9.12.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/20

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2226 RENDELETE

(2017. november 30.)

a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára, valamint 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről szóló, 2008. február 13-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy az Unió integrált határigazgatási stratégiájának részeként olyan határregisztrációs rendszer (a továbbiakban: EES) létrehozása szükséges, amely a tagállamok területére rövid távú tartózkodás céljából belépésre jogosult harmadik országbeli állampolgárok belépésének és kilépésének idejét és helyét elektronikusan rögzíti, és kiszámítja az engedélyezett tartózkodásuk időtartamát.

(2)	Az Európai Tanács 2008. június 19–20-i ülésén kiemelte, hogy folytatni kell az Unió integrált határigazgatási stratégiájának kidolgozásával kapcsolatos munkát, ideértve a korszerű technológiák jobb kiaknázását a külső határok igazgatásának javítása céljából.

(3)

A 2009. június 10-i, „A szabadság a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség a polgárok szolgálatában” című közleményében a Bizottság szorgalmazta egy, a külső határokon a tagállamok területére történő belépés, illetve az onnan történő kilépés rögzítésére szolgáló elektronikus rendszer létrehozását, amely biztosítja a tagállamok területére történő beléptetés hatékonyabb igazgatását.

(4)	Az Európai Tanács 2011. június 23–24-i ülésén az „intelligens határellenőrzéssel” kapcsolatos munka felgyorsítását sürgette. A Bizottság 2011. október 25-én közzétette az „Intelligens határellenőrzés – választási lehetőségek és a követendő út” című közleményét.

(5)

Az Európai Tanács a 2014 júniusában elfogadott stratégiai iránymutatásában hangsúlyozta, hogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni térség, és az Unióba irányuló egyre növekvő utasforgalom mellett csak abban az esetben lehet magas szintű védelmet biztosítani, ha az Unió közös külső határain hatékony határigazgatás valósul meg. Hangsúlyozta továbbá, hogy az Uniónak mozgósítania kell minden rendelkezésére álló eszközt azért, hogy segíteni tudja a tagállamokat feladataik ellátásában, és ennek érdekében költséghatékony módon modernizálni kell a külső határok integrált határigazgatását, hogy biztosított legyen az intelligens határigazgatás többek között egy határregisztrációs rendszer révén, a nagyméretű informatikai rendszerekkel foglalkozó új ügynökség (a továbbiakban: eu-LISA) támogatásával.

(6)

A 2015. május 13-án kibocsátott, „Európai migrációs stratégia” című közleményében a Bizottság rámutatott, hogy az intelligens határellenőrzési kezdeményezéssel új szakasz kezdődik, amelynek célja a határátkelőhelyek hatékonyságának növelése, hogy megkönnyítsék a jóhiszemű harmadik országbeli utazók nagy többségének határátlépését, ugyanakkor pedig a harmadik országok állampolgárainak valamennyi határon keresztüli mozgására kiterjedő nyilvántartás létrehozásával – az arányosság elvét maradéktalanul tiszteletben tartva – erősítsék az irreguláris migráció elleni küzdelmet.

(7)

A külső határok igazgatásának további javítása céljából és különösen annak ellenőrzése érdekében, hogy a tagállamok területén való tartózkodás engedélyezett időtartamaira vonatkozó rendelkezéseket betartják-e, létre kell hozni egy EES-t, amely elektronikusan rögzíti a tagállamok területére rövid távú tartózkodás céljából belépésre jogosult harmadik országbeli állampolgárok belépésének és kilépésének idejét és helyét, és kiszámítja az engedélyezett tartózkodásuk időtartamát. E rendszer a harmadik országbeli állampolgárok útlevelének bélyegzésére vonatkozó, valamennyi tagállam által alkalmazandó kötelezettség helyébe lép.

(8)

Szükséges meghatározni az EES céljait, az EES-be rögzítendő adatok kategóriáit, az adatok felhasználásának céljait, az adatbevitel feltételeit, az adatokhoz való hozzáférésre jogosult hatóságokat, az adatkezelésre és a személyes adatok védelmére vonatkozó egyéb szabályokat, az EES műszaki felépítését, valamint a működésére és használatára, és az egyéb információs rendszerekkel való interoperabilitására vonatkozó szabályokat. Meg kell határozni az EES-re vonatkozó felelősségi köröket is.

(9)	Az EES a tagállamok területére rövid távú tartózkodás céljából belépésre jogosult harmadik országbeli állampolgárokra alkalmazandó. Emellett az olyan harmadik országbeli állampolgárokra is alkalmazandó, akiknek a rövid távú tartózkodás céljából történő beléptetését megtagadták.

(10)

Az EES-t a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok külső határain kell működtetni. Kívánatos, hogy a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó tagállamok az EES működésének megkezdéséig elérjék a vívmányok teljeskörű alkalmazásának szintjét. Ugyanakkor abban az esetben, ha a belső határellenőrzések megszüntetését az EES működésének megkezdéséig nem sikerül megvalósítani, rendelkezni kell arról, hogy azok a tagállamok, amelyek a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazzák, az EES-t milyen feltételek mellett működtethetik, és rendelkezni kell az EES működéséről és használatáról azokon a belső határokon, ahol az ellenőrzést még nem szüntették meg. Ami az EES működéséhez szükséges feltételeket illeti, az EES-t működtetni kell az olyan tagállamok külső határain, amelyek a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazzák, de amelyeknél már sikerrel lezárult az alkalmazandó schengeni értékelési eljárások szerinti ellenőrzés, amelyek az EES működtetése céljából passzív hozzáférést kaptak a 2004/512/EK tanácsi határozat (3) által létrehozott Vízuminformációs Rendszerhez (VIS), és amelyek tekintetében a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó, az 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) által megállapított rendelkezései a vonatkozó csatlakozási okmánynak megfelelően hatályba léptek. Ami az EES ezen feltételeket teljesítő tagállamok általi működtetésére és használatára vonatkozó rendelkezéseket illeti, az EES-t e tagállamok minden olyan belső határán működtetni kell, amelyen még nem szüntették meg az ellenőrzést. Az ilyen határokon az EES működtetésére és használatára vonatkozóan azonban különös rendelkezéseket kell alkalmazni annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a határellenőrzési eljárás e határokra gyakorolt hatását, anélkül hogy ez kihatna a biztonság szintjére és az EES megfelelő működésére, és nem érintve az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) értelmében fennálló egyéb határellenőrzési kötelezettségeket.

(11)	A harmadik országbeli állampolgárok számára a tagállamok területén engedélyezett tartózkodás időtartama e rendelet alkalmazásában az alkalmazandó schengeni vívmányokon alapul.

(12)

Az EES-be automatizált kalkulátort kell beépíteni. Az automatizált kalkulátor bármely 180 napos időszakban összesen legfeljebb 90 napos időtartamot számítva, az EES-t működtető tagállamok területén történő tartózkodásokat veszi figyelembe. Az engedélyezett tartózkodás időtartamának bármilyen meghosszabbítását figyelembe kell venni ezen maximális időtartam kiszámítása céljából, amikor a harmadik országbeli állampolgár egy későbbi időpontban a tagállamok területére belép. Az EES-t még nem működtető tagállamok területén történő tartózkodásokat külön kell számolni a harmadik országbeli állampolgár úti okmányában elhelyezett bélyegzőlenyomatok alapján.

(13)

Az automatizált kalkulátor a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó, de az EES-t működtető tagállamok területén történő tartózkodásokat a kizárólag a bármely 180 napos időszakban összesen legfeljebb 90 napos időtartam betartásának ellenőrzése és a rövid távú tartózkodásra jogosító schengeni vízum érvényességi idejének ellenőrzése céljából veszi figyelembe. Az automatizált kalkulátornak nem kell kiszámítania a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó, de az EES-t működtető tagállamok által kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal engedélyezett tartózkodások időtartamát. A rövid távú tartózkodásra jogosító schengeni vízummal engedélyezett tartózkodások időtartamának kiszámítása során az automatizált kalkulátornak a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó, de az EES-t működtető tagállamok területén történő tartózkodásokat nem kell figyelembe vennie.

(14)

Pontos szabályokat kell meghatározni az EES fejlesztésére és működtetésére vonatkozó felelősség tekintetében, valamint a tagállamoknak az EES-hez való csatlakozásukkal kapcsolatban fennálló felelőssége tekintetében. A központosított EES fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért e rendelet értelmében az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség felel, ezért az 1077/2011/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

Az EES céljaiként a külső határok igazgatásának javítását, az irreguláris bevándorlás megelőzését és a migrációs áramlások kezelésének elősegítését kell kitűzni. Az EES – különösen és adott esetben – az olyan személyek azonosítását segíti elő, akik nem teljesítik vagy már nem teljesítik a tagállamok területén való engedélyezett tartózkodás időtartamára vonatkozó feltételeket. Emellett az EES hozzájárul a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához.

(16)

Az EES a következő elemekből épül fel: a biometrikus és alfanumerikus adatok számítógépes központi adatbázisát működtető központi rendszer (az EES központi rendszere), az egyes tagállamok egységes nemzeti interfészei, az EES központi rendszere és a VIS központi vízuminformációs rendszere (a VIS központi rendszere) közötti biztonságos kommunikációs csatorna, valamint egy biztonságos és titkosított kommunikációs infrastruktúra az EES központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek között. Valamennyi tagállamnak biztonságos módon kell összekapcsolnia nemzeti határinfrastruktúráit az egységes nemzeti interfésszel. Statisztikák és jelentések létrehozása céljából központi szinten adattárat kell létrehozni. Annak érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgárok bármikor ellenőrizhessék az engedélyezett tartózkodás fennmaradó időtartamát, webes szolgáltatást kell kifejleszteni. A webes szolgáltatásnak lehetővé kell tennie a fuvarozók számára azt is, hogy ellenőrizzék, hogy az egy vagy két beutazás céljából kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító schengeni vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok felhasználták-e már vagy sem a vízumuk által engedélyezett beutazásokat. E webes szolgáltatás fejlesztési szakaszában konzultálni kell az érdekelt felekkel. A fuvarozók webes szolgáltatáshoz való hozzáférésére vonatkozó műszaki előírások meghatározása során törekedni kell arra, hogy az utasforgalomra és a fuvarozókra gyakorolt hatás a lehető legkisebb legyen. E célból mérlegelni kell a releváns rendszerekkel való összekapcsolás lehetőségét.

(17)

Az EES-t és a VIS-t interoperábilissá kell tenni a VIS központi rendszere és az EES központi rendszere közötti közvetlen kommunikációs csatorna létrehozása révén, ami lehetővé teszi a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok számára, hogy az EES használata során vízumokra vonatkozó adatokat kérjenek le a VIS-ből, majd létrehozzák vagy frissítsék a belépési, illetve kilépési adatrekordokat vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordokat, ezenfelül lehetővé teszi számukra, hogy azokon a határokon, ahol az EES-t működtetik, úgy ellenőrizzék a vízumok érvényességét és a vízumbirtokos személyazonosságát, hogy az ujjlenyomatokat közvetlenül a VIS-ben tárolt adatokkal összehasonlítsák, továbbá lehetővé teszi a számukra, hogy a VIS-ben tárolt adatokkal való összehasonlítás révén a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságát ellenőrizzék az ujjlenyomatok felhasználásával. Az interoperabilitás azt is lehetővé teszi majd, hogy a VIS-t használó határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok és vízumhatóságok a VIS-en keresztül közvetlenül lekérdezhessék az EES-t a vízumkérelmek megvizsgálása és az azokkal kapcsolatos döntések meghozatala céljából, valamint hogy a vízumhatóságok a vízumok megsemmisítése, visszavonása vagy meghosszabbítása esetén frissíteni tudják az EES-ben szereplő, vízumokra vonatkozó adatokat. A 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) ennek megfelelően módosítani kell. A vízumokra vonatkozó adatok VIS-ből történő lekérdezésének, ezen adatok EES-be történő importálásának, és a VIS-ből származó adatok EES-ben történő frissítésének automatizált folyamatnak kell lennie onnantól kezdve, hogy az érintett hatóság elindítja a szóban forgó műveletet. Az EES és a VIS közötti interoperabilitás létrehozásakor tiszteletben kell tartani a célhoz kötöttség elvét.

(18)	Ennek a rendeletnek meg kell határoznia, melyek azok a tagállami hatóságok, amelyek számára az EES-hez való hozzáférés engedélyezhető annak érdekében, hogy – az EES különös céljai, valamint a feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben – az adatokat bevigyék, módosítsák, töröljék vagy lekérdezzék.

(19)

Az EES-adatok bármilyen kezelésének a kitűzött célokkal arányosnak és az illetékes hatóságok feladatai elvégzéséhez szükséges mértékűnek kell lennie. Az EES használatakor az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell az olyan személyek emberi méltóságának és sérthetetlenségének tiszteletben tartását, akiknek adatait lekérik, továbbá e személyek nem különböztethetők meg nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonságok, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más nézetek, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján.

(20)

Az EES-nek alfanumerikus adatokat és a biometrikus adatokat kell rögzítenie és kezelnie elsődlegesen a külső határok igazgatásának javítása, az irreguláris bevándorlás megelőzése és a migrációs áramlások kezelésének elősegítése céljaiból. Kizárólag az e rendeletben meghatározott feltételek mellett ezenkívül lehetővé kell tenni az EES-ben tárolt személyes adatokhoz való hozzáférést a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésének, felderítésének és nyomozásának előmozdítása érdekében. A biometrikus azonosítás alkalmazása annak ellenére, hogy beavatkozást jelent az utazók magánéletébe, két szempontból is indokolt. Az első, hogy a biometrikus azonosítás megbízható módszer a tagállamok területén tartózkodó olyan harmadik országbeli állampolgárok személyazonosításához, akik nem rendelkeznek úti okmányokkal és semmilyen más személyazonosításra alkalmas okmánnyal, amely általánosan jellemző az irreguláris migránsokra. A második, hogy a biometrikus azonosítás megbízhatóbban képes összekapcsolni a jóhiszeműen utazók belépési és kilépési adatait. Az arcképmások és az ujjlenyomatok együttes használata lehetővé teszi az összes regisztrálandó ujjlenyomat számának csökkentését, míg a személyazonosítás pontosságát tekintve az eredmény változatlan marad.

(21)

Amennyiben fizikailag lehetséges, a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok négy ujjlenyomatát kell rögzíteni az EES-ben, amely lehetővé teszi a pontos ellenőrzést és személyazonosítást, így biztosítva, hogy az adott harmadik országbeli állampolgárt korábban más személyazonossággal vagy más úti okmánnyal még nem vették nyilvántartásba, valamint garantálja, hogy elegendő mennyiségű adat álljon rendelkezésre annak biztosítása érdekében, hogy az EES céljai minden körülmények között megvalósuljanak. A vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok ujjlenyomat-ellenőrzését a VIS-ben tárolt adatokkal való összehasonlítás útján kell elvégezni. Az EES-ben a vízummentességet élvező és a vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok arcképmásait egyaránt rögzíteni kell. Az EES-ben már nyilvántartott harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának ellenőrzése céljából az ujjlenyomatokat vagy az arcképmást kell biometrikus azonosítóként használni mindaddig, amíg az adott személy egyéni aktáját nem törlik. Az egyes határátkelőhelyek és a különböző típusú határok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a nemzeti hatóságoknak minden egyes határátkelőhely tekintetében meg kell határozniuk, hogy az előírt ellenőrzések végrehajtásához az ujjlenyomatokat vagy az arcképmást kell-e elsődleges biometrikus azonosítóként használni.

(22)

A terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem céljából szükséges, hogy a kijelölt hatóságok feladataik ellátásához a lehető legfrissebb információkkal rendelkezzenek. Már bebizonyosodott, hogy a VIS-adatokhoz bűnüldözési célokból történő hozzáférés jól használható az erőszakos halált halt személyek személyazonosságának megállapításához, illetve érdemben képes elősegíteni a nyomozók munkáját az emberkereskedelemhez, a terrorizmushoz vagy az illegális kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó esetekben. Az EES adataihoz való hozzáférés szükséges az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) említett terrorista bűncselekmények vagy a 2002/584/IB tanácsi kerethatározatban (9) említett egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából. Lehetővé kell tenni, hogy az EES adatait a személyazonosság ellenőrzésének eszközeként használják fel egyrészt azokban az esetekben, amikor a harmadik országbeli állampolgár megsemmisítette az okmányait, másrészt akkor is, amikor a kijelölt hatóságok ujjlenyomatok vagy arcképmások alapján folytatnak nyomozást egy bűncselekmény kapcsán, és meg kívánják állapítani valakinek a személyazonosságát. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy az ilyen adatokat eszközként használják fel bizonyíték gyűjtéséhez, mivel segítségükkel a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személynek vagy a bűncselekmény áldozatának mozgási útvonalai lekövethetőek. Ezért az EES adatait – az e rendeletben meghatározott feltételek és korlátozások mellett – hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok kijelölt hatóságai és az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott, a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (a továbbiakban: Europol) számára. Az EES-hez a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából való hozzáférés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy azok lehetővé tegyék a tagállamok kijelölt hatóságai számára a többszörös személyazonosságot használó gyanúsítottak eseteinek kezelését is. Ennek érdekében az EES-hez való hozzáférés nem tagadható meg, ha az EES-ben történő lekérdezés előtt valamely releváns adatbázis korábbi lekérdezése találatot eredményezett. A bűnüldözési célok szempontjából, valamint a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából az EES adatbázisában végrehajtott keresést arányosnak kell tekinteni, amennyiben kiemelt közbiztonsági érdek áll fenn. Az EES-ben történő minden keresésnek a hivatkozott érdek fényében kellően indokoltnak és arányosnak kell lennie.

(23)

Az EES adatainak lekérdezésére kizárólag azok a kijelölt hatóságok jogosultak, amelyek a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért vagy nyomozásáért felelnek, amelyek esetében a tagállamok garantálni tudják e rendelet valamennyi rendelkezésének, valamint az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) valamennyi rendelkezésének alkalmazását, és amelyek tekintetében e rendelkezések helyes alkalmazását az illetékes hatóságok – ideértve az (EU) 2016/680 irányelvnek megfelelően létrehozott felügyeleti hatóságot is – ellenőrizni tudják.

(24)

Az Europol kulcsszerepet játszik a tagállamok hatóságai között a határokon átnyúló bűncselekmények nyomozása terén folytatott együttműködésben azáltal, hogy az Unió egész területén támogatja a bűnmegelőzést, elemzéseket folytat és nyomozati cselekményeket végez. Következésképpen az Europol számára – feladatainak keretében és az (EU) 2016/794 rendeletnek megfelelően – ugyancsak hozzáférést kell biztosítani az EES-hez. Az európai adatvédelmi biztos az Europol általi adatkezelést nyomon kell, hogy kövesse, és biztosítania kell az alkalmazandó adatvédelmi szabályok teljeskörű tiszteletben tartását.

(25)

Az EES-hez való hozzáférés a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából a magánélet tiszteletben tartásához, illetve a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméhez fűződő alapvető jogba történő beavatkozásnak minősül az olyan természetes személyek tekintetében, akiknek a személyes adatait az EES-ben kezelik. Bármilyen ilyen beavatkozásnak összhangban kell állnia a jogszabályokkal, amelyeket megfelelő pontossággal kell megfogalmazni ahhoz, hogy lehetővé tegyék a természetes személyek magatartásának kiigazítását, ezenfelül az önkénnyel szemben védeniük kell a természetes személyeket, továbbá kellő pontossággal meg kell jelölniük, hogy az illetékes hatóságok milyen mértékű mérlegelési jogkört gyakorolhatnak, és e mérlegelési jogkört milyen módon gyakorolhatják. Továbbá az ezekkel az alapjogokkal kapcsolatos bármilyen beavatkozásnak oly módon kell korlátozottnak lennie, hogy egy demokratikus társadalomban a jogos és arányos érdeket védje, és az elérni kívánt jogos céllal arányosnak kell lennie.

(26)

A rendőrségi együttműködés területén alapvető fontosságú a bűncselekmény helyszínén esetlegesen talált daktiloszkópiai nyom (a továbbiakban: látens ujjlenyomat) alapján történő adatok összehasonlítása. A látens ujjlenyomatok és az EES-ben tárolt ujjlenyomatadatok összehasonlításának lehetőségét olyan esetekben, amikor alapos okkal feltételezhető, hogy a bűncselekmény elkövetőjét vagy a bűncselekmény áldozatát regisztrálhatták az EES-ben, a terrorista bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából a tagállamok kijelölt hatóságai számára lehetővé kell tenni például akkor, ha a bűncselekmény elkövetésének helyszínén a látens ujjlenyomatokon kívül nem található más bizonyíték.

(27)

Ki kell jelölni azokat a tagállami illetékes hatóságokat és központi hozzáférési pontokat, amelyeken keresztül az EES adataihoz való hozzáférést kérelmezni kell, valamint listát kell vezetni a kijelölt hatóságok olyan operatív egységeiről, amelyek a terrorista bűncselekmények, illetve egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésével, felderítésével vagy nyomozásával összefüggésben konkrét célból jogosultak ilyen hozzáférést kérelmezni.

(28)

Az EES adataihoz való hozzáférés iránti kérelmeket a kijelölt hatóságok operatív egységei juttatják el a központi hozzáférési ponthoz, és e kérelmeket kellően indokolni kell. A kijelölt hatóságokon belül az EES adataihoz való hozzáférés kérelmezésére jogosult operatív egységek nem járhatnak el ellenőrző hatóságként. A központi hozzáférési pontnak olyan szervnek vagy szervezetnek kell lennie, amelyet a nemzeti jogszabályok közhatalom gyakorlására hatalmaztak fel, és amelynek személyzete, képzettsége és létszáma alapján képesnek kell lennie arra, hogy eredményesen ellenőrizze, hogy az EES-hez való hozzáférés kérelmezésének feltételei minden egyes esetben teljesültek-e. A központi hozzáférési pontok a kijelölt hatóságoktól függetlenül járnak el és feladatuk, hogy független módon biztosítsák az e rendeletben meghatározott hozzáférési feltételek szigorú betartását. Sürgős esetben, amikor a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény konkrét és tényleges veszélye miatt haladéktalan hozzáférésre van szükség, a központi hozzáférési pont számára lehetővé kell tenni, hogy a kérelmet azonnal feldolgozza, és az ellenőrzést ezt követően végezze el.

(29)

A személyes adatok védelme és a szisztematikus keresések kizárása érdekében az EES adatait csak egyedi esetekben és kizárólag akkor lehet kezelni, amikor ez terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges. A kijelölt hatóságok és az Europol kizárólag akkor kérhetnek hozzáférést az EES-hez, ha alapos okkal feltételezik, hogy az ilyen hozzáférés olyan információt nyújt, amely érdemben segíti őket a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésében, felderítésében vagy nyomozásában.

(30)

Ezen túlmenően a terrorista bűncselekmények, illetve egyéb súlyos bűncselekmények elkövetésével gyanúsított ismeretlen személyek, vagy az ilyen bűncselekmények ismeretlen elkövetői vagy az ilyen bűncselekmények ismeretlen áldozatainak személyazonosítása céljaiból az EES-hez való hozzáférés csak azzal a feltétellel engedélyezhető, hogy a tagállam nemzeti adatbázisaiban már keresést végeztek, és ha a 2008/615/IB tanácsi határozat (12) szerint a keresést az összes többi tagállam automatizált ujjlenyomat-azonosító rendszereiben elvégezték, vagy a keresést az indításától számított két napon belül nem végezték el teljeskörűen.

(31)	A személyes adatok hatékony összehasonlítása és cseréje érdekében a tagállamok maradéktalanul végrehajtják és alkalmazzák a hatályos nemzetközi megállapodásokat, valamint a személyes adatok cseréjére vonatkozó, már hatályban lévő uniós jogi aktusokat, különösen a 2008/615/IB határozatot.

(32)

Az EES-ben tárolt személyes adatokat csak az adatkezelés céljai érdekében feltétlenül szükséges ideig lehet megőrizni. Határigazgatási célokból elegendő az EES-ben három évig megőrizni az olyan harmadik országbeli állampolgárokhoz kapcsolódó adatokat, akik az engedélyezett tartózkodás időtartamát tiszteletben tartották, annak érdekében, hogy ennek az időszaknak a lejárta előtt ne kelljen a harmadik országbeli állampolgárokat újraregisztrálni az EES-ben. Ez a hároméves adatmegőrzési idő csökkenteni fogja a gyakori újraregisztrációk szükségességét, és valamennyi utazó számára előnyös lesz, mivel a határátkelőhelyeken rövidebbé válik mind a határátlépés, mind a várakozás átlagos ideje. Még a tagállamok területére csupán egyszer beutazó személyek számára is le fogja rövidíteni a határátkelőhelyen való várakozás idejét az, hogy az EES-ben már nyilvántartott többi utazót a hároméves adatmegőrzési időszak lejártánál korábban nem kell újraregisztrálni. Ez a hároméves adatmegőrzési idő a határátlépések megkönnyítéséhez és felgyorsításához is szükséges, amit többek között az automatizált és önkiszolgáló rendszerek használata tesz lehetővé. Az olyan harmadik országbeli állampolgárok tekintetében is helyénvaló a hároméves adatmegőrzési időszakot megállapítani, akiknek a tagállamok területére rövid távú tartózkodás céljából történő beléptetését megtagadták. Az olyan harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) hatálya alá tartozó uniós polgárok családtagjai, vagy a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjai, és akik nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelv szerinti tartózkodási kártyával, helyénvaló minden egyes összepárosított belépési, illetve kilépési adatrekordot legfeljebb egy évig tárolni a tagállamok területéről történő, ehhez az adatrekordhoz kapcsolt kiutazási dátumot követően. Az alkalmazandó adatmegőrzési időszakok lejárta után az adatokat automatikusan törölni kell.

(33)

A személyazonosítás és a visszaküldési eljárás elősegítése érdekében öt évig kell megőrizni az olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó adatokat, akik az engedélyezett tartózkodási időtartam leteltével nem hagyták el a tagállamok területét. Ezeket az adatokat az ötéves időszak elteltével automatikusan törölni kell, kivéve, ha korábbi törlésük indokolt.

(34)

Három évig kell szükséges megőrizni az olyan harmadik országbeli állampolgárok személyes adatait, akik tiszteletben tartották az engedélyezett tartózkodás időtartamát, valamint az olyan harmadik országbeli állampolgárok személyes adatait, akiknek a rövid távú tartózkodás céljából történő beléptetését megtagadták, és öt évig kell megőrizni az olyan harmadik országbeli polgárok személyes adatait, akik az engedélyezett tartózkodási időtartam leteltével nem hagyták el a tagállamok területét, annak érdekében, hogy a határőrök az utazók tagállamok területére való belépésének engedélyezése előtt az (EU) 2016/399 rendeletben előírt szükséges kockázatelemzést el tudják végezni. A vízumkérelmek konzulátusokon történő feldolgozása továbbá szükségessé teszi a kérelmező korábbi utazásaira vonatkozó adatoknak az elemzését is, a korábbi vízumok használatának, valamint annak értékelése céljából, hogy az érintett személy tiszteletben tartotta-e a tartózkodásra vonatkozó feltételeket. Az útlevelek bélyegzésének megszüntetését az EES-ből való lekérdezés fogja ellensúlyozni. Az EES-ben tárolt, korábbi utazásokra vonatkozó adatok tehát a vízumkiadás céljából kellően hosszú időszakot kell, hogy lefedjenek. A határon végzett kockázatelemzések és a vízumkérelmek elbírálása során ellenőrizni kell az érintett harmadik országbeli állampolgár korábbi utazásait annak megállapítása érdekében, hogy a korábbiakban túllépték-e az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát. Ezért az olyan harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik az engedélyezett tartózkodási időtartam leteltével nem hagyták el a tagállamok területét, a személyes adatok megőrzési idejét hosszabb, ötéves időtartamban kell megállapítani, az olyan harmadik országbeli állampolgárokkal szemben, akik tiszteletben tartották az engedélyezett tartózkodás időtartamát, és az olyan harmadik országbeli állampolgárokkal szemben, akiknek a rövid távú tartózkodás céljából történő beléptetését megtagadták.

