This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 22017A1207(01)R(01)
Helyesbítés az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodáshoz, amelyet 2017. november 23-án írtak alá Bernben (Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 322., 2017. december 7.)
Helyesbítés az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodáshoz, amelyet 2017. november 23-án írtak alá Bernben (Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 322., 2017. december 7.)
ST/8769/2021/REV/1
HL L 245., 2022.9.22, p. 71–93
(HU)
ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2017/2240/corrigendum/2022-09-22/oj
|
2022.9.22. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 245/71 |
Helyesbítés az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodáshoz, amelyet 2017. november 23-án írtak alá Bernben
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 322., 2017. december 7. )
Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás szövege helyébe a következő szöveg lép:
MEGÁLLAPODÁS
az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió)
egyrészről, és
A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG (a továbbiakban: Svájc)
másrészről,
(a továbbiakban: a Felek),
TUDATÁBAN az éghajlatváltozás által támasztott globális kihívásnak és az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükséges nemzetközi erőfeszítéseknek,
TUDOMÁSUL VÉVE az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokat, különösen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét (a továbbiakban: UNFCCC) és annak Kiotói Jegyzőkönyvét,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy Svájc és az Unió közös célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős mértékű csökkentése 2020-ig és azon túl,
ANNAK TUDATÁBAN, hogy az Unió és Svájc kibocsátáskereskedelmi rendszerének jövőbeli kereskedelmi időszakaira vonatkozó felülvizsgálatok szükségessé tehetik e megállapodás felülvizsgálatát, legalább a Felek mérséklési kötelezettségvállalásai integritásának megőrzése érdekében,
FELISMERVE, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerek hatékony eszközt jelentenek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentésére,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszereknek a kibocsátási egységek rendszerek közötti kereskedelmének lehetővé tétele érdekében történő összekapcsolása hozzá fog járulni egy szilárd nemzetközi szén-dioxid-piac kiépítéséhez, és tovább fogja erősíteni azon Felek kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit, amelyek rendszereiket összekapcsolták,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolása segíthet elkerülni a CO2-kibocsátás áthelyezését és az összekapcsolt rendszerek közötti verseny torzulását, valamint biztosítani az összekapcsolt szén-dioxid-piacok rendezett működését,
TEKINTETTEL a módosított, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: a 2003/87/EK irányelv) létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre, valamint a szén-dioxid-törvénnyel és annak rendeletével létrehozott svájci kibocsátáskereskedelmi rendszerre,
EMLÉKEZTETVE arra, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein részt vesz az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerében,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás megerősítésének időpontjától függően az összekapcsolás várhatóan 2019. január 1-jétől vagy 2020. január 1-jétől válik működőképessé, a Svájc vagy az Unió által korábban alkalmazott alapvető kritériumok, valamint e megállapodás ideiglenes alkalmazásának sérelme nélkül,
ANNAK TUDATÁBAN, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolásához szükség van érzékeny információkhoz való hozzáférésre, valamint azok cseréjére a Felek között, és ezért egyúttal gondoskodni kell megfelelő biztonsági intézkedésekről,
MEGÁLLAPÍTVA, hogy ez a megállapodás nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek révén a Felek meghatározzák a kibocsátáskereskedelmi rendszereik hatálya alá nem tartozó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzéseiket,
ELISMERVE, hogy e megállapodás nem érinti a Svájc és Franciaország közötti azon kétoldalú megállapodásokat, amelyek a két országhoz tartozó Bázel–Mulhouse–Freiburg-EuroAirport repülőtérnek a „Convention franco-suisse du 4 juillet 1949 relative à la construction et à l’exploitation de l’aéroport de Bâle-Mulhouse” által meghatározott különleges státuszára vonatkoznak, amennyiben e kétoldalú megállapodások tiszteletben tartják az e megállapodásban meghatározott alapvető kritériumokat és technikai rendelkezéseket,
ELISMERVE, hogy e megállapodás rendelkezéseit a Svájc és az Unió között fennálló szoros kapcsolatokra és különleges kapcsolatra tekintettel alakították ki,
ÜDVÖZÖLVE az UNFCCC Feleinek 21. Konferenciáján 2015. december 12-én Párizsban elfogadott megállapodást, és felismerve, hogy az azon alapuló elszámolási kérdéseket kellő időben megvizsgálják majd,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Célkitűzés
Ez a megállapodás összekapcsolja az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerét (a továbbiakban: EU ETS) Svájc kibocsátáskereskedelmi rendszerével (a továbbiakban: svájci ETS).
2. cikk
Alapvető kritériumok
A Felek kibocsátáskereskedelmi rendszereinek (a továbbiakban: ETS-ek) meg kell felelniük legalább az I. mellékletben meghatározott alapvető kritériumoknak.
II. FEJEZET
TECHNIKAI RENDELKEZÉSEK
3. cikk
Kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek
1. A Felek kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeinek meg kell felelniük az I. melléklet C. részében meghatározott kritériumoknak.
2. Az EU ETS és a svájci ETS összekapcsolásának működőképessé tétele érdekében létre kell hozni az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék európai uniós ügyleti jegyzőkönyve (EUTL) és a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék svájci kiegészítő ügyleti jegyzőkönyve (SSTL) közötti közvetlen kapcsolatot, amely lehetővé fogja tenni a két ETS bármelyikében kiadott kibocsátási egységeknek a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti átruházását.
3. A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti kapcsolat – többek között –:
|
(a) |
Svájc részéről a svájci jegyzékkezelő, az Unió részéről az uniós központi tisztviselő kezelésében áll, |
|
(b) |
az egyes joghatóságok területén a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően működik, |
|
(c) |
az ügyletek lehetővé tétele érdekében mind a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbe, mind pedig az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbe integrált automatizált folyamatok által támogatott, |
|
(d) |
úgy hajtandó végre, hogy a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék felhasználói számára a lehető legnagyobb mértékben biztosítva legyen az egységes működés. |
4. A svájci jegyzékkezelő, az uniós központi tisztviselő vagy a jegyzékkezelő és a központi tisztviselő együttesen a jegyzékek közötti kapcsolatot – a vonatkozó svájci és európai uniós jogszabályokkal összhangban – a rendszer karbantartása, a biztonsági szabályok megsértése vagy biztonsági kockázat miatt ideiglenesen lezárhatja. A Felek a lehető leghamarabb közlik a jegyzékek közötti kapcsolat rendszerkarbantartás, biztonsági szabályok megsértése vagy biztonsági kockázat miatti ideiglenes lezárását, és az ideiglenes lezárást a lehető legrövidebb időre korlátozzák.
5. A Feleknek a joghatóságukon belül rendelkezésre álló intézkedések alkalmazásával késedelem nélkül és szoros együttműködésben kell fellépniük a csalás megelőzése és az összekapcsolt ETS-ek piaci integritásának megőrzése érdekében. Az összekapcsolt ETS-ek összefüggésében a svájci jegyzékkezelőnek, az uniós központi tisztviselőnek és az Unió tagállamai nemzeti tisztviselőinek együtt kell működniük annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeket érintő csalás, visszaélés vagy bűnözői tevékenység kockázatát, illetve hogy biztosítsák az ilyen eseményekre való válaszintézkedéseket és a jegyzékek közötti kapcsolat integritását. A jegyzékkezelő és a tisztviselők által a csalás, a visszaélés vagy a bűnözői tevékenység kockázatának kezelése érdekében elfogadott intézkedéseket a vegyes bizottság határozatával kell elfogadni.
6. A svájci jegyzékkezelőnek és az uniós központi tisztviselőnek a vonatkozó jogszabályok prioritásainak figyelembevételével meg kell határoznia az összekapcsolás működőképességéhez szükséges műszaki vagy egyéb kérdésekkel kapcsolatos közös üzemeltetési eljárásokat (common operational procedures - COP). A jegyzékkezelő és a központi tisztviselő által kidolgozott közös üzemeltetési eljárások a vegyes bizottság határozatával történő elfogadásukat követően lépnek hatályba.
7. A svájci jegyzékkezelőnek és az uniós központi tisztviselőnek ki kell dolgoznia a kapcsolástechnikai szabványokat (Linking Technical Standards – LTS), amelyek az SSTL és az EUTL közötti stabil és biztonságos kapcsolat létrehozásának részletes követelményeit tartalmazó II. mellékletben foglalt elveken alapulnak. A jegyzékkezelő és a központi tisztviselő által kidolgozott kapcsolástechnikai szabványok a vegyes bizottság határozatával történő elfogadásukat követően lépnek hatályba.
