Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32021D1442

    Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1442 határozata (2021. augusztus 3.) a belső modellekről és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2021/38)

    HL L 314., 2021.9.6, p. 22–29 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2021/1442/oj

    2021.9.6.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 314/22


    AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/1442 HATÁROZATA

    (2021. augusztus 3.)

    a belső modellekről és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2021/38)

    AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 148., 149. és 150. cikkére,

    tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének e) pontjára,

    tekintettel a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközök tekintetében a döntéshozatali hatáskörök átruházásának általános keretéről szóló, 2016. november 16-i (EU) 2017/933 európai központi banki határozatra (EKB/2016/40) (3) és különösen annak 4. cikkére,

    mivel:

    (1)

    Az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének keretén belül az Európai Központi Bank (EKB) kizárólagos feladata a hitelintézetek felügyelete a felügyeleti standardok következetes alkalmazásának biztosítása, a pénzügyi stabilitás elősegítése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása céljából.

    (2)

    Az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében az EKB a jelentős felügyelt szervezetek tekintetében illetékes hatóságként felelős azért, hogy előzetesen engedélyezze a jelentős felügyelt szervezetek számára a hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítására szolgáló, belső minősítésen alapuló módszer különböző kitettségi osztályok és üzleti egységek tekintetében történő fokozatos végrehajtására vonatkozó határidő meghosszabbítását az 575/2013/EU rendelet 148. cikke alapján, a kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérést az 575/2013/EU rendelet 149. cikke alapján, valamint a sztenderd módszer tartós használatát az 575/2013/EU rendelet 150. cikke alapján.

    (3)

    Az EKB felügyeleti határozatai tartalmazhatnak olyan kötelezettségeket vagy követelményeket, amelyeknek a címzettnek meghatározott határidőig kell eleget tennie, amennyiben ez a határozat vagy más követelmények megfelelő végrehajtásának biztosításához szükséges. A felügyelt szervezetek kérelmére az EKB egy további felügyeleti határozattal meghosszabbíthatja a kötelezettségekre vagy követelményekre vonatkozó határidőt, amennyiben ezt észszerűnek tekinti. Ezenkívül a részesedést szerezni kívánó személyek kérelmére az EKB meghosszabbíthatja a hitelintézetben fennálló befolyásoló részesedés szándékolt megszerzésének végrehajtására vonatkozó maximális időtartamot.

    (4)

    Az EKB-nak illetékes hatóságként minden évben jelentős számú belső modellekről szóló határozatot, valamint határidők meghosszabbításáról szóló határozatot kell elfogadnia. A döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében az ilyen határozatok meghozatalával kapcsolatban hatáskör-átruházási határozatra van szükség. Az Európai Unió Bírósága elismerte, hogy a hatáskör-átruházásra szükség lehet ahhoz, hogy valamely intézmény képes legyen elfogadni a feladatai ellátásához szükséges jelentős számú döntést. A Bíróság hasonlóképpen elismerte azt, hogy valamennyi intézményrendszer lényegi elveként biztosítani kell a döntéshozó szervek működőképességét (4).

    (5)

    A döntéshozatali hatáskörök átruházásának korlátozottnak és arányosnak kell lennie, és a hatáskör-átruházás terjedelmét egyértelműen meg kell határozni.

    (6)

    2020. június 24-én a Kormányzótanács úgy határozott, hogy szoros együttműködést alakít ki az EKB és a Bolgár Köztársaság (5), valamint az EKB és a Horvát Köztársaság (6) között. Az 1024/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az olyan tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetek vonatkozásában, amelyek pénzneme nem az euro, az EKB bizonyos feladatok ellátása érdekében, amennyiben e cikknek megfelelően szoros együttműködés került kialakításra, utasításokat adhat az érintett tagállam illetékes nemzeti hatóságának. Ezért indokolt, hogy az ilyen utasítások azon aktusok közé tartozzanak, amelyeket az EKB elfogadhat az e határozat vonatkozó rendelkezései alapján a szervezeti egységek vezetőire történő hatáskör-átruházás útján.

    (7)

    Az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) meghatározza a felügyeleti vonatkozású hatáskör-átruházási határozatok elfogadásakor követendő eljárást, valamint azon személyek körét, akikre döntéshozatali hatáskör átruházható. Az említett határozat nem érinti az EKB felügyeleti feladatainak ellátását, és nem sérti a Felügyeleti Testület arra vonatkozó hatáskörét, hogy a Kormányzótanács részére teljesen kidolgozott határozattervezeteket nyújtson be.

