ismeretet igazoló más tanúsítványokat;
d) a légi permetezés kijuttatásáért felelős vállalkozásnak a peszticidek légi kijuttatására szolgáló berendezés és légi jármű engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie;
e) ha a permetezendő terület közterület közvetlen közelében helyezkedik el, a jóváhagyásnak olyan különleges kockázatkezelő intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek biztosítják, hogy a járókelők egészségét ne érjék káros hatások. A permetezendő terület nem lehet lakott terület közvetlen közelében;
f) 2013-tól kezdődően a repülőgépet olyan tartozékokkal kell felszerelni, amely az elérhető legjobb technológia segítségével biztosítja a permetsodródás csökkentését.
(3) A tagállamok kijelölik azokat a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, amelyek megállapítják a légi permetezés végzésekor betartandó speciális feltételeket, megvizsgálják a (4) bekezdés alapján benyújtott kérelmeket, és nyilvánosságra hozzák az azokra a növényi kultúrákra, területekre és a különös kijuttatási követelményekre vonatkozó információkat – ideértve az időjárási feltételeket is –, amelyek esetében engedélyezhető a légi permetezés.
A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a jóváhagyásban meg kell határozniuk a lakosok, illetve a közelben tartózkodók kellő időben történő figyelmeztetéséhez és a permetezett terület közelében lévő környezet védelméhez szükséges intézkedéseket.
(4) A peszticideket légi permetezéssel kijuttatni kívánó üzleti felhasználónak a kijuttatási terv jóváhagyására irányuló kérelmet kell benyújtania a hatáskörrel rendelkező hatósághoz olyan bizonyítékok kíséretében, amelyek alátámasztják a (2) és (3) bekezdésben említett feltételek teljesülését. A jóváhagyott kijuttatási tervnek megfelelő légi permetezés alkalmazására irányuló kérelmet kellő időben be kell nyújtani a hatáskörrel rendelkező hatósághoz. E kérelemnek tartalmaznia kell a permetezés átmeneti idejére, valamint az alkalmazott peszticid mennyiségére és típusára vonatkozó információkat.
A tagállamok előírhatják, hogy jóváhagyottnak tekintendők a jóváhagyott kijuttatási tervnek megfelelő légi permetezés alkalmazására irányuló azon kérelmek, amelyekkel kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező hatóság által megállapított időszakon belül nem érkezett válasz a hozott döntésről.
Olyan különleges esetekben, mint a szükséghelyzetek vagy a különösen nehéz helyzetek, légi permetezés alkalmazására vonatkozó egyedi kérelmek is benyújthatók jóváhagyás céljára. Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy gyorsított eljárást folytassanak le annak ellenőrzése érdekében, hogy teljesülnek-e a (2) és a (3) bekezdésben hivatkozott feltételek a légi permetezés alkalmazását megelőzően.
(5) A tagállamok a megfelelő ellenőrzések révén megbizonyosodnak arról, hogy a (2) és (3) bekezdésekben említett feltételek teljesülnek.
(6) A hatáskörrel rendelkező hatóságok nyilvántartást vezetnek a (4) bekezdésben említett kérelmekről és jóváhagyásokról, és a vonatkozó nemzeti és közösségi jogszabályokkal összhangban hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára az abban foglalt olyan lényeges információkat, mint a permetezendő terület, a permetezés ideiglenes napja és ideje és a peszticid típusa.
10. cikk
A nyilvánosság tájékoztatása
A tagállamok a nemzeti cselekvési terveikbe belefoglalhatnak a permetsodródásnak esetlegesen kitett személyek tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket.
11. cikk
A vízi környezet és az ivóvíz védelmére vonatkozó egyedi intézkedések
(1) A tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el a vízi környezet és az ivóvízellátás peszticidek hatása elleni védelmére vonatkozóan. Ezen intézkedéseknek alá kell támasztani a 2000/60/EK irányelv és az 1107/2009/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit, és azokkal összeegyeztethetőnek kell lenniük.
