(1)

Az Egyesült Királyság 2019. szeptember 20-án értesítette a Bizottságot, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségét (a továbbiakban: „az ügynökség”) és a többi tagállamot arról, hogy az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése alapján mentesítést adott az Egyesült Királyság területén belül 3000 láb közepes tengerszint feletti magasságban és D osztályú légtérben közlekedő légi járművek üzemeltetőinek a 923/2012/EU végrehajtási rendelet (2) mellékletének SERA.5005 a) pontjában (Látvarepülési szabályok [VFR]) rögzített követelmények alól. A mentesítésről szóló értesítésben többek között az áll, hogy az előző azonos, a Bizottságnak 2019. április 17-én bejelentett mentesítést szeptember 12-i hatállyal visszavonták.

(2)

A fenti mentesítés akkor megengedett, ha a légi jármű üzemeltetésére vonatkozó alábbi követelmények együtt teljesülnek: a légi jármű i) csak nappal közlekedik, ii) legfeljebb 140 csomós, műszer szerinti sebességgel közlekedik, amely lehetővé teszi az egyéb forgalom vagy akadályok időbeni észlelését és az összeütközés elkerülését, iii) felhőkön kívül, a felszín látásával közlekedik, és ha nem helikopter, a látástávolság legalább 5 km, ha pedig helikopter, a látástávolság legalább 1500 m.

(3)

Az Egyesült Királyság ezt a mentesítést azért adta, hogy megkönnyítse a biztonságos átállást a felülvizsgált magas szintű cselekvési tervében foglalt jövőbeli légtérkövetelményekre, és különösen azért, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre végrehajtani a légiforgalmi szolgálat azon eljárási változtatásait, melyekre azért van szükség, hogy a vonatkozó SERA-követelményeket biztonságosan lehessen alkalmazni és korszerűsíteni lehessen a légtérhasználatot. Végezetül, az Egyesült Királyság értesítésében ismertette a szóban forgó mentesítést kísérő különböző kockázatcsökkentő intézkedéseket.

(4)

A mentesítés a 2019. szeptember 12. és 2020. március 25. közötti időszakra szól. 2014 óta az Egyesült Királyság nyolc mentesítést (3) adott a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének SERA.5005 a) pontjában foglalt követelmények alól, és e mentesítések összesített időtartama hatvanegy hónap. Annak az elvnek az alapján, miszerint az új előírások azonnal alkalmazandók egy, a régi előírás érvényességi ideje alatt létrejött tényállás jövőbeni kihatásaira, az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikkének (2) bekezdésében említett nyolc hónapos időszak kiszámításához figyelembe kell venni az említett rendelet hatálybalépése előtti időszakokat. Ezt figyelembe véve az ügynökség értékelte, hogy teljesülnek-e az említett rendelet 71. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek, és arra a következtetésre jutott, hogy néhány nem teljesül közülük.

(5)

A Bizottság egyetért az ügynökség ajánlásával.

(6)

Az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok bármely, a rendelet hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy részére csak „az e személyeket érintő, előre nem látható kényszerítő körülmények vagy e személyeknek az üzemben tartással kapcsolatos sürgős igényei esetén” adhatnak mentesítést, és csak akkor, ha az említett cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott feltételek mindegyike teljesül.

(7)

A Bizottság úgy véli, hogy a mentesítés nem felel meg az „üzemben tartással kapcsolatos sürgős igény[ek]re” vonatkozó feltételnek. Ezt a következtetést megerősíti az a tény is, hogy 2014. november 13. óta újból és újból megadásra került ugyanaz a típusú mentesítés. A mentesítés folyamatos ismétlődése azt jelzi, hogy a mentesítés időtartama nem korlátozott, és hogy a mentesítés valós célja az, hogy hosszú távú eltérést biztosítson a SERA.5005 a) pontban foglalt követelmények alkalmazásától, nem pedig az, hogy kezelje egy, a szóban forgó rendelkezések hatálya alá tartozó személy üzemben tartással kapcsolatos sürgős igényeit. Nem változtat továbbá ezen a következtetésen az, hogy értesítésében az Egyesült Királyság azt állította, hogy nem írta elő a felhőzettől való minimumtávolságot a D osztályú légtérben, és kijelentette, hogy intézkedéseket fog hozni azért, hogy hosszú távon megfeleljen a 923/2012/EU végrehajtási rendeletnek.

