Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 32021D1441

    Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1441 határozata (2021. augusztus 3.) a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében a határozathozatali hatáskör átruházásáról szóló (EU) 2019/322 határozat módosításáról (EKB/2021/37)

    HL L 314., 2021.9.6, p. 17–21 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2021/1441/oj

    2021.9.6.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 314/17

    AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/1441 HATÁROZATA

    (2021. augusztus 3.)

    a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében a határozathozatali hatáskör átruházásáról szóló (EU) 2019/322 határozat módosításáról (EKB/2021/37)

    AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontjára, 4. cikkének (3) bekezdésére és 9. cikkének (1) bekezdésére,

    tekintettel a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközök tekintetében a döntéshozatali hatáskörök átruházásának általános keretéről szóló, 2016. november 16-i (EU) 2017/933 európai központi banki határozatra (EKB/2016/40) (2) és különösen annak 4. cikkére,

    mivel:

    (1)

    Az (EU) 2019/322 európai központi banki határozat (EKB/2019/4) (3) meghatározza a nemzeti hatáskörök szerinti határozatok elfogadása érdekében a döntéshozatali hatásköröknek az Európai Központi Bank (EKB) szervezeti egységeinek vezetőire történő átruházására irányadó kritériumokat. Az említett határozat alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos pontosításokra és technikai módosításokra van szükség, különösen az e kritériumok alkalmazása során biztosítandó következetesség és bizonyosság érdekében.

    (2)

    A nemzeti hatáskörök szerinti határozatok tekintetében pontosítani kell a döntéshozatali hatáskörök átruházására vonatkozó eljárást azokban az esetekben, amelyekben a szervezeti egységek vezetőinek aggályai vannak az ilyen határozatnak egy vagy több felügyeleti jóváhagyást igénylő más határozattal való kölcsönös összefüggését illetően. Ez lehet a helyzet akkor, ha a vonatkozó felügyeleti értékelés eredménye közvetlenül befolyásol egy vagy több ilyen más határozatot, és ezért az egymásnak ellentmondó eredmények elkerülése érdekében a határozatokat ugyanazon döntéshozónak egyidejűleg kell vizsgálnia.

    (3)

    2020. június 24-én a Kormányzótanács úgy határozott, hogy szoros együttműködést alakít ki az EKB és a Bolgár Köztársaság (4), valamint az EKB és a Horvát Köztársaság (5) között. Az 1024/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az olyan tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetek vonatkozásában, amelyek pénzneme nem az euro, az EKB bizonyos feladatok ellátása érdekében, amennyiben e cikknek megfelelően szoros együttműködés került kialakításra, utasításokat adhat az érintett tagállam illetékes nemzeti hatóságának. Ezért indokolt, hogy az ilyen utasítások azon aktusok közé tartozzanak, amelyeket az EKB elfogadhat az (EU) 2019/322 határozat (EKB/2019/4) vonatkozó rendelkezései alapján a szervezeti egységek vezetőire történő hatáskör-átruházás útján.

    (4)

    Azokban az esetekben, amelyekben az értékelés összetettsége ezt megköveteli, a nemzeti hatáskörök szerinti határozat nem felhatalmazáson alapuló határozat útján, hanem a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint kerül elfogadásra. Egyértelművé kell tenni, hogy ezenkívül lehetnek olyan esetek, amelyekben a kérdés érzékeny jellege – az EKB jó hírnevére és/vagy az egységes felügyeleti mechanizmus működésére gyakorolt hatást illetően – szükségessé teheti, hogy a nemzeti hatáskörök szerinti határozatot ne felhatalmazáson alapuló határozat útján, hanem a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el.

    (5)

    Az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) bevezette a hitelintézetek számára annak lehetőségét, hogy bizonyos feltételek mellett – külön felügyeleti jóváhagyás nélkül – elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősíthessék olyan elsődleges alapvető tőkeinstrumentum-típusok későbbi kibocsátásait, amelyekre vonatkozóan már megkapták az engedélyt. Ebben az összefüggésben helyénvaló lehetővé tenni a hatáskör-átruházást a hitelintézetek alapszabályának az ilyen instrumentumok kibocsátásával összefüggő módosítását jóváhagyó határozatok tekintetében, amennyiben az EKB úgy ítéli meg, hogy az alkalmazandó feltételek fennállnak.