(2) Az (1) bekezdésében foglalt intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:
a) olyan peszticidek előnyben részesítése, amelyek az 1999/45/EK irányelv alapján nem minősülnek veszélyesnek a vízi környezetre, és nem tartalmaznak a 2000/60/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében foglalt, elsőbbségi veszélyes anyagokat;
b) a leghatékonyabb kijuttatási technikák, mint pl. a peszticid kijuttatásához használt kis elsodródással járó berendezés előnyben részesítése, különösen az olyan, függőlegesen növesztett ültetvény-növények esetében, mint a komlóültetvények valamint a gyümölcsösök és a szőlőültetvények;
c) olyan kockázatcsökkentési intézkedések alkalmazása, amelyek minimálisra csökkentik a permetszóródás, csapadékvíz-elvezetés és csurgalékvíz által okozott nem helyszíni szennyezést. Ezek magukban foglalják a nem célzott vízi szervezetek védelmét szolgáló megfelelő méretű ütközőzónákat, valamint az ivóvíz kivételére használt felszíni és a felszín alatti vizek számára létrehozott védőövezeteket is, ahol tilos a peszticidek használata és tárolása;
d) a peszticidkijuttatásoknak a lehető legkisebb mértékűre csökkentése, vagy megszüntetése a felszíni vagy felszín alatti vizekhez közeli utakon, vasútvonalakon, különösen nagy áteresztésű felületeken vagy egyéb infrastruktúrákon, illetve ezek mentén, vagy olyan zárt felszínen, ahol magas a felszíni vízbe vagy a szennyvízelvezető rendszerbe jutás kockázata.
12. cikk
A peszticidhasználat és a kockázatok csökkentése egyes területeken
A tagállamok – a szükséges higiéniai és közegészségügyi követelményeknek és a biológiai sokféleségnek, valamint a vonatkozó kockázatértékelések eredményeinek megfelelő figyelembevételével – biztosítják, hogy e speciális területeken a peszticidek használata minimális vagy tilos legyen. Megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket kell foganatosítani, és alacsony kockázatú növényvédelmi terméket kell használni az 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően, és elsősorban biológiai szabályozási intézkedéseket kell tekintetbe venni. A szóban forgó speciális területek az alábbiak:
a) a nagyközönség vagy az 1107/2009/EK rendeletben meghatározottak szerinti veszélyeztetett csoportok által használt területeken, úgy mint a közparkokban és nyilvános kertekben, a sportpályákon, szabadidőparkokban, iskolaudvarokon, játszótereken és az egészségügyi létesítmények közvetlen szomszédságában;
b) a 2000/60/EK irányelvben meghatározott védett területeken vagy más meghatározott területeken a szükséges védőintézkedések megtétele céljából, a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvek rendelkezéseivel összhangban;
c) mezőgazdasági dolgozók által használt vagy számukra hozzáférhető, nemrégiben kezelt területeken.
13. cikk
Peszticidek kezelése és tárolása, valamint csomagolásuk és maradékaik kezelése
(1) A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hivatásos felhasználók – és adott esetben a forgalmazók – által végzett következő tevékenységek ne veszélyeztessék az emberi egészséget vagy a környezetet:
a) a peszticidek kijuttatás előtti tárolása, kezelése, hígítása és keverése;
b) a peszticidek csomagolásának és maradékainak kezelése;
c) a kijuttatás után a tartályban maradó keverékek ártalmatlanítása;
d) a berendezés kijuttatást követő tisztítása;
e) a peszticidek maradékainak és csomagolásuknak hasznosítása vagy ártalmatlanítása a hulladékokról szóló közösségi jogszabályokkal összhangban.
(2) A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a nem hivatásos felhasználók számára engedélyezett peszticidekkel kapcsolatban a veszélyes kezelési műveletek elkerülése érdekében. Ezek az intézkedések magukban foglalják az alacsony toxicitású peszticidek használatát, a használatra kész kiszereléseket, valamint a tartályok vagy a csomagolás méreteinek korlátozását.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a hivatásos felhasználásra szánt peszticidek számára oly módon alakítsák ki a tárolóterületeket, hogy minden nem kívánt kibocsátás megakadályozható legyen. Különös figyelmet kell fordítani az elhelyezésre, a méretre és az építési anyagokra.
