2.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/42

(1)

Az álláskeresés során vagy a tanulással, a tanulmányokkal vagy a munkával kapcsolatos döntéshozatalok során mindenkinek szüksége van arra, hogy tájékozódjon és útmutatást kapjon a rendelkezésre álló lehetőségekről, arról, hogy hogyan mérje fel saját készségeit, és hogy hogyan mutassa be a készségeivel és képesítéseivel kapcsolatos információkat.

(2)

Az egyének, a munkáltatók, az illetékes hatóságok és szervek számára jelentős kihívást jelentenek a fogalmakat, a dokumentumok formátumát, a nyelveket, illetve az értékelési és érvényesítési módszereket érintő különbségek. Ilyen kihívások főleg akkor merülnek fel, amikor valaki egy másik országba – ideértve a harmadik országokat is – költözik, valamint amikor új állást keres, illetve tanul és életpályáját építi. Az említett kihívások kezeléséhez világos és széles körben terjesztett információkra, általánosan elfogadott értelmezésre, valamint a készségek és képesítések fokozottabb átláthatóságára van szükség.

(3)

Az új európai készségfejlesztési program, amelyet a Bizottság 2016. június 10-én fogadott el, felkéri a tagállamokat, a szociális partnereket, az ágazatot és más érdekelt feleket, hogy közösen dolgozzanak tíz olyan intézkedésen, amelyek célja a készségfejlesztés minőségének és relevanciájának javítása, a készségek láthatóbbá és összehasonlíthatóbbá tétele, valamint a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés és -nyújtás és különösen az életpályára vonatkozó jobb döntésekhez szükséges tájékoztatás javítása. Az Europass keretrendszer felülvizsgálatát azon tíz intézkedés egyikeként javasolták, amelyek kulcsfontosságúak az említett célkitűzések eléréséhez és támogatásához.

(4)

Az Európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozata (3) létrehozott egy keretrendszert az álláskereséssel, tanulással vagy életpálya-építéssel kapcsolatos kihívások kezelésére. E határozat célja, hogy az önkéntes alapon használható „Europass” nevű dokumentumdossziéval biztosítsa a képesítések és kompetenciák átláthatóságát. Az említett határozat létrehozott továbbá nemzeti europass-központoknak nevezett nemzeti szerveket az Europass keretrendszer végrehajtása érdekében.

(5)

Fő célkitűzésének elérése céljából az Europass keretrendszer középpontjában a készségek és képesítések dokumentálására szolgáló eszközök állnak. Ezen eszközök használata széles körben elterjedt az Europass internetalapú információs rendszeren keresztül.

(6)

A nemzeti europass-központok támogatást nyújtanak a felhasználók számára, és előmozdítják a készségek és képesítések dokumentálását. Az Euroguidance hálózat, amely a pályaorientáció európai dimenzióját támogatja és magas minőségű információkat nyújt az egész életen át tartó pályaorientációt és a tanulási célú nemzetközi mobilitást illetően, szintén hozzájárult a készségek és képesítések uniós eszközeire vonatkozó információszolgáltatás fejlesztéséhez. Az európai képesítési keretrendszer (EKKR) nemzeti koordinációs pontjai támogatást nyújtanak a nemzeti hatóságoknak a nemzeti képesítési keretrendszerek és rendszerek EKKR-rel való megfeleltetésében, és arra összpontosítanak, hogy az EKKR-t közelebb hozzák az egyénekhez és a szervezetekhez. Biztosítani kell az említett nemzeti szolgálatok támogatását és fokozottabb koordinálását hatásuk növelése érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor a nemzeti rendszerek sokféleségét.

(7)

Az Europass értékeléséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett 2013. december 19-i jelentésében a Bizottság megállapította, hogy a nemzeti europass-központok azon küldetése, hogy növeljék az Europass ismertségét és biztosítsák az érdekelt felek számára szükséges információkat, kielégítő mintául szolgál az Europass végrehajtásához. A Bizottság ugyanakkor arra a további következtetésre jutott, hogy a legtöbb Europass-eszköz még mindig nem jutott el valamennyi potenciális felhasználóhoz és földrajzi szempontból és korcsoporttól függően egyenlőtlenül érhető el, valamint hogy az Europass keretrendszeren belüli, pályaorientációt és mobilitást támogató szolgáltatások fokozottabb koordinálása és integrálása lehetővé tenné a nagyobb számú potenciális felhasználó megcélzását.

(8)

A bizonyítékok szerint az Europass-t a nagyobb digitális jártassággal rendelkező társadalmi csoportok használják, míg a kevésbé előnyös helyzetű csoportok, mint például az alacsonyabb iskolai végzettségű, az idősebb és a tartósan munkanélküli személyek gyakran nem tudnak az Europass és eszközei létezéséről, így annak előnyeit sem tudják kihasználni.

(9)

Az Europass-dosszié egyike azon eszközöknek, amelyeket uniós szinten vezettek be a készségek és képesítések átláthatóságának és közérthetőségének fokozása érdekében.

(10)

Az Europass-dosszié öt dokumentummintából áll. Az Europass-önéletrajzminta segítségével az érdekeltek egységes formátumban hozhatják létre önéletrajzukat. 2004-es bevezetése óta több mint 100 millió online Europass-önéletrajz készült el. Két képesítéskiegészítés-minta, nevezetesen az Europass oklevél-kiegészítés és az Europass bizonyítvány-kiegészítés tájékoztatással szolgál a képesítések tartalmáról, a képesítést megszerző személy tanulmányi eredményeiről és a képesítést adó ország oktatási rendszeréről. Az Europass nyelvi útlevél ismerteti a nyelvi készségeket. Az Europass mobilitási igazolvány mintája azokat a készségeket ismerteti, amelyeket az igazolvány tulajdonosa külföldi munkavégzésre vagy tanulásra irányuló mobilitási tapasztalat során szerzett.

(11)

A 2017. május 22-i tanácsi ajánlás (4) közös viszonyítási keretrendszert biztosít, hogy segítsen az egyéneknek és a szervezeteknek a különféle képesítési rendszerek és az e rendszerekben szerzett képesítések szintjeinek az összehasonlításában.

(12)

A 2012. december 20-i tanácsi ajánlás (5) felkéri a tagállamokat, hogy 2018-ig – a nemzeti szintű körülményekkel és sajátosságokkal összhangban és az általuk megfelelőnek ítélt módon – tegyék meg a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy a nem formális és az informális tanulással megszerzett ismereteiket, készségeiket és kompetenciáikat érvényesítsék, és ez alapján teljes vagy adott esetben részleges képesítést szerezzenek.

(13)

Az egész életen át tartó pályaorientáció területére vonatkozó szakpolitikák, rendszerek és gyakorlatok megerősítéséről szóló, 2004. május 28-i tanácsi állásfoglalás meghatározza a valamennyi uniós polgár egész életen át tartó pályaorientációjára vonatkozó szakpolitika fő célkitűzéseit. A 2008. november 21-i tanácsi állásfoglalás (6) kiemeli a pályaorientáció fontosságát az egész életen át tartó tanulás szempontjából.

(14)

A „Learning Opportunities and Qualifications in Europe” portál tájékoztatást nyújt arról, hogy a különböző európai oktatási rendszerek milyen tanulási lehetőségeket és képesítéseket nyújtanak, valamint összehasonlítja az EKKR-t használó tagállami képesítési keretrendszereket.

(15)

Az „EU Skills Panorama” (uniós készségkörkép portál) a különböző foglalkozásokhoz és a konkrét ágazatokhoz szükséges készségekkel kapcsolatban nyújt információkat, ideértve a kereslettel és a kínálattal kapcsolatban nemzeti szinten.

(16)

Az álláslehetőségek és más munkaerőpiaci trendek elemzése bevált módja a készségekkel kapcsolatos információgyűjtésnek és -nyújtásnak, ami elősegíti a készség- és munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák, valamint a képesítés-kereslet és a képesítés-kínálat közötti eltérések megértését.

(17)

A Bizottság által a tagállamokkal és az érdekeltek felekkel szoros együttműködésben kidolgozott és folyamatosan aktualizált, a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások többnyelvű európai osztályozásának (ESCO) célja, hogy előmozdítsa az oktatás és képzés, valamint a munkavégzés céljából a készségek és képesítések átláthatóságát. Megfelelő tesztelést követően és a tagállamok álláspontjának kellő figyelembevételével a Bizottság az Europass keretrendszeren belül felhasználhatja az ESCO-t; az ESCO tagállamok általi használata önkéntes alapon történik, a tagállamok által elvégzett tesztelést és értékelést követően.

(18)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (7) által létrehozott foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata (EURES-hálózat) egy olyan együttműködési hálózat, amelynek célja az információk cseréje, valamint az álláskeresők és a munkáltatók közötti interakció elősegítése. Díjmentesen nyújt segítséget azoknak az álláskeresőknek, akik egy másik országba kívánnak költözni, és segíti azokat a munkáltatókat, akik más országokból szeretnének munkaerőt toborozni. Az Europass és az EURES portálok közötti szinergiák és együttműködés erősíthetik mindkét szolgáltatás hatását.

(19)

A munkaerőpiaci folyamatok, úgymint az álláslehetőségek közzététele, a jelentkezés, a készségfelmérés és a toborzás egyre gyakrabban az interneten keresztül történnek olyan eszközök segítségével, amelyek a közösségi médiát, nagy adathalmazokat és más technológiákat használnak. A jelentkezők kiválasztásához használt eszközök és folyamatok a formális, nem formális és informális keretek között szerzett készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos információkra keresnek rá.

(20)

A formális, nem formális és informális tanulásra jelenleg új formákban és új keretek között is sor kerül, és számos szolgáltató nyújt képzéseket, különösen digitális technológiák és platformok, távoktatás, e-oktatás, társaktól való tanulás, virtuális szabadegyetemek és nyitott oktatási segédanyagok felhasználása révén. Továbbá a készségek, tapasztalatok és tanulmányi eredmények elismerése különböző formákban történhet, például képzést igazoló digitális kitűzők révén. A digitális technológiák a nem formális tanulás, mint például az ifjúsági munka és az önkéntesség során elsajátított készségek terén is használatosak.

(21)

E határozat alkalmazásában a készségeket tágan kell értelmezni; ezek lefednek mindent, amit egy személy tud, ért és meg tud tenni. A készségek a tanulási eredmények különböző típusaira vonatkoznak, ideértve az ismereteket és a kompetenciákat, valamint az ismeretek alkalmazásának és a know-how használatának képességét feladatok elvégzése és problémák megoldása érdekében. A szakmai készségek elismert fontosságán túl elfogadott, hogy a transzverzális vagy humán készségek – mint például a kritikus gondolkodás, a csapatmunka, a problémamegoldás és a kreativitás, a digitális vagy nyelvi készségek – egyre fontosabbá válnak, és a személyes és a szakmai kiteljesedés alapvető előfeltételei, valamint különböző területeken alkalmazhatók. Az egyének számára hasznosak lehetnek az ilyen és egyéb készségek értékelésére és leírására szolgáló eszközök és iránymutatások.

(22)

Az egyének hagyományosan önéletrajzban ismertették a megszerzett készségeikre és képesítéseikre vonatkozó információkat, amelyhez kiegészítő dokumentumokat, például bizonyítványokat vagy okleveleket csatoltak. Napjainkban olyan új eszközök állnak rendelkezésre, amelyek különböző online felületek és digitális formátumok használatával tudják elősegíteni a készségek és képesítések bemutatását. Az említett új eszközök képesek támogatni a különböző kereteken belül megszerzett készségekre vonatkozó önértékelést is.

(23)

Az Europass keretrendszernek ki kell elégítenie a jelenlegi és a jövőbeli igényeket. A felhasználóknak eszközökre van szükségük készségeik és képesítéseik dokumentálásához. Továbbá a készségfelmérésre és a készségekre vonatkozó önértékelésre szolgáló eszközök, valamint a releváns információkhoz való hozzáférés – ideértve az érvényesítési lehetőségekre és a pályaorientációra vonatkozó információkat is – előnyös lehet a foglalkoztatással és a tanulási lehetőségekkel kapcsolatos döntések meghozatalához.

(24)

A készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos uniós eszközöknek igazodniuk kell a változó gyakorlatokhoz és a technológiai fejlődéshez annak érdekében, hogy továbbra is relevánsak és előnyösek legyenek a felhasználók számára. Ezt többek között innovatív elemek, mint például interaktív eszközök, dokumentumok szerkesztése és tervezése létrehozásával kell elérni, törekedve átfogóbb, eredményesebb és hatékonyabb eszközök biztosítására és az egyszerűsítésre, valamint az egymással összefüggő eszközök – többek között a harmadik felek által kifejlesztett eszközök – közötti jobb technikai átjárhatóság és szinergiák biztosítására, illetve figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteit is. Továbbá hitelesítési műveleteket lehetne alkalmazni a készségekre és képesítésekre vonatkozó digitális dokumentumok ellenőrzésének támogatására.

(25)

A változó igények kielégítése érdekében ezért a 2241/2004/EK határozattal létrehozott Europass keretrendszert egy új keretrendszerrel kell felváltani.

(26)

Az új Europass keretrendszernek meg kell felelnie az összes egyéni végfelhasználó, így a tanulók, az álláskeresők – ideértve a munkanélküli személyeket és a munkavállalókat is –, valamint más érdekelt felek, mint például a munkáltatók (különösen a kis- és középvállalkozások), a kereskedelmi kamarák, a civil társadalmi szervezetek, az önkéntesek, a pályaorientációs szakemberek, az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek, az oktatási és képzési szolgáltatók, az ifjúsági szervezetek, a fiatalok számára munkát biztosító szervezetek, az illetékes nemzeti hatóságok és a szakpolitikai döntéshozók igényeinek és elvárásainak. E keretrendszernek figyelembe kell vennie továbbá az Unióba érkező vagy ott élő harmadik országbeli állampolgárok szükségleteit is, hogy ezáltal támogassa integrációjukat.

(27)

Az Europass keretrendszert tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy lehetővé tegye a különböző – és különösen a nem formális és informális tanulás keretében megszerzett – tanulás- és készségtípusok leírását.

(28)

Az Europass keretrendszert a visszajelzéseken, valamint a többek között felmérések és tesztelés révén megfogalmazott követelmények összegyűjtésén alapuló, felhasználóközpontú megközelítéssel kell kidolgozni, figyelmet fordítva az Europass-célcsoportok konkrét jelenlegi és jövőbeli igényeire. Az Europass jellemzőinek tükrözniük kell különösen a tagállamok és az Unió elkötelezettségét az iránt, hogy a fogyatékossággal élő személyek egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek a munkaerőpiachoz és az információs és kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez. Az Europass-eszközöknek jól érzékelhetőeknek, kezelhetőeknek, érthetőeknek és stabiloknak kell lenniük, lehetővé téve ezáltal, hogy hozzáférhetőbbek legyenek a felhasználók, különösen a fogyatékossággal élő személyek számára.

(29)

Az Europass keretrendszer aktualizálását és módosítását az érdekelt felekkel, mint például a foglalkoztatási szolgálatokkal, a pályaorientációs szakemberekkel, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, a szociális partnerekkel, így a szakszervezetekkel és a munkáltatói érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve, valamint a folyamatban lévő szakpolitikai együttműködés – mint például az európai felsőoktatási térségben bevezetett bolognai folyamat – teljes mértékű tiszteletben tartásával kell végrehajtani. Az Europass keretrendszer sikeres fejlesztéséhez és végrehajtásához kiemelkedően fontos a Bizottság, a tagállamok és az érdekelt felek közötti konstruktív együttműködés.

(30)

Az e határozat alapján tárolt és kezelt személyes adatok kezelése tekintetében alkalmazni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogot és a tagállami végrehajtási intézkedéseket. A felhasználóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy korlátozzák a személyes adataikhoz való hozzáférést.