    (6)

    Valamely jelentős felügyelt szervezet egyesülése vagy szétválása szükségessé teheti a szervezet alapszabályának módosítását annak érdekében, hogy az tükrözze a szervezetnek az egyesülés vagy szétválás következtében fennálló helyzetét. Az ilyen esetekben az egyesülés vagy szétválás felügyeleti értékelése a szervezet alapszabályának ebből következő módosításait is vizsgálja, attól függetlenül, hogy e módosítások jóváhagyása külön felügyeleti eljárás tárgyát képezi. Ezért helyénvaló lehetővé tenni a hatáskör-átruházást az alapokmányok módosításait jóváhagyó határozatok tekintetében azokban az esetekben, amelyekben e módosítások egyesülésből vagy szétválásból következnek.

    (7)

    Ezért az (EU) 2019/322 határozatot (EKB/2019/4) ennek megfelelően módosítani kell,

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    1. cikk

    Módosítások

    Az (EU) 2019/322 határozat (EKB/2019/4) a következőképpen módosul:

    1.

    Az 1. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

    „2.

    »részesedésszerzés«: a) valamely másik szervezet vonatkozásában tőkében vagy szavazati jogokban való közvetlen vagy közvetett részesedés megszerzése, ideértve az új szervezet létrehozatalával való szerzést is, amely eltér a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) 22. cikke szerinti befolyásoló részesedés megszerzésétől; és b) bármely olyan művelet, amely a vonatkozó nemzeti jog szerint az ilyen szerzéssel egyenértékű;

    (*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).”"

    b)

    A 17. pont helyébe a következő szöveg lép:

    „17.

    »nem alapszolgáltatáshoz tartozó kiegészítő szolgáltatások«: a hitelintézet fő tevékenységét támogató kiegészítő szolgáltatások, ideértve az adminisztratív szolgáltatásokat, az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokat, a követelésbehajtási szolgáltatásokat, az elektronikus aláírással összefüggő vagy más hasonló szolgáltatásokat;”

    c)

    A szöveg a következő 19. ponttal egészül ki:

    „19.

    »szabályozott vállalkozás«: a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*2) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott szabályozott vállalkozás;

    (*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).”"

    d)

    A szöveg a következő 20. ponttal egészül ki:

    „20.

    »az EKB útmutatója a bankszektorbeli konszolidációval kapcsolatos felügyeleti megközelítésről« (ECB Guide on the supervisory approach to consolidation in the banking sector): az ezen a címen elfogadott, időről-időre a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint módosított és az EKB honlapján közzétett dokumentum, amely azon felügyeleti megközelítést alátámasztó elveket tartalmazza, amelyet az EKB annak megállapítása során követ, hogy a valamely konszolidáció következtében létrejött hitelintézet által végrehajtott intézkedések biztosítják-e kockázatai megfelelő kezelését és fedezetét;”

    e)

    A szöveg a következő 21. ponttal egészül ki:

    „21.

    »érzékeny jelleg«: olyan jellemző vagy tényező, amely negatív hatással lehet az EKB jó hírnevére és/vagy az egységes felügyeleti mechanizmus hatékony és konzisztens működésére, így többek között, de nem kizárólag, a következők bármelyike: a) az érintett felügyelt szervezet korábban súlyos felügyeleti intézkedések, például korai beavatkozási intézkedések hatálya alatt állt vagy jelenleg ilyen intézkedések hatálya alatt áll; b) a határozattervezet elfogadását követően új precedenst fog teremteni, amely a jövőben kötheti az EKB-t; c) a határozattervezet elfogadását követően a média vagy a nyilvánosság részéről negatív figyelmet vonhat magára; vagy d) valamely, az EKB-val szoros együttműködést létesített illetékes nemzeti hatóság a javasolt határozattervezettel való egyet nem értéséről tájékoztatja az EKB-t.”

    2.

    A 3. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   A nemzeti hatáskörök szerinti határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha a nemzeti jog előírja a hitelintézetek stratégiai intézkedéseinek felügyeleti jóváhagyását, vagy ha az értékelés összetettsége vagy a kérdés érzékeny jellege megköveteli, hogy azokat a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el.”

    b)

    A szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

    „(3a)   A szervezeti egységek vezetői a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozóan a 4–14. cikkben rögzített kritériumoknak megfelelő, a nemzeti hatáskörök szerinti határozatot benyújtják a felügyeleti testületnek és a Kormányzótanácsnak a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban történő elfogadásra, amennyiben e nemzeti hatáskörök szerinti határozat felügyeleti értékelése közvetlenül befolyásolja egy másik olyan határozat felügyeleti értékelését, amelyet a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban kell elfogadni.”

    c)

    A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(4)   A döntéshozatali hatáskörök (1) bekezdés szerinti átruházását a következőkre kell alkalmazni:

    a)

    a felügyeleti határozatok EKB általi elfogadása;

    b)

    a pozitív értékelések EKB általi jóváhagyása, amennyiben a nemzeti jog nem írja elő felügyeleti határozat elfogadását;

    c)

    az EKB által a mechanizmusban részt vevő tagállamok hatóságainak kérelmére a nemzeti hatáskörök tekintetében kibocsátott válaszok és jelentések EKB általi jóváhagyása;

    d)

    az 1024/2013/EU rendelet 7. cikke alapján azon illetékes nemzeti hatóságokhoz intézett utasítások EKB általi elfogadása, amelyekkel az EKB szoros együttműködést alakított ki.”

    3.

    A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    a megszerző jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás mind konszolidált, mind egyedi szinten korlátozott, vagyis:”

    4.

    Az 5. cikk (1) bekezdése a) pontjának bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    a megszerzés eredményeképpen a megszerző jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás mind konszolidált, mind egyedi szinten korlátozott, vagyis:”

    5.

    A 6. cikk (1) bekezdése a) pontjának bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    az értékesítő jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás mind konszolidált, mind egyedi szinten korlátozott, vagyis:”

    6.

    A 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    az eszközök vagy források értékesítésének eredményeképpen az értékesítő jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás mind konszolidált, mind egyedi szinten korlátozott, vagyis:”

    7.

    A 8. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    Az (1) bekezdés a) pontjának bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    az egyesülés eredményeképpen a jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás mind konszolidált, mind egyedi szinten korlátozott, vagyis:”

    b)

    A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   Az egyesülések értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat, köztük az EKB bankszektorbeli konszolidációval kapcsolatos felügyeleti megközelítésről szóló útmutatóját, valamint az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatásait vagy hasonló aktusait is.”

    8.

    A 9. cikk (1) bekezdése a) pontjának bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    a kiválás eredményeképpen a jelentős felügyelt szervezet vagy szervezetek szavatolótőkéjére gyakorolt hatás mind konszolidált, mind egyedi szinten korlátozott, vagyis:”

    9.

    A 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

    „b)

    a szolgáltató az Unióban letelepedett szabályozott vállalkozás és engedéllyel rendelkezik a kiszervezett szolgáltatások végzésére; vagy”

    10.

    A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

    a)

    A d) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „d)

    a jelentős felügyelt szervezet alaptőkéjét érintő módosítások, amennyiben:

    i.

    a kapcsolódó szavatolótőkéről szóló határozat (például a tőkeinstrumentumok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősítése vagy a szavatolótőke csökkentése tárgyában) ugyancsak felhatalmazáson alapul; vagy

    ii.

    a jelentős felügyelt szervezet valamely kibocsátást az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (3) bekezdése második albekezdése rendelkezéseinek megfelelően minősített, és az EKB úgy ítéli meg, hogy a jelentős felügyelt szervezet által az említett albekezdés b) pontjának megfelelően tett bejelentés eleget tesz a bejelentési követelményeknek.”

    b)

    A szöveg a következő f) ponttal egészül ki:

    „f)

    olyan módosítások, amelyek kizárólag az EKB által korábban jóváhagyott egyesülésből vagy szétválásból következő változásokat tükröznek.”

    2. cikk

    Átmeneti rendelkezés

    Továbbra is az (EU) 2019/322 határozat (EKB/2019/4) módosítás nélküli rendelkezéseit kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyekben az említett határozat módosítás nélküli 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő bármely művelet jóváhagyása iránti kérelmet e határozat hatálybalépése előtt nyújtották be az EKB-hoz.

    3. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. augusztus 3-án.

    az EKB elnöke

    Christine LAGARDE

    (1)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

    (2)  HL L 141., 2017.6.1., 14. o.

    (3)  Az Európai Központi Bank (EU) 2019/322 határozata (2019. január 31.) a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében a határozathozatali hatáskör átruházásáról (EKB/2019/4) (HL L 55., 2019.2.25., 7. o.).

    (4)  Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1015 határozata (2020. június 24.) az Európai Központi Bank és a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) közötti szoros együttműködés létrehozásáról (EKB/2020/30) (HL L 224I, 2020.7.13., 1. o.).

    (5)  Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1016 határozata (2020. június 24.) az Európai Központi Bank és a Hrvatska Narodna Banka közötti szoros együttműködés létrehozásáról (EKB/2020/31) (HL L 224I, 2020.7.13., 4. o.).

    (6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/876 rendelete (2019. május 20.) az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 1. o.).

    Top