8. A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti kapcsolat alkalmazásából és üzemeltetéséből eredő, állásfoglalást igénylő kérdések megoldása a svájci jegyzékkezelővel és az uniós központi tisztviselővel kellő időben folytatott konzultáció útján és a meghatározott közös üzemeltetési eljárásokkal összhangban történik.
4. cikk
Kibocsátási egységek és elszámolás
1. Az egyik Fél ETS-ében a megfelelés érdekében felhasználható kibocsátási egységeket a másik Fél ETS-ében is el kell ismerni a megfelelés tekintetében.
A kibocsátási egység egy meghatározott időszakban egy szén-dioxid tonna-egyenérték kibocsátására való jogosultság, amelyet az EU ETS vagy a svájci ETS keretében adtak ki, és amely az EU ETS vagy a svájci ETS követelményeinek teljesítésére érvényes.
2. Az egyes kibocsátási egységeknek az egyik ETS-ben való használatára vonatkozó meglévő korlátozások a másik ETS-ben is alkalmazhatók.
3. Annak az ETS-nek, amelyben egy adott kibocsátási egységet kiadtak, a svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő és a számlatulajdonosok számára azonosíthatónak kell lennie legalább a kibocsátási egység sorszámának országkódja alapján.
4. Az egyik Fél legalább évente tájékoztatja a másik Felet az ETS-ben kiadott kibocsátási egységek teljes állományáról és a másik ETS-ben kiadott azon kibocsátási egységek számáról, amelyeket megfelelés érdekében átadtak vagy önkéntesen töröltettek.
5. A Felek az UNFCCC által jóváhagyott elvekkel és – hatálybalépésüket követően – elszámolási szabályokkal összhangban számolnak el a kibocsátási egységek nettó forgalmával. Ezt a mechanizmust e megállapodásnak a vegyes bizottság által hozott határozattal elfogadott, vonatkozó melléklete határozza meg.
6. A Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának hatálybalépését követően a Felek közösen meghatározott időközönként, illetve e megállapodás 16. cikk szerinti megszüntetése esetén elegendő számú, a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakára érvényes kibocsátható mennyiségi egységet ruháznak át vagy szereznek be a kibocsátási egységek Felek közötti nettó forgalmával való elszámoláshoz abban a mértékben, amennyiben a szóban forgó kibocsátási egységeket ETS-üzemeltetők adták át a megfelelés érdekében, illetve amennyiben a szóban forgó kibocsátási egységek a Kiotói Jegyzőkönyv A. mellékletében foglalt kibocsátásokat képviselnek. Az ilyen ügyletekre vonatkozó mechanizmust az e megállapodásnak a vegyes bizottság által a Kiotói Jegyzőkönyv módosításának hatálybalépését követően hozott határozattal elfogadott, vonatkozó melléklete határozza meg. Ennek a mellékletnek tartalmaznia kell egy megállapodást, amely a kibocsátható mennyiségi egységek első nemzetközi átruházásából származó nyereségrész kezelésére vonatkozik.
5. cikk
Árverés
1. A kibocsátási egységeket a Felek kizárólag árverés útján értékesítik.
2. A kibocsátási egységek árverése keretében mindkét ETS hatálya alá tartozó üzemeltetők jogosultak ajánlattétel iránti kérelmet benyújtani. Az ilyen árverésekhez való hozzáférést mindkét ETS hatálya alá tartozó üzemeltető számára megkülönböztetéstől mentes módon kell biztosítani. Az árverések integritásának biztosítása érdekében az ajánlattétel iránti kérelem benyújtására való jogosultságot csak olyan egyéb résztvevő-kategóriákra lehet kiterjeszteni, amelyek valamely Fél jogszabályai hatálya alá tartoznak, vagy amelyek külön engedéllyel rendelkeznek az árveréseken való részvételre.
3. Az árveréseket nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon, az I. melléklet D. részében meghatározott kritériumok alapján kell lebonyolítani.
III. FEJEZET
LÉGI KÖZLEKEDÉS
6. cikk
A légiközlekedési tevékenységek felvétele
A légiközlekedési tevékenységeket a Felek az I. melléklet B. részében meghatározott alapvető kritériumoknak megfelelően felveszik a vonatkozó ETS-ükbe. A légiközlekedési tevékenységeknek a svájci ETS-be történő felvétele során az EU ETS-ével megegyező elveknek kell érvényesülnie, különösen ami a lefedettséget, a felső határértéket és a kiosztási szabályokat illeti.
7. cikk
E megállapodás felülvizsgálata a légiközlekedési tevékenységeket érintő változások esetén
1. Abban az esetben, ha a légiközlekedési tevékenységekkel kapcsolatban változások történnek az EU ETS-ében, a vegyes bizottság a 13. cikk (2) bekezdése értelmében felülvizsgálja a vonatkozó I. melléklet B. részét.
2. A vegyes bizottság 2018. végéig mindenképpen összeül annak érdekében, hogy a 13. cikk (2) bekezdése értelmében felülvizsgálja e megállapodás azon rendelkezéseit, amelyek a légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó alkalmazási kört érintik.
IV. FEJEZET
ÉRZÉKENY INFORMÁCIÓK ÉS BIZTONSÁG
8. cikk
Érzékeny információk
1. Az „érzékeny információk” olyan, akár szóbeli, vizuális, elektronikus vagy papíralapú formában lévő információk vagy anyagok – ideértve a berendezéseket és a technológiákat is –, amelyeket a Felek e megállapodással kapcsolatban egymásnak szolgáltattak vagy egymással kicseréltek, és (i) amelyek jogosulatlan közzététele kisebb vagy nagyobb mértékű kárt okozhat Svájc, az Unió, illetve az Unió egy vagy több tagállama számára; (ii) amelyek valamely Fél biztonsági érdekeivel összhangban védelemre szorulnak a jogosulatlan közzététellel szemben; valamint (iii) amelyeket valamelyik Fél „érzékeny” jelöléssel látott el.
2. A Felek vonatkozó törvényeinek és rendeleteinek sérelme nélkül mindkét Félnek a II., III. és IV. mellékletben meghatározott biztonsági követelményeknek, érzékenységi szinteknek és kezelési utasításoknak megfelelően kell védenie az érzékeny információkat, különösen a jogosulatlan közzététellel vagy az integritás megszűnésével szemben. A „kezelés” magában foglalja az érzékeny információk vagy az azokban foglalt bármely információ előállítását, feldolgozását, tárolását, továbbítását és megsemmisítését.
9. cikk
Érzékenységi szintek
1. Mindkét Fél kizárólagos felelősséggel tartozik az általa kiadott információk érzékenyként való megjelöléséért, valamint az általa kiadott információk érzékenységi szintjének csökkentéséért vagy megszüntetéséért. Amennyiben a Felek együttesen adnak ki érzékeny információkat, meg kell állapodniuk azok megjelöléséről és érzékenységi szintjéről, valamint az érzékenységi szint csökkentéséről és megszüntetéséről.
2. Az érzékeny információkat a következő jelöléssel kell ellátni a III. mellékletben meghatározott érzékenységi szinteknek megfelelően: „ETS kritikus jelentőségű információ”, „ETS érzékeny információ” vagy „ETS korlátozott hozzáférésű információ”.
3. A kiadó Fél érzékeny információt kibocsátó személyének az érzékenységi szintet alacsonyabb érzékenységi szintre kell csökkentenie, amint az már nem igényel magasabb szintű védelmet, és meg kell szüntetnie az érzékeny minősítést, amint az információ már nem igényel védelmet a jogosulatlan közzététellel vagy az integritás megszűnésével szemben.
4. Az információt kiadó Félnek tájékoztatnia kell a fogadó Felet minden új érzékeny információról és az érzékenységi szintről, valamint az érzékenységi szint csökkentéséről vagy az érzékeny minősítés megszüntetéséről.
5. A Feleknek létre kell hozniuk és fenn kell tartaniuk egy közös listát az érzékeny információkról.
V. FEJEZET
JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK
10. cikk
Jogszabályi változások
1. Ez a megállapodás nem érinti a Felek azon jogát, hogy az e megállapodás szempontjából releváns jogszabályokat módosítsanak vagy fogadjanak el, ideértve a szigorúbb védintézkedések elfogadásához való jogot is.
2. Amennyiben az egyik Fél e megállapodás szempontjából releváns jogszabályt készít elő, erről a másik Felet írásban haladéktalanul értesíti. Ennek érdekében a vegyes bizottság eljárást hoz létre a rendszeres információcserére és konzultációra.
