30.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/12

(1)

2005 júliusában a Tanács az 1174/2005/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik (a továbbiakban: kézi emelőkocsik) behozatalára. Az intézkedések 7,6 % és 46,7 % közötti dömpingellenes értékvám kivetését foglalták magukban (a továbbiakban: eredeti intézkedések).

(2)

2008 júliusában a Tanács az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti hivatalból indított részleges időközi felülvizsgálatot követően a 684/2008/EK rendelettel (3) pontosította az intézkedések hatályát és egyes termékekre – a magasemelőkre, a rakodógépekre, az ollós emelőkre és a mérleges raklapemelőkre vonatkozóan – megszüntette a dömpingellenes intézkedéseket, mivel megállapította, hogy ezek a termékek jellemzőiket, különleges funkcióikat és meghatározott célra történő felhasználásukat tekintve eltérnek a kézi emelőkocsiktól.

(3)

2009 júniusában a Tanács az alaprendelet 13. cikke szerinti, az intézkedések kijátszására vonatkozó vizsgálatot követően a 499/2009/EK rendelettel (4) kiterjesztette az 1174/2005/EK rendelettel kivetett, az „összes többi vállalatra” alkalmazandó végleges dömpingellenes vámot a Thaiföldön feladott kézi emelőkocsikra, függetlenül attól, hogy azokat Thaiföldről származóként jelentették-e be vagy sem.

(4)

2011 októberében a Tanács az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az 1008/2011/EU végrehajtási rendelettel (5) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó kézi emelőkocsik behozatalára.

(5)

2013 áprilisában a Tanács az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követően a 372/2013/EU végrehajtási rendelettel (6) módosította az 1008/2011/EU rendeletet, és a Kínából származó kézi emelőkocsik valamennyi, Unióba irányuló behozatalára alkalmazandó 70,8 %-os vámtételt vetett ki.

(6)

2014 szeptemberében a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot követően a 946/2014/EU végrehajtási rendelettel (7) módosította az 1008/2011/EU rendeletet, és a Kínából származó kézi emelőkocsik Ningbo Logitrans Handling Equipment Co. vállalattól érkező behozatalára 54,1 %-os egyedi vámtételt vetett ki.

(7)

2016 augusztusában a Bizottság az alaprendelet 13. cikke szerinti, az intézkedések kijátszására vonatkozó vizsgálatot követően az (EU) 2016/1346 végrehajtási rendelettel (8) kiterjesztette a hatályban lévő végleges dömpingellenes vámokat a Kínából származó, kismértékben módosított, az alvázba (a villákba) be nem épített „tömegkijelző rendszerrel” felszerelt kézi emelőkocsik behozatalára.

(8)

A jelenleg hatályban lévő intézkedéseket a Kínából származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vám alkotja, amely egy 70,8 %-os értékvám.

(9)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (9) közzétételét követően a Kína ellen hatályban lévő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(10)

A kérelmet két uniós gyártó, a Toyota Material Handling Manufacturing Sweden AB és a PR Industrial S.r.l. (a továbbiakban együttesen: kérelmezők) nyújtotta be, amelyek termelése a kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

(11)

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával járna.

(12)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2016. október 12-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (10) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a hatályvesztési felülvizsgálatnak az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti megindítását.

(13)

2017. július 19-én a Bizottság az (EU) 2017/1348 végrehajtási rendelet (11) az alaprendelet 13. cikkével összhangban vizsgálatot indított a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseknek a Vietnamban feladott – akár Vietnamból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalával történő lehetséges kijátszásának kivizsgálására.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőket, más ismert uniós gyártókat, az ismert exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a vizsgálatban való részvételre.

(15)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy ismertessék álláspontjukat és az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében vett, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg ország) Brazíliát tervezi figyelembe venni. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek az analóg ország kiválasztásával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel.

(17)

A Bizottság felvette a kapcsolatot a brazil hatóságokkal, a kézi emelőkocsik két ismert brazíliai gyártóját tájékoztatta a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a vizsgálatban való részvételre. Az egyik brazíliai gyártó kész volt együttműködni. Nem érkezett válasz egyetlen más ismert gyártótól, sem pedig más brazíliai gyártótól.

(18)

A Bizottság más potenciális analóg országok ismert gyártóit is felkérte az együttműködésre, valamint felvette a kapcsolatot Kambodzsa, India, Malajzia, Tajvan, Törökország és az Egyesült Államok illetékes hatóságaival arra kérve őket, hogy bocsássák a Bizottság rendelkezésére a kézi emelőkocsikat gyártó és piacukon értékesítő ismert gyártók és gyártói szövetségek nevét és címét. Mindazonáltal a megkeresett országok közül egy sem nyújtotta be a kért információkat, és az említett országokban működő gyártók egyike sem volt kész az együttműködésre.

(19)

A (17) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően, csak a két nagy brazíliai gyártó egyike működött együtt. A rendelkezésre álló piaci információk további vizsgálatát követően Brazília mindenesetre megfelelő analóg országnak minősül, többek között versenypiacát tekintve is. A legalább két belföldi gyártó jelenléte és a behozatal ténye azt bizonyítja, hogy van valódi verseny. Brazíliában nincsenek hatályban dömpingellenes intézkedések, és a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) 2012 és 2016 közötti időszakra vonatkozó nyilvánosan elérhető behozatali adatai (12) szerint a brazil piac a szokásos 14 %-os MFN-behozatalivám ellenére behozatalra nyitott piacnak minősült. A vizsgálat során semmilyen jel nem utalt arra, hogy versenypiaci helyzete alapján Brazília nem volna megfelelő választás. Ezért a Bizottság Brazíliát alkalmazta analóg országként.

(20)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. . cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(21)

Tekintettel a Kínában működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő.

(22)

A Bizottság – annak eldöntése érdekében, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő exportáló gyártókat, hogy a felülvizsgálat megindításától számított 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Azonban egyetlen exportáló gyártó sem jelentkezett. Ezért nem volt szükség mintavételre.

(23)

Tekintettel a független importőrök nyilvánvalóan nagy számára, helyénvalónak tűnt annak mérlegelése, hogy az alaprendelet 17. cikke szerint mintavételt kell-e alkalmazni. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindításától számított 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Azonban egyetlen független importőr sem jelentkezett együttműködési szándékkal. Ezért nem volt szükség mintavételre.

(24)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint a kézi emelőkocsiknak hat gyártója van az Unióban. Öt uniós gyártó jelentkezett a legitimációs szakaszban. Az eljárás megindításának idején még egy ismert uniós gyártó volt. Ez a hat uniós gyártó képviseli a teljes uniós termelést. A Bizottság mind a hat gyártót meg kívánta vizsgálni, és nem alkalmazott mintavételt. Ennek megfelelően a Bizottság az összes érdekelt felet tájékoztatta, és felkérte őket észrevételeik megtételére. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel.

(25)

A Bizottság kérdőíveket küldött a hat ismert uniós gyártónak és két brazíliai, kézi emelőkocsikat előállító gyártónak. Öt uniós gyártó és a kézi emelőkocsik egyik brazíliai gyártója nyújtotta be a kérdőívre adott válaszait a Bizottságnak.

(26)

Egyetlen felhasználó sem szolgáltatott információkat a Bizottság számára, vagy jelentkezett a vizsgálat során.

(27)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping vagy az abból eredő kár folytatódásának valószínűségét, valamint az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(28)

A dömping és a kár vizsgálata a 2015. október 1-jétől2016. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2013. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(29)

Az e felülvizsgálat tárgyát képező terméket a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 8427 90 00 (TARIC-kódok: 8427900011, 8427900013 és 8427900019) és az ex 8431 20 00 (TARIC-kódok: 8431200011, 8431200013 és 8431200019) KN-kód alá tartozó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik, vagyis az alváz és a hidraulika alkotják. Az erre a termékre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket kiterjesztették ugyanezen, azonban behozatalkor az alvázba be nem épített, azaz a villákba be nem épített tömegmérő mechanizmust tartalmazó, úgynevezett „tömegkijelző rendszerrel” rendelkező termékként bejelentett termékre, amely jelenleg a 8427900030 és 8431200050 TARIC-kódok alá tartozik (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék). A termékkör fenti meghatározását a 2016. augusztus 8-i (EU) 2016/1346 bizottsági végrehajtási rendelethez kiadott helyesbítésnek (13) megfelelően aktualizálták.

(30)

A vizsgálat megerősítette, hogy az eredeti vizsgálathoz hasonlóan a felülvizsgálat tárgyát képező termék, a Kínában gyártott és a kínai belföldi piacon értékesített termékek, az analóg országban gyártott és az analóg ország piacán értékesített termékek, valamint az uniós gyártók által előállított és az Unióban értékesített termékek alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint felhasználása megegyeznek, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(31)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt történt-e dömping, és valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(32)

A (22) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt e vizsgálat során. A Bizottság ezért tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy az alaprendelet 18. cikkével összhangban a kínai exportáló gyártó vonatkozásában felhasználhatók a rendelkezésre álló tények annak meghatározásához, hogy jelenleg van-e folyamatban dömping, és hogy valószínűsíthető-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése. A Bizottság nem kapott a kínai hatóságoktól e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(33)

Ennek alapján a dömping fennállásával és a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a rendelkezésre álló tények szolgáltak, köztük különösen:

(34)

Egy exportáló gyártó piacgazdasági elbánásban részesült a (7) preambulumbekezdésben említett, az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálat keretében. Mivel ez az exportáló gyártó nem működött együtt a vizsgálatban, a rá vonatkozó rendes értéket a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg.

(35)

A rendes értéket egy megfelelő harmadik országba irányuló export exportárainak kínai gyártelepi szintre történt átszámítása alapján határozták meg. Ebben az esetben a Bizottság a Kínából származó kézi emelőkocsik Egyesült Államokba irányuló behozatalára vonatkozó adatokat (14) használta. 2016-ban megközelítőleg 424 000 darab Kínából származó kézi emelőkocsit importáltak az Egyesült Államokba körülbelül 76,115 millió USD értékben. A Bizottság a gyártelepi ár kiszámításához az ugyanezen év átlagos euróárfolyamát alkalmazta, valamint elvégezte az (5) preambulumbekezdésben említett részleges időközi felülvizsgálat ténymegállapításaiban használt kiigazítások szintjével azonos szintű levonásokat a tengeri fuvarozási költségek (5,5 %), a tengeri biztosítási költségek (0,05 %) és a belföldi szállítási költségek (1,67 %) vonatkozásában.

(36)

Tekintettel arra, hogy az együttműködés hiánya miatt más információ nem állt rendelkezésre, ezen hatályvesztési felülvizsgálat esetében ez minősült a legészszerűbb módszertannak.

(37)

A szóban forgó exportáló gyártó esetében az exportár a felülvizsgálati időszak alatt a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az általa végzett, Unióba irányuló behozatalára vonatkozó, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő adatokon alapult.

(38)

A Bizottság a rendes értéket és az így megállapított exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze. A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az exportárat és a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazították az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a tengeri fuvarozási, az anyagmozgatási és a belföldi szállítási költségek tekintetében végzett kiigazításokat az (5) preambulumbekezdésben említett részleges időközi felülvizsgálat ténymegállapításaiban használt információk alapján.

(39)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagát hasonlította össze a fentiek szerint megállapított exportár súlyozott átlagával.

(40)

Ezen az alapon a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékos arányában kifejezett súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a Ningbo Logitrans Handling Equipment Co. esetében 5,7 % volt.

(41)

Az eredeti vizsgálatban piacgazdasági elbánásban nem részesült kínai exportáló gyártók esetében a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint, vagyis egy megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országban (a továbbiakban: analóg ország) alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni.

(42)

A (16)–(18) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a Bizottság Brazíliát jelölte ki analóg országnak és egy brazíliai exportáló gyártó működött együtt a vizsgálatban. A rendes értéket e tekintetben a kézi emelőkocsik analóg országbeli – az összes értékesítésen belül több mint 20 %-ot képviselő – nyereséges értékesítések gyártelepi árai alapján határozták meg, minden egyéb esetben pedig az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban számtanilag képezték.

(43)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt az exportárak meghatározása az alaprendelet 18. cikkével összhangban történt, vagyis annak alapját a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló behozatalra vonatkozó, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis képezte. A felülvizsgálati időszak alatti exportár kiszámítása során a Bizottság különösen a (70) preambulumbekezdésben említett importárakat használta, oly módon, hogy ezekből az importárakból az (5) preambulumbekezdésben említett részleges időközi felülvizsgálat ténymegállapításaiban használt kiigazításokkal azonos szintű kiigazításokat vont le a tengeri fuvarozás, az anyagmozgatási költségek és a belföldi szállítás vonatkozásában.

(44)

A Bizottság a rendes értéket és az így megállapított exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze. Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, az exportárat és a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazították az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a tengeri fuvarozási, az anyagmozgatási és a belföldi szállítási költségek tekintetében végzett kiigazításokat az (5) preambulumbekezdésben említett részleges időközi felülvizsgálat ténymegállapításaiban használt információk alapján.

(45)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagát hasonlította össze a fentiek szerint megállapított exportár súlyozott átlagával.

(46)

Ezen az alapon a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj szerinti ár) százalékos arányában kifejezett súlyozott átlagos dömpingkülönbözet az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban nem részesült valamennyi, Kínában működő gyártó esetében 29,2 % volt.

(47)

A felülvizsgálati időszak alatti dömping ténymegállapításán túlmenően a Bizottság azt is elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Az elemzés a következőkre terjedt ki: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, a kínai exportőrök egyéb harmadik országokban tanúsított magatartása, valamint az uniós piac vonzereje.

(48)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel az alaprendelet 18. . cikkével összhangban a dömping megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények, nevezetesen a (22) preambulumbekezdésben említett források szolgáltak.

(49)

Egyéb információforrások hiányában a Kínában rendelkezésre álló termelést és termelési kapacitást illető elemzés alapjául a vizsgálat során a kérelmezők által benyújtott, a legnagyobb 22 kínai gyártóra vonatkozó adatok szolgáltak.

(50)

Ez alapján a Bizottság becslése szerint a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás legalább 2,5 millió darab évente, a tényleges éves termelés pedig körülbelül 2,0 millió darab, vagyis a Kínában rendelkezésre álló becsült szabad kapacitás legalább évi fél millió darab gyártásához elegendő. Ez azonban óvatos becslés, mivel a kérelmezők állítása szerint további 34 ismert kínai vállalat gyárt kézi emelőkocsikat Kínában kisebb tételben.

(51)

Ez a becsült szabad kapacitás az uniós piacon 2014 és 2016 között megvalósult átlagos éves összfelhasználás körülbelül 100 %-ának felel meg. A Bizottság észszerűnek fogadta el ezt a becslést, tekintettel arra, hogy semmi nem bizonyította az ellenkezőjét.

(52)

A kínai exportőrök egyéb harmadik országokkal szemben tanúsított magatartása tekintetében nem állnak rendelkezésre olyan statisztikák, amelyek kizárólag a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkoznak. A kínai exportstatisztikai adatbázis vonatkozó árukódjai alá más termékek is tartoznak – konkrétan a „Targonca emelő- vagy szállítószerkezettel, motor nélkül” –, amelyek egységára meghaladja a kézi emelőkocsik egységárát, ami magasabb átlagos exportárat eredményez.

(53)

A felülvizsgálati kérelem nem szolgál adatokkal. A kínai exportstatisztikai adatbázis adatai – mégha az (52) preambulumbekezdésben jelölt korlátozások mellett is – helyettesítő adatokként szolgálhatnak az exportvolumennel kapcsolatos tendenciákra vonatkozó közelítő tájékoztatás biztosítása érdekében (15). A Bizottság ezen az alapon megállapította, hogy 2014-től 2016-ig az exportvolumenek jelentősek és viszonylag állandóak voltak.

(54)

A kínai exportstatisztikai adatbázis szerint a felülvizsgálati időszakban az átlagos értékesítési egységár az Unióban 221 EUR volt, míg más, harmadik országbeli piacokon csak 162 EUR-t ért el. Emlékeztetni kell arra, hogy – az (52) preambulumbekezdésben ismertetett okokból kifolyólag – a felülvizsgálat tárgyát képező termék egyéb harmadik országokban alkalmazott árszintje a valóságban még ennél is alacsonyabb.

(55)

A kínai belföldi felhasználás a kérelem szerint körülbelül fél millió darab évente. Az együttműködés és egyéb adatok hiányában azonban semmi nem utal annak lehetőségére, hogy Kína a jövőben fel fog venni valamennyit a szabad kapacitásból. Az (56) és (57) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően azonban az uniós piac várhatóan vonzani fogja a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalát.

(56)

Az uniós piac mindig is vonzó volt a kézi emelőkocsik kínai exportáló gyártói számára. Ezt mutatja az is, hogy az eredeti vizsgálat óta folyamatosan jelen vannak és korábban jelentős erőfeszítéseket tettek a hatályban lévő intézkedéseknek a (3) preambulumbekezdésben említett Thaiföldön keresztül történő, valamint a termék (7) preambulumbekezdésben említett kismértékű módosítása révén való kijátszása érdekében.

(57)

Az uniós piac vonzerejének fennállását továbbá az a tény is megerősítené, hogy – amint az az (54) preambulumbekezdésben is szerepel – a kínai exportáló gyártók a más harmadik országbeli piacokon felszámított átlagos áraknál magasabb árakat tudnak elérni az uniós piacon.

(58)

A fentiek alapján a Bizottság úgy vélte, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentős volna a dömping folytatódásának valószínűsége. Az uniós piacra irányuló behozatal tekintetében megállapított, felülvizsgálati időszak alatti dömpingkülönbözetek alapján ténylegesen valószínűsíthető, hogy a behozatal Kínából továbbra is dömpingárakon fog érkezni. Ezen túlmenően, tekintettel a Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési és szabad kapacitásra – a felvevő kapacitással kapcsolatos jelek hiánya ellenére –, valamint az uniós piac vonzerejére, a szóban forgó behozatal keretében valószínűleg továbbra is nagy mennyiségű importáru fog belépni az uniós piacra, amely mennyiség az intézkedések hatályvesztése esetén minden valószínűség szerint jelentős mértékben tovább növekedne.

(59)

A felülvizsgálati időszak alatt hat gyártó állította elő a hasonló terméket az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(60)

Csak öt uniós gyártó válaszolt a kérdőívre. A hatodik uniós gyártó kész volt az együttműködésre, de nem nyújtott be kitöltött kérdőívet. E gyártó termelése a teljes uniós termelésnek 2 %-át teszi ki. Ennek megfelelően a Bizottság ténymegállapításait öt olyan uniós gyártó adataira tudta alapozni, amelyek termelése a teljes uniós termelés 98 %-át teszi ki, valamint a hatodik gyártóra vonatkozó, a legitimációs szakaszban benyújtott információk alapján végzett becslésekre.

(61)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat uniós piacon megvalósult értékesítéseinek volumene és az Eurostattól származó importadatok alapján határozta meg az uniós felhasználást.

(62)

Az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítésére vonatkozó adatok meghatározásának alapjául az öt uniós gyártó kérdőívre adott válaszai, valamint a hatodik vállalat piaci részesedése alapján végzett becslés szolgált.

(63)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(64)

2013 és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás 46 %-kal emelkedett. 2014 és 2015 között csökkenést mutatott, majd a felülvizsgálati időszakban a 2014-es szinthez hasonló szintre nőtt.

(65)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt a Bizottság az Eurostat rendelkezésre álló statisztikáit használta fel a figyelembe vett időszak alatt a Kínai Népköztársaságból az Unióba érkező behozatal volumenének és árainak meghatározása céljából.

(66)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal volumene, illetve piaci részesedése a következőképpen alakult:

2. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

(67)

A Kínából érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt 64 %-kal csökkent. Ez a csökkenés főleg 2013 és 2015 között történt, míg a felülvizsgálati időszak alatt a behozatal szintje a 2015-ös szinthez hasonló volt.

(68)

Ezt a csökkenést a dömpingellenes vám (46,7 %-ról 70,8 %-ra való) emelkedésének fényében kell értékelni, amely az (5) preambulumbekezdésben említett időközi felülvizsgálatot követően, 2013-ban következett be.

(69)

A figyelembe vett időszak alatt a kínai piaci részesedés 66 %-ról 16 %-ra esett vissza, ami összességében 50 százalékpontos (vagy 75 %-os) csökkenést jelentett.

(70)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importárak

(71)

A Kínából érkező behozatal árai a figyelembe vett időszakban folyamatosan emelkedtek, 2013 és a felülvizsgálati időszak között összesen 32 %-kal.

(72)

A vizsgálattal érintett kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a felülvizsgálati időszak alatt megvalósított áralákínálás meghatározása érdekében a következő tényezőket hasonlította össze:

(73)

Ez alapján a felülvizsgálati időszakban a kínai importárak 1,9 %-kal (vagy a dömpingellenes vámok nélküli kínai importárak esetében 41 %-kal) alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak.

(74)

Az érintett országtól eltérő harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal volumene az alábbi táblázatban feltüntetettek szerint alakult. A mennyiségre és az árakra vonatkozó tendenciák az Eurostat adatain alapulnak. Ez alapján a harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

4. táblázat

A harmadik országokból érkező behozatal volumene, piaci részesedése és árai

(75)

A harmadik országbeli piacokról érkező behozatal volumene jelentősen nőtt a figyelembe vett időszakban (míg 2013-ban 16 643 darab volt, a felülvizsgálati időszakra 258 217 darabra emelkedett). A felülvizsgálati időszak alatt ezen országok összesített piaci részesedése 49 %-ot ért el. Ezt a növekedést a kínai behozatal piaci részesedésében jelentkező, (69) preambulumbekezdésben ismertetett csökkenés (– 75 %) fényében kell értékelni.

(76)

A harmadik országokból érkező behozatal átlagára 2013 és a felülvizsgálati időszak között 13 %-kal nőtt.

(77)

E behozatalok közül a Malajziából érkező behozatal volumene meredeken emelkedett a figyelembe vett időszakban, piaci részesedése pedig 2013 és a felülvizsgálati időszak között 1 %-ról 34 %-ra nőtt. A Malajziából érkező behozatal importárai 27 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszak alatt. A felülvizsgálati időszakban áltagosan 3 %-kal alacsonyabbak voltak a (dömpingellenes vámok nélkül számított) kínai áraknál, az uniós gazdasági ágazat áraitól pedig 13 %-kal maradtak el.

(78)

A Vietnamból érkező behozatal volumene hasonlóképpen jelentősen növekedett, piaci részesedése pedig 2013 és a felülvizsgálati időszak között 2 %-ról 11 %-ra emelkedett. A Vietnamból érkező behozatal importárai 21 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszak alatt. A felülvizsgálati időszakban áltagosan 12 %-kal alacsonyabbak voltak a (dömpingellenes vámok nélkül számított) kínai áraknál, az uniós gazdasági ágazat áraitól pedig 22 %-kal maradtak el.

(79)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(80)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A makrogazdasági mutatókat a kérdőívekre adott válaszokban szereplő adatok alapján értékelte, a hatodik gyártót illető becslést pedig a legitimációs szakaszban kapott információkra alapozta. A Bizottság a mikrogazdasági mutatók értékelését a kitöltött kérdőívet visszaküldő öt uniós gyártó válaszaiban megadott adatok alapján végezte.

(81)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(82)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, átlagos egységköltség, munkaerőköltségek, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(83)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(84)

2013 és a felülvizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat termelése folyamatos növekedést mutatott, és a teljes figyelembe vett időszak alatt 68 %-kal emelkedett, míg ugyanebben az időszakban a kapacitás viszonylag állandó maradt, mindössze 3 %-kal nőtt. A kapacitáskihasználás ebből kifolyólag 64 %-kal emelkedett. A növekedés ellenére azonban a kapacitáskihasználás továbbra is alacsony maradt, mindössze 54 %-ot ért el a felülvizsgálati időszakban.

(85)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(86)

A figyelembe vett időszak alatt folyamatosan és jelentősen – összességében 72 %-kal – növekedett az uniós gazdasági ágazat független uniós vevők részére történt értékesítéseinek volumene.

(87)

A piaci részesedés 2013 és 2014 között 9 %-kal csökkent, mivel az értékesítési volumen emelkedése (36 %) lassabb volt, mint a felhasználásé (49 %). A következő évben az értékesítési volumen további 12 %-os növekedést mutatott, a felhasználás azonban 21 %-kal visszaesett. A piaci részesedés így 42 %-kal emelkedett. 2015 és a felülvizsgálati időszak között a piaci részesedés végül 8 %-kal csökkent.

(88)

A (64) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően 2013 és a felülvizsgálati időszak között az értékesítési volumen (72 %-os) növekedéséhez a felhasználás (34 %-os) emelkedése társult. Ezenfelül – a (75) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően – a (Kínától különböző) egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene ugyanezen időszak alatt szintén 34 %-kal nőtt, míg a kínai behozatal volumene 64 %-kal visszaesett (lásd a (67) preambulumbekezdést). Ennek eredményeképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2013 és a felülvizsgálati időszak között 30 %-ról 35 %-ra emelkedett (ami 5 százalékpontos növekedés).

(89)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(90)

Az uniós gazdasági ágazat által foglalkoztatott alkalmazottak létszáma a figyelembe vett időszak alatt 30 %-kal emelkedett. Mivel ugyanebben az időszakban a termelés még gyorsabb ütemben növekedett (68 %-kal), a termelékenység – vagyis az egy alkalmazott által előállított átlagos darabszám – 29 %-kal nőtt.

(91)

A Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozóan 2005-ben alkalmaztak először dömpingellenes intézkedéseket. 2013-ban, egy időközi felülvizsgálatot követően, az intézkedések szintjét megemelték.

(92)

A (40) és a (46) preambulumbekezdésben megállapítottaknak megfelelően a felülvizsgálati időszak során azonosított dömpingkülönbözetek meghaladták a csekély mértékű különbözetet meghatározó szintet. A figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező behozatal volumene 34 %-kal csökkent, ami egyúttal azt eredményezte, hogy Kína piaci részesedése 66 %-ról 16 %-ra csökkent 2013 és a felülvizsgálati időszak között. A (73) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően a kínai importárak a felülvizsgálati időszak során 1,9 %-kal alákínáltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak az Unió piacán. A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ezért hatásosnak tekintetők. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat jelentősen növelni tudta értékesítési volumenét és piaci részesedését, ami kedvező hatással volt a pénzügyi helyzetére, és ezáltal meg tudta kezdeni a korábbi, kárt okozó dömping hatásaiból való felépülést.

(93)

Az öt uniós gyártó független uniós vevők részére történt értékesítéseinek átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Átlagos értékesítési árak és egységköltségek

(94)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési egységárai a figyelembe vett időszak alatt összességében 9 %-kal csökkentek. Az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltsége ugyanakkor 18 %-kal mérséklődött. E csökkenés legfőbb oka a nyersanyagok (konkrétan az acél) árának visszaesése volt.

(95)

Azon öt uniós gyártó átlagos munkaerőköltségei, akik válaszoltak a kérdőívre, a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(96)

Az uniós gyártók alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége 2013 és a felülvizsgálati időszak között kismértékben, 3 %-kal csökkent. 2013 és 2014 között először növekedett, majd folyamatosan csökkent, és a felülvizsgálati időszakban a 2013-as szintnél alacsonyabb szintet ért el.

(97)

Azon öt uniós gyártó készleteinek szintje, akik válaszoltak a kérdőívre, a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(98)

Az uniós gazdasági ágazaton belüli zárókészletek 60 %-kal nőttek 2013-ról 2014-re, majd ezt követően 59 %-kal csökkentek 2014-ről 2015-re. 2015 és a felülvizsgálati időszak között a készletek ismét 34 %-kal emelkedtek. A zárókészletek összességében 35 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban.

(99)

A zárókészletek termeléshez viszonyított százalékos aránya azonban 20 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(100)

Azon öt uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése, akik válaszoltak a kérdőívre, a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(101)

A Bizottság a kérdőívre adott válaszaikat benyújtó öt uniós gyártó jövedelmezőségét oly módon állapította meg, hogy a hasonló termék független uniós vevőknek történő értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékos arányában. A jövedelmezőség 2013 és a felülvizsgálati időszak között – 5,7 %-ról + 4,6 %-ra javult. Az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak kivételével a teljes figyelembe vett időszakban veszteséges volt.

(102)

A pénzforgalom, amely az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi, kétszeresére nőtt a figyelembe vett időszakban.

(103)

A beruházások 21 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban és különösen jelentős növekedést mutattak 2014-ben, amikor 201 %-kal haladták meg az egy évvel korábbi értéket. Ezt főképp az váltotta ki, hogy az egyik uniós gyártó megvásárolt egy üzleti egységet, amelynek egyik résztevékenysége a kézi emelőkocsik gyártása.

(104)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. Ez 2013 és a felülvizsgálati időszak között – 96 %-ról 68 %-ra javult. Összességében a beruházások megtérülésének növekedése (+ 170 %) lényegében összhangban áll a jövedelmezőségnek a figyelembe vett időszakban bekövetkezett emelkedésével (181 %).

(105)

A hatályban lévő dömpingellenes vámoknak köszönhetően – és különösen azóta, hogy 2013-ban, az (5) preambulumbekezdésben említett időközi felülvizsgálatot követően az intézkedések mértéke 70,8 %-ra emelkedett – az uniós gazdasági ágazat meg tudta kezdeni a korábbi, kárt okozó dömping hatásaiból való felépülést.

(106)

A figyelembe vett időszakban láthatóan javult szinte valamennyi mutató, konkrétan a termelési volumen, a kapacitáskihasználás, az értékesítési volumen, a foglakoztatás, a termelékenység, a készletek, a beruházások, a beruházások megtérülése és végezetül a jövedelmezőség. A termelési egységköltség részben a nyersanyagköltségek csökkenése és a termelési volumen növekedése miatt esett vissza.

(107)

Az uniós gazdasági ágazat azonban épp csak megkezdte a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülést, és ez a felépülés még törékeny. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat csak a figyelembe vett időszak végén, azaz a felülvizsgálati időszak során tudott nyereségeket elkönyvelni. Hasonlóképpen, a felhasználás meredek (+ 46 %-os) emelkedése jellemezte környezetben az uniós gazdasági ágazat csak 5 százalékponttal tudta növelni piaci részesedését.

(108)

Ebből az a következtetés vonható le, hogy az uniós gazdasági ágazatot a figyelembe vett időszak alatt nem érte az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében vett jelentős kár. Mindazonáltal a fentiekben említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is törékeny, mivel felépülése csak a közelmúltban kezdődött meg.

(109)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai behozatal dömpingelt árszinteken valósult meg a felülvizsgálati időszak alatt, és az intézkedések hatályvesztése esetén fennállna a valószínűsége a dömping folytatódásának.

(110)

Tekintettel arra a ténymegállapításra, amely szerint az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár a felülvizsgálati időszakban, a Bizottság elemezte, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődne-e a jelentős kár. Ehhez az elemzéshez a Bizottság a (49)–(57) preambulumbekezdésben leírt, következő ténymegállapításokat vette figyelembe:

(111)

A Bizottság továbbá értékelte azon valószínűsíthető hatásokat, amelyeket a kínai behozatal gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra abban az esetben, ha a kínai behozatal ismét jelentős mennyiségeket tenne ki.

(112)

A Bizottság a kínai behozatalnak a felülvizsgálati időszakban alkalmazott dömpingellenes vámok nélküli árát vette figyelembe annak értékelése érdekében, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén milyen árszint valószínűsíthető az uniós piacra érkező kínai behozatal esetében. Ez alapján a kínai árak valószínűleg átlagosan körülbelül 41 %-kal alákínálnának az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak, amint azt a (73) preambulumbekezdés is kifejti.

(113)

Amennyiben az uniós gazdasági ágazat ilyen árnyomást kifejtő, nagy volumenű behozatallal szembesülne, jövedelmezősége valószínűleg azonnal zuhanásnak indulna, és fennállna annak a kockázata is, hogy az uniós gazdasági ágazat ismét veszteséges lenne. Az uniós gazdasági ágazat vagy kénytelen lenne csökkenteni az árait, ami közvetlen negatív hatással lenne a jövedelmezőségre, vagy úgy dönthetne, hogy a jövedelmezőség fenntartása érdekében nem módosítja árainak szintjét. Mindazonáltal a múltbéli tapasztalatok alapján ez hátrányosan befolyásolná az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenét a kínai exportőrök javára. Az értékesítési volumen csökkenése nyomán ráadásul az egységköltségen belül megnövekedne az állandó költségek aránya is, tekintettel különösen arra, hogy a szóban forgó gazdasági ágazat tőkeintenzív. Következésképpen ez is negatív hatással lenne az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére. Az uniós piacon felszámított értékesítési áraknak a felülvizsgálati időszakban alkalmazotthoz hasonló szinten való tartása ezért nem tekinthető életképes stratégiának, mivel hosszú távon nem lenne fenntartható.

(114)

Ezen túlmenően, a fent ismertetett forgatókönyv még a felhasználás növekedése mellett is érvényes maradna. Tekintettel arra, hogy Kínában hatalmas szabad kapacitás áll rendelkezésre, ami valószínűsíthetően export formájában megjelenne az Unió piacán az uniós gazdasági ágazat árainál körülbelül 41 %-kal alacsonyabb árakon, az uniós gazdasági ágazat valóban nem lenne képes kezelni a kínai behozatal várhatóan jelentős megugrását, és az említett behozatal az uniós gazdasági ágazat jelenlegi piaci részesedésének megszerzése mellett valószínűleg a megnövekedett felhasználás támasztotta igényeket is kielégítené. E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy a kínai behozatal piaci részesedése az első hatályvesztési felülvizsgálat felülvizsgálati időszakában elérte a 83 %-ot.

(115)

Végezetül, a vám nélküli kínai importárak alapján megállapított alulértékesítési különbözet a felülvizsgálati időszakban körülbelül 75 % volt, amely az intézkedések hatályvesztése esetén jelentkező lehetséges alulértékesítési különbözetek tekintetében is észszerű becslésnek tekinthető.

(116)

A (77) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően a figyelembe vett időszak alatt a növekvő felhasználás jellemezte piacon Kína piaci részesedésének jelentős részét a Malajziából érkező behozatal szerezte meg. Ezért, míg Malajzia piaci részesedése 33 százalékponttal nőtt, Kínáé 50 százalékponttal visszaesett. Eközben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése mindössze 5 százalékpontos növekedést mutatott.

(117)

A (112) preambulumbekezdésben jelzetteknek megfelelően az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai importárak valószínűleg jelentősen alákínálnának az uniós gazdasági ágazat árainak. A figyelembe vett időszak alatt a kínai importárak (dömpingellenes vámok nélkül) a Malajziából érkező behozatal ugyanezen időszakbeli árainál is következetesen alacsonyabbak voltak, kivéve a felülvizsgálati időszakban, amikor 3 %-kal meghaladták azokat.

(118)

A kínai exportáló gyártók piaci részesedésük visszanyerése érdekében valószínűleg képesek lennének tovább csökkenteni az áraikat. Határozottan erre utal az egyéb harmadik országokba irányuló kínai exportnak a kínai exportstatisztikai adatbázis szerinti árszintje is, amint azt az (54) preambulumbekezdés (16) ismerteti.

(119)

Ez alapján az alacsony árú kínai behozatal várhatóan valószínűleg az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenére és a Malajziából érkező behozatal volumenére egyaránt hatással lenne. Tekintve, hogy az uniós gazdasági ágazat átlagos árai magasabbak voltak a malajziai importáraknál, arra is számítani lehet, hogy a kínai behozatal valószínűleg hátrányosabban befolyásolná az uniós gazdasági ágazat értékesítését, mint a malajziai behozatalt, mivel az uniós gazdasági ágazat vevői sokkal ösztönzöttebbek lennének arra, hogy visszatérjenek a kínai beszállítókhoz, mint a malajziai beszállítók vevői.

(120)

Ez alapján valószínűsíthető, hogy az Unió piacán (újból) megjelenő, alacsony árú kínai behozatal képes lenne visszanyerni piaci részesedését, és ezt főként az uniós gazdasági ágazat kárára tenné.

(121)

A Vietnamból érkező behozatalt illetően – melynek piaci részesedése 9 százalékponttal nőtt a figyelembe vett időszak alatt – elmondható, hogy arra vonatkozóan jelenleg folyamatban van a (7) preambulumbekezdésben említett, az intézkedések kijátszására vonatkozó vizsgálat azzal az indokkal, hogy ez a behozatal állítólag Kínából származik.

(122)

A vietnami behozatal mindenesetre a figyelembe vett időszak egészében az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainál alacsonyabb árakon érkezett, amint azt a (78) preambulumbekezdés is leírja. A fent leírtak szerint ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós gazdasági ágazat vevői ösztönzöttebbek lesznek arra, hogy átpártoljanak a Kínából érkező alacsony árú behozatalhoz, mint a vietnami beszállítók vevői. 2014 kivételével a vietnami beszállítók már korábban is kínai importáraknál alacsonyabb áron értékesítettek kézi emelőkocsikat az uniós piacon. Ez alapján várható, hogy a kínai behozatal nagyobb negatív hatással lesz az uniós gazdasági ágazatra, mint a vietnami behozatalra.

(123)

Összefoglalva, a vizsgálat kimutatta, hogy a kínai behozatal dömpingelt árszinten valósult meg a felülvizsgálati időszakban. A Bizottság továbbá megállapította, hogy Kínában jelentős termelési és szabad kapacitás áll rendelkezésre, úgy értékelte, hogy a kínai exportáló gyártók harmadik országok piacán alacsonyabb áron értékesítik a terméket, mint az uniós piacon, figyelembe vette a kínai exportáló gyártók folyamatos jelenlétét az uniós piacon, valamint azt, hogy jelentős erőfeszítést tettek a hatályban lévő intézkedések kijátszása érdekében. Ezen túlmenően a Bizottság úgy becsülte, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai behozatal várható árával az uniós árak tekintetében jelentős alákínálás és áron aluli értékesítés valósulna meg. Végezetül, a Bizottság értékelése szerint az egyéb harmadik országokból érkező behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása elmarad attól a hatástól, amelyet az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai behozatal váltana ki. A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(124)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat ténymegállapításai nyomán a Kínából származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(125)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat elkezdett felépülni a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból. A Kínával szembeni intézkedések hatályon kívül helyezése esetén azonban a kár feltehetően megismétlődne, mivel az uniós gazdasági ágazat potenciálisan jelentős mennyiségű dömpingelt kínai behozatalnak lenne kitéve, amely jelentős árnyomást fejtene ki.

(126)

Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete valószínűleg romlana, ami az értékesítési volumen és a piaci részesedés jelentős csökkenésével járna, és valószínűleg veszteséget eredményezne.

(127)

Ezzel szemben az intézkedések fenntartása lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megszilárdítsa a közelmúltban kialakult jó gazdasági helyzetét.

(128)

A Bizottság a vizsgálat megindításakor tizenkét ismert importőrrel és kilenc ismert felhasználóval vette fel a kapcsolatot. Egyetlen importőr sem válaszolt a mintavételi űrlapra vagy tett észrevételt. Az importőrökhöz hasonlóan a felhasználók egyike sem jelentkezett vagy nyújtott be észrevételeket.

(129)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti intézkedések 2005-ben történt bevezetéséhez vezető vizsgálat, valamint az intézkedések 2011-ben történt kiterjesztéséhez vezető hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy az intézkedések nem lennének jelentős hatással az importőrökre, illetve a felhasználókra az Unióban.

(130)

mivel nincs olyan új bizonyíték, amely ettől különböző következtetéshez vezethetne, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem fog jelentős hatást gyakorolni az importőrökre, illetve a felhasználókra az Unióban.

(131)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan kényszerítő okok az uniós érdek tekintetében, amelyek a Kínából származó kézi emelőkocsik behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(132)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy ezt a tájékoztatást követően adott határidőn belül benyújtsák észrevételeiket. Egyetlen fél sem nyújtott be a fenti ténymegállapításokat kifogásoló észrevételt.

(133)

A fent említett szempontokból következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Kínából származó kézi emelőkocsik behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(134)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,