    (8)

    Amennyiben a felhatalmazáson alapuló határozat elfogadásának kritériumai nem teljesülnek, a határozatokat az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdése és az EKB/2004/2 európai központi banki határozat (7) 13g. cikke szerinti kifogásról való lemondáson alapuló eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Ezenkívül a kifogásról való lemondáson alapuló eljárást kell alkalmazni akkor is, amennyiben a szervezeti egységek vezetőinek aggályai vannak a belső modellekről szóló határozatokhoz vagy a határidők meghosszabbításáról szóló határozatokhoz kapcsolódó értékelési kritériumok teljesülésével kapcsolatban az értékelés összetettsége vagy a kérdés érzékeny jellege miatt, továbbá amennyiben a vonatkozó értékelés eredménye közvetlenül befolyásol egy vagy több ilyen más határozatot, és ezért az egymásnak ellentmondó eredmények elkerülése érdekében a határozatokat ugyanazon döntéshozónak egyidejűleg kell vizsgálnia.

    (9)

    Az EKB felügyeleti határozatai az 1024/2013/EU rendelet 24. cikke értelmében adminisztratív felülvizsgálat tárgyát képezhetik, amelyet részletesebben az EKB/2014/16 európai központi banki határozat (8) szabályoz. Ilyen adminisztratív felülvizsgálat esetében a Felügyeleti Testületnek figyelembe kell vennie a Felülvizsgálati Testület véleményét, és új határozattervezetet kell benyújtania a Kormányzótanácshoz a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint történő elfogadásra,

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    1. cikk

    Fogalommeghatározások

    E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

    1.

    „belső modellekről szóló határozat”: az EKB határozata az 575/2013/EU rendelet 148. cikke alapján a belső minősítésen alapuló módszernek a különböző kitettségi osztályok tekintetében a hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításához történő fokozatos végrehajtására vonatkozó határidő meghosszabbításának, az 575/2013/EU rendelet 149. cikke alapján a kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérésnek, valamint az 575/2013/EU rendelet 150. cikke alapján a sztenderd módszer tartós használatának az előzetes engedélyezéséről;

    2.

    „sztenderd módszer”: az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontja alkalmazásában a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítására szolgáló, az említett rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetében meghatározott módszer;

    3.

    „belső minősítésen alapuló módszer” (IRB-módszer): az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontja alkalmazásában a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítására szolgáló, az említett rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetében meghatározott módszer;

    4.

    „elsődleges alapvető tőke megfelelési mutató”, „alapvetőtőke-megfelelési mutató” és „teljestőke-megfelelési mutató”: az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében említett elsődleges alapvető tőke megfelelési mutató, alapvetőtőke-megfelelési mutató, illetve teljestőke-megfelelési mutató;

    5.

    „kötelezettség”: valamely felügyeleti határozat kiegészítő rendelkezése, amely megköveteli, hogy a címzett vagy címzettek adott határidőig intézkedéseket hozzanak a felügyeleti határozat megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében;

    6.

    „korlátozás”: valamely felügyeleti határozat kiegészítő rendelkezése, amely korlátozza vagy módosítja valamely belső modell engedélyezett használatát, többek között magasabb szorzótényezők vagy többletőke-követelmények előírásával;

    7.

    „határidő meghosszabbításáról szóló határozat” az EKB olyan határozata, amely meghosszabbítja a) az EKB által felügyeleti határozatban előírt követelmények vagy kötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidőt, és b) a szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának az (EU) 2019/1376 európai központi banki határozat (EKB/2019/23) (9) 1. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerinti befolyásoló részesedésről szóló határozatban megjelölt maximális időtartamát;

    8.

    „felhatalmazáson alapuló határozat”: az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) 3. cikkének 4. pontjában meghatározott felhatalmazáson alapuló határozat;

    9.

    „szervezeti egységek vezetői”: az EKB azon szervezeti egységeinek vezetői, akikre a belső modellekről szóló határozatok vagy a határidő meghosszabbításáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásra került;

    10.

    „kifogásról való lemondáson alapuló eljárás”: az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében meghatározott, és az EKB/2004/2 határozat 13g. cikkében részletesen szabályozott eljárás;

    11.

