(1)

A 2603/2000/EK rendelettel (2) a Tanács végleges kiegyenlítő vámot vetett ki a többek között Indiából származó polietilén-tereftalát (a továbbiakban: PET) behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat).

(2)

Az 1645/2005/EK rendelettel (3) a Tanács módosította az Indiából származó PET behozatala tekintetében hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések szintjét. A Tanács a módosításokat az alaprendelet 20. cikke alapján indított gyorsított felülvizsgálat nyomán fogadta el.

(3)

Hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács a 193/2007/EK rendelettel (4) további öt évre végleges kiegyenlítő vámokat vetett ki.

(4)

Ezt követően a kiegyenlítő intézkedéseket – részleges időközi felülvizsgálatok nyomán – az 1286/2008/EK rendelet (5) és a 906/2011/EU végrehajtási rendelet (6) módosította.

(5)

Egy későbbi részleges időközi felülvizsgálatot az 559/2012/EU végrehajtási rendelet (7) a hatályban lévő intézkedések módosítása nélkül megszüntetett.

(6)

Újabb hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács a 461/2013/EK rendelettel (8) további öt évre végleges kiegyenlítő vámokat vetett ki.

(7)

A Bizottság a 2000/745/EK határozattal (9) elfogadott három indiai exportáló gyártó által a minimális importárra vonatkozóan felajánlott kötelezettségvállalást. A Bizottság a kötelezettségvállalások elfogadásakor fennálló körülmények megváltozása miatt a 2014/109/EU végrehajtási határozattal (10) visszavonta a kötelezettségvállalások elfogadását.

(8)

Az (EU) 2015/1350 rendelettel (11) a Tanács két részleges időközi felülvizsgálat nyomán módosította az Indiából származó PET behozatala tekintetében hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések szintjét.

(9)

Az (EU) 2018/1468 végrehajtási rendelettel (12) a Bizottság két részleges időközi felülvizsgálat nyomán módosította a hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések szintjét.

(10)

A jelenleg hatályban levő intézkedéseket az (EU) 2018/1468 bizottsági végrehajtási rendelettel módosított 461/2013/EU tanácsi rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámok alkotják (a továbbiakban: hatályban lévő intézkedések). Az intézkedéseket az egyénileg megnevezett indiai gyártók esetében tonnánként 0 EUR és 74,6 EUR közötti, minden más gyártó esetében pedig tonnánként 69,4 EUR nagyságú mértékvám alkotja.

(11)

Az Indiából (a továbbiakban: érintett ország) származó PET behozatalára vonatkozóan hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (13) közzétételét követően a Bizottsághoz felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 18. cikke alapján.

(12)

A kérelmet az Európai Polietilén-tereftalát-gyártók Bizottsága (C.P.M.E. aisbl, a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be, amely a PET teljes uniós termelésének több mint 80 %-át képviseli.

(13)

A kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatás és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(14)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindítását megelőzően a Bizottság az alaprendelet 22. cikkének (1) bekezdésével és 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban értesítette az indiai kormányt arról, hogy megfelelően dokumentált felülvizsgálati kérelmet kapott, és felkérte arra, hogy segítsen konzultációk keretében a felülvizsgálati kérelem tartalma tekintetében tisztázni a helyzetet és kölcsönösen elfogadható megoldást találni. Az indiai kormány kérte a konzultációk megszervezésére meghatározott határidő egy héttel történő meghosszabbítását. A Bizottság meghosszabbította a határidőt. Ugyanakkor azonban a vizsgálat jogi határidőire való tekintettel a hatályvesztési felülvizsgálat megindításának felfüggesztésére nem volt mód. Ezért a Bizottság 2018. május 22-én megindította a hatályvesztési felülvizsgálatot, és még aznap tájékoztatta erről az indiai kormányt. A Bizottság arról is tájékoztatta az indiai kormányt, hogy a szubvencióellenes kérelem kapcsán megfogalmazandó észrevételeit ettől függetlenül figyelembe fogja venni a vizsgálatban, és a konzultációkra ettől függetlenül a lehető leghamarabb sor kerülhet. Azonban a kezdeményezett konzultációkkal kapcsolatban a Bizottság nem kapott visszajelzést az indiai kormánytól.

(15)

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2018. május 22-én egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (14) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását. Tekintettel az alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdésére, a Bizottság feljegyzést készített a bizonyítékok elegendő voltáról, és ebben ismertette a Bizottság rendelkezésére álló és a vizsgálat megindítását megalapozó összes bizonyítékkal kapcsolatos értékelését.

(16)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az egyik érdekelt fél tájékoztatást kért a kérelmező legitimációjával kapcsolatban. A Bizottság megjegyzi, hogy az érdekelt fél az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.5. pontjában az észrevételek benyújtására vonatkozóan kitűzött határidő után adta elő kérését. Mindazonáltal a legitimációs szakasszal kapcsolatban az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában rendelkezésre álló válaszok megerősítették, hogy a kérelmező teljesítette a legitimációs követelményeket. Ezért a Bizottság a fél felvetését elutasította.

(17)

A Bizottság 2019. március 25-én az alaprendelet 19. cikkének (1) bekezdése alapján felülvizsgálatot indított. (15) Ez a felülvizsgálat az intézkedések formájára korlátozódik. Ebből következően az e rendelettel meghosszabbított intézkedések formáját a folyamatban lévő felülvizsgálat befolyásolhatja.

(18)

A támogatás folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2017. április 1-jétől2018. március 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(19)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket a vizsgálatban való részvételre. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, a többi ismert uniós gyártót, az exportáló gyártókat, az érintettként ismert uniós importőröket és felhasználókat, valamint az indiai hatóságokat a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(20)

Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Az érdekelt felek arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban kérjék a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(21)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(22)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az alaprendelet 27. cikkével összhangban a Bizottság a mintát – a földrajzi helyet is figyelembe véve – a termelés és az értékesítés azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók termelése a teljes uniós termelés mintegy 37 %-át tette ki. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel, ezért a mintát a Bizottság végleges mintaként megerősítette. A minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak tekinthető.

(23)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes független importőrt/felhasználót a vizsgálatban való részvételre. A Bizottság felkérte ezeket a feleket, hogy jelentkezzenek, és egyúttal bocsássák a Bizottság rendelkezésére vállalataikról az eljárás megindításáról szóló értesítés II. mellékletében kért információkat. Két importőr jelentkezett. A Bizottság felkérte őket, hogy az együttműködés keretében töltsék ki a kérdőívet. Azonban a Bizottság által elküldött kérdőívre egyik importőr sem választolt.

(24)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes exportáló gyártót a vizsgálatban való részvételre. A Bizottság felkérte ezeket a feleket, hogy jelentkezzenek, és egyúttal a bocsássák a Bizottság rendelkezésére vállalataikról az eljárás megindításáról szóló értesítés I. mellékletében kért információkat. Három exportáló gyártó jelentkezett. A Bizottság felkérte őket, hogy az együttműködés keretében töltsék ki a kérdőívet.

(25)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő három uniós gyártónak, az indiai kormánynak, valamint annak a három exportáló gyártónak és két importőrnek, amelyek az eljárás megindítása után jelentkeztek.

(26)

A kérdőívre a mintában szereplő három uniós gyártó, a kérelmező, egy uniós nyersanyaggyártó, az indiai kormány és két indiai exportáló gyártó válaszolt. A jelentkező importőrök nem válaszoltak a kérdőívre.

(27)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a támogatás és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az Unió érdekét. Emellett a Bizottság ellenőrző látogatást tett Újdelhiben az indiai kormánynál.

(28)

Az alaprendelet 26. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(29)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos az eredeti vizsgálat keretében vizsgált termékkel: az Indiából származó, jelenleg a 3907 61 00 KN-kód alá tartozó polietilén-tereftalát (PET) az ISO 1628-5 szabvány szerint legalább 78 ml/g viszkozitással (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(30)

Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező, Indiában gyártott és az Unióba exportált termék, valamint az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék alapvető fizikai és kémiai tulajdonságai, valamint alapvető felhasználási területei azonosak. Ezért ezeket a termékeket a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékeknek tekintette.

(31)

A korábbi felülvizsgálatok keretében vizsgált támogatások, a felülvizsgálati kérelemben található információk, az indiai kormány és az érintett exportáló gyártók által szolgáltatott információk, valamint a kérdőívekre adott válaszok alapján a Bizottság a következő, állítólagosan támogatási programokat tartalmazó intézkedéseket vizsgálta meg:

nemzeti szintű támogatási programok:

(32)

Az alaprendelet 18. cikke szerint a Bizottságnak azt kell megvizsgálnia, hogy – az összegtől függetlenül – van-e bizonyíték a támogatás folytatódására. Annak megállapítása után, hogy az eredeti vizsgálat nyomán kiegyenlített legfontosabb támogatások többsége esetében a támogatás folytatódott, a panaszos állítása szerinti többi támogatás vizsgálatára már nem volt szükség.

(33)

A fenti preambulumbekezdésben megjelölt és a múltban kiegyenlített támogatások az alábbi szakpolitikai dokumentumokon és jogszabályokon alapulnak.

(34)

Az előzetes engedélyezési rendszer, a beruházási javak exportösztönzési rendszere és az indiai árukiviteli rendszer a külkereskedelem fejlesztéséről és szabályozásáról szóló 1992. évi törvényen (Foreign Trade [Development and Regulation] Act 1992 [No. 22 of 1992], a továbbiakban: külkereskedelmi törvény) alapul, amely 1992. augusztus 7-én lépett hatályba. A külkereskedelmi törvény feljogosítja az indiai kormányt, hogy az export-import politikával kapcsolatban közleményeket adjon ki. Ezek összefoglalása a Kereskedelmi Minisztérium által ötévente kiadott és rendszeresen aktualizált úgynevezett külkereskedelem-politikai dokumentumokban (Foreign Trade Policy Documents) található.

(35)

A felülvizsgálati időszak szempontjából két külkereskedelem-politikai dokumentum lényeges: a 2015–2020. évi külkereskedelem-politikai dokumentum (a továbbiakban: 2015–2020. évi KPD), valamint a 2015–2020. évi aktualizált külkereskedelem-politikai dokumentum (a továbbiakban: 2015–2020. évi AKPD). Az utóbbi 2017. december 5-én lépett hatályba. Az indiai kormány a 2015–2020. évi KPD-re irányadó eljárásokat a 2015–2020. évi eljárási kézikönyvben (a továbbiakban: 2015–2020. évi EK), a 2015–2020. évi AKPD-re irányadó eljárásokat pedig a 2015–2020. évi aktualizált eljárási kézikönyvben (a továbbiakban: 2015–2020. évi AEK) határozza meg. Az utóbbi 2017. december 5-én lépett hatályba.

(36)

Az előzetes engedélyezési rendszer, a beruházási javak exportösztönzési rendszere és az indiai árukiviteli rendszer a 2015–2020. évi KPD-n és a 2015–2020. évi AKPD-n, valamint a 2015–2020. évi EK-n és a 2015–2020. évi AEK-n alapul.

(37)

A vámvisszatérítési rendszer az 1962. évi vámtörvény (Customs Act of 1962) 75. szakaszán, az 1944. évi központi jövedékiadó-törvény (Central Excise Act of 1944) 37. szakaszán, az 1994. évi pénzügyi törvény (Financial Act of 1994) 93.A és 94. szakaszán, valamint a vámok, a központi jövedéki adó és a szolgáltatási adó visszatérítéséről szóló 1995. évi szabályzaton (Customs, Central Excise Duties and Service Tax Drawback Rules of 1995) alapul. A visszatérítési rátákat időszakosan teszik közzé.

