2.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/12

(1)

Egy, a tisztességtelen abroncsbehozatal elleni koalíció (a továbbiakban: panaszos) által 2017. június 30-án az új és az újrafutózott autóbusz- vagy tehergépjármű-abroncsok teljes uniós termelésének több mint 45 %-át képviselő gyártók nevében benyújtott panasz nyomán az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (3) („a dömpingellenes eljárás megindításáról szóló értesítés”) útján 2017. augusztus 11-én bejelentette, hogy dömpingellenes eljárást („dömpingellenes eljárás”) indít a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó új és újrafutózott autóbusz- vagy tehergépjármű-abroncsok Unióba érkező behozatalával kapcsolatban.

(2)

Egy, a panaszos által 2017. augusztus 31-én az új és az újrafutózott autóbusz- vagy tehergépjármű-abroncsok teljes uniós termelésének több mint 45 %-át képviselő gyártók nevében benyújtott panasz nyomán a Bizottság egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (4) („a szubvencióellenes eljárás megindításáról szóló értesítés”) útján 2017. október 14-én bejelentette, hogy szubvencióellenes eljárást („szubvencióellenes eljárás”) indít a Kínából származó új és újrafutózott autóbusz- vagy tehergépjármű-abroncsok Unióba érkező behozatalával kapcsolatban.

(3)

A nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék mindkét eljárás esetében: a Kínából származó, jelenleg a 4011 20 90 és ex 4012 12 00 KN-kódok alá tartozó, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott abroncsok (a továbbiakban: érintett termék). A megadott KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

(4)

A panaszos a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján 2017. augusztus 19-én, a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján pedig 2017. október 5-én nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be. A panaszos annak érdekében kérte az érintett termék behozatalára vonatkozóan a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését, hogy az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni.

(5)

A dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat a behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség az uniós gazdasági ágazatnak az intézkedés indokoltságát elegendő mértékben bizonyító kérelmére vezethető be.

(6)

A panaszos szerint a nyilvántartásba vételt az indokolja, hogy az érintett termék dömping és támogatás tárgyát képezi. Emellett az alacsony árú behozatal nehezen helyreállítható, jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

(7)

A Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével és a szubvencióellenes alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban megvizsgálta a kérelmet.

(8)

A Bizottság a kérelem dömpinget érintő részét illetően megvizsgálta, hogy az importőröknek tudomásuk volt-e vagy tudniuk kellett volna-e a dömpingről, annak mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról. Emellett azt is megvizsgálta, hogy a behozatal jelentős mértékben tovább nőtt-e, és emiatt – a növekedés időzítése és mértéke, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével – valószínűsíthető-e az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatásának súlyos romlása.

(9)

A Bizottság a kérelem szubvenciót érintő részét illetően megvizsgálta, hogy a kérdéses támogatott termék vonatkozásában fennállnak-e olyan kritikus körülmények, amelyek között a kiegyenlíthető támogatásokban részesülő termék viszonylag rövid időn belüli nagy volumenű behozatala nehezen helyreállítható kárt okoz, és hogy e kár megismétlődésének megakadályozásához szükséges-e visszamenőleges hatállyal kiegyenlítő vámokat alkalmazni a szóban forgó behozatalra.

(10)

A dömpinget illetően a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából érkező behozatala dömpingelt behozatal. A panaszos bizonyítékokkal szolgált különösen az észszerű értékesítési, általános és igazgatási költséggel és nyereséggel megnövelt termelési összköltségen alapuló, az Amerikai Egyesült Államokhoz mint analóg országhoz tartozó rendes értékről.

(11)

A dömping bizonyítása az így megállapított rendes értékek és az érintett terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul. Összességében és a panaszos által megjelölt legalább 74 %-os dömpingkülönbözetet is figyelembe véve a rendelkezésre álló bizonyítékok az eljárás e szakaszában kellőképpen alátámasztják azt az állítást, hogy az exportőrök dömpinget folytatnak. A panasz a vélt kárt illetően is elegendő bizonyítékkal szolgált.