14. cikk
Integrált növényvédelem
(1) A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak az alacsony peszticidfelhasználású növényvédelem ösztönzésére, előnyben részesítve a nem vegyi módszereket annak érdekében, hogy a peszticidek hivatásos alkalmazói olyan gyakorlatokra és termékekre térjenek át, amelyek ugyanazon kártevőprobléma vonatkozásában a legalacsonyabb kockázatot jelentik az emberi egészségre és a környezetre. Az alacsony peszticid felhasználású növényvédelem magában foglalja az integrált növényvédelmet, valamint az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet ( 4 ) szerinti ökológiai termelést.
(2) A tagállamok létrehozzák vagy támogatják az integrált növényvédelem végrehajtásához szükséges feltételek megteremtését. Különösen azt biztosítják, hogy a hivatásos felhasználók rendelkezésére álljanak a kártevők megfigyelésére és a döntéshozatalhoz szükséges információk és eszközök, valamint az integrált növényvédelemre vonatkozó tanácsadói szolgáltatások.
(3) A tagállamok 2013. június 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az (1) és (2) bekezdés végrehajtásáról és különösen arról, hogy az integrált növényvédelem végrehajtásához szükséges feltételek adottak-e.
(4) A tagállamok nemzeti cselekvési tervükben leírást adnak arról, miként biztosítják, hogy a III. mellékletben foglalt integrált növényvédelmi alapelveket 2014. január 1-jéig valamennyi hivatásos felhasználó végrehajtsa.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosítsa a III. mellékletet.
(5) A tagállamok megfelelő ösztönzőket állapítanak meg annak érdekében, hogy a hivatásos felhasználókat az integrált növényvédelem termény- vagy ágazatspecifikus iránymutatásainak önkéntes alapú végrehajtására ösztönözzék. Az iránymutatásokat állami hatóságok vagy hivatásos felhasználók képviseletét ellátó szervezetek dolgozhatják ki. A tagállamok azon iránymutatásokra hivatkoznak, amelyeket nemzeti cselekvési tervükben relevánsnak és megfelelőnek ítélnek.
V.
FEJEZET
MUTATÓK, JELENTÉSTÉTEL ÉS INFORMÁCIÓCSERE
15. cikk
Mutatók
(1) A IV. mellékletben említett harmonizált kockázati mutatókat kell megállapítani. A tagállamok ugyanakkor továbbra is használhatják a meglévő nemzeti mutatókat, vagy a harmonizált mutatók mellett más megfelelő mutatókat fogadhatnak el.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosítsa a IV. mellékletet.
(2) A tagállamok:
a) az (1) bekezdésben említett harmonizált kockázati mutatók kiszámításához a növényvédelmi termékekre vonatkozó statisztikákról szóló közösségi jogszabályokkal összhangban gyűjtött statisztikai adatokat használják más vonatkozó adatok mellett;
b) meghatározzák az egyes hatóanyagok felhasználási tendenciáit;
c) meghatározzák a prioritást élvező elemeket, mint pl. a hatóanyagokat, növényeket, régiókat és gyakorlatokat, amelyek különös figyelmet követelnek meg, illetve azokat a helyes gyakorlatokat, amelyek például szolgálhatnak ezen irányelv céljainak megvalósítása érdekében, amely célok a peszticidek emberi egészségre és környezetre jelentett veszélyének és kifejtett hatásának csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére irányulnak annak érdekében, hogy csökkenjen a peszticidektől való függőség.
(3) A tagállamok a (2) bekezdés szerint végrehajtott értékelések eredményeit továbbítják a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz, és ezt az információt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.
(4) A Bizottság kiszámítja a közösségi szintű kockázati mutatókat a növényvédelmi termékekre vonatkozó statisztikákról szóló közösségi jogszabályokkal összhangban gyűjtött statisztikai adatok és más vonatkozó adatok felhasználásával, a peszticidek használatából származó kockázatok tendenciáinak megbecslése érdekében.
A Bizottság az említett adatokat és ezt az információt felhasználja a peszticidek által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás csökkentésére irányuló egyéb közösségi politikák céljainak elérésében tett előrelépés értékelésére is.
Az eredményeket a 4. cikk (4) bekezdésében említett honlapon keresztül a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.