3. A (2) bekezdés szerinti értesítést követően bármelyik Fél a 13. cikk (4) bekezdésének megfelelően a vegyes bizottságban eszmecserét kezdeményezhet, különösen annak értékelése céljából, hogy a jogszabály közvetlenül érintené-e az I. mellékletben meghatározott kritériumokat.
4. Amennyiben az egyik Fél az e megállapodás szempontjából releváns jogalkotási aktusra vonatkozó javaslatot fogad el, annak egy példányát eljuttatja a másik Felet a vegyes bizottságban képviselő személy(ek)nek.
5. Amennyiben az egyik Fél az e megállapodás szempontjából releváns jogalkotási aktust fogad el, annak egy példányát eljuttatja a másik Felet a vegyes bizottságban képviselő személy(ek) számára.
6. Amennyiben a vegyes bizottság arra a következtetésre jut, hogy a jogalkotási aktus közvetlenül érinti az I. mellékletben meghatározott kritériumokat, határozatot hoz az I. melléklet vonatkozó részének megfelelő módosításával kapcsolatban. Ezt a határozatot a jogalkotási aktus vegyes bizottság elé terjesztésének időpontját követő hat hónapon belül kell meghozni.
7. Amennyiben az I. melléklet módosításáról szóló határozat a (6) bekezdésben említett időszakon belül nem érhető el, a vegyes bizottság a jogalkotási aktus vegyes bizottság elé terjesztésének időpontját követő nyolc hónapon belül megvizsgál minden további lehetőséget e megállapodás megfelelő működésének fenntartására, és ennek érdekében meghozza a szükséges határozatokat.
11. cikk
Koordináció
1. A Felek koordinálják erőfeszítéseiket az e megállapodás szempontjából releváns területeken, és különösen a mellékletekben meghatározott kritériumokkal kapcsolatban annak érdekében, hogy biztosítsák e megállapodás megfelelő végrehajtását és a Felek ETS-ének integritását, valamint hogy elkerüljék a CO2-kibocsátás áthelyezését és az összekapcsolt ETS-ek közötti verseny indokolatlan torzulását.
2. Ez a koordináció különösen az információk formális és informális cseréjén vagy rendelkezésre bocsátásán, valamint a valamelyik Fél kérésére a vegyes bizottság keretében folytatott konzultációkon keresztül valósul meg.
VI. FEJEZET
VEGYES BIZOTTSÁG
12. cikk
A vegyes bizottság összetétele és működése
1. Létrejön a Felek képviselőiből álló vegyes bizottság.
2. Bármelyik Fél kérheti ülés összehívását. A vegyes bizottságnak az ilyen kérést követően harminc napon belül össze kell ülnie.
3. A vegyes bizottság által az e megállapodásban előírt esetekben hozott határozatok a hatálybalépésüktől kezdődően kötelezőek a Felekre nézve, amelyek meghozzák az azok végrehajtásának és alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedéseket.
4. A vegyes bizottság létrehozza saját eljárási szabályzatát. A vegyes bizottság által hozott határozatokat mindkét Félnek el kell fogadnia.
5. A vegyes bizottság határozhat olyan albizottságok vagy munkacsoportok létrehozásáról, amelyek segítséget nyújthatnak a munkájában.
13. cikk
A vegyes bizottság feladatai
1. A vegyes bizottság kezeli e megállapodást és biztosítja annak megfelelő végrehajtását.
2. A vegyes bizottság határozhat e megállapodás új mellékletének elfogadásáról vagy valamely meglévő mellékletének módosításáról.
3. A vegyes bizottság megvitatja az egyik Fél által tett, e megállapodás cikkeinek módosítására irányuló javaslatokat. Amennyiben a vegyes bizottság egyetért a javaslattal, a Felek elé terjeszti azt, hogy azt a vonatkozó belső eljárásaiknak megfelelően elfogadják.
4. A 10. cikk (3) bekezdése szerint benyújtott kérelem alapján a vegyes bizottság eszmecserét tart a javasolt jogszabályról, különösen arról, hogy az adott jogszabály azt eredményezné-e, hogy az érintett Fél ETS-e a továbbiakban nem felel meg a mellékletekben meghatározott kritériumoknak.
5. E megállapodásnak a 15. cikk szerinti felfüggesztése esetén vagy a 16. cikk szerinti megszüntetéséről való értesítést megelőzően a vegyes bizottság eszmecserét tart, és törekszik arra, hogy megállapodásra jusson a felfüggesztés megszüntetéséről vagy a megszüntetés megelőzéséről.
6. A vegyes bizottság a Felek által elé terjesztett viták rendezésére törekszik a 14. cikkel összhangban.
7. A vegyes bizottság rendszeres időközönként felülvizsgálja ezt a megállapodást az ETS-ek bármelyikében bekövetkezett jelentős fejleményekre tekintettel, ideértve a piacfelügyelettel vagy valamely új kereskedelmi időszak kezdetével kapcsolatosakat is, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az összekapcsolás ne ássa alá sem a Felek saját kibocsátás-csökkentési céljait, sem pedig szén-dioxid-piacuk integritását és szabályos működését.
8. A vegyes bizottság feladatai az e megállapodásban meghatározott feladatokra korlátozódnak.
VII. FEJEZET
VITARENDEZÉS
14. cikk
Vitarendezés
1. A Felek az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban közöttük felmerülő vitákat a vegyes bizottság elé terjesztik azok rendezése érdekében.
2. Amennyiben a vegyes bizottságnak a vita előterjesztését követő hat hónapon belül nem sikerül rendeznie a vitát, azt bármelyik Fél kérésére az Állandó Döntőbíróság elé terjesztik az Állandó Döntőbíróság 2012. évi szabályzatával összhangban történő vitarendezésre.
3. E megállapodás felfüggesztése vagy megszüntetése esetén a vitarendezési mechanizmust továbbra is alkalmazni kell az (1) bekezdésben említett olyan viták tekintetében, amelyek e megállapodás alkalmazása során merültek fel.
VIII. FEJEZET
FELFÜGGESZTÉS ÉS MEGSZÜNTETÉS
15. cikk
A 4. cikk (1) bekezdésének felfüggesztése
1. A 16. cikk sérelme nélkül az egyik Fél a következő körülmények fennállása esetén felfüggesztheti e megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének alkalmazását:
|
(a) |
amennyiben úgy ítéli meg, hogy a másik Fél részben vagy egészben nem teljesíti az e megállapodás 2. cikkében, 3. cikke (1) bekezdésében, 4. cikke (1) bekezdésében, 5. cikke (3) bekezdésében, 6. cikkében, 8. cikke (2) bekezdésében, 10. cikke (2) bekezdésében, 10. cikke (4) és (5) bekezdésében, valamint 18. cikke (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket; |
|
(b) |
amennyiben a másik Fél írásban értesíti őt arról a szándékáról, hogy ETS-ét egy harmadik fél ETS-ével kívánja összekapcsolni a 18. cikknek megfelelően; |
|
(c) |
amennyiben a másik Fél írásban értesíti őt az e megállapodásnak a 16. cikk szerinti megszüntetésére irányuló szándékáról. |
2. Az egyik Fél írásban értesíti a másik Felet az e megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének felfüggesztésére vonatkozó határozatáról és a felfüggesztés indokolásáról. Az e megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének felfüggesztéséről szóló határozatot a másik Fél erről való értesítését követően haladéktalanul közzé kell tenni.
3. E megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének felfüggesztése átmeneti jellegű. Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdését e cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján függesztik fel, a felfüggesztés a 14. cikk szerinti vitarendezéssel ér véget. Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdését e cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontja alapján függesztik fel, a felfüggesztés átmeneti időtartama 3 hónap. A felfüggesztést kezdeményező Fél határozhat a felfüggesztés időtartamának lerövidítéséről vagy meghosszabbításáról.
4. A felfüggesztés ideje alatt a kibocsátási egységeket nem lehet átadni a származási rendszerüktől eltérő ETS-ben való megfelelés érdekében. Minden más ügylet továbbra is lehetséges.
5. Amennyiben egy jogalkotási javaslat előterjesztésének időpontjától a 10. cikk (6) bekezdésében meghatározott határidőig nem kértek a 10. cikk (3) bekezdése szerinti eszmecserét a vegyes bizottságban, vagy amennyiben sor került ilyen eszmecserére, és a vegyes bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az új jogszabály nem érinti közvetlenül a kritériumokat, az egyik Fél nem jogosult felfüggeszteni a 4. cikk (1) bekezdésének alkalmazását azzal az indokkal, hogy a másik Fél már nem tesz eleget az I. mellékletben meghatározott kritériumok teljesítésére vonatkozó kötelezettségének.
