(1)

A Tanács 2018. június 22-én az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Magyarországon a GDP – 1,5 %-ának megfelelő középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérés áll fenn.

(2)

A megállapított jelentős eltérés miatt a Tanács 2018. június 22-én kibocsátott ajánlásában (2) azt ajánlotta Magyarországnak, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások (3) nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 %-ot, ami a GDP 1,0 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A Tanács azt ajánlotta Magyarországnak, hogy az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel, és a költségvetési konszolidációs intézkedések révén növekedésbarát módon biztosítsa az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását. A Tanács felkérte Magyarországot, hogy 2018. október 15-ig tegyen jelentést az ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről.

(3)

A Bizottság 2018. április 18-én és 19-én az 1466/97/EK rendelet –11. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés céljából fokozott felügyeleti látogatást tett Magyarországon. A Bizottság, miután előzetes megállapításait megküldte a magyar hatóságoknak észrevételezésre, megállapításairól 2018. november 21-én jelentésben számolt be a Tanácsnak. E megállapításokat ezt követően nyilvánosságra hozták. A bizottsági jelentés megállapítja, hogy a magyar hatóságok fenn kívánják tartani a 2018. évi konvergenciaprogramban meghatározott, a GDP 2,4 %-ának megfelelő 2018. évi államháztartási hiányt, és így nem terveznek reagálni a 2018. június 22-i tanácsi ajánlásra.

(4)

A magyar hatóságok 2018. október 15-én jelentést nyújtottak be a 2018. június 22-i tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről (4). A hatóságok e jelentésben megerősítették, hogy az államháztartási hiány célértéke 2018-ban a GDP 2,4 %-a marad. A 2018. évi konvergenciaprogramban szereplő költségvetési előrejelzéshez képest, a hatóságok jelentősen magasabb adóbevételeket és megtakarításokat várnak az uniós költségvetésből finanszírozott projektek csökkentett társfinanszírozási költségei miatt. A hatóságok azonban további kiadásokat terveznek, amelyek teljes mértékben ellensúlyozzák e fejlemények hiánycsökkentő hatását. A bejelentett új diszkrecionális intézkedéseknek nincsen jelentős nettó költségvetési vonzata a költségvetés alakulására 2018-ban, így nem sikerült teljesíteni a 2018. június 22-i tanácsi ajánlásban foglalt követelményt.

(5)

A Bizottság 2018. évi őszi előrejelzése a diszkrecionális bevételi intézkedések és egyszeri tételek nélkül számított államháztartási kiadások 7,0 %-os növekedését vetítette előre 2018-ra, ami jóval meghaladja a vonatkozó 2,8 %-os referenciaértéket (az eltérés a GDP 1,6 %-ának felel meg). A strukturális költségvetési egyenleg a GDP 0,4 %-ával romlik, a GDP 1,0 %-ának megfelelő ajánlott javulással szemben (a GDP 1,4 %-ának megfelelő eltérés). Ezért mindkét pillér az ajánlott kiigazítástól való jelentős eltérést mutat. A kiadási referenciaértékre három tényező hat negatívan, nevezetesen a kiadási referenciaértéket megalapozó, a jelenleg becsültnél alacsonyabb középtávú potenciális növekedési ráta és GDP-deflátor, valamint egyes intézkedések közvetett bevételi hatása. Az ezen tényezőknek megfelelő korrekciók elvégzését követően úgy tűnik, hogy a kiadási referenciaérték megfelelően tükrözi a költségvetési kiigazítást, és még mindig eltérést mutat. A strukturális egyenleg értékelése hasonló eredményhez vezet. A strukturális egyenleget negatívan befolyásolják a vártnál alacsonyabb bevételek, ám ezt részben ellensúlyozza a potenciális GDP-növekedésre vonatkozó, a kiadási referenciaérték alapjául szolgáló középtávú átlaghoz viszonyítva magasabb becslés. Az átfogó értékelés ezért megerősíti az ajánlott kiigazítástól való jelentős eltérést.

(6)

A fenti megállapításokból az a következtetés vonható le, hogy Magyarország által a 2018. június 22-i tanácsi ajánlás nyomán hozott intézkedések nem kielégítőek. A költségvetési kiigazítás 2018-ban elmarad a GDP 1 %-át kitevő éves strukturális kiigazítástól, amely ahhoz lenne szükséges, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 %-ot,