    „elutasító határozat”: olyan határozat, amely nem, vagy nem teljes mértékben adja meg a felügyelt szervezet vagy a részesedést szerezni kívánó személy által kért engedélyt vagy hosszabbítást. A kiegészítő rendelkezéseket, így feltételeket, kötelezettségeket vagy korlátozásokat tartalmazó határozat elutasító határozatnak minősül, kivéve, ha e kiegészítő rendelkezések a) azt biztosítják, hogy a felügyelt szervezet eleget tegyen a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikk (2) bekezdésében hivatkozott vonatkozó uniós jog követelményeinek, és e rendelkezésekről írásban megállapodtak, vagy b) csupán megismételnek egy vagy több fennálló követelményt, amelyet a felügyelt szervezetnek az uniós jog alapján teljesítenie kell, vagy információkat kérnek egy vagy több ilyen követelmény teljesítésével kapcsolatban;

    12.

    „érzékeny jelleg”: olyan jellemző vagy tényező, amely negatív hatással lehet az EKB jó hírnevére és/vagy az egységes felügyeleti mechanizmus hatékony és konzisztens működésére, így többek között, de nem kizárólag, a következők bármelyike: a) az érintett felügyelt szervezet korábban súlyos felügyeleti intézkedések, például korai beavatkozási intézkedések hatálya alatt állt vagy jelenleg ilyen intézkedések hatálya alatt áll; b) a határozattervezet elfogadását követően új precedenst fog teremteni, amely a jövőben kötheti az EKB-t; c) a határozattervezet elfogadását követően a média vagy a nyilvánosság részéről negatív figyelmet vonhat magára; vagy d) valamely, az EKB-val szoros együttműködést létesített illetékes nemzeti hatóság a javasolt határozattervezettel való egyet nem értéséről tájékoztatja az EKB-t;

    13.

    „jelentős felügyelt szervezet”: a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (10) 2. cikkének 16. pontjában meghatározott jelentős felügyelt szervezet;

    14.

    „jelentős felügyelt csoport”: a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkének 22. pontjában meghatározott jelentős felügyelt csoport;

    15.

    „SREP határozat”: az EKB által az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke alapján, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 97. cikke értelmében vett éves felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárást követően elfogadott határozat;

    16.

    „EKB útmutató”: a Kormányzótanács által a Felügyeleti Testület javaslata alapján elfogadott és az EKB honlapján közzétett dokumentum, amely útmutatást nyújt az EKB jogi követelményekre vonatkozó értelmezéséről;

    17.

    „az EKB belső modellekre vonatkozó útmutatója” (ECB Guide to internal models): az ezen a címen elfogadott dokumentum, valamint bármely más, a belső modellek értékelésére alkalmazandó jogi követelmények EKB általi értelmezéséről útmutatást nyújtó dokumentum, amelyet a Felügyeleti Testület javaslata alapján a Kormányzótanács fogad el, és amely közzétételre kerül az EKB honlapján.

    2. cikk

    Tárgy és hatály

    (1)   Ez a határozat meghatározza a belső modellekről szóló határozatok és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok elfogadása érdekében a döntéshozatali hatáskörök EKB szervezeti egységeinek vezetőire való átruházásának kritériumait.

    (2)   A döntéshozatali hatáskörök átruházása nem sérti a belső modellekről szóló határozatok és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok elfogadása céljából végzendő felügyeleti értékelést.

    3. cikk

    A belső modellekről szóló határozatok és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházása

    (1)   Az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) 4. cikkével összhangban a Kormányzótanács ezúton átruházza az Igazgatóság által a szervezeti egységeknek az említett határozat 5. cikkének megfelelően kijelölt vezetőire a következőkről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskört:

    a)

    az IRB-módszer fokozatos végrehajtására vonatkozó határidő meghosszabbításának engedélyezése az 575/2013/EU rendelet 148. cikke alapján;

    b)

    a kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérés engedélyezése az 575/2013/EU rendelet 149. cikke alapján;

    c)

    a sztenderd módszer tartós részleges alkalmazásának engedélyezése az 575/2013/EU rendelet 150. cikke alapján;

    d)

    határidők meghosszabbítása.

    (2)   A döntéshozatali hatáskörök (1) bekezdés szerinti átruházását a következőkre kell alkalmazni:

    a)

    a felügyeleti határozatok EKB általi elfogadása;

    b)

    az 1024/2013/EU rendelet 7. cikke alapján azon illetékes nemzeti hatóságokhoz intézett utasítások EKB általi elfogadása, amelyekkel az EKB szoros együttműködést alakított ki.