(35)	Az e rendelet bármiféle megsértéséből adódó károk tekintetében meg kell határozni a tagállamok felelősségére vonatkozó szabályokat.

(36)

A személyes adatok kezelése tekintetében e rendeletben megállapított különös szabályok sérelme nélkül, a személyes adatoknak a tagállamok által e rendelet alkalmazásában végzett kezelésére az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (14) kell alkalmazni, kivéve, ha a személyes adatokat a tagállamok kijelölt hatóságai vagy központi hozzáférési pontjai kezelik terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, nyomozása vagy felderítése céljából.

(37)

A személyes adatok kezelése tekintetében e rendeletben megállapított különös szabályok sérelme nélkül, a személyes adatoknak a tagállamok illetékes hatóságai által e rendelet alkalmazásában a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, nyomozása vagy felderítése céljából végzett kezelésére az (EU) 2016/680 irányelv alapján elfogadott nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket kell alkalmazni.

(38)	Az EES üzemeltetési igazgatásáért felelős félként eljáró uniós intézmények és szervek tevékenységére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (15) kell alkalmazni.

(39)

Az e rendelet alapján a tagállam által megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók, illetve nem tehetők hozzáférhetővé bármely harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett, magánjog hatálya alá tartozó szervezet részére. E szabálytól eltérően ugyanakkor, az ilyen személyes adatok harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítását lehetővé kell tenni, ha az ilyen adatok továbbítása szigorú feltételekhez van kötve és egyedi esetekben szükséges, annak érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgár visszaküldése kapcsán személyazonosítását elősegítse. Az (EU) 2016/679 rendelet szerinti végrehajtási jogi aktusban meghatározott megfelelőségi határozat vagy az adattovábbításra vonatkozó ugyanazon rendelet szerinti megfelelő garanciák hiányában visszaküldés céljából az EES adatait egy harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére kivételesen csak akkor lehet továbbítani, ha ez az ugyanazon rendeletben említett fontos közérdek miatt szükséges.

(40)

A tagállamok által e rendelet alapján megszerzett személyes adatokat azokban a kivételesen sürgős esetben is továbbítani lehet harmadik ország részére, ha terrorista bűncselekménnyel összefüggésbe hozható közvetlen veszély áll fenn vagy ha súlyos bűncselekménnyel összefüggésbe hozható, természetes személy életét fenyegető közvetlen veszély áll fenn. A természetes személy életét fenyegető közvetlen veszélynek tekintendő az érintett személlyel szemben elkövetett súlyos bűncselekmény veszélye, mint például a súlyos testi sértés, az emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme, az emberrablás, a személyi szabadság megsértése és túszejtés, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia, valamint a nemi erőszak. Az említett adatokat csak abban az esetben lehet továbbítani harmadik ország részére, ha a belépési, illetve kilépési adatrekordokra vonatkozó, a megkereső harmadik ország birtokában lévő bármely információnak az EES-t működtető tagállamok részére történő kölcsönös átadása biztosítva van. Az olyan tagállamok illetékes hatóságai számára, amelyek kijelölt hatóságai e rendelet értelmében hozzáféréssel rendelkeznek az EES-hez, lehetővé kell tenni, hogy továbbítsák az EES adatait az olyan tagállamok részére, amelyek az EES-t nem működtetik, illetve az olyan tagállamok részére, amelyekre ez a rendelet nem alkalmazandó. Az információ ilyen továbbítására megfelelő indokolással ellátott megkeresés alapján kerülhet sor, és kizárólag olyan esetben, ha arra terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához van szükség. Az EES-t működtető tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy kizárólag abban az esetben adjon át ilyen információt, ha a belépési, illetve kilépési adatrekordokra vonatkozó, a megkereső tagállam birtokában lévő bármely információnak az EES-t működtető tagállamok részére történő kölcsönös átadása biztosított. Az EES-ből megszerzett adatok minden további kezelésére az (EU) 2016/680 irányelvet kell alkalmazni.

(41)

Valamennyi tagállamban az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban létrehozott felügyeleti hatóságnak ellenőriznie kell a személyes adatok tagállamok általi kezelésének jogszerűségét, az európai adatvédelmi biztosnak pedig ellenőriznie kell az uniós intézményeknek és szerveknek a személyes adatok kezeléséhez kapcsolódó tevékenységét. Az európai adatvédelmi biztosnak és a felügyeleti hatóságoknak együtt kell működniük az EES ellenőrzése során.

(42)	Valamennyi tagállamban az (EU) 2016/680 irányelvvel összhangban létrehozott felügyeleti hatóságnak ellenőriznie kell a személyes adatok bűnüldözési célú, tagállamok általi kezelésének jogszerűségét.

(43)

Ezen felül az (EU) 2016/679 rendelet szerint nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján az olyan harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek az adatait az EES-ben tárolni kell, az adataik rögzítéséről megfelelően tájékoztatni kell. A tagállamok által nyújtandó tájékoztatás bármilyen megfelelő írásos formában történhet, így többek között tájékoztató füzetek vagy plakátok formájában vagy bármilyen más megfelelő elektronikus módon.

(44)	E rendelet alkalmazásának eredményes figyelemmel kísérése érdekében ezt a rendeletet szabályos időközönkénti értékelni kell.

(45)	A tagállamoknak meg kell határozniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat és biztosítaniuk kell azok végrehajtását.

(46)	E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (16) megfelelően kell gyakorolni.

(47)

mivel e rendelet céljait, nevezetesen az EES létrehozását, valamint az adatok felhasználására vonatkozó közös kötelezettségek, feltételek és eljárások kialakítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(48)

Az EES működésének megkezdését követően a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményt (17) (a továbbiakban: a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény) a tagállamok által kötött kétoldalú megállapodások és a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok számára engedélyezett, bármely 180 napos időszakban 90 napot meghaladó tartózkodási időtartam tekintetében módosítani kell. Az EES átfogó értékelésének részeként a Bizottságnak a tagállamok kétoldalú megállapodásainak alkalmazását is értékelnie kell. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az első értékelő jelentés olyan opciókat tartalmazzon, amelyek e megállapodások fokozatos megszüntetését és egy uniós eszközzel történő felváltását célozzák.

(49)

Az EES költségei előreláthatólag nem fogják kimeríteni az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18) az intelligens határellenőrzés céljára elkülönített költségvetési keretet. Ennek megfelelően e rendelet elfogadását követően, az 515/2014/EU rendelet által előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktussal a Bizottságnak át kell csoportosítania a jelenleg a külső határokon a migrációs áramlások kezelését támogató informatikai rendszerek fejlesztésére elkülönített összeget.

(50)	Ez a rendelet nem érinti a 2004/38/EK irányelv alkalmazását.

(51)

Az EUSZ-hez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(52)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (19) összhangban nem vesz részt; ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(53)	Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (20) összhangban nem vesz részt; ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(54)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (21) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (22) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(55)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (23) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (24) 3. cikkével és a 2008/149/IB tanácsi határozat (25) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(56)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (26) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (27) 3. cikkével és a 2011/349/EU tanácsi határozat (28) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(57)

Ciprust, Bulgáriát, Romániát és Horvátországot illetően e rendeletnek a SIS-re és a VIS-re vonatkozó rendelkezései a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése, a 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése és a 2011-es csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében – a 2010/365/EU (29), az (EU) 2017/733 (30) és az (EU) 2017/1908 (31) határozattal együtt értelmezett módon – a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő rendelkezéseknek minősülnek. Ezenfelül az EES működtetése a VIS-hez való passzív hozzáférést és a releváns tanácsi határozatoknak megfelelően, a schengeni vívmányok SIS-re vonatkozó valamennyi rendelkezéseinek hatálybaléptetését igényli. Ezek a feltételek csak azt követően teljesülhetnek, amint sikeresen lezárult az alkalmazandó schengeni értékelési eljárások szerinti ellenőrzés. Ezért az EES-t kizárólag azok a tagállamok működtethetik, amelyek az EES működésének megkezdéséig teljesítették ezeket a feltételeket. Azoknak a tagállamoknak, amelyek a működés eredeti megkezdésekor az EES-t még nem működtetik, az összes szükséges feltétel teljesítését követően, az e rendeletben megállapított eljárásnak megfelelően csatlakozniuk kell az EES-hez.

(58)	Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2016. szeptember 21-én véleményt nyilvánított.

(59)

E rendelet az EES-hez való hozzáférés, valamint az ilyen hozzáféréshez szükséges garanciák tekintetében szigorú szabályokat állapít meg. Ezen túlmenően a természetes személyek számára biztosítja a hozzáféréshez, helyesbítéshez, kiegészítéshez, törléshez és jogorvoslathoz – különösen a bírósági jogorvoslathoz – való jogot, valamint rendelkezik az adatkezelési műveletek független hatóságok általi felügyeletéről. E rendelet tehát tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat és elveket, különösen az emberi méltósághoz való jogot, a rabszolgaság és a kényszermunka tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelmét, a megkülönböztetés tilalmát, a gyermekek jogait, az idősek jogait, a fogyatékkal élő személyek beilleszkedését, illetve a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

(60)	Ez a rendelet nem érinti az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek helyzetéről szóló 1951. július 28-i Genfi Egyezményből fakadó kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet létrehozza a határregisztrációs rendszert (EES), amely:

a)	rögzíti és tárolja a tagállamok olyan határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésének és kilépésének dátumát, idejét és helyét, ahol az EES-t működtetik;

b)	kiszámítja az ilyen harmadik országbeli állampolgárok engedélyezett tartózkodásának időtartamát;

c)	a tagállamoknak szóló figyelmeztető jelzéseket hoz létre az engedélyezett tartózkodás időtartamának lejártakor; és

d)	rögzíti és tárolja a rövid távú tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgárok beléptetése megtagadásának dátumát, idejét és helyét, a beléptetést megtagadó tagállami hatóságot és a beléptetés megtagadásának indokait.

(2)   A terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából e rendelet megállapítja azokat a feltételeket is, amelyek alapján a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol lekérdezés céljából az EES-hez hozzáférést kaphatnak.

2. cikk

Hatály

(1)   Ezt a rendeletet alkalmazni kell:

a)	a tagállamok területére rövid távú tartózkodás céljából belépésre jogosult, az (EU) 2016/399 rendelet értelmében határforgalom-ellenőrzés hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokra az olyan határok átlépésekor, ahol az EES-t működtetik; és

b)

a tagállamok területére belépéskor és onnan kilépéskor az olyan harmadik országbeli állampolgárokra: i. akik a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó olyan uniós polgárok családtagjai, vagy olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez; és ii. akik nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelv szerinti tartózkodási kártyával vagy az 1030/2002/EK tanácsi rendelet (32) alapján kiadott tartózkodási engedéllyel.

(2)   Ezt a rendeletet az olyan harmadik országbeli állampolgárokra is alkalmazni kell, akiknek a tagállamok területére rövid távú tartózkodás céljából történő beléptetését az (EU) 2016/399 rendelet 14. cikkével összhangban megtagadták.

(3)   Ezt a rendelet nem kell alkalmazni:

a)	az olyan harmadik országbeli állampolgárokra, akik olyan uniós polgár családtagjai, akire a 2004/38/EK irányelv alkalmazandó és akik az említett irányelv alapján tartózkodási kártyával rendelkeznek, függetlenül attól hogy az uniós polgárt kísérik vagy hozzá csatlakoznak;

b)

az olyan harmadik országbeli állampolgárokra, akik harmadik országbeli állampolgár családtagjai – függetlenül attól, hogy e harmadik országbeli állampolgárt kísérik vagy hozzá csatlakoznak –, feltéve, hogy: i. ez a harmadik országbeli állampolgár egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez; és ii. ezek a harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek a 2004/38/EK irányelv szerinti tartózkodási kártyával vagy az 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedéllyel;

c)	az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 16. pontjában említett tartózkodási engedélyek birtokosaira, akik nem tartoznak az e bekezdés a) és b) pontjában említett csoportokba;

d)	olyan harmadik országbeli állampolgárokra, akik a 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (33) vagy az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (34) összhangban mobilitási jogukat gyakorolják;

e)	a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosaira;

f)	Andorra, Monaco és San Marino állampolgáraira, valamint a Vatikánvárosi Állam által kiállított útlevél birtokosaira;

g)	az (EU) 2016/399 rendelet 6a. cikke (3) bekezdésének g) pontjában említett olyan személyekre vagy olyan kategóriákba tartozó személyekre, akik mentesülnek a határforgalom-ellenőrzés alól, vagy akik a határforgalom-ellenőrzésre vonatkozó különös szabályok által biztosított előnyökkel bírnak;

h)	az (EU) 2016/399 rendelet 6a. cikke (3) bekezdésének h), i), j) és k) pontjában említett személyekre vagy személyek kategóriáira.

(4)   E rendeletnek az engedélyezett tartózkodás időtartamának kiszámítására és az engedélyezett tartózkodás időtartamának lejárta esetén a tagállamoknak szóló figyelmeztető jelzések létrehozására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni az olyan harmadik országbeli állampolgárokra:

a)

akik a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok családtagjai, vagy olyan harmadik országbeli állampolgárok családtagjai, akik egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élveznek; és

b)	akik nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelv szerinti tartózkodási kártyával vagy az 1030/2002/EK rendelet alapján kiadott tartózkodási engedéllyel.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában:

1.   „külső határok”: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott külső határok;

2.   „belső határok”: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott belső határok;

3.   „határforgalom-ellenőrzést végző hatóság”: az a határőr, akit a nemzeti jognak megfelelően az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott határforgalom-ellenőrzés elvégzésére kijelöltek;

4.   „bevándorlási hatóság”: az az illetékes hatóság, amely a nemzeti jognak megfelelően az alábbiak közül egy vagy több intézkedésért felel:

a)	a tagállamok területén annak ellenőrzése, hogy a tagállamok területére történő beutazás vagy a tagállamok területén való tartózkodás feltételei teljesülnek-e;

b)

a harmadik országbeli állampolgárok tagállamok területén való tartózkodása feltételeinek vizsgálata és az e tartózkodással kapcsolatos döntések meghozatala annyiban, amennyiben ez a hatóság nem minősül a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (35) 2. cikkének f) pontjában meghatározott „eljáró hatóságnak”, továbbá adott esetben tanácsadás a 377/2004/EK tanácsi rendelettel (36) összhangban;

c)	a harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése valamely Unión kívüli származási vagy tranzitországba;

5.   „vízumhatóság”: a 767/2008/EK rendelet 4. cikkének 3. pontjában meghatározott vízumhatóság;

6.   „harmadik országbeli állampolgár”: bármely személy, aki nem az EUMSZ 20. cikke (1) bekezdésének értelmében vett uniós polgár, az olyan személyek kivételével, akik az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt harmadik országok között létrejött megállapodások alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élveznek;

7.   „úti okmány”: útlevél vagy azzal egyenértékű egyéb okmány, amely birtokosát a külső határok átlépésére jogosítja fel és vízummal látható el;

8.   „rövid távú tartózkodás”: bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tartózkodás a tagállamok területén az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említetteknek megfelelően;

9.   „rövid távú tartózkodásra jogosító vízum”: a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) 2. cikke 2. pontjának a) alpontjában meghatározott vízum;

10.   „rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízum”: a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó tagállamok által kiadott engedély az ilyen tagállamok területén bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás céljából;

11.   „engedélyezett tartózkodás”: azon napok pontos száma, amennyi ideig a harmadik országbeli állampolgár jogszerűen tartózkodhat a tagállamok területén, és amelyet az alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban a belépés időpontjától kell számítani;

12.   „felelős tagállam”: az a tagállam, amely az adatokat az EES-ben rögzítette;

13.   „ellenőrzés”: az adatcsoportok összehasonlításának folyamata, amelynek célja a közölt személyazonosság érvényességének megállapítása (egy az egyhez megfeleltetés);

14.   „személyazonosítás”: egy személy személyazonosságának több adatcsoport és adatbázis összehasonlításával történő megállapítása (egy a többhöz megfeleltetés);

15.   „alfanumerikus adatok”: betűkből, számokból, speciális karakterekből, szóközökből és központozási jelekből álló adatok;

16.   „ujjlenyomatadatok”: a négy ujjlenyomatra vonatkozó olyan adat, amelyet azok megléte esetén a jobb, ellenkező esetben a bal kéz mutató-, középső, gyűrűs- és kisujjáról kell rögzíteni;

17.   „arcképmás”: az arcról készült digitális felvételek;

18.   „biometrikus adatok”: az ujjlenyomatadatok és az arcképmás;

19.   „túltartózkodó személy”: az a harmadik országbeli állampolgár, aki nem, vagy már nem teljesíti a tagállamok területén engedélyezett rövid távú tartózkodásának időtartamára vonatkozó feltételeket;

20.   „eu-LISA”: az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott, a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű informatikai rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség;

21.   „felügyeleti hatóságok”: az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság és az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság;

22.   „EES-adatok”: a 14. cikknek és a 16–20. cikknek megfelelően az EES központi rendszerében tárolt összes adat;

23.   „bűnüldözés”: a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása;

24.   „terrorista bűncselekmény”: az a nemzeti jog szerinti bűncselekmény, amely megfelel az (EU) 2017/541 irányelvben említett valamely bűncselekménynek, vagy azzal egyenértékű;

25.   „súlyos bűncselekmény”: az a bűncselekmény, amely megfelel a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében említett valamely bűncselekménynek, vagy azzal egyenértékű, amennyiben esetében a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább háromévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés;

26.   „kijelölt hatóság”: a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért vagy nyomozásáért felelős hatóságként a tagállam által a 29. cikk értelmében kijelölt hatóság;

27.   „önkiszolgáló rendszer”: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 23. pontjában meghatározott önkiszolgáló rendszer;

28.   „elektronikus átléptető kapu”: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott elektronikus átléptető kapu;

29.   „adatbeviteli hibaarány”: a nyilvántartásba vételek olyan aránya, amelyeknél nem kielégítő a nyilvántartásba bevitt biometrikus adatok minősége;

30.   „hamis pozitív találati arány”: a biometrikus keresés során olyan kilistázott találati arány, amelyek nem az ellenőrzött utazóra vonatkoznak;

31.   „hamis negatív találati arány”: a biometrikus keresés során olyan ki nem listázott találati arány, amely annak ellenére keletkezik, hogy az utazó biometrikus adatait nyilvántartásba vették.

(2)   Az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkében meghatározott fogalmak e rendeletben is az abban foglaltakkal megegyező értelemben szerepelnek, amennyiben a személyes adatok tagállami hatóságok általi kezelése az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt célokból történik.

(3)   Az (EU) 2016/680 irányelv 3. cikkében meghatározott fogalmak e rendeletben is az abban foglaltakkal megegyező értelemben szerepelnek, amennyiben a személyes adatok tagállami hatóságok által történő kezelése az e rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében foglalt célokból történik.

4. cikk

A határok, amelyeken az EES-t működtetik, és az EES használata ezeken a határokon

(1)   Az EES-t a külső határokon kell működtetni.

(2)   A schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok bevezetik az EES-t a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó, de az EES-t működtető tagállamokkal közös belső határaikon.

(3)   A schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok és a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó, de az EES-t működtető tagállamok bevezetik az EES-t a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó és az EES-t nem működtető tagállamokkal közös belső határaikon.

(4)   A schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó, de az EES-t működtető tagállamok bevezetik az EES-t az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott belső határaikon.

(5)   A 23. cikk (2) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésétől, valamint a 27. cikktől eltérve, az a tagállam, amely a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazza, de az EES-t működteti, belső határain biometrikus funkciók nélkül vezeti be az EES-t az olyan tagállam vonatkozásában, amely a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazza, de az EES-t működteti. Ezeken a belső határokon, olyan harmadik országbeli állampolgárok esetében, akiket még nem regisztráltak az EES-ben, a harmadik országbeli állampolgár egyéni aktáját a biometrikus adatok rögzítése nélkül kell létrehozni. A biometrikus adatokat a következő olyan határátkelőhelyen ki kell egészíteni, ahol az EES-t biometrikus funkciókkal működtetik.

5. cikk

Az EES felépítése

Az eu-LISA kifejleszti az EES-t, továbbá biztosítja annak üzemeltetési igazgatását, beleértve a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 17. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett biometrikus adatok feldolgozását lehetővé tevő funkciókat, valamint az EES megfelelő biztonságát is.

6. cikk

Az EES céljai

(1)   Az adatok EES-ben történő rögzítése és tárolása, valamint az ilyen adatok tagállamok számára hozzáférhetővé tétele révén az EES céljai, hogy:

a)	fokozza a határforgalom-ellenőrzések hatékonyságát azáltal, hogy a rövid távú tartózkodás céljából belépésre jogosult harmadik országbeli állampolgárok belépésekor és kilépésekor kiszámítja és nyomon követi az engedélyezett tartózkodás időtartamát;

b)	elősegítse az olyan harmadik országbeli állampolgárok azonosítását, akik nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazás vagy a tagállamok területén való rövid távú tartózkodás feltételeit;

c)	lehetővé tegye a túltartózkodó személyek azonosítását és felderítését, valamint azt, hogy a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai meg tudják tenni a megfelelő intézkedéseket;

d)	lehetővé tegye a beléptetés megtagadásának az EES-ben történő elektronikus leellenőrzését;

e)	lehetővé tegye a harmadik országbeli állampolgárok határforgalom-ellenőrzéseinek automatizálását;

f)	lehetővé tegye a vízumhatóságok számára a korábbi vízumok jogszerű használatára vonatkozó információkhoz való hozzáférést;

g)	tájékoztassa a harmadik országbeli állampolgárokat az engedélyezett tartózkodásuk időtartamáról;

h)

lehetővé tegye statisztikák gyűjtését a harmadik országbeli állampolgárok belépéséről és kilépéséről, beléptetésük megtagadásáról, túltartózkodásukról, annak érdekében, hogy javítsa a túltartózkodásra vonatkozó kockázatértékelést, és támogassa a tényeken alapuló uniós migrációs szakpolitikai döntéshozatalt;

i)	lehetővé tegye a fellépést a személyazonossággal való visszaélés és az úti okmányokkal való visszaélés ellen.

(2)   A kijelölt hatóságok számára az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő hozzáférés biztosításával az EES céljai, hogy:

a)	hozzájáruljon a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához;

b)	lehetővé tegye a terrorista bűncselekményekhez vagy egyéb súlyos bűncselekményekhez kapcsolódó nyomozások céljára az információk létrehozását, beleértve e bűncselekmények olyan elkövetői, gyanúsítottjai és áldozatai személyazonosságának megállapítását, akik átlépték a külső határokat.

(3)   A harmadik országbeli állampolgárok határátlépésének elősegítése érdekében az EES adott esetben támogatást biztosít a tagállamoknak az (EU) 2016/399 rendelet 8d. cikkének megfelelően létrehozott nemzeti könnyítési programjaik működtetéséhez azzal, hogy:

a)

a nemzeti könnyítési programokban való részvétel iránti kérelmek vizsgálata és az e rendelet 25. cikkében említett határozatok elfogadása céljából az (EU) 2016/399 rendelet 8d. cikkében említett illetékes nemzeti hatóságok számára hozzáférést biztosít a korábbi rövid távú tartózkodásokra vagy a beléptetések megtagadására vonatkozó információkhoz;

b)	értesíti a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságokat arról, hogy az adott személy számára engedélyezték a nemzeti könnyítési programban való részvételt.

7. cikk

Az EES műszaki felépítése

(1)   Az EES a következőkből áll:

a)	a központi rendszer (EES központi rendszer);

b)	az egyes tagállamok egységes nemzeti interfészei, amelyek közös műszaki előírásokon alapulnak és valamennyi tagállamban azonosak, és amelyek lehetővé teszik a központi rendszer biztonságos összekapcsolását a tagállamok nemzeti határinfrastruktúráival;

c)	az EES központi rendszere és a VIS központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna;

d)	az EES központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra, amelynek biztonságosnak és titkosítottnak kell lennie;

e)	a 13. cikkben említett webes szolgáltatás;

f)	a 63. cikk (2) bekezdésében említett, központi szinten létesített adattár.

(2)   Az EES központi rendszerének elhelyezését az eu-LISA biztosítja a műszaki telephelyein. A központi rendszer biztosítja az e rendeletben meghatározott funkciókat, a 37. cikk (3) bekezdésében a rendelkezésre állásra, a minőségre és a sebességre vonatkozóan meghatározott feltételekkel összhangban.

(3)   A 2008/602/EK bizottsági határozat (38) sérelme nélkül, közös használatúvá kell tenni az EES kommunikációs infrastruktúrájának és a 2004/512/EK határozat 1. cikkének (2) bekezdésében említett, a Vízuminformációs Rendszer kommunikációs infrastruktúrájának bizonyos hardverösszetevőit és szoftverösszetevőit. Gondoskodni kell a VIS-adatok és az EES-adatok logikai elkülönítéséről.

8. cikk

Interoperabilitás a VIS-szel

(1)   Az eu-LISA az EES központi rendszere és a VIS központi rendszere között biztonságos kommunikációs csatornát hoz létre, így lehetővé téve az EES és a VIS közötti interoperabilitást. Az EES és a VIS közötti közvetlen lekérdezés csak akkor lehetséges, ha ezt ez a rendelet és a 767/2008/EK rendelet egyaránt előírja. A vízumokra vonatkozó adatok VIS-ből történő lekérdezésének, ezen adatok EES-be történő importálásának, és a VIS-ből származó adatok EES-ben történő frissítésének automatizált folyamatnak kell lennie onnantól kezdve, hogy az érintett hatóság elindítja a szóban forgó műveletet.

(2)   Az EES-t használó, határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok számára az interoperabilitás lehetővé teszi, hogy az EES-ből lekérdezést végezzenek a VIS-ben annak érdekében, hogy:

a)

a vízumokra vonatkozó adatokat közvetlenül a VIS-ből kérdezzenek le és azokat az EES-be importálják annak érdekében, hogy az EES-ben e rendelet 14., 16. és 18. cikkével, valamint a 767/2008/EK rendelet 18a. cikkével összhangban a vízumbirtokosok belépési, illetve kilépési adatrekordját vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordját létrehozzák vagy frissítsék;

b)

a vízumokra vonatkozó adatokat közvetlenül a VIS-ből kérdezzenek le és azokat az EES-be importálják annak érdekében, hogy e rendelet 19. cikkével, valamint a 767/2008/EK rendelet 13., 14. és 18a. cikkével összhangban a vízum megsemmisítése, visszavonása vagy meghosszabbítása esetén a belépési, illetve a kilépési adatrekordot frissítsék;

c)	e rendelet 23. cikke és a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerint ellenőrizzék az adott vízum eredetiségét és érvényességét, illetve azt, hogy teljesülnek-e a tagállamok területére történő beutazásra vonatkozó, az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke szerinti feltételek;

d)	ellenőrizzék, hogy az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárt korábban a VIS-ben már nyilvántartásba vették-e e rendelet 23. cikkével, valamint a 767/2008/EK rendelet 19a. cikkével összhangban; és

e)

az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, ha a vízumbirtokos személyazonosságát ujjlenyomatok alapján ellenőrzik, a vízumbirtokos személyazonosságát ujjlenyomatainak VIS-ben tárolt ujjlenyomatokkal történő összehasonlítása útján ellenőrizzék e rendelet 23. cikkével, valamint a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (6) bekezdésével összhangban.