(38)

Gudzsarát állam villamosenergia-adómentességi rendszere Gudzsarát állam 1958. évi villamosenergiaadó-törvénye (Gujarat Electricity Duty Act, 1958) 3. szakasza (2) bekezdése vii. és viii. alpontjának mindenkor hatályos, Gudzsarát állam Kormányzati Közlönyében (Gujarat Government Gazette) közzétett változatán alapul.

(39)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban az előzetes engedélyezési rendszert egyetlen együttműködő exportáló gyártó vette igénybe.

(40)

A rendszer részletes leírását a 2015–2020. évi KPD és a 2015–2020. évi AKPD 4.03–4.24. szakasza, valamint a 2015–2020. évi EK és a 2015–2020. évi AEK 4.04–4.52. szakasza tartalmazza.

(41)

Az előzetes engedélyezési rendszer a (42) preambulumbekezdésben részletesebben is ismertetett hat alrendszerből áll. Ezek az alrendszerek több más szempont mellett az igénybevételi jogosultságot illetően is eltérnek egymástól. Az előzetes engedélyezési rendszer „tényleges export” és „éves igény” alrendszerének igénybevételére a gyártó-exportőrök és a támogató gyártókhoz „kötődő” kereskedő-exportőrök jogosultak. Az előzetes engedélyezési rendszer „közbenső beszállítás” alrendszerének igénybevételére a végső exportőr részére szállító gyártó-exportőrök jogosultak. Az előzetes engedélyezési rendszer „kváziexport” alrendszerének igénybevételére a 2015–2020. évi KPD és a 2015–2020. évi AKPD 7.02. szakaszában említett „kváziexport”-kategóriák esetében – például az exportorientált egységek számára – beszállítást végző fővállalkozók jogosultak. Végezetül az „előzetes mentesítő határozat” és a „fedezett belföldi akkreditív” alrendszer keretében a kváziexport esetében igénybe vehető kedvezményekre a gyártó-exportőrök közbenső beszállítói jogosultak.

(42)

Az előzetes engedélyek az alábbi esetekben adhatók ki.

(43)

„Tényleges export”: Ez a fő alrendszer. Lehetővé teszi az egy meghatározott exporttermék gyártásához szükséges inputanyagok vámmentes behozatalát. A „tényleges” jelző arra utal, hogy az exportterméknek ténylegesen el kell hagynia India területét. Az engedély meghatározza az engedélyezett import mennyiségét és az exportkötelezettséget, beleértve az exporttermék fajtáját is.

(44)

„Éves igény”: Ez az engedély nem egy adott exporttermékre, hanem egy szélesebb termékcsoportra (például vegyi és kapcsolódó termékek) vonatkozik. Az engedély jogosultja – a korábbi exportteljesítménye alapján megállapított értékhatárig – vámmentesen importálhatja az adott termékcsoportba tartozó termék gyártásához szükséges valamennyi inputot. Az engedély jogosultja az adott termékcsoportba tartozó, a vámmentes anyag felhasználásával gyártott bármely terméket exportálhatja.

(45)

„Közbenső beszállítás”: Ez az alrendszer azokat az eseteket öleli fel, amikor két gyártó szándékozik ugyanazt az exportterméket gyártani, és felosztják egymás között a gyártási folyamatot. A közbenső terméket előállító gyártó-exportőr az inputanyagokat vámmentesen importálhatja, és ebből a célból a rendszer keretében a közbenső beszállításokra előzetes engedélyt igényelhet. A végső exportőr befejezi a gyártást, és köteles a készterméket exportálni.

(46)

„Kváziexport”: Ez az alrendszer lehetővé teszi a fővállalkozó számára, hogy a „kváziexportként” értékesített áruk előállításához szükséges inputokat vámmentesen importálja. Az indiai kormány szerint a kváziexport azokat az ügyleteket jelenti, amelyekben a szállított áru nem hagyja el az ország területét. Több különböző szállítási kategóriát tekintenek kváziexportnak, de az árukat mindegyik esetben Indiában kell előállítani; ide tartozik például az exportorientált egység vagy a különleges gazdasági övezetben működő vállalat számára végzett áruszállítás.

(47)

„Előzetes mentesítő határozat”: Az előzetes engedély jogosultjának, amennyiben közvetlen import helyett belföldi forrásból kíván inputot beszerezni, lehetősége van arra, hogy azt előzetes mentesítő határozat alapján szerezze be. Ilyenkor az előzetes engedélyt előzetes mentesítő határozatként hitelesítik, és a benne meghatározott áruk szállításakor végzett felülhitelesítéssel a jogosultság átszáll a belföldi beszállítóra. Az előzetes mentesítő határozat felülhitelesítése feljogosítja a belföldi beszállítót a 2015–2020. évi KPD és a 2015–2020. évi AKPD 7.03. szakasza értelmében a kváziexport esetében igénybe vehető kedvezményekre (az előzetes engedélyezési rendszer „közbenső beszállítás” és „kváziexport” alrendszerének igénybevételére, a kváziexport esetében járó export-visszatérítésre, valamint a végső jövedéki adó visszatérítésére). Az előzetes mentesítő határozatok rendszere a beszállítónak juttatja vissza az adókat és a vámokat, nem pedig a vám jóváírása vagy visszafizetése formájában a végső exportőrnek. Az adók és a vámok visszatérítése belföldi és importált inputok esetében egyaránt igénybe vehető.

(48)

„Fedezett belföldi akkreditív”: Ez az alrendszer szintén az előzetes engedély jogosultjának végzett belföldi szállításokra vonatkozik. Az előzetes engedély jogosultja felkérheti a bankot egy belföldi akkreditívnek a belföldi beszállító javára történő megnyitására. Az engedélyt a bank közvetlen import esetében kizárólag az importálás helyett belföldről beszerzett áruk értéke és mennyisége tekintetében érvényesíti. Az engedély feljogosítja a belföldi beszállítót a 2015–2020. évi KPD és a 2015–2020. évi AKPD 7.03. szakasza értelmében a kváziexport esetében igénybe vehető kedvezményekre (az előzetes engedélyezési rendszer „közbenső beszállítás” és „kváziexport” alrendszerének igénybevételére, a kváziexport esetében járó export-visszatérítésre, valamint a végső jövedéki adó visszatérítésére).

(49)

A Bizottság megállapította, hogy a rendszert igénybe vevő egyetlen együttműködő exportáló gyártó az első alrendszer („tényleges export”) keretében kapott kedvezményeket a felülvizsgálati időszak alatt. Ezért az igénybe nem vett többi alrendszer kiegyenlíthetőségét nem szükséges megállapítani.

(50)

Az előzetes engedély jogosultjának jogszabályban előírt kötelezettsége, hogy az indiai hatóságok általi ellenőrzés céljából a vámmentesen importált vagy belföldről beszerzett áruk felhasználásáról valósághű és megfelelő nyilvántartást, azaz tényleges felhasználás-nyilvántartást vezessen meghatározott formátumban (lásd a 2015–2020. évi EK és a 2015–2020. évi AEK 4.51. szakaszát és 4.H függelékét). Ezt a nyilvántartást független okleveles könyvvizsgálónak vagy kontrollernek kell ellenőriznie, aki igazolást ad ki arról, hogy megtörtént az előírt nyilvántartások és a vonatkozó dokumentumok vizsgálata, és a 4.H függelék alapján szolgáltatott információk minden tekintetben valósághűek és helytállóak.

(51)

A felülvizsgálati időszakban az érintett vállalat által igénybe vett „tényleges export” alrendszer alkalmazásával összefüggésben megemlítendő, hogy az indiai kormány mind az engedélyezett import, mind az exportkötelezettség mennyiségét és értékét rögzíti és feltünteti az engedélyen. Emellett a behozatalkor és a kivitelkor a kormánytisztviselők dokumentálják az engedélyen a megfelelő ügyleteket. Az előzetes engedélyezési rendszer keretében engedélyezett import mennyiségét az indiai kormány standard input-output normák alapján határozza meg, amelyek a legtöbb termékre, így a felülvizsgálat tárgyát képező termékre is rendelkezésre állnak.

(52)

Az importált inputanyagok nem ruházhatók át, és azokat az adott exporttermék előállításához kell felhasználni. Az exportkötelezettséget egy meghatározott, az engedély kiadásától számított időkereten belül kell teljesíteni (18 hónap, amely két alkalommal, egyenként 6 hónappal meghosszabbítható).

(53)

Az importált inputok és az exportált késztermékek között nem kell egyértelmű kapcsolatnak lennie. Az importált elszámolható inputanyagok a felülvizsgálat tárgyát képező terméktől eltérő termék előállításához is felhasználhatók. Emellett lehetőség van a különböző termékekre vonatkozó engedélyek egyesítésére. Ez azt jelenti, hogy az egy adott termékre az előzetes engedélyezési rendszer keretében kiadott engedélyben megjelölt export feljogosíthat az egy másik termékre az előzetes engedélyezési rendszer keretében kiadott engedélyben megjelölt inputok vámmentes importjára.

(54)

A vizsgálat során kiderült, hogy az exportáló gyártó által felhasznált, az előzetes engedélyezési rendszer keretében kiadott engedélyek egyike sem került még lezárásra. Emellett az exportáló gyártó nem rendelkezett független okleveles könyvvizsgáló által ellenőrzött felhasználás-nyilvántartással. Ezért, bár elmagyarázta, hogy az inputok felhasználását felhasználási tényezők alapján jelentette, az exportáló gyártó az előzetes engedélyezési rendszer keretében kiadott engedélyeivel kapcsolatban nem tudott 4.H függelékeket bemutatni.

(55)

A behozatalivám-mentesség az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül, mert az indiai kormány által nyújtott pénzügyi hozzájárulást képez, tekintettel arra, hogy egyébként megfizetendő vámbevétel elengedését jelenti, és a vizsgált exportőrt – likviditásának javításán keresztül – gazdasági előnyhöz juttatja.

(56)

Az előzetes engedélyezési rendszer „tényleges export” alrendszerének igénybevétele a jogszabályok szerint az exportteljesítmény függvénye, ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedi és kiegyenlíthető. Exportra vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül a rendszer keretében egyetlen vállalat sem juthat gazdasági előnyhöz.

(57)

A szóban forgó alrendszer nem tekinthető az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében megengedhető vámkedvezményrendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. Az alrendszer nem felel meg az alaprendelet I. mellékletének i) pontjában, II. mellékletében (a vámkedvezmény fogalommeghatározása és szabályai) és III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény fogalommeghatározása és szabályai) megállapított szabályoknak. Az indiai kormány nem alkalmazott ténylegesen ellenőrzési rendszert vagy eljárást annak igazolására, hogy az inputokat valóban az exportált termék gyártásához használták-e fel, és ha igen, milyen mennyiségben (az alaprendelet II. mellékletének 4. pontja; a helyettesítő vámkedvezményrendszerek esetében az alaprendelet III. mellékletének II.2. pontja). A Bizottság továbbá úgy ítéli meg, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó input-output normák nem kellően pontosak, és önmagukban nem alkothatnak a tényleges felhasználás ellenőrzésére szolgáló rendszert, mert nem teszik lehetővé az indiai kormány számára annak kellő pontosságú ellenőrzését, hogy az exporttermék előállításához mennyi inputot használtak fel. Továbbá az indiai kormány nem végzett további vizsgálatokat a ténylegesen érintett inputokra vonatkozóan, ahogyan ténylegesen alkalmazott ellenőrzési rendszer hiányában el kellene járni (az alaprendelet II. mellékletének 5. pontja és III. mellékletének II.3. pontja).