16. cikk
Jelentéstétel
A Bizottság az ezen irányelv végrehajtásában elért haladásról szóló jelentését, adott esetben módosítási javaslatok kíséretében, rendszeresen benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
VI.
FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. cikk
Szankciók
A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv szerint elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést meghoznak e rendelkezések végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
►C1 A tagállamok 2012. november 26-ig értesítik a Bizottságot az említett rendelkezésekről, és ◄ haladéktalanul értesítik a rendelkezéseket érintő valamennyi későbbi módosításról is.
18. cikk
Az információk és a legjobban bevált gyakorlati megoldások cseréje
A Bizottság a peszticidek fenntartható használatával és az integrált kártevő-szabályozással kapcsolatos információk és legjobb gyakorlatok cseréjének témáját kiemelt fontosságú megvitatandó témaként terjeszti a peszticidek fenntartható használatával foglalkozó tematikus stratégiai szakértői csoport elé.
19. cikk
Illetékek és díjak
(1) A tagállamok illetékek és díjak révén megtéríttethetik az ezen irányelv szerinti kötelezettségekből származó, általuk végzett tevékenységből eredő költségeket.
(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett illetékeket vagy díjakat átlátható módon állapítsák meg, és hogy megfeleljenek az elvégzett munka tényleges költségének.
20. cikk
Szabványosítás
(1) Az ezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében említett szabványokat a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 6. cikke (3) bekezdésében meghatározott eljárással kell megállapítani.
Az említett szabványok kidolgozására való felkérés a 21. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal folytatott konzultációt követően jöhet létre.
(2) A Bizottság a szabványokra való hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.
(3) Ha egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy harmonizált szabvány nem felel meg teljesen azoknak a követelményeknek, amelyekre az vonatkozik, és amelyeket a II. melléklet határoz meg, a Bizottság vagy az érintett tagállam – indoklással ellátva – a 98/34/EK irányelv 5. cikke alapján létrehozott állandó bizottság elé terjeszti az ügyet. A bizottság a megfelelő európai szabványügyi testületekkel történő konzultációt követően haladéktalanul véleményt nyilvánít.
A Bizottság véleménye alapján a Bizottság dönt arról, hogy közzéteszi, nem teszi közzé, korlátozásokkal teszi közzé, fenntartja, korlátozásokkal fenntartja vagy visszavonja a szóban forgó harmonizált szabványra való hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A Bizottság tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet, és szükség esetén a szóban forgó harmonizált szabványok felülvizsgálatát kéri.
20a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak az 5. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (7) bekezdésében, a 14. cikk (4) bekezdésében és a 15. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (7) bekezdésében, a 14. cikk (4) bekezdésében és a 15. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 6 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) Az 5. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk (7) bekezdése, a 14. cikk (4) bekezdése és a 15. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
21. cikk
A Bizottság eljárása
(1) A Bizottságot az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 58. cikkével felállított Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segíti.
▼M3 —————
▼M1 —————
23. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek 2011. november 26-ig megfeleljenek.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
24. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
25. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
Az 5. cikkben említett képzési témák
1. A peszticidekkel és használatukkal kapcsolatos összes vonatkozó jogszabály.
2. Az illegális (hamisított) növényvédelmi termékek létezése és kockázatai, és az ilyen termékek azonosításának módszerei.
3. A peszticidek használatának kockázatai és veszélyei, illetve ezek felismerése és szabályozása, különösen:
a) az embereket érintő kockázatok (kezelők, lakosok, közelben tartózkodók, a kezelt területekre belépők, a kezelt terményeket kezelők, elfogyasztók), valamint az, hogy az olyan tényezők, mint például a dohányzás, hogyan súlyosbítják ezeket a kockázatokat;
b) a peszticidmérgezések tünetei és az elsősegély-intézkedések;
c) a nem célzott növényeket, hasznos rovarokat, vadon élő állatokat és növényeket, a biológiai sokféleséget és általában a környezetet érintő kockázatok.
4. Az integrált növényvédelmi stratégiák és technikák, integrált növénytermesztési stratégiák és technikák, a biogazdálkodás elvi alapjai, a kártevő-szabályozás biológiai módszerei, az integrált növényvédelem általános elveire és termény- vagy ágazatspecifikus iránymutatásaira vonatkozó információk.