(3)   A VIS-t használó vízumhatóságok számára az interoperabilitás lehetővé teszi, hogy a VIS-ből lekérdezést végezzenek az EES-ben annak érdekében, hogy:

a)	megvizsgálják a vízumkérelmeket és döntést hozzanak azokkal kapcsolatban e rendelet 24. cikkével, valamint a 767/2008/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban;

b)	a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó, de az EES-t működtető tagállamok esetében a rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízumok iránti kérelmeket megvizsgálják és ezekkel a kérelmekkel kapcsolatban döntéseket hozzanak;

c)	a belépési, illetve a kilépési adatrekordban tárolt, vízumokra vonatkozó adatokat frissítsék a vízumnak az e rendelet 19. cikkével, valamint a 767/2008/EK rendelet 13. és 14. cikkével összhangban történő megsemmisítése, visszavonása vagy meghosszabbítása esetén.

(4)   Az EES 13. cikkben említett webes szolgáltatásának működtetéséhez a 13. cikk (5) bekezdésében említett különálló, csak olvasható adatbázist a VIS-ben tárolt adatok minimálisan szükséges részhalmazának egyirányú lehívása útján a VIS naponta frissíti.

9. cikk

Az EES-hez való hozzáférés az adatok bevitele, módosítása, törlése vagy lekérdezése céljából

(1)   Az EES-hez való hozzáférés a 14. és a 16–20. cikkben említett adatok bevitele, módosítása, törlése vagy lekérdezése céljából kizárólag a 23–35. cikkben meghatározott célok tekintetében illetékes tagállami hatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára engedélyezhető. E hozzáférésnek az említett tagállami hatóságok feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékre kell korlátozódnia és a kitűzött célokkal arányosnak kell lennie.

(2)   Minden tagállam kijelöli illetékes nemzeti hatóságait, amelyek e rendelet alkalmazásában határforgalom-ellenőrzést végző hatóságokként, vízumhatóságokként és bevándorlási hatóságokként járnak el. Az illetékes nemzeti hatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya az adatok bevitele, módosítása, törlése és lekérdezése céljából hozzáférést kap az EES-hez. Minden tagállam az illetékes nemzeti hatóságok listáját haladéktalanul megküldi az eu-LISA számára. A listában fel kell tüntetni, hogy az egyes hatóságok milyen célból férhetnek hozzá az EES-ben tárolt adatokhoz.

(3)   Az EES adatainak lekérdezésére és az ilyen adatokhoz való hozzáférésre a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából jogosult hatóságokat a IV. fejezet rendelkezéseivel összhangban kell kijelölni.

10. cikk

Általános elvek

(1)   Az EES-hez való hozzáférésre jogosult minden illetékes hatóság biztosítja, hogy az EES használata szükséges, megfelelő és arányos legyen.

(2)   Minden egyes illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy az EES használata – beleértve a biometrikus adatok rögzítését is – megfeleljen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben, az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyermek jogairól szóló egyezményében foglalt garanciáknak. Különösen a gyermekek adatainak rögzítésekor a gyermek mindenekfelett álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.

11. cikk

Az automatizált kalkulátor és a harmadik országbeli állampolgárok tájékoztatásának kötelezettsége az engedélyezett tartózkodás fennmaradó időtartamáról

(1)   Az EES olyan automatizált kalkulátort tartalmaz, amely az EES-ben nyilvántartásba vett harmadik országbeli állampolgárok tekintetében jelzi az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát.

Az automatizált kalkulátor nem alkalmazandó az olyan harmadik országbeli állampolgárokra, akik:

a)

a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok családtagjai, vagy olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez; és

b)	nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelv szerinti tartózkodási kártyával vagy az 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedéllyel.

(2)   Az automatizált kalkulátor az illetékes hatóságoknak tájékoztatást nyújt:

a)	belépéskor a harmadik országbeli állampolgárok engedélyezett tartózkodásának maximális időtartamáról, valamint arról, hogy az egy vagy két beutazás céljából kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokban engedélyezett számú beutazást már felhasználták-e;

b)	a tagállamok területén végzett ellenőrzések vagy vizsgálatok során a harmadik országbeli állampolgárok engedélyezett tartózkodásának fennmaradó időtartamáról, illetve túltartózkodásuk időtartamáról;

c)	kilépéskor a harmadik országbeli állampolgárok bármilyen túltartózkodásáról;

d)	a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmek vizsgálata és elbírálása során a tervezett beutazási időpontok alapján az engedélyezett tartózkodás maximális fennmaradó időtartamáról.

(3)   A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok tájékoztatják a harmadik országbeli állampolgárt az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamáról, amelyhez figyelembe kell venni a vízumban engedélyezett beutazások számát és az engedélyezett tartózkodás időtartamát az (EU) 2016/399 rendelet 8. cikke (9) bekezdésének megfelelően. Ezt a tájékoztatást vagy a határforgalom-ellenőrzések során a határőrnek kell megadnia, vagy a határátkelőhelyen elhelyezett olyan berendezés révén kell megadni, amely lehetővé teszi a harmadik országbeli állampolgár számára a webes szolgáltatás lekérdezését az e rendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében említettek szerint.

(4)   Az olyan vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal tartózkodnak egy olyan tagállamban, amely a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazza, de az EES-t működteti, az automatizált kalkulátornak nem kell jeleznie a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy a rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal engedélyezett tartózkodást.

Az első albekezdésben említett esetben az automatizált kalkulátor csak azt ellenőrizi, hogy:

a)	tiszteletben tartották-e a bármely 180 napos időszakban összesen legfeljebb 90 napos időtartamot; és

b)	a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok esetében nem lépték-e túl a vízum érvényességi idejét.

(5)   Annak ellenőrzéséhez, hogy az egy vagy két beutazás céljából kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok felhasználták-e már a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumuk alapján engedélyezett beutazásokat, az automatizált kalkulátornak csak az olyan tagállamokba történő beutazásokat kell figyelembe vennie, amelyek a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazzák. Ezt az ellenőrzést nem kell elvégezni az olyan tagállamok területére történő belépéskor, amelyek a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazzák, de az EES-t működtetik.

(6)   Az automatizált kalkulátort a 810/2009/EK rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító, korlátozott területi érvényességű vízumon alapuló rövid távú tartózkodások esetében is alkalmazni kell. Ilyen esetben az automatizált kalkulátornak figyelembe kell vennie az említett vízumban engedélyezett tartózkodást, függetlenül attól, hogy a tartózkodás összesített időtartama az érintett harmadik országbeli állampolgár esetében meghaladja-e bármely 180 napos időszakban a 90 napos időtartamot.

12. cikk

Tájékoztatási mechanizmus

(1)   Az EES olyan mechanizmust tartalmaz, amely automatikusan azonosítja azokat a belépési, illetve kilépési adatrekordokat, amelyekben nem szerepel közvetlenül az engedélyezett tartózkodás lejárta utáni időpontra eső kilépési adat, valamint azokat az adatrekordokat, amelyek esetében túllépték az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát.

(2)   Az olyan harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik a 693/2003/EK tanácsi rendelettel (39) összhangban kiállított, érvényes egyszerűsített átutazási okmány (Facilitated Transit Document – FTD) alapján lépik át a határt, az EES tartalmaz egy olyan mechanizmust, amely automatikusan azonosítja azokat a belépési, illetve kilépési adatrekordokat, amelyekben nem szerepel közvetlenül az engedélyezett tartózkodás idejének lejárta utáni időpontra eső kilépési adat, valamint azokat az adatrekordokat, amelyek esetében túllépték az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát.

(3)   Annak érdekében, hogy a 9. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölt illetékes nemzeti hatóságok megfelelő intézkedéseket fogadhassanak el, a rendelkezésükre kell bocsátani egy olyan, az EES által létrehozott listát, amely tartalmazza a túltartózkodóként azonosított valamennyi személynek a 16. és a 17. cikkben említett adatait.

13. cikk

Webes szolgáltatás

(1)   Annak érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgárok bármikor ellenőrizhessék az engedélyezett tartózkodásukból fennmaradó időtartamot, az eu-LISA műszaki telephelyein elhelyezett webes szolgáltatáshoz való biztonságos internetes hozzáférés révén a harmadik országbeli állampolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy megadják a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint szükséges adatokat, a belépés vagy a kilépés, vagy mindkettő tervezett időpontjával együtt. A webes szolgáltatás ennek alapján a harmadik országbeli állampolgároknak OK/NOT OK válaszüzenetet küld, továbbá megadja az engedélyezett tartózkodás hátralevő idejére vonatkozó információt.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az olyan tagállamban történő tervezett tartózkodás esetén, amely a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazza, de az EES-t működteti, a webes szolgáltatásnak nem kell tájékoztatást nyújtania a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízum alapján történő engedélyezett tartózkodásról.

Az első albekezdésben említett esetekben a webes szolgáltatás a harmadik országbeli állampolgárok számára lehetővé teszi a bármely 180 napos időszakban összesen legfeljebb 90 napos időtartam betartásának ellenőrzését, valamint azt, hogy tájékoztatást kapjanak az e felső határ figyelembevételével fennmaradó engedélyezett tartózkodásról. Ezt a tájékoztatást a webes szolgáltatás lekérdezését vagy a tervezett belépésük, illetve kilépésük vagy mindkettő tervezett időpontját megelőző 180 napos időszakban megvalósult tartózkodások vonatkozásában kell megadni.

(3)   A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a fuvarozóknak igénybe kell venniük a webes szolgáltatást annak ellenőrzésére, hogy az egy vagy két beutazás céljából kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok felhasználták-e már a vízumuk által engedélyezett beutazásokat. A fuvarozóknak meg kell adniuk az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt adatokat. A webes szolgáltatás ennek alapján OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. A fuvarozók hitelesítési rendszert hoznak létre annak biztosítására, hogy a webes szolgáltatáshoz csak az erre felhatalmazott személyzet férhessen hozzá. A OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek.

(4)   A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (2) bekezdése végrehajtásának céljára, vagy a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkével összefüggésben felmerülő esetleges viták rendezésének céljára, az eu-LISA a fuvarozók által a webes szolgáltatáson keresztül végzett minden adatkezelési műveletről naplót vezet. Ezekben a naplókban fel kell tüntetni minden egyes művelet dátumát és időpontját, a lekérdezésre felhasznált adatokat, a webes szolgáltatás által továbbított adatokat és a kérdéses fuvarozó nevét.

A naplókat két évig meg kell őrizni. A naplókat megfelelő intézkedésekkel a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(5)   A webes szolgáltatás egy olyan különálló, csak olvasható adatbázist használ, amelyet az EES-ben és a VIS-ben tárolt adatok minimálisan szükséges részhalmazának egyirányú lehívása útján naponta frissítenek. Az eu-LISA felel a webes szolgáltatás biztonságáért, az abban található személyes adatok biztonságáért, továbbá annak a folyamatnak a biztonságáért, amelynek során a személyes adatokat a különálló, csak olvasható adatbázisba lekérik.

(6)   A webes szolgáltatás nem teszi lehetővé a fuvarozók számára annak ellenőrzését, hogy az egy vagy két beutazás céljából kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok felhasználták-e az ilyen vízum által engedélyezett beutazásokat.

(7)   A Bizottság a webes szolgáltatás üzemeltetési feltételeire vonatkozó részletes szabályokról, valamint a webes szolgáltatásra alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokról végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 68. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTALI ADATBEVITEL ÉS ADATFELHASZNÁLÁS

14. cikk

Az adatok EES-be történő bevitelére vonatkozó eljárások

(1)   A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok a 23. cikkel összhangban ellenőrzik, hogy a harmadik országbeli állampolgárról az EES-ben korábban létrehoztak-e már egyéni aktát, valamint ellenőrzik e harmadik országbeli állampolgár személyazonosságát is. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár önkiszolgáló rendszert használ az adatok előzetes regisztrálásához vagy a határforgalom-ellenőrzés elvégzéséhez, az ellenőrzést az önkiszolgáló rendszeren keresztül kell elvégezni.

(2)   Ha az egyéni aktát már korábban létrehozták a harmadik országbeli állampolgár számára, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóság szükség esetén:

a)	frissíti ezt az egyéni aktát, nevezetesen az esettől függően a 16, 17. és 18. cikkben említett adatokat, és

b)	a 16. és a 17. cikknek megfelelően minden belépésre vonatkozóan belépési, és minden kilépésre vonatkozóan kilépési adatrekordot, vagy adott esetben a 18. cikknek megfelelően a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordot visz be.

Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett adatrekordot hozzá kell kapcsolni az érintett harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájához.

Adott esetben az érintett harmadik országbeli állampolgár belépési, illetve kilépési adatrekordját ki kell egészíteni a 19. cikk (1), (2), (4) és (5) bekezdésében említett adatokkal. A harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájához hozzá kell adni a harmadik országbeli állampolgár által jogszerűen használt úti okmányokat és személyazonosságokat.

Ha korábban már nyilvántartásba vettek egy egyéni aktát és a harmadik országbeli állampolgár olyan érvényes úti okmányt mutat fel, amely a korábban nyilvántartásba vett úti okmánytól eltér, akkor a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatokat is frissíteni kell a 15. cikknek megfelelően.

(3)   Amennyiben egy vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjába adatokat kell bevinni vagy az abban szereplő adatokat frissíteni kell, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok – e rendelet 8. cikkével és a 767/2008/EK rendelet 18a. cikkével összhangban – közvetlenül a VIS-ből kérhetik le és az EES-be importálhatják az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésének c–f) pontjában meghatározott adatokat.

(4)   Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárt korábban még nem vették nyilvántartásba az EES-ben, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságnak esettől függően a 16. cikk (1) és (6) bekezdésében, a 17. cikk (1) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésében említett adatok bevitelével létre kell hoznia az adott harmadik országbeli állampolgár egyéni aktáját.

(5)   Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár önkiszolgáló rendszert használ az adatok előzetes regisztrálásához, az (EU) 2016/399 rendelet 8a. cikkét kell alkalmazni. Ebben az esetben a harmadik országbeli állampolgár előzetesen regisztrálhatja az egyéni akta adatait, vagy adott esetben a belépési, illetve kilépési adatrekordban frissítendő adatokat. Az adatokat a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok visszaigazolják, amikor az (EU) 2016/399 rendelettel összhangban a beléptetés engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntést meghozták. Az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontjában felsorolt adatok lekérhetők a VIS-ből és az EES-be importálhatók.

(6)   Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár önkiszolgáló rendszert használ a határforgalom-ellenőrzés elvégzéséhez, az (EU) 2016/399 rendelet 8b. cikkét kell alkalmazni. Ebben az esetben az e cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzést az önkiszolgáló rendszeren keresztül kell elvégezni.

(7)   Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár elektronikus átléptető kaput használ a külső határ átlépéséhez, vagy olyan belső határ átlépéséhez, ahol az ellenőrzéseket még nem szüntették meg, az (EU) 2016/399 rendelet 8b. cikkét kell alkalmazni. Ebben az esetben a belépési, illetve kilépési adatrekord megfelelő regisztrációját, valamint ennek az adatrekordnak az érintett egyéni aktához való hozzákapcsolását az elektronikus átléptető kapun keresztül kell elvégezni.

(8)   E rendelet 20. cikkének és az (EU) 2016/399 rendelet 12. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, ha a tagállamok valamelyikének területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedélyen vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumon alapuló tartózkodást követően a rövid távú tartózkodást közvetlenül megkezdi és még nem hoztak létre korábban egyéni aktát, a harmadik országbeli állampolgár kérelmezheti az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett illetékes hatóságoktól, hogy hozzanak létre egyéni aktát és belépési, illetve kilépési adatrekordot azzal, hogy beviszik az e rendelet 16. cikkének (1), (2) és (6) bekezdésében és 17. cikkének (1) bekezdésében említett adatokat. Az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett adatok helyett az illetékes hatóságok a rövid távú tartózkodás kezdetének időpontját, az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett adatok helyett pedig annak a hatóságnak nevét viszik be, amely ezeket az adatokat bevitte.

15. cikk

A harmadik országbeli állampolgárok arcképmása

(1)   Amennyiben egyéni aktát kell létrehozni vagy frissíteni kell a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett arcképmást, az arcképmást helyben kell rögzíteni.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, kivételes esetekben, amikor a helyben rögzített arcképmások EES-be történő regisztrálására meghatározott, a minőségre és a felbontásra vonatkozó előírásokat nem lehet teljesíteni, az arcképmást elektronikusan le lehet hívni a géppel olvasható, elektronikus úti okmány (a továbbiakban: eMRTD) chipjéről. Ilyen esetekben az arcképmást csak annak az elektronikus ellenőrzését követően kell bevinni az egyéni aktába, hogy a géppel olvasható, elektronikus úti okmány chipjén rögzített arcképmás megegyezik-e az érintett harmadik országbeli állampolgár helyben rögzített arcképmásával.

(3)   Minden tagállam évente egyszer jelentést küld a Bizottságnak a (2) bekezdés alkalmazásáról. A jelentésben fel kell tüntetni az érintett harmadik országbeli állampolgárok számát, valamint az előállt kivételes helyzetekhez magyarázatot is kell fűzni.

(4)   A harmadik országbeli állampolgár arcképmásának az automatizált biometrikus összehasonlítás céljára kielégítő képfelbontásúnak és minőségűnek kell lennie.

(5)   Az EES működésének megkezdését követő két éven belül a Bizottság jelentést készít a VIS-ben tárolt arcképmások minőségére vonatkozó előírásokról, valamint arról, hogy a VIS-ben tárolt arcképmások minősége lehetővé teszi-e a biometrikus összehasonlítást és ezáltal azt, hogy a VIS-ben tárolt arcképmásokat a határokon és a tagállamok területén a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának ellenőrzésére használják fel anélkül, hogy ilyen arcképmásokat tárolnának az EES-ben. A Bizottság ezt a jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéshez – amennyiben a Bizottság helyénvalónak ítéli – jogalkotási javaslatokat kell csatolni – beleértve az e rendelet, a 767/2008/EK rendelet vagy mindkettő módosítására irányuló javaslatokat is – a harmadik országbeli állampolgárok VIS-ben tárolt arcképmásainak az e bekezdésben említett célokra való felhasználásáról.

16. cikk

A vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok személyes adatai

(1)   Az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóság egyéni aktát hoz létre a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárról az alábbi adatok bevitelével:

a)	vezetéknév (családi név); utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő; állampolgárság vagy állampolgárságok; nem;

b)	az úti okmány vagy okmányok típusa és száma, valamint az úti okmányt vagy okmányokat kiállító ország három betűből álló kódja;

c)	az úti okmány vagy okmányok érvényességének lejárati dátuma;

d)	a 15. cikkben említett arcképmás;

(2)   Az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok minden egyes beutazásakor az alábbi adatokat egy belépési, illetve kilépési adatrekordba be kell vinni:

a)	a beutazás dátuma és időpontja;

b)	a beutazás helye szerinti határátkelőhely neve és a beutazást engedélyező hatóság megnevezése;

c)

adott esetben a harmadik országbeli állampolgár jogállása, jelezve, hogy olyan harmadik országbeli állampolgárról van szó, aki: i a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgár családtagja, vagy olyan harmadik országbeli állampolgár családtagja, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez; és ii. nem rendelkezik a 2004/38/EK irányelv szerinti tartózkodási kártyával vagy az 1030/2002/EK rendelet alapján kiadott tartózkodási engedéllyel;

d)

a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumbélyeg száma a vízumot kiadó tagállam három betűből álló kódjával együtt, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum típusa, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumban engedélyezett maximális tartózkodás lejárati dátuma, amelyet minden beutazás alkalmával frissíteni kell, valamint adott esetben a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességének lejárati dátuma;

e)	a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal történő első beutazáskor a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumbélyegen megjelölt, engedélyezett beutazások száma és az engedélyezett tartózkodási idő;

f)	adott esetben arra vonatkozó információ, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot a 810/2009/EK rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján korlátozott területi érvényességgel adták ki;

g)	azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyek a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazzák, de az EES-t működtetik, adott esetben egy értesítés, amely azt jelzi, hogy a harmadik országbeli állampolgár a beutazáshoz rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízumot használt fel.

Az első albekezdésben említett belépési és kilépési adatrekordot az EES által az adott egyéni akta létrehozásakor generált egyéni referenciaszám felhasználásával hozzá kell kapcsolni a szóban forgó harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájához.

(3)   Az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár minden egyes kiutazásakor be kell vinni az alábbi adatokat a belépési, illetve kilépési adatrekordba:

a)	a kiutazás dátumát és időpontját;

b)	a kiutazás helye szerinti határátkelőhely nevét.

Ha e harmadik országbeli állampolgár a legutóbbi belépési adatrekordban rögzített vízumtól eltérő más vízumot használ fel, a belépési, illetve kilépési adatrekordnak a (2) bekezdés d)–g) pontjában felsorolt adatait ennek megfelelően frissíteni kell.

Az első albekezdésben említett belépési és kilépési adatrekordot a harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájához hozzá kell kapcsolni.

(4)   Amennyiben nem áll rendelkezésre közvetlenül az engedélyezett tartózkodás időtartamának lejárta utáni kilépési adat, a belépési, illetve kilépési adatrekordot az EES egy jelzéssel megjelöli, és a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó olyan harmadik országbeli állampolgár adatait, akit túltartózkodóként azonosítottak, a 12. cikkben említett listába be kell vinni.

(5)   A vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok belépési, illetve kilépési adatrekordjába való adatbevitelhez, illetve az adatrekord frissítéséhez a határforgalom-ellenőrzést végző hatóság a 767/2008/EK rendelet 18a. cikkének megfelelően az e cikk (2) bekezdésének c)–f) pontjában szereplő adatokat lekérheti a VIS-ből és az EES-be importálhatja.

(6)   Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az (EU) 2016/399 rendelet 8d. cikke alapján a nemzeti könnyítési program kedvezményezettje, az érintett tagállam jelzést helyez el a harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájában, megjelölve az érintett tagállam nemzeti könnyítési programját.

(7)   A II. mellékletben meghatározott különös rendelkezéseket azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak az esetében kell alkalmazni, akik érvényes FTD alapján lépik át a határt.

17. cikk

A vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok személyes adatai

(1)   A határforgalom-ellenőrzést végző hatóság létrehozza a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok egyéni aktáját az alábbi adatok bevitelével:

a)	a 16. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában előírt adatok;

b)	a 15. cikkben említett arcképmás;

c)	az ujjlenyomatadatok, amelyeket a megfelelő ujjak megléte esetén a jobb, ellenkező esetben a bal kéz megfelelő ujjlenyomatai alapján kell rögzíteni; az ujjlenyomatadatoknak az automatizált biometrikus összehasonlítás céljára kielégítő felbontásúnak és minőségűnek kell lenniük;

d)	adott esetben a 16. cikk (6) bekezdésében előírt adatok.

(2)   A vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok esetében a 16. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontját, a 16. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontját, valamint a 16. cikk (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

(3)   A 12 év alatti gyermekek mentesülnek az ujjlenyomat-vételi kötelezettség alól.

(4)   Azokat a személyeket, akik esetében az ujjlenyomat-rögzítés fizikailag lehetetlen, mentesíteni kell az ujjlenyomat-vételi kötelezettség alól.

Ugyanakkor, ha a fizikai akadály átmeneti jellegű, ezt a tényt rögzíteni kell az EES-ben, és az adott személytől a kiutazáskor vagy a következő beutazáskor ujjlenyomatot kell venni. Ezt az információt törölni kell az EES-ből, amint sor került az ujjlenyomatok levételére. A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok jogosultak további pontosítást kérni az ujjlenyomatvétel átmeneti akadályainak okairól.. A tagállamok biztosítják, hogy az emberi méltóságot garantáló, megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre arra az esetre, ha az ujjlenyomat rögzítése során nehézségek merülnének fel.

(5)   Ha az érintett személy a (3) vagy (4) bekezdés alapján mentesül az ujjlenyomat-vételi kötelezettség alól, a vonatkozó adatmezőben a „nem alkalmazandó” bejegyzést kell feltüntetni.

18. cikk

Az olyan harmadik országbeli állampolgárok személyes adatai, akiknek a beléptetését megtagadták

(1)   Amennyiben a határforgalom-ellenőrzést végző hatóság az (EU) 2016/399 rendelet 14. cikkével és V. mellékletével összhangban olyan döntést hozott, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak a tagállamok területére rövid távú tartózkodás céljából történő beléptetését megtagadja, és amennyiben az EES-ben korábban nem rögzítettek az adott harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó aktát, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóság létrehoz egy egyéni aktát, amelybe beviszi a következőket:

a)	a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok esetében az e rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt alfanumerikus adatokat, valamint adott esetben az e rendelet 16. cikkének (6) bekezdésében említett adatokat;

b)	a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok esetében az e rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében előírt alfanumerikus adatokat.

(2)   Ha a harmadik országbeli állampolgár beléptetését az (EU) 2016/399 rendelet V. melléklete B. része B., D. vagy H. pontjának megfelelő okból tagadták meg, és ha az EES-ben nincs rögzítve az adott harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó, biometrikus adatokat tartalmazó akta, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóság létrehoz egy egyéni aktát, amelybe beviszi az e rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében vagy adott esetben a 17. cikkének (1) bekezdésében említett alfanumerikus adatokat, valamint a következő adatokat:

a)	a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok esetében az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett arcképmást;

b)	a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok esetében az e rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában előírt biometrikus adatokat;

c)	a VIS-ben nem regisztrált, vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok esetében az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett arcképmást és az e rendelet 17. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett ujjlenyomatadatokat.

(3)   E cikk (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben az (EU) 2016/399 rendelet V. melléklete B. részének H. pontjában megfelelő ok áll fenn, és a harmadik országbeli állampolgár biometrikus adatait rögzítették a beutazási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzésben, a harmadik országbeli állampolgár biometrikus adatait nem kell bevinni az EES-be.

(4)   Ha a harmadik országbeli állampolgár beléptetését az (EU) 2016/399 rendelet V. melléklete B. része I. pontjának megfelelő okból tagadják meg, és ha az EES-ben nincs rögzítve az adott harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó, biometrikus adatokat tartalmazó akta, az EES-be a biometrikus adatokat csak akkor kell bevinni, ha a beléptetés megtagadására azért kerül sor, mert a harmadik országbeli állampolgár veszélyt jelent a belső biztonságra, beleértve adott esetben a közrendi vonatkozásokat is.

(5)   Ha a harmadik országbeli állampolgár beléptetését az (EU) 2016/399 rendelet V. melléklete B. része J. pontjának megfelelő okból tagadják meg, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóság a biometrikus adatok nélkül hozza létre a harmadik országbeli állampolgár egyéni aktáját. Abban az esetben, ha a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik eMRTD-vel, az arcképmást ebből az eMRTD-ből kell kinyerni.

(6)   Ha a határforgalom-ellenőrzést végző hatóság az (EU) 2016/399 rendelet 14. cikke és az V. melléklete alapján olyan határozatot hozott, amelynek értelmében megtagadja a harmadik országbeli állampolgárnak a tagállamok területén történő rövid távú tartózkodás céljából való beléptetését, a következő adatokat be kell vinni egy, a beléptetés megtagadására vonatkozó, külön adatrekordba:

a)	a beléptetés megtagadásának dátuma és időpontja;

b)	a határátkelőhely neve;

c)	a beléptetést megtagadó szerv megnevezése;

d)	a beléptetés megtagadása okainak megfelelő pont vagy pontok az (EU) 2016/399 rendelet V. mellékletének B. részével összhangban.

Ezen túlmenően a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok esetében az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésének d)–g) pontjában előírt adatokat a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordba be kell vinni.

A vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok beléptetésének megtagadására vonatkozó adatrekord létrehozásához vagy frissítéséhez a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság a 767/2008/EK rendelet 18a. cikkének megfelelően, az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésének d), e) és f) pontjában előírt, valamint az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésében előírt adatokat lekérheti a VIS-ből, és azokat az EES-be importálhatja.

(7)   A (6) bekezdésben előírt, a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordot az érintett harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájához hozzá kell kapcsolni.

19. cikk

A rövid távú tartózkodásra vonatkozó engedély visszavonásakor, törlésekor vagy meghosszabbításakor rögzítendő adatok

(1)   Amennyiben határozat született a rövid távú tartózkodásra vonatkozó engedély visszavonásáról vagy törléséről vagy a vízum visszavonásáról vagy megsemmisítéséről, vagy az engedélyezett tartózkodás időtartamának vagy a vízum érvényességi idejének a meghosszabbításáról, az ilyen határozatot meghozó illetékes hatóság az alábbi adatokkal egészíti ki a legutóbbi releváns belépési, illetve kilépési adatrekordot:

a)	státuszinformáció, amely jelzi a rövid távú tartózkodásra vonatkozó engedély visszavonását vagy törlését, vagy a vízum visszavonását vagy megsemmisítését, vagy az engedélyezett tartózkodás időtartamának vagy a vízum érvényességi idejének a meghosszabbítását;

b)	annak a hatóságnak megnevezése, amely visszavonta vagy törölte a rövid távú tartózkodásra vonatkozó engedélyt, vagy visszavonta vagy megsemmisítette a vízumot, vagy meghosszabbította az engedélyezett tartózkodás időtartamát vagy a vízum érvényességi idejét;

c)	a rövid távú tartózkodásra vonatkozó engedély visszavonásáról vagy törléséről, vagy a vízum visszavonásáról vagy megsemmisítéséről, vagy az engedélyezett tartózkodás időtartamának vagy a vízum érvényességi idejének a meghosszabbításáról szóló határozat meghozatalának helye és ideje;

d)	adott esetben az új vízumbélyeg száma a kiadó ország három betűből álló kódjával együtt;

e)	adott esetben az az időtartam, amennyivel meghosszabbodik az engedélyezett tartózkodás időtartama;

f)	adott esetben az engedélyezett tartózkodás vagy a vízum új lejárati dátuma.

(2)   Amennyiben az engedélyezett tartózkodás időtartamát a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 20. cikke (2) bekezdésének megfelelően meghosszabbították, az az illetékes hatóság, amely az engedélyezett tartózkodást meghosszabbította, az engedélyezett tartózkodás időtartamára vonatkozó adattal kiegészíti a legutóbbi releváns belépési, illetve kilépési adatrekordot és adott esetben jelzi, hogy az engedélyezett tartózkodást a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 20. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően hosszabbították meg.

(3)   Amennyiben határozat született a vízum megsemmisítéséről, visszavonásáról vagy meghosszabbításáról, a határozatot meghozó vízumhatóság a 767/2008/EK rendelet 13. és 14. cikkével összhangban a VIS-ből azonnal lekéri és közvetlenül az EES-be importálja az e cikk (1) bekezdésében előírt adatokat.

(4)   A belépési, illetve kilépési adatrekordban fel kell tüntetni a rövid távú tartózkodás visszavonásának vagy törlésének indokait, az alábbiak szerint:

a)	a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (40) alapján elfogadott kiutasítási határozat;

b)

a tagállam illetékes hatóságai által a nemzeti jognak megfelelően hozott bármely egyéb határozat, amely a tagállamok területére való beutazás vagy az ott-tartózkodás feltételeit nem vagy már nem teljesítő harmadik országbeli állampolgár visszaküldését, kitoloncolását vagy önkéntes hazatérését eredményezi.

(5)   A belépési, illetve kilépési adatrekordban fel kell tüntetni, hogy milyen indokok alapján került sor az engedélyezett tartózkodás időtartamának meghosszabbítására.

(6)   Amennyiben egy adott személy egy, az e cikk (4) bekezdésében említett határozat alapján a tagállamok területéről távozott vagy őt onnan kitoloncolták, az illetékes hatóságnak a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően be kell vinnie az adatokat az ahhoz kapcsolódó beutazásra vonatkozó belépési, illetve kilépési adatrekordba.

20. cikk

Az abban az esetben kiegészítendő adatok, amikor megdől a vélelem, amely szerint a harmadik országbeli állampolgár nem teljesíti az engedélyezett tartózkodás időtartamára vonatkozó feltételeket

A 22. cikk sérelme nélkül, abban az esetben, ha egy tagállam területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár számára nem hoztak létre egyéni aktát az EES-ben vagy az ilyen harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó utolsó releváns belépési, illetve kilépési adatrekord hiányzik, az illetékes hatóságok vélelmezhetik, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem teljesíti vagy már nem teljesíti a tagállamok területén való engedélyezett tartózkodás időtartamára vonatkozó feltételeket.

Az e cikk első bekezdésében említett esetben a (EU) 2016/399 rendelet 12. cikkét kell alkalmazni, és ha a szóban forgó vélelem az említett rendelet 12. cikkének (3) bekezdése szerint megdől, az illetékes hatóságok:

a)	szükség esetén az EES-ben létrehozzák az adott harmadik országbeli állampolgár egyéni aktáját,

b)	a hiányzó adatok bevitele révén frissítik az utolsó belépési, illetve kilépési adatrekordot e rendelet 16. és a 17. cikkével összhangban, vagy

c)	törlik a meglévő aktát, amennyiben e rendelet 35. cikke ilyen törlésről rendelkezik.

21. cikk

Tartalékeljárások, ahol az adatok bevitele technikailag kivitelezhetetlen vagy az EES meghibásodása áll fenn

(1)   Amennyiben az EES központi rendszerébe történő adatbevitel technikailag kivitelezhetetlen, vagy az EES központi rendszere meghibásodik, a 16–20. cikkben említett adatokat ideiglenesen a 7. cikk szerinti egységes nemzeti interfészen kell tárolni. Amennyiben erre nincs lehetőség, az adatokat elektronikus formában ideiglenesen helyben kell tárolni. Az adatbevitel technikai kivitelezhetetlenségének vagy az EES meghibásodásának megszüntetése után az EES központi rendszerébe az adatokat mindkét esetben haladéktalanul be kell vinni. A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket, és gondoskodnak a szükséges infrastruktúráról, berendezésekről és erőforrásokról annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen ideiglenes helyi tárolás bármikor, bármely határátkelőhelyen megvalósítható legyen.

(2)   A határforgalom-ellenőrzés elvégzésére vonatkozó, az (EU) 2016/399 rendelet szerinti kötelezettség sérelme nélkül, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóság abban a kivételes helyzetben, amikor technikailag kivitelezhetetlen az adatoknak az EES központi rendszerébe és az egységes nemzeti interfészbe való bevitele, valamint technikailag kivitelezhetetlen az adatok elektronikus formában történő ideiglenes helyi tárolása is, a biometrikus adatok kivételével az e rendelet 16–20. cikkében említett adatokat manuálisan tárolja, és a harmadik országbeli állampolgárok úti okmányait beléptetőbélyegző- vagy kiléptetőbélyegző-lenyomattal látja el. Az adatokat az EES központi rendszerébe, amint az technikailag lehetséges, be kell vinni.

Az e bekezdés első albekezdésben említett kivételes helyzetek esetén a tagállamok az úti okmányok bélyegzőlenyomattal való ellátásáról a Bizottságot tájékoztatják. A Bizottság a számára rendelkezésre bocsátandó információkra vonatkozó részletes szabályokról végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 68. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Az EES-nek jeleznie kell, hogy a 16–20. cikkben említett adatokat tartalékeljárás eredményeképpen vitték be a rendszerbe, valamint hogy az e cikk (2) bekezdésének megfelelően létrehozott egyéni aktából hiányoznak a biometrikus adatok. A biometrikus adatokat az EES-be a következő határátkelőhelyen kell bevinni.

22. cikk

Átmeneti időszak és átmeneti intézkedések

(1)   Az EES működésének megkezdését követő 180 napos időszakban a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok – annak a belépéskor és a kilépéskor való ellenőrzése érdekében, hogy a rövid távú tartózkodás céljából belépésre jogosult harmadik országbeli állampolgárok nem lépték-e túl a maximális engedélyezett tartózkodás időtartamát, valamint adott esetben annak a belépéskor való ellenőrzése érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgárok nem lépték-e túl az egy vagy két beutazás céljából kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum által engedélyezett beutazások számát –a belépést vagy a kilépést megelőző 180 napos időszakban a tagállamok területén töltött tartózkodásokat úgy veszik figyelembe, hogy az EES-ben rögzített belépési, illetve kilépési adatokon túl az úti okmányokban szereplő bélyegzőlenyomatokat is ellenőrzik.

(2)   Amennyiben egy harmadik országbeli állampolgár az EES működésének megkezdését megelőzően lépett be a tagállamok területére és az EES működésének megkezdését követően lép ki onnan, a kilépéskor egyéni aktát kell róla létrehozni, és a belépési, illetve kilépési adatrekordba be kell vinni az útlevélben szereplő bélyegzőlenyomat szerinti belépési dátumot a 16. cikk (2) bekezdésének megfelelően. Ez a szabály nem korlátozódik az e cikk (1) bekezdésében említett, az EES működésének megkezdését követő 180 napos időszakra. A beléptetőbélyegző-lenyomat és az EES adatai közötti eltérés esetén a bélyegzőlenyomat az irányadó.

23. cikk

Az adatok ellenőrzés céljából történő felhasználása azokon a határokon, ahol az EES-t működtetik

(1)   A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani az EES-hez a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának és korábbi regisztrációjának ellenőrzése, szükség esetén pedig az EES adatainak frissítése, valamint az adatoknak a határforgalom-ellenőrzés elvégzéséhez szükséges mértékű lekérdezése céljából.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett feladatok végrehajtása során a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok hozzáférnek a 16. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett adatok alapján végezhető keresésekhez.

Emellett a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok esetében annak érdekében, hogy a 767/2008/EK rendelet 18. cikkével összhangban ellenőrzés céljából adatokat kérdezzenek le a VIS-ből, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok közvetlenül az EES-ből ugyanazokat az alfanumerikus adatokat felhasználva keresést indítanak a VIS-ben, vagy adott esetben a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (2a) bekezdése szerint lekérdezést végeznek a VIS-ben.

Ha az EES-ben az e bekezdés első albekezdésében említett adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról adatokat rögzítettek az EES-ben, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok összehasonlítják a harmadik országbeli állampolgár helyben rögzített arcképmását az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett arcképmással, vagy a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok esetében a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok az EES alapján ellenőrzik az ujjlenyomatokat, a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok esetében pedig a 767/2008/EK rendelet 18. cikkével összhangban közvetlenül a VIS-ben tárolt adatokkal összehasonlítva ellenőrzik az ujjlenyomatokat. A vízumbirtokosok ujjlenyomatainak a VIS-ben tárolt adatok alapján történő ellenőrzése céljából a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok az említett rendelet 18. cikkének (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül az EES-ből indíthatnak keresést a VIS-ben.

Ha az arcképmás ellenőrzése eredménytelen, az ellenőrzést az ujjlenyomatok alapján kell elvégezni, és fordítva.

(3)   Arra az esetre, ha a (2) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról rögzítettek adatokat az EES-ben, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóság számára lekérdezés céljából hozzáférést kell biztosítani az adott harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájában és az ahhoz kapcsolódó belépési, illetve kilépési adatrekordban vagy adatrekordokban, valamint beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordban vagy adatrekordokban szereplő adatokhoz.

(4)   Arra az esetre, ha az e cikk (2) bekezdésében felsorolt alfanumerikus adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról nem rögzítettek adatokat az EES-ben, ha a harmadik országbeli állampolgár e cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzése nem jár eredménnyel, vagy ha kétségek merülnek fel a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságát illetően, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok számára személyazonosítás céljából az e rendelet 27. cikkével összhangban hozzáférést kell biztosítani az adatokhoz.

A személyazonosságnak az e bekezdés első albekezdésben említett megállapításán túlmenően a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)

a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok esetében, amennyiben a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett adatok alapján a VIS-ben végzett keresés azt mutatja, hogy a szóban forgó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a VIS-ben adatot rögzítettek, a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban el kell végezni az ujjlenyomatoknak a VIS-ben tárolt adatok alapján történő ellenőrzését. E célból a határforgalom-ellenőrzést végző hatóság a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően keresést indíthat az EES-ből a VIS-ben. Amennyiben az adott harmadik országbeli állampolgárnak az e cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzése nem jár eredménnyel, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak a 767/2008/EK rendelet 20. cikkével összhangban személyazonosítás céljából hozzá kell férniük a VIS-ben tárolt adatokhoz;

b)

a vízumkötelezettség hatálya alá nem tartozó harmadik országbeli állampolgárok esetében, akikre vonatkozóan az EES nem tartalmaz adatot az e rendelet 27. cikkének megfelelően végzett személyazonosítás alapján, a 767/2008/EK rendelet 19a. cikkével összhangban a VIS-t le kell kérdezni. A határforgalom-ellenőrzést végző hatóság a 767/2008/EK rendelet 19a. cikkében foglaltaknak megfelelően az EES-ből keresést indíthat a VIS-ben.

(5)   Azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak az esetében, akiknek az adatait már rögzítették az EES-ben, de akiknek az egyéni aktáját a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó, de az EES-t működtető tagállam hozta létre az EES-ben, továbbá akiknek az adatait rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízum alapján vitték be az EES-be, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok a (4) bekezdés második albekezdésének a) pontjával összhangban lekérdezik a VIS-t, amikor a harmadik országbeli állampolgár az egyéni akta létrehozását követően első alkalommal kívánja átlépni egy olyan tagállam határát, amely a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazza, és az EES-t működteti.

III. FEJEZET

AZ EES MÁS HATÓSÁGOK ÁLTALI HASZNÁLATA

24. cikk

Az EES használata a vízumkérelmek vizsgálata és döntéshozatal céljából

(1)   A vízumhatóságok lekérdezést végeznek az EES-ben a vízumkérelmek vizsgálata és az e kérelmekre – többek között a kiadott vízumok megsemmisítésére, visszavonására vagy érvényességi idejének meghosszabbítására – vonatkozó döntéshozatal céljából, a 810/2009/EK rendelettel összhangban.

Ezen túlmenően a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó, de az EES-t működtető tagállamok vízumhatóságai lekérdezést végeznek az EES-ben a rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízumok iránti kérelmek vizsgálata és az e kérelmekre – többek között a kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízumok megsemmisítésére, visszavonására vagy érvényességi idejének meghosszabbítására – vonatkozó döntéshozatal során.

(2)   A vízumhatóságok számára hozzáférést kell biztosítani ahhoz, hogy közvetlenül a VIS-ből keresést végezzenek az EES-ben az alábbi egy vagy több adat felhasználásával:

a)	a 16. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok;

b)	a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumbélyeg száma a kiadó tagállam három betűből álló kódjával együtt, a 16. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említettek szerint;

c)	az ujjlenyomatadatok, vagy az ujjlenyomatadatok az arcképmással együtt.

(3)   Ha a (2) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról az EES-ben adatokat rögzítettek, a vízumhatóságok számára lekérdezés céljából hozzáférést kell biztosítani az adott harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájában és az ahhoz kapcsolódó belépési, illetve kilépési adatrekordokban, valamint az egyéni aktájában a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordokban szereplő adatokhoz. A vízumhatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az engedélyezett tartózkodás maximális fennmaradó időtartamának ellenőrzése céljából az automatizált kalkulátorhoz lekérdezés céljából hozzáférjenek. A vízumhatóságok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy az új vízumkérelmek vizsgálata és a vonatkozó döntéshozatalok során az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamának automatikus megállapítása érdekében lekérdezést végezzenek az EES-ben és az automatizált kalkulátorban.

(4)   A schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó, de az EES-t működtető tagállamok vízumhatóságai számára hozzáférést kell biztosítani ahhoz, hogy a (2) bekezdésben meghatározott adatok közül egy vagy több alapján az EES-ben keresést végezzenek. Ha a keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról adatokat rögzítettek az EES-ben, lekérdezés céljából hozzáférést kell biztosítani az ilyen vízumhatóságok számára az adott harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájában és az ahhoz kapcsolódó belépési, illetve kilépési adatrekordokban, valamint az egyéni aktához kapcsolódó, beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordban szereplő adatokhoz. A schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó, de az EES-t működtető tagállamok vízumhatóságai számára hozzáférést kell biztosítani lekérdezés céljából az automatizált kalkulátorhoz annak érdekében, hogy megállapíthassák az engedélyezett tartózkodás maximális fennmaradó időtartamát. A vízumhatóságok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy az új vízumkérelmek vizsgálata és az azokról való döntéshozatal során lekérdezést végezzenek az EES-ben és az automatizált kalkulátorban annak érdekében, hogy meg tudják állapítani az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát.

25. cikk

Az EES használata a nemzeti könnyítési programokban való részvétel iránti kérelmek vizsgálata céljából

(1)   Az (EU) 2016/399 rendelet 8d. cikkében említett illetékes hatóságoknak lekérdezést kell végezniük az EES-ben az ugyanazon cikkben említett nemzeti könnyítési programokban való részvétel iránti kérelmek vizsgálata céljából, valamint az e kérelmekre – többek között a nemzeti könnyítési programokban való részvétel megtagadására, visszavonására vagy érvényességi idejének meghosszabbítására – vonatkozó, az említett cikkel összhangban történő döntéshozatal céljából.

(2)   Az illetékes hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani ahhoz, hogy az alábbi adatok közül egy vagy több alapján keresést végezzenek:

a)	a 16. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok, vagy a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett adatok;

b)	az ujjlenyomatadatok külön, vagy az ujjlenyomatadatok az arcképmással együtt.

(3)   Ha a (2) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról rögzítettek adatokat az EES-ben, az illetékes hatóság számára lekérdezés céljából hozzáférést kell biztosítani az adott harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájában szereplő adatokhoz, és az egyéni aktához kapcsolódó belépési, illetve kilépési adatrekordokhoz, valamint beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordokhoz.

26. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a tagállamok területén végzett ellenőrzés céljából

(1)   A harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának ellenőrzése, a tagállamok területére való belépés vagy ott-tartózkodás feltételei teljesítésének vizsgálata vagy ellenőrzése, vagy mindkettő céljából a tagállamok bevándorlási hatóságai számára hozzáférést kell biztosítani ahhoz, hogy a 16. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett adatok alapján keresést végezzenek.

Ha a keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról adatokat rögzítettek az EES-ben, a bevándorlási hatóságok:

a)	összehasonlíthatják a harmadik országbeli állampolgár helyben rögzített arcképmását az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett arcképmással, vagy

b)	a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok ujjlenyomatait az EES-ben, a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok ujjlenyomatait pedig a 767/2008/EK rendelet 19. cikkével összhangban a VIS-ben ellenőrizhetik.

(2)   Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról adatokat rögzítettek az EES-ben, a bevándorlási hatóságok számára lekérdezés céljából hozzáférést kell biztosítani az automatizált kalkulátorhoz, az adott harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájában szereplő adatokhoz, valamint az egyéni aktához kapcsolódó belépési, illetve kilépési adatrekordhoz vagy adatrekordokhoz és a beléptetés megtagadására vonatkozó bármilyen adatrekordhoz.

(3)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról nem rögzítettek adatokat az EES-ben, ha a harmadik országbeli állampolgár ellenőrzése nem jár eredménnyel, vagy ha kétség merül fel a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságát illetően, a bevándorlási hatóságok számára személyazonosítás céljából a 27. cikkel összhangban az adatokhoz hozzáférést kell biztosítani.

27. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés személyazonosítás céljából

(1)   A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok vagy a bevándorlási hatóságok csak azzal a kizárólagos céllal rendelkezhetnek hozzáféréssel a külön az ujjlenyomatadatok alapján, vagy az ujjlenyomatadatok és az arcképmás alapján együttesen végzendő keresés érdekében, hogy megállapítsák azon harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságát, akiket korábban esetleg más személyazonossággal rögzítettek az EES-ben, vagy azokét, akik nem teljesítik vagy már nem teljesítik a tagállamok területére való belépésnek vagy ott-tartózkodásnak a feltételeit.

Ha az ujjlenyomatadatok alapján vagy az ujjlenyomatadatok és az arcképmás alapján együttesen végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról nem rögzítettek adatokat az EES-ben, az adatokhoz személyazonosítási célból történő hozzáférést a 767/2008/EK rendelet 20. cikkével összhangban a VIS-ben kell végrehajtani. Azokon a határokon, ahol az EES-t működtetik, az illetékes hatóságok – a VIS alapján történő bármilyen személyazonosítást megelőzően – a 767/2008/EK rendelet 18. cikkével vagy 19a. cikkével összhangban először a VIS-ben végeznek lekérdezést.

Amennyiben az adott harmadik országbeli állampolgár ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjlenyomatadatok alapján vagy az ujjlenyomatadatok és az arcképmás alapján együttesen végzett keresés nem vezetett eredményre, a keresést a 16. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában és a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett adatok mindegyikével vagy egy részével kell elvégezni.

(2)   Arra az esetre, ha az (1) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról rögzítettek adatokat az EES-ben, az illetékes hatóság számára lekérdezés céljából hozzáférést kell biztosítani az egyéni aktában szereplő adatokhoz, valamint az egyéni aktához kapcsolódó belépési, illetve kilépési adatrekordokhoz és a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordokhoz.

28. cikk

Az EES-ből lekért adatok megőrzése

Az EES-ből e fejezet szerint lekért adatokat csak akkor lehet a nemzeti fájlokban megőrizni, ha az az egyedi esetben szükséges, és a lekérés céljával, valamint a vonatkozó uniós jogszabályokkal – különösen az adatvédelmi rendelkezésekkel – összhangban, az adott egyedi esetben szigorúan szükségesnél nem hosszabb ideig történik.

IV. FEJEZET

AZ EES-HEZ VALÓ BŰNÜLDÖZÉSI CÉLÚ HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS ÉS FELTÉTELEK

29. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságai

(1)   A tagállamok kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából jogosultak az EES-adatokat lekérdezni.

(2)   Minden tagállam listát vezet a kijelölt hatóságokról. Minden tagállam értesíti az eu-LISA-t és a Bizottságot a kijelölt hatóságairól, és ezt az értesítést bármikor módosíthatja vagy felválthatja.

(3)   Minden tagállam kijelöl egy központi hozzáférési pontot, amely hozzáféréssel rendelkezik az EES-hez. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy az EES-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 32. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

A kijelölt hatóság és a központi hozzáférési pont tartozhat ugyanazon szervezethez – amennyiben ezt a nemzeti jog megengedi –, azonban a központi hozzáférési pontnak az e rendelet szerinti feladatai elvégzése során a kijelölt hatóságoktól teljesen függetlenül kell eljárnia. A központi hozzáférési pontnak a kijelölt hatóságoktól el kell különülnie, és az általa függetlenül elvégzendő ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogadhat el tőlük utasításokat.

A tagállamok egynél több központi hozzáférési pontot is kijelölhetnek, hogy alkotmányos vagy jogi követelményeikkel összhangban megfeleljenek szervezeti és közigazgatási struktúrájuknak.

(4)   A tagállamok értesítik az eu-LISA-t és a Bizottságot a központi hozzáférési pontjaikról, és ezt az értesítést bármikor módosíthatják vagy felválthatják.

(5)   Nemzeti szinten minden tagállam listát vezet a kijelölt hatóságok azon operatív egységeiről, amelyek számára engedélyezték, hogy a központi hozzáférési pontokon keresztül az EES-adatokhoz való hozzáférést kérelmezzék.

(6)   Az EES-hez kizárólag a központi hozzáférési pontok megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya férhet hozzá a 31. és a 32. cikkel összhangban.

30. cikk

Az Europol

(1)   Az Europol az egyik operatív egységét kijelöli az „Europol kijelölt hatóságaként”, amelyet felhatalmaz arra, hogy a (2) bekezdésben említett Europol központi hozzáférési ponton keresztül kérelmezze az EES-hez való hozzáférést a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében.

(2)   Az Europolnak megfelelő felhatalmazással rendelkező Europol-tisztviselőkből álló speciális egységet kell kijelölnie Europol központi hozzáférési pontjaként. A Europol központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy az EES-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 33. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

Az Europol központi hozzáférési pontja az e rendelet szerinti feladatai elvégzése során függetlenül jár el, és az ellenőrzés kimenetelét illetően nem kaphat utasításokat az Europol kijelölt hatóságától.

31. cikk

Az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás

(1)   A 29. cikk (5) bekezdésében említett operatív egység az EES adataihoz való hozzáférés céljából indokolással ellátott elektronikus vagy írásbeli kérelmet nyújt be a 29. cikk (3) bekezdésében említett központi hozzáférési ponthoz. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az ilyen központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a 32. cikkben előírt hozzáférési feltételek teljesülnek-e. Amennyiben a hozzáférési feltételek teljesülnek, az ilyen központi hozzáférési pontnak fel kell dolgoznia a kérelmeket. Azokat az EES-adatokat, amelyekhez hozzáfértek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon kell továbbítani a 29. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységeknek.

(2)   Sürgős esetben, amikor terrorista bűncselekménnyel vagy egyéb súlyos bűncselekménnyel összefüggésbe hozható, természetes személy életét fenyegető közvetlen veszélyt kell elhárítani, a 29. cikk (3) bekezdésében említett központi hozzáférési pontnak azonnal fel kell dolgoznia a kérelmet, és csak utólagosan kell ellenőriznie, hogy teljesült-e a 32. cikkben foglalt valamennyi feltétel, ideértve a sürgős eset tényleges fennállását is. Az utólagos ellenőrzést a kérelem feldolgozását követően indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben legkésőbb hét munkanapon belül el kell végezni.

(3)   Amennyiben az utólagos ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az EES adataihoz való hozzáférés indokolatlan volt, minden olyan hatóságnak, amely hozzáfért az említett adatokhoz, törölnie kell az EES-ből származó információkat, és a törlés tényéről tájékoztatnia kell azt a tagállami központi hozzáférési pontot, ahol a törlés iránti kérelmet benyújtották.

32. cikk

A kijelölt hatóságoknak az EES-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó feltételek

(1)   A kijelölt hatóságok lekérdezés céljából hozzáférhetnek az EES-hez, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)	a lekérdezés céljából történő hozzáférés terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges;

b)	a lekérdezés céljából történő hozzáférés egyedi esetben szükséges és arányos;

c)

bizonyíték áll rendelkezésre, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy az EES adatainak lekérdezése hozzá fog járulni a szóban forgó bármely bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy, az ilyen bűncselekmény elkövetője vagy áldozata az e rendelet hatálya alá tartozó személyek valamely kategóriájába tartozik.

(2)   A terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított ismeretlen személy, az ilyen bűncselekmény ismeretlen elkövetője, vagy feltehetőleg ilyen bűncselekmény ismeretlen áldozatának személyazonosítása céljából az EES-hez, mint eszközhöz való hozzáférés akkor engedélyezhető, ha az (1) bekezdésben felsorolt feltételek mellett az alábbi feltételek egyaránt teljesülnek:

a)	a nemzeti adatbázisokban előzetes keresést végeztek; és

b)

az ujjlenyomatok alapján végzett keresés esetében – amennyiben az ujjlenyomatok összehasonlítása technikailag lehetséges– a 2008/615/IB határozat szerint előzetes keresést indítottak a többi tagállam automatikus ujjlenyomat-azonosító rendszerében, vagy a keresést teljes egészében elvégezték, vagy ezt a keresést az indításától számított két napon belül nem végezték el teljes egészében.

Ugyanakkor az első albekezdés a) és b) pontjában meghatározott további feltételeket nem kell alkalmazni, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a többi tagállam rendszereivel történő összehasonlítás nem eredményezné az érintett személyazonosságának megállapítását, vagy sürgős esetben, amikor a terrorista bűncselekménnyel vagy egyéb súlyos bűncselekménnyel összefüggésbe hozható, természetes személy életét fenyegető közvetlen veszély elhárítása érdekében szükséges. A kijelölt hatóság operatív egysége által a központi hozzáférési pont számára megküldött elektronikus vagy írásbeli kérelemben ezeket az alapos okokat ismertetni kell.

A VIS-ben ugyanarra az érintettre irányuló lekérdezés iránti kérelem az EES-ben történő lekérdezés iránti kérelemmel egyidejűleg benyújtható a 2008/633/IB tanácsi határozatban (41) meghatározott feltételeknek megfelelően.

(3)   A terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személynek, az ilyen bűncselekmény elkövetőjének, vagy feltehetőleg ilyen bűncselekmény áldozatának korábbi utazásaira vagy a tagállamok területén való engedélyezett tartózkodásának időszakaira vonatkozó adatok lekérdezése céljából az EES-hez, mint eszközhöz való hozzáférés akkor engedélyezhető, ha az (1) bekezdésben felsorolt feltételek teljesülnek.

(4)   A (2) bekezdésben említett, EES-hez való személyazonosítási célú hozzáférést az egyéni aktában történő, a határregisztrációs rendszerben tárolt alábbi adatok valamelyike alapján végzett keresésre kell korlátozni:

a)	a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok vagy az FTD-birtokosok ujjlenyomatai. Az EES-ben tárolt adatok ilyen lekérdezése során igénybe lehet venni látens ujjlenyomatokat, és azokat össze lehet hasonlítani az EES-ben tárolt ujjlenyomatokkal;

b)	arcképmások.

Találat esetén az EES-ben végzett lekérdezés alapján a 16. cikk (1) bekezdésében és a 16. cikk (6) bekezdésében, a 17. cikk (1) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésében felsorolt, az egyéni aktában szereplő bármely egyéb adatot is hozzáférhetővé kell tenni.

(5)   Az EES-ben való, az érintett harmadik országbeli állampolgár korábbi utazásainak lekérdezése céljából történő hozzáférést az egyéni aktában, a belépési, illetve kilépési adatrekordokban vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordokban történő, az alábbi egy vagy több EES-adat alapján végzett keresésre kell korlátozni:

a)	vezetéknév (családi név); utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő; állampolgárság vagy állampolgárságok; nem;

b)	az úti okmány vagy okmányok típusa és száma, a kiállító ország három betűből álló kódja, az úti okmány érvényességének lejárati ideje;

c)	a vízumbélyeg száma és a vízum érvényességének lejárati ideje;

d)	ujjlenyomatok, ideértve a látens ujjlenyomatokat is;

e)	arcképmás;

f)	a beutazás dátuma és időpontja, a hatóság megnevezése, amely a beutazást engedélyezte és a beutazás helye szerinti határátkelőhely neve;

g)	a kiutazás dátuma és időpontja, valamint a kiutazás helye szerinti határátkelőhely neve.

Találat esetén az EES-ben végzett lekérdezésnek hozzáférést kell biztosítania az első albekezdésben felsorolt adatokhoz, valamint az egyéni akta, a belépési, illetve kilépési adatrekordok és a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordok bármely egyéb adatához, beleértve a rövid távú tartózkodás visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó engedéllyel kapcsolatos, 19. cikk szerinti adatokat.

33. cikk

Az Europolnak az EES adataihoz való hozzáférésére vonatkozó eljárás és feltételek

(1)   Az Europol az EES-hez lekérdezés céljából a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhet hozzá:

a)	a lekérdezésre az Europol hatáskörébe tartozó terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében van szükség;

b)	a lekérdezés egyedi esetben szükséges és arányos;

c)

bizonyíték áll rendelkezésre, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy az EES adataihoz való hozzáférés hozzá fog járulni a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy, az ilyen bűncselekmények elkövetője vagy áldozata az e rendelet hatálya alá tartozó személyek valamely kategóriájába tartozik.

(2)   A terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított ismeretlen személyek, az ilyen bűncselekmények ismeretlen elkövetői vagy feltehetőleg ilyen bűncselekmények ismeretlen áldozatainak személyazonosítása céljából az EES-hez, mint eszközhöz való hozzáférés akkor engedélyezhető, ha az (1) bekezdésben felsorolt feltételek teljesülnek, és ha az Europol számára technikai és jogi szempontból hozzáférhető adatbázisokban tárolt adatok elsőként történő lekérdezése révén a kérdéses személy személyazonosságának megállapítása nem vezet eredményre.

A VIS-ben ugyanarra az érintettre irányuló lekérdezés iránti kérelem az EES-ben történő lekérdezés iránti kérelemmel egyidejűleg benyújtható a 2008/633/IB határozatban meghatározott feltételeknek megfelelően.

(3)   A 32. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt feltételeket értelemszerűen alkalmazni kell.

(4)   Az Europol kijelölt hatósága az összes EES-adat vagy egy konkrét EES-adatcsoport lekérdezése céljából indokolással ellátott elektronikus kérelmet nyújthat be az Europol 30. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési pontjához. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Europol központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírt hozzáférési feltételek teljesülnek-e. Amennyiben az összes hozzáférési feltétel teljesül, az Europol központi hozzáférési pontjának megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya feldolgozza a kérelmet. Az EES azon adatait, amelyekhez hozzáfértek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon kell továbbítani az Europol kijelölt hatóságának.

(5)   Az EES adatainak lekérdezéséből származó információt az Europol csak az adatbeküldő tagállam engedélye alapján kezelheti. Az ilyen engedélyt az adott tagállam Europol nemzeti egységén keresztül kell beszerezni.

V. FEJEZET

AZ ADATOK MEGŐRZÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA

34. cikk

Az adatmegőrzési idő

(1)   Az adott egyéni aktához kapcsolódó minden egyes belépési, illetve kilépési adatrekordot vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordot esettől függően a kilépési adatrekord vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekord dátumát követően három évig kell tárolni az EES központi rendszerében.

(2)   Minden egyéni aktát az ahhoz kapcsolódó belépési, illetve kilépési adatrekorddal vagy adatrekordokkal vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordokkal együtt az utolsó kilépési adatrekord vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekord dátumát követően három évig és egy napig kell tárolni az EES központi rendszerében, ha az utolsó kilépési adatrekordot vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordot követő három évben nem rögzítenek belépési adatrekordot.

(3)   Ha az engedélyezett tartózkodás időtartamának lejárati dátumát követően nem rögzítenek kilépési adatrekordot, az adatokat az engedélyezett tartózkodás utolsó napját követően öt évig kell tárolni. Az EES három hónappal a túltartózkodó személyekre vonatkozó adatok tervezett törlése előtt automatikus értesítést küld a tagállamoknak lehetővé téve számukra, hogy megfelelő intézkedéseket fogadjanak el.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett jogállással rendelkező harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában rögzített minden egyes belépési, illetve kilépési adatrekordot az ilyen harmadik országbeli állampolgárok kilépését követően legfeljebb egy évig kell tárolni az EES-ben. A kilépési adatrekord hiányában az adatokat a legutolsó belépési adatrekord napjától számított öt évig kell tárolni.

(5)   Az (1)–(4) bekezdésben említett adatmegőrzési idő lejártakor a szóban forgó adatokat az EES központi rendszeréből automatikusan törölni kell.

35. cikk

Az adatok módosítása és az adatok előrehozott törlése

(1)   A felelős tagállam jogosult az EES-be általa bevitt adatok helyesbítése, kiegészítése vagy törlése révén módosítani az ilyen adatokat.

(2)   Ha a felelős tagállam arra utaló bizonyítékkal rendelkezik, hogy az EES-ben rögzített adatok ténylegesen pontatlanok, vagy hiányosak, illetve hogy az adatok EES-en belüli kezelésére az e rendeletet sértő módon került sor, ellenőrzi az érintett adatokat, és szükség esetén azokat haladéktalanul helyesbíti, kiegészíti vagy törli az EES-ben, illetve az EES-ből, és adott esetben az azonosított személyek 12. cikk (3) bekezdésében említett listájában, illetve listájából. Az adatok ellenőrzése és helyesbítése, kiegészítése vagy törlése az érintett személy kérésére is elvégezhető az 52. cikkel összhangban.

(3)   E cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, ha a felelős tagállamtól eltérő valamely tagállam arra utaló bizonyítékkal rendelkezik, hogy a EES-ben rögzített adatok ténylegesen pontatlanok, vagy hiányosak, illetve hogy az adatok EES-en belüli kezelésére az e rendeletet sértő módon került sor, ellenőrzi az érintett adatokat – amennyiben ez a felelős tagállammal való konzultáció nélkül is lehetséges –, és szükség esetén haladéktalanul helyesbíti, kiegészíti vagy törli azokat az EES-ben, illetve EES-ből, és adott esetben az azonosított személyek 12. cikk (3) bekezdésében említett listájában, illetve listájából. Ha az adatok ellenőrzése a felelős tagállammal folytatott konzultáció nélkül nem lehetséges, akkor a tagállam hét napon belül felveszi a kapcsolatot a felelős tagállam hatóságaival, és a felelős tagállam egy hónapon belül ellenőrzi az adatok pontosságát, valamint kezelésük jogszerűségét. Az adatok ellenőrzése és helyesbítése, kiegészítése vagy törlése az érintett harmadik országbeli állampolgár kérésére is elvégezhető az 52. cikkel összhangban.

(4)   Ha egy tagállam arra utaló bizonyítékkal rendelkezik, hogy az EES-ben rögzített vízumadatok ténylegesen pontatlanok, hiányosak, illetve hogy az ilyen adatok EES-en belüli kezelésére az e rendeletet sértő módon került sor, először a VIS-szel összehasonlítva ellenőrzi az érintett adatok pontosságát, és szükség esetén helyesbíti, kiegészíti vagy törli azokat az EES-ben, illetve EES-ből. Ha a VIS-ben és az EES-ben rögzített adatok megegyeznek, haladéktalanul értesíti az érintett adatok VIS-be való beviteléért felelős tagállamot a VIS infrastruktúráján keresztül a 767/2008/EK rendelet 24. cikk (2) bekezdésével összhangban. Az adatok VIS-be való beviteléért felelős tagállam ellenőrzi ezeket az érintett adatokat, és szükség esetén haladéktalanul helyesbíti, kiegészíti vagy törli azokat a VIS-ben, illetve VIS-ből, továbbá értesíti az érintett tagállamot, amely szükség esetén haladéktalanul helyesbíti, kiegészíti vagy törli az adatokat az EES-ben, illetve EES-ből, és adott esetben az azonosított személyek 12. cikk (3) bekezdésében említett listájában, illetve listájából.

(5)   A 12. cikkben említett azonosított személyek adatait haladéktalanul törölni kell az ugyanazon cikkben említett listából és helyesbíteni kell vagy ki kell egészíteni az EES-ben, amennyiben az érintett harmadik országbeli állampolgár – a felelős tagállam vagy azon tagállam nemzeti jogának megfelelően, amelyhez a kérelmet intézték – bizonyítja, hogy előreláthatatlan és súlyos események miatt kényszerült túllépni az engedélyezett tartózkodás időtartamát, hogy jogosultságot szerzett a tartózkodásra, vagy hogy tévedés történt. A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, a harmadik országbeli állampolgár számára biztosítani kell, hogy hatékony bírósági jogorvoslattal élhessen az adatok helyesbítése, kiegészítése vagy törlése érdekében.

(6)   Ha egy harmadik országbeli állampolgár a 34. cikkben említett alkalmazandó időszak lejárta előtt megszerezte egy tagállam állampolgárságát vagy a 2. cikk (3) bekezdésében említett kategóriába került, a 16. és a 17. cikk értelmében létrehozott egyéni aktáját és az ahhoz kapcsolódó belépési, illetve kilépési adatrekordokat és a 18. cikk értelmében létrehozott, a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordokat haladéktalanul, de minden esetben legkésőbb az attól a naptól számított öt munkanapon belül, hogy az adott harmadik országbeli állampolgár a 34. cikkben említett időszak lejárta előtt megszerezte egy tagállam állampolgárságát vagy a 2. cikk (3) bekezdésében említett kategóriába került, az a tagállam törli az EES-ből, valamint adott esetben az azonosított személyek 12. cikk (3) bekezdésében említett listájából:

a)	amelynek állampolgárságát az érintett személy megszerezte; vagy

b)	amely kiállította a tartózkodási engedélyt vagy kártyát, vagy kiadta a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot.

Amennyiben egy harmadik országbeli állampolgár megszerezte Andorra, Monaco vagy San Marino állampolgárságát, vagy amennyiben egy harmadik országbeli állampolgár a Vatikánvárosi Állam által kiállított útlevél birtokában van, erről a változásról értesítenie kell annak a tagállamnak az illetékes hatóságait, amelybe legközelebb belép. Ez a tagállam a személy adatait az EES-ből haladéktalanul törli. Az érintett harmadik országbeli állampolgár számára biztosítani kell, hogy hatékony bírósági jogorvoslattal élhessen az adatok törlése érdekében.

(7)   Az EES központi rendszere azonnali értesítést küld valamennyi tagállamnak az EES adatainak törléséről, és adott esetben az azonosított személyek 12. cikk (3) bekezdésében említett listájából való törléséről.

(8)   Ha a felelős tagállamtól eltérő más tagállam helyesbítette, kiegészítette vagy törölte az adatokat e rendelettel összhangban, ez a tagállam lesz a helyesbítésért, kiegészítésért vagy törlésért felelős tagállam. Az EES minden adat helyesbítését, kiegészítését és törlését rögzíti.

VI. FEJEZET

FEJLESZTÉS, MŰKÖDTETÉS ÉS FELELŐSSÉGI KÖRÖK

36. cikk

A fejlesztést megelőzően Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság elfogadja az EES központi rendszere, az egységes nemzeti interfészek, a kommunikációs infrastruktúra, a 13. cikkben említett webes szolgáltatás és a 63. cikk (2) bekezdésében említett adattár fejlesztéséhez és műszaki kivitelezéséhez szükséges végrehajtási jogi aktusokat, különösen a következőkre vonatkozóan:

a)	az EES-ben történő biometrikus ellenőrzésre és azonosításra szolgáló ujjlenyomatok minőségére, felbontására és felhasználására vonatkozó előírások;

b)	az EES-ben történő biometrikus ellenőrzésre és azonosításra szolgáló arcképmás minőségére, felbontására és felhasználására vonatkozó előírások, ideértve azt is, ha az arcképmást helyben rögzítették vagy elektronikus úton nyerték ki az eMRTD-ből;

c)	az adatok 16– 20. cikknek megfelelő bevitele;

d)	az adatokhoz való hozzáférés a 23–33. cikknek megfelelően;

e)	az adatok 35. cikknek megfelelő módosítása, törlése és előrehozott törlése;

f)	a naplók 46. cikknek megfelelő vezetése és a bejegyzésekhez való hozzáférés;

g)

a teljesítményre vonatkozó követelmények, beleértve a műszaki berendezésekre vonatkozó minimális előírásokat és az EES biometrikus teljesítményére vonatkozó követelményeket is, különösen a hamis pozitív találati arány, a hamis negatív találati arány és az adatbeviteli hibaarány tekintetében meghatározott követelményszint tekintetében;

h)	a 13. cikkben említett webes szolgáltatásra vonatkozó előírások és feltételek, ideértve a fuvarozók által vagy részükre szolgáltatott adatok védelmére vonatkozó különös rendelkezéseket is;

i)	a 8. cikkben említett interoperabilitás magas szintű megteremtése;

j)	a 63. cikk (2) bekezdésében említett adattárra vonatkozó előírások és feltételek;

k)	a 12. cikk (3) bekezdésében említett, azonosított személyekre vonatkozó lista létrehozása, valamint annak az eljárásnak meghatározása, amellyel e listát a tagállamok számára hozzáférhetővé teszik;

l)	a központi hozzáférési pontok 31., 32. és 33. cikknek megfelelő összekapcsolását szolgáló technikai megoldásokra, valamint a 72. cikk (8) bekezdése szerint szükséges statisztikai adatok gyűjtését szolgáló technikai megoldásra vonatkozó előírások.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 68. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e cikk első bekezdésének i) pontjában foglalt végrehajtási jogi aktusok elfogadása kapcsán az e rendelet 68. cikke értelmében létrehozott bizottság konzultációt folytat a 767/2008/EK rendelet 49. cikke értelmében létrehozott VIS-bizottsággal.

37. cikk

Fejlesztés és üzemeltetési igazgatás

(1)   Az EES központi rendszere, az egységes nemzeti interfészek, a kommunikációs infrastruktúra, valamint az EES központi rendszere és a VIS központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna fejlesztéséért az eu-LISA felel. Szintén az eu-LISA felel a 13. cikkben említett webes szolgáltatás és a 63. cikk (2) bekezdésében említett adattár fejlesztéséért a 13. cikk (7) bekezdésében és a 63. cikk (2) bekezdésében említett részletes szabályoknak, valamint a 36. cikk első bekezdésének h) és j) pontja alapján elfogadott előírásoknak és feltételeknek megfelelően.

Az eu-LISA meghatározza az EES fizikai felépítését – ideértve annak kapcsolódó kommunikációs infrastruktúráját is –, valamint a műszaki előírásokat és azok alakulását az EES központi rendszere, az egységes nemzeti interfészek, a kommunikációs infrastruktúra, az EES központi rendszere és a VIS központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna, az e rendelet 13. cikkében említett webes szolgáltatás és az e rendelet 63. cikkének (2) bekezdésében említett adattár tekintetében. Ezeket a műszaki előírásokat a Bizottság jóváhagyását követően az eu-LISA igazgatótanácsa fogadja el. Az eu-LISA továbbá minden olyan kiigazítást végrehajt a VIS-ben, amelyre az EES-szel való interoperabilitásból, valamint a 767/2008/EK rendeletnek az e rendelet 61. cikkében foglalt módosításainak végrehajtásából adódóan szükség van.

Az eu-LISA a 36. cikkben foglalt intézkedések Bizottság általi elfogadását követően késedelem nélkül kifejleszti és üzembe helyezi az EES központi rendszerét, az egységes nemzeti interfészeket, a kommunikációs infrastruktúrát, továbbá az EES központi rendszere és a VIS központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatornát, a 13. cikkben említett webes szolgáltatást és a 63. cikk (2) bekezdésében említett adattárat.

A fejlesztésnek a műszaki előírások kidolgozását és végrehajtását, a tesztelést és az átfogó projektkoordinációt kell magában foglalnia.

Az EES központi rendszere, az egységes nemzeti interfészek, a kommunikációs infrastruktúra, az EES központi rendszere és a VIS központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna, a 13. cikkben említett webes szolgáltatás és a 63. cikk (2) bekezdésében említett adattár kifejlesztése és üzembe helyezése során az eu-LISA feladata továbbá:

a)	elvégezni a biztonsági kockázatértékelést;

b)	követni az EES-fejlesztés teljes életciklusa alatt a beépített adatvédelem és az alapértelmezett adatvédelem elveit;

c)	elvégezni a VIS-szel való, a 8. cikk szerinti interoperabilitásra vonatkozó biztonsági kockázatértékelést, valamint értékelni a VIS-szel való interoperabilitás végrehajtásához szükséges biztonsági intézkedéseket.

(2)   A kialakítás és fejlesztés szakaszában létre kell hozni egy legfeljebb tíz tagból álló programirányítási tanácsot. A programirányítási tanács az eu-LISA igazgatótanácsa által saját tagjai vagy póttagjai közül kinevezett hét tagból, a 69. cikkben említett, az EES-szel foglalkozó tanácsadó csoport elnökéből, az eu-LISA-t képviselő egy – az eu-LISA ügyvezető igazgatója által kinevezett – tagból, valamint a Bizottság által kinevezett egy tagból áll. Az eu-LISA igazgatótanácsa kizárólag olyan tagállamokból nevezhet ki tagokat, amelyekre nézve az uniós jog értelmében teljes mértékben kötelezők az eu-LISA által üzemeltetett összes nagyméretű informatikai rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök, és amelyek megfelelnek a 66. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

A programirányítási tanács rendszeresen és negyedévente legalább három alkalommal ülésezik. A programirányítási tanács biztosítja az EES kialakítási és fejlesztési szakaszának megfelelő irányítását, és gondoskodik arról, hogy az EES-szel kapcsolatos központi és nemzeti projektek összhangban legyenek egymással.

A programirányítási tanács havonta írásbeli jelentést nyújt be az eu-LISA igazgatótanácsa számára a projekt előrehaladásáról. A programirányítási tanács nem rendelkezik döntéshozatali hatáskörrel, és az eu-LISA igazgatótanácsának tagjait nem képviselheti.

A programirányítási tanács eljárási szabályzatát az eu-LISA igazgatótanácsa határozza meg, amely különösen a következőkről rendelkezik:

a)	az elnökségéről;

b)	az ülések helyszínéről;

c)	az ülések előkészítéséről;

d)	szakértők üléseken való részvételéről; és

e)	azokról a kommunikációs tervekről, amelyek a részt nem vevő eu-LISA igazgatótanácsi tagok számára teljeskörű tájékoztatást nyújtanak.

A programirányítási tanács elnökségét egy olyan tagállam tölti be, amelyre nézve az uniós jog értelmében teljes mértékben kötelezőek az eu-LISA által üzemeltetett összes nagyméretű informatikai rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök.

A programirányítási tanács tagjainak valamennyi utazási és ellátási költségét az eu-LISA fedezi, és az eu-LISA eljárási szabályzatának 10. cikkét értelemszerűen alkalmazni kell. A programirányítási tanács titkárságát az eu-LISA biztosítja.

A kialakítás és fejlesztés szakaszában a 69. cikkben említett, EES-szel foglalkozó tanácsadó csoport az EES-szel kapcsolatos nemzeti projektek projektmenedzsereiből áll, elnöki tisztét pedig az eu-LISA tölti be. A tanácsadó csoport az EES működésének megkezdéséig rendszeresen és negyedévente legalább három alkalommal ülésezik. A tanácsadó csoport minden ülés után beszámol a programirányítási tanácsnak. A tanácsadó csoport biztosítja a programirányítási tanács tevékenységét segítő műszaki szakértelmet, valamint nyomon követi a tagállami előkészületek alakulását.

(3)   Az eu-LISA felel az EES központi rendszere, az egységes nemzeti interfészek, az EES központi rendszere és a VIS központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna üzemeltetési igazgatásáért. Az eu-LISA– költség-haszon elemzés alapján – a tagállamokkal együttműködve biztosítja, hogy az EES központi rendszere, az egységes nemzeti interfészek, a kommunikációs infrastruktúra, továbbá az EES központi rendszere és a VIS központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna, csakúgy mint a 13. cikkben említett webes szolgáltatás és a 63. cikk (2) bekezdésében említett adattár tekintetében mindenkor a legjobb rendelkezésre álló technológiát alkalmazzák. Az eu-LISA felel továbbá az EES központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra, a 13. cikkben említett webes szolgáltatás és a 63. cikk (2) bekezdésében említett adattár üzemeltetési igazgatásáért is.

Az EES üzemeltetési igazgatása magában foglalja az EES-nek a hét minden napján, napi 24 órában történő, e rendeletnek megfelelő működtetéséhez szükséges valamennyi feladatot, különösen azokat a karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket, amelyek az EES kielégítő minőségű, a műszaki előírásoknak megfelelő működéséhez szükségesek, mindenekelőtt az EES központi adatbázisban történő, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok által elvégzett lekérdezések válaszideje tekintetében.

(4)   Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit megállapító 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (42) 17. cikkének sérelme nélkül az eu-LISA biztosítja, hogy személyzetének minden olyan tagja, aki munkája során EES-adatokkal vagy az EES-ben tárolt adatokkal dolgozik, megfelelő szakmai titoktartási vagy azzal egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmazzon. Ezt a kötelezettséget a személyzet szóban forgó tagjai hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenységük befejeződését követően is alkalmazni kell.

38. cikk

A tagállamok és az Europol felelősségébe tartozó kérdések

(1)   Az egyes tagállamok felelnek:

a)	a meglévő nemzeti határinfrastruktúra integrációjáért és annak az egységes nemzeti interfésszel való összekapcsolásáért;

b)	a meglévő nemzeti határinfrastruktúra szervezéséért, irányításáért, működtetéséért és karbantartásáért, valamint annak az EES-szel való összekapcsolásáért a 6. cikk céljából, a 6. cikk (2) bekezdésének kivételével;

c)	a központi hozzáférési pontok szervezéséért és azoknak az egységes nemzeti interfésszel való bűnüldözési célú összekapcsolásáért;

d)

az illetékes nemzeti hatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára az e rendelettel összhangban az EES-hez biztosított hozzáférés irányításáért és részletes szabályozásáért, valamint a személyi állomány e tagjairól és azok profiljáról összeállítandó lista elkészítéséért és rendszeres frissítésért.

(2)   Valamennyi tagállam kijelöli azt a nemzeti hatóságot, amely a 9. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóságok számára biztosítja az EES-hez való hozzáférést. Valamennyi tagállam összekapcsolja ezt a nemzeti hatóságot az egységes nemzeti interfésszel. Valamennyi tagállam összekapcsolja a 29.cikkben említett központi hozzáférési pontját az egységes nemzeti interfésszel.

(3)   Az EES adatainak kezeléséhez valamennyi tagállam automatizált eljárásokat használ.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a határ-ellenőrzési infrastruktúra műszaki teljesítményét, a határ-ellenőrzési infrastruktúra rendelkezésre állását, a határforgalom-ellenőrzések időtartamát, valamint az adatok minőségét szorosan figyelemmel kísérjék annak biztosítása érdekében, hogy azok az EES megfelelő működéséhez és a hatékony határforgalom-ellenőrzési eljáráshoz szükséges általános követelményeket teljesíteni tudják.

(5)   Mielőtt az EES-hez való hozzáférési jogosultsággal rendelkező hatóságok személyzete számára engedélyezik az EES-ben tárolt adatok kezelését, megfelelő képzésben kell részesíteni őket különösen az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról, valamint a vonatkozó alapvető jogokról.

(6)   A tagállamok az EES-ben tárolt vagy abból lekérdezett adatokat az e rendeletben megállapítottaktól eltérő célokból nem kezelhetik.

(7)   Az Europol ellátja feladatát az (1) bekezdés d) pontjában és a (3), az (5) és (6) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben. Az Europol összekapcsolja az Europol központi hozzáférési pontját az EES-szel, és felel ezért a kapcsolatért.

39. cikk

Felelősség az adatok kezelésével kapcsolatban

(1)   A személyes adatoknak az EES-ben történő kezelése tekintetében valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő, és amely ennek a tagállamnak az adatkezeléséért központilag felelős. Valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot e hatóság adatairól.

Valamennyi tagállam biztosítja az EES-ben rögzített és tárolt adatok jogszerű kezelését, különös tekintettel arra, hogy kizárólag a megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állomány tagjai rendelkezzenek hozzáféréssel az adatokhoz feladataik ellátása során. A felelős tagállam mindenekelőtt biztosítja azt, hogy:

a)	az adatokat jogszerűen és az érintett harmadik országbeli állampolgár emberi méltóságának maradéktalan tiszteletben tartásával gyűjtsék;

b)	az adatokat az EES-ben jogszerűen rögzítsék;

c)	az adatok az EES-be való továbbításkor pontosak és naprakészek legyenek.

(2)   Az eu-LISA biztosítja, hogy az EES működtetésére e rendelettel és a 36. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban kerüljön sor. Az eu-LISA különösen:

a)	megteszi az EES központi rendszere, valamint az EES központi rendszere és az egységes nemzeti interfész közötti kommunikációs infrastruktúra biztonságának garantálása érdekében szükséges intézkedéseket, az egyes tagállamok felelősségi köreinek sérelme nélkül;

b)	biztosítja, hogy kizárólag a megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állomány tagjai férjenek hozzá az EES-ben kezelt adatokhoz.

(3)   Az eu-LISA tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost az EES működésének megkezdése érdekében a (2) bekezdésnek megfelelően általa tett intézkedésekről.

40. cikk

Adatok tárolása a nemzeti aktákban és a nemzeti határregisztrációs rendszerekben

(1)   A tagállamok az uniós jog teljes mértékű tiszteletben tartása mellett a nemzeti határregisztrációs rendszerükben vagy azzal egyenértékű nemzeti aktáikban tárolhatják az EES céljaival összhangban az EES-ben általuk rögzített alfanumerikus adatokat.

(2)   A nemzeti határregisztrációs rendszerekben vagy azokkal egyenértékű nemzeti aktákban az adatok nem tárolhatók tovább, mint az EES-ben.

(3)   Az (1) bekezdésnek nem megfelelő adatfelhasználás az egyes tagállamok nemzeti joga és az uniós jog értelmében egyaránt adatokkal való visszaélésnek tekintendő.

(4)   E cikk nem értelmezhető úgy, mint amely előírja az EES bármilyen technikai kiigazítását. A tagállamok e cikkel összhangban saját költségükre és felelősségükre, valamint saját technikai eszközeik felhasználásával tárolhatnak adatokat.

41. cikk

Adatok harmadik országok, nemzetközi szervezetek és magánfelek részére történő közlése

(1)   Az EES-ben tárolt adatok harmadik ország, nemzetközi szervezet, illetve magánfél részére nem továbbíthatók és azok számára nem tehetők hozzáférhetővé.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok vagy a bevándorlási hatóságok az e rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében, valamint 17. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatokat továbbíthatják az e rendelet I. mellékletében felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére, amennyiben arra egyedi esetekben, a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának megállapításához van szükség, kizárólag e személyek visszaküldése céljából, és csak a következő feltételek valamelyikének teljesülése esetén:

a)	a Bizottság az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikkének (3) bekezdésével összhangban határozatot fogadott el arról, hogy az adott harmadik országban a személyes adatok védelme megfelelő;

b)	az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke szerinti megfelelő garanciákról rendelkeztek például az Unió vagy egy tagállam és az adott harmadik ország közötti, hatályos visszafogadási megállapodás útján; vagy

c)	az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontja alkalmazandó.

(3)   Az e rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében és 17. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok az e cikk (2) bekezdésének megfelelően csak akkor továbbíthatók, ha a következő feltételek közül valamennyi teljesül:

a)	az adatok továbbítása az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek, különösen az adatvédelmi rendelkezéseknek – az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetét is ideértve – valamint a visszafogadási megállapodásokban foglaltaknak, és az adatok továbbítását végző tagállam nemzeti jogának megfelelően történik;

b)	a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet vállalta, hogy az adatokat kizárólag olyan célokból kezeli, amelyekre azokat a rendelkezésére bocsátották; és

c)

az érintett harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a 2008/115/EK irányelv alapján elfogadott kiutasítási határozatot adtak ki, feltéve, hogy annak végrehajtását nem függesztették fel és ellene nem nyújtottak be olyan fellebbezést, amely a kiutasítási határozat végrehajtásának felfüggesztését eredményezheti.

(4)   A személyes adatok harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére történő, a (2) bekezdés szerinti továbbítása nem sértheti a nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek jogait, különösen ami a visszaküldés tilalmát illeti.

(5)   Az EES központi rendszeréből valamely tagállam vagy az Europol által bűnüldözési célból megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók vagy bocsáthatók rendelkezésre harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett magánfél részére. A tilalmat akkor is alkalmazni kell, ha az adatok nemzeti szinten vagy a tagállamok között az (EU) 2016/680 irányelv alapján további adatkezelés tárgyát képezik.

(6)   E cikk (5) bekezdésétől eltérve, a kijelölt hatóság a 16. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, a 16. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában, a 16. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett adatokat egyedi esetekben harmadik országok részére csak akkor továbbíthatja, ha a következő feltételek közül valamennyi teljesül:

a)	az eset kivételesen sürgős, mivel: i. a terrorista bűncselekménnyel összefüggésbe hozható közvetlen veszély áll fenn; vagy ii. természetes személy életét fenyegető közvetlen veszély áll fenn, és e veszély súlyos bűncselekménnyel hozható összefüggésbe;

b)	az adatok továbbítása ilyen terrorista bűncselekménynek vagy súlyos bűncselekménynek az érintett tagállam vagy harmadik ország területén való megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához szükséges;

c)	a kijelölt hatóság a 31. és 32. cikkben foglalt eljárással és feltételekkel összhangban hozzáférhet az ilyen adatokhoz;

d)	az adatok továbbítására az (EU) 2016/680 irányelv szerinti alkalmazandó feltételekkel – különösen annak V. fejezetével összhangban kerül sor;

e)	a harmadik ország megfelelő indokolással ellátott megkeresést nyújt be írásban vagy elektronikus úton; és

f)	biztosított a belépési, illetve kilépési adatrekordokra vonatkozó, a megkereső harmadik ország birtokában lévő információknak az EES-t működtető tagállamok részére történő kölcsönös átadása.

Ha az adatok továbbítására e bekezdés első albekezdése alapján kerül sor, akkor az adatok továbbítását dokumentálni kell, és kérésre a dokumentációt az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság rendelkezésére kell bocsátani, feltüntetve a továbbítás napját és időpontját, az átvevő illetékes hatóságra vonatkozó információkat, a továbbítás indokát és a továbbított személyes adatokat.

42. cikk

Az EES-t még nem működtető tagállamok, illetve az e rendelet hatálya alá nem tartozó tagállamok részére történő adatközlés feltételei

(1)   A kijelölt hatóság a 16. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, a 16. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában, a 16. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett adatokat az EES-t még nem működtető tagállamok, illetve az e rendelet hatálya alá nem tartozó tagállamok részére, egyedi esetekben, és kizárólag valamennyi következő feltétel teljesülése esetén továbbíthatja:

a)	az eset kivételesen sürgős, mivel: i. terrorista bűncselekménnyel összefüggésbe hozható közvetlen veszély áll fenn; vagy ii. súlyos bűncselekmény áll fenn;

b)	az adatok továbbítása ilyen terrorista bűncselekmény vagy súlyos bűncselekmény megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához szükséges;

c)	a kijelölt hatóság a 31. és 32. cikkben foglalt eljárással és feltételekkel összhangban hozzáférhet az ilyen adatokhoz;

d)	az (EU) 2016/680 irányelvet alkalmazni kell;

e)	megfelelő indokolással ellátott megkeresést nyújtottak be írásban vagy elektronikus úton; és

f)	biztosított a belépési, illetve kilépési adatrekordokra vonatkozó, a megkereső tagállam birtokában lévő információknak az EES-t működtető tagállamok részére történő kölcsönös átadása.

Ha az adatok továbbítására ennek a bekezdésnek az első albekezdése alapján kerül sor, akkor az adatok továbbítását dokumentálni kell, és a dokumentációt kérésre az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság rendelkezésére kell bocsátani, feltüntetve a továbbítás napját és időpontját, az átvevő illetékes hatóságra vonatkozó információkat, a továbbítás indokát és a továbbított személyes adatokat.

(2)   Ha e cikk alapján adatokat továbbítanak, a 43. cikk (1) bekezdésében, a 45. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 48. cikkben és az 58. cikk (4) bekezdésében említett feltételekkel megegyező feltételeket értelemszerűen alkalmazni kell.

43. cikk

Adatbiztonság

(1)   A felelős tagállam gondoskodik az adatok biztonságáról az egységes nemzeti interfészhez való adattovábbítás előtt és az alatt. Minden tagállam gondoskodik az EES-ből kapott adatok biztonságáról.

(2)   Minden tagállam a nemzeti határinfrastruktúrájának vonatkozásában elfogadja a szükséges intézkedéseket – beleértve egy biztonsági tervet, valamint egy üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-elhárítási tervet – annak érdekében, hogy:

a)	fizikai adatvédelmet valósítson meg, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló vészhelyzeti tervek kidolgozása által;

b)	megtagadja a jogosulatlan személyek hozzáférését az adatkezelő berendezésekhez, és bejutását azokba a nemzeti létesítményekbe, amelyekben a tagállam az EES céljainak megfelelően műveleteket végeznek;

c)	megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását;

d)	megakadályozza a tárolt adatok jogosulatlan bevitelét és a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzését, módosítását vagy törlését;

e)	megakadályozza az automatizált adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatát;

f)	megakadályozza a jogosulatlan adatkezelést az EES-ben, illetve az EES-ben kezelt adatok jogosulatlan módosítását vagy törlését;

g)	biztosítja, hogy az EES-hez való hozzáférésre jogosult személyek kizárólag a hozzáférési engedélyben meghatározott személyes adatokhoz férjenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel;

h)

biztosítja, hogy az EES-hez hozzáférési joggal rendelkező valamennyi hatóság kidolgozza az adatok bevitelére, módosítására, törlésére, lekérdezésére és az azokban történő keresésre jogosult személyek feladat- és hatáskörét, és az ezt rögzítő profilokat a felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja;

i)	biztosítja, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy az adatátviteli berendezések használatával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani;

j)	biztosítja, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy ki, mikor, mely adatokat és milyen célból kezel az EES-ben;

k)	megakadályozza a személyes adatok EES-be vagy az EES-ből történő továbbítása vagy adathordozón történő szállítása során a személyes adatok jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén;

l)	biztosítja, hogy üzemzavar esetén helyreállítható legyen a telepített rendszerek normál működése;

m)	garantálja a megbízhatóságot azzal, hogy biztosítja, hogy az EES működése során fellépő hibákat minden esetben megfelelően bejelentik;

n)	figyelemmel kísérje az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megtegye a belső ellenőrzéssel kapcsolatban szükséges szervezeti intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

(3)   Az EES üzemeltetését illetően az eu-LISA megteszi a (2) bekezdésben foglalt célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, ideértve egy biztonsági terv, valamint egy üzletmenet-folytonossági terv és katasztrófa-elhárítási terv elfogadását is. Az eu-LISA emellett garantálja a megbízhatóságot azzal, hogy biztosítja, hogy megfelelő technikai intézkedéseket léptetnek életbe annak érdekében, hogy az EES meghibásodása miatti adatsérülés esetén a személyes adatokat helyre lehessen állítani.

(4)   Az eu-LISA és a tagállamok együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a biztonságikockázat-kezelési folyamaton alapuló harmonizált adatbiztonsági megközelítés az EES egészére kiterjedjen.

44. cikk

Biztonsági incidensek

(1)   Biztonsági incidensnek kell tekinteni bármely olyan eseményt, amely veszélyezteti vagy veszélyeztetheti az EES biztonságát, és kárt vagy veszteséget okozhat az EES-ben tárolt adatokban, különösen akkor, ha az adatokhoz jogosulatlan hozzáférés történhetett, vagy az adatok rendelkezésre állása, sértetlensége és bizalmas jellege kárt szenvedett vagy szenvedhetett.

(2)   A biztonsági incidenseket gyors, hatékony és megfelelő reagálással kell kezelni.

(3)   A személyes adatok megsértésének az (EU) 2016/679 rendelet 33. cikke, az (EU) 2016/680 irányelv 30. cikke, vagy mindkettő szerinti bejelentésének és közlésének sérelme nélkül a biztonsági incidensekről a tagállamok a Bizottságot, az eu-LISA-t és az európai adatvédelmi biztost tájékoztatják. Az EES központi rendszerét érintő biztonsági incidens esetén az eu-LISA tájékoztatja a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost.

(4)   A tagállamok számára információkat kell szolgáltatni, és az eu-LISA által biztosított incidens-kezelési tervnek megfelelően be kell számolni azokról a biztonsági incidensekről, amelyek hatással vannak vagy hatással lehetnek az EES működésére, vagy az adatok rendelkezésre állására, sértetlenségére és bizalmas jellegére.

(5)   Az érintett tagállamok és az eu-LISA a biztonsági incidensek bekövetkezte esetén együttműködnek.

45. cikk

Felelősség

(1)   Minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely a jogszerűtlen adatkezelésből vagy az e rendelettel összeegyeztethetetlen bármilyen intézkedésből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért a felelős tagállamtól kártérítésre jogosult. A tagállam részben vagy egészben mentesül e felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.

(2)   Ha egy tagállam az e rendelet szerinti kötelezettségeinek elmulasztásával kárt okoz az EES-ben, az okozott kárért e tagállamot terheli a felelősség, kivéve és amennyiben az eu-LISA vagy az EES-ben részt vevő másik tagállam elmulasztotta meghozni a kár megelőzéséhez vagy hatásának minimalizálásához szükséges észszerű intézkedéseket.

(3)   A tagállammal szembeni, az (1) és (2) bekezdésben említett kártérítési igényre az alperes tagállam nemzeti jogának rendelkezései az irányadók.

46. cikk

Az eu-LISA-ra és a tagállamokra vonatkozó naplózási kötelezettség

(1)   Az eu-LISA-nak az EES-ben végzett összes adatkezelési műveletről naplót kell vezetnie. A napló tartalmazza:

a)	a hozzáférés célját a 9. cikk (2) bekezdésében említettek szerint;

b)	a művelet dátumát és időpontját;

c)	a továbbított adatokat a 16–19. cikkben említettek szerint;

d)	a lekérdezési célból használt adatokat a 23–27. cikkben említettek szerint; és

e)	az adatokat bevivő és lekérdező hatóság megnevezését.

(2)   A 8. cikkben felsorolt lekérdezések tekintetében e cikkel és a 767/2008/EK rendelet 34. cikkével összhangban naplót kell vezetni az EES-ben és a VIS-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről. Az eu-LISA biztosítja az érintett adatkezelési műveletek megfelelő naplózását abban az esetben, amikor az illetékes hatóságok közvetlenül az egyik rendszerből indítanak a másik rendszerben megvalósuló adatkezelési műveletet.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl minden tagállam naplót vezet az EES adatainak kezelésére felhatalmazással rendelkező személyi állományról.

(4)   Az ilyen naplókat kizárólag az adatvédelmi ellenőrzés érdekében – ideértve az adatkezelés jogszerűségét és a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzését –, valamint a 43. cikk szerinti adatbiztonság biztosításának céljára lehet felhasználni. A naplókat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a jogosulatlan hozzáféréstől, és azokat a 34. cikkben említett adatmegőrzési időszak lejárta után egy évvel törölni kell, kivéve, ha egy már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz szükség van rájuk.

47. cikk

Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy az EES adataihoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, és szükség esetén együttműködjön a felügyeleti hatóságokkal.

48. cikk

Szankciók

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az EES-be bevitt adatoknak az e rendelettel ellentétes felhasználása a nemzeti jognak, az (EU) 2016/679 rendelet 84. cikkének és az (EU) 2016/680 irányelv 57. cikkének megfelelő, hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal büntetendő legyen.

49. cikk

Adatvédelem

(1)   A 45/2001/EK rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak az eu-LISA általi, e rendeleten alapuló kezelésére.

(2)   Az (EU) 2016/679 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak a nemzeti hatóságok általi, e rendeleten alapuló kezelésére, az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett célokból történő adatkezelés kivételével.

(3)   Az (EU) 2016/680 irányelvet kell alkalmazni a személyes adatoknak az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett célokból a kijelölt tagállami hatóságok által végzett, e rendeleten alapuló kezelésére.

(4)   Az (EU) 2016/794 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak az Europol általi, e rendeleten alapuló kezelésére.

VII. FEJEZET

ADATVÉDELMI JOGOK ÉS ADATVÉDELMI FELÜGYELET

50. cikk

A tájékoztatáshoz való jog

(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkében foglalt tájékoztatáshoz való jog sérelme nélkül, azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek adatait rögzíteni fogják az EES-ben, a felelős tagállam tájékoztatja a következőkről:

a)	az a tény, hogy a tagállamok és az Europol bűnüldözési célból hozzáférhetnek az EES-hez;

b)	a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgároknak, valamint az FTD-birtokosoknak arra vonatkozó kötelezettsége, hogy hozzájáruljanak ujjlenyomataik rögzítéséhez;

c)	az EES-ben regisztrálandó valamennyi harmadik országbeli állampolgár arra vonatkozó kötelezettsége, hogy hozzájáruljon arcképmása rögzítéséhez;

d)	a beutazási feltételek vizsgálatához szükséges adatgyűjtés kötelező jellege;

e)	az a tény, hogy a beléptetést meg fogják tagadni, ha a harmadik országbeli állampolgár megtagadja az EES-ben való rögzítés, ellenőrzés vagy azonosítás céljából kért biometrikus adatok szolgáltatását;

f)	az engedélyezett tartózkodásuk maximális fennmaradó időtartamára vonatkozó tájékoztatáshoz való jog a 11. cikk (3) bekezdésével összhangban;

g)

az a tény, hogy az EES-ben tárolt személyes adatok az I. mellékletben felsorolt valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére, a 41. cikk (6) bekezdésével összhangban valamely harmadik ország részére, illetve a 42. cikkel összhangban valamely tagállam részére a visszaküldésük céljából továbbíthatók;

h)

az a jogosultság, hogy kérelmezzék az adatkezelőtől a rájuk vonatkozó adatokhoz való hozzáférést, hogy kérelmezzék a rájuk vonatkozó pontatlan adatok helyesbítését, a rájuk vonatkozó, hiányos személyes adatok kiegészítését, valamint a rájuk vonatkozó, jogellenesen kezelt személyes adatok törlését vagy azok kezelését korlátozzák, valamint az említett jogosultságok gyakorlására vonatkozó eljárásokról való tájékoztatáshoz való jog, beleértve az adatkezelő és a személyes adatok védelmével kapcsolatos panaszok kivizsgálásáért felelős felügyeleti hatóságok vagy adott esetben az európai adatvédelmi biztos elérhetőségeit is;

i)	az a tény, hogy határigazgatási és vízumkönnyítési célokból a tagállam hozzá fog férni az EES adataihoz, és hogy túltartózkodás esetén adataik automatikusan az azonosított személyek – 12. cikk (3) bekezdésében említett – listájára kerülnek, továbbá a túltartózkodás lehetséges következményei;

j)	a belépési, illetve kilépési adatrekordok, valamint a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordok és az egyéni akták megőrzésének 34. cikkben előírt időtartama;

k)

a túltartózkodó személyek jogosultsága, hogy személyes adataikat az azonosított személyek – 12. cikk (3) bekezdésében említett – listájából töröljék, illetve azokat az EES-ben helyesbítsék, amennyiben bizonyítják, hogy az engedélyezett tartózkodás időtartamát előre nem látható és súlyos események miatt lépték túl;

l)	a felügyeleti hatóságoknál való panasztétel joga.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást akkor kell nyújtani – írásban, bármely megfelelő módon, tömör, áttekinthető, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva, az érintett személy számára olyan nyelvi változatban rendelkezésre bocsátva, amelyet ért, vagy alaposan feltehető, hogy ért, annak biztosítása érdekében, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár tudomást szerezzen jogairól –, amikor a 16., 17. vagy 18. cikkel összhangban létrehozzák az érintett személy egyéni aktáját.

(3)   A Bizottság is létrehoz egy weboldalt, ahol megtalálható az (1) bekezdésben említett tájékoztatás.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdésében említett információk összeállításához. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 68. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett információkat egy mintadokumentumon közli. A mintadokumentumot úgy kell összeállítani, hogy a tagállamok kiegészíthessék azt további, az egyes tagállamokra jellemző információkkal. A tagállamra vonatkozó információknak magukban kell foglalniuk legalább az érintett jogait, a felügyeleti hatóságok által nyújtott segítség lehetőségét, valamint az adatkezelő hivatala, az adatvédelmi tisztviselő és a felügyeleti hatóságok elérhetőségét. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (3) bekezdésében említett weboldalra vonatkozó előírások és feltételek tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az EES működésének megkezdése előtt, a 68. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

51. cikk

Tájékoztató kampány

A Bizottság a felügyeleti hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködve az EES működésének megkezdésekor tájékoztató kampányt indít, amelynek során tájékoztatja a nyilvánosságot és különösen a harmadik országbeli állampolgárokat az EES céljairól, az EES-ben tárolt adatokról, a hozzáféréssel rendelkező hatóságokról és az érintett egyének jogairól. Ilyen tájékoztató kampányokat rendszeresen kell folytatni.

52. cikk

A személyes adatokhoz való hozzáférés joga, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez, kiegészítéséhez törléséhez, és a kezelésük korlátozásához való jog

(1)   A harmadik országbeli állampolgároknak az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikkében meghatározott jogokhoz kapcsolódó kérelmeit bármely tagállam illetékes hatóságának lehet címezni.

A felelős tagállam vagy az a tagállam, amelyhez a kérelmet intézték, a kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül válaszol az ilyen kérelmekre.

(2)   Ha a helyesbítés, kiegészítés vagy törlés, illetve az adatkezelés korlátozása iránti kérelmet a felelős tagállamtól eltérő tagállamhoz intézték, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet intézték, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül ellenőrzi az adatok pontosságát és az EES-ben való kezelésük jogszerűségét, amennyiben az ellenőrzés a felelős tagállammal való konzultáció nélkül is elvégezhető. Ellenkező esetben az a tagállam, amelyhez a kérelmet intézték, hét napon belül felveszi a kapcsolatot a felelős tagállam hatóságaival, és a felelős tagállam az ilyen megkeresést követő 30 napon belül ellenőrzi az adatok pontosságát, valamint a kezelésük jogszerűségét.

(3)   Ha az EES-ben rögzített adatok ténylegesen pontatlanok, hiányosak, vagy azokat jogellenesen rögzítették, a felelős tagállam, illetve adott esetben az a tagállam, amelyhez a kérelmet intézték, a személyes adatokat helyesbíti, kiegészíti vagy törli, illetve azok kezelését korlátozza a 35. cikknek megfelelően. A felelős tagállam, illetve adott esetben az a tagállam, amelyhez a kérelmet intézték, haladéktalanul írásban megerősíti az érintettnek, hogy intézkedett e személy személyes adatainak helyesbítéséről, kiegészítéséről vagy törléséről, illetve az ilyen személyes adatok kezelésének korlátozásáról.

Ha az EES-ben rögzített, vízumokra vonatkozó adatok ténylegesen pontatlanok, hiányosak, vagy azokat jogellenesen rögzítették, a felelős tagállam, illetve adott esetben a kérelmet befogadó tagállam először a VIS-szel összehasonlítva megvizsgálja az érintett adatok pontosságát, és szükség esetén módosítja azokat az EES-ben. Ha a VIS-ben és az EES-ben rögzített adatok megegyeznek, a felelős tagállam vagy adott esetben az a tagállam, amelyhez a kérelmet intézték, hét napon belül felveszi a kapcsolatot az érintett adatok VIS-be való beviteléért felelős tagállam hatóságaival. Az adatok VIS-be való beviteléért felelős tagállam az ilyen megkeresést követő 30 napon belül ellenőrzi a vízumokra vonatkozó adatok pontosságát és az EES-ben való kezelésük jogszerűségét, majd tájékoztatja a felelős tagállamot vagy azt a tagállamot, amelyhez a kérelmet intézték, amely szükség esetén az érintett személyre vonatkozó személyes adatokat helyesbíti, kiegészíti vagy az adatkezelést korlátozza vagy az ilyen adatokat haladéktalanul törli az EES-ből, és adott esetben az azonosított személyek – 12. cikk (3) bekezdésében említett – listájából.

(4)   Ha a felelős tagállam, illetve adott esetben az a tagállam, amelyhez a kérelmet intézték, nem ért egyet azzal, hogy az EES-ben rögzített adatok ténylegesen pontatlanok, hiányosak vagy azokat jogellenesen rögzítették, e tagállam haladéktalanul közigazgatási határozatot fogad el, amely írásos magyarázatot nyújt az érintett harmadik országbeli állampolgárnak arról, hogy miért nem kívánják a rá vonatkozó személyes adatokat helyesbíteni, kiegészíteni vagy törölni, illetve miért nem korlátozzák az ilyen adatok kezelését.

(5)   Az e cikk (4) bekezdése szerinti közigazgatási határozatot elfogadó tagállam az érintett harmadik országbeli állampolgárnak arról is magyarázó tájékoztatást küld, hogy az adott személy milyen lépéseket tehet, ha nem fogadja el az indokolást. Ez a tájékoztatás kiterjed annak ismertetésére, hogyan lehet keresetet benyújtani vagy panaszt tenni az adott tagállam illetékes hatósága vagy bírósága előtt, valamint arra, hogy az adott tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai értelmében – többek között az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság részéről – milyen segítség vehető igénybe.

(6)   Az (1) és (2) bekezdés szerint benyújtott kérelmeknek tartalmazniuk kell az érintett harmadik országbeli állampolgár személyazonosításához minimálisan szükséges információkat. Erre a célra ujjlenyomatokat csak megfelelően indokolt esetekben és akkor lehet kérni, ha jelentős kétség merül fel a kérelmező személyazonosságával kapcsolatban. Ezeket az információkat kizárólag arra lehet felhasználni, hogy az említett harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben említett jogait gyakorolja, és azokat ezt követően haladéktalanul törölni kell.

(7)   Ha egy személy e cikk (1) bekezdése alapján kérelmet nyújt be, a felelős tagállam vagy azon tagállam illetékes hatósága, amelyhez a kérelmet intézték, írásos dokumentum formájában nyilvántartásba veszi a kérelem benyújtásának tényét. Ez a dokumentum tartalmazza, hogy a kérelmet melyik hatóság és hogyan kezelte. Az illetékes hatóság ezt a dokumentumot hét napon belül az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság rendelkezésére kell, hogy bocsássa.

53. cikk

Az adatvédelemi jogok érvényesítését célzó együttműködés

(1)   A tagállamok illetékes hatóságai aktívan együttműködnek az 52. cikkben foglalt jogok érvényesítése érdekében.

(2)   Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikke (1) bekezdésével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság kérésre minden tagállamban segítséget és tanácsot nyújt az érintettnek az ahhoz való jogának gyakorlásához, hogy a rá vonatkozó személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban helyesbítsék, kiegészítsék vagy töröljék, illetve kezelésüket korlátozzák.

Az adatokat továbbító felelős tagállam felügyeleti hatósága és annak a tagállamnak a felügyeleti hatósága, amelyhez a kérelmet intézték, az első albekezdésben említett célokból együttműködnek egymással.

54. cikk

Szankciók

(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet 77. és 79. cikkének sérelme nélkül minden tagállamban bármely személy jogosult arra, hogy keresetet indítson vagy panaszt tegyen azon tagállam illetékes hatóságai vagy bíróságai előtt, amely megtagadta a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférés jogát, vagy az ilyen adatok helyesbítéséhez, kiegészítéséhez vagy törléséhez való – az e rendelet 52. cikkében és 53. cikkének (2) bekezdésében foglalt – jogot. A keresetindítás vagy panasztétel joga azokban az esetekben is fennáll, amikor a hozzáférés, helyesbítés, kiegészítés vagy törlés iránti kérelemre az 52. cikkben előírt határidőkön belül nem érkezett válasz, illetve amikor az adatkezelő egyáltalán nem foglalkozott a kérelemmel.

(2)   Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság általi segítségnyújtást az eljárás során végig biztosítani kell.

55. cikk

A felügyeleti hatóság által gyakorolt felügyelet

(1)   Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság független módon figyelemmel kísérje az e rendelet II., III., V. és VI. fejezetében említett személyes adatok adott tagállam általi kezelésének jogszerűségét, beleértve az adatok EES-be és onnan történő továbbítását is.

(2)   Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság biztosítja, hogy az EES működésének megkezdésétől kezdve legalább háromévente elvégezzék a nemzeti határinfrastruktúrán belül végzett adatkezelési műveletekre irányuló, a vonatkozó nemzetközi auditálási standardok szerinti auditálást. Az audit eredményét figyelembe lehet venni az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel (43) létrehozott mechanizmus keretében végzett értékelések során. Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság évente közzéteszi az adatok helyesbítésére, kiegészítésére vagy törlésére vagy az adatkezelés korlátozására irányuló kérelmek számát, a kérelmek nyomán hozott intézkedéseket, valamint az érintettek kérelme nyomán végzett helyesbítések, kiegészítések, törlések és az adatkezelés korlátozásainak számát.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóságuk rendelkezzen az e rendelet alapján ráruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal, valamint hogy tanácsadási céllal e hatóság rendelkezésére álljanak olyan személyek, akik a biometrikus adatokkal kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

(4)   A tagállamok az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátják a kért információkat, különösen a 38. cikkel, a 39. cikk (1) bekezdésével és a 43. cikkel összhangban folytatott tevékenységekre vonatkozó információkat. Minden tagállam biztosítja az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság számára a 46. cikk szerinti naplókhoz való hozzáférést, valamint mindenkor lehetővé teszi számára az olyan létesítményeikbe történő bejutást, amely EES-szel összefüggésbe hozható.

56. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1)   Az európai adatvédelmi biztos felelős az eu-LISA által az EES-ben végzett személyes adatok kezelésével kapcsolatos tevékenységek felügyeletéért és annak biztosításáért, hogy az ilyen tevékenységeket a 45/2001/EK rendelettel és e rendelettel összhangban végezzék.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik arról, hogy az eu-LISA által a személyes adatok kezelésével kapcsolatos tevékenységek auditálását a vonatkozó nemzetközi auditálási standardok alapján legalább háromévente elvégezzék. Az auditálásról készült jelentést be kell nyújtani az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az eu-LISA-nak, valamint a felügyeleti hatóságoknak. A jelentés elfogadása előtt az eu-LISA lehetőséget kap arra, hogy észrevételeket tegyen.

(3)   Az eu-LISA az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsátja a kért információkat, hozzáférést biztosít számára minden dokumentumhoz és a 46. cikkben említett naplókhoz, valamint mindenkor lehetővé teszi számára az eu-LISA összes létesítményébe történő bejutást.

57. cikk

Együttműködés a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos között

(1)   A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – saját hatáskörükben eljárva – felelősségi köreik keretein belül egymással aktívan együttműködnek, és biztosítják az EES és a nemzeti határinfrastruktúrák összehangolt felügyeletét.

(2)   A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos egymással megosztják a releváns információkat, egymást segítik az auditok és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket, felmérik a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására, és szükség szerint terjesztik az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismereteket.

(3)   A (2) bekezdés céljából a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos évente legalább kétszer üléseznek az (EU) 2016/679 rendelettel létrehozott Európai Adatvédelmi Testület (a továbbiakban: Európai Adatvédelmi Testület) keretében. E találkozók költségei és azok megszervezése e Testületet terheli. Az első találkozó alkalmával eljárási szabályzatot kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen kell kidolgozniuk.

(4)   A tevékenységekről készített együttes jelentést az Európai Adatvédelmi Testület kétévente megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az eu-LISA-nak. A jelentésben valamennyi tagállamra vonatkozóan szerepelnie kell egy, az adott tagállam felügyeleti hatósága által összeállított fejezetnek.

58. cikk

Azon személyes adatok védelme, amelyekhez a IV. fejezettel összhangban fértek hozzá

(1)   Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/680 irányelv alapján elfogadott nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alkalmazása kiterjedjen a nemzeti hatóságainak az EES-hez való, az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti hozzáférésére is, az olyan személyek jogaival összefüggésben is, akiknek az adataihoz ilyen módon fértek hozzá.

(2)   Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság nyomon követi a személyes adatokhoz való, az e rendelet IV. fejezetével összhangban történő, tagállamok általi hozzáférés jogszerűségét, ideértve az adatoknak az EES-be és onnan való továbbítását is. E rendelet 55. cikkének (3) és (4) bekezdését ennek megfelelően alkalmazni kell.

(3)   Az Europol a személyes adatoknak az e rendelet alapján végzett kezelését az (EU) 2016/794 rendeletnek megfelelően, az európai adatvédelmi biztos felügyelete mellett végzi.

(4)   Azon személyes adatok, amelyekhez az EES-ben a IV. fejezettel összhangban fértek hozzá, kizárólag olyan konkrét eset megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából kezelhetők, amelyek tekintetében egy tagállam vagy az Europol adatokat kért.

(5)   Az EES központi rendszere, a kijelölt hatóságok, a központi hozzáférési pontok és az Europol nyilvántartást vezet a keresésekről, abból a célból, hogy az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság és az európai adatvédelmi biztos számára lehetővé tegyék annak nyomon követését, hogy az adatkezelés az uniós és a nemzeti adatvédelmi szabályoknak megfelelően történt-e. Az ettől eltérő célok esetében a személyes adatokat és a keresésre vonatkozó bejegyzést 30 nap elteltével valamennyi nemzeti aktából és Europol-aktából törölni kell, kivéve, ha az adatokra és a nyilvántartásra azon konkrét, folyamatban lévő bűnügyi nyomozás kapcsán van szükség, amelynek céljából egy tagállam vagy az Europol a hozzáférést kérelmezte.

59. cikk

Naplózás és dokumentáció

(1)   Minden tagállam és az Europol biztosítja, hogy a IV. fejezettel összhangban az EES adataihoz való hozzáférés iránti kérelmekből származó összes adatkezelési műveletet naplózzák vagy dokumentálják a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzése, az adatkezelés jogszerűségének, az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követése, valamint önellenőrzés céljaiból.

(2)   A napló vagy dokumentáció minden esetben tartalmazza:

a)	az EES adataihoz való hozzáférés iránti kérelem pontos célját – beleértve a vonatkozó terrorista bűncselekményt vagy egyéb súlyos bűncselekményt –, az Europol tekintetében pedig a hozzáférési kérelem pontos célját;

b)	a más tagállamok adatbázisaival való, a 2008/615/IB határozat szerinti, az e rendelet 32. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban történő összehasonlítástól való eltekintés megalapozott okait;

c)	a nemzeti ügyiratszámot;

d)	a központi hozzáférési pont által az EES központi rendszerébe továbbított hozzáférési kérelem dátumát és pontos időpontját;

e)	a hatóság megnevezését, amely a hozzáférést lekérdezés céljából kérte;

f)	adott esetben az e rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében említett sürgősségi eljárás igénybevételét és az utólagos ellenőrzés tekintetében hozott döntést;

g)	a lekérdezéshez használt adatokat;

h)	a nemzeti szabályoknak vagy az (EU) 2016/794 rendeletnek megfelelően a keresést végrehajtó tisztviselő, valamint a keresést elrendelő tisztviselő egyedi felhasználó-azonosítóját.

(3)   A napló és a dokumentáció csak az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzésére, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követésére használható. Az e rendelet 72. cikkében említett nyomon követés és értékelés céljából kizárólag olyan naplók használhatók fel, amelyek személyes adatokat nem tartalmaznak. Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott, a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzéséért, valamint az adatkezelés jogszerűségének és az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóság számára feladatai ellátása céljából, saját kérésére ezekhez az naplókhoz hozzáférést kell biztosítani.

VIII. FEJEZET

MÁS UNIÓS JOGI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSAI

60. cikk

A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosítása

A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 20. cikke a következőképpen módosul:

1.

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2)   Az (1) bekezdés nem érinti az egyes Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy területükön egy külföldi tartózkodását bármely 180 napos időszakban 90 napon túl meghosszabbítsák: a) kivételes körülmények esetén, vagy b) az ezen egyezmény hatálybalépését megelőzően kötött olyan kétoldalú megállapodással összhangban, amelyről a (2d) bekezdésnek megfelelően a Bizottságot értesítették.”

2.

A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: „(2a)   Egy külföldinek valamely Szerződő Fél területén való tartózkodása a (2) bekezdés b) pontja szerinti kétoldalú megállapodással összhangban a külföldi kérelmére meghosszabbítható, és az erre vonatkozó kérelmet az adott Szerződő Fél illetékes hatóságaihoz a külföldi beutazásakor vagy ott-tartózkodása során, de legkésőbb bármely 180 napos időszakban 90 napos tartózkodásának utolsó munkanapján lehet benyújtani. Ha a külföldi bármely 180 napos időszakban 90 napos tartózkodása során nem nyújtott be kérelmet, tartózkodása a Szerződő Fél által kötött kétoldalú megállapodás alapján meghosszabbítható, és az e meghosszabbítást megelőző, bármely 180 napos időszakban 90 napos tartózkodáson túli tartózkodását e Szerződő Fél illetékes hatóságai jogszerűnek tekinthetik, amennyiben a külföldi hitelt érdemlően bizonyítja, hogy ez alatt az idő alatt kizárólag a Szerződő Fél területén tartózkodott. (2b)   Ha a tartózkodást e cikk (2) bekezdése szerint meghosszabbítják, az adott Szerződő Fél illetékes hatóságai a meghosszabbítással kapcsolatos adatokat beviszik külföldi egyéni aktájához kapcsolt legutolsó releváns belépési, illetve kilépési adatrekordba, amely egyéni aktát az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) által létrehozott határregisztrációs rendszer (EES) tartalmazza. Ezeket a adatokat az említett rendelet 19. cikkével összhangban kell bevinni. (2c)   Ha a tartózkodást a (2) bekezdés szerint meghosszabbítják, az érintett külföldi kizárólag e Szerződő Fél területén tartózkodhat, és e Szerződő Fél külső határainál kell a Szerződő Fél területéről kiutaznia. A tartózkodást meghosszabbító illetékes hatóság tájékoztatja az érintett külföldit arról, hogy a tartózkodás meghosszabbítása az érintett külföldit kizárólag arra jogosítja fel, hogy a Szerződő Fél területén tartózkodjon, és hogy a külföldinek e Szerződő Fél külső határainál kell annak területéről kiutaznia. (2d)   A Szerződő Felek 2018. március 30-ig értesítik a Bizottságot a (2) bekezdés b) pontja szerinti, érintett alkalmazandó kétoldalú megállapodásaik szövegéről. Ha valamely Szerződő Fél nem alkalmazza tovább e kétoldalú megállapodások bármelyikét, erről a Bizottságot értesíti. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában tájékoztatást tesz közzé e kétoldalú megállapodásokról, így többek között legalább az érintett tagállamokról és harmadik országokról, a szóban forgó megállapodások értelmében a harmadik országbeli állampolgárokat megillető jogokról, valamint a megállapodásokra vonatkozó bármely változásról. (*1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327, 2017.12.9., 20. o.).”"

61. cikk

Az 767/2008/EK rendelet módosítása

A 767/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 10. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki: a) a bekezdés a következő ponttal egészül ki: „da) adott esetben arra vonatkozó információ, hogy a vízumot a 810/2009/EK rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján korlátozott területi érvényességgel adták ki;” b) a cikk a következő ponttal egészül ki: „l) adott esetben a személy jogállása, jelezve, hogy a harmadik országbeli állampolgár olyan uniós polgár családtagja, akire a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*2) alkalmazandó, vagy olyan harmadik országbeli állampolgár családtagja, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez. (*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).”;"

2.

A 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(3)   Amennyiben határozatot hoztak egy kiadott vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról, az a vízumhatóság, amely a határozatot meghozta, haladéktalanul lekéri a VIS-ből és az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) által létrehozott határregisztrációs rendszerbe (EES-be) exportálja az ugyanazon rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében felsorolt adatokat. (*3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327, 2017.12.9., 20. o.).”"

3.

A 14. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(3)   Az a vízumhatóság, amely egy kiadott vízum érvényességi idejének, a vízumon alapuló tartózkodás időtartamának, vagy mindkettőnek meghosszabbítására vonatkozó határozatot meghozta, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (1) bekezdésében felsorolt adatokat haladéktalanul lekéri a VIS-ből és azokat az EES-be exportálja.”

4.

A 15. cikk a következőképpen módosul: a) a (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép: „b) vezetéknév (családi név), utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő, állampolgárság vagy állampolgárságok; nem; c) az úti okmány típusa és száma; az úti okmányt kiállító ország három betűből álló kódja; valamint az úti okmány érvényességének lejárati ideje;” b) a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: „(4)   Az (EU) 2017/2226 rendelet 24. cikkével összhangban a vízumkérelmek vizsgálata és elbírálása érdekében az EES-ben végzett lekérdezés céljából az illetékes vízumhatóságnak hozzáférést kell biztosítani, hogy közvetlenül a VIS-ből az EES-ben keresést végezzen az ugyanazon cikkben említett egy vagy több adat felhasználásával. (5)   Ha az e cikk (2) bekezdésében említett adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS-ben a harmadik országbeli állampolgárról nem rögzítettek adatokat, vagy ha a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságát illetően kétség merül fel, az illetékes vízumhatóság számára a 20. cikkel összhangban személyazonosítás céljából az adatokhoz hozzáférést kell biztosítani.”

5.

A III. fejezet a következő cikkel egészül ki: „17a. cikk Interoperabilitás az EES-szel (1)   Az EES működésének az (EU) 2017/2226 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése szerinti megkezdésétől kezdődően létre kell hozni az EES és a VIS közötti interoperabilitást a hatékonyabb és gyorsabb határforgalom-ellenőrzés biztosítása érdekében. Ennek érdekében az eu-LISA biztonságos kommunikációs csatornát hoz létre az EES központi rendszere és a központi VIS között. Az EES és a VIS közötti közvetlen lekérdezés csak akkor lehetséges, ha arról ez a rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet egyaránt rendelkezik. A vízumokra vonatkozó adatok VIS-ből történő lekérdezésének, ezen adatok EES-be történő importálásának, és a VIS-ből származó adatok EES-ben történő frissítésének automatizált folyamatnak kell lennie onnantól kezdve, hogy az érintett hatóság elindítja a szóban forgó műveletet. (2)   Az interoperabilitásnak lehetővé kell tennie a VIS-t használó vízumhatóságok számára, hogy a VIS-ből lekérdezést végezzenek az EES-ben: a) a vízumkérelmek az (EU) 2017/2226 rendelet 24. cikkének és az e rendelet 15. cikke (4) bekezdésének megfelelő vizsgálatakor és elbírálásakor; b) annak érdekében, hogy a vízumok megsemmisítése, visszavonása vagy meghosszabbítása esetén közvetlenül a VIS-ből lekérjék és az EES-be exportálják a vízumokra vonatkozó adatokat az (EU) 2017/2226 rendelet 19. cikkével, valamint e rendelet 13. és 14. cikkével összhangban. (3)   Az interoperabilitásnak lehetővé kell tennie az EES-t használó, határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok számára, hogy az EES-ből a VIS-ben lekérdezést végezzenek annak érdekében, hogy: a) közvetlenül a VIS-ből lekérjék és az EES-be importálják a vízumokra vonatkozó adatokat az (EU) 2017/2226 rendelet 14., 16. és 18. cikkével, valamint e rendelet 18a. cikkével összhangban, abból a célból, hogy a vízumbirtokosok EES-ben nyilvántartott belépési, illetve kilépési adatrekordját vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordját létrehozzák vagy frissítsék; b) a vízumokra vonatkozó adatokat a vízumoknak az (EU) 2017/2226 rendelet 19. cikkével, valamint az e rendelet 13. és 14. cikkével összhangban történő megsemmisítése, visszavonása vagy meghosszabbítása esetén közvetlenül a VIS-ből lekérjék és az EES-be importálják; c) ellenőrizzék a vízumok valódiságát és érvényességét, azt, hogy a tagállamok területére történő beutazásra vonatkozó, az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*4) 6. cikke szerinti feltételek teljesültek-e, vagy mindkettőt, az e rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint; d) ellenőrizzék, hogy az olyan vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek nincs egyéni aktájuk az EES-ben, korábban a VIS-ben rögzíttették-e az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkével, valamint e rendelet 19a. cikkével összhangban; e) ha a vízumbirtokos személyazonosságát az ujjlenyomatok alapján megállapították, az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkének (2) és (4) bekezdésével, valamint e rendelet 18. cikkének (6) bekezdésével összhangban ujjlenyomatok alapján a vízumbirtokos személyazonosságát a VIS-ben ellenőrizzék. (4)   Az EES-nek az (EU) 2017/2226 rendelet 13. cikkében említett webes szolgáltatása működtetéséhez a VIS, a VIS-ben tárolt adatok egy minimálisan szükséges részhalmazának egyirányú lehívása útján naponta frissíti az említett rendelet 13. cikkének (5) bekezdésében említett különálló, csak olvasható adatbázist. (5)   A Bizottság az (EU) 2017/2226 rendelet 36. cikkével összhangban elfogadja azokat az intézkedéseket, amelyek az interoperabilitás magas szintű megtervezéséhez szükségesek. Az EES-szel való interoperabilitás megteremtése céljából az igazgató hatóság kidolgozza a központi VIS, az egyes tagállamok nemzeti interfésze, valamint a központi VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra szükséges fejlesztéseit és kiigazításait. A nemzeti infrastruktúrák kiigazítását és fejlesztését a tagállamok végzik. (*4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).”"

6.

A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép: „18. cikk Az adatokhoz való hozzáférés az olyan határokon végzett ellenőrzés céljából, ahol az EES-t működtetik (1)   Kizárólag a vízumbirtokosok személyazonosságának, a vízumok valódiságának, időbeli és területi érvényességének és státuszának vizsgálata, vagy a tagállamok területére való beutazásra vonatkozó, az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkében foglalt feltételek teljesülésének az ellenőrzése, vagy mindkettő céljából, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani a VIS-hez, hogy keresést végezzenek a következő adatok alapján: a) vezetéknév (családi név), utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő, állampolgárság vagy állampolgárságok; nem; az úti okmány vagy úti okmányok típusa és száma; az úti okmányt vagy úti okmányokat kiállító ország három betűből álló kódja, valamint az úti okmány vagy úti okmányok érvényességének lejárati ideje; vagy b) a vízumbélyeg száma. (2)   Kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célokból, ha az EES-ben keresést indítanak az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság az EES-ből közvetlenül keresést indít a VIS-ben az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett adatok felhasználásával. (3)   E cikk (2) bekezdésétől eltérve, ha az EES-ben keresést indítanak az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének vagy (4) bekezdésének megfelelően, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság a VIS-ben az EES-szel való interoperabilitás igénybe vétele nélkül keresést indíthat, ha az adott különleges körülmények ezt szükségessé teszik, különösen abban az esetben, amikor egy harmadik ország állampolgárának különleges helyzete miatt célszerűbb az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatok felhasználása, vagy abban az esetben, ha az EES adatainak lekérdezése ideiglenesen technikailag kivitelezhetetlen vagy az EES meghibásodása esetén. (4)   Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS adatokat tartalmaz olyan egy vagy több kiadott vagy meghosszabbított vízumról, amelyek érvényességi idejükön belül vannak és a határátlépés szempontjából területileg érvényesek, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok számára kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célokból lekérdezés érdekében hozzáférést kell biztosítani az adott kérelemfájlban vagy a 8. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájlokban szereplő következő adatokhoz: a) státuszinformáció, valamint az kérelemnyomtatványból vett, a 9. cikk (2) és (4) bekezdésében említett adatok; b) fényképek; c) a 10., 13. és 14. cikkben említett, kiadott, megsemmisített vagy visszavont vízummal vagy vízumokkal vagy meghosszabbított érvényességi idejű vízummal vagy vízumokkal kapcsolatban bevitt adatok. Ezen túlmenően az olyan vízumbirtokosokat illetően, akikre vonatkozóan bizonyos adatokat jogi okokból nem szükséges megadni vagy akikre vonatkozóan bizonyos adatok ténybeli okokból nem adhatók meg, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságokat értesíteni kell azokról az érintett adatmezőről vagy adatmezőkről, amelyekben a „nem alkalmazandó” bejegyzést kell feltüntetni. (5)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a személyről már rögzítettek adatokat a VIS-ben, de érvényes vízum nincs regisztrálva, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság számára kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célokból az alábbi – a kérelemfájlban vagy kérelemfájlokban, valamint a 8. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájlban vagy kérelemfájlokban szereplő – adatok lekérdezése érdekében hozzáférést kell biztosítani: a) státuszinformáció, valamint a kérelemnyomtatványból vett, a 9. cikk (2) és (4) bekezdésében említett adatok; b) fényképek; c) a 10., 13. és 14. cikkben említett, kiadott, megsemmisített vagy visszavont vízummal vagy vízumokkal vagy meghosszabbított érvényességi idejű vízummal vagy vízumokkal kapcsolatban bevitt adatok. (6)   Az e cikk (1) bekezdése szerint végzett lekérdezésen túlmenően, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságnak a személyek személyazonosságát ellenőriznie kell a VIS-ben abban az esetben, ha az e cikk (1) bekezdésében felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy az adott személyről a VIS-ben már rögzítettek adatokat, és a következő feltételek egyike teljesül: a) a személy személyazonossága nem ellenőrizhető az EES-ben történő összehasonlítással az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban: i mert a vízumbirtokost az EES-ben még nem regisztrálták; ii. mert az érintett határátkelőhelyen a személyazonosság ellenőrzését az ujjlenyomatok alapján végzik el az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban; iii. mert a vízumbirtokos személyazonosságát illetően kétségek merülnek fel; iv. bármilyen egyéb okból; b) a személy személyazonossága ellenőrizhető az EES-ben, de az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkének (5) bekezdését alkalmazni kell. Az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság a vízumbirtokos ujjlenyomatait a VIS-ben rögzített ujjlenyomatokkal összehasonlítva ellenőrzi. Az olyan vízumbirtokosok tekintetében, akiknek az ujjlenyomatai nem használhatók, az (1) bekezdésben említett keresést kizárólag az (1) bekezdésben foglalt alfanumerikus adatok alapján kell elvégezni. (7)   Az ujjlenyomatok VIS-ben történő, a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ellenőrzése céljából az illetékes hatóság az EES-ből keresést indíthat a VIS-ben. (8)   Amennyiben a vízumbirtokos vagy a vízum ellenőrzése nem vezet eredményre, vagy amennyiben a vízumbirtokos személyazonosságát illetően, vagy a vízum vagy úti okmány valódiságát illetően kétségek merülnek fel, az azokon a határokon történő ellenőrzés céljából, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára a 20. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően hozzáférést kell biztosítani az adatokhoz.”

7.

A szöveg a következő cikkel egészül ki: „18a. cikk A VIS-adatok lekérése a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő létrehozása vagy frissítése céljából Kizárólag a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő, az (EU) 2017/2226 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének, valamint 16. és 18. cikkének megfelelő létrehozásakor vagy frissítésekor az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a VIS-hez, hogy a VIS-ben tárolt, az említett rendelet 16. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontjában felsorolt adatokat lekérje és azokat az EES-be importálja.”

8.

A szöveg a következő cikkel egészül ki: „19a. cikk A VIS használata a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok egyéni aktájának létrehozása előtt (1)   Annak ellenőrzése céljából, hogy egy személyt a VIS-ben korábban már regisztráltak-e, az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a külső határokon működő határátkelőhelyeken ellenőrzést végző illetékes hatóságok a VIS-ben lekérdezést végeznek a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok egyéni aktájának az EES-ben való, az (EU) 2017/2226 rendelet 17. cikke szerinti létrehozása előtt. (2)   E cikk (1) bekezdése alkalmazásában, amennyiben az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkének (4) bekezdését kell alkalmazni és az ugyanazon rendelet 27. cikkében említett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról az EES-ben nem rögzítettek adatokat, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani VIS-hez, hogy keresést végezzen a következő adatok alapján: vezetéknév (családi név), utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő, állampolgárság vagy állampolgárságok; nem; az úti okmány típusa és száma; az úti okmányt kiállító ország három betűből álló kódja, valamint az úti okmány érvényességének lejárati ideje. (3)   Kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célokból, az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkének (4) bekezdése értelmében az EES-ben indított keresést követően, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság közvetlenül az EES-ből keresést indíthat a VIS-ben az e cikk (2) bekezdésében meghatározott alfanumerikus adatok felhasználásával. (4)   Emellett, amennyiben a (2) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó adatokat a VIS-ben már rögzítették, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság a harmadik országbeli állampolgár ujjlenyomatait a VIS-ben rögzített ujjlenyomatokkal összehasonlítva ellenőrzi. Ez a hatóság az EES-ből is kezdeményezheti az ellenőrzést. Az olyan harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akiknek az ujjlenyomatai nem használhatók, a keresést kizárólag az e cikk (2) bekezdésében foglalt alfanumerikus adatok alapján kell elvégezni. (5)   Amennyiben az e cikk (2) bekezdésében felsorolt adatok alapján végzett keresés, valamint az e cikk (4) bekezdése szerint elvégzett ellenőrzés azt mutatja, hogy a személyről a VIS-ben már rögzítettek adatokat, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani az érintett kérelemfájlban található, továbbá a 8. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájlban vagy kérelemfájlokban szereplő alábbi adatokhoz kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célból: a) státuszinformáció, valamint a kérelemnyomtatványból vett, a 9. cikk (2) és (4) bekezdésében említett adatok; b) fényképek; c) a 10., 13. és 14. cikkben említett kiadott, megsemmisített vagy visszavont vízummal vagy vízumokkal vagy meghosszabbított érvényességi idejű vízummal vagy vízumokkal kapcsolatban bevitt adatok. (6)   Amennyiben az e cikk (4) vagy (5) bekezdése szerinti ellenőrzés nem vezet eredményre, vagy a személy személyazonosságát vagy az úti okmány valódiságát illetően kétségek merülnek fel, azokon a határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára a 20. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően az adatokhoz hozzáférést kell biztosítani. Azokon a határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság az EES-ből is indíthat a 20. cikkben említett személyazonosítást.”

9.

A 20. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1)   Kizárólag abból a célból, hogy az olyan személyek személyazonosságát megállapítsák, akiket korábban esetleg a VIS-ben regisztráltak, vagy akik esetleg nem teljesítik, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazás, tartózkodás vagy letelepedés feltételeit, azoknak a hatóságoknak, amelyek az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, vagy a tagállamok területén illetékesek ellenőrizni, hogy teljesülnek-e a tagállamok területére történő beutazás, vagy tartózkodás vagy letelepedés feltételei, hozzáférést kell biztosítani a VIS-ben az említett személy ujjlenyomatai alapján történő kereséshez.”

10.	A 26. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(3a)   2018. június 30-ig a (3) bekezdésben említett feladatokért az igazgató hatóság felel.”

11.

A 34. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1)   Minden tagállam és az igazgató hatóság a VIS-ben végzett összes adatkezelési műveletről nyilvántartást vezet. Ezekben a nyilvántartásokban fel kell tüntetni: a) a 6. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15–22. cikkben említett hozzáférési célokat; b) a művelet dátumát és az időpontját; c) a továbbított adatok típusait a 9–14. cikkben említettek szerint, d) a lekérdezéshez használt adatok típusát a 15. cikk (2) bekezdésében, a 17. cikkben, a 18. cikk (1) és (6) bekezdésében, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 19a. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében említettek szerint; e) továbbá az adatbevitelt vagy adatlekérdezést végző hatóság megnevezését. Emellett minden tagállam nyilvántartást vezet az adatbevitelre vagy adatlekérdezésre megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állományról.”; b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „(1a)   A 17a. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről nyilvántartást kell vezetni e cikkel és [az (EU) 2017/2226 rendelet 46. cikkével összhangban.”

62. cikk

Az 1077/2011/EU rendelet módosítása

Az 1077/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 1. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2)   Az ügynökség felel a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), az Eurodac és az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*5) létrehozott határregisztrációs rendszer (EES) üzemeltetési igazgatásáért.

2.	A szöveg a következő cikkel egészül ki: „5a. cikk Az EES-szel kapcsolatos feladatok Az EES-szel kapcsolatban az ügynökség ellátja: a) az (EU) 2017/2226 rendelet által ráruházott feladatokat; b) az EES technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.”

3.

A 7. cikk (5) és (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5)   A kommunikációs infrastruktúra üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladatokat a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*6) összhangban külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetekre vagy szervekre lehet bízni. Ebben az esetben a hálózati szolgáltatóra nézve kötelezők az e cikk (4) bekezdésében említett biztonsági intézkedések, és e szolgáltatók nem férhetnek hozzá a SIS II, a VIS, az Eurodac vagy az EES üzemeltetési adataihoz, sem a SIS II-vel kapcsolatos SIRENE információcseréhez. (6)   A SIS II, a VIS, az Eurodac és az EES hálózatával kapcsolatos hatályos szerződések sérelme nélkül a titkosítási kulcsok kezelése az ügynökség hatáskörében marad, és az nem szervezhető ki a magánjog hatálya alá tartozó külső szervezetnek. (*6)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).”"

4.	A 8. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1)   Az ügynökség nyomon követi a SIS II, a VIS, az Eurodac, az EES és az egyéb nagyméretű informatikai rendszerek üzemeltetési igazgatása szempontjából fontos kutatási fejleményeket.”

5.

A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul: a) a szöveg a következő ponttal egészül ki: „sa) elfogadja az (EU) 2017/2226 rendelet 72. cikkének (2) bekezdése alapján az EES fejlesztéséről készített jelentéseket;” b) a t) pont helyébe a következő szöveg lép: „t) elfogadja az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkének (4) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 66. cikkének (4) bekezdése alapján a SIS II, a 767/2008/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése és a 2008/633/IB határozat 17. cikkének (3) bekezdése alapján a VIS, valamint az (EU) 2017/2226 rendelet 72. cikkének (4) bekezdése alapján az EES technikai működéséről készített jelentéseket;” c) a v) pont helyébe a következő szöveg lép: „v) észrevételeket tesz az európai adatvédelmi biztosnak az 1987/2006/EK rendelet 45. cikkének (2) bekezdése, a 767/2008/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdése, a 603/2013/EU rendelet 31. cikkének (2) bekezdése, valamint az (EU) 2017/2226 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése szerinti ellenőrzésekről szóló jelentései kapcsán, valamint biztosítja ezen ellenőrzések megfelelő nyomon követését;” d) a szöveg a következő ponttal egészül ki: „xa) statisztikákat tesz közzé az EES-ről az (EU) 2017/2226 rendelet 63. cikkének megfelelően;” e) a szöveg a következő ponttal egészül ki: „za) biztosítja az (EU) 2017/2226 rendelet 65. cikke (2) bekezdésének megfelelően az illetékes hatóságokról készített lista éves közzétételét;”.

6.

A 15. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(4)   Az Europol és az Eurojust megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor a SIS II-t érintő, a 2007/533/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden. Az Europol megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein is, amikor a VIS-t érintő, a 2008/633/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos, vagy az Eurodac-ot érintő, a 603/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos, vagy az EES-t érintő, az (EU) 2017/2226 rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden.”

7.

A 17. cikk a következőképpen módosul: a) az (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő szöveg lép: „g) a személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül megállapítja a titoktartási követelményeket annak érdekében, hogy az ügynökség megfeleljen az 1987/2006/EK rendelet 17. cikkének, a 2007/533/IB határozat 17. cikkének, a 767/2008/EK rendelet 26. cikke (9) bekezdésének, a 603/2013/EU rendelet 4. cikke (4) bekezdésének, valamint az (EU) 2017/2226 rendelet 37. cikke (4) bekezdésének.;” b) a (6) bekezdés a következő ponttal egészül ki: „k) jelentést tesz az EES fejlesztésének állásáról az (EU) 2017/2226 rendelet 72. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint.”

8.

A 19. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki: „da) az EES tanácsadó csoport;” b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Mind az Europol, mind az Eurojust képviselőt jelölhet ki a SIS II tanácsadó csoportba. Az Europol képviselőt jelölhet ki továbbá a VIS és az Eurodac tanácsadó csoportba, valamint az EES tanácsadó csoportba.”

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63. cikk

Az adatok felhasználása jelentésekhez és statisztikákhoz

(1)   A tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság és az eu-LISA megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára kizárólag jelentések és statisztikák összeállítása céljából, az egyéni személyazonosítás lehetősége nélkül és a 10. cikk (2) bekezdésében említett megkülönböztetés-mentességhez kapcsolódó garanciáknak megfelelően lekérdezés céljából hozzáférést kell biztosítani az alábbi adatokhoz:

a)	jogállásra vonatkozó információ;

b)	a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága, neme és születési éve;

c)	a tagállamba való belépés dátuma és a belépés helye szerinti határátkelőhely neve, valamint a tagállamból való kilépés dátuma és a kilépés helye szerinti határátkelőhely neve;

d)	az úti okmány típusa és a kiállító ország három betűből álló kódja;

e)	a 12. cikkben említett, túltartózkodóként azonosított személyek száma, a túltartózkodóként azonosított személyek állampolgársága és a belépésük helye szerinti határátkelőhely neve;

f)	a visszavont tartózkodási jogosultsággal vagy meghosszabbított érvényességű tartózkodási jogosultsággal kapcsolatban bevitt adatok;

g)	adott esetben a vízumot kiadó tagállam három betűből álló kódja;

h)	a 17. cikk (3) és (4) bekezdése értelmében az ujjlenyomat-vételi kötelezettség alól mentesülő személyek száma;

i)

az olyan harmadik országbeli állampolgárok száma, illetve állampolgárságai, akiknek a beléptetését megtagadták, a határátkelőhely határtípusa (szárazföldi, légi vagy tengeri), ahol a beléptetést megtagadták és a beléptetés megtagadásának okai a 18. cikk (6) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően.

Az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (44) létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya lekérdezés céljából hozzáférhet az e bekezdés első albekezdésében szereplő adatokhoz ez említett rendelet 11. és 13. cikke szerinti kockázatelemzések és sebezhetőségi értékelések elvégzése céljából.

(2)   E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az eu-LISA létrehoz, bevezet és műszaki telephelyein elhelyezi az e cikk (1) bekezdésében említett adatokat tartalmazó központi szintű adattárat. Az adattár az egyének személyazonosítását nem teszi lehetővé, ugyanakkor az e cikk (1) bekezdésében felsorolt hatóságok számára lehetővé teszi, hogy a harmadik országbeli állampolgárok belépéseiről és kilépéseiről, beléptetésük megtagadásáról, valamint a túltartózkodásaikról személyre szabott jelentéseket és statisztikákat kérjenek le annak érdekében, hogy a határforgalom-ellenőrzés hatékonyságát fokozzák, a konzulátusok számára a vízumkérelmek feldolgozását megkönnyítsék, továbbá a tényeken alapuló uniós migrációs politikai döntéshozatalhoz hozzájáruljanak. Az adattár a (4) bekezdésben említett adatokról napi statisztikákat is tartalmaz. Az adattárhoz a TESTA hálózaton keresztül, biztonságos és ellenőrzött módon, egyedi felhasználói profilokkal, kizárólag jelentések és statisztikák elkészítése céljából lehet hozzáférni. Az adattár üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az adattárra alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokat a 68. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Az eu-LISA által az EES kialakításának és működésének nyomon követése érdekében bevezetett, a 72. cikk (1) bekezdésében említett eljárások magukban foglalják az e nyomon követést biztosító rendszeres időközönkénti statisztikák készítésének lehetőségét is.

(4)   Az eu-LISA-nak az EES-ről negyedévenként olyan statisztikákat kell közzétennie, amelyek tájékoztatást nyújtanak különösen a túltartózkodók számáról, állampolgárságáról, életkoráról, neméről, tartózkodásának időtartamáról és belépésük szerinti határátkelőhelyéről, az olyan harmadik országbeli állampolgárokról, akiknek a beléptetését megtagadták – beleértve a megtagadás okát is –, valamint az olyan harmadik országbeli állampolgárokról, akiknek a tartózkodási engedélyét visszavonták vagy meghosszabbították, továbbá az olyan harmadik országbeli állampolgárok számáról, akik mentesülnek az ujjlenyomat-vételi kötelezettség alól.

(5)   A statisztikai adatokból minden év végén az adott évre vonatkozó éves jelentést kell összeállítani. A statisztikáknak tagállamok szerinti bontásban kell tartalmazniuk az adatokat. A jelentést közzé kell tenni és továbbítani kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak.

(6)   Az eu-LISA-nak a Bizottság kérésére annak rendelkezésére kell bocsátania az e rendelet végrehajtásához kapcsolódó konkrét szempontok alapján készített statisztikákat, valamint a (3) bekezdés szerinti statisztikákat.

64. cikk

Költségek

(1)   Az EES központi rendszere, a kommunikációs infrastruktúra, az egységes nemzeti interfész, a webes szolgáltatás és a 63. cikk (2) bekezdésében említett adattár létrehozásával és működtetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Unió általános költségvetéséből kell fedezni.

(2)   A meglévő nemzeti határinfrastruktúra integrációja, annak az egységes nemzeti interfészhez való kapcsolódása, valamint az egységes nemzeti interfész elhelyezése kapcsán felmerülő költségeket az Unió általános költségvetéséből kell fedezni.

Ez alól kivételt képeznek az alábbi költségek:

a)	a tagállamok projektirányítási irodái (találkozók, kiküldetések, irodák);

b)	a nemzeti IT-rendszerek elhelyezése (helyszín, végrehajtás, villamos energia, hűtés);

c)	a nemzeti IT-rendszerek üzemeltetése (üzemeltetői és támogatási szerződések);

d)	a nemzeti határregisztrációs rendszerek kapcsán már meglévő határforgalom-ellenőrzési és rendőrségi rendszerek testre szabása;

e)	a nemzeti határregisztrációs rendszerek projektirányítása;

f)	a nemzeti kommunikációs hálózatok tervezése, fejlesztése, bevezetése, üzemeltetése és karbantartása;

g)	az automatizált határ-ellenőrzési rendszerek, az önkiszolgáló rendszerek és az elektronikus átléptető kapuk.

(3)   A 29, illetve 30. cikkben említett központi hozzáférési pontok kapcsán felmerülő költségeket az egyes tagállamoknak, illetve az Europolnak kell viselnie. E központi hozzáférési pontoknak az egységes nemzeti interfésszel és az EES rendszerrel való összekapcsolása során felmerülő költségeket az egyes tagállamoknak, illetve az Europolnak kell viselnie.

(4)   Az egyes tagállamok és az Europol saját költségükre létrehozzák és fenntartják a IV. fejezet végrehajtásához szükséges műszaki infrastruktúrát, és viselik az EES-hez ebből a célból történő hozzáférésből eredő költségeket.

65. cikk

Értesítések

(1)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a 39. cikkben említett adatkezelőnek tekintendő hatóságról.

(2)   A tagállamok értesítik a Bizottságot és az eu-LISA-t a 9. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóságokról, amelyek hozzáféréssel rendelkeznek az adatok bevitele, módosítása, törlése, lekérdezése vagy keresése céljából. Az EES működésének 66. cikk szerinti megkezdését követően három hónapon belül az eu-LISA közzéteszi e hatóságok összesített listáját az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A tagállamok haladéktalanul tájékoztatást küldenek bármely, a listát érintő módosításról is. Amennyiben ilyen módosítások történtek, az eu-LISA évente egy alkalommal közzéteszi az összesített információk frissített változatát.

(3)   A tagállamok értesítik a Bizottságot és az eu-LISA-t a 29. cikkben említett kijelölt hatóságaikról és központi hozzáférési pontjaikról, és haladéktalanul értesítést küldenek ezen adatok bármilyen változásáról.

(4)   Az Europol értesíti a Bizottságot és az eu-LISA-t a 30. cikkben említett kijelölt hatóságáról és központi hozzáférési pontjáról, és haladéktalanul értesítést küld ezen adatok bármilyen változásáról.

(5)   Az eu-LISA értesíti a Bizottságot a 66. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tesztelés sikeres befejezéséről.

(6)   A Bizottság az (1), (3) és (4) bekezdésben említett információt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben ezen információkban változás következik be, a Bizottság évente egy alkalommal közzéteszi az összesített információk frissített változatát. A Bizottság ezeket az információkat egy általa fenntartott, nyilvánosan hozzáférhető weboldalon közzéteszi és folyamatosan frissíti.

66. cikk

A működés megkezdése

(1)   A Bizottság dönt arról az időpontról, amikor az EES megkezdi működését, miután az alábbi feltételek teljesültek:

a)	elfogadták a 36. cikkben és az 50. cikk (4) és (5) bekezdésében említett intézkedéseket;

b)	az eu-LISA bejelentette, hogy sikeresen lezárult az EES átfogó tesztelése, amelyet az eu-LISA a tagállamokkal együttműködve hajt végre;

c)	a tagállamok érvényesítették a 16–20. cikkben említett adatok összegyűjtésére és az EES-be történő továbbítására vonatkozó technikai és jogi előírásokat, és azokról a Bizottságot értesítették;

d)	a tagállamok a Bizottságot a 65. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említetteknek megfelelően értesítették.

(2)   Az EES-t az alábbiak működtetik:

a)	a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok; és

b)

a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó azon tagállamok, amelyek esetében a következő feltételek mindegyike teljesül: i. az alkalmazandó schengeni értékelési eljárások szerinti ellenőrzés sikerrel zárult; ii. a SIS-re vonatkozó schengeni vívmányok rendelkezéseit a vonatkozó csatlakozási okmánynak megfelelően már hatályba léptették; és iii. a VIS-re vonatkozó schengeni vívmányok azon rendelkezéseit, amelyek szükségesek az EES e rendeletben meghatározott működéséhez a vonatkozó csatlakozási okmánynak megfelelően már hatályba léptették.

(3)   A (2) bekezdés hatályán kívül eső tagállam az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában, valamint a (2) bekezdés b) pontjában említett feltételek teljesítését követően csatlakozik az EES-hez. A Bizottság meghatározza azt az időpontot, amikortól az EES ezekben a tagállamokban megkezdi a működését.

(4)   A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően végzett tesztelés eredményeiről.

(5)   Az (1) és (3) bekezdésben említett bizottsági határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

(6)   A tagállamok és az Europol az (1) bekezdéssel vagy adott esetben a (3) bekezdéssel összhangban a Bizottság által meghatározott időponttól kezdik meg az EES alkalmazását.

67. cikk

Ceuta és Melilla

E rendelet nem érinti a Ceuta és Melilla városára vonatkozó különleges szabályokat, a Spanyol Királyságnak az 1985. június 14-én, Schengenben kötött megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményhez történő csatlakozási megállapodásának záróokmányában foglalt, a Spanyol Királyságnak a Ceuta és Melilla városáról szóló nyilatkozatában meghatározottak szerint.

68. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

69. cikk

Tanácsadó csoport

Az eu-LISA tanácsadó csoportot hoz létre, amely biztosítja az eu-LISA számára az EES-szel kapcsolatos szakértelmet, különösen az ügynökség éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének elkészítésével összefüggésben. Az EES kialakítási és fejlesztési szakaszában a 37. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

70. cikk

Képzés

Az eu-LISA az 1077/2011/EU rendeletnek megfelelően ellátja az EES technikai használatára vonatkozó képzés nyújtásával kapcsolatos feladatokat.

71. cikk

Gyakorlati kézikönyv

A Bizottság a tagállamokkal, az eu-LISA-val és más érintett ügynökségekkel szorosan együttműködve rendelkezésre bocsátja az EES bevezetésével és igazgatásával kapcsolatos gyakorlati kézikönyvet. A gyakorlati kézikönyv technikai és üzemeltetési iránymutatásokat és ajánlásokat foglal magában, illetve példákkal szolgál a bevált gyakorlatokra. A Bizottság a gyakorlati kézikönyvet ajánlás formájában fogadja el.

72. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)   Az eu-LISA biztosítja azoknak az eljárásoknak a kialakítását, amelyekkel nyomon követhető egyrészt a tervezéssel és költségekkel kapcsolatos célok fényében az EES fejlesztése, másrészt pedig a technikai eredményekkel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos célok fényében az EES működése.

(2)   2018. június 30-ig, majd azt követően hat havonta az EES fejlesztési szakasza során az eu-LISA jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy hol tart az EES központi rendszere, az egységes nemzeti interfészek, valamint az EES központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra fejlesztése. Ebben a jelentésben részletes információkat kell közölni a felmerült költségekről, valamint információkat kell feltüntetni minden olyan kockázatról, amely hatással lehet az EES azon összköltségére, amelyet a 64. cikk (1) bekezdésével, valamint (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban az Unió általános költségvetéséből kell fedezni. Az EES fejlesztését követően az eu-LISA-nak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben részletesen bemutatja a célok – különösen a tervezéssel és a költségekkel kapcsolatos célok – megvalósítását és az esetleges eltérések indokait.

(3)   A műszaki karbantartás céljából az eu-LISA hozzáférést kap az EES-ben végzett adatfeldolgozási műveletekhez szükséges információkhoz.

(4)   Két évvel az EES működésének megkezdése után, majd ezt követően kétévente az eu-LISA jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az EES technikai működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.

(5)   Három évvel az EES működésének megkezdése után, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít az EES-ről. Ennek az átfogó értékelésnek ki kell térnie a következőkre:

a)	e rendelet alkalmazásának értékelése;

b)	az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálata, valamint az alapvető jogokra gyakorolt hatás;

c)	az EES alapjául szolgáló megfontolások változatlan helytállóságának értékelése;

d)	annak értékelése, hogy az EES megfelelő működéséhez alkalmasak-e a felhasznált biometrikus adatok;

e)	a bélyegzés 21. cikk (2) bekezdésében említett kivételes körülmények közötti alkalmazásának értékelése;

f)	az EES biztonságosságának értékelése;

g)	a rendszer működéséből fakadó következmények értékelése, beleértve a határátkelőhelyeken a forgalom áramlására gyakorolt aránytalan hatásokat, valamint az Unió költségvetésére hatást gyakorló következményeket.

Az értékelések szükség esetén ajánlásokat tartalmaznak. A Bizottság továbbítja az értékelő jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének, amelyet a 168/2007/EK tanácsi rendelet (45) hozott létre.

Ezen értékelések magukban foglalják a 60. cikkben említett rendelkezések alkalmazásának értékelését mind a gyakoriságot illetően (az olyan harmadik országbeli állampolgárok tagállamonkénti száma, akik élnek ezeket a rendelkezésekkel, valamint állampolgárságuk és tartózkodásuk átlagos időtartama), mind pedig a gyakorlati következményeket illetően, és figyelembe veszik az Unió vízumpolitikájával kapcsolatos valamennyi kapcsolódó fejleményt. Az első értékelő jelentés tartalmazhat olyan opciókat, amelyek a 60. cikkben említett rendelkezések fokozatos megszüntetését és egy uniós eszközzel történő felváltását célozzák. A jelentéshez adott esetben a 60. cikkben említett rendelkezések módosítását célzó jogalkotási javaslatot kell mellékelni.

(6)   A tagállamok és az Europol az eu-LISA és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat, figyelemmel a Bizottság, az eu-LISA vagy mindkettő által előzetesen meghatározott mennyiségi mutatókra. Ez a tájékoztatás nem veszélyeztetheti a kijelölt hatóságok munkamódszereit, és nem tartalmazhat a kijelölt hatóságok információforrásait, személyzetének tagjait, illetve nyomozásait felfedő információt.

(7)   Az eu-LISA a Bizottság rendelkezésére bocsátja az (5) bekezdésben említett átfogó értékelés elkészítéséhez szükséges információkat.

(8)   A különleges információk közzétételére irányadó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett minden tagállam és az Europol éves jelentést készít az EES adataihoz való bűnüldözési célú hozzáférés hatékonyságáról, amely információkat és statisztikákat tartalmaz az alábbiakról:

a)	a lekérdezést személyazonosítás vagy a belépési, illetve kilépési adatrekord céljára végezték-e, és a terrorista bűncselekmény vagy súlyos bűncselekmény típusa, amely miatt a lekérdezést kezdeményezték;

b)	azon gyanút alátámasztó indokok, miszerint az érintett személy e rendelet hatálya alá tartozott;

c)	a 2008/615/IB határozat értelmében és az e rendelet 32. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a más tagállamok automatikus ujjlenyomat-azonosító rendszereiben indítható lekérdezéstől való eltekintés indokolása;

d)	az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés iránti kérelmek száma;

e)	azoknak az eseteknek a száma és típusa, amelyekben az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés sikeres személyazonosításhoz vezetett;

f)

azoknak az eseteknek a száma és típusa, amelyekben sürgősségi eljárást alkalmaztak a 31. cikk (2) bekezdésében és a 32. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említettek szerint, beleértve azokat az eseteket, amikor a központi hozzáférési pont az utólagos ellenőrzés során nem találta indokoltnak a sürgős eljárást.

A tagállamok rendelkezésére kell bocsátani egy olyan műszaki megoldást, amely megkönnyíti az e bekezdés első albekezdésében feltüntetett adatoknak az e bekezdésben említett statisztikák összeállításához szükséges összegyűjtését. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a műszaki megoldások részleteivel kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 68. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A tagállamok és az Europol éves jelentéseit a következő év június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.

73. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a Bizottság által a 66. cikk (1) bekezdésének megfelelően meghatározott dátumtól kezdődően kell alkalmazni, a következő rendelkezések kivételével, amelyeket 2017. december 29-től kell alkalmazni: e rendelet 5., 36., 37., 38., 43., 51. cikkét; e rendelet 61. cikkének 5. pontját a 767/2008/EK rendelet 17a. cikkének (5) bekezdését illetően; e rendelet 61. cikkének 10. pontját a 767/2008/EK rendelet 26. cikkének (3a) bekezdését illetően; valamint e rendelet 62., 64., 65., 66, 68., 69., és 70. cikkét és 72. cikkének (2) bekezdését.

---

(1)  HL C 487., 2016.12.28., 66. o.

(2)  Az Európai Parlament 2017. október 25-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2017. november 20-i határozata.

(3)  A Tanács 2004/512/EK határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(9)  A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(12)  A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(17)  HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 143. o.).

(19)  A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(20)  A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(21)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(22)  A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(23)  HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(24)  A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(25)  A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).

(26)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(27)  A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(28)  A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).

(29)  A Tanács 201/365/EU határozata (2010. június 29.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő alkalmazásáról (HL L 166., 2010.7.1., 17. o.).

(30)  A Tanács (EU) 2017/733 határozata (2017. április 25.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Horvát Köztársaságban történő alkalmazásáról (HL L 108., 2017.4.26., 31. o.).

(31)  A Tanács (EU) 2017/1908 határozata (2017. október 12.) a schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó egyes rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 269., 2017.10.19., 39. o.).

(32)  A Tanács 1030/2002/EK rendelete (2002. június 13.) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15., 1. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/66/EU irányelve (2014. május 15.) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről (HL L 157., 2014.5.27., 1. o.).

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).

(35)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).

(36)  A Tanács 377/2004/EK rendelete (2004. február 19.) a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.).

(37)  Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

(38)  A Bizottság 2008/602/EK határozata (2008. június 17.) a nemzeti interfészek, valamint a nemzeti interfészek és a központi VIS közötti kommunikációs infrastruktúra kifejlesztési szakaszban alkalmazott fizikai architektúrájának és az azokra vonatkozó követelményeknek a meghatározásáról (HL L 194., 2008.7.23., 3. o.).

(39)  A Tanács 693/2003/EK rendelete (2003. április 14.) egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) létrehozásáról, valamint a Közös Konzuli Utasítás és a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 99., 2003.4.17., 8. o.).

(40)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(41)  A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.).

(42)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(43)  A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).

(*5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327, 2017.12.9., 20. o.).”

(44)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(45)  A Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról (HL L 53., 2007.2.22., 1. o.).

---

---

---