(58)

Az alrendszer ezért kiegyenlíthető.

(59)

Megengedhető vámkedvezményrendszer vagy helyettesítő vámkedvezményrendszer hiányában a Bizottság ellenőrizte az érintett inputok tényleges felhasználási arányait. A Bizottság megállapította, hogy a tényleges felhasználási arány valamivel elmaradt az input-output norma szerintitől. Bár a vállalat előadta, hogy az érintett engedélyeket a tényleges felhasználás alapján fogja lezárni, ezért nem fog túlzott mértékű visszatérítésben részesülni, az ellenőrzés időpontjáig egyetlen engedélyt sem zárt le, így a Bizottság ezt nem tudta ellenőrizni. Mivel az engedélyeket input-output norma alapján adták ki, a vállalatnak ténylegesen alkalmazott ellenőrzési rendszer hiányában lehetősége van arra, hogy az input-output norma szerinti felhasználási arány alapján zárja le őket. Ebben az esetben a tényleges felhasználási arány és az input-output normán alapuló felhasználási arány közötti különbség olyan többlet-visszatérítést eredményezne, amely az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében kiegyenlíthető támogatásnak minősülne.

(60)

Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően a többlet-visszatérítést részarányosan szét kell osztani a felülvizsgálat tárgyát képező termék felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalmára, tekintettel arra, hogy a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és odaítélése nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított termékek mennyisége szerint történt.

(61)

Az input-output norma szerinti és a tényleges felhasználási arány közötti különbség csekély volta miatt a többlet-visszatérítés – és ebből következően a kiegyenlíthető támogatás összege – akkor is csekély lett volna, ha a vállalat a teljes engedélyt az input-output norma alapján zárta volna le. A Bizottság ennek alapján megállapította, hogy a rendszer keretében a felülvizsgálati időszakban nyújtott támogatások mértéke elhanyagolható, de pozitív volt. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a támogatás továbbra is kiegyenlíthető.

(62)

A Bizottság megállapította, hogy az együttműködő exportáló gyártók a felülvizsgálati időszakban igénybe vették a vámvisszatérítési rendszert.

(63)

A felülvizsgálati időszakban alkalmazandó jogalap a vámok és a központi jövedéki adó visszatérítéséről szóló 1995. évi szabályzatnak a 2006-os módosítás szerinti változata (16) (a továbbiakban: 1995. évi szabályzat) volt, amely helyett később elfogadták a vámok és a központi jövedéki adó visszatérítéséről szóló 2017. évi szabályzatot (17) (a továbbiakban: 2017. évi szabályzat), amely 2017. október 1-jén lépett hatályba. A vámvisszatérítési rendszer keretében alkalmazandó számítási módszert az 1995. évi szabályzat 3. szakaszának (2) bekezdése határozza meg. Az 1995. évi szabályzat 12. szakasza (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerint az exportáló gyártóknak a rendszer igénybevételéhez kérelmet kell benyújtaniuk. A 2017. évi szabályzatban ezek a szabályok változatlanok maradtak, és a 3. szakasz (2) bekezdésének, illetve a 13. szakasz (1) bekezdése a) pontja ii. alpontjának felelnek meg.

(64)

Emellett a 3. szakasz (2) bekezdésével, valamint a 12. szakasz (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerinti, az exportőrök által megteendő nyilatkozattal összefüggésben alkalmazandó végrehajtási szabályokat a 24/2001. sz. körrendeletben (18) foglalt konkrét utasítások határozzák meg.

(65)

Az 1995. évi szabályzat 4. szakasza szerint a 3. szakasz alapján meghatározott összegeket vagy rátákat a központi kormányzat felülvizsgálhatja. Ezeket az összegeket vagy rátákat a kormány több ízben módosította; a ráták két legutóbbi módosítása a 2015. november 16-i 110/2015 – CUSTOMS (N.T.) sz. közleménnyel (19) és a 2016. október 31-i 131/2016 – CUSTOMS (N.T.) sz. közleménnyel (20) történt. E módosítások nyomán a felülvizsgálati időszakban a felülvizsgálat tárgyát képező termék FOB-alapon meghatározott értékére alkalmazandó ráta 1,5 % volt.

(66)

A rendszer igénybevételére minden gyártó-exportőr és kereskedő-exportőr jogosult.

(67)

A rendszer keretében minden, a rendszer hatálya alá tartozó terméket exportáló vállalat az exportált termék FOB-alapon meghatározott bejelentett értékének egy meghatározott százalékával megegyező összeg visszatérítésére jogosult. A vámok és a központi jövedéki adó visszatérítéséről szóló szabályzat 3. szakaszának (2) bekezdése meghatározza a támogatás összegének számítási módját:

(68)

Más szóval az indiai kormány a visszatérítendő összeget az importált nyersanyagok után fizetett vám iparági átlagértékére és az indiai kormány által a rendszer hatálya alá tartozó exportáruk gyártóira nézve reprezentatívnak tekintett átlagos iparági felhasználási arányra alapozta. Ezután az indiai kormány a visszatérítendő összeget a rendszer hatálya alá tartozó exportált termékek átlagos exportértékének százalékában fejezi ki.

(69)

Az indiai kormány e százalék alapján határozza meg azon vámvisszatérítés összegét, amely minden arra jogosult exportőrt megillet. A rendszer keretében adott visszatérítés rátáját az indiai kormány termékenként határozza meg. Ahogyan azt a (65) preambulumbekezdésben már említettük, a felülvizsgálat tárgyát képező termékre a felülvizsgálati időszakban 1,5 %-os ráta vonatkozott.

(70)

Ahhoz, hogy a rendszerben részt vehessen, a vállalatnak exportálnia kell. Amikor egy szállítmány adatait rögzítik a vámhatóság számítógépes rendszerében, jelzik, hogy az exportra a vámvisszatérítési rendszer keretében kerül sor, és visszavonhatatlanul rögzítik a vámvisszatérítési rendszer keretében visszatérítendő összeget. Miután a fuvarozó kitöltötte az általános exportnyilatkozatot (Export General Manifest), és a vámhatóság meggyőződött arról, hogy az általános exportnyilatkozaton és a fuvarokmányon szereplő adatok megfelelnek egymásnak, minden feltétel teljesül a visszatérítendő összeg akár az exportőr bankszámlájára közvetlen utalással, akár intézvényezés útján történő kifizetésének engedélyezéséhez.

(71)

Az exportőrnek emellett a banki megvalósulási bizonylat (Bank Realisation Certificate) segítségével igazolnia kell, hogy hozzájutott az exportból származó bevételhez. Ez a dokumentum a visszatérítendő összeg kifizetése után is benyújtható, de ha az exportőr meghatározott határidőn belül nem nyújtja azt be, a kifizetett összeget az indiai kormány visszafizetteti.

(72)

A visszatérített összeg tetszőleges célra felhasználható, és az indiai számviteli standardok szerint az exportkötelezettség teljesítésekor a kereskedelmi számlákban eredményszemléleti alapon elszámolható bevételként.

(73)

A vonatkozó jogszabályok és közigazgatási utasítások értelmében az indiai vámhatóság nem követelhet bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a vámvisszatérítést igénylő exportőrnek az exportált termék gyártásához szükséges nyersanyagok vonatkozásában vámfizetési kötelezettsége keletkezett vagy fog keletkezni. (21) Emellett az ellenőrző látogatás során az indiai kormány megerősítette, hogy a 3. szakasz (2) bekezdése szerint a fentieknek megfelelően meghatározott teljes támogatási ráta vonatkozik azokra a vállalatokra is, amelyek az exportált PET előállításához felhasznált nyersanyagokat kizárólag belföldi beszállítóktól szerzik be. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a gyakorlatban pontosan ez történt az egyik együttműködő exportőr esetében, amely annak ellenére vette igénybe a vámvisszatérítési rendszert, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához felhasznált két fő nyersanyagból, a finomított tereftálsavból és a monoetilén-glikolból egyetlen grammot sem importált.

(74)

A vámvisszatérítési rendszer az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül. A vámvisszatérítés keretében visszatérített összeg az indiai kormány által nyújtott pénzügyi hozzájárulást képez, tekintettel arra, hogy bevételről való lemondást jelent (az indiai kormány által vélelmezhetően beszedett behozatali vámot túlzott mértékben térítik vissza vagy engedik el). Az így képződő összeg felhasználására nem vonatkozik korlátozás. Emellett az exportőrt a visszatérített összeg gazdasági előnyhöz juttatja, tekintettel arra, hogy a behozatali vámnak az indiai kormány általi túlzott mértékű visszatérítése vagy elengedése javítja a likviditását.

(75)

Az export esetében adott visszatérítés rátáját az indiai kormány termékenként határozza meg. Ugyanakkor bár a támogatást vámvisszatérítésnek nevezik, a rendszer az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében nem rendelkezik a megengedhető vámkedvezményrendszerek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszerek minden jellemzőjével, és nem felel meg az alaprendelet I. mellékletének i) pontjában, II. mellékletében (a vámkedvezmény fogalommeghatározása és szabályai) és III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény fogalommeghatározása és szabályai) megállapított szabályoknak sem. Az exportőrnek kifizetett pénzösszeg nem feltétlenül kapcsolódik a nyersanyagokra ténylegesen kifizetett behozatali vámokhoz, és nem olyan vámelismervényhez kapcsolódik, amelynek segítségével a nyersanyagok múltbeli vagy jövőbeli importjához kapcsolódó behozatali vámok kiegyenlíthetők. Emellett nincs olyan rendszer vagy eljárás, amelynek segítségével igazolható, hogy a gyártás során milyen inputokat milyen mennyiségben használtak fel az exportált termékek előállításához. Továbbá az indiai kormány nem végzett további vizsgálatokat a ténylegesen érintett inputokra vonatkozóan, ahogyan ténylegesen alkalmazott ellenőrzési rendszer hiányában el kellene járni (az alaprendelet II. mellékletének 5. pontja és III. mellékletének II.3. pontja).

(76)

Az exportőrök általi exportot követően az indiai kormány által nyújtott kifizetés az exportteljesítmény függvénye, ezért a rendszer az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi és kiegyenlíthető.

(77)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy a vámvisszatérítési rendszer kiegyenlíthető.

(78)

Az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdésével és 5. cikkével összhangban a Bizottság a támogatás összegét a felülvizsgálati időszakban a kedvezményezettnek juttatott azonosított gazdasági előny alapján számította ki. Ezzel összefüggésben a Bizottság megállapította, hogy a kedvezményezett a gazdasági előnyhöz akkor jut, amikor a rendszer hatálya alatti exportügylet lezajlik. Ebben az időpontban az indiai kormánynak kötelessége kifizetni a pénzösszeget, amely az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében pénzügyi hozzájárulásnak minősül. Attól fogva, hogy a vámhatóságok kiadják a kiviteli fuvarokmányt és feltüntetik rajta egyebek mellett az adott kiviteli ügylettel összefüggésben kifizetendő pénzösszeget, az indiai kormány nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel a támogatás nyújtását illetően. A fentiek figyelembevételével a Bizottság indokoltnak ítélte, hogy a vámvisszatérítési rendszer keretében nyújtott gazdasági előny nagyságát azzal az összeggel tekintse egyenlőnek, amelyhez az exportáló gyártó a program keretében a felülvizsgálati időszakban megvalósult valamennyi exportügylet kapcsán összesen jutott.

(79)

Az egyik exportáló gyártó bizonyítékot szolgáltatott a vállalat által a PET gyártása során felhasznált egyik fő nyersanyag, a monoetilén-glikol behozatala után fizetett vámról. Annak ellenére, hogy nem áll rendelkezésre olyan rendszer vagy eljárás, amely megerősítené, hogy a gyártás során mely inputokat használták fel az exportált termékek előállításához és milyen mennyiségben, a Bizottság az alaprendelet II. mellékletének 5. pontjával összhangban a többlet-visszatérítés számítása keretében ellenőrizte a befizetett vámot. Az ellenőrzés megerősítette, hogy a vállalat valóban importálta a PET gyártása során felhasznált összes monoetilén-glikolt, és a megjelölt behozatali vám összegét a felülvizsgálati időszak során exportált PET gyártásához felhasznált monoetilén-glikol után ténylegesen befizette. Ebből kiindulva a Bizottság a támogatás szintjét kizárólag a többlet-visszatérítés alapján határozta meg.

(80)

Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság ezeket a támogatási összegeket részarányosan szétosztotta a felülvizsgálat tárgyát képező termék felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalmára, tekintettel arra, hogy a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és odaítélése nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított termékek mennyisége szerint történt.

(81)

A Bizottság ennek alapján megállapította, hogy a rendszer keretében a felülvizsgálati időszakban nyújtott támogatás mértéke 0,38 % volt az IDIPL, és 1,44 % az RIL esetében. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a támogatás továbbra is kiegyenlíthető.

(82)

A Bizottság megállapította, hogy az érintett exportáló gyártók a beruházási javak exportösztönzési rendszere keretében olyan kedvezményeket kaptak, amelyek hozzárendelhetők a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek a felülvizsgálati időszakban folytatott gyártásához.

(83)

A beruházási javak exportösztönzési rendszerének részletes leírását a 2015–2020. évi KPD és a 2015–2020. évi AKPD 5. fejezete, valamint a 2015–2020. évi EK és a 2015–2020. évi AEK 5. fejezete tartalmazza.

(84)

Az intézkedés igénybevételére a gyártó-exportőrök, a támogató gyártókhoz „kötődő” kereskedő-exportőrök és a szolgáltatók jogosultak.

(85)

Exportkötelezettség vállalásával a vállalat csökkentett vámtétel mellett importálhat (új és legfeljebb tízéves használt) beruházási javakat. Ebből a célból az indiai kormány – kérelemre, díjfizetés ellenében – engedélyt ad ki. A rendszer a keretében importált beruházási javak mindegyikére csökkentett vámtételt biztosít. Az exportkötelezettség teljesítése érdekében az importált beruházási javakat bizonyos idő alatt bizonyos mennyiségű exportra szánt áru előállítására kell felhasználni. A 2015–2020. évi KPD és a 2015–2020. évi AKPD szerint a rendszer keretében a beruházási javak 0 %-os vámtétellel importálhatók. A megtakarított vám hatszorosát kitevő exportkötelezettséget legfeljebb hat éven belül kell teljesíteni.

(86)

Az engedély jogosultja a beruházási javakat belföldi forrásból is beszerezheti. Ilyenkor a beruházási javak belföldi gyártója a beruházási javak gyártásához szükséges összetevőket vámmentesen importálhatja. Alternatívaképpen a belföldi gyártó az engedély jogosultja számára szállított beruházási javak tekintetében igénybe veheti a kváziexport esetében járó kedvezményeket.

(87)

A beruházási javak exportösztönzési rendszere az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül. A vámcsökkentés az indiai kormány által nyújtott pénzügyi hozzájárulást képez, tekintettel arra, hogy csökkenti az indiai kormány egyébként esedékes vámbevételét. Emellett az exportőrt a vámcsökkentés összegével megegyező mértékű gazdasági előnyhöz juttatja.

(88)

A beruházási javak exportösztönzési rendszerének igénybevétele a jogszabályok szerint az exportteljesítmény függvénye, hiszen az engedélyek csak exportkötelezettség vállalása esetén adhatók ki. A rendszer ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedi és kiegyenlíthető.

(89)

A beruházási javak exportösztönzési rendszere nem tekinthető az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében megengedhető vámkedvezményrendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. Ezek a megengedhető rendszerek az alaprendelet I. mellékletének i) pontja szerint nem terjednek ki a beruházási javakra, mert a beruházási javak nem tekinthetők az exportált termékek előállítása során felhasznált áruknak.

(90)

A Bizottság a támogatás összegét az alaprendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban, az importált beruházási javak vonatkozásában meg nem fizetett vámok alapján számította ki úgy, hogy azok összegét szétosztotta az ilyen típusú beruházási javaknak az érintett gazdasági ágazatban szokásos értékcsökkenési időszakával megegyező időszakra. Ezt követően a Bizottság a meg nem fizetett vámok teljes összegének az értékcsökkenési időszak hosszával való elosztásával kiszámította a felülvizsgálati időszakhoz tartozó támogatási összeget. Az így kiszámított, a felülvizsgálati időszakhoz tartozónak tekinthető összeget a Bizottság az idők során nyújtott kedvezmény teljes értékének figyelembevétele érdekében megnövelte a szóban forgó időszak során esedékes kamattal. Erre a célra a Bizottság a vizsgálati időszak alatt Indiában érvényes kereskedelmi kamatlábat ítélte megfelelőnek.

(91)

Annak ellenére, hogy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja ezt lehetővé teszi, egyetlen indiai exportáló gyártó sem igényelte a támogatás igénybevétele érdekében felmerült díjak levonását a támogatás teljes összegéből.

(92)

Az alaprendelet 7. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság ezt a támogatási összeget részarányosan szétosztotta a felülvizsgálat tárgyát képező termék felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalmára, tekintettel arra, hogy a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és odaítélése nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított termékek mennyisége szerint történt.

(93)

A Bizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a rendszer keretében a felülvizsgálati időszakban nyújtott támogatás mértéke 0,09 % volt az IDIPL, és 0,30 % az RIL esetében. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a támogatás továbbra is kiegyenlíthető.

(94)

A Bizottság megállapította, hogy az indiai árukiviteli rendszer keretében a felülvizsgálati időszakban mindkét együttműködő exportáló gyártó gazdasági előnyhöz jutott.

(95)

Az indiai árukiviteli rendszer részletes leírását a 2015–2020. évi KPD és a 2015–2020. évi AKPD 3. fejezete, valamint a 2015–2020. évi EK és a 2015–2020. évi AEK 3. fejezete tartalmazza.

(96)

Az indiai árukiviteli rendszer 2015. április 1-jén lépett hatályba.

(97)

A rendszer igénybevételére minden gyártó-exportőr és kereskedő-exportőr jogosult.

(98)

Az indiai árukiviteli rendszert az igénybevételére jogosult vállalatok akkor vehetik igénybe, ha meghatározott termékeket az „A” csoportba („hagyományos piacok”, köztük az összes EU-tagállam), a „B” csoportba („fejlődő és fókuszpiacok”) vagy a „C” csoportba („egyéb piacok”) besorolt országok valamelyikébe exportálnak. Az egyes csoportokba tartozó országokat, valamint az adott csoport esetében kedvezményre jogosító termékeket és a kedvezmény mértékét a 2015–2020. évi AKPD 3.B függeléke sorolja fel.

(99)

A kedvezmény az export FOB-alapon számított értéke egy meghatározott százalékának megfelelő összegre szóló vámelismervény formájában jelenik meg.

(100)

Az indiai árukiviteli rendszer 2015. áprilisi hatálybalépésekor a felülvizsgálat tárgyát képező termék nem szerepelt a 3.B függelékben, ezért nem jogosított fel a rendszer igénybevételére. Azonban a 44/2015–2020. sz. nyilvános közlemény nyomán 2015. október 29-től fogva az „A” és a „B” csoportba tartozó országokba irányuló PET-export feljogosítja az exportőrt az indiai árukiviteli rendszer igénybevételére, és a kedvezmény mértéke az export FOB-alapon számított értékének 2 %-ával egyezik meg. A 06/2015–2020. sz. nyilvános közlemény nyomán 2016. május 4-től fogva a „C” csoportba tartozó országokba irányuló PET-export is feljogosítja az exportőrt ugyanezen 2 %-os kedvezmény igénybevételére.

(101)

A 2015–2020. évi KPD és a 2015–2020. évi AKPD 3.06. szakasza szerint egyes exporttípusok – például az importált és az átrakodott termékek exportja, a kváziexport, a szolgáltatásexport, valamint a különleges gazdasági övezetben működő egységek és az exportorientált egységek exportforgalma – nem tartoznak a rendszer hatálya alá.

(102)

A 2015–2020. évi AEK 3.13. szakasza szerint az indiai árukiviteli rendszer keretében kiadott vámelismervények szabadon átruházhatók, és a kiadás időpontjától számított 18 hónapig, 2016. január 1-jei vagy azt követő kiadás esetén a kiadás időpontjától számított 24 hónapig érvényesek. A vámhitellevelek felhasználhatók i. az inputok és a termékek (ideértve a beruházási javakat is) importját terhelő vám megfizetésére; ii. az inputok és a termékek (ideértve a beruházási javakat is) belföldi beszerzését terhelő jövedéki adó megfizetésére; iii. a szolgáltatások beszerzését terhelő szolgáltatási adó megfizetésére.

(103)

A indiai árukiviteli rendszer keretében igényelhető kedvezmény igénybevételére vonatkozó kérelmet internetes úton, a Külkereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a vonatkozó okmányokat (szállítólevél, banki megvalósulási bizonylat, a kirakodás igazolása). Az indiai kormány illetékes regionális hatósága az okmányok ellenőrzését követően kiadja a vámelismervényt. Ha az exportőr rendelkezésre bocsátja a vonatkozó okmányokat, a regionális hatóság nem tagadhatja meg a vámelismervény kiadását.

(104)

Az indiai árukiviteli rendszer az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül. Az indiai árukiviteli rendszer keretében kiadott vámelismervény útján rendelkezésre bocsátott összeg az indiai kormány által nyújtott pénzügyi hozzájárulást képez, tekintettel arra, hogy végső soron a beruházási javak után fizetett behozatali vámok kiegyenlítésére szolgál, azaz csökkenti az indai kormány egyébként esedékes vámbevételét. Emellett az indiai árukiviteli rendszer keretében kiadott vámelismervény révén az exportőr jut gazdasági előnyhöz, azaz nem az a személy, amelyet az adott importvámfizetési kötelezettség terheli.

(105)

Az indiai árukiviteli rendszer a jogszabályok szerint az exportteljesítmény függvénye, ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedi és kiegyenlíthető.