(8)

A fentiekre figyelemmel nincs szükség arra, hogy a Bizottság kiértékelje, teljesülnek-e az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikke (1) bekezdésének a)-d) pontjában rögzített feltételek. A Bizottság mindazonáltal a következő észrevételeket teszi.

(9)

A Bizottság úgy véli, hogy a mentesítés nem felel meg az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételnek, mert a mentesítést kiváltó igények kielégíthetők más, a rendeletnek megfelelő módon. Ellentétben azzal, amit az Egyesült Királyság állít, a 923/2012/EU végrehajtási rendelet a mentesítés megadása nélkül is lehetővé teszi az igények megfelelő kielégítését. Az említett rendelet SERA.5010 pontja (Különleges látva repülés az irányítói zónákban) lehetővé teszi a „különleges VFR-repüléseket” az adott irányítói körzetben látási meteorológiai körülményeknél rosszabb meteorológiai körülmények között, amennyiben ezeket a repüléseket a légiforgalmi irányítók engedélyezték. Alternatív esetben, ha egy adott légtérben olyan műveleteket kell végezni, amelyek a légtérosztály tekintetében kevésbé szigorú feltételek mellett is elvégezhetők, szóba jöhetnek a következő megoldások: az érintett légtér osztályának módosítása, vagy a légtérkorlátozások vagy légtérfoglalások által érintett légtérrész áttervezése, vagy kevésbé korlátozó légtérosztályba tartozó légtérsávok (pl. folyosók) létrehozása a SERA.6001 a) pontban előírtak szerint.

(10)

Végezetül, a mentesítés nem felel meg a biztonsági követelményeknek, sem pedig az (EU) 2018/1139 rendelet alapvető követelményeinek. E tekintetben a Bizottság hivatkozik a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének SERA.5005 a) pontjában foglalt követelmények alóli mentesítésről szóló korábbi határozatára (4) ((11)–(13) preambulumbekezdés).

(11)

Következésképpen a 2019. április 17-én bejelentett mentesítés hátrányosan befolyásolná a biztonság szintjét, és nem lenne összhangban az (EU) 2018/1139 rendelet általános biztonsági célkitűzéseivel.

(12)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Bizottságnak a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének SERA.5005 a) pontjában foglalt követelmények alóli mentesítésről szóló korábbi határozata (5) értelmében az Egyesült Királyság köteles volt a mentesítést visszavonni, ahelyett, hogy annak alkalmazását időben kiterjesztette volna, ahogyan azt tette.

(13)

Az Egyesült Királyság 2017. március 29-én az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. Az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése értelmében a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések a kilépő államra többé már nem alkalmazhatók, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. A határidőt háromszor meghosszabbították, legutóbb az (EU) 2019/1810 európai tanácsi határozattal (6) legkésőbb 2020. január 31-ig.

(14)

2019. január 11-én a Tanács az (EU) 2019/274 határozattal (7) engedélyezte a tárgyalók szintjén 2018. november 14-én elfogadott, kilépésről rendelkező megállapodás aláírását. Az Unió megerősítette, hogy készen áll gyorsan aláírni és megkötni a kilépésről rendelkező megállapodást, amennyiben azt az Egyesült Királyság parlamentje jóváhagyja. A kilépésről rendelkező megállapodás (8) negyedik része a megállapodás hatálybalépésének napján kezdődő átmeneti időszakról rendelkezik, amelynek ideje alatt az uniós jog a megállapodásban foglaltak szerint továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

(15)

E határozat minden esetben addig alkalmazandó, ameddig az uniós jog alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban,