(1)   Ez a rendelet a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés céljából meghatározza a személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-be történő bevitelének és kezelésének, valamint a kiegészítő információk és adatok cseréjének feltételeit és eljárásait.

(2)   Ez a rendelet megállapítja továbbá a SIS műszaki architektúrájára, a tagállamok, illetve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (a továbbiakban: az eu-LISA) feladataira, az adatkezelésre, valamint az érintett személyek jogaira és a felelősségre vonatkozó rendelkezéseket is.

(1)   A SIS a következőkből áll:

Az N.SIS a b) pontban említetteknek megfelelően a SIS-adatbázis teljes vagy részleges másolatából álló adatállományt (a továbbiakban: nemzeti másolat) tartalmazhat. Két vagy több tagállam egyikük N.SIS-ében létrehozhat egy közös másolatot, amelyet a szóban forgó tagállamok közösen használhatnak. Ezt a közös másolatot az egyes említett tagállamok esetében a nemzeti másolatnak kell tekinteni.

A b) pontban említett közös tartalék N.SIS-t két vagy több tagállam közösen is használhatja. Ilyen esetekben a közös N.SIS tartalékot az egyes említett tagállamok tartalék N.SIS-ének kell tekinteni. Az N.SIS és annak tartalék rendszere egyidejűleg használható annak érdekében, hogy a végfelhasználók részére biztosítva legyen a folyamatos rendelkezésre állás.

Azok a tagállamok, amelyek közösen használható közös másolatot vagy közös tartalék N.SIS-t kívánnak létrehozni, a felelősségi köreikről írásban állapodnak meg. E megállapodásukról értesítik a Bizottságot.

A kommunikációs infrastruktúra támogatja és hozzájárul a SIS folyamatos rendelkezésre állásának biztosításához. Redundáns és különálló útvonalakkal rendelkezik a CS-SIS és a tartalék CS-SIS közötti kapcsolatokhoz, továbbá mindegyik SIS nemzeti hálózati hozzáférési pont, valamint a CS-SIS és a tartalék CS-SIS közötti kapcsolatokhoz is redundáns és különálló útvonalakkal rendelkezik.

(2)   A tagállamok saját N.SIS-ükön keresztül viszik be, frissítik, törlik és kérdezik le a SIS-adatokat. Azon tagállamok, amelyek részleges vagy teljes nemzeti másolatot vagy részleges, vagy teljes közös másolatot használnak, az ilyen másolatot hozzáférhetővé teszik az említett valamennyi tagállam területén való automatizált lekérdezések céljára. A részleges nemzeti vagy közös másolatnak tartalmaznia kell legalább a 20. cikk (3) bekezdésének a)–v) pontjában felsorolt adatokat. Más tagállamok NSIS-ének adatállománya nem kérdezhető le, kivéve a közös másolatok esetében.

(3)   A CS-SIS-nek kell ellátnia a műszaki felügyeleti és adminisztrációs feladatokat, és rendelkeznie kell egy olyan tartalék CS-SIS-szel, amely rendszerhiba esetén képes biztosítani a CS-SIS fő részének összes funkcióját. A CS-SIS-t és a tartalék CS-SIS-t az eu-LISA két műszaki telephelyén kell elhelyezni.

(4)   Az eu-LISA-nak a SIS folyamatos rendelkezésre állásának megerősítése céljából műszaki megoldásokat kell megvalósítania akár a CS-SIS és a tartalék CS-SIS egyidejű üzemeltetése révén, feltéve, hogy a tartalék CS-SIS a CS-SIS meghibásodása esetén is alkalmas marad a SIS üzemeltetésének biztosítására, akár a rendszer, illetve a rendszerkomponensek megkettőzése révén. Az (EU) 2018/1726 rendelet 10. cikkében előírt eljárási követelmények ellenére az eu-LISA-nak legfeljebb 2019. december 28-ig olyan tanulmányt kell készítenie a lehetséges műszaki megoldásokról, amely független hatásvizsgálatot és költség-haszon elemzést tartalmaz.

(5)   Kivételes körülmények között az eu-LISA szükség esetén ideiglenesen létrehozhatja a SIS-adatbázis további másolatát.

(6)   A CS-SIS-nek kell biztosítania a SIS-adatok beviteléhez és kezeléséhez, többek között a SIS-adatbázis lekérdezéséhez szükséges szolgáltatásokat. Azon tagállamok számára, amelyek nemzeti vagy közös másolatot használnak, a CS-SIS-nek biztosítania kell a következőket:

(7)   A CS-SIS-nek biztosítania kell a folyamatos rendelkezésre állást.

(1)   A SIS központi rendszer és a kommunikációs infrastruktúra működtetésének, fenntartásának és továbbfejlesztésének költségeit az Unió általános költségvetéséből kell fedezni. Az említett költségek tartalmazzák a 4. cikk (6) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtásának biztosítása érdekében a CS-SIS vonatkozásában végzett munka költségeit.

(2)   Az egyes N.SIS-ek felállításának, működtetésének, fenntartásának és továbbfejlesztésének költségeit az érintett tagállamnak kell viselnie.

(1)   Minden egyes tagállam kijelöli azt a hatóságot (a továbbiakban: N.SIS-hivatal), amely a saját N.SIS-éért központilag felelős.

Ez a hatóság felelős az N.SIS zökkenőmentes működéséért és biztonságáért, biztosítja az illetékes hatóságok SIS-hez való hozzáférését, és hozza meg az e rendelet betartásának biztosításához szükséges intézkedéseket. Az N.SIS-hivatal felel azért, hogy a végfelhasználók részére a SIS valamennyi funkciója megfelelően rendelkezésre álljon.

(2)   Minden egyes tagállam kijelöl egy olyan nemzeti hatóságot (a továbbiakban: SIRENE-iroda), amely napi 24 órán keresztül, heti 7 napon át működik, és a SIRENE-kézikönyvnek megfelelően gondoskodik az összes kiegészítő információ cseréjéről és rendelkezésre állásáról. Minden egyes SIRENE-iroda egyedüli kapcsolattartó pontként szolgál a tagállamok számára a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk cseréjére, és arra, hogy megkönnyítse a kért intézkedések foganatosítását, ha a SIS-ben személyekre vagy tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzést adnak ki, majd találatot követően a szóban forgó személyeket vagy tárgyakat megtalálják.

Minden egyes SIRENE-iroda számára biztosítani kell a nemzeti joggal összhangban, hogy közvetlenül vagy közvetve könnyen hozzáférhessen az összes releváns nemzeti információhoz, beleértve a nemzeti adatbázisokat és a tagállama figyelmeztető jelzéseivel kapcsolatos valamennyi információt is, valamint szakértői tanácsadásban részesülhessen, hogy mihamarabb és a 8. cikkben előírt határidőkön belül reagálhasson a kiegészítő információk iránti megkeresésekre.

A SIRENE-irodák kötelesek koordinálni a SIS-be bevitt információk minőségének ellenőrzését is. Az irodáknak az említett célokból hozzáféréssel kell rendelkezniük a SIS-ben kezelt adatokhoz.

(3)   A tagállamok részletes információkat biztosítanak az eu-LISA számára az N.SIS-hivatalukról és a SIRENE-irodájukról. Az eu-LISA az N.SIS hivatalok és a SIRENE-irodák jegyzékét az 56. cikk (7) bekezdésében említett jegyzékkel együtt közzéteszi.

(1)   A kiegészítő információk cseréje a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseivel összhangban és a kommunikációs infrastruktúra felhasználásával történik. A tagállamok biztosítják a kiegészítő információk folyamatos rendelkezésre állásához, valamint időben történő és hatékony cseréjéhez szükséges műszaki és emberi erőforrásokat. Abban az esetben, ha a kommunikációs infrastruktúra nem áll rendelkezésre, a tagállamok más, kellően biztonságos technikai eszközöket alkalmaznak a kiegészítő információk cseréjéhez. A kellően biztonságos technikai eszközök listáját a SIRENE-kézikönyvben kell meghatározni.

(2)   A kiegészítő információk kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre a 64. cikknek megfelelően továbbították azokat, kivéve, ha az eltérő célú felhasználáshoz megszerezték a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam előzetes hozzájárulását.

(3)   A SIRENE-irodáknak gyorsan és hatékonyan kell végezniük feladatukat, elsősorban azáltal, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 12 órával a kiegészítő információk iránti megkeresések beérkezését követően megválaszolják azokat. A terrorista bűncselekményekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, valamint a 32. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, gyermekekre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében a SIRENE-irodának azonnal intézkednie kell.

A legmagasabb prioritással kezelendő, kiegészítő információk iránti megkeresések esetében a SIRENE-formanyomtatványokon a „SÜRGŐS” megjelölést kell feltüntetni és meg kell adni a sürgősség okát.

(4)   A Bizottság a SIRENE-irodák e rendelet szerinti feladataira és a kiegészítő információk cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározása érdekében „SIRENE-kézikönyv” címmel kézikönyv formájában végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   Az adatok gyors és eredményes továbbítása érdekében az egyes tagállamok az N.SIS létrehozásakor betartják az N.SIS és a SIS központi rendszer közötti összeegyeztethetőség biztosítása céljából megállapított közös szabványokat, protokollokat és műszaki eljárásokat.

(2)   Amennyiben egy tagállam nemzeti másolatot használ, a CS-SIS által nyújtott szolgáltatások, valamint a 4. cikk (6) bekezdésében említett automatikus frissítések révén biztosítja, hogy a nemzeti másolatban tárolt adatok megegyezzenek és összhangban álljanak a SIS-adatbázissal, valamint hogy az annak nemzeti másolatában végrehajtott lekérdezés azonos eredményt adjon a SIS-adatbázisban végzett lekérdezéssel.

(3)   A végfelhasználóknak meg kell kapniuk a feladataik ellátásához szükséges adatokat, különösen és szükség esetén az érintett azonosítását és a kért intézkedés foganatosítását lehetővé tevő valamennyi rendelkezésre álló adatot.

(4)   A tagállamok és az eu-LISA rendszeres teszteket végeznek, hogy ellenőrizzék a (2) bekezdésben említett nemzeti másolatok műszaki megfelelését. Az említett tesztek eredményeit az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel (37) létrehozott mechanizmus keretében figyelembe kell venni.

(5)   A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett közös szabványok, protokollok és műszaki eljárások meghatározása és kidolgozása érdekében végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   Minden egyes tagállam elfogadja N.SIS-ével kapcsolatban a szükséges intézkedéseket – beleértve egy biztonsági tervet, egy üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-elhárítási tervet – annak érdekében, hogy:

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoznak a kiegészítő információk kezelésének és cseréjének biztonsága tekintetében, beleértve a SIRENE-irodák helyiségeinek védelmét is.

(3)   A tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoznak a SIS-adatok 44. cikkben említett hatóságok általi kezelésének biztonsága tekintetében.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben ismertetett intézkedések több informatikai rendszerre is kiterjedő, nemzeti szintű általános biztonsági megközelítés és terv részét is képezhetik. Ilyen esetekben az e cikkben foglalt követelményeknek és e cikk SIS-re való alkalmazandóságának egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a tervben, és a tervnek biztosítania kell a követelmények érvényesülését.

(1)   Minden egyes tagállam – nemzeti jogának megfelelően – meghatározott szakmai titoktartási vagy azzal egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz az összes olyan személyre és szervre, aki vagy amely SIS-adatokkal és kiegészítő információkkal köteles dolgozni. Ezt a kötelezettséget az említett személyek hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy az említett szervek tevékenységének befejeződését követően is alkalmazni kell.

(2)   Amennyiben valamely tagállam bármely SIS-szel kapcsolatos feladatot külső vállalkozókkal együttműködésben lát el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kíséri, hogy biztosítsa az e rendelet valamennyi rendelkezésének való megfelelést, különösen biztonsági, titoktartási és adatvédelmi téren.

(3)   Az N.SIS, illetve a technikai másolatok üzemeltetési igazgatásával nem bízhatók meg magánvállalkozások vagy magánszervezetek.