(106)

Az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdésével és 5. cikkével összhangban a Bizottság a kiegyenlíthető támogatások összegét a felülvizsgálati időszakban a kedvezményezettnek juttatott azonosított gazdasági előny alapján számította ki. Ezzel összefüggésben a Bizottság megállapította, hogy a kedvezményezett a gazdasági előnyhöz akkor jut, amikor a rendszer hatálya alatti exportügylet lezajlik. Ekkor az indiai kormány kiadja a vámelismervényt, amelynek tárgyösszegét az exportáló gyártó követelésként könyveli el, és bármikor felhasználhatja. Ez az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja alapján pénzügyi hozzájárulásnak minősül. Attól fogva, hogy a vámhatóságok kiadják a kiviteli fuvarokmányt, az indiai kormány nem tagadhatja meg a támogatás nyújtását. Mindezek figyelembevételével a Bizottság indokoltnak ítélte, hogy az indiai árukiviteli rendszer keretében nyújtott gazdasági előny nagyságát azzal az összeggel tekintse egyenlőnek, amelyhez az exportáló gyártó a program keretében a felülvizsgálati időszakban megvalósult valamennyi exportügylet kapcsán összesen jutott.

(107)

Az alaprendelet 7. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság ezt a támogatási összeget részarányosan szétosztotta a felülvizsgálat tárgyát képező termék felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalmára, tekintettel arra, hogy a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és odaítélése nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított termékek mennyisége szerint történt.

(108)

A Bizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a rendszer keretében a felülvizsgálati időszakban nyújtott támogatás mértéke 1,92 % volt az IDIPL, és 1,94 % az RIL esetében. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a támogatás továbbra is kiegyenlíthető.

(109)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban az intézkedést egyetlen vállalat vette igénybe. Mivel azonban úgy tűnt, hogy a vállalatnak juttatott gazdasági előny elhanyagolható volt, a Bizottság úgy döntött, hogy az intézkedést tovább nem vizsgálja, hiszen – hatályvesztési felülvizsgálatról lévén szó – nincs szükség a támogatás pontos összegének kiszámítására (csak folytatódásának megállapítására).

(110)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő vállalatok esetében az alaprendelet értelmében kiegyenlíthető támogatások teljes összege – a termék értékében kifejezve – 2,3 %, illetve 3,6 % volt, ami azt jelzi, hogy a felülvizsgálati időszakban a támogatás folytatódott.

1. táblázat:

Az egyes kiegyenlített támogatásokhoz tartozó támogatási szintek

(111)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatás folytatódásához vezetne-e.

(112)

A (30)–(109) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban az adott termék indiai exportőrei továbbra is kaptak az indiai hatóságoktól kiegyenlíthető támogatásokat.

(113)

A támogatási rendszerek rendszeresen ismétlődő gazdasági előnyt nyújtanak, és nincs jele annak, hogy ez a gazdasági előny belátható időn belül megszűnik. Továbbá mindegyik exportőr többféle támogatásra is jogosult.

(114)

A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentős volumenű export irányulna-e az Unió felé.

(115)

India nagy mennyiségben gyártja az érintett terméket. A vizsgálat során összegyűjtött adatok szerint India a felülvizsgálati időszakban körülbelül 1 500 000–2 300 000 tonna termelési kapacitással rendelkezett. Ennek alapján a belföldi keresleten felüli kapacitásfelesleg becsült értéke 800–900 ezer tonna volt a felülvizsgálati időszakban, ami a felülvizsgálati időszakbeli uniós felhasználás mintegy 25 %-ának felelt meg.

(116)

Ilyen körülmények között nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Unió felé irányuló, már a felülvizsgálati időszakban is jelentős volumenű támogatott exportja tovább növekedne. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy valószínűsíthető a támogatás folytatódása.

(117)

A felülvizsgálati időszakban a hasonló terméket huszonegy uniós gyártó gyártotta. E gyártók közül hármat képvisel a kérelmező. Ez a huszonegy uniós gyártó alkotja az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése és 10. cikkének (6) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot. A (22) preambulumbekezdésben ismertetett módon a mintát három uniós gyártó alkotta, és a minta a teljes uniós termelés 37 %-át képviselte.

(118)

Egyes érdekelt felek felvetették, hogy alaposan meg kellene vizsgálni az uniós gazdasági ágazat és az indiai exportáló gyártók közötti különböző jellegű kapcsolatokat. A vizsgálat során a Bizottság meggyőződött arról, hogy az uniós piac vonatkozásában az érintett jogalanyok között nincsenek sem kereskedelmi, sem adminisztratív jellegű kapcsolatok, ezért egyetlen uniós gyártót sem indokolt kizárni az uniós gazdasági ágazatból.

(119)

Emellett az érdekelt felek tájékoztatása után egy érdekelt fél felvetette, hogy az egyik uniós gyártónak és a vele kapcsolatban álló indiai exportáló gyártónak a mintába való felvétele eljárási szempontból súlyosan sértette a vizsgálat jogszerűségét, és feltehetően torzította a Bizottságnak a kárral kapcsolatos ténymegállapításait. Először: a (22) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság az uniós gyártók mintáját reprezentatívnak ítélte az uniós gazdasági ágazatra nézve, és ezzel kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Másodszor: az uniós gyártó és a vele kapcsolatban álló exportáló gyártó közötti kapcsolat nem befolyásolta az uniós gyártónak az uniós piacon tanúsított magatartását, mert – ahogyan azt a vizsgálat megerősítette – az uniós piacon való jelenléttel kapcsolatos üzleti döntéseket az uniós gyártó és az exportáló gyártó egymástól függetlenül hozta meg. Az uniós gyártónak az árakkal kapcsolatos döntései a nyersanyagárak ingadozásait, a kereslet és a kínálat alakulását, az átváltási árfolyamok ingadozásait, a fuvarozási költségeket és más, az uniós piacra jellemző fejleményeket, például a textilipar működési feltételeit követték. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gyártó magatartását nem befolyásolta az exportáló gyártóval fennálló kapcsolata. Végezetül a Bizottság megjegyezte, hogy sem az érdekelt fél észrevétele, sem maga a vizsgálat nem világított rá olyan körülményre, amely a szóban forgó uniós gyártónak az uniós gazdasági ágazatban való szerepeltetésével összefüggésben torzította volna a vizsgálat ténymegállapításait. Ennek kapcsán a Bizottság emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi („értelmezhető úgy”), de nem teszi kötelezővé a Bizottság számára azon belföldi gyártók kizárását az uniós gazdasági ágazat meghatározásából, amelyek kapcsolatban állnak exportáló gyártókkal. Mindezek miatt a Bizottság a felvetést elutasította.

(120)

A Bizottság az uniós felhasználást a következő mennyiségek összegeként határozta meg:

(121)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás

(122)

Ennek alapján az uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban 15 %-kal nőtt.

(123)

A Bizottság a behozatali volumeneket az Eurostat statisztikai adatai alapján állapította meg. A behozatalok piaci részesedésének meghatározása a (119) preambulumbekezdésben megállapított uniós felhasználás alapján történt.

3. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

(124)

A figyelembe vett időszakban az Indiából érkező behozatalok volumene csaknem ötszörösére nőtt, és a felülvizsgálati időszakra 156 675 tonnát ért el, ami 4,4 %-os piaci részesedésnek felel meg az uniós piacon.

(125)

Az Indiából az Unióba érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importár

(126)

A figyelembe vett időszakban az Indiából érkező behozatal átlagára 14 %-kal csökkent. Ezen belül 2014 és 2016 között 27 %-os csökkenés volt megfigyelhető, majd ezt követően a felülvizsgálati időszakig növekedés következett be. Az árnövekedés azzal magyarázható, hogy egyes üzemek bezárása miatt, illetve mert a PET vált az egyik legkedveltebb csomagolóanyaggá, megnőtt a világpiacon a PET iránti kereslet.

(127)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(128)

a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán a független vevők felé felszámított értékesítési árak gyártelepi szintre átszámított átlagát; valamint

(129)

az együttműködő indiai gyártóktól érkező behozatal tekintetében az első független uniós vevő részére történő értékesítéshez tartozó, CIF-alapon (a költségek, a biztosítások és a fuvardíjak megfizetésének feltételezésével, a meglévő vámokat, így a kiegyenlítő vámot is beleértve) megállapított és a behozatal után felmerülő költségekkel megfelelő módon kiigazított átlagárakat.

(130)

Az árak összehasonlítása egyazon kereskedelmi szinten, az adatok szükség szerinti megfelelő kiigazításával és a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. A Bizottság az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszakbeli forgalmának százalékában fejezte ki. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban nem történt alákínálás. A hatályban lévő kiegyenlítő vám levonása után azonban a két együttműködő indiai gyártó esetében 1,7 %-os, illetve 7,1 %-os, átlagosan pedig 3 %-os alákínálási különbözet adódott.

(131)

A Bizottság az összes többi harmadik ország esetében a behozatali volumeneket és az átlagos importárakat az Eurostat statisztikai adatai alapján állapította meg. A behozatalok piaci részesedésének meghatározása a (120) preambulumbekezdésben megállapított uniós felhasználás alapján történt.

5. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés – minden más harmadik ország

(132)

A más harmadik országokból érkező behozatal volumene 2014 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal (a 2014. évi 726 310 tonnáról a felülvizsgálati időszakbeli 668 050 tonnára) csökkent. A más harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban a 15,2 % és 23,7 % közötti tartományban mozgott.

(133)

A más harmadik országokból érkező behozatal átlagára a figyelembe vett időszakban 7 %-kal csökkent. Ezen belül 2014 és 2016 között 17 %-os csökkenés volt megfigyelhető, majd ezt követően a felülvizsgálati időszakig növekedés következett be.

(134)

A legtöbb behozatal Dél-Koreából (5,7 %-os piaci részesedés a felülvizsgálati időszakban), Törökországból (3,4 %-os piaci részesedés a felülvizsgálati időszakban) és a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína; 3,1 %-os piaci részesedés a felülvizsgálati időszakban) érkezett. A felülvizsgálati időszakban a Dél-Koreából érkező behozatal a volumenét tekintve stabil volt, árai pedig közel voltak az uniós gazdasági ágazat áraihoz. A Törökországból és a Kínából érkező behozatali volumenek jelentősen megnőttek. A Törökországból érkező behozatal árai az uniós gazdasági ágazat árai felett voltak, a Kínából érkező behozatal árai pedig folyamatosan elmaradtak az uniós gazdasági ágazat áraitól.

(135)

Végezetül a fentiekben nem említett további harmadik országokból érkező behozatal volumene 2014 és a felülvizsgálati időszak között jelentős mértékben, 43 %-kal csökkent. Ezen országok piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 6,8 százalékponttal (a 2014. évi 13,5 %-ról a felülvizsgálati időszakbeli 6,7 %-ra) csökkent. A szóban forgó országokból érkező behozatal árai – 2014 kivételével – átlagosan magasabbak voltak az indiai behozatal árainál.

(136)

Az alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgált minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(137)

Ahogyan azt a (22) preambulumbekezdésben már említettük, a Bizottság az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár vizsgálata céljából mintavételt alkalmazott.

(138)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozó makrogazdasági mutatókat a kérelmezőtől kapott adatok alapján értékelte, úgy, hogy ezeket az adatokat az eljárás megindítása előtti szakaszban több uniós gyártó által szolgáltatott információkkal, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott ellenőrzött válaszokkal egybevetve ellenőrizte. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban megadott ellenőrzött adatok alapján értékelte. A Bizottság mindkét adatcsoportról megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére nézve reprezentatívak.

(139)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a támogatási mértékek nagysága, valamint a korábbi támogatás hatásaiból való felépülés.

(140)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltségek, zárókészletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(141)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

6. táblázat

Az uniós gyártók termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása

(142)

A termelési volumen 2014 és 2016 között 24 %-kal nőtt, majd 2016-tól a felülvizsgálati időszakig 7 %-kal csökkent. A figyelembe vett időszakban összességében 15 %-os növekedés következett be.

(143)

A termelési kapacitás 2014 és 2016 között 14 %-kal nőtt, majd 2016-tól a felülvizsgálati időszakig 8 %-kal csökkent. A figyelembe vett időszakban a kapacitás összességében 5 %-kal nőtt.

(144)

Mivel a termelési volumen nagyobb mértékben nőtt, mint a kapacitás, a figyelembe vett időszak folyamán a kapacitáskihasználás 7 százalékponttal nőtt.

(145)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

7. táblázat

Az uniós gyártók értékesítési volumene és piaci részesedése

(146)

Az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítése az uniós piacon 2014 és 2016 között 20 %-kal nőtt, majd 2016-tól a felülvizsgálati időszakig 5 %-kal csökkent. A figyelembe vett időszakban összességében 26 %-os növekedés következett be, azaz az értékesítések meredekebben növekedtek, mint a felhasználás ugyanebben az időszakban (+15 %). A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2,7 százalékponttal nőtt. Ezen belül 2015-ig 7,4 százalékpontos növekedés következett be, majd ezt követően a felülvizsgálati időszakban tapasztalt 71,10 % eléréséig fokozatos csökkenés volt tapasztalható.

(147)

A figyelembe vett időszakban az uniós gyártók kötött értékesítései 5–7,5 %-ot képviseltek a piaci részesedésen belül. Ami az árszinteket illeti, az egymással kapcsolatban álló vállalatok közötti értékesítések és az egymástól független vállalatok közötti értékesítek árai ugyanabban a tartományban voltak. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kötött értékesítések hatásait nem szükséges külön megvizsgálni.

(148)

A 2014 és a felülvizsgálati időszak közötti időszakban az uniós felhasználás 15 %-kal nőtt. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 20 %-kal lett nagyobb, ami a piaci részesedést tekintve 2,7 százalékpontnyi bővülést jelent.

(149)

A foglalkoztatás és a termelékenység a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység az uniós gyártóknál

(150)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma a figyelembe vett időszakban 7 %-kal csökkent.

(151)

A termelés 15 %-os növekedése és a foglalkoztatás csökkenése miatt a termelékenység ugyanebben az időszakban 24 %-kal nőtt.

(152)

A felülvizsgálati időszakban Indiából az Unióba érkező PET-behozatal vonatkozásában megállapított támogatáskülönbözet nem volt csekély mértékűnek tekinthető. Ezzel párhuzamosan az Indiából érkező behozatal csaknem ötszörösére nőtt a figyelembe vett időszak folyamán, és a felülvizsgálati időszakra elérte az uniós felhasználás 4,2 %-át. Ezért az Indiából az Unióba érkező behozatal tényleges támogatáskülönbözetének nagysága nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(153)

Az uniós gazdasági ágazat által az Unióban a független vevők felé felszámított átlagos értékesítési árak a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Átlagos értékesítési árak az Unióban, egységköltség

(154)

Az uniós gazdasági ágazat által az Unióban a független vevők felé felszámított átlagos értékesítési egységár 2014-től 2016-ig 19 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszak végéig 14 %-kal nőtt, és végül 963 EUR/tonna értéket ért el. A 2017 utáni árnövekedés részben azzal magyarázható, hogy egyes üzemek bezárása miatt, illetve mert a PET vált az egyik legkedveltebb alternatív csomagolóanyaggá, megnőtt a világpiacon a PET iránti kereslet.

(155)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos termelési költsége 2014-től 2016-ig erőteljesebben, 23 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszak végéig 12 %-kal nőtt. A termelési egységköltség csökkenése elsősorban a nyersanyagár visszaesésével hozható összefüggésbe. (22)

(156)

Az átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(157)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban 3 %-kal csökkent.

(158)

A zárókészletek a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

11. táblázat

Zárókészletek

(159)

A mintában szereplő uniós gyártók zárókészleteinek szintje a figyelembe vett időszak alatt 24 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszakban a készletszint az uniós gazdasági ágazat termelésének mintegy 3 %-ával volt egyenlő.

(160)

A jövedelmezőség, a pénzforgalom, a beruházások és a beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(161)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevőknek megvalósított értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a figyelembe vett időszak kezdetétől 2016-ig negatív volt, ezt követően javulni kezdett, majd a felülvizsgálati időszakra 3,7 %-ot ért el. Ugyanakkor a jövedelmezőség mindvégig jóval elmaradt a felülvizsgálati időszak tekintetében eredetileg megállapított 7 %-os nyereségcéltól. (23)

(162)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártó önfinanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom a figyelembe vett időszak kezdetétől 2016-ig csökkent, majd 2017-től nőni kezdett. A figyelembe vett időszakban összességében 12 %-os növekedés következett be. A növekedés elsősorban az elért nyereséggel hozható összefüggésbe.

(163)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatnak a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel összefüggő beruházásai éves szinten csak 2017-től, a jövedelmezőség pozitívvá válása után kezdtek növekedni. A beruházások a felülvizsgálati időszakban 21 millió EUR-t értek el, amely a kérdéses termékkel összefüggő nettó eszközállomány 9 %-ának felelt meg. A beruházások a karbantartáshoz, valamint a termelőüzemek kapacitásának és működési hatékonyságának növeléséhez kapcsolódtak.

(164)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A beruházásoknak a hasonló termék gyártásából és értékesítéséből származó megtérülése csak 2017-től kezdett javulni, és a felülvizsgálati időszakra 12,0 %-ot ért el.

(165)

A vizsgálat kimutatta, hogy a gazdasági ágazat helyzete makroszinten javult a figyelembe vett időszakban, és ez a kedvező változás elsősorban a felhasználás növekedésével magyarázható (+ 15 % a figyelembe vett időszak egészét tekintve), amelyre támaszkodva az uniós gazdasági ágazat képes volt növelni értékesítési volumenét, termelési volumenét és piaci részesedését.

(166)

A vizsgálat emellett azt is kimutatta, hogy a gazdasági ágazat helyzete mikroszinten csak a figyelembe vett időszak utolsó tizenöt hónapja során, 2017-től 2018 márciusáig javult. Ez a kedvező változás elsősorban az uniós piacon jelentkező kínálat megerősödésével, valamint a PET-árak és a nyersanyagárak közötti különbség növekedésével magyarázható.

(167)

A fenti fejlemények figyelembevételével megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat csak a legutóbbi időszakban kezdett felépülni a támogatás hatásaiból, és ez a felépülés csak korlátozott mértékű volt. Annak ellenére, hogy jelentős kár nem következett be a felülvizsgálati időszakban, az uniós gazdasági ágazat helyzete még ingatag.

(168)

Egyes érdekelt felek felvetették, hogy nem volna szabad a húsz éve bevezetett intézkedéseket tovább fenntartani, mert ezáltal egy olyan gazdasági ágazat jutna védelemhez, amely összetételét tekintve különbözik az eredeti vizsgálat keretében vizsgált gazdasági ágazattól. Továbbá az érdekelt felek tájékoztatása után az egyik érdekelt fél hangsúlyozta, hogy az intézkedések kiterjesztése indokolatlanul védené a piacra újonnan belépő – többségükben nem uniós eredetű – vállalatokat, és torzítaná a tisztességes versenyt.

(169)

Ezzel összefüggésben a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a kiegyenlítő intézkedések a teljes uniós gazdasági ágazat számára hivatottak védelmet nyújtani az Indiából az Unióba érkező támogatott behozatallal szemben, függetlenül az Unióban működő gazdasági szereplők eredetétől. Ebből a szempontból az uniós gazdasági ágazat összetétele nem mérvadó. A cél a belföldi gazdasági ágazat védelme a tisztességtelen támogatással szemben. Emellett a (138)–(140) preambulumbekezdésben ismertetett kármeghatározás szempontjai az alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdésén alapulnak, ezért a teljes uniós ágazatra nézve érvényesek, és minden szubvencióellenes vizsgálat esetében azonosak. Mivel ezek a szempontok a felülvizsgálati időszakban is érvényesnek mutatkoztak, a felvetést a Bizottság elutasította.

(170)

A Bizottság a (167) preambulumbekezdésben megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban nem érte ugyan jelentős kár, de helyzete – az eredeti vizsgálat keretében megállapított nyereségcéltól továbbra is messze elmaradó jövedelmezőségének tanúsága szerint – továbbra is ingatag volt. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a PET olyan alapanyag, amelynek piaca nagyon érzékeny az árakra. Ezért az uniós gazdasági ágazat csak úgy növelhetné árait, ha kész volna csökkenteni az egy tonnára jutó állandó költségek alacsony, versenyképes szinten tartásához egyébként szükséges volument.

(171)

Az érdekelt felek tájékoztatása után több érdekelt fél felvetette, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár a támogatott indiai behozatal miatt.

(172)

Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy ez a kijelentés semmiben nem különbözik a Bizottság által a (170) preambulumbekezdésben megfogalmazott következtetéstől, nevezetesen hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban nem érte jelentős kár az Indiából származó támogatott behozatal következtében. A Bizottság azonban azt is megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete még mindig ingatag.

(173)

Egy másik érdekelt fél szerint az uniós gazdasági ágazat helyzete nem tekinthető ingatagnak, mert a mutatók nem azt jelzik, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete ingatag volna, és ezért a jelentős kár megelőzése érdekében védelemre szorulna az Indiából érkező csekély behozatallal szemben.

(174)

Ahogyan azt a (150) preambulumbekezdésben ismertettük, a figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás kedvezőtlenül alakult (– 7 %), és a gazdasági ágazat helyzete mikroszinten csak a figyelembe vett időszak utolsó tizenöt hónapja során, 2017-től 2018 márciusáig javult. A (161) preambulumbekezdés tanúsága szerint eközben a jövedelmezőség a figyelembe vett időszakban mindvégig messze elmaradt a nyereségcéltól. Továbbá a (146) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2015-ben 74,8 %-ra nőtt, ezt követően pedig a felülvizsgálati időszakig folyamatosan csökkent egészen 71,1 %-ig, miközben az indiai behozatal piaci részesedése nőtt. Ennek alapján az uniós gazdasági ágazat ingatag helyzete nem hagyható figyelmen kívül. Ezért ezt a felvetést el kellett utasítani.

(175)

Ezzel összefüggésben a Bizottság a továbbiakban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthetően bekövetkezne-e az Indiából érkező támogatott behozatal által okozott kár megismétlődése.

(176)

Annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetére valószínűsíthető-e a kár megismétlődése, a Bizottság megvizsgálta a) az uniós piac vonzerejét; b) az Indiában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást; c) az Indiából érkező behozatal kiegyenlítő intézkedések hiányában valószínűsíthető árszintjeit; valamint d) a más harmadik országok által az Indiából érkező PET-tel szemben bevezetett kereskedelemkorlátozó intézkedéseket.

(177)

Az uniós piac mind méretét, mind árait tekintve vonzó. A rendelkezésre álló információk szerint az uniós piac a világ harmadik legnagyobb PET-felhasználó piaca. Emellett India első számú PET-exportpiacának is számít. Az uniós piac vonzerejét az is mutatja, hogy az Indiából érkező PET-behozatal a hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések ellenére is nőtt, és az Indiával szembeni dömpingellenes vámok 2013-as eltörlése (24) óta csaknem megnégyszereződött. Annak figyelembevétele mellett, hogy a PET piaca sokszereplős, versenyalapú piac, azt is meg kell jegyezni, hogy az indiai PET általában valamivel magasabb importáron érkezik az Unióba, mint más harmadik országokba, miközben ez az importár még mindig elmarad az EU gazdasági ágazatának értékesítési áraitól. (25) Ez azt jelzi, hogy az uniós piac vonzó a felülvizsgálat tárgyát képező termék indiai exportőrei számára.

(178)

Az egyik indiai exportáló gyártó felvetette, hogy a kereslet világszerte nő, és a keresletet tekintve nem az EU a legnagyobb piac. Hozzátette, hogy figyelmét más, a PET csomagolóanyagként való felhasználása területén nagyobb növekedési potenciált és jobb megtérülést ígérő piacok felé fordítja. Amellett, hogy az EU piaca által elfoglalt mindössze harmadik hely nem képezi vita tárgyát, a kár megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos elemzés nem egy meghatározott exportáló gyártó sajátos helyzetére, hanem az összes indiai exportáló gyártó helyzetére vonatkozik. E szélesebb kör vizsgálata alapján a Bizottság azt állapította meg, hogy az uniós piac mind méretét, mind az árakat tekintve még mindig nagyon vonzó. Ezért ezt a felvetést el kellett utasítani.

(179)

A vizsgálat keretében a Bizottság megállapította, hogy a figyelembe vett időszak során Indiában jelentősen megnőtt a termelési kapacitás, és 2017 végére elérte az 1 860 ezer tonnát, miközben ugyanebben az évben a PET iránti indiai kereslet mindössze körülbelül 937 ezer tonna volt. (26) A későbbiekben India várhatóan még tovább fogja növelni kapacitását, és a belföldi felhasználás és a rendelkezésre álló termelési kapacitás között várhatóan a közeljövőben is megmarad mintegy 800–900 ezer tonnányi különbség. Ezt az exportra igénybe vehető kapacitásfelesleget jelentősnek kell tekinteni, hiszen a felülvizsgálati időszak adatai szerinti jelenlegi uniós felhasználás mintegy 25 %-ával egyenlő.

(180)

A (130) preambulumbekezdés tanúsága szerint a kiegyenlítő intézkedések nélkül az indiai importárak 1,7–7,1 %-kal kínálnának alá az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak. Ez jól érzékelteti azt a valószínűsíthető árszintet, amely mellett az Indiából érkező behozatal az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén megvalósulna. Továbbá amellett, hogy Indiából viszonylag kis volumenű behozatal érkezett az Unióba, ez a behozatal a (124) preambulumbekezdés tanúsága szerint a figyelembe vett időszakban meglehetősen gyorsan, csaknem ötszörösére növekedett.

(181)

Ezért az uniós gazdasági ágazatnak valószínűsíthetően olyan jelentős volumenű indiai behozatallal kellene szembenéznie, amely az uniós gazdasági ágazat átlagos árainál alacsonyabb, támogatott árakon érkezik az Unióba, és ezáltal aláássa az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét. Ebből következően az Indiával szemben alkalmazott intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg ismét jelentős kár következne be.

(182)

Az érdekelt felek tájékoztatása után az egyik érdekelt fél előadta, hogy helytelen leegyszerűsítése a piac bonyolult dinamikájának az a feltevés, amely szerint az Indiával szemben bevezetett intézkedések megszűnésekor az indiai importárak a jelenlegi kiegyenlítő vám összegének megfelelő mértékben automatikusan lecsökkennek. A Bizottság elsőként megjegyzi, hogy az érdekelt fél nem fejtette ki bővebben sem e piaci dinamika mibenlétét, sem pedig azt, hogy az hogyan befolyásolná az importárakat, és az alákínálás-számításban figyelembe veendő importárra sem tett javaslatot. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a szokásos gyakorlatát követte, amikor a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek a felülvizsgálati időszakbeli uniós importárából kiindulva határozta meg a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az intézkedések hatályon kívül helyezése esetére valószínűsíthető árát. Továbbá a PET homogén termék voltát, valamint a behozatal piaci részesedését és a piaci szereplők számát figyelembe véve a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az európai uniós PET-piac versenyalapú piac, ezért valószínűsíthető a szóban forgó árak érvényesülése. Ezért a Bizottság a fél felvetését elutasította.

(183)

A harmadik országok által bevezetett piacvédelmi intézkedések puszta léte szintén arra utal, hogy az indiai exportőrök árazási magatartása várhatóan az uniós piacon is érvényesülni fog.

(184)

Az Indiából érkező importtal szemben például Argentínában, Brazíliában és az Egyesült Államokban vannak jelenleg hatályban piacvédelmi intézkedések. (27) Az a körülmény, hogy ezeken az exportpiacokon India csak korlátozottan lehet jelen, további arra utaló jelnek számít, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén várhatóan megerősödne az uniós piacon az indiai behozatal.

(185)

Egyes érdekelt felek felvetették, hogy a Kanadai Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság nemrégiben azzal semmisítette meg a Kínából, az Indiából, az Ománból és a Pakisztánból érkező PET-importtal szemben bevezetett piacvédelmi intézkedéseket, hogy „a fentiekben említett, Kínából és Indiából származó vagy onnan importált termékekkel kapcsolatos dömping és támogatás […] nem okozott kárt, és nem is fenyeget károkozással a hazai gazdasági ágazat szempontjából (28)”.

(186)

A Bizottság rámutatott arra, hogy a Kanadai Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság ténymegállapítása a kanadai hatóságok által végzett vizsgálat tényeire és körülményeire korlátozódott. Az egy másik piaccal összefüggésben egy másik időpontban egy másik hatóság által végzett dömping- és szubvencióellenes vizsgálatok ténymegállapításai csak az adott piacra és az adott gazdasági ágazatra nézve relevánsak. Ezek a ténymegállapítások nem az uniós piacra vonatkoznak, és nem a jelenlegi felülvizsgálathoz kapcsolódnak. Mindezek alapján a felek felvetését el kellett utasítani.

(187)

Az érdekelt felek tájékoztatása után az egyik érdekelt fél felvetette, hogy a Bizottság nem következetes módon viszonyult a harmadik országok vizsgálataihoz, hiszen a Kanadai Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság negatív ténymegállapítását eltérően kezelte, mint a (184) preambulumbekezdésben említett argentínai, brazíliai és egyesült államokbeli meglévő intézkedéseket.

(188)

Megjegyzendő, hogy az Indiából érkező PET-tel szemben más országok által alkalmazott kereskedelemkorlátozó intézkedések léte nem vitatható, mint ahogyan az sem, hogy ezek az intézkedések korlátozzák az Indiából a szóban forgó országokba irányuló PET-exportot. A Kanadai Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság ténymegállapításaival kapcsolatban arra kell felhívni a figyelmet, hogy a kereskedelemkorrekciós vizsgálatokban a Kanadai Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság hatásköre a belföldi piacon előidézett kár meghatározására terjed ki, miközben Kanadában a dömping és a támogatás fennállásával kapcsolatos ténymegállapítások megfogalmazása a Kanadai Határszolgálati Ügynökség feladata. A hivatkozott eljárásban a Kanadai Határszolgálati Ügynökség azt állapította meg, hogy az Indiából Kanadába érkező import dömping- és támogatott árakon valósul meg, és alákínál a kanadai belföldi áraknak. A Kanadai Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy ezek az árak nem okoznak kárt a kanadai belföldi gazdasági ágazatnak. A Kanadai Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság következtetései tehát a kanadai piacon az adott időszakban érvényes piaci és ágazati helyzetre vonatkoznak, ennélfogva irrelevánsak az uniós piacon a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálati időszakában érvényes helyzet szempontjából. Ezzel szemben a Kanadai Határszolgálati Ügynökség azon következtetése, hogy az indiai exportőrök továbbra is dömping- és támogatott árakon exportálnak, releváns lehet – az indiai exportőrök által az intézkedések hiányában valószínűsíthetően követendő árazási magatartással kapcsolatban a vizsgálat keretében figyelembe vett egyéb tényezők mellett – az indiai exportőrök által alkalmazott tisztességtelen árképzés értékelésekor. Ezért a Bizottság a fél felvetését elutasította.

(189)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy Indiából továbbra is támogatott behozatal érkezik, és nincs arra utaló jel, hogy a jövőben a támogatás mérséklésére vagy megszűnésére lehet számítani.

(190)

Az uniós piac vonzerejével kapcsolatban a (177) preambulumbekezdésben foglalt következtetések alapján logikusan arra lehet számítani, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Indiában rendelkezésre álló szabad kapacitás legalább egy részét minden valószínűség szerint az uniós piac kiszolgálására fogják felhasználni.

(191)

A (181) preambulumbekezdésben a Bizottság megállapította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az indiai exportáló gyártók valószínűsíthetően jelentős mennyiségben fogják exportálni a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba, és ez az export támogatott árakon fog megvalósulni.

(192)

A mennyiségek szempontjából arra lehet számítani, hogy az indiai exportáló gyártók további piaci részesedéshez jutnak az uniós gazdasági ágazat kárára, aminek következtében az uniós gazdasági ágazatnak hirtelen visszaesnek az értékesítési volumenei és hirtelen megnőnek az állandó egységköltségei. A PET gyártásával foglalkozó gazdasági ágazat rendkívül tőkeigényes, és fenn kell tartania egy bizonyos termelési volument ahhoz, hogy észszerű szinten tartsa az állandó költségeket. Az állandó költségeknek a termelés és az értékesítések visszaesése miatti növekedése rontani fogja a jövedelmezőséget. Ennek következtében romlik a támogatás hatásaiból csak 2017-ben felépülő, jövedelmezőségét tekintve a nyereségcéltól mind 2017-ben, mind pedig a felülvizsgálati időszakban messze elmaradó uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége és általános gazdasági helyzete, és megismétlődik a jelentős kár. Ezzel párhuzamosan az uniós gazdasági ágazat elesik attól a lehetőségtől, hogy a műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia sürgetésének megfelelően (29) elvégezze a PET újrafeldolgozásához szükséges beruházásokat.

(193)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén igen nagy valószínűséggel megismétlődik az Indiából érkező behozatal által okozott kár.

(194)

Egyes indiai együttműködő exportáló gyártók szerint az uniós gazdasági ágazat szerkezete (koncentráció és vertikális integráció) és különösen az egyes, több gyártó felett is ellenőrzést gyakorló gyártói csoportok által az uniós piacon élvezett erőfölény miatt valószínűtlen, hogy ebben az esetben az intézkedések hatályvesztése nyomán megismétlődik a kár. Ezzel összefüggésben a Bizottság elsőként rámutatott arra, hogy az uniós piac nyitott piac, amelyen több olyan gyártó is jelen van, amely nem tartozik egyetlen csoporthoz sem. Emellett versenypiacról van szó, amelyen a behozatal 20 %-os piaci részesedést tudhat magáénak, és egyes új piaci szereplők, köztük Kína és Törökország egyre nagyobb erőbedobással vesznek részt a versenyben, és a figyelembe vett időszakig 6 % feletti piaci részesedésre tettek szert. Másodszor: a koncentráció tipikus jellemzője azoknak a termékpiacoknak, amelyeken a versenyelőny a méretgazdaságosságból fakad. Harmadszor: a Bizottság vizsgálatai szerint az uniós piacon egyetlen piaci szereplő sem képes diktálni az árakat. Mindezek alapján a Bizottság a felvetést elutasította.