    (3)   Az (1) bekezdésben említett, belső modellekről szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat révén kell elfogadni, ha a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának a 4., 5. és 6. cikkben meghatározott kritériumai teljesülnek.

    (4)   Az (1) bekezdésben említett, határidők meghosszabbításáról szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat révén kell elfogadni, ha a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának a 7. és 8. cikkben meghatározott kritériumai teljesülnek.

    (5)   A belső modellekről szóló határozatok és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha az értékelés összetettsége vagy a kérdés érzékeny jellege megköveteli, hogy azokat a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el. A szervezeti egységek vezetői a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozóan a 4–8. cikkben rögzített kritériumoknak megfelelő, belső modellekről szóló határozatot vagy határidő meghosszabbításáról szóló határozatot benyújtják a Felügyeleti Testületnek és a Kormányzótanácsnak a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban történő elfogadásra, amennyiben e belső modellekről szóló határozat vagy határidő meghosszabbításáról szóló határozat felügyeleti értékelése közvetlenül befolyásolja egy másik olyan határozat felügyeleti értékelését, amelyet a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban kell elfogadni.

    (6)   A belső modellekről szóló elutasító határozatok és a határidők meghosszabbításáról szóló elutasító határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén.

    4. cikk

    Az IRB-módszer fokozatos végrehajtására vonatkozó határidő meghosszabbításának előzetes engedélyezéséről szóló felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

    (1)   Az IRB-módszer fokozatos végrehajtására vonatkozó határidő meghosszabbítását engedélyező határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

    a)

    a hosszabbítást az IRB-módszer fokozatos végrehajtására vonatkozó utolsó jóváhagyott tervben az 575/2013/EU rendelet 148. cikkében foglaltak szerinti adott kitettségi osztály vagy üzleti egység tekintetében, vagy a nemteljesítéskori veszteségrátára vagy hitel-egyenértékesítési tényezőkre vonatkozó saját becslések használata tekintetében szereplő határidőtől számított három évet meg nem haladó időszakra kérik;

    b)

    azon kitettségeknek, amelyekre az intézmény az IRB-módszert alkalmazza, – az EKB belső modellekre vonatkozó útmutatójában az ezen összegek kiszámítására vonatkozóan szereplő útmutatás figyelembevételével kiszámított – kitettségértéke és kockázattal súlyozott kitettségértéke jelenleg a jelentős felügyelt csoport konszolidált szintű, vagy a jelentős felügyelt csoport részét nem képező jelentős felügyelt szervezet egyedi szintű teljes kitettségértékének és teljes kockázattal súlyozott kitettségértékének 50 %-a fölött van és a határozatot követően is a fölött marad.

    (2)   Az IRB-módszer fokozatos végrehajtására vonatkozó határidő meghosszabbításának értékelését az 575/2013/EU rendelet 148. cikkének, valamint az Európai Bizottság által elfogadott végrehajtás- és szabályozástechnikai standardoknak megfelelően kell lefolytatni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat vagy az EKB által kibocsátott hasonló dokumentumokat, valamint az európai felügyeleti hatóságok iránymutatásait és végleges szabályozástechnikai standardtervezeteit is.

    5. cikk

    A kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérés előzetes engedélyezéséről szóló felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

    (1)   A kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérést engedélyező határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

    a)

    a kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérést követően a felügyelt szervezet szavatolótőkéje a becslések szerint továbbra is meghaladja az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontjában rögzített követelmények, az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően tartandó szavatolótőke, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelmény, valamint a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás összegét, és az elsődleges alapvető tőke megfelelési mutató nem csökken 50 bázispontnál nagyobb mértékben, továbbá az ebből következő, a teljes tőkekövetelményhez és a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatáshoz viszonyított többlet nem kevesebb, mint 50 bázispont a jelentős felügyelt csoport konszolidált szintű, vagy a jelentős felügyelt csoport részét nem képező jelentős felügyelt szervezet egyedi szintű elsődleges alapvető tőke megfelelési mutatója tekintetében;

    b)

    a kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérést követően a szavatolótőke-követelmények nem csökkennek jelentős felügyelt csoport esetében konszolidált szinten, vagy jelentős felügyelt csoport részét nem képező jelentős felügyelt szervezet esetében egyedi szinten.