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a személyes adatokhoz való minden hozzáférést és a személyes adatok CS-SIS-szel való valamennyi cseréjét naplózzák az N.SIS-ben a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, az N.SIS megfelelő működésének, valamint az adatok integritásának és biztonságának biztosítása érdekében. Ez a követelmény nem vonatkozik a 4. cikk (6) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett automatikus eljárásokra.

(2)   A naplóknak tartalmazniuk kell különösen a figyelmeztető jelzés korábbi adatait, az adatkezelési tevékenység dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, a kezelt adatokra való hivatkozást, valamint az adatkezelést végző illetékes hatóság és személy egyéni és egyedi felhasználói azonosítóit.

(3)   E cikk (2) bekezdésétől eltérve, ha a lekérdezést a 43. cikk szerinti daktiloszkópiai adatokkal vagy arcképmással végezték, a naplóknak a tényleges adatok helyett a lekérdezéshez használt adatok típusát kell tartalmazniuk.

(4)   A naplók kizárólag az (1) bekezdésben említett célra használhatók fel, és létrehozásukat követően három évvel törölni kell őket. A figyelmeztető jelzések korábbi adatait tartalmazó naplókat a figyelmeztető jelzések törlését követő három év elteltével kell törölni.

(5)   A naplók a (4) bekezdésben említett időtartamoknál hosszabb ideig is megőrizhetők, ha már megkezdett ellenőrzési eljárásokhoz van szükség rájuk.

(6)   A lekérdezések jogszerűségének és az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzéséért, az önellenőrzésért, az N.SIS megfelelő működésének biztosításáért, valamint az adatok integritásának és biztonságának biztosításáért felelős illetékes nemzeti hatóságok számára – hatáskörük korlátain belül, illetve kérésükre – feladataik ellátása céljából hozzáférést kell biztosítani a naplókhoz.

(7)   Amennyiben a tagállamok az automatikus rendszámfelismerő rendszer segítségével a nemzeti joggal összhangban automatizált lekérdezést végeznek a gépjárművek beszkennelt rendszámtábláival, a tagállamok e lekérdezésekről a nemzeti joggal összhangban naplót vezetnek. Annak ellenőrzése érdekében, hogy azonosítottak-e találatot, szükség esetén teljes körű lekérdezés is végezhető a SIS-ben. A teljes körű lekérdezésre az (1)–(6) bekezdések alkalmazandók.

(8)   A Bizottság az e cikk (7) bekezdésében említett napló tartalmának meghatározása érdekében végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A SIS-hez hozzáférési jogosultsággal rendelkező hatóságok személyzetének megfelelő képzést kell kapniuk az adatbiztonságról, az alapvető jogokról, ezen belül az adatvédelmi szabályokról, valamint a SIRENE-kézikönyvben meghatározott adatkezelési eljárásokról mielőtt engedélyezik a SIS-ben tárolt adatok kezelését, illetve a SIS-adatokhoz való hozzáférés megadása után rendszeres időközönként. A személyzetet tájékoztatni kell a vonatkozó – többek között a 73. cikkben meghatározott– bűncselekményekről és szankciókról.

(2)   A tagállamok rendelkeznek nemzeti SIS képzési programmal, amelynek magában kell foglalnia a végfelhasználók, valamint a SIRENE-irodák személyzete számára biztosított képzést is.

Az említett képzési program képezheti más érintett területeken nyújtott képzésekre is kiterjedő, nemzeti szintű általános képzési program részét.

(3)   A SIRENE-irodák közötti együttműködés javítása érdekében legalább évente egyszer uniós szinten közös képzéseket kell szervezni.

(1)   Az eu-LISA felel a SIS központi rendszer üzemeltetési igazgatásáért. Az eu-LISA – költség-haszon elemzés alapján – a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a SIS központi rendszer tekintetében mindenkor a legjobb rendelkezésre álló technológiát alkalmazzák.

(2)   Az eu-LISA felel a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos következő feladatokért is:

(3)   Az eu-LISA felel a SIRENE-irodákkal és a SIRENE-irodák közötti kommunikációval kapcsolatos következő feladatokért is:

(4)   Az eu-LISA a CS-SIS-ben tárolt adatok minőségellenőrzésének elvégzésére szolgáló mechanizmust és eljárásokat dolgoz ki és tart fenn. Az ügynökség ezzel kapcsolatosan rendszeres jelentéseket tesz a tagállamoknak.

Az eu-LISA a feltárt problémákra és az érintett tagállamokra kiterjedő rendszeres jelentést tesz a Bizottságnak.

A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendszeres jelentést tesz a felmerült adatminőségi problémákról.

(5)   Az eu-LISA ellátja továbbá a SIS technikai használatára, valamint a SIS-adatok minőségének javítását szolgáló intézkedésekre vonatkozó képzés nyújtásával kapcsolatos feladatokat.

(6)   A SIS központi rendszer üzemeltetési igazgatása magában foglalja a SIS központi rendszernek napi 24 órán keresztül, heti 7 napon át történő, e rendeletnek megfelelő működtetéséhez szükséges valamennyi feladatot, különösen azokat a karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket, amelyek a rendszer zökkenőmentes működéséhez szükségesek. Az említett feladatok közé tartozik továbbá a SIS központi rendszer és az N.SIS tesztelési tevékenységeinek koordinálása, irányítása és támogatása annak biztosítása érdekében, hogy a SIS központi rendszer és az N.SIS a 9. cikkben meghatározott műszaki és funkcionális követelményeknek megfelelően működjön.

(7)   A Bizottság a kommunikációs infrastruktúra műszaki követelményeinek meghatározása érdekében végrehajtási jogi aktust fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   Az eu-LISA elfogadja a szükséges intézkedéseket – beleértve a SIS központi rendszerre és a kommunikációs infrastruktúrára vonatkozó biztonsági tervet, üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-elhárítási tervet – annak érdekében, hogy:

(2)   Az eu-LISA a kommunikációs infrastruktúrán keresztül történő, a kiegészítő információk kezelésének és cseréjének biztonsága tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoz.

(1)   A személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, az eu-LISA az e rendelet 11. cikkében előírt normákhoz hasonlóan megfelelő szakmai titoktartási vagy azzal egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének valamennyi olyan tagjára, aki SIS-adatokkal köteles dolgozni. Az említett kötelezettséget az említett személyek hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenységének befejeződését követően is alkalmazni kell.

(2)   Az eu-LISA a kiegészítő információk kommunikációs infrastruktúrán keresztül történő cseréjének bizalmas jellege tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoz.

(3)   Amennyiben az eu-LISA bármely SIS-szel kapcsolatos feladatot külső vállalkozókkal együttműködésben lát el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kíséri, hogy biztosítsa az e rendelet valamennyi rendelkezésének való megfelelést, különösen biztonsági, titoktartási és adatvédelmi téren.

(4)   A CS-SIS üzemeltetési igazgatásával nem bízhatók meg sem magánvállalkozások, sem magánszervezetek.

(1)   Az eu-LISA biztosítja, hogy a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokból a CS-SIS-ben tárolt személyes adatokhoz való minden hozzáférést és az ilyen adatok valamennyi cseréjét naplózzák.

(2)   A naplóknak tartalmazniuk kell különösen a figyelmeztető jelzés korábbi adatait, az adatkezelési tevékenység dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, a kezelt adatokra való hivatkozást, valamint az adatkezelést végző illetékes hatóság egyéni és egyedi felhasználói azonosítóit.

(3)   E cikk (2) bekezdésétől eltérve, ha a lekérdezést a 43. cikk szerinti daktiloszkópiai adatokkal vagy arcképmásokkal végezték, a naplóknak a tényleges adatok helyett a lekérdezéshez használt adatok típusát kell tartalmazniuk.

(4)   A naplók kizárólag az (1) bekezdésben említett célokra használhatók fel, és létrehozásukat követően három évvel törölni kell őket. A figyelmeztető jelzések korábbi adatait tartalmazó naplókat a figyelmeztető jelzések törlését követő három év elteltével kell törölni.

(5)   A naplók a (4) bekezdésben említett időtartamoknál hosszabb ideig is megőrizhetők, ha már megkezdett ellenőrzési eljárásokhoz van szükség rájuk.

(6)   Önellenőrzés, valamint a CS-SIS megfelelő működésének biztosítása, az adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából az eu-LISA számára – hatáskörének korlátain belül – hozzáférést kell biztosítani az említett naplókhoz.

Az európai adatvédelmi biztos számára – hatáskörének korlátain belül és kérésére – feladatai ellátása céljából hozzáférést kell biztosítani az említett naplókhoz.

(1)   A 8. cikk (1) bekezdésének és e rendelet kiegészítő adatok tárolására vonatkozó rendelkezéseinek a sérelme nélkül, a SIS kizárólag az egyes tagállamok által szolgáltatott, a 26., a 32., a 34., a 36., a 38. és a 40. cikkben meghatározott célokból szükséges adatkategóriákat tartalmazhatja.

(2)   Az adatkategóriák a következők:

(3)   A SIS-be bevitt minden olyan figyelmeztető jelzés, amely személyekre vonatkozó információt foglal magában, kizárólag a következő adatokat tartalmazhatja:

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti az e cikk (2) és a (3) bekezdésében említett adatok rögzítéséhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat, valamint az e cikk (5) bekezdésében említett közös szabványokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   A technikai szabályoknak hasonlóaknak kell lenniük a CS-SIS-nek, a nemzeti vagy közös másolatoknak és az 56. cikk (2) bekezdése alapján készített technikai másolatoknak a lekérdezésére vonatkozó szabályokhoz. A technikai szabályoknak közös szabványokon kell alapulniuk.

(1)   A figyelmeztető jelzések bevitele és érvényességi idejük meghosszabbítása előtt a tagállamok meggyőződnek arról, hogy az adott eset kellően megalapozott, releváns és jelentős-e ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzésnek a SIS-be történő bevitelét.

(2)   Amennyiben egy személyt vagy tárgyat terrorista bűncselekményhez kapcsolódó figyelmeztető jelzés alapján keresnek, úgy tekintendő, hogy az eset kellően megalapozott, releváns és jelentős ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzésnek a SIS-be történő bevitelét. Közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági okokból a tagállamok kivételes esetben eltekinthetnek a figyelmeztető jelzés bevitelétől, amennyiben valószínűsíthető, hogy az akadályozná valamely hatósági vagy jogi vizsgálat, nyomozás vagy eljárás lefolytatását.

(1)   A figyelmeztető jelzés SIS-be történő beviteléhez szükséges adatállománynak tartalmaznia kell legalább a 20. cikk (3) bekezdésének a), g), k) és n) pontjában említett adatokat, kivéve a 40. cikkben említett helyzetekben. Az említett bekezdésben említett többi adatot, amennyiben rendelkezésre állnak, szintén be kell vinni a SIS-be.

(2)   Az e rendelet 20. cikke (3) bekezdésének e) pontjában említett adatokat csak abban az esetben kell bevinni, ha ez feltétlenül szükséges az érintett személy azonosításához. Az említett adatok bevitele esetén a tagállamok gondoskodnak az (EU) 2016/680 irányelv 10. cikkének való megfelelésről.

(1)   A figyelmeztető jelzés bevitele előtt a tagállam ellenőrzi, hogy a SIS az érintett személyre vagy tárgyra vonatkozóan tartalmaz-e már figyelmeztető jelzést. Annak ellenőrzése érdekében, hogy az adott személyre vonatkozóan már vittek-e be figyelmeztető jelzést, daktiloszkópiai adatokkal is ellenőrzést kell végezni, amennyiben ilyen adatok rendelkezésre állnak.

(2)   Egy tagállam személyenként vagy tárgyanként csak egy figyelmeztető jelzést rögzíthet a SIS-ben. Szükség esetén ugyanazon személyre vagy tárgyra vonatkozóan más tagállamok is bevihetnek új figyelmeztető jelzéseket a (3) bekezdéssel összhangban.