(12)

Ezeket az információkat az érintett eljárás megindításáról 2017. augusztus 11-én közzétett értesítés tartalmazta. Minthogy az értesítés megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, tartalma az összes importőr számára nyilvánosan elérhető. Ebből következően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőrök legkésőbb a közzétételkor tudomást szereztek vagy szerezhettek volna a dömping vélt fennállásáról és mértékéről, valamint a vélt kárról. Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a kérelem dömpinget illető részét tekintve a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetésének első feltétele teljesül.

(13)

Az érintett termék behozott mennyisége a 2017 áprilisától szeptemberéig tartó időszakban 14,3 %-kal volt nagyobb, mint 2016 azonos időszakában. Más ügyekben folytatott vizsgálatainak (5) ténymegállapításaihoz igazodva a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez az importnövekedés jelentős mértékű.

(14)

Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a kérelem dömpinget illető részét tekintve a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetésének második feltétele is teljesül.

(15)

A panaszos a panaszban és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben elegendő bizonyítékkal szolgált arról is, hogy a behozatalhoz kapcsolódó értékesítési árak csökkenő tendenciát mutatnak. Az Eurostat nyilvánosan elérhető statisztikai adatai szerint a Kínából érkező behozatal egy egységre vetített értéke a 2017 áprilisától szeptemberéig tartó időszakban 38 %-kal volt kisebb, mint a máshonnan érkező behozataloké. Ez az érték kritikusan alacsonynak tekinthető egy olyan árérzékeny gazdasági ágazatban, mint az abroncsipar.

(16)

Visszamenőleges hatályú alkalmazás hiányában valószínűsíthető, hogy az időzítés, a dömpingelt behozatal volumene és az egyéb körülmények (köztük az uniós gazdasági ágazat értékesítéseinek, forgalmának, foglalkoztatásának és nyereségének különösen az alsó piaci szegmensben tapasztalt visszaesése) súlyos mértékben rontanák a végleges vám javító hatását. Emellett a jelenleg folyó eljárások megindítása miatt indokolt az a feltételezés, hogy az esetleges ideiglenes intézkedések elfogadását megelőzően az érintett termék behozatala tovább növekedhet, és az importőrök gyorsan készleteket halmozhatnak fel.

(17)

Ezekre a körülményekre való tekintettel a Bizottság megállapította, hogy a kérelem dömpinget illető részét tekintve a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetésének harmadik feltétele is teljesül.

(18)

A támogatást illetően a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából érkező behozatala támogatott behozatal. Az állítólagos támogatás közvetlen transzferek, pénzeszközök vagy források potenciális közvetlen átadása, kormányzati bevételek elengedése vagy be nem szedése, valamint áruknak vagy szolgáltatásoknak a kormányzat általi, a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő átadása, illetve nyújtása formájában valósul meg. Például bizonyítékok vannak arról, hogy az állam különböző vissza nem térítendő támogatásokat folyósít; állami és magántulajdonú bankok kedvezményes kölcsönöket és célzott hiteleket nyújtanak; exporthitel, exportgarancia és exportbiztosítás vehető igénybe; az állam földterületet, energiát, vizet és nyersanyagokat bocsát rendelkezésre az érintett termék gyártásához; továbbá társaságiadó-kedvezmények és -mentességek, behozatalivám-visszatérítések, valamint héamentességek és -visszatérítések igénybevételére van lehetőség.

(19)

A kérelem szerint ezek az intézkedések azért minősülnek támogatásnak, mert a kínai kormány vagy más regionális vagy helyi kormányok pénzügyi hozzájárulásával zajlanak (a közjogi szerveket is ideértve), és gazdasági előnyt biztosítanak az érintett termék exportáló gyártóinak. A kérelem szerint a szóban forgó támogatások az exportteljesítménytől és/vagy – az importárukkal szemben – a hazai áruk felhasználásától függnek, és/vagy egyes ágazatokra és/vagy vállalattípusokra és/vagy helyekre korlátozódnak, ezért egyediek és kiegyenlíthetők.

(20)

Tehát az eljárás e szakaszában rendelkezésre álló bizonyítékok kellőképpen alátámasztják azt az állítást, hogy az érintett termék kivitelét kiegyenlíthető támogatások segítik.

(21)

Továbbá a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az exportőrök által folytatott dömping és a támogatások jelentős kárt okoznak az uniós gazdasági ágazatnak. A panaszban és a nyilvántartásba vétel iránti kérelmekhez kapcsolódó későbbi beadványokban a behozatalok árára és volumenére vonatkozóan szolgáltatott adatok arról tanúskodnak, hogy a behozatal 2013 és 2016 között mind abszolút értelemben, mind piaci részesedését tekintve erőteljesen növekedett. A rendelkezésre álló bizonyítékok konkrétan azt mutatják, hogy a kínai exportőrök csaknem megkétszerezték az érintett termék Unióba behozott mennyiségét (2,3 millió darabról 4,4 millió darabra, azaz 2,1 millió darabbal), ami piaci részesedésük hirtelen megugrását eredményezte (13,2 %-ról 20,9 %-ra). Az érintett termék mennyisége és árai kedvezőtlen hatást gyakoroltak az uniós piacon értékesített mennyiségre és az uniós piacon érvényesülő árszintre, valamint az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére. Ez nagymértékben rontja az uniós gazdasági ágazat általános teljesítményét és pénzügyi helyzetét. A dömpingellenes alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és a szubvencióellenes alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kártényezőkre vonatkozó bizonyítékokat a panaszokban és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos későbbi beadványokban található adatok képezik, és alátámasztják az Eurostat nyilvánosan hozzáférhető adatai.

(22)

Emellett az eljárás e szakaszában a Bizottság azt is értékelte, hogy az elszenvedett kárt nehéz-e helyreállítani. Ha az uniós gazdasági ágazat felhasználói hozzászoknak a kínai versenytársak sokkal alacsonyabb áraihoz, akkor valószínűsíthetően kevésbé lesznek hajlandóak elfogadni az uniós gazdasági ágazat magasabb árait, és ez abban a feltételezett esetben is így van, ha a Bizottság a jövőben visszamenőleges hatály nélkül kiegyenlítő intézkedéseket vezet be. A piaci részesedés tartós elvesztésének, illetve a bevételek tartós csökkenésének veszélye olyan kár, amelyet nehéz helyreállítani. Továbbá fenntarthatatlanná válhat az abroncsok újrafutózásával foglalkozó uniós gazdasági ágazat, és nehezen fog tudni újra életre kelni, ha egyszer az alacsony árú új abroncsok folyamatos kínai behozatala kikezdi működésének alapjait.

(23)

Végezetül a (21) preambulumbekezdésben ismertetett adatok és a (22) preambulumbekezdésben található megfontolások alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kár megismétlődésének megakadályozásához szükség van arra, hogy a nyilvántartásbavételi kötelezettség elrendelésével előkészítse az intézkedések majdani esetleges visszamenőleges hatályú bevezetését.

(24)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalára vonatkozóan nyilvántartásbavételi kötelezettséget rendeljen el.

(25)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal a kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat. Emellett a Bizottság meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, amennyiben azok írásban olyan kérelmet nyújtanak be, amelyben bemutatják, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(26)

Annak érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat ténymegállapításai alapján dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő vámok kerülnek kivetésre, ezek a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az irányadó rendelkezésekkel összhangban – visszamenőlegesen is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalra, a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalait nyilvántartásba kell venni.

(27)

A jövőbeni kötelezettségek a dömpingellenes és a szubvencióellenes vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni.

(28)

A dömpingellenes vizsgálat megindítása érdekében benyújtott panaszban foglalt becslések szerint az érintett termék esetében az átlagos dömpingkülönbözet 74–152 %-ra, az alulértékesítési különbözet pedig 26–37 %-ra tehető. A lehetséges jövőbeli kötelezettség értéke értékalapon került meghatározásra, és az áron aluli értékesítésnek a panasz alapján becsült mértékével, azaz az érintett termék CIF-alapon meghatározott importértéke 26–37 %-ával egyezik meg.

(29)

A vizsgálat e szakaszában a támogatás összege nem becsülhető meg. A szubvencióellenes vizsgálat megindítása érdekében benyújtott panaszban foglalt becslések szerint az érintett termék esetében az áron aluli értékesítés mértéke 26–37 %-ra tehető. A lehetséges jövőbeli kötelezettség értéke értékalapon került meghatározásra, és az áron aluli értékesítésnek a szubvencióellenes panasz alapján becsült mértékével, azaz az érintett termék CIF-alapon meghatározott importértéke 26–37 %-ával egyezik meg.

(30)

A Bizottság a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően fogja kezelni,