    (2)   Amennyiben a kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérés iránti kérelem egynél több minősítési rendszert érint, a határozatot felhatalmazáson alapuló határozat révén kell elfogadni, amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt valamennyi feltétel a határozat hatálya alá tartozó minden egyes minősítési rendszer tekintetében teljesül.

    (3)   A kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatéréssel kapcsolatos értékelést az 575/2013/EU rendelet 149. cikkének, valamint a Bizottság által elfogadott végrehajtás- és szabályozástechnikai standardoknak megfelelően kell lefolytatni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat vagy az EKB által kibocsátott hasonló dokumentumokat, valamint az európai felügyeleti hatóságok iránymutatásait és végleges szabályozástechnikai standardtervezeteit is.

    6. cikk

    A sztenderd módszer tartós részleges alkalmazásának előzetes engedélyezéséről szóló felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

    (1)   A sztenderd módszer tartós részleges alkalmazását engedélyező határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

    a)

    a sztenderd módszer tartós részleges alkalmazásáról szóló határozatot követően azon kitettségeknek, amelyekre az intézmény az IRB-módszert alkalmazza, – az EKB belső modellekre vonatkozó útmutatójában szereplő útmutatás figyelembevételével kiszámított – kitettségértéke és kockázattal súlyozott kitettségértéke eléri vagy meghaladja a jelentős felügyelt csoport konszolidált szintű, vagy a jelentős felügyelt csoport részét nem képező jelentős felügyelt szervezet egyedi szintű teljes kitettségértékének és teljes kockázattal súlyozott kitettségértékének 50 %-át;

    b)

    a sztenderd módszer tartós részleges alkalmazásáról szóló határozatot követően a sztenderd módszer alá tartozó kitettségek kitettségértékének és kockázattal súlyozott kitettségértékének növekedése nem haladja meg a jelentős felügyelt csoport konszolidált szintű, vagy a jelentős felügyelt csoport részét nem képező jelentős felügyelt szervezet egyedi szintű teljes kitettségértékének és teljes kockázattal súlyozott kitettségértékének 20 %-át.

    (2)   A sztenderd módszer tartós részleges alkalmazásával kapcsolatos értékelést az 575/2013/EU rendelet 150. cikkének, valamint a Bizottság által elfogadott végrehajtás- és szabályozástechnikai standardoknak megfelelően kell lefolytatni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat vagy az EKB által kibocsátott hasonló dokumentumokat, valamint az európai felügyeleti hatóságok iránymutatásait és végleges szabályozástechnikai standardtervezeteit is.

    7. cikk

    Az EKB valamely korábbi felügyeleti határozatában előírt kötelezettségekre és követelményekre vonatkozó határidők meghosszabbításáról szóló felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

    (1)   Az EKB valamely korábbi felügyeleti határozatában előírt kötelezettségekre és követelményekre vonatkozó határidők meghosszabbításáról szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

    a)

    a felügyelt szervezet kéri a határidő meghosszabbítását, és a kérelmet a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal benyújtja az EKB-hoz;

    b)

    a hosszabbítás nem haladja meg az eredeti határidő előtti időszak tartamát, és nem haladja meg a 12 hónapot;

    c)

    a hosszabbítás nem érinti hátrányosan a felügyelt szervezet jogait.

    (2)   Az (1) bekezdés ellenére a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok nem hozhatók meg felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha a következők bármelyike fennáll:

    a)

    a hosszabbítás az EKB korábbi felügyeleti határozatában előírt kötelezettség vagy követelmény eredeti terjedelmének vagy a korábbi határozat alapjául szolgáló értékelésnek a módosításával jár;

    b)

    a hosszabbítás már meghosszabbított határidőre vonatkozik;

    c)

    a hosszabbítást olyan hitelintézet kéri, amelynek az irányításra vonatkozó, a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt pontszáma 4;

    d)

    a hosszabbítást olyan hitelintézet kéri, amelynek a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás fölötti szavatolótőke-többlete kevesebb, mint 100 bázispont az elsődleges alapvető tőke megfelelési mutató tekintetében;

    e)

    a hosszabbítást olyan hitelintézet kéri, amelyhez az előző három évben a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 27. cikkében foglaltak szerinti korai beavatkozási intézkedéseket intéztek;

    f)

    a hosszabbítás az alkalmazandó jog alapján nem megengedett.