(3)   Ha valamely személyre vagy tárgyra vonatkozóan már szerepel figyelmeztető jelzés a SIS-ben, az új figyelmeztető jelzést bevinni kívánó tagállam ellenőrzi, hogy nincs-e összeegyeztethetetlenség a figyelmeztető jelzések között. Amennyiben nincs összeegyeztethetetlenség, a tagállam beviheti az új figyelmeztető jelzést. Amennyiben a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlenek, az érintett tagállamok SIRENE-irodáinak kiegészítő információk cseréje révén konzultálniuk kell egymással annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak. A figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségére vonatkozó szabályokat a SIRENE-kézikönyvben kell meghatározni. Amennyiben alapvető nemzeti érdekekről van szó, a tagállamok közötti konzultációt követően el lehet térni az összeegyeztethetőségre vonatkozó szabályoktól.

(4)   Ha ugyanazon személyre vagy tárgyra vonatkozóan többszörös figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatok érkeznek, a végrehajtó tagállam figyelembe veszi a SIRENE-kézikönyvben meghatározott, a figyelmeztető jelzések fontossági sorrendjére vonatkozó szabályokat.

Ha valamely személyre vonatkozóan különböző tagállamok által bevitt többszörös figyelmeztető jelzés van érvényben, a 26. cikkével összhangban letartóztatás céljából bevitt figyelmeztető jelzéseket a 25. cikkében foglaltak figyelembevételével elsőbbséggel kell végrehajtani.

(1)   Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a 26., 32. vagy 36. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzés végrehajtása nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, kérheti egy olyan értelmű megjelölésnek a figyelmeztető jelzéshez való csatolását, hogy a figyelmeztető jelzés alapján foganatosítandó intézkedést a területén ne hajtsák végre. A megjelölés csatolása a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájának a feladata.

(2)   Ahhoz, hogy a 26. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzésekhez a tagállamok megjelölés csatolását kérhessék, kiegészítő információk cseréje útján valamennyi tagállamot automatikusan értesíteni kell az érintett kategóriába tartozó új figyelmeztető jelzésekről.

(3)   Ha különösen sürgős és súlyos esetekben a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az intézkedés végrehajtását kéri, a végrehajtó tagállam megvizsgálja, hogy módjában áll-e engedélyezni a kérésére csatolt megjelölés visszavonását. Ha a végrehajtó tagállamnak módjában áll ezt megtenni, a foganatosítandó intézkedés haladéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében megteszi a szükséges lépéseket.

(1)   Amennyiben a 2002/584/IB kerethatározat alkalmazandó, valamely tagállam kérésére a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam nyomon követésként letartóztatás elkerülését célzó megjelölést csatol az átadási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzéshez, amennyiben az európai elfogatóparancs végrehajtására a nemzeti jog szerint illetékes igazságügyi hatóság a végrehajtás megtagadásának valamely indoka alapján megtagadta a végrehajtást, és ha kérték a megjelölés csatolását.

A tagállamok abban az esetben is kérhetik megjelölés csatolását a figyelmeztető jelzéshez, ha az illetékes igazságügyi hatóságuk az átadási eljárás során szabadlábra helyezi a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt.

(2)   A tagállamok a megjelölésnek az átadási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzésekhez való csatolását – a nemzeti jog szerint illetékes igazságügyi hatóság kérésére, általános utasítás alapján vagy egyedi esetben – azonban akkor is kérhetik a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól, ha nyilvánvaló, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell majd tagadni.

(1)   Az európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából kiadott, körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, illetve a kiadatási letartóztatás céljából kiadott, körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam igazságügyi hatóságának megkeresésére be kell vinni.

(2)   Az átadási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzéseket azon elfogatóparancsok alapján is be kell vinni, amelyeket az Unió és harmadik országok között a Szerződések alapján a személyek elfogatóparancs alapján történő átadása céljából kötött olyan megállapodásoknak megfelelően adtak ki, amelyek ezen elfogatóparancsok SIS-en keresztüli továbbítását írják elő.

(3)   Az e rendeletben szereplő, a 2002/584/IB kerethatározat rendelkezéseire való bármilyen hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az Unió és harmadik országok között a Szerződések alapján a személyek elfogatóparancs alapján történő átadása céljából kötött olyan megállapodások megfelelő rendelkezéseit is, amelyek ezen elfogatóparancsok SIS-en keresztüli továbbítását írják elő.

(4)   Folyamatban lévő művelet esetében a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam ideiglenesen lekérdezhetetlenné teheti az e cikkel összhangban letartóztatás céljából bevitt, már meglévő figyelmeztető jelzést annak érdekében, hogy a műveletben érintett tagállamok végfelhasználói ne kérdezhessék le azt. Ilyen esetekben a figyelmeztető jelzés kizárólag a SIRENE-irodák számára hozzáférhető. A tagállamok kizárólag akkor tehetnek egy figyelmeztető jelzést lekérdezhetetlenné, amennyiben:

Az első albekezdésben szereplő funkció legfeljebb 48 órán át használható. Ha azonban operatív szempontból szükséges, ez az időtartam további 48 órával meghosszabbítható, akár többször is. A tagállamok statisztikákat vezetnek azon figyelmeztető jelzések számáról, amelyek esetében használták ezt a funkciót.

(5)   Ha egyértelmű jel mutat arra, hogy a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), j) és k) pontjában említett tárgyak és az e cikk (1), illetve (2) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló valamely személy között kapcsolat van, az említett tárgyakra vonatkozóan figyelmeztető jelzéseket lehet bevinni az adott személy hollétének megállapítása érdekében. Ilyen esetekben a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést és a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést a 63. cikknek megfelelően össze kell kapcsolni.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti az e cikk (5) bekezdésében említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   Ha egy személy európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából áll körözés alatt, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az európai elfogatóparancs egy eredeti példányát is beviszi a SIS-be.

A tagállamok az átadási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzésben több európai elfogatóparancs másolatát is bevihetik.

(2)   A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az európai elfogatóparancsnak az Unió intézményeinek egy vagy több egyéb hivatalos nyelvén készült fordításából is rögzíthet egy példányt.

(1)   A kiadatási letartóztatás céljából figyelmeztető jelzést kiadó tagállam kiegészítő információk cseréje révén közli az összes tagállammal a következő adatokat:

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében felsorolt adatokat nem szükséges közölni, ha a 27. vagy 28. cikkben említett adatokat már megadták, és azok a végrehajtó tagállam szerint elegendőek a figyelmeztető jelzés végrehajtásához.

(1)   A SIS-be a 26. cikk szerint bevitt figyelmeztető jelzés és a 27. cikkben említett kiegészítő adatok együtt a 2002/584/IB kerethatározattal összhangban kibocsátott európai elfogatóparancsnak minősülnek és azzal azonos joghatásúak, amennyiben az említett kerethatározat alkalmazandó.

(2)   Amennyiben a 2002/584/IB kerethatározat nem alkalmazandó, a SIS-be a 26. és a 29. cikk szerint bevitt figyelmeztető jelzés ugyanolyan jogi erővel bír, mint az 1957. december 13-i európai kiadatási egyezmény 16. cikke szerinti, illetve a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 1962. június 27-i Benelux-szerződés 15. cikke szerinti ideiglenes letartóztatás iránti megkeresés.

(1)   A következő kategóriákba tartozó személyekre vonatkozóan a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának megkeresésére figyelmeztető jelzést kell bevinni a SIS-be:

(2)   Az (1) bekezdés a) pontját elsősorban olyan gyermekekre és személyekre kell alkalmazni, akiknek valamely illetékes hatóság határozata alapján az intézményi elhelyezése szükséges.

(3)   Az illetékes hatóságok, többek között a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben joghatósággal rendelkező tagállami igazságügyi hatóságok határozata alapján az (1) bekezdés c) pontjában említett gyermekekre vonatkozóan figyelmeztető jelzést kell bevinni, amennyiben fennáll annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik abból a tagállamból, ahol az illetékes hatóságok találhatók.

(4)   Az (1) bekezdés d) és e) pontjában említett személyekre vonatkozóan az illetékes hatóságok, többek között az igazságügyi hatóságok határozata alapján figyelmeztető jelzést kell bevinni.

(5)   A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az 53. cikk (4) bekezdésével összhangban rendszeresen felülvizsgálja az e cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett figyelmeztető jelzések fenntartásának szükségességét.

(6)   A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam gondoskodik a következők mindegyikéről:

(7)   Négy hónappal azelőtt, hogy az e cikk szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló gyermek a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam nemzeti joga szerint eléri a nagykorúságot, a CS-SIS automatikusan értesíti a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot, hogy a figyelmeztető jelzés indokát és a foganatosítandó intézkedést frissíteni kell, vagy pedig törölni kell a figyelmeztető jelzést.

(8)   Ha egyértelmű jel mutat arra, hogy a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h) és k) pontjában említett tárgyak és az e cikk (1) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló valamely személy között kapcsolat van, az említett tárgyakra vonatkozóan figyelmeztető jelzéseket lehet bevinni az adott személy hollétének megállapítása érdekében. Ilyen esetekben a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést és a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést a 63. cikknek megfelelően össze kell kapcsolni.

(9)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti a (6) bekezdés szerinti, az ügytípusok kategóriákba sorolására és az adatbevitelre vonatkozó szabályokat. Az eltűnt személyekkel kapcsolatos, gyermekeket érintő ügytípusokba beletartoznak – nem kizárólagos jelleggel – az elszökött gyermekekkel, migrációs kontextusban a kísérő nélküli gyermekekkel, továbbá azon gyermekekkel kapcsolatos ügyek, akiknél fennáll a szülő általi jogellenes elvitel veszélye.

A Bizottság továbbá végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti a (8) bekezdésben említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   Amennyiben a 32. cikkben említett személyek hollétét megállapítják, az illetékes hatóságoknak – a (4) bekezdésben foglalt követelményekre is figyelemmel – közölniük kell azt a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal.

(2)   Azon személyek esetében, akiket a 32. cikk (1) bekezdésének a), c), d) és e) pontja értelmében védelem alá kell helyezni, a végrehajtó tagállam kiegészítő információk cseréje keretében azonnal konzultációt folytat a saját illetékes hatóságaival és a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságaival, hogy haladéktalanul megállapodjanak a foganatosítandó intézkedésekről. A végrehajtó tagállam illetékes hatóságai a nemzeti joggal összhangban biztonságos helyre vihetik az adott személyeket az útjuk folytatásának megakadályozása érdekében.

(3)   Gyermekek esetében a foganatosítandó intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket vagy a gyermeknek a (2) bekezdés szerinti biztonságos helyre vitelével kapcsolatos döntéseket a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva kell meghozni. E döntéseket azonnal, de a gyermek megtalálását követően legfeljebb 12 órán belül meg kell hozni, konzultálva adott esetben az érintett gyermekvédelmi hatóságokkal.

(4)   A nagykorú eltűnt, majd megtalált személyekre vonatkozó adatok közlése – az illetékes hatóságok közötti közlés kivételével – csak az érintett hozzájárulásával történhet. Az illetékes hatóságok azonban közölhetik a személy eltűnését bejelentő személlyel, hogy a figyelmeztető jelzést törölték, mivel az eltűnt személyt megtalálták.

(1)   A tagállamok az illetékes hatóságok megkeresésére az adott személy tartózkodási helyének vagy lakóhelyének közlése céljából a következő személyekre vonatkozóan visznek be a SIS-be figyelmeztető jelzéseket:

(2)   Ha egyértelmű jel mutat arra, hogy a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h) és k) pontjában említett tárgyak és az e cikk (1) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló valamely személy között kapcsolat van, az említett tárgyakra vonatkozóan figyelmeztető jelzéseket lehet bevinni az adott személy hollétének megállapítása érdekében. Ilyen esetekben a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést és a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést a 63. cikknek megfelelően össze kell kapcsolni.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti az e cikk (2) bekezdésében említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A személyekre, a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), i), k) és l) pontjában említett tárgyakra és a készpénztől eltérő fizetőeszközökre vonatkozó tartalmazó, figyelmeztető jelzést a 37. cikk (3), (4) és (5) bekezdése szerinti rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam nemzeti jogával összhangban kell bevinni.

(2)   Figyelmeztető jelzés rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából való bevitele esetén, amennyiben a figyelmeztető jelzést bevitt tagállam a 37. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az összes ilyen kért információt megjelöli a figyelmeztető jelzésben. Amennyiben a szóban forgó információ a személyes adatoknak az (EU) 2016/680 irányelv 10. cikkében említett különleges kategóriáival kapcsolatos, akkor az információ kizárólag abban az esetben kérhető, ha ez feltétlenül szükséges a figyelmeztető jelzés konkrét céljából, valamint azzal a bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyre vonatkozóan a figyelmeztető jelzést bevitték.

(3)   A rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából, valamint a közbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése céljából vihető be, amennyiben a következő körülmények közül egy vagy több fennáll:

(4)   Ezenkívül a nemzetbiztonságért felelős hatóságok megkeresésére a nemzeti joggal összhangban rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket lehet kiadni, ha egyértelmű jel mutat arra, hogy a 37. cikk (1) bekezdésében említett információkra az érintett személy jelentette komoly veszély, illetve a külső vagy belső nemzetbiztonságot fenyegető egyéb komoly veszély elhárítása érdekében van szükség. Az e bekezdéssel összhangban figyelmeztető jelzést bevitt tagállam az ilyen figyelmeztető jelzésről tájékoztatja a többi tagállamot. Minden tagállam meghatározza, hogy mely hatóságokhoz kell ezeket az információkat továbbítani. Az információkat a SIRENE-irodákon keresztül kell továbbítani.

(5)   Amennyiben egyértelmű jel mutat arra, hogy a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), j), k) és l) pontjában említett tárgyak, illetve a készpénztől eltérő fizetőeszközök az e cikk (3) bekezdésében említett valamely súlyos bűncselekményhez vagy az e cikk (4) bekezdésében említett valamely komoly veszélyhez kapcsolódnak, e tárgyakra vonatkozóan figyelmeztető jelzést lehet bevinni, amelyet az e cikk (3), illetve (4) bekezdésével összhangban bevitt figyelmeztető jelzésekhez lehet kapcsolni.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti az e cikk (5) bekezdésében említett adatok és az e cikk (2) bekezdésében említett további információk rögzítéséhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   Rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából a végrehajtó tagállam az alábbi információk mindegyikét vagy egy részét összegyűjti és közli a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal:

Amennyiben az e bekezdés első albekezdésének i) pontjában említett információk a személyes adatoknak az (EU) 2016/680 irányelv 10. cikkében említett különleges kategóriáival kapcsolatosak, azokat az említett cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően kell kezelni, és csak abban az esetben kezelhetők, ha az ugyanabból a célból kezelt más személyes adatokat egészítik ki.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információkat a végrehajtó tagállam kiegészítőinformáció-csere útján közli.

(3)   A rejtett ellenőrzés keretében a végrehajtó tagállam illetékes nemzeti hatóságainak az (1) bekezdésben leírtak közül a lehető legtöbb információt össze kell gyűjteniük rejtett módon, rutintevékenységek során. Ezen információk összegyűjtése nem veszélyeztetheti az ellenőrzés rejtett jellegét, és a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személynek semmilyen módon nem hozható a tudomására, hogy figyelmeztető jelzést adtak ki rá vonatkozóan.

(4)   A kikérdezés az adott személy személyes meghallgatását jelenti, amelynek többek között a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által a figyelmeztető jelzéshez rendelt információkon és konkrét kérdéseken kell alapulnia a 36. cikk (2) bekezdésével összhangban. A személyes meghallgatást a végrehajtó tagállam nemzeti jogával összhangban kell lefolytatni.

(5)   A célzott ellenőrzés során a 36. cikkben említett célok érdekében személyeket, járműveket, hajókat, légi járműveket, konténereket és szállított tárgyakat lehet átvizsgálni. Az átvizsgálást a végrehajtó tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni.

(6)   Amennyiben a célzott ellenőrzést a végrehajtó tagállam nemzeti joga nem engedi, e tagállamban a célzott ellenőrzés helyett kikérdezést kell alkalmazni. Amennyiben a kikérdezést a végrehajtó tagállam nemzeti joga nem teszi lehetővé, e tagállamban a kikérdezés helyett rejtett ellenőrzést kell alkalmazni. Amennyiben a 2013/48/EU irányelv alkalmazandó, a tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogát az említett irányelvben előírt feltételeknek megfelelően tiszteletben tartsák.

(7)   A (6) bekezdés nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a 36. cikk (2) bekezdése alapján kért információkat a végfelhasználók rendelkezésére bocsássák.

(1)   A tagállamok figyelmeztető jelzéseket visznek be a SIS-be a lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó keresett tárgyakra vonatkozóan.

(2)   A könnyen azonosítható tárgyak következő kategóriái vonatkozásában kell figyelmeztető jelzést bevinni:

A k), l) és m) pontban említett okmányokat illetően a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam megadhatja, hogy eltulajdonított, jogellenesen felhasznált, elveszett, érvénytelenített vagy hamis okmányról van-e szó.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 75. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az e cikk (2) bekezdésének o), p), q) és r) pontja szerinti tárgyak új alkategóriáinak meghatározása révén történő módosítása céljából.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti az e cikk (2) bekezdésében említett adatok rögzítéséhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   Amennyiben egy lekérdezés nyomán kiderül, hogy a megtalált tárgy vonatkozásában már létezik figyelmeztető jelzés, az illetékes hatóság a nemzeti jogának megfelelően lefoglalja a tárgyat és a meghozandó intézkedések meghatározása érdekében kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kiadó hatósággal. E célból e rendeletnek megfelelően személyes adatok is közölhetők.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információkat kiegészítőinformáció-csere útján kell közölni.

(3)   A végrehajtó tagállam a kért intézkedéseket a nemzeti jogával összhangban hajtja végre.

(1)   A SIS-be kizárólag a 20. cikk (3) bekezdésének w) és y) pontjában említett azon fényképek és arcképmások, illetve daktiloszkópiai adatok vihetők be, amelyek megfelelnek az adatminőségre vonatkozó minimumelőírásoknak és a műszaki előírásoknak. Az említett adatok bevitele előtt az adatminőségre vonatkozó minimumelőírások és a műszaki előírások betartatása érdekében minőségellenőrzést kell végezni.

(2)   A SIS-be bevitt daktiloszkópiai adatok egy–tíz sík ujjnyomatból és egy–tíz átforgatott ujjnyomatból állhatnak. Állhatnak továbbá legfeljebb két tenyérnyomatból is.

(3)   DNS-profilok csak a 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt helyzetekben csatolhatók figyelmeztető jelzésekhez, és ebben az esetben is kizárólag az adatminőségre vonatkozó minimumelőírások és a műszaki előírások betartását igazoló minőségellenőrzés lefolytatását követően és kizárólag akkor, ha a személyazonosság megállapítása céljára nem állnak rendelkezésre fényképek, arcképmások vagy daktiloszkópiai adatok, vagy azok a célnak nem megfelelőek. A figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személy közvetlen felmenő ági rokonainak, leszármazottainak és testvéreinek DNS-profiljai csatolhatók a figyelmeztető jelzéshez, amennyiben az említett személyek ehhez kifejezett hozzájárulásukat adják. Amennyiben egy figyelmeztető jelzéshez DNS-profilt csatolnak, e profilban csak az eltűnt személy azonosításához feltétlenül szükséges információk szerepelhetnek.

(4)   Az e cikk (1) és a (3) bekezdésében említett biometrikus adatok tárolására vonatkozóan adatminőségre vonatkozó minimumelőírásokat és műszaki előírásokat kell meghatározni az e cikk (5) bekezdésével összhangban. Az említett adatminőségre vonatkozó minimumelőírásokban és műszaki előírásokban meg kell határozni azon adatok minőségi szintjét, amelyek valamely személy személyazonosságának a 43. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrzéséhez, illetve a személy 43. cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerinti azonosításához kerülnek felhasználásra.

(5)   A Bizottság az e cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett adatminőségre vonatkozó minimumelőírások és műszaki előírások meghatározása céljából végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   Ha a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzésben rendelkezésre állnak fényképek, arcképmások, daktiloszkópiai adatok és DNS-profilok, az ilyen fényképeket, arcképmásokat és daktiloszkópiai adatokat fel kell használni azon személyek személyazonosságának megerősítésére, akiknek tartózkodási helyét a SIS-ben végzett alfanumerikus keresés alapján állapították meg.

(2)   Személyazonosítás céljából minden esetben lekérdezhetők a daktiloszkópiai adatok. Személyazonosítás céljából azonban le kell kérdezni a SIS-ben tárolt daktiloszkópiai adatokat, amennyiben az adott személy azonosítása más eszközökkel nem lehetséges. Ehhez a SIS központi rendszernek automatikus ujjnyomat-azonosító rendszerrel (AFIS) kell rendelkeznie.

(3)   A 26., a 32., a 36. és a 40. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, a SIS-ben szereplő daktiloszkópiai adatok lekérdezhetők azon ujjnyomatok és tenyérnyomatok teljes vagy nem teljes sorozataival is, amelyeket nyomozás alatt álló súlyos bűncselekmények vagy terrorista bűncselekmények elkövetésének helyszínén fedeztek fel, amennyiben nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az említett nyomatok a bűncselekmény egyik elkövetőjétől származnak, és feltéve, hogy ezzel az összevetéssel egyidejűleg a vonatkozó tagállami nemzeti ujjnyomat-adatbázisokban való lekérdezésre is sor kerül.

(4)   Amint ez műszakilag lehetségessé válik, és a személyazonosítás nagyfokú megbízhatóságának biztosítása mellett, az állandó határátkelőhelyeken fényképek és arcképmások is felhasználhatók egy személy azonosítására.

Mielőtt e funkciót a SIS-be bevezetnék, a Bizottság jelentést terjeszt elő a szükséges technológia rendelkezésre állásáról, alkalmazhatóságáról és megbízhatóságáról. A Bizottság a jelentésre vonatkozóan az Európai Parlamenttel konzultációt folytat.

A funkció állandó határátkelőhelyeken való alkalmazásának megkezdését követően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 75. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából azon körülmények meghatározása tekintetében, amelyek fennállása esetén a fényképek és az arcképmások felhasználhatók személyek azonosítására.

(1)   Az illetékes nemzeti hatóságok a következő célokból jogosultak hozzáférni a SIS-be bevitt adatokhoz, valamint közvetlenül vagy a SIS adatbázis másolata útján lekérdezni ezen adatokat:

(2)   A SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésnek és ezen adatok közvetlen lekérdezésének joga a honosításért a nemzeti joggal összhangban felelős illetékes nemzeti hatóságokat is megilletheti a honosítási kérelmek vizsgálata céljából.

(3)   A SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférés és az ezen adatok közvetlen lekérdezésének joga ugyanakkor a többek között büntetőeljárásban a közvád emelésére és egy személlyel szembeni vádemelés előtti igazságügyi vizsgálatra illetékes nemzeti igazságügyi hatóságokat, valamint azok koordinációs hatóságait is megilleti feladataik ellátása során, a nemzeti joggal összhangban.

(4)   Az e cikkben említett illetékes hatóságokat fel kell venni az 56. cikk (7) bekezdésében említett jegyzékbe.

(1)   Az 1999/37/EK tanácsi irányelvben (40) említett, a járművek forgalmi engedélyének kiállításáért felelős tagállami szolgálatok kizárólag annak ellenőrzése céljából férhetnek hozzá az e rendelet 38. cikke (2) bekezdésének a), b), c), m) és p) pontja szerint a SIS-be bevitt adatokhoz, hogy az e szolgálatok általi nyilvántartásba vételre szánt jármű, illetve járműhöz kapcsolódó forgalmi engedély vagy rendszámtábla eltulajdonított, jogellenesen használt, elveszett, eredetinek tűnő, de hamis-e, illetve azokat büntetőeljárásban bizonyítékként keresik-e.

Az első albekezdésben említett szolgálatoknak az adatokhoz való hozzáférésére a nemzeti jog az irányadó, a hozzáférés mértékét pedig az érintett szolgálatok egyedi hatáskörére kell korlátozni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szolgálatok közül az állami szolgálatok jogosultak közvetlenül hozzáférni a SIS-ben szereplő adatokhoz.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett szolgálatok közül azok, amelyek nem állami szolgálatok, a SIS-ben szereplő adatokhoz kizárólag a 44. cikkben említett valamely hatóságon keresztül férhetnek hozzá. Az említett hatóság jogosult közvetlenül hozzáférni az adatokhoz, és azokat az adott szolgálatnak továbbítani. Az érintett tagállam megköveteli az adott szolgálattól és annak alkalmazottaitól, hogy tiszteletben tartsák a hatóság által részükre továbbított adatok engedélyezett felhasználására vonatkozó esetleges korlátozásokat.

(4)   A 39. cikk nem alkalmazandó az e cikkel összhangban a SIS-hez biztosított hozzáférésre. A SIS-hez való hozzáférés útján szerzett információknak az e cikk (1) bekezdésében említett szolgálatok általi, a rendőrséggel és az igazságügyi hatóságokkal való közlésére a nemzeti jog az irányadó.

(1)   A hajók – beleértve a hajómotorokat is – és a légi járművek – beleértve a légijármű-motorokat is – lajstromozását igazoló okmányok kiállításáért, illetve az e járművek forgalomirányításáért felelős tagállami szolgálatok kizárólag annak ellenőrzése céljából férhetnek hozzá a 38. cikk (2) bekezdésének megfelelően a SIS-be bevitt alábbi adatokhoz, hogy az e szolgálatok általi lajstromozásra szánt, illetve az általuk végzett forgalomirányítás alá tartozó hajók – beleértve a hajómotorokat is – és légi járművek – beleértve a légijármű-motorokat is – eltulajdonítottak, jogellenesen használtak, elveszettek-e vagy azokat büntetőeljárásban bizonyítékként keresik-e:

Az első albekezdésben említett szolgálatoknak az adatokhoz való hozzáférésére a nemzeti jog az irányadó, a hozzáférés mértékét pedig az érintett szolgálatok egyedi hatáskörére kell korlátozni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szolgálatok közül az állami szolgálatok jogosultak közvetlenül hozzáférni a SIS-ben szereplő adatokhoz.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett szolgálatok közül a nem állami szolgálatok kizárólag a 44. cikkben említett valamely hatóságon keresztül férhetnek hozzá a SIS-ben szereplő adatokhoz. Az említett hatóság jogosult közvetlenül hozzáférni az adatokhoz, és azokat az adott szolgálatnak továbbítani. Az érintett tagállam biztosítja, hogy a szóban forgó szolgálat és annak alkalmazottai tiszteletben tartsák a hatóság által részükre továbbított adatok engedélyezett felhasználására vonatkozó esetleges korlátozásokat.

(4)   A 39. cikk nem alkalmazandó az e cikkel összhangban a SIS-hez biztosított hozzáférésre. A SIS-hez való hozzáférés útján szerzett információknak az e cikk (1) bekezdésében említett szolgálatok általi, a rendőrséggel és az igazságügyi hatóságokkal való közlésére a nemzeti jog az irányadó.

(1)   A tűzfegyverek nyilvántartási tanúsítványainak kibocsátásáért felelős tagállami szolgálatok hozzáférhetnek a 26. és a 36. cikkel összhangban a SIS-be bevitt, személyekre vonatkozó adatokhoz, valamint a 38. cikk (2) bekezdésével összhangban a SIS-be bevitt, tűzfegyverekre vonatkozó adatokhoz. A hozzáférési jogot annak ellenőrzése céljából lehet gyakorolni, hogy a tűzfegyver nyilvántartásba vételét kérelmező személyt nem körözik-e átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából, vagy rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából, illetve hogy a nyilvántartásba vételre szánt tűzfegyvereket nem keresik-e lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szolgálatoknak az adatokhoz való hozzáférésére a nemzeti jog az irányadó, a hozzáférés mértékét pedig az érintett szolgálatok egyedi hatáskörére kell korlátozni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett szolgálatok közül az állami szolgálatok jogosultak közvetlenül hozzáférni a SIS-ben szereplő adatokhoz.

(4)   Az (1) bekezdésben említett szolgálatok közül azok, amelyek nem kormányzati szolgálatok, kizárólag a 44. cikkben említett valamely hatóságon keresztül férhetnek hozzá a SIS-ben szereplő adatokhoz. Az említett hatóság közvetlenül hozzáférhet az adatokhoz, és értesítenie kell az érintett szolgálatot arról, hogy a szóban forgó tűzfegyver nyilvántartásba vehető-e. Az érintett tagállam biztosítja, hogy a szóban forgó szolgálat és annak alkalmazottai tiszteletben tartják a közvetítő hatóság által részükre továbbított adatok engedélyezett felhasználására vonatkozó esetleges korlátozásokat.

(5)   A 39. cikk nem alkalmazandó az e cikkel összhangban a SIS-hez biztosított hozzáférésre. A SIS-hez való hozzáférés révén szerzett információknak az e cikk (1) bekezdésében említett szolgálatok általi, a rendőrséggel és az igazságügyi hatóságokkal való közlésére a nemzeti jog az irányadó.

(1)   Az (EU) 2016/794 rendelettel létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) a megbízatásának teljesítéséhez szükséges esetekben jogosult hozzáférni a SIS-ben szereplő adatokhoz és lekérdezni azokat. Az Europol emellett kiegészítő információkat is cserélhet és továbbiakat kérhet a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseivel összhangban.

(2)   Ha az Europol lekérdezése során az derül ki, hogy található figyelmeztető jelzés a SIS-ben, az Europol erről a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseivel összhangban és a kommunikációs infrastruktúra felhasználásával történő információcsere útján értesíti a kibocsátó tagállamot. Addig, amíg az Europol képessé nem válik a kiegészítő információk cseréjére szolgáló funkciókat használni, az (EU) 2016/794 rendeletben meghatározott csatornákon keresztül kell tájékoztatnia a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

(3)   Az Europol a tagállamoktól kapott kiegészítő információkat az adatbázisaival és operatív elemzési projektjeivel való, összefüggések vagy más releváns kapcsolatok feltárását célzó összevetés céljára kezelheti, valamint az (EU) 2016/794 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett stratégiai, tematikus és operatív elemzések céljára. A kiegészítő információk e cikk szerinti kezelését az Europol minden esetben az említett rendelettel összhangban végzi.

(4)   A SIS-ben végzett lekérdezéssel, illetve kiegészítő információk kezelése során szerzett információknak az Europol általi felhasználásához a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam hozzájárulása szükséges. Amennyiben a tagállam engedélyezi ezen információk felhasználását, annak az Europol általi kezelésére az (EU) 2016/794 rendelet az irányadó. Az Europol kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam hozzájárulásával és az adatvédelemről szóló uniós jognak való maradéktalan megfelelés mellett továbbíthat ilyen információt harmadik országok vagy harmadik szervek részére.

(5)   Az Europol:

(6)   Az Europol csak technikai célokból másolhat SIS-ben szereplő adatokat, amennyiben a másolásra azért van szükség, hogy az Europol megfelelően felhatalmazott személyzete közvetlen lekérdezést végezhessen. E rendelet az ilyen másolatokra is alkalmazandó. A technikai másolatot csak a SIS-adatok tárolására lehet használni ezen adatok lekérdezése során. Az adatokat a lekérdezést követően törölni kell. Az ilyen felhasználás nem minősül a SIS-adatok jogellenes letöltésének vagy másolásának. Az Europol nem másolhatja át más Europol-rendszerekbe a figyelmeztető jelzésben szereplő adatokat, illetve a tagállamok által továbbított vagy a CS-SIS-ből származó kiegészítő adatokat.

(7)   Az Europol a 12. cikk rendelkezéseivel összhangban naplót vezet a SIS-hez való valamennyi hozzáférésről és a SIS-ben végzett összes lekérdezésről, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, önellenőrzés, valamint az adatok biztonságának és integritásának biztosítása céljából. Az ilyen naplók és dokumentáció nem tekinthetők a SIS egy része jogellenes letöltésének vagy másolásának.

(8)   A tagállamok kiegészítő információk cseréje keretében értesítik az Europolt a terrorista bűncselekményekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos minden találatról. A tagállamok kivételes körülmények között tartózkodhatnak attól, hogy értesítsék az Europolt, amennyiben az értesítés veszélyeztetné a folyamatban lévő nyomozásokat, valamely személy biztonságát vagy ellentétes lenne a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam alapvető biztonsági érdekeivel.

(9)   A (8) bekezdés attól a naptól kezdődően alkalmazandó, amikor az Europol az (1) bekezdéssel összhangban kiegészítő információkat kaphat.

(1)   Kizárólag az Eurojust nemzeti tagjai és segítőik jogosultak – a megbízatásuk teljesítéséhez szükséges esetekben – a SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére a megbízatásuk keretei között, a 26., a 32., a 34., a 38. és a 40. cikkel összhangban.

(2)   Amennyiben az Eurojust egy nemzeti tagja valamely lekérdezés folyamán a SIS-ben figyelmeztető jelzést talál, az említett nemzeti tag tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. Az Eurojust az ilyen lekérdezés során szerzett információkat harmadik országok és harmadik szervek részére kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam beleegyezésével továbbíthatja, az adatvédelemre vonatkozó uniós jognak való teljes körű megfelelés mellett.

(3)   Ez a cikk nem sérti az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelet (41), valamint az (EU) 2018/1725 rendelet azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre és az ilyen adatoknak az Eurojust nemzeti tagjai vagy azok segítői által történő jogosulatlan vagy hibás feldolgozása miatti felelősségre vonatkoznak, sem pedig az európai adatvédelmi biztosnak az említett rendeletek alapján fennálló hatásköreit.

(4)   Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, önellenőrzés, valamint az adatok biztonságának és integritásának szavatolása céljából az Eurojustnak a 12. cikk rendelkezéseivel összhangban naplót kell vezetnie az Eurojust bármely nemzeti tagja vagy bármely segítő SIS-hez való valamennyi hozzáféréséről és a SIS-ben általa végzett lekérdezésekről.

(5)   A SIS részeit tilos adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az Eurojust által vagy az Eurojustnál üzemeltetett rendszerrel, továbbá a SIS-ben szereplő, a nemzeti tagok és segítőik által hozzáférhető adatokat tilos átküldeni ilyen rendszerbe. Tilos a SIS bármely részét letölteni vagy másolni. A hozzáférések és a lekérdezések naplózása nem minősül a SIS-adatok jogellenes letöltésének, illetve másolásának.

(6)   Az Eurojust a 10. és a 11. cikkel összhangban intézkedéseket fogad el és alkalmaz a biztonságnak, a titoktartásnak és az önellenőrzésnek a 10., a 11. és a 13. cikkel összhangban történő biztosítása érdekében.

(1)   Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikkének (8) bekezdésével összhangban az említett rendelet 2. cikkének 8. és 9. pontjában említett csapatok tagjai a megbízatásuk keretei között – feltéve, hogy e rendelet 44. cikkének (1) bekezdése szerint jogosultak ellenőrzéseket végezni, és részesültek az e rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében előírt képzésben – jogosultak hozzáférni a SIS-ben szereplő adatokhoz és lekérdezni azokat annyiban, amennyiben az a feladataik elvégzéséhez szükséges, és amennyiben azt egy konkrét művelet műveleti terve megkívánja. A SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférés nem terjeszthető ki más csapattagokra.

(2)   Az (1) bekezdésben említett csapatok tagjainak egy technikai interfészen keresztül kell gyakorolniuk a SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti jogukat. A SIS központi rendszerrel való közvetlen összeköttetést lehetővé tevő technikai interfészt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozza létre és tartja karban.

(3)   Ha az e cikk (1) bekezdésében említett csapatok valamely tagja általi lekérdezés során az derül ki, hogy a SIS-ben figyelmeztető jelzés van, erről tájékoztatni kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikkének megfelelően a csapatok tagjai csak a működési helyük szerinti fogadó tagállam határőreinek, illetve a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és – főszabályként – azok jelenlétében járhatnak el a SIS-beli figyelmeztető jelzésekre reagálva. A fogadó tagállam felhatalmazhatja a csapatok tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak.

(4)   Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek a 12. cikk rendelkezéseivel összhangban naplót kell vezetnie a SIS-hez való valamennyi hozzáférésről és a SIS-ben végzett összes lekérdezésről, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, önellenőrzés, valamint az adatok biztonságának és integritásának biztosítása céljából.

(5)   Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek intézkedéseket kell elfogadnia és alkalmaznia a biztonságnak, a titoktartásnak és az önellenőrzésnek a 10., a 11. és a 13. cikkel összhangban történő biztosítása érdekében, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett csapatok tagjai is alkalmazzák azokat.

(6)   E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy érinti az (EU) 2016/1624 rendelet azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre vagy az adatoknak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által történő jogosulatlan vagy hibás kezelése miatti felelősségre vonatkoznak.

(7)   A (2) bekezdés sérelme nélkül, tilos a SIS bármely részét adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az (1) bekezdésben említett csapatok által vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által üzemeltetett rendszerrel, valamint tilos ilyen rendszerbe átküldeni azokat a SIS-ben szereplő adatokat, amelyekhez az említett csapatok hozzáférnek. Tilos a SIS bármely részét letölteni vagy másolni. A hozzáférések és a lekérdezések naplózása nem minősül a SIS-adatok letöltésének, illetve másolásának.

(8)   Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek lehetővé kell tennie az európai adatvédelmi biztos számára, hogy nyomon kövesse és ellenőrizze a csapatok e cikkben említett, a SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó jogaik gyakorlása során végzett tevékenységeit. Ez nem sértheti az (EU) 2018/1725 rendelet további rendelkezéseit.

(1)   A Bizottság legalább ötévenként értékeli, hogy az Europol, az Eurojust nemzeti tagjai és azok segítői, valamint az 50. cikk (1) bekezdésében említett csapatok hogyan működtetik és használják a SIS-t.

(2)   Az Europolnak, az Eurojustnak és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek gondoskodnia kell arról, hogy az értékelés megállapításait és ajánlásait megfelelő intézkedések kövessék.

(3)   Az értékelés eredményeiről és az annak nyomán hozott intézkedésekről jelentést kell küldeni az Európai Parlament és a Tanács számára.

(1)   A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében a figyelmeztető jelzéseket bevitték.

(2)   A tagállamok a 26. cikk és a 32. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja tekintetében ötéves időtartamra vihetnek be személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felülvizsgálja a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét az említett öt éven belül.

(3)   A tagállamok e rendelet 34. és 40. cikke tekintetében hároméves időtartamra vihetnek be személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felülvizsgálja a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét az említett három éven belül.

(4)   A tagállamok e rendelet 32. cikke (1) bekezdésének c), d) és e) pontja, valamint 36. cikke céljából egyéves időtartamra vihetnek be személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felülvizsgálja a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét az említett egy éven belül.

(5)   Adott esetben az egyes tagállamok a nemzeti joguknak megfelelően rövidebb felülvizsgálati időtartamokat is megállapíthatnak.

(6)   A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a (2), a (3), illetve a (4) bekezdésben említett felülvizsgálati időtartamon belül, egy rögzítendő, átfogó egyedi elbírálás alapján úgy határozhat, hogy a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést az eredeti időtartamon túl is a rendszerben tartja, amennyiben ez a figyelmeztető jelzés bevitelének célja miatt szükségesnek és arányosnak bizonyul. Ilyen esetekben a (2), a (3), illetve a (4) bekezdést a meghosszabbításra is alkalmazni kell. Bármilyen ilyen meghosszabbításról értesíteni kell a CS-SIS-t.

(7)   A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket a (2), a (3), illetve a (4) bekezdésben említett felülvizsgálati időtartam elteltével automatikusan törölni kell, kivéve, ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a (6) bekezdés szerinti meghosszabbításról értesítette a CS-SIS-t. A CS-SIS az adatoknak a rendszerből történő programozott törléséről négy hónappal korábban automatikusan tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

(8)   A tagállamok statisztikát vezetnek azoknak a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek a számáról, amelyek megőrzési időtartamát e cikk (6) bekezdésével összhangban meghosszabbították, és azt kérésre a 69. cikkben említett felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják.

(9)   Amint a SIRENE-iroda számára világossá válik, hogy egy személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés elérte a célját és ezért törölni kell, az irodának azonnal értesítenie kell erről a figyelmeztető jelzést létrehozó hatóságot. A hatóság számára az értesítés beérkezésétől számítva 15 naptári nap áll rendelkezésre arra, hogy válaszoljon azzal kapcsolatban, hogy a figyelmeztető jelzés törlésre került vagy azt törölni kell, illetve hogy ismertesse a figyelmeztető jelzés megtartásának indokait. Ha a 15 napos időszak lejártáig nem érkezik válasz, a SIRENE-irodának gondoskodnia kell arról, hogy a figyelmeztető jelzés törlésre kerüljön. Amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi, a SIRENE-irodának kell törölnie a figyelmeztető jelzést. A SIRENE-irodáknak be kell számolniuk a felügyeleti hatóságuknak az ezen bekezdés alapján végzett tevékenységük során felmerült, visszatérő jelleggel előforduló problémákról.

(1)   A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében a figyelmeztető jelzéseket bevitték.

(2)   A tagállamok a 36. és a 38. cikk tekintetében tízéves időtartamra vihetnek be tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felülvizsgálja a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét az említett tíz éven belül.

(3)   A 26., a 32., a 34. és a 36. cikkel összhangban bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket – amennyiben azok személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéssel vannak összekapcsolva – az 53. cikk alapján kell felülvizsgálni. Az ilyen figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, ameddig a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést tárolják.

(4)   A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a (2), illetve a (3) bekezdésben említett felülvizsgálati időtartamon belül úgy határozhat, hogy a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést a felülvizsgálati időtartamon túl is a rendszerben tartja, amennyiben ez a figyelmeztető jelzés bevitelének célja miatt szükségesnek és arányosnak bizonyul. Ilyen esetekben értelemszerűen a (2) vagy a (3) bekezdést kell alkalmazni.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések bizonyos kategóriái esetében történő rövidebb felülvizsgálati időtartam meghatározása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)   A tagállamok statisztikát vezetnek azoknak a tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek a számáról, amelyek megőrzési időtartamát a (4) bekezdéssel összhangban meghosszabbították.

(1)   A 26. cikk szerinti, átadási, illetve kiadatási letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket törölni kell, amikor az adott személyt átadták vagy kiadták a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságainak. E figyelmeztető jelzések abban az esetben is törölni kell, ha az illetékes igazságügyi hatóság a nemzeti joggal összhangban visszavonta a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló bírósági határozatot. A figyelmeztető jelzéseket ugyancsak törölni kell érvényességi idejük leteltekor az 53. cikkel összhangban.

(2)   Az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, illetve a különleges bánásmódot igénylő olyan személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, akiknek az utazását a 32. cikk alapján meg kell akadályozni, az alábbi szabályok szerint kell törölni:

A nemzeti jog sérelme nélkül, amennyiben valamely személyt az illetékes hatóság határozata nyomán intézményben helyeztek el, a figyelmeztető jelzés az adott személy hazaszállításáig fenntartható.

(3)   A bírósági eljárás céljából keresett személyre vonatkozó, a 34. cikk szerinti figyelmeztető jelzést törölni kell:

Amennyiben a továbbított információk alapján nem lehet intézkedni, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájának a probléma megoldása érdekében tájékoztatnia kell a végrehajtó tagállam SIRENE-irodáját.

Amennyiben találatot jelez a rendszer, és a címadatokat továbbították a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak, majd ezt követően ugyanazon végrehajtó tagállamban egy találat ugyanazon címadatokat tárja fel, a találatot rögzíteni kell a végrehajtó tagállamban, de sem a címadatokat, sem a kiegészítő információkat nem kell újra megküldeni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak. Ilyen esetekben a végrehajtó tagállam tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot az újabb találatokról, és a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam átfogó, egyedi értékelést végez a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességéről.

(4)   A rejtett ellenőrzésre, a kikérdezésre vagy a célzott ellenőrzésekre vonatkozó, a 36. cikk szerinti figyelmeztető jelzéseket törölni kell:

(5)   A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyra vonatkozó, a 38. cikk szerinti figyelmeztető jelzéseket törölni kell:

(6)   Az ismeretlen körözött személyre vonatkozó, a 40. cikk szerinti figyelmeztető jelzéseket törölni kell:

(7)   A 26., a 32., a 34. és a 36. cikkel összhangban bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket – amennyiben e figyelmeztető jelzések személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéssel vannak összekapcsolva – akkor kell törölni, amikor a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés e cikkel összhangban törlésre kerül.

(1)   A tagállamok kizárólag a 26., a 32., a 34., a 36., a 38. és a 40. cikkben említett figyelmeztetőjelzés-kategóriákra vonatkozóan meghatározott célokból kezelhetik a 20. cikkben említett adatokat.

(2)   Az adatok csak technikai célból másolhatók, amennyiben a másolás szükséges a 44. cikkben említett illetékes hatóságok általi közvetlen lekérdezéshez. E rendelet az említett másolatokra is vonatkozik. A tagállamok nem másolhatják a valamely más tagállam által rögzített figyelmeztető jelzésben szereplő adatokat és kiegészítő adatokat az adott tagállam N.SIS-éből vagy a CS-SIS-ből más nemzeti adatállományokba.

(3)   A hálózaton kívüli adatbázist eredményező, a (2) bekezdésben említett technikai másolatok legfeljebb 48 órára hozhatók létre.

A tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek ezekről a másolatokról, e nyilvántartást a felügyeleti hatóságaik rendelkezésére bocsátják, valamint gondoskodnak arról, hogy e rendeletet – különös tekintettel a 10. cikkre – alkalmazzák e másolatokra.

(4)   A SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre a 44. cikkben említett illetékes nemzeti hatóságok csak a hatáskörük korlátain belül jogosultak és a hozzáférés csak a megfelelően felhatalmazott személyzet számára engedélyezett.

(5)   Az e rendelet 26., 32., 34., 36., 38., és 40. cikkében meghatározott figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan a SIS-ben szereplő információk kizárólag akkor kezelhetők a SIS-ben való rögzítésük céljától eltérő célokból, ha az adatkezelés egy konkrét ügyhöz kapcsolódik, és azt a közrendet és a közbiztonságot fenyegető azonnali és komoly veszély megelőzésének szükségessége, jelentős nemzetbiztonsági ok, illetve súlyos bűncselekmény megelőzésének célja indokolja. E célból meg kell szerezni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam előzetes engedélyét.

(6)   A SIS-adatok e cikk (1)–(5) bekezdésének nem megfelelő felhasználása az egyes tagállamok nemzeti jogának megfelelően rendeltetésellenes felhasználásnak minősül, és a 73. cikknek megfelelő szankciókat von maga után.

(7)   Az egyes tagállamok megküldik az eu-LISA számára a SIS-ben szereplő adatok közvetlen lekérdezésére e rendelet értelmében jogosult illetékes hatóságok jegyzékét, valamint a jegyzék valamennyi módosítását. Ez a jegyzék az egyes hatóságok tekintetében meghatározza, hogy mely adatokat és milyen célra kérdezhetnek le. Az eu-LISA biztosítja, hogy a jegyzéket évente közzétegyék az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az eu-LISA a honlapján közzétesz és folyamatosan naprakészen tart egy olyan jegyzéket, amely a tagállamok által az éves közzétételek közötti időszakban megküldött módosításokat tartalmazza.

(8)   Amennyiben az uniós jog nem ír elő külön rendelkezéseket, az N.SIS-ben szereplő adatokra az egyes tagállamok joga alkalmazandó.

(1)   Az 56. cikk (2) bekezdése nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan SIS-adatokat tároljanak, amelyekkel kapcsolatban a területükön intézkedésekre került sor. Az ilyen adatokat a nemzeti adatállományokban legfeljebb három évig lehet tárolni, kivéve, ha a nemzeti jog külön rendelkezései hosszabb megőrzési időtartamot írnak elő.

(2)   Az 56. cikk (2) bekezdése nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan adatokat tároljanak, amelyek egy konkrét, az adott tagállam által a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzésben szerepelnek.

(1)   A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felel az adatok pontosságáért, naprakészségéért, valamint a SIS-be való bevitelük és az abban történő tárolásuk jogszerűségéért.

(2)   Ha egy figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a 20. cikk (3) bekezdésében felsoroltak szerinti lényeges kiegészítő vagy módosított adatokat kap, haladéktalanul kiegészíti vagy módosítja az adott figyelmeztető jelzést.

(3)   Kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam jogosult az általa a SIS-be bevitt adatok módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére, frissítésére és törlésére.

(4)   Ha egy, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól eltérő tagállam a 20. cikk (3) bekezdésében felsoroltak szerinti lényeges kiegészítő vagy módosított adatokkal rendelkezik,– kiegészítő információk cseréje révén – haladéktalanul továbbítja azokat a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak annak érdekében, hogy ez utóbbi ki tudja egészíteni vagy módosítani tudja a figyelmeztető jelzést. Ha a kiegészítő vagy módosított adatok személyekre vonatkoznak, azokat csak akkor lehet továbbítani, ha az adott személy személyazonossága megállapításra került.

(5)   Ha egy, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól eltérő tagállam olyan bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek alapján feltehető, hogy valamely adat ténybeli tévedést tartalmaz, vagy azt jogellenesen tárolják, erről – kiegészítő információk cseréje révén – a lehető leghamarabb tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot, de legkésőbb két munkanappal azt követően, hogy a tévedésre utaló bizonyítékok a tudomására jutottak. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam ellenőrzi az információt, és szükség esetén a szóban forgó adatot késedelem nélkül helyesbíti vagy törli.

(6)   Ha a tagállamok nem tudnak megállapodásra jutni az azt követő két hónapon belül, hogy a bizonyíték az e cikk (5) bekezdésében említett módon először napvilágra került, az a tagállam, amely nem vitt be figyelmeztető jelzést, döntéshozatal céljából az érintett nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti az ügyet a 71. cikk szerinti együttműködés révén.

(7)   A tagállamok kiegészítő információkat cserélnek abban az esetben, ha egy személy panaszt tesz arról, hogy a figyelmeztető jelzés nem rá vonatkozik. Amennyiben az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy a figyelmeztető jelzés nem a panasztevő személyre vonatkozik, a panasztevő személyt tájékoztatni kell a 62. cikkben meghatározott intézkedésekről és a 68. cikk (1) bekezdése értelmében fennálló jogorvoslathoz való jogról.

(1)   Biztonsági incidensnek kell tekinteni bármely olyan eseményt, amely veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a SIS biztonságát, illetve kárt vagy veszteséget okozhat a SIS-adatokban vagy a kiegészítő információkban, különösen akkor, ha jogellenes hozzáférés történhetett az adatokhoz, vagy az adatok rendelkezésre állása, integritása és bizalmas jellege kárt szenvedett vagy szenvedhetett.

(2)   A biztonsági incidenseket gyors, hatékony és megfelelő reagálással kell kezelni.

(3)   Az adatvédelmi incidenseknek az (EU) 2016/679 rendelet 33. cikke, illetve az (EU) 2016/680 irányelv 30. cikke szerinti bejelentésének és közlésének sérelme nélkül a tagállamok, az Europol, az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség haladéktalanul értesítik a Bizottságot, az eu-LISA, az illetékes felügyeleti hatóságot és az európai adatvédelmi biztost a biztonsági incidensekről. Az eu-LISA haladéktalanul értesíti a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost a SIS központi rendszert érintő minden biztonsági incidensről.

(4)   Valamennyi tagállam számára haladéktalanul információkat kell szolgáltatni, és az eu-LISA által biztosított incidens-kezelési tervnek megfelelően be kell számolni azokról a biztonsági incidensekről, amelyek hatással vannak vagy hatással lehetnek a SIS valamely tagállambeli vagy az ügynökségen belüli működésére, vagy a többi tagállam által bevitt vagy küldött adatok, illetve a kicserélt kiegészítő információk rendelkezésre állására, integritására és bizalmas jellegére.

(5)   A tagállamok és az eu-LISA együttműködnek, ha biztonsági incidens következik be.

(6)   A Bizottság a súlyos incidenseket haladéktalanul jelenti az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentéseket az alkalmazandó biztonsági szabályoknak megfelelően EU RESTRICTED/RESTREINT UE minősítéssel kell ellátni.

(7)   Amennyiben egy biztonsági incidens oka adatokkal való visszaélés, a tagállamok, az Europol, az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség gondoskodnak arról, hogy a 73. cikkel összhangban szankciók kiszabására kerüljön sor.

(1)   Amennyiben egy új figyelmeztető jelzés bevitele során kiderül, hogy a SIS-ben már létezik egy azonos személyleírással rendelkező személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés, a SIRENE-iroda 12 órán belül kiegészítő információk cseréje révén kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal, hogy ellenőrizze, a két figyelmeztető jelzés ugyanarra a személyre vonatkozik-e.

(2)   Amennyiben az ellenőrzés során kiderül, hogy az új figyelmeztető jelzéssel érintett személy és a SIS-be már bevitt személy valóban azonos, a SIRENE-irodának a 23. cikkben említett, többszörös figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó eljárást kell alkalmaznia.

(3)   Amennyiben az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy ténylegesen két különböző személyről van szó, a SIRENE-iroda jóváhagyja a második figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó megkeresést, és kiegészíti azt a téves azonosítás elkerüléséhez szükséges adatokkal.

(1)   Ha az a személy, akire a figyelmeztető jelzés vonatkozik, összetéveszthető egy olyan személlyel, akinek a személyazonosságával visszaéltek, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam – annak a személynek kifejezett hozzájárulása alapján, akinek a személyazonosságával visszaéltek – a figyelmeztető jelzést kiegészíti az utóbbi személyre vonatkozó adatokkal a téves azonosítás hátrányos következményeinek elkerülése érdekében. Az a személy, akinek a személyazonosságával visszaéltek, jogosult a kiegészítő személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásának visszavonására.

(2)   Az olyan személyre vonatkozó adatokat, akinek a személyazonosságával visszaéltek, csak a következő célokból lehet felhasználni:

(3)   E cikk alkalmazása céljából és a személyazonossággal való visszaélés sértettjévé vált személy minden egyes adatkategória tekintetében adott kifejezett hozzájárulásával, a személyazonossággal való visszaélés sértettjévé vált személynek kizárólag a következő személyes adatait lehet a SIS-ben rögzíteni és ott tovább kezelni:

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, valamint továbbfejleszti az e cikk (3) bekezdésében említett adatok beviteléhez és további kezeléséhez szükséges technikai szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   A (3) bekezdésben említett adatokat a vonatkozó figyelmeztető jelzéssel egyidejűleg, vagy amennyiben a személy ezt kéri, korábban törölni kell.

(6)   A (3) bekezdésben említett adatokhoz csak a vonatkozó figyelmeztető jelzéshez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok férhetnek hozzá. Az említett hatóságok is kizárólag a téves azonosítás elkerülése céljából tehetik meg ezt.

(1)   A tagállamok az általuk a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzések között kapcsolatot hozhatnak létre. Ezáltal két vagy több figyelmeztető jelzés között összefüggés jön létre.

(2)   A kapcsolat létrehozása nem érintheti az egyes összekapcsolt figyelmeztető jelzések alapján foganatosítandó egyedi intézkedéseket, illetve az egyes összekapcsolt figyelmeztető jelzések felülvizsgálati időtartamát.

(3)   A kapcsolat létrehozása nem érintheti az e rendeletben megállapított hozzáférési jogokat. A figyelmeztető jelzések bizonyos kategóriáihoz hozzáférési joggal nem rendelkező hatóságok nem láthatják az olyan figyelmeztető jelzésekre vonatkozó kapcsolatokat, amelyekhez nincs hozzáférésük.

(4)   A tagállamok a figyelmeztető jelzések között akkor hozhatnak létre kapcsolatot, ha arra operatív szempontból szükség van.

(5)   Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatnak egy másik tagállam általi létrehozása a nemzeti jogával vagy nemzetközi kötelezettségeivel összeegyeztethetetlen, meghozhatja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy saját területéről ne lehessen hozzáférni a kapcsolathoz, illetve hogy a területén kívül található hatóságai ne férhessenek ahhoz hozzá.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, valamint továbbfejleszti a figyelmeztető jelzések összekapcsolására vonatkozó technikai szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A kiegészítő információk cseréjének elősegítése érdekében a tagállamok a SIRENE-irodában megőrzik a figyelmeztető jelzések alapjául szolgáló határozatokra vonatkozó hivatkozásokat.

(2)   Az információcsere eredményeként a SIRENE-iroda adatállományaiba került személyes adatokat a hatóság csak annyi ideig őrizheti meg, amennyi annak a célnak az eléréséhez szükséges, amelynek érdekében a személyes adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátották. Az adatokat minden esetben törölni kell legkésőbb egy évvel azt követően, hogy az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést törölték a SIS-ből.

(3)   A (2) bekezdés nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy az általuk bevitt figyelmeztető jelzésre, illetve az olyan figyelmeztető jelzésre vonatkozó adatokat, amellyel összefüggésben területükön intézkedést foganatosítottak, nemzeti adatállományukban megőrizzék. Az említett adatok említett adatállományokban való tárolásának időtartamára a nemzeti jog az irányadó.

(1)   Az (EU) 2018/1725 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak az eu-LISA, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Eurojust általi, e rendeleten alapuló kezelésére. Az (EU) 2016/794 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak az Europol általi, e rendeleten alapuló kezelésére.

(2)   Az (EU) 2016/680 irányelvet kell alkalmazni a személyes adatoknak az illetékes nemzeti hatóságok és szolgálatok általi, e rendelet szerinti kezelésére, bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása – többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából.

(3)   Az (EU) 2016/679 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak az illetékes nemzeti hatóságok és szolgálatok általi, e rendelet szerinti kezelésére, kivéve a személyes adatoknak a bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, vagy a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása – többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából végzett kezelését.

(1)   Az érintettek számára lehetővé kell tenni, hogy gyakorolhassák az (EU) 2016/679 rendelet 15., 16. és 17. cikkében, valamint az (EU) 2016/680 irányelv 14. cikkében és 16. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított jogokat.

(2)   A figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól eltérő tagállam kizárólag akkor bocsáthatja az érintett rendelkezésére az érintett bármely személyes adatának kezelésével kapcsolatos információkat, ha azt megelőzően a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam számára lehetőséget biztosított álláspontja ismertetésére. Az említett tagállamok közötti közlést a kiegészítő információk cseréje révén kell megtenni.

(3)   A tagállamok a nemzeti joggal összhangban úgy dönthetnek, hogy az információkat részlegesen vagy egyáltalán nem bocsátják az érintett rendelkezésére, amennyiben és ameddig e részleges vagy teljes korlátozás – kellő tekintettel az érintett alapvető jogaira és jogos érdekeire – egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül annak érdekében, hogy:

Az első albekezdésben említett esetekben a tagállamok indokolatlan késedelem nélkül, írásban tájékoztatják az érintettet a hozzáférés megtagadásáról vagy korlátozásáról, valamint a megtagadás vagy korlátozás indokairól. A tájékoztatás elhagyható abban az esetben, ha az ellentétes lenne az első bekezdés a)–e) pontjában meghatározott bármelyik céllal. A tagállamok tájékoztatják az érintettet arról, hogy panaszt nyújthat be a felügyeleti hatósághoz, illetve bírósági jogorvoslatért folyamodhat.

A tagállam dokumentálja az érintett tájékoztatásának megtagadására vonatkozó döntés alapjául szolgálóténybeli vagy jogi indokokat. Ezeket az információkat a felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

Ilyen esetekben lehetővé kell tenni az érintett számára is, hogy az illetékes felügyeleti hatóságokon keresztül gyakorolhassa a jogait.

(4)   Hozzáférési, helyesbítési vagy törlési kérelem benyújtását követően a tagállam az érintettet a lehető leghamarabb, de mindenesetre az (EU) 2016/679 rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében említett határidőkön belül tájékoztatja az e cikk szerinti jogai gyakorlása nyomán tett intézkedésekről.

(1)   Az (EU) 2016/679 rendeletben és az (EU) 2016/680 irányelvben foglalt jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül, bármely személy kérelmet nyújthat be bármely illetékes hatósághoz – valamely bíróságot is beleértve – bármely tagállam nemzeti joga értelmében, hogy a rá vonatkozó figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos adatokhoz hozzáférjen, azok helyesbítését, törlését kérje vagy e figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban információkat szerezzen, illetve kártérítést kapjon.

(2)   A tagállamok kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy – a 72. cikk sérelme nélkül – végrehajtják az e cikk (1) bekezdésben említett bíróságok és hatóságok jogerős határozatait.

(3)   A tagállamok évente beszámolnak az Európai Adatvédelmi Testületnek a következőkről:

A Bizottság formanyomtatványt állít össze az e bekezdésben említett beszámolás céljára.

(4)   A tagállamok beszámolóit bele kell foglalni a 71. cikk (4) bekezdésében említett együttes jelentésbe.

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egyes tagállamokban kijelölt és az (EU) 2016/679 rendelet VI. fejezetében vagy az (EU) 2016/680 irányelv VI. fejezetében említett hatáskörökkel felruházott, független felügyeleti hatóság ellenőrizze a SIS-ben szereplő személyes adatok területükön történő kezelésének és területükről történő továbbításának a jogszerűségét, valamint a kiegészítő információk területükön történő cseréjét és további kezelését.

(2)   A felügyeleti hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy legalább négyévente lefolytassák az N.SIS-en belül végzett adatkezelési műveletekre irányuló, a nemzetközi auditálási szabályok szerinti auditálást. Az auditálást maguknak a felügyeleti hatóságoknak kell lefolytatniuk vagy a felügyeleti hatóságok közvetlenül megrendelhetik azt egy független adatvédelmi auditortól. A felügyeleti hatóságoknak minden esetben ellenőrzést kell gyakorolniuk a független auditor felett, és felelősséget kell vállalniuk érte.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy felügyeleti hatóságaik rendelkezzenek az e rendelet alapján rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal, valamint hogy tanácsadási céllal e hatóságok rendelkezésére álljanak olyan személyek, akik a biometrikus adatokkal kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

(1)   Az európai adatvédelmi biztos felel a személyes adatok eu-LISA általi kezelésének felügyeletéért, valamint annak biztosításáért, hogy azt e rendelettel összhangban végezzék. Az (EU) 2018/1725 rendelet 57. és 58. cikkében említett feladatok és hatáskörök ennek megfelelően alkalmazandók.

(2)   Az európai adatvédelmi biztosnak a nemzetközi auditálási szabályoknak megfelelően legalább négyévente el kell végeznie a személyes adatok eu-LISA általi kezelésének auditálását. Az auditálásról készült jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az eu-LISA-nak, a Bizottságnak és a felügyeleti hatóságoknak. A jelentés elfogadása előtt az eu-LISA számára lehetőséget kell biztosítani, hogy észrevételeket tegyen.

(1)   A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – saját hatáskörükben eljárva – kötelesek felelősségi köreik keretein belül egymással aktívan együttműködni, és biztosítani a SIS összehangolt felügyeletét.

(2)   A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos hatáskörükben eljárva kötelesek megosztani egymással a releváns információkat, segíteni egymást az auditok és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálni az e rendelet és az egyéb alkalmazandó uniós jogi aktusok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerült nehézségeket, tanulmányozni a független felügyelet gyakorlása és az érintettek jogainak gyakorlása kapcsán felmerült problémákat, összehangolt javaslatokat kidolgozni a problémák közös megoldására, valamint szükség szerint előmozdítani az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott célokból a felügyeleti hatóságoknak és az európai adatvédelmi biztosnak évente legalább kétszer ülésezniük kell az Európai Adatvédelmi Testület keretében. E találkozók költségeit az Európai Adatvédelmi Testületnek kell fedeznie és a találkozókat annak kell megszerveznie. Az első találkozó alkalmával eljárási szabályzatot kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen kell kidolgozni.

(4)   Az Európai Adatvédelmi Testületnek évente együttes jelentést kell küldenie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az összehangolt felügyelettel kapcsolatos tevékenységekről.

(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2016/680 irányelv és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti kártérítéshez való jog és bármely felelősség sérelme nélkül:

Az említett tagállam vagy az eu-LISA teljes mértékben vagy részben mentesül az első albekezdésben említett felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért nem felelős.

(2)   Ha egy tagállam az e rendelet szerinti kötelezettségeinek elmulasztásával kárt okoz a SIS-ben, az okozott kárért való felelősséget e tagállam viseli, kivéve, ha és amennyiben az eu-LISA vagy egy másik, a SIS-ben részt vevő tagállam elmulasztotta meghozni a kár bekövetkezését megelőző vagy a kár hatásának minimalizálását célzó, észszerűen elvárható intézkedéseket.

(3)   A tagállammal szembeni, az (1) és a (2) bekezdésben említett kárral kapcsolatos kártérítési igényre az említett tagállam nemzeti joga az irányadó. Az eu-LISA-val szembeni, az (1) és a (2) bekezdésben említett kárral kapcsolatos kártérítési igényre a Szerződésekben előírt feltételek vonatkoznak.

(1)   Az eu-LISA biztosítja olyan eljárások kialakítását, amelyekkel nyomon követhető az eredményekkel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos célkitűzések fényében a SIS működése.

(2)   A műszaki karbantartás, a jelentéstétel, az adatminőségre vonatkozó jelentéstétel és a statisztikák céljából az eu-LISA számára hozzáférést kell biztosítani a SIS központi rendszerben végzett adatkezelési műveletekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(3)   Az eu-LISA-nak napi, havi és éves statisztikákat kell készítenie, amelyekben tagállamok szerinti bontásban és összesítve is fel kell tüntetnie a figyelmeztető jelzések egyes kategóriáira jutó bejegyzések számát. Az eu-LISA-nak emellett éves jelentéseket kell készítenie a figyelmeztető jelzések egyes kategóriáira jutó találatok számáról, arról, hogy a SIS-t hány alkalommal kérdezték le, és a SIS-hez hány alkalommal fértek hozzá figyelmeztető jelzések rögzítése, frissítése vagy törlése céljából, minden esetben tagállamok szerinti bontásban és összesítve is megadva az adatokat. A statisztikák nem tartalmazhatnak személyes adatokat. Az éves statisztikai jelentést közzé kell tenni.

(4)   A tagállamok, az Europol, az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megküldik az eu-LISA-nak és a Bizottságnak a (3), a (6), a (8) és a (9) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(5)   Ezeknek az információknak külön statisztikákat kell tartalmazniuk a járművek forgalmi engedélyének kiadásáért felelős tagállami szolgálatok által vagy azok nevében, valamint a hajók – beleértve a hajómotorokat is – és a légi járművek – beleértve a légijármű-motorokat is – lajstromozását igazoló okmányok kiadásáért vagy a forgalomirányításuk biztosításáért felelős tagállami szolgálatok által vagy azok nevében; továbbá a tűzfegyvereket nyilvántartó tagállami szolgálatok által vagy azok nevében végzett lekérdezések számára vonatkozóan. A statisztikákban figyelmeztetőjelzés-kategóriánként fel kell tüntetni a találatok számát is.

(6)   Az eu-LISA az összes általa készített statisztikai jelentést köteles eljuttatni az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a tagállamokhoz, a Bizottsághoz, az Europolhoz, az Eurojusthoz és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséghez és az európai adatvédelmi biztoshoz.

Az uniós jogi aktusok végrehajtásának – többek között az 1053/2013/EU rendelet céljából történő – nyomon követése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje az eu-LISA-t, hogy rendszeresen vagy eseti alapon nyújtson be további célzott statisztikai jelentéseket a SIS teljesítményéről, a SIS használatáról, valamint a kiegészítő információk cseréjéről.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség felkérheti az eu-LISA-t, hogy – rendszeresen vagy eseti alapon – nyújtson be további célzott statisztikai jelentéseket az (EU) 2016/1624 rendelet 11. és 13. cikkében említett kockázatelemzések és sebezhetőségi értékelések elvégzése céljából.

(7)   A 15. cikk (4) bekezdésének és az e cikk (3), (4) és (6) bekezdésének alkalmazása céljából az eu-LISA-nak a műszaki telephelyein a 15. cikk (4) bekezdésében és az e cikk (3) bekezdésében említett adatokat tartalmazó olyan központi adattárat kell létrehoznia, bevezetnie és üzemeltetnie, amely nem teszi lehetővé egyének azonosítását, de lehetőséget nyújt a Bizottságnak és az e cikk (6) bekezdésében említett ügynökségeknek arra, hogy személyre szabott jelentéseket és statisztikákat kérjenek le. Kérés alapján az eu-LISA a tagállamok és a Bizottság, valamint az Europol, az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára – a feladataik ellátásához szükséges mértékben – a kommunikációs infrastruktúrán keresztül, biztonságos hozzáférést biztosít a központi adattárhoz. Az eu-LISA-nak hozzáférési ellenőrzést és egyedi felhasználói profilokat kell bevezetnie annak biztosításául, hogy a központi adattárhoz kizárólag jelentések és statisztikák elkészítése céljából férjenek hozzá.

(8)   Két évvel az e rendelet 79. cikk (5) bekezdése első albekezdése szerinti alkalmazásának kezdőnapját követően, majd ezt követően kétévenként az eu-LISA jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére a SIS központi rendszer és a kommunikációs infrastruktúra gyakorlati működéséről – többek között azok biztonságáról –, az AFIS-ról és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről. Amint a vonatkozó technológia alkalmazása megkezdődik, a jelentésnek tartalmaznia kell az arcképmások személyek azonosítására történő felhasználásának értékelését is.

(9)   Három évvel az e rendeletnek a 79. cikk (5) bekezdése első albekezdése szerinti alkalmazása kezdőnapját követően, majd ezt követően négyévenként a Bizottság átfogó értékelést készít a SIS központi rendszerről és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről. Az említett az átfogó értékelésnek ki kell terjednie az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatára, valamint az alapul szolgáló megfontolások változatlan helytállóságának, e rendeletnek a SIS központi rendszerre való alkalmazásának és a SIS központi rendszer biztonságának az értékelésére, valamint a jövőbeli működés vonatkozásában felmerülő következtetésekre. Az értékelési jelentésnek tartalmaznia kell az AFIS, valamint a Bizottság által a 19. cikkel összhangban végzett, SIS-re vonatkozó tájékoztató kampányok értékelését is.

A Bizottság az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(10)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e cikk (7) bekezdésében említett központi adattár üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az adattárra alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 38. cikk (3) bekezdésében és a 43. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2018. december 27-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 38. cikk (3) bekezdésében és a 43. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 38. cikk (3) bekezdése vagy a 43. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   A Bizottság legkésőbb 2021. december 28-ig határozatot fogad el, amelyben meghatározza azt az időpontot, amikor a SIS megkezdi az e rendelet értelmében végzett műveleteit, annak ellenőrzése után, hogy teljesültek a következő feltételek:

(3)   A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fokozatos teljesülésének folyamatát, és tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (2) bekezdésben említett ellenőrzés eredményéről.

(4)   A Bizottság 2019. december 28-ig, majd ezt követően – mindaddig, amíg a Bizottság el nem fogadta a (2) bekezdésben említett határozatot – minden évben, jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet teljes körű alkalmazására vonatkozó előkészületek aktuális állásáról. Ennek a jelentésnek részletes információkat kell tartalmaznia a felmerült költségekről, valamint minden olyan kockázatról, amely hatással lehet az összköltségre.

(5)   Ezt a rendeletet a (2) bekezdéssel összhangban megállapított időponttól kell alkalmazni.

Az első albekezdéstől eltérve:

(6)   A (2) bekezdésben említett bizottsági határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.