(195)

Egyes érdekelt felek előadták, hogy a vizsgálat egyetlen ténymegállapítása sem támasztja alá azt a következtetést, amely szerint az indiai exportőrök alacsony árú termékeikkel az uniós piac felé fognak fordulni, hiszen az indiai belföldi kereslet folyamatosan nő, és a jövőben is nőni fog. Emellett a PET iránti világpiaci kereslet növekedése, amely különösen az ázsiai–csendes-óceáni térségben szembeötlő, korlátozza a kár megismétlődésének kockázatát.

(196)

A jelenlegi vizsgálat ténymegállapításai azt mutatják, hogy az Indiában várható kapacitásnövekedés egyre inkább túlzottnak tekinthető a belföldi kereslethez képest. Továbbá a (177), a (183) és a (184) preambulumbekezdésben ismertetett ténymegállapítások azt jelzik, hogy az uniós piac mind mérete, mind pedig az árak szempontjából továbbra is vonzó. Ezért valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a támogatott indiai export az uniós piacot fogja célba venni, és az Indiából érkező behozatal jelentős volumenekben, az uniós gazdasági ágazat átlagára alatti árszinteken fog megvalósulni. Mindezek alapján a felek felvetéseit el kellett utasítani.

(197)

Az érdekelt felek tájékoztatása után az egyik érdekelt fél felvetette, hogy az indiai árak nem okoztak kárt és valószínűsíthetően az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén sem fognak kárt okozni az uniós gazdasági ágazatnak, mert az indiai PET-behozatal az EU piacán csak marginális mértékben van és lesz jelen. Az érdekelt fél azt is előadta, hogy a figyelembe vett időszakban az Indiából érkező PET-behozatal sokkal lassabban nőtt, mint az uniós felhasználás, 2018-ban pedig egyenesen csökkent. Emellett arra is hivatkozott, hogy az indiai importár viszonylag magas, és magasabb a kínai importárnál.

(198)

Az Indiából érkező PET-behozatalhoz tartozó behozatali volumenek és importárak kapcsán megjegyzendő, hogy a (124) preambulumbekezdés szerint a figyelembe vett időszakban az Indiából érkező behozatal a volumenét tekintve csaknem ötszörösére nőtt, jelentős piaci részesedésre tett szert, és a felülvizsgálati időszakra elérte a 156 675 tonnát. Ezek a volumenek az eredeti intézkedések bevezetése óta tapasztalt legnagyobb volumenek voltak. Következésképpen növekedésük üteme sokkal nagyobb volt, mint az uniós felhasználásé. Továbbá mivel a figyelembe vett időszak csak 2018 első negyedévét foglalta magában, és 2018 teljes egészére nem állnak rendelkezésre felhasználási adatok, a figyelembe vett időszak utáni behozatali volumennel kapcsolatban nem fogalmazhatók meg következtetések. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az Indiából érkező behozatal a felülvizsgálati időszakban is támogatott árakon valósult meg, és az importárak a hatályban lévő kiegyenlítő vámok levonása után átlagosan 3 %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak (lásd a (130) preambulumbekezdést). Ezért ezt a felvetést el kellett utasítani.

(199)

Az alaprendelet 31. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az Indiával szembeni kiegyenlítő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az uniós nyerasanyag-beszállítók, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(200)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatokban az intézkedések elfogadása nem bizonyult ellentétesnek az Unió érdekeivel.

(201)

Az alaprendelet 31. cikkének (2) bekezdésével összhangban minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontjának ismertetésére.

(202)

Mindezek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a támogatás és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyekből az következik, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(203)

Az Indiából érkező behozatallal szembeni kiegyenlítő intézkedések fenntartása segítené az uniós gazdasági ágazatot folyamatban lévő beruházásainak továbbvitelében, különös tekintettel a műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégiához kapcsolódó, és ezen belül is elsősorban a PET újrafeldolgozását lehetővé tévő beruházásokra. Az intézkedések fenntartása emellett az uniós gazdasági ágazat közelmúltban javulásnak indult helyzetét is előmozdítaná, hiszen elősegítené, hogy az uniós gazdasági ágazat ne legyen kitéve az Indiából jelentős volumenekben érkező, az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá kínáló támogatott behozatal hatásainak.

(204)

Ennek alapján megállapítható, hogy az Indiával szembeni kiegyenlítő intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(205)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék legfontosabb gyártási alapanyaga a finomított tereftálsav. A kérdőív kitöltésével egyetlen nyersanyag-beszállító tanúsított együttműködést a vizsgálatban. Ez a beszállító támogatta az intézkedések fenntartását.

(206)

Mivel a finomított tereftálsavat az Unióban a PET gyártásán kívül másra nem használják, észszerűen feltételezhető, hogy a finomított tereftálsav gyártói nagymértékben függnek a PET-ágazattól.

(207)

A jelenlegi felülvizsgálat keretében egyetlen független importőr, kereskedő és/vagy felhasználó sem töltött ki kérdőívet. Tizenhét uniós importőr/felhasználó és egy felhasználói szervezet ellenezte az intézkedések fenntartását, arra hivatkozva, hogy az intézkedések korlátozzák a PET rendes piaci áron beszerezhető kínálatát, és rontják a felhasználó ágazat versenyképességét, márpedig az jóval több munkavállalót foglalkoztat az Unióban, mint a PET-ágazat. Álláspontjuk szerint az EU-n belüli PET-termelés nem elegendő, máshonnan pedig kevés PET-behozatal érkezik, figyelembe véve azt is, hogy a Dél-Koreából és az Indonéziából kiinduló export a Japán által a Kínából érkező PET-behozatalra 2017 decemberében bevezetett dömpingellenes intézkedések miatt részben Japán felé terelődött át.

(208)

Az érdekelt felek tájékoztatása után több érdekelt fél is megismételte azt a felvetését, hogy a felhasználó ágazatoknak szükségük van arra, hogy a felhasznált anyagot különböző forrásokból, rugalmasan szerezhessék be, hogy az EU-n belüli PET-termelés nem elegendő, valamint hogy – ahogyan azt a (132) preambulumbekezdés is megállapítja – a más harmadik országokból az Unióba érkező import volumene 2014 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal csökkent. A szóban forgó felek hozzátették, hogy az Indiából érkező PET-behozatalban a közelmúltban bekövetkezett növekedéseket a PET-kereskedelem világméretű átrendeződése okozta, például az a körülmény, hogy a dél-koreai anyag nyereségesebben értékesíthető Japánban.

(209)

Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat 88 %-os kapacitáskihasználás mellett működött, és a figyelembe vett időszakban növelte termelési kapacitását. Tehát elegendő szabad kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy kielégítse az EU-n belüli jelenlegi teljes felhasználás több mint 85 %-át. Emellett az Indiából érkező behozatal a figyelembe vett időszakban tovább folytatódott, és növekedést mutatott (lásd a (124) preambulumbekezdést). Érkezett behozatal más, intézkedések hatálya alá nem tartozó országokból is, és ezek az országok a felülvizsgálati időszakban jelentős, 18,9 %-os piaci részesedést tudhattak magukénak (lásd a (132) preambulumbekezdést). Emellett a PET újrafeldolgozásával foglalkozó ágazat, amely a műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia révén meg fog erősödni, további beszerzési forrást jelent majd a PET iránti uniós kereslet kielégítéséhez. Végezetül amellett, hogy 2017-ben valóban nőtt a Dél-Koreából és az Indonéziából Japánba irányuló PET-export, a Dél-Koreából és az Indonéziából az EU-ba irányuló export még mindig több mint 50 %-ot, illetve 20 %-ot képviselt a két ország 2018-as teljes PET-exportján belül, és nem volt jele annak, hogy egy esetleges csökkenést ne tudna ellensúlyozni a más országokból érkező behozatal, (30) vagy akár a magából Indiából érkező behozatal, hiszen ahogyan azt már a (124) preambulumbekezdésben megjegyeztük, a figyelembe vett időszakban az Indiából érkező behozatal volumene csaknem ötszörösére nőtt, ami ugyanebben az időszakban a piaci részesedés 3,3 százalékpontos növekedését eredményezte az uniós piacon. A vizsgálat során emellett megállapítást nyert, hogy a dél-koreai termelés és az onnan érkező behozatal várhatóan állandó szinten marad (1 100 ezer tonna, illetve 800 ezer tonna); az indonéziai termelési volumenről ugyanez mondható el (körülbelül 400 ezer tonna), bár az onnan érkező behozatal csökkenhet, de csak amiatt, hogy a helyi keresletben növekedésre lehet számítani. (31)

(210)

Ezért az Unión belüli PET-kínálatot nem szűkítik az Indiával szembeni intézkedések, az árak pedig versenyképesek.

(211)

Emellett több érdekelt fél felvetette, hogy a felhasználó ágazat nehezen tudja áthárítani a nyersanyagárak növekedését a vevőkre, és – ahogyan már korábban is jelezték – a felhasználó ágazat érdekei a foglalkoztatást és a gazdasági jelentőséget figyelembe véve erősebbek az uniós PET-gyártók érdekeinél. Ahogyan arra a (206) preambulumbekezdés is utal, a jelenlegi felülvizsgálat keretében a független vevők, a kereskedők és a felhasználók nem töltötték ki a kérdőívet, és így nem támasztották alá bizonyítékokkal a költségeik jelentős megnövekedésével kapcsolatos felvetést. Ezért – bizonyítékok hiányában – a felvetéseket el kellett utasítani.

(212)

Mindezek alapján – és figyelemmel a korábbi vizsgálatok keretében megfogalmazott következtetésekre is – az intézkedések fenntartása várhatóan nem gyakorolna jelentős negatív hatást a felhasználókra, tehát nincsenek olyan kényszerítő okok, amelyekből az következik, hogy az Indiával szembeni meglévő intézkedések kiterjesztése nem áll az Unió érdekében.

(213)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan kényszerítő okok, amelyekből az következik, hogy az Indiából érkező behozatalra vonatkozó jelenlegi kiegyenlítő intézkedések fenntartása nem szolgálja az Unió érdekét.

(214)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani az Indiával szemben hatályban lévő kiegyenlítő intézkedéseket. Az érdekelt felek kellő időt kaptak arra, hogy tájékoztatásukat követően észrevételeket fogalmazzanak meg. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(215)

A fenti megfontolásokból következik, hogy az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Indiából származó PET behozatalára vonatkozóan az (EU) 2018/1468 bizottsági végrehajtási rendelettel módosított 461/2013/EU tanácsi rendelettel bevezetett kiegyenlítő intézkedéseket fenn kell tartani.

(216)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi kiegyenlítő vámtételek kizárólag az e vállalatok – tehát a kifejezetten megjelölt konkrét jogalanyok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára alkalmazandók. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem megjelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által előállított, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalai nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből, azokra a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(217)

Az egyedi kiegyenlítő vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (például a jogalany nevében bekövetkező változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni (32) haladéktalanul, és a kérelemhez mellékelni kell minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, valamint a belföldre és az exportra való értékesítéshez kapcsolódó minden olyan tevékenységében bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártást és az értékesítést végző jogalanyokban bekövetkezett változással függenek össze. Az indokolt esetekben a Bizottság a rendelet módosítása útján aktualizálja az egyedi vámtételek igénybevételére jogosult vállalatok jegyzékét.

(218)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (33) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítések esetében az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden hónap első naptári napján közzétett kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(219)

Ez a rendelet összhangban van az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (34) 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,