5. Összehasonlító értékelésbe történő bevezetés felhasználói szinten, amely minden hivatásos felhasználó számára lehetővé teszi, hogy az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre nézve a legkevesebb mellékhatással járó peszticidek tekintetében az engedélyezett termékek közül a legmegfelelőbbet válassza egy adott kártevőproblémára egy adott helyzetben.
6. Az embereket, a nem célszervezeteket és a környezetet érintő kockázatok minimalizálására szolgáló intézkedések: biztonságos munkamódszerek a peszticidek tárolására, kezelésére, keverésére, az üres csomagolóanyag, más szennyezett anyagok, felesleges tömény és hígított peszticidek (ideértve a tankkeverékeket is) ártalmatlanítására; a kezelői expozíció szabályozásának ajánlott módja (egyéni védőfelszerelés).
7. Kockázatértékelésen alapuló megközelítés, amely figyelembe veszi a helyi vízgyűjtő olyan változóit, mint például az éghajlat, talaj, növénytípus, domborzat.
8. A peszticid kijuttatásához használt berendezés előkészítésére – beleértve a kalibrálást –, és a felhasználókat, más embereket, a nem célzott állat- és növényfajokat, a biológiai sokféleséget és a környezetet – beleértve a vízforrásokat – veszélyeztető kockázatokat minimalizáló működtetésére vonatkozó eljárások.
9. A peszticid kijuttatásához használt berendezés használata és karbantartása, és a különböző permetező technikák (pl. kis térfogatú permetezés, alacsony elsodródást biztosító szórófej), továbbá a használatban lévő permetezőgépek műszaki ellenőrzésének céljai, valamint a permetezési minőség javításának módjai. A peszticidek kézi permetező felszereléssel vagy háti permetezővel történő felviteléhez kapcsolódó különös kockázatok és az ide vonatkozó kockázatkezelési módszerek.
10. Az emberi egészség, a környezet védelmét – beleértve a vízforrások védelmét is – biztosító szükséghelyzeti intézkedések, véletlenszerű kiömlés, szennyeződés és olyan szélsőséges időjárás esetén, amely a peszticidek beszivárgásának kockázatával járhat.
11. Különleges gondosság a 2000/60/EK irányelv 6. és 7. cikke szerint meghatározott védett területeken.
12. Egészségügyi ellenőrzés és az eszközökhöz való hozzáférés bármilyen baleset vagy gyanított baleset jelentése érdekében.
13. Nyilvántartás vezetése a peszticidek használatáról, a vonatkozó jogszabályokkal összhangban.
II. MELLÉKLET
A peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálatára vonatkozó egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi követelmények
A peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálata kiterjed az emberi egészség és a környezet magas biztonsági és védelmi szintjének eléréséhez szükséges összes szempontra. A kijuttatási művelet teljes hatékonyságát az eszközök megfelelő teljesítménye és a berendezések megfelelő funkciói révén kell biztosítani a következő célok eléréséhez.
A peszticid kijuttatásához használt berendezéseknek megbízhatóan kell működniük, és rendeltetésszerűen kell használni őket, garantálva a peszticidek megfelelő adagolását és eloszlását. A berendezésnek olyan állapotúnak kell lennie, hogy biztonságosan, könnyen és teljes mértékben meg lehessen tölteni és ki lehessen üríteni, és meggátolja a peszticidek kiszivárgását. A berendezésnek ezenkívül könnyen és alaposan tisztíthatónak kell lennie. Garantálnia kell továbbá a biztonságos műveleteket, és a kezelő székéből irányíthatónak és azonnal leállíthatónak kell lennie. Az esetleg szükséges beállításoknak egyszerűnek, pontosnak és reprodukálhatónak kell lenniük.
Különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:
1. Erőátviteli alkatrészek
Az erőleadó hajtótengely védőburkolatának és az energiaellátás csatlakozója védőburkolatának a helyén és jó állapotban kell lennie, továbbá funkciójukban nem érintheti a védőberendezéseket és semmilyen mozgó vagy forgó erőátviteli alkatrészt, így biztosítva a kezelő védelmét.
2. Szivattyú
A szivattyú kapacitásának meg kell felelnie a berendezés szükségleteinek, valamint a szivattyúnak megfelelően kell működnie a stabil és megbízható szórási fokozat biztosítása érdekében. A szivattyú nem szivároghat.
3. Keverés
A keverő-berendezéseknek biztosítaniuk kell a megfelelő újrakeringetést a tartályban lévő folyékony permet teljes mennyisége egyenletes koncentrációjának elérése érdekében.
4. Permetlé-tartály
A permetezőtartályoknak – beleértve a tartálytartalom kijelzőjét, a töltőeszközöket, a szitákat és szűrőket, az ürítő- és öblítőrendszereket és a keverőeszközöket – úgy kell működniük, hogy minimalizálják a véletlenszerű kiömlést, az egyenetlen koncentráció-eloszlást, a kezelői expozíciót és a maradékanyag-tartalmat.
5. Mérőrendszerek, ellenőrző- és szabályozórendszerek
Minden mérő-, ki- és bekapcsoló, nyomás- és/vagy áramlásifokozat-beállító berendezést megfelelően kell kalibrálni, annak megfelelően kell működnie, és nem szivároghat. A nyomás szabályozásának és a nyomásbeállító berendezések működtetésének egyszerűen megvalósíthatónak kell lennie a permetezés során. A nyomásbeállító eszközök állandó üzemi nyomást biztosítanak a szivattyú állandó fordulatszáma mellett, a stabil mennyiségkijuttatási arány alkalmazása érdekében.
6. Csövek és tömlők
A tömlőknek és a csöveknek jó állapotúaknak kell lenniük a folyadékáramlás zavarainak, vagy a meghibásodás esetén való véletlenszerű kiömlés elkerülésének érdekében. A csövek és a tömlők nem szivároghatnak a legnagyobb elérhető rendszernyomás alkalmazása esetén sem.
7. Szűrés
Az egyenetlen permetszórás és a turbulencia elkerülése érdekében a szűrőknek jó állapotban kell lenniük, és a szűrők szemnagyságának meg kell felelnie a permetezőre szerelt szórófej nagyságának. A szűrő eldugulását jelző rendszernek, ha van ilyen, megfelelően kell működnie.
8. Szórókeret (olyan berendezéshez, amely a peszticideket egy vízszintesen, a terményhez vagy a kezelendő anyaghoz közel elhelyezkedő szórókeret segítségével permetezi ki)
A szórókeretnek jó állapotúnak és minden irányban stabilnak kell lennie. A rögzítő és szabályozó rendszereknek, valamint a nem szándékolt mozgásokat enyhítő eszközöknek és a lejtéskiegyenlítésnek megfelelően kell működnie.
9. Szórófejek
A szórófejeknek megfelelően kell működniük, így megakadályozva a permetezés leállása utáni csöpögést. A permetszórás egyenletességének biztosítása érdekében az egyes szórófejek áramlási fokozata nem térhet el jelentősen a gyártó által összeállított táblázatban feltüntetett értékektől.
10. Eloszlás
A célterületen a permet átlós és függőleges (függőlegesen növesztett ültetvénynövények esetében) eloszlásának egyenletesnek kell lennie, adott esetben.
11. Fúvóberendezés (levegőpumpás permetezőknél)
A fúvóberendezésnek jó állapotban kell lennie, és biztosítania kell a stabil és megbízható légáramot.
III. MELLÉKLET
Az integrált növényvédelem általános elvei
1. A károsítók megjelenésének megelőzését vagy megsemmisítését többek között és különösen az alábbiak révén kell megvalósítani vagy támogatni:
— vetésforgó,
— megfelelő termesztési technikák alkalmazása (pl.: kései vetés, vetési időpont és sűrűség, alávetés, kímélő talajművelés, metszés és direkt vetés),
— adott esetben rezisztens/toleráns növényfajták, standard/fémzárolt vetőmagok és szaporítóanyagok használata,
— kiegyensúlyozott trágyázási, meszezési és öntözési/vízelvezetési gyakorlatok alkalmazása,
— a károsítók elterjedésének megakadályozása higiéniai intézkedések révén (pl. a gépek és berendezések rendszeres tisztításával),
— a fontos hasznos szervezetek védelme és erősítése, pl. megfelelő növényvédelmi intézkedésekkel vagy a termelőhelyeken belül és kívül ökológiai infrastruktúrák alkalmazásával.
2. A károsítókat megfelelő módszerekkel és eszközökkel folyamatosan figyelni kell, ha ilyenek rendelkezésre állnak. A megfelelő eszközök közé tartoznak a helyszínen végzett megfigyelések, valamint tudományosan megalapozott előrejelzési és korai diagnosztikai rendszerek, ha ezek megvalósíthatók, továbbá a szakmailag képesített tanácsadók javaslatainak felhasználása.
3. A folyamatos megfigyelés (monitoring) eredményei alapján a hivatásos felhasználónak el kell döntenie, hogy kell-e, és ha igen, mikortól kell növényvédelmi intézkedéseket alkalmazni. A szilárd és tudományosan megalapozott küszöbértékek a döntéshozatal elengedhetetlen elemei. A károsítók esetében a kezelést megelőzően figyelembe kell venni a régióra, a konkrét területekre, a terményekre, és a különleges éghajlati viszonyokra meghatározott küszöbértékeket, ha lehet.
4. A kémiai módszerekkel szemben előnyben kell részesíteni a fenntartható biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, ha megfelelő növényvédelmet biztosítanak.
5. A felhasznált peszticideknek a célnak a lehető legmegfelelőbbnek kell lenniük, és a lehető legkevesebb mellékhatással kell járniuk az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre nézve.
6. A hivatásos felhasználónak a peszticidek használatát és az egyéb beavatkozási formákat a szükséges szinten kell tartaniuk – pl.: csökkentett adagok, kevésbé gyakori alkalmazás vagy részleges alkalmazás révén –, figyelembe véve azt, hogy a növényzetben a kockázati szintnek elfogadhatónak kell lennie, és nem szabad növelni annak a kockázatát, hogy a károsítók populációi rezisztenssé váljanak.
7. Ha ismert a valamely növényvédelmi intézkedéssel szembeni rezisztencia kialakulásának a kockázata, és ha a károsítók szintje peszticidek ismételt alkalmazását követeli meg a növényeken, a rezisztencia kialakulását gátló hatékony stratégiákat kell alkalmazni a termékek hatékonyságának megőrzéséhez. Ebbe beletartozhat a különböző hatást kifejtő többféle peszticid használata.
8. A peszticidek használatáról vezetett nyilvántartás, valamint a károsítók nyomon követése alapján a hivatásos felhasználónak meg kell vizsgálnia az alkalmazott növényvédelmi intézkedés hatékonyságát.
IV. MELLÉKLET
1. SZAKASZ
Harmonizált kockázati mutatók
A harmonizált kockázati mutatókat e melléklet 2. és 3. szakasza sorolja fel.
2. SZAKASZ
1. harmonizált kockázati mutató: Az 1107/2009/EK rendelet alapján a növényvédő szerekben forgalomba hozott hatóanyagok mennyiségein alapuló, veszélyalapú harmonizált kockázati mutató
1. |
Ez a mutató az 1107/2009/EK rendelet értelmében a növényvédő szerekben forgalomba hozott hatóanyagokra vonatkozó statisztikákon alapul, amelyeket az 1185/2009/EK rendelet I. melléklete (A peszticidek forgalomba hozatalára vonatkozó statisztikák) értelmében bocsátottak a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére. Az említett adatokat 4 csoportba sorolják, amelyek 7 kategóriára tagolódnak. |
2. |
Az 1. harmonizált kockázati mutató kiszámításához a következő általános szabályokat kell alkalmazni: a) Az 1. harmonizált kockázati mutatót a hatóanyagoknak az 1. táblázatban meghatározott 4 csoportba és 7 kategóriába való besorolása alapján kell kiszámítani; b) az 1. csoportba (A. és B. kategória) tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 8 ) mellékletének D. részében felsorolt hatóanyagok; c) a 2. csoportba (C. és D. kategória) tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. és B. részében felsorolt hatóanyagok; d) a 3. csoportba (E. és F. kategória) tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt hatóanyagok; e) a 4. csoportba (G. kategória) tartozó hatóanyagok azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK végrehajtási rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletében; f) az 1. táblázat vi. sorában szereplő súlyokat alkalmazni kell. |
3. |
Az 1. harmonizált kockázati mutatót úgy kell kiszámítani, hogy az 1. táblázatban szereplő egyes csoportok tekintetében a forgalomba hozott hatóanyagok éves mennyiségét meg kell szorozni a vi. sorban szereplő, vonatkozó veszélyességi súlyokkal, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit. |
4. |
Az 1. táblázatban szereplő egyes csoportok és kategóriák tekintetében ki lehet számítani a forgalomba hozott hatóanyagok mennyiségét.
1. táblázat A hatóanyagok és veszélyességi súlyok osztályozása az 1. harmonizált kockázati mutató kiszámításához
|
5. |
Az 1. harmonizált kockázati mutató alapértéke 100, amely megegyezik a fenti számítás átlagos eredményével a 2011–2013 közötti időszakra. |
6. |
Az 1. harmonizált kockázati mutató eredményét az alapértékkel való összefüggésben kell kifejezni. |
7. |
A tagállamok és a Bizottság minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan az 1. harmonizált kockázati mutatót kiszámítják, a 2009/128/EK irányelv 15. cikke (2) bekezdésével és 15. cikke (4) bekezdésével összhangban kiszámítja és közzéteszi az 1. harmonizált kockázati mutatót. |
3. SZAKASZ
2. harmonizált kockázati mutató: Az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján kiadott engedélyek számán alapuló harmonizált kockázati mutató
1. |
Ez a mutató az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján a növényvédő szerekre kiadott engedélyek számán alapul, amelyet az említett rendelet 53. cikke (1) bekezdésének megfelelően közölnek a Bizottsággal. Az említett adatokat 4 csoportba sorolják, amelyek 7 kategóriára tagolódnak. |
2. |
A 2. harmonizált kockázati mutató kiszámításához a következő általános szabályokat kell alkalmazni: a) A 2. harmonizált kockázati mutató az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján kiadott engedélyek számán alapul. Kiszámítása a hatóanyagoknak a 2. táblázatban meghatározott 4 csoportba és 7 kategóriába való besorolása alapján történik; b) az 1. csoportba (A. és B. kategória) tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D. részében felsorolt hatóanyagok; c) a 2. csoportba (C. és D. kategória) tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. és B. részében felsorolt hatóanyagok; d) a 3. csoportba (E. és F. kategória) tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt hatóanyagok; e) a 4. csoportba (G. kategória) tartozó hatóanyagok azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK végrehajtási rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletében; f) a 2. táblázat vi. sorában szereplő súlyokat alkalmazni kell. |
3. |
A 2. harmonizált kockázati mutatót úgy kell kiszámítani, hogy a 2. táblázatban szereplő egyes csoportok tekintetében az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján a növényvédő szerekre kiadott engedélyek számát meg kell szorozni a vi. sorban meghatározott, vonatkozó veszélyességi súlyokkal, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.
2. táblázat A hatóanyagok és veszélyességi súlyok osztályozása a 2. harmonizált kockázati mutató kiszámításához
|
4. |
A 2. harmonizált kockázati mutató alapértéke 100, amely megegyezik a fenti számítás átlagos eredményével a 2011–2013 közötti időszakra. |
5. |
A 2. harmonizált kockázati mutató eredményét az alapértékkel való összefüggésben kell kifejezni. |
6. |
A tagállamok és a Bizottság minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan a 2. harmonizált kockázati mutatót kiszámítják, a 2009/128/EK irányelv 15. cikke (2) bekezdésével és 15. cikke (4) bekezdésével összhangban kiszámítja és közzéteszi a 2. harmonizált kockázati mutatót. |
( 1 ) HL L 123., 1998.4.24., 1. o.
( 2 ) HL L 230., 1991.8.19., 1. o.
( 3 ) HL L 200., 1999.7.30., 1. o.
( 4 ) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.
( 5 ) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.
( 6 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
( 7 ) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
( 8 ) A Bizottság 540/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 25.) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).