16. cikk
Megszüntetés
1. Az egyik Fél bármikor felmondhatja e megállapodást az erről szóló határozatáról a másik Fél részére írásban küldött értesítés útján és a vegyes bizottság keretében folytatott konzultációt követően. A megszüntetés hat hónappal a másik Fél részére küldött értesítést követően lép hatályba. A határozatot a másik Fél részére küldött értesítést követően közzé kell tenni.
2. Amennyiben valamelyik Fél ETS-ét nem hosszabbítják meg vagy megszüntetik, a szóban forgó ETS működésének utolsó napján ez a megállapodás automatikusan megszűnik.
3. Megszüntetés esetén a Felek megállapodnak a közöttük addig megosztott információk – kivéve az adott kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben tárolt adatok – további felhasználásáról és tárolásáról. Amennyiben nem születik megállapodás, a Felek bármelyike jogosult kérni a megosztott információk törlését.
IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. cikk
Végrehajtás
1. A Felek megtesznek minden megfelelő intézkedést az e megállapodásból – beleértve a vegyes bizottság határozatait is – eredő kötelezettségeknek való megfelelés érdekében.
2. A Felek tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását.
18. cikk
Összekapcsolás harmadik felekkel
1. A Felek tárgyalásokat folytathatnak harmadik felekkel a vonatkozó ETS-eik összekapcsolása céljából.
2. Amennyiben a Felek valamelyike tárgyalásokat folytat egy harmadik féllel a vonatkozó ETS-eik összekapcsolása céljából, erről értesíti a másik Felet, és rendszeresen tájékoztatja őt a tárgyalások menetéről.
3. Mielőtt megtörténik az egyik Fél és egy harmadik fél ETS-ének összekapcsolása, a másik Fél dönt arról, hogy elfogadja-e a másik összekapcsolási megállapodást, vagy megszünteti e megállapodást. Ha elfogadja a másik összekapcsolási megállapodást, a 4. cikk (1) bekezdésének felfüggesztése befejeződik.
4. Harmadik féllel való összekapcsolás esetén e megállapodás rendelkezései felülvizsgálhatók.
19. cikk
Mellékletek
E megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik.
20. cikk
Nyelvek
E megállapodás két-két eredeti példányban készült, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, és valamennyi szöveg egyaránt hiteles.
21. cikk
Megerősítés és hatálybalépés
1. A 16. cikk sérelme nélkül e megállapodás határozatlan időre jön létre.
2. Ezt a megállapodást a Feleknek a belső eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk.
3. A Felek csak akkor erősítik meg e megállapodást vagy cserélik ki a megerősítő vagy a jóváhagyó okirataikat, ha az e megállapodásban meghatározott összekapcsolás valamennyi feltételét teljesítettnek tekintik.
4. Ez a megállapodás a megerősítő vagy a jóváhagyó okiratoknak a Felek általi cseréjét követő év január 1-jén lép hatályba.
5. A 4. cikk (6) bekezdésének hatálybalépése a Kiotói Jegyzőkönyvnek a felek 8. konferenciáján elfogadott dohai módosítása (1/CMP.8 határozat, második kötelezettségvállalási időszak) mindkét Fél tekintetében történő hatálybalépésétől függ.
22. cikk
Ideiglenes alkalmazás
E megállapodás hatálybalépése előtt a 11–13. cikket e megállapodás aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazni kell.
I. MELLÉKLET
ALAPVETŐ KRITÉRIUMOK
A. A helyhez kötött létesítményekre vonatkozó alapvető kritériumok
|
Alapvető kritériumok |
Az EU ETS-ben |
A svájci ETS-ben |
||||||||||||
|
Az ETS-ben való részvétel kötelező jellege |
Az ETS-ben való részvétel kötelező az alább felsorolt tevékenységeket végző és üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó létesítmények számára. |
Az ETS-ben való részvétel kötelező az alább felsorolt tevékenységeket végző és üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó létesítmények számára. |
||||||||||||
|
Az ETS-nek ki kell terjednie legalább a következő jogi aktusokban meghatározott tevékenységekre: |
A 2003/87/EK irányelv I. mellékletének e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
A szén-dioxid-rendelet 40. cikke (1) bekezdésének, valamint 6. mellékletének e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
||||||||||||
|
Az ETS-nek ki kell terjednie legalább a következő jogi aktusokban meghatározott üvegházhatást okozó gázokra: |
A 2003/87/EK irányelv II. mellékletének e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
A szén-dioxid-rendelet 1. cikke (1) bekezdésének e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
||||||||||||
|
Az ETS keretében olyan felső határértékeket kell meghatározni, amelyek legalább olyan szigorúak, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak: |
A 2003/87/EK irányelv e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
||||||||||||
|
Az ETS-ek célkitűzéseinek legalább olyan ambiciózusnak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak: |
A 2003/87/EK irányelv 9. és 9a. cikkének e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
||||||||||||
|
A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó minőségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak: |
e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
||||||||||||
|
A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó mennyiségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak: |
e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
||||||||||||
|
Az ingyenes kiosztás mennyiségét referenciaértékek és kiigazítási tényezők alapján kell kiszámítani. A 2013 és 2020 közötti időszakban a kibocsátási egységek legfeljebb öt százalékát el kell különíteni az új belépők számára. Az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységeket árverésre kell bocsátani. Ennek érdekében a ETS-eknek legalább a következő feltételeknek kell megfelelniük: |
e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
||||||||||||
|
Az ETS-eknek a következő jogi aktusokban meghatározottakkal azonos körülmények esetére és a következő jogi aktusokban meghatározottakkal azonos nagyságrendű szankciókat kell előírniuk: |
A 2003/87/EK irányelv 16. cikkének e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
||||||||||||
|
Az ETS-ekben a nyomon követésnek és a jelentéstételnek legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak: |
e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
||||||||||||
|
Az ETS-ekben a hitelesítésnek és az akkreditációnak legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak: |
e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
|
B. A légi közlekedésre vonatkozó alapvető kritériumok
|
Alapvető kritériumok |
Az EU esetében |
Svájc esetében |
||||||||||||
|
Az ETS-ben való részvétel kötelező jellege |
Az ETS-ben való részvétel kötelező a légi közlekedés területén, az alább felsorolt kritériumoknak megfelelően. |
Az ETS-ben való részvétel kötelező a légi közlekedés területén, az alább felsorolt kritériumoknak megfelelően. |
||||||||||||
|
A légiközlekedési tevékenységek és az üvegházhatást okozó gázok lefedettsége, valamint a légi járatok és a vonatkozó saját kibocsátásaik hozzárendelése az induló járatok elvének megfelelően a következő jogi aktusokban meghatározottak szerint: |
|
A szén-dioxid-törvény és a szén-dioxid-rendelet e megállapodásnak hatálybalépése napján hatályos változatában foglaltak
A Svájc területén található repülőterekre érkező vagy onnan induló légi járatok, az EGT-ben található repülőterekről indulók kivételével. A rendszer alkalmazási körétől való bármely átmeneti eltérés – mint például a 2003/87/EK irányelv 28a. cikke szerinti eltérések – az EU ETS-ében bevezetett szabályoknak megfelelően alkalmazható a svájci ETS-ben. A légiközlekedési tevékenységek tekintetében a lefedettség csak a szén-dioxid-kibocsátásokra terjed ki. |
||||||||||||
|
|
|
Az 1. pontban említett általános lefedettség nem terjed ki az alábbiakra:
|
||||||||||||
|
|
|
|
||||||||||||
|
|
|
|
||||||||||||
|
A légiközlekedési tevékenységek lefedettségi korlátozásának alkalmazására vonatkozó releváns adatok cseréje |
A két Fél az I. melléklettel összhangban együttműködik a kereskedelmi és nem kereskedelmi üzemeltetők lefedettségének a svájci ETS-ben és az EU ETS-ben meghatározott korlátozásai alkalmazása tekintetében. Ennek keretében mindkét Fél biztosítja az összes releváns adat kellő időben történő továbbítását annak érdekében, hogy lehetővé tegye a svájci ETS és az EU ETS hatálya alá tartozó légi járatok és légijármű-üzemeltetők megfelelő azonosítását. |
|||||||||||||
|
Felső határérték (a légijármű-üzemeltetők számára kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyisége) |
A 2003/87/EK irányelv 3c. cikke. |
A felső határértéknek az EU ETS-ben alkalmazottéhoz hasonló szintű szigort kell tükröznie, különös tekintettel az évek és a kereskedelmi időszakok közötti százalékos csökkentésre. A felső határértéken belüli kibocsátási egységeket a következőképpen kell kiosztani:
Ez a kiosztás e megállapodás 6. és 7. cikkének megfelelően felülvizsgálható. 2020-ig a felső határértéken belüli kibocsátásiegység-mennyiséget a fent említett kiosztási arányokkal összhangban ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek alapján kell alulról felfelé építkező módon kiszámítani. Az ETS alkalmazási körét érintő átmeneti eltérések esetében a kiosztásra kerülő mennyiségek tekintetében el kell végezni a megfelelő arányos kiigazításokat. 2021-től a felső határértéken belüli kibocsátásiegység-mennyiséget a 2020. évi felső határérték határozza meg, figyelembe véve az EU ETS-nek megfelelő esetleges százalékos csökkentést. |
||||||||||||
|
Kibocsátási egységeknek a légi közlekedés számára történő kiosztása árverésre bocsátás révén |
A 2003/87/EK irányelv 3d. cikke. |
Az árverésre bocsátandó svájci kibocsátási egységeket a svájci illetékes hatóság bocsátja árverésre. Svájc jogosult a svájci kibocsátási egységek árverezéséből származó bevételekre. |
||||||||||||
|
Külön tartalékalap egyes légijármű-üzemeltetők részére |
A 2003/87/EK irányelv 3f. cikke. |
A kibocsátási egységeket külön tartalékalapba helyezik az új belépők és a gyorsan növekedő üzemeltetők számára, azzal a kivétellel, hogy mivel a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó adatok megszerzésének referenciaéve 2018., Svájc 2020-ig nem fog rendelkezni külön tartalékalappal. |
||||||||||||
|
A kibocsátási egységek légijármű-üzemeltetők számára történő ingyenes kiosztására vonatkozó referenciaérték |
A 2003/87/EK irányelv 3e. cikke. |
A referenciaérték nem lehet magasabb, mint az EU ETS-ben alkalmazott. 2020-ig az éves referenciaérték tonnakilométerenként 0,000642186914222035 kibocsátási egység. |
||||||||||||
|
Kibocsátási egységek ingyenes kiosztása légijármű-üzemeltetők számára |
A 2003/87/EK irányelv 3e. cikke. A kibocsátási egységek kiadása tekintetében az EGT és Svájc közötti légi járatok EU ETS keretében fennálló tényleges lefedettségéből eredő megfelelő jelentéstételi és átadási kötelezettségekkel arányosan a 2003/87/EK irányelv 25a. cikkének megfelelően kiigazításokat kell végezni. |
A légijármű-üzemeltetők számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek számát úgy kell kiszámítani, hogy meg kell szorozni a referenciaévre vonatkozó tonnakilométer-adatokat az alkalmazandó referenciaértékkel. |
||||||||||||
|
A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó minőségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak: |
A 2003/87/EK irányelv 11a. és 11b. cikke, továbbá a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendelet. |
az e rendelet hatálybalépésének napján hatályos változata. |
||||||||||||
|
A nemzetközi jóváírások felhasználásának mennyiségi korlátai |
A 2003/87/EK irányelv 11a. cikke. |
A felhasználás 2020-ig a hitelesített kibocsátások 1,5 %-a. |
||||||||||||
|
Tonnakilométer-adatok beszerzése a referenciaévre vonatkozóan |
A 2003/87/EK irányelv 3e. cikke. |
Az alábbi rendelkezések sérelme nélkül a tonnakilométer-adatok beszerzése ugyanabban az időben és ugyanazon megközelítés alapján történik, mint az EU ETS keretében. 2020-ig, a légijármű-üzemeltetők által teljesített tonnakilométerekre vonatkozó adatokról szóló rendelet e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatában foglaltakkal összhangban, a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó adatok beszerzésének referenciaéve 2018. |
||||||||||||
|
Nyomon követés és jelentéstétel |
e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseknek az EU ETS-ben foglaltakéval megegyező mértékű szigort kell tükrözniük. |
||||||||||||
|
Hitelesítés és akkreditáció |
e megállapodás aláírásának napján hatályos változata |
A hitelesítésre és az akkreditációra vonatkozó rendelkezéseknek az EU ETS-ben foglaltakéval megegyező mértékű szigort kell tükrözniük. |
||||||||||||
|
Igazgatás |
A 2003/87/EK irányelv 18a. cikkében meghatározott kritériumok alkalmazandók. Ebből a célból és a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében Svájc igazgatásért felelős tagállamnak tekintendő a légijármű-üzemeltetők tekintetében történő igazgatási feladatok Svájchoz és az EU (EGT) tagállamaihoz történő hozzárendelése vonatkozásában. A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében az EU (EGT) tagállamainak illetékes hatóságai felelősek a hozzájuk rendelt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatért, beleértve a svájci ETS-szel kapcsolatos feladatokat is (például az uniós és a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, hitelesített kibocsátási jelentések fogadása, a kibocsátási egységek kiosztása, kiadása és átruházása, valamint a megfelelés biztosítása stb.). |
A szén-dioxid-rendelet e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatának megfelelően Svájc a következő légijármű-üzemeltetők tekintetében felelős az igazgatásért:
Svájc illetékes hatóságai felelősek a Svájchoz rendelt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatért, beleértve az EU ETS-szel kapcsolatos feladatokat is (például az uniós és a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, hitelesített kibocsátási jelentések fogadása, a kibocsátási egységek kiosztása, kiadása és átruházása, valamint a megfelelés biztosítása stb.). |
||||||||||||
|
|
Az Európai Bizottság kétoldalú megállapodást köt a svájci illetékes hatóságokkal a vonatkozó dokumentumok és információk átadásáról. Ennek keretében az Európai Bizottság a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében biztosítja a svájci illetékes hatóságok számára a Svájc igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetők részére történő ingyenes kiosztáshoz szükséges uniós kibocsátásiegység-mennyiség átadását. A Bázel–Mulhouse–Freiburg-EuroAirport repülőtérrel kapcsolatos, légi járatok üzemeltetésére vonatkozó olyan kétoldalú megállapodás esetén, amely nem vonja maga után a 2003/87/EU irányelv módosítását, az Európai Bizottság a szükséges mértékben elősegíti e megállapodás végrehajtását, feltéve, hogy az nem eredményez kettős elszámolást. |
A svájci illetékes hatóságok kétoldalú megállapodást kötnek az Európai Bizottsággal a vonatkozó dokumentumok és információk átadásáról. Ennek keretében a svájci illetékes hatóságok átadják az Unió illetékes hatóságainak az EU (EGT) tagállamainak igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetők részére történő ingyenes kiosztáshoz szükséges svájci kibocsátásiegység-mennyiséget. |
||||||||||||
|
Jogérvényesítés |
A Felek saját ETS-ük kötelezettségeit érvényesítik mindazon légijármű-üzemeltetők vonatkozásában, amelyek nem tesznek eleget az adott rendszerben előírt kötelezettségeknek, függetlenül attól, hogy az adott üzemeltető az EU (EGT) illetékes hatóságának vagy Svájc illetékes hatóságának igazgatása alá tartozik-e, amennyiben az üzemeltető igazgatásáért felelős hatóság általi jogérvényesítés további intézkedéseket tesz szükségessé. |
|||||||||||||
|
A légijármű-üzemeltetők igazgatási szempontból történő hozzárendelése |
A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében a légijármű-üzemeltetőknek az Európai Bizottság által a 2003/87/EK irányelv 18a. cikke (3) bekezdésével összhangban közzétett listája minden egyes légijármű-üzemeltetőre vonatkozóan meghatározza az igazgatásért felelős államot, beleértve Svájcot is. E megállapodás hatálybalépését követően első alkalommal Svájchoz rendelt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos igazgatási feladatokat Svájc a hozzárendelés évében április 30-a után és a hozzárendelés évében augusztus 1-jét megelőzően látja el. A két Fél együttműködik a vonatkozó dokumentumok és információk megosztásában. Egy légijármű-üzemeltető hozzárendelése nem érinti az adott légijármű-üzemeltető lefedettségét a vonatkozó ETS rendszerben (azaz az EU ETS által lefedett és az illetékes svájci hatóság igazgatása alá tartozó üzemeltetők az EU ETS keretében továbbra is ugyanolyan kötelezettségi szinttel fognak rendelkezni a svájci ETS általi lefedettségük mellett, és viszont). |
|||||||||||||
|
A végrehajtás módozatai |
A vegyes bizottságnak e megállapodás aláírását követően e megállapodás 12., 13. és 22. cikkének megfelelően ki kell dolgoznia és el kell fogadnia a légiközlekedési számlatulajdonosok számára kialakított egyablakos ügyintézési rendszeren belül a munka megszervezéséhez és az együttműködéshez szükséges további végrehajtási módozatokat. E módozatokat ugyanattól az időponttól kezdődően kell alkalmazni, mint e megállapodást. |
|||||||||||||
|
Az Eurocontrol által nyújtott támogatás |
E megállapodás légi közlekedésre vonatkozó részének alkalmazásában az Európai Bizottság Svájcra is kiterjeszti az EU ETS-sel kapcsolatban az Eurocontrolnak adott megbízását. |
|||||||||||||
C. A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekre vonatkozó alapvető kritériumok
Az egyes Felek ETS-ének magában kell foglalnia egy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéket és egy ügyleti jegyzőkönyvet, amelyek megfelelnek a biztonsági mechanizmusokkal és eljárásokkal, valamint a számlák nyitásával és kezelésével kapcsolatos következő alapvető kritériumoknak.