    (3)   A határidők meghosszabbítása iránti kérelmek értékelése során figyelembe kell venni, hogy a) a hosszabbítás észszerű-e, tekintettel a kért hosszabbítás hitelintézet által megjelölt indokára, és b) a hosszabbítás veszélyezteti-e a felügyeleti intézkedés eredményes végrehajtását.

    8. cikk

    A szándékolt részesedésszerzés végrehajtása maximális időtartamának meghosszabbításáról szóló felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

    (1)   A szándékolt részesedésszerzés végrehajtására vonatkozó, a befolyásoló részesedésről szóló határozatokban megjelölt maximális időtartam meghosszabbításáról szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, amennyiben a hosszabbítást a szándékolt részesedésszerzés végrehajtására vonatkozó eredeti időtartam lejártától számított legfeljebb 12 hónapos időtartamra adják meg.

    (2)   Az (1) bekezdés ellenére az említett maximális időtartam meghosszabbításáról szóló határozatok nem hozhatók meg felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha a következők bármelyike fennáll:

    a)

    a hosszabbítás a befolyásoló részesedésről szóló határozat eredeti hatályának vagy az e határozat alapjául szolgáló értékelésnek a módosításával jár;

    b)

    a maximális időtartam már meghosszabbításra került;

    c)

    a részesedést szerezni kívánó személy vagy a célszervezet olyan hitelintézet, amelynek az irányításra vonatkozó, a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt pontszáma 4;

    d)

    a részesedést szerezni kívánó személy vagy a célszervezet olyan hitelintézet, amelynek a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás fölötti szavatolótőke-többlete kevesebb, mint 100 bázispont az elsődleges alapvető tőke megfelelési mutató tekintetében;

    e)

    a részesedést szerezni kívánó személy vagy a célszervezet olyan hitelintézet, amelyhez az előző három évben a 2014/59/EU irányelv 27. cikkében foglaltak szerinti korai beavatkozási intézkedéseket intéztek.

    (3)   A hivatkozott maximális időtartam meghosszabbítása iránti kérelmek értékelése során figyelembe kell venni, hogy a) a hosszabbítás észszerű-e, tekintettel a kért hosszabbítás részesedést szerezni kívánó személy által megjelölt indokára, és b) hogy a hosszabbítás veszélyezteti-e a felügyeleti intézkedés eredményes végrehajtását.

    9. cikk

    Átmeneti rendelkezés

    Ez a határozat nem alkalmazandó azokra az esetekre, amelyekben a belső modellekről szóló határozat vagy határidő-hosszabbítás iránti kérelmet e határozat hatálybalépése előtt nyújtották be az EKB-hoz.

    10. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. augusztus 3-án.

    az EKB elnöke

    Christine LAGARDE


    (1)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

    (2)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

    (3)  HL L 141., 2017.6.1., 14. o.

    (4)  A Bíróság 1986. szeptember 23-i AKZO Chemie kontra Bizottság ítélete, 5/85, ECLI:EU:C:1986:328, 37. pont, és 2005. május 26-i Carmine Salvatore Tralli kontra EKB ítélete, C-301/02 P, ECLI:EU:C:2005:306, 59. pont.

    (5)  Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1015 határozata (2020. június 24.) az Európai Központi Bank és a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) közötti szoros együttműködés létrehozásáról (EKB/2020/30) (HL L 224I, 2020.7.13., 1. o.).

    (6)  Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1016 határozata (2020. június 24.) az Európai Központi Bank és a Hrvatska Narodna Banka közötti szoros együttműködés létrehozásáról (EKB/2020/31) (HL L 224I, 2020.7.13., 4. o.).

    (7)  Az Európai Központi Bank EKB/2004/2 határozata (2004. február 19.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 80., 2004.3.18., 33. o.).

    (8)  Az Európai Központi Bank EKB/2014/16 határozata (2014. április 14.) a felülvizsgálati testület, valamint annak működési szabályzata létrehozásáról (HL L 175., 2014.6.14., 47. o.).

    (9)  Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1376 határozata (2019. július 23.) a passzportálásról, a befolyásoló részesedések megszerzéséről és a hitelintézetek engedélyezésének visszavonásáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2019/23) (HL L 224., 2019.8.28., 1. o.).

    (10)  Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).

    (11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

    (12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).


    Top