(31)

A keretrendszerben való részvétel lehetőségét biztosítani kell az Európai Gazdasági Térség olyan tagjainak, amelyek az Uniónak nem tagállamai, valamint a csatlakozó országok, az Unió tagjelölt országai, valamint potenciális tagjelölt országai számára is, mivel érdeklődésük és az Unióval fennálló együttműködésük hosszú múltra tekint vissza ezen a téren. A részvétel az Unió és ezen országok közötti kapcsolatokat szabályozó eszközök vonatkozó rendelkezéseivel összhangban történik. Az Europass keretrendszeren keresztül a készségekre és képesítésekre vonatkozóan rendelkezésre bocsátott információknak a résztvevő országokon túlmenően országok és oktatási rendszerek szélesebb körére kell kiterjedniük, figyelembe véve az Unióból kiáramló és az Unióba beáramló migrációs mozgásokat.

(32)

A Bizottság gondoskodik e határozat következetes végrehajtásáról és nyomon követéséről a tagállamok és az érdekelt felek képviselőiből álló Europass tanácsadó csoport útján. A tanácsadó csoportnak különösen egy stratégiai megközelítést kell kidolgoznia az Europass végrehajtása és jövőbeli fejlesztése tekintetében, és tanácsot kell adnia a webalapú eszközök – többek között tesztelés révén történő – fejlesztésével kapcsolatban, valamint az Europass online platformon keresztül nyújtott információkat illetően, adott esetben más csoportokkal együttműködve.

(33)

E határozat végrehajtásának társfinanszírozását többek között az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (8) által létrehozott, Erasmus+ uniós program biztosítja. Az említett rendelet alapján létrehozott bizottság részt vesz az Europass végrehajtása terén elért haladásról, valamint az Europass jövőbeli fejlesztéséről szóló stratégiai megbeszéléseken.

(34)

mivel e határozat célját, nevezetesen egy különösen nemzetközi foglalkoztatási és tanulási mobilitási célú, átfogó és átjárható eszköz- és információs keretrendszer létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(35)

Általános elvként a tagállamokra háruló kötelezettségeknek, illetve adminisztratív és pénzügyi terheknek egyensúlyban kell állniuk a költségekkel és az előnyökkel.

(36)

Az e határozattal összefüggésben végrehajtott tevékenységeket az uniós ügynökségek, különösen az Európai Szakképzésfejlesztési Központ támogatják szakértelmükkel, az ügynökségek hatáskörébe tartozó területeken belül.

(37)

A 2241/2004/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni, a korábban kiadott Europass-dokumentumok érvényességének vagy státuszának sérelme nélkül. Az új keretrendszeren belül minden létrehozott Europass-dokumentummintát fenn kell tartani mindaddig, amíg e határozattal összhangban sor nem kerül a szükséges változtatásokra vagy aktualizálásokra. Az Europass online platformra való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a 2241/2004/EK határozat által létrehozott Europass internetalapú információs rendszert mindaddig működtetni kell, amíg az Europass online platform létre nem jön és működőképessé nem válik,

a)

egyéni végfelhasználók, mint például tanulók, álláskeresők, munkavállalók és önkéntesek, és

b)

érdekelt felek, mint például oktatási és képzési szolgáltatók, pályaorientációs szakemberek, munkáltatók, állami foglalkoztatási szolgálatok, szociális partnerek, a fiatalok számára munkát biztosító szervezetek, ifjúsági szervezetek és szakpolitikai döntéshozók.

a)

személyes információk különböző formátumokban, többek között önéletrajzmintákban történő dokumentálása és leírása;

b)

a munka- és tanulási tapasztalatok, többek között mobilitás és önkéntesség során szerzett készségek és képesítések dokumentálása és leírása;

c)

készségfelmérés és készségekre vonatkozó önértékelés;

d)

a képesítések tanulmányi eredményeinek dokumentálása, többek között az 5. cikkben említett Europass-kiegészítésminták.

a)

tanulási lehetőségek;

b)

képesítések és képesítési keretrendszerek vagy rendszerek;

c)

a nem formális és az informális tanulás érvényesítésének lehetőségei;

d)

különböző országok, többek között harmadik országok elismerési gyakorlatai és vonatkozó jogszabályai;

e)

nemzetközi tanulási mobilitásra és életpálya-építésre vonatkozó pályaorientációs szolgáltatások;

f)

készségekkel kapcsolatos információgyűjtés és -nyújtás a vonatkozó uniós szintű tevékenységek, valamint a hatáskörükbe tartozó területeken az ügynökségek által;

g)

készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos olyan információk, amelyek fontosak lehetnek az Unióba érkező vagy ott tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok sajátos szükségletei szempontjából, integrációjuk elősegítése érdekében.

a)

biztosítja a 3. cikk (2) bekezdésében említett uniós szintű információk, illetve az ilyen rendelkezésre álló információkra mutató linkek elérhetőségét és magas minőségét;

b)

kidolgozza, teszteli és szükség esetén aktualizálja az Europass online platformot, beleértve a nyílt szabványokat, összhangban a felhasználói igényekkel és a technológiai fejlődéssel, valamint a munkaerőpiacon, illetve az oktatás és képzés terén bekövetkező változásokkal;

c)

figyelemmel kíséri a legújabb technológiai újításokat, és amennyiben relevánsak, beépíti azokat, amelyek képesek javítani az Europass keretrendszer hozzáférhetőségét az idősebb személyek és a fogyatékossággal élő személyek számára;

d)

biztosítja, hogy az Europass online platform – ideértve a nyílt szabványokat is – fejlesztése vagy frissítése támogassa az információk konzisztenciáját, és egyértelmű hozzáadott értékről tanúskodjék;

e)

biztosítja a webalapú eszközök, különösen az értékelési és önértékelési eszközök teljeskörű tesztelését és minőségbiztosítását; és

f)

biztosítja az Europass online platform – ideértve a felhasználói igényeknek megfelelő webalapú eszközöket is – minőségét és ellenőrzi a hatékonyságát.

a)

biztosítja a tagállamok aktív részvételét és szerepvállalását a stratégiai tervezésben, beleértve a stratégiai célkitűzések meghatározását és megvalósítását, a minőségbiztosítást és finanszírozást, valamint kellően figyelembe veszi a tagállamok álláspontját;

b)

biztosítja a tagállamok aktív részvételét és szerepvállalását az Europass online platform – ideértve a nyílt szabványokat is – fejlesztésében, tesztelésében, aktualizálásában és értékelésében, valamint kellően figyelembe veszi a tagállamok álláspontját;

c)

biztosítja, hogy az érdekelt felek uniós szinten részt vegyenek e határozat végrehajtásában és értékelésében;

d)

kialakítja a tanulási tevékenységeket és a legjobb gyakorlatok cseréjét a tagállamok között, és adott esetben, a tagállamok kérésére elősegíti a partneri tanácsadást; és

e)

biztosítja, hogy a releváns felhasználók és érdekelt felek, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára hatékony és megfelelő uniós szintű promóciós, pályaorientációs és információs tevékenységek valósuljanak meg.

a)

koordinálják a webalapú Europass-eszközök végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeket;

b)

előmozdítják az Europass használatát és javítják annak ismertségét és láthatóságát;

c)

előmozdítják a nemzetközi tanulási mobilitásra és életpálya-építésre vonatkozó pályaorientációt nyújtó szolgáltatásokat – adott esetben ideértve az egyéni pályaorientációs szolgáltatásokat is – és azokról információkat nyújtanak;

d)

rendelkezésre bocsátják a tanulási lehetőségekre, képesítésekre és elismerési gyakorlatokra vonatkozó információkat az Europass online platformon, többek között a megfelelő nemzeti honlapokra mutató linkek révén;

e)

bevonják valamennyi érintett ágazat érdekelt feleit a felelősségi körükbe tartozó tevékenységekbe, és előmozdítják a köz- és a magánszféra érdekelt felei közötti együttműködést ezeken a területeken.