(1)

Az európai energiaágazat jelenleg fontos változáson megy keresztül a szén-dioxidmentes gazdaság irányába – az ellátás biztonsága és a versenyképesség egyidejű biztosítása mellett. Az energetikai átállás és a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés ehhez kapcsolódó decentralizációja, a technológiai fejlődés, az ágazatok összekapcsolása és a digitalizálás révén az európai villamosenergia-hálózat „okos hálózattá” válik. Ez ugyanakkor új kockázatokat is maga után von, mivel a digitalizálás fokozottan kiteszi az energiarendszert kibertámadásoknak és kiberbiztonsági eseményeknek, ami veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát.

(2)

A „Tiszta energia minden európainak” csomagba tartozó mind a nyolc jogalkotási javaslat (1) – köztük az energiaunió irányítására, mint köztes megállapodásra vonatkozó javaslat – elfogadása lehetővé teszi, hogy kedvező környezet jöjjön létre az energiaágazat digitális átalakításához. A megállapodás a kiberbiztonság fontosságát is elismeri az energiaágazatban. A villamos energia belső piacára vonatkozó rendelet (2) átdolgozott szövege a villamos energiára vonatkozó technikai szabályok elfogadásáról rendelkezik, amelyek közé tartozik például a határkeresztező villamosenergia-áramlás kiberbiztonsági vonatkozásaira irányadó ágazatspecifikus szabályokról, a közös minimumkövetelményekről, a tervezésről, az ellenőrzésről, a jelentéstételről és a válságkezelésről szóló hálózati szabályzat. A villamos energiával kapcsolatos kockázatokra való felkészültségről szóló rendelet (3) nagyjából követi a földgázellátás biztonságának megőrzéséről szóló rendelet által választott megközelítést (4); hangsúlyozza az összes kockázat – köztük a kiberbiztonsággal kapcsolatos kockázatok – helyes értékelésének szükségességét, és javasolja intézkedések elfogadását az ilyen módon azonosított kockázatok megelőzésére és enyhítésére.

(3)

Amikor a Bizottság 2013-ban elfogadta az uniós kiberbiztonsági stratégiát (5), prioritásként határozta meg az Unió kiberrezilienciájának erősítését. A stratégia egyik kulcsfontosságú eredménye a kiberbiztonságiirányelv (6) (a továbbiakban: kiberbiztonsági irányelv), amelyet 2016 júliusában fogadtak el. A kiberbiztonságra vonatkozó horizontális uniós jogszabályok első darabjaként a kiberbiztonsági irányelv a nemzeti kiberbiztonsági kapacitások fejlesztésén, az uniós szintű együttműködés fokozásán, valamint az irányelvben „alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőknek” nevezett vállalatok számára a biztonsági események bejelentésére vonatkozó kötelezettség bevezetésén keresztül emeli a kiberbiztonság általános szintjét az Unióban. A biztonsági eseményekről való jelentéstétel kötelező a kulcságazatokban, így az energiaágazatban is.

(4)

A kiberbiztonság terén a felkészültségi intézkedések végrehajtása során az érintett érdekelteknek, köztük – a kiberbiztonsági irányelv meghatározása szerint – az energiaágazatban alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőknek figyelembe kell venniük a kiberbiztonsági irányelv 11. cikke alapján létrehozott Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport által kiadott horizontális iránymutatást. Az Együttműködési Csoport, amely a tagállamok, az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és a Bizottság képviselőiből áll, iránymutatást tartalmazó dokumentumokat fogadott el a biztonsági intézkedésekre és a biztonsági események bejelentésére vonatkozóan. 2018 júniusában a Csoport létrehozott egy külön munkafolyamatot a villamos energiával kapcsolatban.

(5)

A 2017-ben kiadott, a kiberbiztonságról szóló közös közlemény (7) az energiaágazatban is elismeri az ágazatspecifikus megfontolások és az uniós szintű követelmények fontosságát. A kiberbiztonságról és a lehetséges szakpolitikai következményekről átfogó vita folyt az elmúlt években az Unióban. Ennek eredményeként az érintettek egyre jobban belátják, hogy az egyes gazdasági ágazatok egyedi kiberbiztonsági problémákkal kerülnek szembe, éppen ezért az általános kiberbiztonsági stratégiák tágabb kontextusában saját ágazati megközelítést kell kialakítaniuk.

(6)

Az információk megosztása és a bizalom a kiberbiztonság kulcsfontosságú elemei. A Bizottság célja, hogy külön események szervezésével növelje az információ-megosztást az érintett érdekeltek között; ilyen volt például a 2017 márciusában Rómában tartott magas szintű kerekasztal az energiaágazatban a kiberbiztonságról, és a 2018 októberében Brüsszelben rendezett magas szintű konferencia az energiaágazatban a kiberbiztonságról. A Bizottság fokozni kívánja továbbá az érintett érdekeltek és a szakosodott szervezetek – mint például a kiberbiztonság területén az európai energetikai információmegosztási és -elemző központ – közötti együttműködést.

(7)

Az ENISA-ra, az „EU kiberbiztonsági ügynökségére” és az információs és kommunikációs technológia kiberbiztonsági hitelesítésére vonatkozó rendelet (8) (a továbbiakban: rendelet a kiberbiztonságról) erősíteni fogja az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség felhatalmazását annak érdekében, hogy az Ügynökség jobban támogassa a tagállamokat a kiberbiztonsági fenyegetések és támadások kezelésében. Emellett egy európai kiberbiztonsági keretet is létrehoz olyan termékek, eljárások és szolgáltatások hitelesítésére, amelyek az egész Unióban érvényesek lesznek, és amelyek különösen fontosak az energiaágazat számára.

(8)

A Bizottság ajánlást (9) terjesztett elő a hálózati technológiák 5. generációjával (5G) összefüggő kiberbiztonsági kockázatokról, amelyben iránymutatást ad a megfelelő nemzeti szintű kockázatelemzésre és irányítási intézkedésekre, egy összehangolt európai kockázatelemzés kidolgozására, valamint a legjobb kockázatkezelési intézkedések közös eszköztárának létrehozására szolgáló eljárás meghatározására vonatkozóan. Bevezetésüket követően az 5G hálózatok olyan alapvető szolgáltatások egy sorának a gerincét alkotják majd, amelyek elengedhetetlenek a belső piac megfelelő működéséhez, valamint társadalmi és gazdasági szempontból nélkülözhetetlenek; ilyen például az energiaellátás.

(9)

Az ajánlásnak a teljesség igénye nélkül iránymutatást kell nyújtania a tagállamok és az érintett érdekeltek, különösen a hálózat-üzemeltetők és a technológiaszállítók számára a magasabb szintű kiberbiztonság eléréséhez – figyelembe véve az energiaágazatra vonatkozóan megállapított egyedi, valós idejű követelményeket, az áttételes hatásokat, valamint az örökölt és a korszerű technológiák kombinálását. Az iránymutatás célja, hogy segítse az érdekelteket abban, hogy a nemzetközileg elismert kiberbiztonsági előírások végrehajtása során vegyék figyelembe az energiaágazat egyedi követelményeit. (10)

(10)

A Bizottság az Unió-szerte történő előrehaladás alapján, konzultálva a tagállamokkal és az érintett érdekeltekkel, rendszeresen felül kívánja vizsgálni ezt az ajánlást. A Bizottság továbbra is erőfeszítéseket tesz az energiaágazatban a kiberbiztonság erősítésére, mindenekelőtt a Kiberbiztonsági Együttműködési Csoporton keresztül, amely biztosítja a tagállamok közötti stratégiai együttműködést és információcserét a kiberbiztonság terén.

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)