A biztonsági mechanizmusokra és eljárásokra vonatkozó alapvető kritériumok:
A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek és az ügyleti jegyzőkönyvek védik a rendszerben tárolt adatok titkosságát, integritását, elérhetőségét és hitelességét. E célból a Felek a következő biztonsági mechanizmusokat hajtják végre:
|
Alapvető kritériumok |
||||
|
A számlákhoz való hozzáféréshez a számlához hozzáférni kívánó valamennyi felhasználó tekintetében kétlépcsős hitelesítési mechanizmusra van szükség. |
||||
|
Az ügyletek megkezdéséhez és jóváhagyásához tranzakciós aláírási mechanizmusra van szükség. A megerősítő kódot sávon kívül kell elküldeni a felhasználóknak. |
||||
|
A következő műveletek bármelyikét egy személynek kell kezdeményeznie és egy másik személynek kell jóváhagynia (a 4 szem elve):
|
||||
|
Ki kell alakítani egy olyan értesítési rendszert, amely figyelmezteti a felhasználókat, ha számlájukat és állományukat érintő műveletek vannak folyamatban. |
||||
|
Az információk begyűjtése és a feltételezett jogellenes átruházás megszüntetése érdekében 26 órás késleltetést kell alkalmazni egy átruházás kezdeményezése és annak valamennyi felhasználó számára történő végrehajtása között. |
||||
|
A svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő szintén lépéseket tesz annak érdekében, hogy tájékoztassa a felhasználókat a rendszereik (PC, hálózat, …) biztonságával, valamint az adatok kezelésével és az internet használatával kapcsolatos felelősségükről. |
A számlák nyitására és kezelésére vonatkozó alapvető kritériumok:
|
Alapvető kritériumok |
||||||||||
|
Üzemeltetői számla nyitása Az üzemeltető vagy az illetékes hatóság által kitöltött, az üzemeltetői számla megnyitására irányuló kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek kell címezni (Svájc esetében a Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal, FOEN, Svájc). A kérelemnek elegendő információt kell tartalmaznia az ETS-létesítmény és a megfelelő létesítmény-azonosító azonosításához. |
||||||||||
|
Légijármű-üzemeltetői számla nyitása Minden egyes, a svájci ETS és/vagy az EU ETS hatálya alá tartozó légijármű-üzemeltetőnek rendelkeznie kell egy légijármű-üzemeltetői számlával. A svájci illetékes hatóságok által igazgatott légijármű-üzemeltetők esetében az ilyen számlát a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben kell vezetni. A légijármű-üzemeltető vagy a légijármű-üzemeltető meghatalmazott képviselője által kitöltött kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek kell címezni (Svájc esetében a FOEN), a légijármű-üzemeltető nyomonkövetési tervének jóváhagyásától, illetve valamely európai uniós (EGT) tagállamtól a svájci hatóságokhoz való áthelyezésétől számított 30 munkanapon belül. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező által üzemeltetett, a svájci ETS és/vagy az EU ETS hatálya alá tartozó légi jármű(vek) egyedi légijármű-kódját/kódjait. |
||||||||||
|
Személyi számla/közönséges ügyfélszámla nyitása: A személyi számla vagy közönséges ügyfélszámla megnyitására irányuló kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek kell címezni (Svájc esetében a FOEN). A kérelemnek elegendő információt kell tartalmaznia a számlatulajdonos/kérelmező azonosításához, de legalább a következőket:
|
||||||||||
|
Számlaképviselők/meghatalmazott képviselők: Minden számlának rendelkeznie kell legalább egy meghatalmazott képviselővel/számlaképviselővel, akit a számlatulajdonos jelöl ki. A számlatulajdonos nevében az ügyleteket és más folyamatokat a meghatalmazott képviselők/számlaképviselők kezdeményezik. A meghatalmazott képviselő kijelölésekor az érintett meghatalmazott képviselőre/számlaképviselőire vonatkozóan a következő információkat kell benyújtani:
|
||||||||||
|
Okiratok ellenőrzése: A közönséges ügyfélszámla/személyi számla megnyitásához vagy a meghatalmazott képviselő/számlaképviselő kijelöléséhez bizonyítékként benyújtott okiratok másolatát hiteles másolatként kell igazolni. A másolatot kérő tagállamon kívül kiadott okiratok esetében a másolatot hitelesíttetni kell. Az igazolás és adott esetben a hitelesítés időpontja legfeljebb három hónappal előzheti meg az igénylés időpontját. |
||||||||||
|
A számla megnyitásának vagy aktualizálásának, illetve a számlaképviselő/meghatalmazott képviselő kijelölésének megtagadása: A nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő (Svájc esetében a FOEN) megtagadhatja a számlanyitást vagy a fiók frissítését, illetve a meghatalmazott képviselő kijelölését, feltéve, hogy az elutasítás észszerű és indokolt. Az elutasítás indokait legalább az alábbi okok egyikével kell alátámasztani:
|
||||||||||
|
A számlainformációk rendszeres felülvizsgálata: A számlatulajdonosoknak haladéktalanul jelenteniük kell a számla vagy a felhasználó adatainak változását a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek (Svájc esetében a FOEN), az információk kellő időben történő jóváhagyásáért felelős nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő által megkövetelt információkkal alátámasztva. A nemzeti tisztviselő legalább háromévente ellenőrzi, hogy a számlanyitáskor átadott információk továbbra is hiánytalanok, naprakészek, pontosak és valósak-e, és felkéri a számlatulajdonost az esetleges változások megfelelő módon történő bejelentésére. |
||||||||||
|
Számlához való hozzáférés felfüggesztése: Az e megállapodás 3. cikkében foglalt bármilyen, a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén, vagy ha ezen rendelkezések esetleges megsértése miatt vizsgálat van folyamatban, a számlákhoz való hozzáférés felfüggeszthető. |
||||||||||
|
Titoktartás és az információk közzététele: Az EUTL-ben vagy az SSTL-ben, az uniós vagy a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben és a többi kiotói jegyzékben található valamennyi adatot – beleértve a teljes számlaállományra és a végrehajtott ügyletek összességére vonatkozó adatokat, valamint az ügyletekben részt vevő vagy az ügyletekben másként érintett kibocsátási egységek egyedi egységazonosító kódját és kiotói egységek egységazonosító sorszámának egyedi számszerű értékét is – bizalmasan kell kezelni. Az érintett közintézmények kérésére az adatok csak abban az esetben szolgáltathatók ki, ha a kérés jogszerű cél elérésére irányul, indokolt, szükséges és arányos (csaláshoz, pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, és más súlyos bűncselekményhez, piacbefolyásoláshoz, vagy az EU ETS és a svájci ETS jó működésének biztosítását célzó uniós, EGT-tagállami vagy svájci nemzeti jogszabályi rendelkezések megsértéséhez kapcsolódó vizsgálati, nyomozati, felelősségrevonási, adóigazgatási, adóhatósági, ellenőrzési vagy pénzügyi felügyeleti célú tevékenységük végzése szempontjából). |
D. Az aukciós platformokra és az árverési tevékenységekre vonatkozó alapvető kritériumok
A kibocsátási egységeknek a Felek ETS-ében történő árverését végző szervezeteknek a következő alapvető kritériumoknak kell megfelelniük, és ennek megfelelően kell végezniük az árveréseket.
|
|
Alapvető kritériumok |
||||||||
|
1 |
Az árverést végző szervezetet olyan eljárás során kell kiválasztani, amely biztosítja az átláthatóságot, az arányosságot, az egyenlő bánásmódot, a megkülönböztetés-mentességet, valamint a különböző lehetséges aukciós platformok közötti versenyt az uniós vagy nemzeti közbeszerzési jogszabályok alapján. |
||||||||
|
2 |
Az árverést végző szervezetnek engedéllyel kell rendelkezniük e tevékenységeik elvégzéséhez, és gondoskodniuk kell a működésük során a szükséges biztosítékokról; ezek a biztosítékok többek között magukban foglalják az esetleges összeférhetetlenségek potenciális hátrányos következményeinek azonosítását és kezelését, a piacot érintő kockázatok azonosítását és kezelését, a tisztességes és szabályos árverésre vonatkozó átlátható és megkülönböztetésmentes szabályokat és eljárásokat, valamint a megfelelő pénzügyi források biztosítását a szabályos működés elősegítése érdekében. |
||||||||
|
3 |
Az árverésekhez való hozzáférésre a megfelelő ügyfél-átvilágítási ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelmények vonatkoznak annak biztosítása érdekében, hogy a résztvevők ne akadályozzák az árverések működését. |
||||||||
|
4 |
Az árverés folyamatának kiszámíthatónak kell lennie, különösen az értékesítések időzítése, ütemezése, valamint a rendelkezésre bocsátandó becsült mennyiségek tekintetében. Az árverési módszer főbb elemeit, beleértve az ütemezést, az időpontokat és a becsült értékesítendő mennyiségeket, az árverések megkezdése előtt legalább egy hónappal közzé kell tenni az árverést végző szervezet honlapján. A jelentős kiigazításokat a lehető leghamarabb, előre be kell jelenteni. |
||||||||
|
5 |
A kibocsátási egységek árverése során szem előtt kell tartani azt, hogy az a lehető legkisebb hatással legyen a Felek ETS-eire. Az árverésért felelős szervezetnek biztosítania kell, hogy az árverési árak ne térjenek el jelentősen a kibocsátási egységeknek az aukciós időszakban a másodlagos piacon érvényes árától, ami az árverések hiányosságaira utalna. |
||||||||
|
6 |
Az árverésekre vonatkozó valamennyi nem bizalmas információt, beleértve az összes jogszabályt, iránymutatást és formanyomtatványt, nyílt és átlátható módon kell közzétenni. Az egyes árverések eredményeit észszerű időn belül haladéktalanul közzé kell tenni a vonatkozó, nem bizalmas információkkal együtt. Az árverések eredményeiről szóló jelentéseket legalább évente közzé kell tenni. |
||||||||
|
7 |
Annak érdekében, hogy az árverések során csökkenteni lehessen a versenyellenes magatartás, a piaci visszaélés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát, megfelelő szabályoknak és eljárásoknak kell szabályozniuk a kibocsátási egységek árverezését. A lehető legnagyobb mértékben törekedni kell arra, hogy az ilyen szabályok és eljárások legalább olyan szigorúak legyenek, mint az egyes Felek jogrendszereiben a pénzügyi piacokra alkalmazandó szabályok és eljárások. Ennek keretében az árverésért felelős szerv felel az árverések integritását biztosító intézkedések, eljárások és folyamatok bevezetéséért. Figyelemmel kíséri továbbá a piaci szereplők magatartását, és versenyellenes magatartás, piaci visszaélés, pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása esetén értesíti az illetékes hatóságokat. |
||||||||
|
8 |
Az árveréseket végző szervezet és a kibocsátási egységek árverezése felett az illetékes hatóságok megfelelő felügyeletet gyakorolnak. A kijelölt illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a szükséges hatáskörökkel és technikai intézkedésekkel, hogy felügyeljék:
A lehető legnagyobb mértékben törekedni kell arra, hogy a felügyelet legalább olyan szigorú legyen, mint az egyes Felek jogrendszereiben a pénzügyi piacokra alkalmazandó felügyelet. |
Svájc – a közbeszerzési szabályokkal összhangban – arra törekszik, hogy a kibocsátási egységeinek árverezésére magánszektorbeli jogalanyt vegyen igénybe.
Amíg nem kerül sor szerződéskötésre egy ilyen szervezettel, és feltéve, hogy amennyiben az egy éven belül árverésre bocsátandó kibocsátási egységek száma nem ér el egy bizonyos rögzített küszöbértéket, Svájc továbbra is alkalmazhatja az árverések tekintetében a jelenlegi gyakorlatát, nevezetesen a FOEN által végzett árveréseket, az alább felsorolt feltételek mellett:
|
1. |
A küszöbérték 1 000 000 kibocsátási egység, beleértve a légiközlekedési tevékenységek tekintetében árverésre bocsátandó kibocsátási egységeket is. |
|
2. |
A 1.-8. pontok alatti kritériumok az 1. és a 2. kritérium kivételével alkalmazandók, míg a 7. és a 8. kritérium csak a lehetséges mértékben alkalmazandó a FOEN-re. A 3. pont alatti alapvető kritériumokat a következő rendelkezéssel együtt kell alkalmazni: a svájci kibocsátási egységek árverésein e megállapodás aláírásának időpontjában alkalmazott árverési gyakorlat szerinti ajánlattételi jogosultságot az EGT összes olyan jogalanya számára biztosítani kell, amelyek az Unión belüli árveréseken jogosultak ajánlatot tenni. |
Svájc az árverések lebonyolításával megbízhat olyan szervezeteket, amelyek az EGT területén találhatók.
II. MELLÉKLET
KAPCSOLÁSTECHNIKAI SZABVÁNYOK
A kapcsolástechnikai szabványok (Linking Technical Standards – LTS) meghatározzák:
|
— |
a kommunikációs kapcsolat architektúráját; |
|
— |
az adatátvitel biztonságát; |
|
— |
a funkciók listáját (tranzakciók, egyeztetés stb.); |
|
— |
a webszolgáltatások meghatározását; |
|
— |
az adatnaplózási követelményeket; |
|
— |
az operatív intézkedéseket (telefonos ügyfélszolgálat, támogatás); |
|
— |
a kommunikáció-aktiválási tervet és a tesztelési eljárást; |
|
— |
a biztonsági tesztelési eljárást. |
Az LTS-ek meghatározzák, hogy a jegyzékkezelőknek/tisztviselőknek minden észszerű lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy az SSTL és az EUTL, valamint a kapcsolat a hét minden napján napi 24 órában működjön, továbbá hogy az SSTL, az EUTL és a kapcsolat működésének bármilyen jellegű megszakításai a minimumra korlátozódjanak.
Az LTS-ek meghatározzák, hogy az SSTL és az EUTL közötti kommunikáció SOAP (egyszerű objektumelérési protokoll) üzeneteknek a következő technológiákon (1) alapuló biztonságos cseréjéből áll:
|
— |
SOAP-ot használó webszolgáltatások; |
|
— |
hardver-alapú virtuális magánhálózat (VPN); |
|
— |
XML (bővíthető jelölőnyelv); |
|
— |
digitális aláírás; és |
|
— |
hálózati idő protokoll (Network Time Protocol). |
Az LTS-ek további biztonsági követelményeket határoznak meg a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék, az SSTL, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és az EUTL számára, amelyeket egy „biztonságkezelési tervben” kell dokumentálni. Az LTS-ek különösen a következőket határozzák meg:
|
— |
ha felmerül a gyanú, hogy a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék, az SSTL, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék vagy az EUTL biztonsága veszélybe került, a Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást, és felfüggesztik az SSTL és az EUTL közötti kapcsolatot; |
|
— |
a biztonsági szabályok megsértése esetén a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az információt haladéktalanul megosztják egymással. Amennyiben a technikai részletek rendelkezésre állnak, az eseményt (dátum, ok, hatás, megoldások) bemutató jelentést a biztonság megsértését követő 24 órán belül meg kell osztani a svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő között. |
Az LTS-rendszerben előírt biztonsági tesztelési eljárást az SSTL és az EUTL közötti kommunikációs kapcsolat létrehozása, illetve az SSTL vagy az EUTL új változatának vagy kiadásának esedékessége előtt el kell végezni.
Az LTS-ek két tesztelési környezetet biztosítanak a gyártási környezet mellett: a projektgazda környezetet és az elfogadási környezetet.
A Felek a svájci jegyzékkezelőn és az uniós központi tisztviselőn keresztül bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy rendszereik független biztonsági értékelését az LTS-ek biztonsági követelményeivel összhangban az elmúlt tizenkét hónapban elvégezték. Az LTS-ekben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelően a szoftver minden jelentősebb új kiadásán biztonsági tesztelést és különösen behatolási tesztelést kell végezni. A szoftverfejlesztő vagy a szoftverfejlesztő alvállalkozója nem végezheti el a behatolási tesztelést.
III. MELLÉKLET
ÉRZÉKENYSÉGI SZINTEK ÉS KEZELÉSI UTASÍTÁSOK
A Felek megegyeznek abban, hogy az e megállapodás keretében kezelt és kicserélt érzékeny információk azonosítása céljából a következő érzékenységi szinteket alkalmazzák:
|
— |
ETS korlátozott hozzáférésű információ |
|
— |
ETS érzékeny információ |
|
— |
ETS kritikus jelentőségű információ |
Az „ETS kritikus jelentőségű információ” jelzéssel ellátott információ érzékenyebb, mint az „ETS érzékeny információ” jelölésű, amely ugyanakkor érzékenyebb, mint az „ETS korlátozott hozzáférésű információ” jelölésű.
A Felek megállapodnak abban, hogy az Unió jelenlegi ETS-en belüli információosztályozási politikája, valamint a svájci adatvédelmi rendelet és szövetségi adatvédelmi törvény alapján kidolgozzák a kezelési utasításokat. A kezelési utasításokat jóváhagyásra be kell nyújtani a vegyes bizottsághoz. A jóváhagyást követően az összes információt az említett kezelési utasításoknak megfelelően, az adott érzékenységi szint figyelembevételével kell kezelni.
A Felek eltérő szintű értékelése esetén a magasabb szintet kell alkalmazni.
A Felek jogszabályait az ETS érzékenységi szintek figyelembevételével ki kell egészíteni a fentiekkel egyenértékű alapvető biztonsági követelményekkel a következő adatkezelési lépésekre:
|
— |
A dokumentum létrehozása
|
|
— |
Tárolás
|
|
— |
Elektronikus továbbítás
|
|
— |
Fizikai továbbítás
|
|
— |
Felhasználás
|
|
— |
Információkezelés
|
IV. MELLÉKLET
AZ ETS ÉRZÉKENYSÉGI SZINTEK MEGHATÁROZÁSA
A.1. – A titkosság és az integritás szintjének meghatározása
A „titkosság”: az adatok, illetve az információs rendszer egészének vagy egy részének (például algoritmusok, programok és dokumentáció) olyan bizalmas jellege, amelyhez a hozzáférés csak felhatalmazott személyek, szervek és eljárások részére van fenntartva.
Az „integritás”: olyan garancia, hogy az információs rendszert és a feldolgozott adatokat csak szándékos és jogszerű intézkedés révén lehet módosítani, valamint hogy a rendszer pontosan és teljes mértékben a várt eredményt éri el.
Minden érzékenynek minősített ETS-információ esetében a titkosság aspektusát abból a szempontból kell vizsgálni, hogy az adott információ közzététele milyen potenciális hatást gyakorolna a vállalkozás szintjén, az integritás aspektusát pedig abból a szempontból kell vizsgálni, hogy az adott információ nem szándékos módon történő módosítása, részleges vagy teljes megsemmisülése milyen potenciális hatást gyakorolna a vállalkozás szintjén.
Az információ titkossági szintjének és az információs rendszer integritási szintjének meghatározása az A.2. szakaszban szereplő kritériumok alapján történik. Ezek a meghatározások lehetővé teszik az információk globális érzékenységi szintjének az A.3. szakaszban megadott táblázat segítségével történő értékelését.
A.2. – A titkosság és az integritás szintjének meghatározása
A.2.1. – „Alacsony szintű besorolás”
Alacsony szintű besorolást kap az ETS-re vonatkozó minden olyan információ, amelynek illetéktelen személyek részére történő közzététele és/vagy integritásának elvesztése a Felek vagy más intézmények számára következésképpen olyan mérsékelt kárt okozna, amely valószínűleg:
|
— |
mérsékelten érintené a politikai vagy diplomáciai kapcsolatokat; |
|
— |
helyi szinten negatívan alakítaná a Felek vagy más intézmények imázsát vagy jó hírnevét; |
|
— |
magánszemélyeknek kellemetlenséget okozna; |
|
— |
befolyásolná a személyzet morálját/termelékenységét; |
|
— |
korlátozott mértékben magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana; |
|
— |
mérsékelten érintené a Felek szakpolitikáinak eredményes kidolgozását vagy működését; |
|
— |
mérsékelten érintené a Felek megfelelő irányítását és működését. |
A.2.2. – „Közepes szintű besorolás”
Közepes szintű besorolást kap az ETS-re vonatkozó minden olyan információ, amelynek illetéktelen személyek részére történő közzététele és/vagy integritásának elvesztése a Felek vagy más intézmények számára következésképpen olyan kárt okozna, amely valószínűleg:
|
— |
kellemetlenséget okozna a politikai vagy diplomáciai kapcsolatokban; |
|
— |
kárt okozna a Felek vagy más intézmények imázsában vagy jó hírnévében; |
|
— |
magánszemélyeknek nehézségeket okozna; |
|
— |
a személyzet moráljának vagy termelékenységének ebből következő csökkenését okozná; |
|
— |
kellemetlenséget okozna a Felek vagy más intézmények számára a más partnerekkel folytatott kereskedelmi vagy általános szakpolitikai tárgyalások során; |
|
— |
magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana; |
|
— |
befolyásolná a bűncselekmények nyomozását; |
|
— |
megsértené az információk titkosságára vonatkozó jogi vagy szerződéses kötelezettségeket; |
|
— |
érintené a Felek szakpolitikáinak kidolgozását vagy működését; |
|
— |
érintené a Felek megfelelő irányítását és működését. |
A.2.3. – „Magas szintű besorolás”
Magas szintű besorolást kap az ETS-re vonatkozó minden olyan információ, amelynek illetéktelen személyek részére történő közzététele és/vagy integritásának elvesztése a Felek vagy más intézmények számára következésképpen olyan katasztrofális és/vagy elfogadhatatlan kárt okozna, amely valószínűleg:
|
— |
ártana a diplomáciai kapcsolatoknak; |
|
— |
magánszemélyeknek jelentős nehézségeket okozna; |
|
— |
megnehezítené a Felek vagy más részt vevő erők operatív hatékonyságának vagy biztonságának fenntartását; |
|
— |
magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana; |
|
— |
megsértené a harmadik felek által átadott információk titkosságának megőrzésére tett megfelelő kötelezettségvállalásokat; |
|
— |
megsértené az információk közzétételére vonatkozó törvényi korlátozásokat; |
|
— |
bűncselekmények nyomozását akadályozná vagy azok elkövetését megkönnyítené; |
|
— |
hátrányos helyzetbe hozná a Feleket a más partnerekkel folytatott kereskedelmi vagy általános szakpolitikai tárgyalások során; |
|
— |
hátráltatná a Felek szakpolitikáinak eredményes kidolgozását vagy működését; |
|
— |
veszélyeztetné a Felek megfelelő irányítását és működését. |
A.3. – Az ETS-információk érzékenységi szintjének értékelése
A titkosság és az integritás szintjének az A.2. szakasz szerinti meghatározásai alapján az információk globális érzékenységi szintjének értékelését a következő táblázat segítségével kell megállapítani:
|
A titkosság szintjének meghatározása Az integritás szintjének meghatározása |
Alacsony |
Közepes |
Magas |
|
Alacsony |
ETS korlátozott hozzáférésű információ |
ETS érzékeny információ (vagy ETS korlátozott hozzáférésű információ (*1)) |
ETS kritikus jelentőségű információ |
|
Közepes |
ETS érzékeny információ (vagy ETS korlátozott hozzáférésű információ (*1)) |
ETS érzékeny információ (vagy ETS kritikus jelentőségű információ (*1)) |
ETS kritikus jelentőségű információ |
|
Magas |
ETS kritikus jelentőségű információ |
ETS kritikus jelentőségű információ |
ETS kritikus jelentőségű információ |
(1) E technológiákat jelenleg az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és a nemzetközi ügyleti jegyzőkönyv, valamint a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és a nemzetközi ügyleti jegyzőkönyv közötti kapcsolat létrehozására használják.
(*1) A lehetséges eltéréseket eseti alapon kell értékelni.